HU221767B1 - Zárszerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya zárszerkezet, amely egy reteszmechanizmust (6)tartalmaz, amely például kulccsal működtethető, és amely egyreteszelőcsapot (20a) és egy zárnyelvmechanizmust (4) tartalmaz,amelyben zárnyelv (9) van, és amelyet egy követő emelőkar (17)működtet. A reteszelem (20) csapjának (20a) mozgását végső helyzeteiközött az összekötő rúd (24) középső része és a transzmissziósemelőkar (22) hozza létre vagy fokozza. A zárszerkezet azonkívül egyreteszelő emelőkart (32) és egy kapcsoló emelőkart (24), továbbá egyfogó emelőkart (31) is tartalmaz, amelynek segítségével azárnyelvmechanizmus (4) követő emelőkarját (17) működtetni lehet úgy,hogy az visszahúzza a zárnyelvet (9), például a kulcs elfordításával.A találmány lényege, hogy a zárszerkezet modulrendszer szerint vankialakítva, hogy különböző beépítési mélységekhez és henger/kilincsközépponttávolságokhoz hozzáigazítható legyen. A zárszerkezetkülönböző beépítési mélységekhez igazítható hozzá oly módon, hogy egyvagy több összekötő rudat (24) alkalmaznak, amelyben egy vagy többváltakozó csatlakozási pont (24a) van, ahol a transzmissziós emelőkart(22) forgathatóan lehet csatlakoztatni. A reteszmechanizmus (6) többirésze lényegében változatlan marad, ha ilyen állítást végzünk, kivévea kapcsoló emelőkart (27). A zárnyelvmechanizmust (4) tekintve anyomórúd (10), amelynek hossza illeszkedik a szóban forgó beépítésimélységhez, cserélhető módon van felszerelve, míg azárnyelvmechanizmus (4) további része változatlan marad. Különbözőhosszúságú gyorskioldó emelőkarok (39) illeszkednek különbözőhenger/kilincs középponttávolságokhoz és cserélhetően vannak egyforgástengelyre (38) szerelve a zárszekrénynek a zárnyelvtől (9) és acsaptól (20a) távoli szélének tartományában. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya zárszerkezet, amely egy reteszmechanizmust (6) tartalmaz, amely például kulccsal működtethető, és amely egy reteszelőcsapot (20a) és egy zámyelvmechanizmust (4) tartalmaz, amelyben zárnyelv (9) van, és amelyet egy követő emelőkar (17) működtet. A reteszelem (20) csapjának (20a) mozgását végső helyzetei között az összekötő rúd (24) középső része és a transzmissziós emelőkar (22) hozza létre vagy fokozza. A zárszerkezet azonkívül egy reteszelő emelőkart (32) és egy kapcsoló emelőkart (24), továbbá egy fogó emelőkart (31) is tartalmaz, amelynek segítségével a zámyelvmechanizmus (4) követő emelőkarját (17) működtetni lehet úgy, hogy az visszahúzza a zárnyelvet (9), például a kulcs elfordításával.

A találmány lényege, hogy a zárszerkezet modulrendszer szerint van kialakítva, hogy különböző beépítési mélységekhez és henger/kilincs középponttávolságokhoz hozzáigazítható legyen. A zárszerkezet különböző beépítési mélységekhez igazítható hozzá oly módon, hogy egy vagy több összekötő rudat (24) alkalmaznak, amelyben egy vagy több váltakozó csatlakozási pont (24a) van, ahol a transzmissziós emelőkart (22) forgathatóan lehet csatlakoztatni. A reteszmechanizmus (6) többi része lényegében változatlan marad, ha ilyen állítást végzünk, kivéve a kapcsoló emelőkart (27). A zámyelvmechanizmust (4) tekintve a nyomórúd (10), amelynek hossza illeszkedik a szóban forgó beépítési mélységhez, cserélhető módon van felszerelve, míg a zámyelvmechanizmus (4) további része változatlan marad. Különböző hosszúságú gyorskioldó emelőkarok (39) illeszkednek különböző henger/kilincs középponttávolságokhoz és cserélhetően vannak egy forgástengelyre (38) szerelve a zárszekrénynek a zárnyelvtől (9) és a csaptól (20a) távoli szélének tartományában.

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 221 767 B1

HU 221 767 Bl

A találmány tárgya zárszerkezet, amelynek, rugóval működtetett követőgörgő útján gomb vagy kilincs által működtetett zárnyelve, nyomórúdja és követő emelőkaija van, továbbá hengeres zár és ezzel társított fogóelem útján működtetett reteszmechanizmusa van, amelynek egyenes vonalú mozgás végzésére megvezetett reteszeleme van, amely reteszelőcsapot és ütközővállat tartalmaz, továbbá összekötő rúdja van, amelyben a fogóelemmel kapcsolódó furat van, az összekötő rúd két végső helyzet közötti mozgatására, továbbá transzmissziós emelője van, amely egy forgástengely egyik végére van forgathatóan szerelve, és amely forgathatóan van az összekötő rúdhoz csatlakoztatva, és amelynek egy része van, amely a reteszelemen lévő vállak között kapcsolódik - az összekötő rúd mozgásának átadására a reteszelemnek -, továbbá a reteszelemmel és a transzmissziós emelővel együtt működő reteszelő emelőkaija van, amely egy csapra van forgathatóan szerelve, továbbá kapcsoló emelőkaija van, amelyen ütközőváll van, és amely egyik végén egy forgástengelyre van forgathatóan szerelve, és az összekötő rúddal együtt mozgathatóan van elrendezve.

Az ilyen zárszerkezetek zámyelvmechanizmusát általában gombbal vagy hasonló fogantyúval működtetjük egy követőgörgő és követő emelőkar útján. A zárnyelvmechanizmusnak van egy reteszeleme, amelyet gyakran hengeres zárral működtetnek az ajtó külső oldaláról, amely ajtóra a zárszerkezet van rögzítve, és egy gombbal vagy megfelelő szerkezettel az ajtó belső oldaláról. A zámyelvmechanizmus más módon is működtethető, például hengeres zár segítségével az ajtó mindkét oldalán, amelynek gyorskioldó szerepe is van. Mindegyik mechanizmus alkalmas motorral való működtetésre is, amely esetben az egyik vagy mindkét mechanizmus a megfelelő reteszelő és/vagy kioldó helyzetbe mozgatható a motorhoz juttatott indítóimpulzus hatására. Ismeretesek olyan motorral működtetett zárszerkezetek is, amelyeket csak a motorral lehet nyitni vagy kioldani.

Különböző országokban különböző szabványok érvényesek arra vonatkozóan, hogy a kulcsot hányszor kell a zárban megfordítani, hogy a reteszmechanizmus teljesen kitolt helyzetben, azaz holtpontban legyen. A svéd és más északi szabvány szerint a kulcsot csak egyszer kell megfordítani, aminek érdekében a hengeres zár fogóeleme a csapot egy fogaskerék-mechanizmus útján működteti, ami a fogóelem mozgását megsokszorozza. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a reteszelőmozgás befejezése után a csap egy pontosan meghatározott helyzetben legyen úgy, hogy miután a kulcsot eltávolították a zárból, és újra beillesztik a kulcsot, a hengeres zár fogóeleme kapcsolódni tudjon a kívánt helyen, ami nem következik be, ha a reteszmechanizmus egy közbenső helyzetet vesz fel időközben. Ez a probléma rendkívül jelentős olyan zárszerkezetek esetében, amelyek motorral vannak működtetve, vagy gyorskioldó szerepük van.

Más országok szabványai megkívánják, hogy a kulcs kétszer legyen megfordítva ahhoz, hogy a csap teljesen kitolt helyzetben legyen. Ebből a szempontból mód van arra, hogy fél reteszelést lehessen létrehozni, azaz a kulcsot ki lehet húzni egyetlen fordulat után, illetve éjszakára be lehet zárni az ajtót oly módon, hogy a kulcsot kétszer elfordítják.

Egy másik probléma, hogy a zárszerkezetek, amelyeket különböző célra és különböző vonatkozásban alkalmaznak, különböző beépítési mélységűek és a gomb és a hengeres zár dugattyújának középpontjai közötti távolság is változik. Beépítési mélység alatt itt azt a távolságot értjük, amely annak a lyuknak a fenekétől, amelybe a zárszerkezetet beillesztjük, a fogantyú vagy gomb középvonaláig terjed, míg a zárszerkezet mélységén azt a távolságot értjük, amely a zárszerkezet hátsó síkjától eddig a tengelyig ér. A különböző országokban különböző szabványok vannak erre a mélységre és a középpontok közötti távolságra, és magától értetődik, hogy a zárszerkezet hozzáillesztése a különböző szabványok által felállított követelményekhez gyakran a zárszerkezet lényeges részeinek átalakítását kívánja, különösen akkor, ha egyidejűleg a reteszmechanizmust úgy kell átalakítani, hogy a csap a kulcs egyetlen fordulatával teljesen csukott helyzetbe kerüljön.

Az, hogy a zárakat a különböző szabványokhoz hozzáigazítsák, még bonyolultabbá válik azáltal, hogy a zárszerkezetekkel szemben más speciális követelmények és kívánalmak is merülnek fel, például az, hogy miután a reteszmechanizmust reteszelték a hengeres zárban lévő kulccsal, lehetőség legyen a zámyelvmechanizmus reteszelésére is oly módon, hogy a kulcsot tovább elfordítják. Bizonyos esetekben a zárszerkezeteket nyilvános helyeknél alkalmazzák, mint például moziknál, színházaknál stb., ahol úgynevezett vészkijárati mechanizmusra is szükség van. így például egy olyan zárszerkezetnek, amelynek reteszmechanizmusa kívülről van reteszelve, nyithatónak kell lennie az ajtóra belül kifejtett egyszerű gomb- vagy fogantyúmozgatással veszély esetén. Ez a gyorskioldó lehetőség más típusú kapcsolatot tesz szükségessé a zámyelvmechanizmus és a reteszmechanizmus között. A zárszerkezetek kialakítása úgy, hogy különböző beépítési mélységekhez és különböző középponttávolságokhoz alkalmazhatók legyenek, még súlyosbodik azokkal a nehézségekkel, amelyekkel szembe kell nézni, ha a zárszerkezeteknek az előbb említett különleges szerepeket is be kell tölteniük.

A „The National Locksmith” 1993. májusi számának „Schlage Mortise Locks” c. cikke 23-27. oldalain a szóban forgó zárszerkezetek számos jellemzőjét ismerteti és számos azokon végzett kísérletet is. Többek között itt megemlítik annak lehetőségét is, hogy a zárszerkezet záróoldalát fel lehet cserélni anélkül, hogy a zárat ki kellene szerelni. Ez a csere bekövetkezhet azáltal, hogy egy csavart mozdítanak el a zárszekrény egyik oldaláról a másik oldalára.

A zárszerkezet meglehetősen bonyolult és nagyon sok alkatrészből áll. A cikk nem foglalkozik azzal, hogyan lehet ezt a zárszerkezetet egy megváltoztatott vagy szabványos beépítési mélységhez vagy c-c középponti távolsághoz hozzáilleszteni, és látható, hogy az egész zárszerkezetet drasztikusan át kell alakítani, ha például a beépítési mélység csökken.

HU 221 767 Bl

A DE-A1-34 00 618, DE-C2-30 37 018 és az EP-A1-0 535 497 számú szabadalmi leírások olyan zárszerkezeteket ismertetnek, mint amilyenre a találmány szerinti megoldás is vonatkozik, és az EP-A1 -0 535 497 számú szabadalmi leírás egy olyan megoldást ismertet, amelynél a zárszerkezetnek gyorskioldó szerepe is van. Egyik szabadalmi leírás sem ismertet azonban megoldást arra, hogyan lehet a beépítési mélységet és a c-c középponttávolságot változtatni.

További zárszerkezeteket ismertetnek az US-A 4,516,798, US-A 4,671,089 és aDE-Al-3 540 848 számú szabadalmi leírások.

A találmány feladata, hogy egy zárszerkezetet hozzon létre modulrendszer alapon, és amelynél ha a zárszerkezetet különböző beépítési mélységekben alkalmazzuk, akkor a zárszerkezet főrészei változatlanok maradhatnak, míg a zárszerkezet néhány darabját könnyen ki lehet cserélni, és a megváltozott beépítési mélységhez lehet igazítani.

A találmány feladata továbbá, hogy az előbb említett speciális követelmények egy részének is eleget tudjon tenni, mint például a kulcs egyetlen elforditásával való zárás követelményének, és hogy a zárat különböző különleges igényekhez lehessen hozzáigazítani, mint például, hogy a zárnyelv működtethető legyen a hengeres zár kulcsával, és hogy a reteszelem gyorsan kioldható legyen egy gomb vagy fogantyú segítségével.

A találmány feladata tehát egy olyan zárszerkezet létrehozása, amely modulrendszerű, és amely könnyen hozzáigazítható változtatható beépítési mélységekhez.

A találmány további feladata olyan zárszerkezet létrehozása, amelynél egyetlen kulcselfordítással a zárnyelvmechanizmust működtetni lehet a hengeres zár segítségével, és ha szükséges, akkor egy gyorskioldásra van lehetőség oly módon, hogy a reteszelem visszahúzható a gomb vagy fogantyú segítségével.

A találmány további feladata olyan zárszerkezet létesítése, amelynél egy előnyös kivitel szerint biztosítható, hogy a reteszelem csapja kioldó helyzetben van, amikor a fogóelem az összekötő rúdon lévő hornyot megközelíti, aminek az a célja, hogy a csap kitolt reteszelőhelyzetben legyen.

A fenti feladatokat a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a zárszerkezet modulrendszer szerint van kialakítva, és a zárszerkezetnek a különböző beépítési mélységekhez illeszkedő összekötő rúdja van, amelyben egy vagy több alternatív furata van a transzmissziós emelőhöz való forgó csatlakoztatáshoz, vagy a zárszerkezet több különböző hosszúságú összekötő rudat tartalmaz, amelyek mindegyikének egy vagy több alternatív forgó csatlakoztatásra alkalmas eszköze, például furata van, és ez az összekötő rúd vagy összekötő rudak az emelőhöz cserélhetően vannak csatlakoztatva.

Mivel az összekötő rúd átadja a fogóelem mozgását a transzmissziós emelőnek, amely közvetlenül működteti a csapot, és a fogóelem mozgását átadja a reteszelemnek, ahhoz, hogy a reteszmechanizmust különböző beépítési mélységekhez hozzáillesszük, csak arra van szükség, hogy a beillesztett összekötő rudat egy másik megfelelő hosszúságú összekötő rúdra cseréljük ki, vagy a rúd aktív hosszát megváltoztassuk, ami ha a beépítési mélység csak kismértékben változott, csak azt teszi szükségessé, hogy a transzmissziós emelőt egy másik megfelelő csatlakozóponthoz csatlakoztassuk az összekötő rúdon, amely összekötő rúdban több, például négy ilyen csatlakozópont van.

Ily módon a találmány szerinti zárszerkezetnek egy fontos eleme az összekötő rúd, amelyet a fogóelem működtet, és amely könnyen kicserélhető és/vagy változó kapcsolási lehetőséget biztosít a vele együtt működő elemekkel, és ezért lehetővé teszi a fogóelem mozgásának fokozott átadását.

Nagy beépítési mélységváltozások esetén általában szükség van arra, hogy az egész összekötő rudat kicseréljük, az új összekötő rúdnak ugyanolyan alakja van, mint a réginek, és előnyösen azon is több csatlakozási pont van, amellyel különböző beépítési mélységekhez lehet hozzáilleszteni.

A találmány egy előnyös kivitele szerint az ellenőrző emelőkar, amely egyik végénél egy forgástengely körül forgatható és a másik végénél egy forgáscsapot hordoz, amely az összekötő rúd hátsó végéhez van csatlakoztatva, az emelővel szemben úgy, hogy az összekötő rúd egy paralelogramma csuklós mechanizmus részét képezi, amelynek négy forgáspontja van. Ez a megoldás egy előnyös megnövelt erőátadó szerepet jelent, a nyomaték, amely szükséges ahhoz, hogy a zárnyelvmechanizmus és a reteszmechanizmus vissza legyen húzva, amikor a kulcsot elfordítjuk, nagyon kicsi, összehasonlítva azzal a nyomatékkai, amely szükséges az ismert zárszerkezeteknél, amely a paralelogramma csuklós mechanizmusának köszönhető.

Célszerűen az ellenőrző emelőkamak nyúlványa van, amely úgy van elhelyezve, hogy amikor a kulcsot elfordítjuk, hogy a zárszerkezetet zárt helyzetbe hozzuk, és a zárszerkezet nincs teljesen kioldva, akkor a reteszmechanizmus a fogóelem által működtetve van úgy, hogy az ellenőrző emelőkar a reteszmechanizmust teljesen kioldott helyzetbe viszi, amelyben a fogóelem és az összekötő rúdban lévő horony kapcsolódása biztosítva van. Ez a megoldás biztosítja, hogy a reteszelem akkor is reteszelőhelyzetben van, ha az összekötő rúd egy közbenső helyzetben van, ha bármelyik irányban forog.

Előnyös, ha a találmány szerinti zámyelvmechanizmus egyéb része, kivéve az összekötő kart, változatlan marad. Nagyobb beépítési mélységek esetén hosszabb összekötő karra lehet szükség. Ebből a célból előnyös, ha a megfelelő beépítési mélységhez illeszkedő hosszúságú nyomórúd cserélhetően van a követőgörgő és a követő emelőkar között felszerelve, míg a zámyelvmechanizmus többi része lényegében változatlan marad különböző beépítési mélységek esetén.

Rendkívül nagy beépítési mélységek esetén a zárszekrény külön vezetőelemekkel látható el, mivel egyébként a zámyelvmechanizmus dugattyúrúdja és a követőgörgő csapágyeleme - amelyben a dugattyúrúd általában vezetve van - közötti távolság rendkívül nagy lesz.

Annak érdekében, hogy a zárszerkezetet a zámyelvmechanizmus kilincse és a reteszmechanizmus hengeres zárjának lyuka közötti különböző középponttávolsá3

HU 221 767 Bl gokhoz tudjuk hozzáilleszteni, a zárszerkezetnek előnyösen cserélhető fogó emelőkaija van, amely forgáscsapra van forgathatóan szerelve, és amelynek hossza a megfelelő középponttávolsághoz illeszthető hozzá, hogy a zárszerkezeteket a zámyelvmechanizmus kilincse vagy gombja és a reteszmechanizmus hengeres záijának dugattyúrúdja közötti különböző középponttávolságokhoz lehessen alkalmazni. A követőgörgő és a reteszmechanizmus összekötő rúdja között gyorskioldó emelőkar van, amelynek változtatható hossza van, és cserélhetően van egy forgástengelyre szerelve, amely a zárszekrény szélének tartományába van elhelyezve, a zámyelvmechanizmustól és a csaptól távol.

Célszerűen a fogó emelőkar egyik végénél például egy nyúlvánnyal van ellátva, amelyet a kapcsoló emelőkar működtet, amikor a fogóelem hatására elfordul, úgy, hogy a fogó emelőkart elfordítja, és a fogó emelőkar másik végénél egy ütköző van, amely a követő emelőkarral kapcsolódik, ez pedig a zárnyelvet működteti úgy, hogy a fogó emelőkar elfordulása a zárnyelv visszahúzását hozza létre.

Abban az esetben, ha a zárszerkezetnek motorral működtetett eszköze van, és a zárszekrényben villamos motor van elhelyezve, akkor annak kimenőtengelye az ellenőrző emelőkarhoz van csatlakoztatva szétkapcsoló kapcsoló segítségével, hogy az ellenőrző emelőkart és ezzel a reteszmechanizmust, és esetleg a zámyelvmechanizmust véghelyzetei között mozgassa.

Előnyösen a szétkapcsoló kapcsoló úgy működik, hogy biztosítja a motor bekapcsolását, amikor a reteszmechanizmust kulcs segítségével kézzel működtetjük.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti zárszerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra fogantyúval és hengeres zárral ellátott zárszekrény perspektivikus nézete, amelyben a találmány szerinti zárszerkezet van elhelyezve.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti zárszekrényt mutatja felülnézetben, amelyről a burkolat el van távolítva, a zárszekrény és a hozzá tartozó zárszerkezet viszonylag kis beépítési mélységre van tervezve, és a kilincs és a hengeres zár tengelye közötti leggyakrabban előforduló középponttávolságra. A zámyelvmechanizmus és a reteszmechanizmus záró-, illetve reteszelőhelyzetben van.

A 3. ábra az 1. ábrának megfelelő nézet, de a reteszmechanizmust visszahúzott zárkioldó helyzetben mutatja, amely helyzet a hengeres zár kulcsával hozható létre.

A 4. ábra a 2. és 3. ábráknak megfelelő nézet és a reteszmechanizmust abban a helyzetben mutatja, amikor a kulcsot továbbfordítjuk, ami alatt a zárnyelv kioldó helyzete felé mozog.

Az 5. ábra a 2-4. ábráknak megfelelő nézet, azt a helyzetet mutatja, amelyben a 2. ábrán látható kiindulóhelyzetből kiindulva a kilincset elforgatjuk, hogy a zámyelvmechanizmus csapját kioldóhelyzetbe hozza, ugyanakkor a gyorskioldó emelőkar a reteszmechanizmus kapcsolórúdját működteti, hogy az is kioldóhelyzetbe vigye a csapot.

A 6. ábra az 5. ábrának megfelelő nézet, és azt a helyzetet mutatja, ami bekövetkezik, ha a zámyelvmechanizmus kilincsét elengedjük úgy, hogy a csap záróhelyzetet vesz fel. A reteszmechanizmus ebből következő helyzete megfelel a 2. ábrán látható helyzetnek, amelyben ezt a helyzetet úgy értük el, hogy a csapot az

1. ábrán látható kiindulóhelyzetből a kioldóhelyzetbe mozgattuk a kulcs segítségével.

A 7. ábra a találmány szerinti zárszerkezetet mutatja olyan zárszekrényben, amelyet sokkal nagyobb beépítési mélységekre alkalmazunk, amikor is mind a zárnyelvmechanizmus, mind a reteszmechanizmus az 1. ábrán látható helyzetben van, reteszelőhelyzetben.

Az 1-6. ábrákon a találmány szerinti 1 zárszerkezet látható, amely a 2 zárszekrényben van elhelyezve, és ehhez 3 zártok tartozik, és egy 8 kilinccsel vagy gombbal működtetett 4 zámyelvmechanizmus és 6 reteszmechanizmus van benne elhelyezve, amelyet 5 hengeres zárral működtetünk. A 4 zámyelvmechanizmus és a 6 reteszmechanizmus úgy van kialakítva, hogy együtt működjenek, és úgynevezett modulrendszerben vannak kialakítva, hogy az 1 zárszerkezet különböző beépítési mélységekhez és a 8 kilincs és az 5 hengeres zár 7 lyukának tengelye közötti különböző középponttávolságokhoz alkalmazható legyen. Az 1-6. ábrákon látható kivitel viszonylag kis beépítési mélységhez, és az általában, illetve gyakran előforduló kis c-c távolságokhoz illeszkedik. A zárszerkezetmodul kivitele azt jelenti, hogy a zárszekrényben elhelyezett alkatrészek legnagyobb részének azonos alakja és mérete van, hogy különböző beépítési mélységek és különböző c-c távolságok esetén alkalmazhatók legyenek. Csak néhány elemet kell kicserélni ahhoz, hogy a zárszerkezet a szóban forgó beépítési mélységhez illeszkedjék. Amint a továbbiakban részletesen ismertetni fogjuk, egy és ugyanazon összekötő rudat lehet alkalmazni ahhoz, hogy az 1 zárszerkezetet négy különböző beépítési mélységhez lehessen alkalmazni, míg mélyebb beépítés esetén az összekötő rúd kicserélhető egy hosszabb összekötő rúdra, amelynek lényegében ugyanolyan, például a 7. ábrán látható alakja van.

A 4 zámyelvmechanizmus, amely a 2 zárszekrényben van elhelyezve, 12 csapágy elemet tartalmaz egy 13 követőgörgő számára, amelynek négyszögletes keresztmetszetű 13e tengelye van, és erre van erősítve a 8 kilincs. A 13 követőgörgőnek ütközőfüle vagy 13a válla van, amely egy 10 nyomórúd egyik végével kapcsolódik, és ennek másik vége 17 követő emelőkarral kapcsolódik, amely 18 forgástengelyre van forgatha4

HU 221 767 Bl tóan szerelve. A 17 követő emelőkar felső 17a vége két 11a, 11b váll közé kapcsolódik, amelyek egymástól közzel elválasztva all dugattyúrúdon vannak elrendezve, és ennek egyik végén 9 zárnyelv van. All dugattyúrúd másik végét 12a vezeték fogadja be, amely a 12 csapágyelemben van kialakítva.

A 8 kilinccsel működtetett 13 követőgörgő a 15 rugótartóba szerelt 14 rugó hatása ellenében működik.

A 17 követő emelőkart is 19 rugó működteti, amely a 17 követő emelőkar 18 forgástengelyére és a 17b emelőrészre támaszkodik. A 19 rugó azonban másképpen is elhelyezhető, vagy közvetlenül a 11a vállra is támaszkodhat.

A 13 követőgörgőnek további 13b válla van, amely úgynevezett gyorskioldó 39 emelőkart működtet, amely a 38 forgástengelyre van forgathatóan szerelve a 2 zárszekrénynek a 20a csaptól távol eső végén, és úgy működik, hogy lehetővé teszi a 6 reteszmechanizmus visszahúzását a 8 kilincs segítségével a következőkben leírt módon.

A 2 zárszekrényben lévő 6 reteszmechanizmust az 5 hengeres zár működteti. A 6 reteszmechanizmus működtethető más módon is, az ajtó belső, illetve külső oldaláról.

Az ábrázolt kivitelnél a 6 reteszmechanizmus 20 reteszelemet tartalmaz, amely a 20c vezetőhoronyban vagy csatornában van vezetve, hogy egyenes vonalú mozgást végezzen. A 20 reteszelem 20a csapból és két 20b vállból áll.

A 6 reteszmechanizmus továbbá 24 összekötő rudat tartalmaz, amelyben 24b horony van, és ez az 5 hengeres zár 7 lyukához tartozó 7a fogóelemmel kapcsolódik, amely 7a fogóelem a 24 összekötő rudat két végső helyzet között mozgatja.

A 24 összekötő rúdhoz forgathatóan 22 emelő van csatlakoztatva, amely egyik végénél a 21 forgástengelyen van forgathatóan elhelyezve. A 22 emelő 22a része a 20 reteszelemen lévő két 20b váll között kapcsolódik. A 22 emelő a 24 összekötő rúd mozgását átadja a 20 reteszelemnek, oly módon, hogy az bekapcsolja a 7a fogóelem mozgását. A 7a fogóelem bekapcsolása lehetővé teszi, hogy a 20a csap az 5 hengeres zár egyetlen elfordulásával teljesen kinyúljon egy biztonságosan reteszelőhelyzetbe.

Amint látható, a 24 összekötő rúd egyik végén négy 24a furattal van ellátva. Ezek a 24a furatok váltakozva használhatók arra, hogy az 1 zárszerkezetet különböző beépítési mélységekhez alkalmazzuk, azáltal, hogy a 22 emelőn lévő központi 22c forgáscsapot a megfelelő 24a furatba helyezzük. Ha a beépítési mélység nagyobb, mint az a beépítési mélység, amelyikre az ábrázolt 1 zárszerkezetet beállítottuk, akkor a 24a furatok közül a bal oldalit lehet használni, míg a jobb oldali 24a furatot abban az esetben használjuk, ha kisebb beépítési mélységre van szükség. Ha a beépítési mélység nagyobb, mint az a beépítési mélység, amelyet az ábrázolt zárszerkezetnél lehet alkalmazni, akkor az ábrázolt 24 összekötő rudat egy hosszabb 24’ összekötő rúddal kell helyettesíteni, amelyben további 24’a furatok vannak, amint az a 7. ábrán látható.

A 24 összekötő rúd egy 32 reteszelő emelőkarral is együtt működik a 20 reteszelem számára, amely 32 reteszelő emelőkar egy 43 csapon elforgatható, amely a 20 reteszelem 20c hornyába illeszkedik. Ha a 20 reteszelem reteszelőhelyzetben van, a 32 reteszelő emelőkar úgy működik, hogy megakadályozza, hogy a 20 reteszelem befelé nyomódjon. Amikor a 22 emelőkar elfordul, hogy kioldja a 20 reteszelemet, a 32 reteszelő emelőkart a 22 emelő belsejében lévő 22b váll működteti, aminek következtében a 32 reteszelő emelőkar a 43 csap körül felfelé kilendül úgy, hogy a 20 reteszelem visszahúzható a kikapcsoló helyzetébe.

A 24 összekötő rúd egy 27 kapcsoló emelőkarral is együtt működik, amely egyik végénél fogva 26 forgástengelyre van forgathatóan szerelve, és amelyen 27a ütközőváll van. A 27 kapcsoló emelőkar a 24 összekötő rúddal együtt mozgatható úgy, hogy amikor a 20 reteszelem reteszelőhelyzetbe mozog, a 24 összekötő rúd és a 27 kapcsoló emelőkar egy olyan helyzetbe mozdul el, amelyben a 7a fogóelem el tud haladni a 27a ütközőváll előtt.

Amikor a 20 reteszelem reteszelő helyzetében van a 27 kapcsoló emelőkar a 3. ábrán látható helyzetben van, amelyben a 27a ütközővállat a 7a fogóelem megüti, amikor ez utóbbi elfordul azon a helyzeten túl, amelyben a 20 reteszelem teljesen visszahúzott helyzetben van. Miután a 7a fogóelem és a 27a ütközőváll egymással kapcsolódott, a 27 kapcsoló emelőkar a 26 forgástengely körül elfordul, amikor a 27 kapcsoló emelőkar és a 7a fogóelem folytatja forgását, amint az a 4. ábrán látható.

A 6 reteszmechanizmus azonkívül egy 31 fogó emelőkart tartalmaz, amely erőátviteli kapcsolatot képez, amelyen keresztül a 4 zámyelvmechanizmus a 6 reteszmechanizmust működtetni tudja úgy, hogy a 9 zárnyelv szabaddá váljon. A 31 fogó emelőkar 30 forgáscsap körül forgatható, és egyik végén 31a nyúlványa van, amelyet a 27 kapcsoló emelőkar működtet, amikor az a 7a fogóelem hatására forog. A 7a fogóelem hajtó hatására a 31 fogó emelőkar a 30 forgáscsap körül elfordul és a 31 fogó emelőkar felső végén lévő 31b ütköző a 17 követő emelőkar alsó 17c részével kapcsolatba kerül úgy, hogy a 31 fogó emelőkar forgása a 9 zárnyelvet visszahúzza a 17 követő emelőkar útján.

A 6 reteszmechanizmus azonkívül 34 ellenőrző emelőkart is tartalmaz, amely egyik végénél forgathatóan 33 forgástengelyre van szerelve, és másik végén 23 forgáscsap van, amely a 24 összekötő rúd hátsó végéhez van csatlakoztatva, a 22 emelővel szemben. A 24 összekötő rúd így egy paralelogrammás csuklós mechanizmus részét képezi, amely négy 21, 22c, 33, 23 forgáspontot tartalmaz. A 24 összekötő rúd így lényegében egyenes vonalú mozgást végez, amikor a 7a fogóelem működteti, amely a 24b horonyba kapcsolódik, amikor a kulcsot az 5 hengeres zár 7 lyukában elforgatjuk.

A 34 ellenőrző emelőkamak fontos szerepe van abban is, hogy biztosítja, hogy a 24 összekötő rúd végső helyzetében legyen, amikor a 7a fogóelem a 24 összekötő rúdban lévő 24b horonyba kapcsolódik, azaz megaka5

HU 221 767 Bl dályozza azt, hogy a 24 összekötő rúd egy közbenső helyzetet foglaljon el, ami ezt a kapcsolódást lehetetlenné tenné.

Ebből a célból a 34 ellenőrző emelőkarban 34’a horony van, amelybe a 7a fogóelem kapcsolódik abban az esetben, ha a 24 Összekötő rúd egy közbenső helyzetbe kerül a 7a fogóelem forgása közben. Amikor a 7a fogóelem a 34 ellenőrző emelőkaron lévő 34a nyúlvánnyal találkozik, akkor a 34 ellenőrző emelőkar a 33 forgástengely körül elfordul úgy, hogy a 23 forgáscsap, amely a 34 ellenőrző emelőkart a 24 összekötő rúddal összeköti, az ábrán jobb oldal felé mozdul el, és a 24 összekötő rúd végső helyzetét veszi fel, amelyben a 6 reteszmechanizmus teljesen vissza van húzva a zárkioldó helyzetébe, és a 7 fogóelem a 24 összekötő rúd 24b hornyába tud kapcsolódni, hogy a mechanizmust reteszelőhelyzetbe vigye.

Amikor a 20 reteszelemet visszahúzzuk a 2. ábrán látható helyzetből, aminek következtében a 7a fogóelem az óramutató járásával egyező irányban elfordul, ez utóbbi a 24 összekötő rúdon lévő 24b horonnyal kapcsolódik.

Amint fent elmagyaráztuk, mihelyt a 6 reteszmechanizmus reteszelőhelyzetbe kerül, a 27 kapcsoló emelőkar és az azon lévő 27a ütközőváll az ábrán bal oldal felé mozdul el, azaz a 7a fogóelem elhalad előtte, és feltehetően kapcsolódik a 27a ütközővállal. A 20 reteszelemet a 7a fogóelem áthaladása végső reteszelőhelyzetbe nyomja, azaz biztosítja annak reteszelőhelyzetét. Mihelyt a 6 reteszmechanizmus reteszelést kioldó helyzetbe kerül, amelyben a 20a csap és a 27 kapcsoló emelőkar a 3. ábrán látható helyzetben van, a 7a fogóelem további forgó mozgása következtében a 7a fogóelem a 27a ütközővállnak ütközik, ezáltal a 20a csapot kioldott helyzetbe mozgatja, a 31 fogó emelőkar és a 17 követő emelőkar útján, ahogyan az a 4. ábrán látható.

Az 5. ábra azt mutatja, hogy mind a 9 zárnyelv, mind a 20a csap vissza van húzva azáltal, hogy a 9 zárnyelv 8 kilincsét működtetjük. Ebből a szempontból a 6 reteszmechanizmust a gyorskioldó 39 emelőkarral működtetjük, amely a 2 zárszekrény szélén van elhelyezve a 9 zárnyelvtől és a 20a csaptól távol. A gyorskioldó 39 emelőkart a 13 követőgörgőn lévő 13b váll működteti, hogy a 38 forgástengely körül forogjon. A 39 emelő alsó 39b vége a 24 összekötő rúdon lévő 24e ütközőfelülettel kapcsolódik, és ezáltal a 20a csapot kioldó helyzetbe mozgatja.

A gyorskioldó 39 emelőkar elhagyható vagy eltávolítható, ha a gyorskioldó szerepre nincs szükség.

Látható, hogy ha a zárat a 8 kilincs és az 5 hengeres zár különböző központi távolságoknál alkalmazzuk, akkor a 4 zámyelvmechanizmust és a 6 reteszmechanizmust lényegében változatlanul lehet hagyni és az egyetlen szerkezeti elem, amelyet állítani kell, az a 31 fogó emelőkar és a gyorskioldó 39 emelőkar. A találmány szerinti megoldás más kiviteleket is magában foglal, amelyekben bizonyos kiegészítő szerkezeti elemek, mint például a 17 követő emelőkar, kicserélhető.

A 7. ábra szerinti kivitelnél a beépítési mélység sokkal nagyobb, mint a többi ábránál látható megoldásnál.

A 4 zámyelvmechanizmus és a 6 reteszmechanizmus azonban változatlan ennél a kivitelnél is, a nagyobb beépítési mélység ellenére.

A 4 zámyelvmechanizmust tekintve csak a 10 nyomórudat cseréltük ki egy hosszabb 10’ nyomórúdra. Azonkívül a 4 zámyelvmechanizmust külön 41 vezetékkel láttuk el a 9 zárnyelv 11 dugattyúrúdja számára, mivel a 11 dugattyúrúd nem fogja elérni az ő szabványos vezetékéh amelyet a 12 csapágyelem 12a vezetéke képez.

Amint az előzőekben a 6 reteszmechanizmussal kapcsolatban említettük, az előző kivitelek 24 összekötő rúdját hosszabb 24’ összekötő rúddal cseréltük fel, amelyben több 24’a furat van, hogy a 22 emelőn lévő 22c forgáscsappal együtt működjön. Az előző kivitelek 27 kapcsoló emelőkaqát is kicseréltük egy hosszabb 27’ kapcsoló emelőkarra, amit úgy alakítunk ki, hogy az 1-6. ábrákon korábban ismertetett kivitelű emelőkar elülső végére egy hosszabbító részt teszünk.

Éppúgy, mint az előző kiviteleknél, ha a 7. ábra szerinti 20 reteszelem egy közbenső helyzetben van, a 7a fogóelem a 34 ellenőrző emelőkaron lévő 34a nyúlványt forgatni fogja úgy, hogy a 20 reteszelemet teljesen visszahúzott, reteszt kioldóhelyzetbe hozza. A zárszerkezetet ezután reteszelőhelyzetbe lehet vinni, a szokásos módon.

így tehát látható, hogy a zár alkalmazható úgy, hogy lényegesen nagyobb beépítési mélységnek is megfeleljen, ugyanakkor a 4 zámyelvmechanizmus és a 6 reteszmechanizmus lényegében változatlan maradhat. Éne azért van lehetőség, mert a zárszerkezet modulrendszer szerint van kialakítva.

A találmány szerinti zárszerkezet a bevezetőben ismertetett előnyökkel is rendelkezik, nevezetesen a 20 reteszelem 20a csapja teljesen kitolható reteszelőhelyzetbe a kulcs egyetlen fordulatával, és a zárnak van egy ellenőrző szerepe is, ami biztosítja, hogy a 7a fogóelem mindenkor egy közbenső helyzetből egy reteszkioldó helyzetbe mozgatható. A mechanizmus tartalmaz azonkívül előnyös erőátadó elemeket, amelyek kis nyomatékot hoznak létre, ha a kulcsot működtetjük, különösen, ha a 9 zárnyelv reteszkioldó helyzetébe mozdul el a 31 fogó emelőkar közvetítésével, amint az a 4. ábrán látható.

A találmány szerinti zárszerkezet ezért könnyen alkalmazható motorral való működtetésre, amivel lényegében kiküszöbölhető a helytelen működésből adódó minden veszély.

Ha a zárszerkezetet motorral való működtetésre használjuk, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk, akkor egy villamos motor van a 2 zárszekrénybe szerelve, például a 2 zárszekrény tetejénél lévő szabad térbe. A motornak a kimenőtengelye egy csuklópánttal vagy hasonlóval látható el úgy, hogy a tengelynek egy része követi a 2 zárszekrény hátsó szélét, amikor a tengely alsó vége a 34 ellenőrző emelőkarral kapcsolódik, és ezt az ellenőrző emelőkart és ezzel együtt a 6 reteszmechanizmust és bizonyos esetekben a 4 zámyelvmechanizmust a két végső helyzete között elmozdítja. A motor kimenőtengelye azonkívül egy szabadon futó kapcsolót is tartalmaz, amely biztosítja, hogy a motor lekapcsolha6

HU 221 767 Bl tó, ha a 6 reteszmechanizmust kézzel, a kulcs segítségével működtetjük.

Ha a motorral működtetett zárszerkezetnek gyorskioldó szerepe is van, akkor szükséges, hogy ez a szétkapcsolás rendkívül gyorsan megtörténjen, a motor működése alatt bármelyik pillanatban. A motorral működtetett zárszerkezethez tartozó gyorskioldó 39 emelőkarnak ezért az alsó 39b vége és a 24 összekötő rúdon lévő 24e ütközőfelülete között üresjárati eleme van. Üresjáratban a nyomó- és húzóeszközön lévő kapcsolat szétválik. Az elrendezés újra összekapcsolódik vagy igyekszik újra összekapcsolódni a határoló helyzetekig, és időben egybeesni a zár nyitó- vagy záróvezérlésével.

A motorral működtetett zárszerkezet esetében a 34 ellenőrző emelőkar nem tudja működtetni a 4 zámyelvmechanizmust, hogy az visszahúzza a 9 zárnyelvet a zárkioldó helyzetébe. A motorral működtetett zárszerkezet 6 reteszmechanizmusa ezért a 31 fogó emelőkart fogja működtetni úgy, hogy a 9 zárnyelv elmozduljon a zár kioldó helyzete felé, ugyanakkor amikor a 20a csap elmozdul.

Azonkívül a motorral működtetett zárszerkezet esetében nem lehet a motort indítani, ha a 7a fogóelem elhagyta nyugalmi helyzetét, amint az a 2., 5. és 6. ábrákon látható.

A találmány előzőekben ábrázolt és ismertetett kiviteleinél a 6 reteszmechanizmust az 5 hengeres zár és/vagy a motor működteti. Magától értetődik, hogy a 6 reteszmechanizmus működtethető bármilyen más módon is, így például egy gomb vagy egy fogantyú segítségével, a zárszerkezet egyik oldaláról. Abban az esetben, ha a zárszerkezetnek gyorskioldó szerepe is van, azaz amelyeknél a gyorskioldó 39 emelőkart alkalmazzuk, a jelenlegi előírások megtiltják a zárnak gombbal vagy fogantyúval való működtetését.

Az ismertetett kivitelek egyik fontos jellemzője, hogy a 27 kapcsoló emelőkart, amelyen 27a ütközőváll van, a 34 ellenőrző emelőkar hajtja vagy fordítva, és hogy a 27 kapcsoló emelőkar különböző beépítési mélységekhez alkalmazható. A 27a ütközővállnak a rajzon ábrázolt alakja van, hogy szabad helyet biztosítson, és hogy a kulcs egyetlen elfordításával nagy erőátadó hatása legyen.

Az is nagyon fontos, hogy a 32 reteszelő emelőkar le tudjon esni akkor is, ha a 20 reteszelem mozgása késleltetve van abban, hogy a 20a csapot reteszelőhelyzetbe hozza. Ez hatékony pozitív ellenőrzést biztosít, amikor a 20 reteszelem reteszelőhelyzetbe mozog. Az elrendezés azt is biztosítja, hogy a 7a fogóelem nem helyezkedik el a 24 összekötő rúd 24b hornyában, ha gyorskioldás következik be, ugyanakkor, amikor a zárat kívülről a kulccsal nyitjuk, azaz amikor a zárszerkezetet az ajtó mindkét oldalán működtetjük.

A találmányon számos változtatás eszközölhető anélkül, hogy a találmány tárgykörét elhagynánk.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zárszerkezet, amelynek, rugóval működtetett követőgörgő (13) útján gomb vagy kilincs által működtetett zárnyelve (9), nyomórúdja (10) és követő emelőkarja (17) van, továbbá hengeres zár (5) és ezzel társított fogóelem (7a) útján működtetett reteszmechanizmusa (6) van, amelynek egyenes vonalú mozgás végzésére megvezetett reteszeleme (20) van, amely reteszelőcsapot (20a) és ütközővállat (20b) tartalmaz, továbbá összekötő rúdja (24) van, amelyben a fogóelemmel (7a) kapcsolódó furat (24a) van, az összekötő rúd (24) két végső helyzet közötti mozgatására, továbbá transzmissziós emelője (22) van, amely egy forgástengely (21) egyik végére van forgathatóan szerelve, és amely forgathatóan van az összekötő rúdhoz (24) csatlakoztatva, és amelynek egy része (22a) van, amely a reteszelemen (20) lévő vállak (20b) között kapcsolódik - az összekötő rúd (24) mozgásának átadására a reteszelemnek (20) -, továbbá a reteszelemmel (20) és a transzmissziós emelővel (22) együtt működő reteszelő emelőkaija (32) van, amely egy csapra (43) van forgathatóan szerelve, továbbá kapcsoló emelőkaija (27) van, amelyen ütközőváll (27a) van, és amely egyik végén egy forgástengelyre (26) van forgathatóan szerelve, és az összekötő rúddal (24) együtt mozgathatóan van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a zárszerkezet (1) modulrendszer szerint van kialakítva és a zárszerkezetnek (1) a különböző beépítési mélységekhez illeszkedő összekötő rúdja (24) van, amelyben egy vagy több alternatív furat (24a) van a transzmissziós emelőhöz (22) való forgó csatlakoztatáshoz, vagy a zárszerkezet több különböző hosszúságú összekötő rudat (24, 24’) tartalmaz, amelyek mindegyikének egy vagy több ilyen alternatív forgó csatlakoztatásra alkalmas eszköze, például furata (24a, 24a’) van és ez az összekötő rúd vagy összekötő rudak (24, 24’) az emelőhöz (22) cserélhetően vannak csatlakoztatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy egy ellenőrző emelőkarja (34) van, amely egyik végénél egy forgástengely (33) körül forgathatóan van elrendezve, és a másik végénél egy forgáscsapot (23) hordoz, amely az összekötő rúd (24) hátsó végéhez van csatlakoztatva, az emelővel (22) szemben úgy, hogy az összekötő rúd (24) egy paralelogramma csuklós mechanizmus részét képezi, amelynek négy forgáspontja (21,22c, 33, 23) van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy az ellenőrző emelőkamak (34) nyúlványa (34a) van, amely úgy van elhelyezve, hogy a kulcs elfordításakor a zárszerkezet zárt helyzetbe vitele céljából, a reteszmechanizmus (6) a fogóelemmel (7a) van működtető kapcsolatban, és a reteszmechanizmus (6) teljesen kioldott helyzetében a fogóelem (7a) az összekötő rúdban (24) lévő horonnyal (24b) kapcsolódik.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy a különböző beépítési mélységekhez illeszkedő hosszúságú kapcsoló emelőkarja (27) van.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy a megfelelő beépítési mélységhez illeszkedő hosszúságú nyomórúd (10) cserélhetően van a követőgörgő (13) és a követő emelőkar (17) között felszerelve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy cserélhető fogó emelőkar7

   HU 221 767 Bl ja (31) van, amely egy forgáscsapra (30) van forgathatóan szerelve, és amelynek hossza - a zárszerkezeteket a zámyelvmechanizmus (4) kilincse vagy gombja és a reteszmechanizmus (6) hengeres zárjának (5) dugattyúrúdja (11) közötti különböző középponttávolságokhoz való hozzáigazítás céljából - a megfelelő középponttávolsághoz van hozzáigazítva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy a követőgörgő (13) és a reteszmechanizmus (6) összekötő rúdja (24) között egy gyorskioldó emelőkar (39) van, és különböző hosszúságú gyorskioldó emelőkarok (39) szerelhetők fel váltakozva egy forgástengelyre (33), amely a zárszekrény (2) szélének tartományába van elhelyezve, a zámyelvmechanizmustól (4) és a csaptól (20a) távol.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy a fogó emelőkar (31) egyik végénél egy, a fogóelem (7a) hatására elforduló kapcsoló emelőkar (27) által működtetett, a fogó emelőkart (31) elfordító nyúlvány (31a) van, és a fogó emelőkar (31) másik végénél egy, a követő emelőkarral (17) kapcsoló5 dó, a zárnyelvet (9) működtető, a fogó emelőkart (31) elfordító, és ezáltal a zárnyelv (9) visszahúzását létrehozó ütköző (31b) van.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet, azzal jellemezve, hogy motorral működtetett esz10 köze van, és a zárszekrényben (2) villamos motor van elhelyezve, amelynek kimenőtengelye az ellenőrző emelőkarhoz (34) van csatlakoztatva szétkapcsoló kapcsoló segítségével.
10. 10. A 9. igénypont szerinti zárszerkezet, azzal jelle15 mezve, hogy a reteszmechanizmus (6) működtetésére és egyidejűleg a szétkapcsoló kapcsoló útján a motor lekapcsolására kézi kezelésű kulcsa van.