HU221238B1 - Cellulosic fibrous structures having discrete regions with radially oriented fibers therein, apparatus therefor, and process of making - Google Patents
Cellulosic fibrous structures having discrete regions with radially oriented fibers therein, apparatus therefor, and process of making Download PDFInfo
- Publication number
- HU221238B1 HU221238B1 HU9500267A HU9500267A HU221238B1 HU 221238 B1 HU221238 B1 HU 221238B1 HU 9500267 A HU9500267 A HU 9500267A HU 9500267 A HU9500267 A HU 9500267A HU 221238 B1 HU221238 B1 HU 221238B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- cellulosic fibrous
- rice
- areas
- fibrous structure
- protrusions
- Prior art date
Links
Classifications
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- D21H5/00—Special paper or cardboard not otherwise provided for
- D21H5/02—Patterned paper
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21F—PAPER-MAKING MACHINES; METHODS OF PRODUCING PAPER THEREON
- D21F11/00—Processes for making continuous lengths of paper, or of cardboard, or of wet web for fibre board production, on paper-making machines
- D21F11/006—Making patterned paper
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21F—PAPER-MAKING MACHINES; METHODS OF PRODUCING PAPER THEREON
- D21F11/00—Processes for making continuous lengths of paper, or of cardboard, or of wet web for fibre board production, on paper-making machines
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- D21H27/00—Special paper not otherwise provided for, e.g. made by multi-step processes
- D21H27/02—Patterned paper
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/24—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.]
- Y10T428/24273—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.] including aperture
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/24—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.]
- Y10T428/24942—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.] including components having same physical characteristic in differing degree
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/24—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.]
- Y10T428/24942—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.] including components having same physical characteristic in differing degree
- Y10T428/24992—Density or compression of components
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/25—Web or sheet containing structurally defined element or component and including a second component containing structurally defined particles
- Y10T428/253—Cellulosic [e.g., wood, paper, cork, rayon, etc.]
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/25—Web or sheet containing structurally defined element or component and including a second component containing structurally defined particles
- Y10T428/254—Polymeric or resinous material
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
- Y10T428/268—Monolayer with structurally defined element
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
- Y10T428/269—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension including synthetic resin or polymer layer or component
Landscapes
- Paper (AREA)
- Nonwoven Fabrics (AREA)
- Yarns And Mechanical Finishing Of Yarns Or Ropes (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
- Materials For Medical Uses (AREA)
- Artificial Filaments (AREA)
- Chemical Or Physical Treatment Of Fibers (AREA)
- Tires In General (AREA)
- Separation, Recovery Or Treatment Of Waste Materials Containing Plastics (AREA)
- Reinforced Plastic Materials (AREA)
- Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
Abstract
A találmány tárgya egyrétegű cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve,hogy rendszerezett, ismétlődő mintázatba elrendezett, két alapvetőterülete (24, 26) van, és ezek egyike viszonylag nagy rizsmatömegű,lényegében folytonos hálós szerkezetű első terület (24), a másik azelső területtel (24) körülvett, számos, egyenként különálló,viszonylag kis rizsmatömegű második terület (26), és a második terület(26) mindegyike sugarasan elrendeződött rostok sokaságát tartalmazza.A találmány vonatkozik a cellulóz rostszerkezet előállítására és azelőállításhoz szolgáló berendezésre is. ŕ
Description
A találmány tárgyát cellulóz rostszerkezetek képezik, amelyeknek egymástól eltérő rizsmatömegű területeik vannak. Pontosabban a találmány tárgyát olyan cellulóz rostszerkezetek képezik, amelyeknek van egy lényegében folytonos, nagy rizsmatömegű területe és vannak diszkrét, sugarasan elrendeződött rostokból álló, kis rizsmatömegű területei. A cellulóz rostszerkezetek fogyasztási termékekben való felhasználásra alkalmasak. A találmány tárgyát képezi a cellulóz rostszerkezetek előállítására szolgáló eljárás és berendezés is.
A cellulóz rostszerkezet, mint például a papír, jól ismertek a szakterületen. Az ilyen cellulóz rostszerkezetek manapság közhasználatúak, mint a papírtörülközők, toalettpapír, papírzsebkendő stb.
A fogyasztók igényét kielégítendő, a cellulóz rostszerkezeteknek számos, egymással szemben álló követelményt kell egyensúlyban tartaniuk. így például a cellulóz rostszerkezet szakítószilárdságának kellő mértékűnek kell lennie, hogy megelőzze a cellulóz rostszerkezet elszakadását vagy szétfoszlását a rendeltetésszerű használat során vagy aránylag kis szakítóerő hatására. A cellulóz rostszerkezetnek abszorbensnek is kell lennie, hogy a folyadékok gyorsan abszorbeálódjanak és teljes mértékben megmaradjanak a cellulóz rostszerkezetben. A cellulóz rostszerkezetnek kellő lágyságot is kell mutatnia, hogy tapintása kellemes és ne érdes legyen a használatkor. A cellulóz rostszerkezetnek nagymértékben átlátszatlannak kell lennie, hogy a használó számára ne tűnjön vékonynak vagy alacsony minőségűnek. Ezekkel az ellentmondó követelményekkel a háttérben a cellulóz rostszerkezetnek gazdaságosnak kell lennie, hogy haszonnal lehessen gyártani és eladni, és még a fogyasztó is megengedhesse magának a megvásárlását.
A szakítószilárdság a fent említett tulajdonságok egyike, a cellulóz rostszerkezetnek az a képessége, hogy megtartja fizikai integritását a használat alatt. A szakítószilárdságot a cellulóz rostszerkezet leggyengébb eleme szabja meg. A cellulóz rostszerkezet nem fog nagyobb szakítószilárdságot mutatni, mint az a leggyengébb területe, ahol a feszítő terhelés hatására a cellulóz rostszerkezet szétszakad. A cellulóz rostszerkezet szakítószilárdsága javítható a cellulóz rostszerkezet rizsmatömegének növelésével. A rizsmatömeg növeléséhez azonban több cellulózrostot kell felhasználni a gyártásban, ami magasabb költséget eredményez a fogyasztó számára és nagyobb mértékben használja ki a nyersanyagokat nyújtó természeti erőforrásokat.
A abszorpcióképesség a cellulóz rostszerkezet azon tulajdonsága, ami lehetővé teszi, hogy folyadékokat szívjon fel és tartson magában. Mind a magában tartott folyadék abszolút mennyiségét, mind azt a sebességet, amivel a cellulóz rostszerkezet a vele érintkező folyadékokat abszorbeálja, figyelembe kell venni a cellulóz rostszerkezet kívánt felhasználása szempontjából. Az abszorpcióképességet a cellulóz rostszerkezet sűrűsége befolyásolja. Ha a cellulóz rostszerkezet túl sűrű, úgy a rostok közötti hézagok túl kicsik lehetnek, és a felszívás sebessége nem lesz elég nagy a tervezett felhasználás számára. Ha a hézagok túl nagyok, az érintkező folyadékok kapilláris aktivitása lecsökken, és a felületi feszültség korlátozottsága miatt a cellulóz rostszerkezet nem fogja magában tartani a folyadékokat.
A lágyság a cellulóz rostszerkezetnek az a képessége, hogy egy különösen kívánatos tapintási érzést nyújtson a használó bőrének. A lágyságot az összenyomhatósági tényező (a rostok rugalmassága, a rostok morfológiája, a kötésszám és a szabad rosthossz), a felület szerkezete (a kreppelés sűrűsége, a különböző simaságú területek mérete), és az akadozó felületi súrlódási együttható befolyásolja. A lágyság fordítottan arányos a cellulóz rostszerkezet deformációval szembeni ellenállásával a cellulóz rostszerkezet síkjára merőleges irányban.
Az átlátszatlanság a cellulóz rostszerkezetnek az a tulajdonsága, hogy meggátolja vagy csökkenti a fény áthaladását. Az átlátszatlanság egyenesen arányos a rizsmatömeggel, a sűrűséggel, és a cellulóz rostszerkezet rostjai eloszlásának egyenletességével. Egy viszonylag nagyobb rizsmatömegű vagy egyenletesebb rosteloszlású cellulóz rostszerkezet átlátszatlansága is nagyobb lesz egy adott sűrűség mellett. A sűrűség fokozása egy pontig fokozni fogja az átlátszatlanságot, amin túl a további sűrítés csökkenteni fogja azt.
Az említett tulajdonságok között egy kompromisszumot nyújt az a megoldás, amikor a cellulóz rostszerkezetnek nagyszámú, diszkrét, nulla rizsmatömegű lyuka van egy adott rizsmatömegű, lényegében folytonos hálózatban. A diszkrét lyukak képviselik a kisebb rizsmatömegű területeket a lényegében folytonos hálózathoz képest, és - ha a cellulóz rostszerkezet síkjára merőleges a hajlítás - fokozzák a cellulóz rostszerkezet rugalmasságát. A lyukakat a folytonos hálózat írja körül, amelynek egy kívánt rizsmatömege van, és amely meghatározza a cellulóz rostszerkezet szakítószilárdságát.
Az ilyen perforált cellulóz rostszerkezetek már ismertek a szakterületen. így például a 3.034.180 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan cellulóz rostszerkezeteket ismertet, amelyeknek kétoldalúan eltolt lyukai és sorokba rendezett lyukai vannak. Ráadásul különböző alakú lyukakkal rendelkező cellulóz rostszerkezetek is ismertek már a szakterületen, így például az említett szabadalmi leírás tartalmazza a négyzet, rombusz, kör és kereszt alakú lyukak leírását is.
A perforált cellulóz rostszerkezeteknek azonban számos hátrányuk van. A lyukak átlátszó pontok a cellulóz rostszerkezetben, amelyek miatt a fogyasztó a kívántnál alacsonyabb minőségűnek és gyengébbnek érzi a szerkezetet. A lyukak általában túl nagyok ahhoz, hogy abszorbeáljanak és magukban tartsanak bármennyi folyadékot az említett papírokkal és törlőkkel tipikusan érintkező folyadékok alacsony felületi feszültsége miatt. Ennek megfelelően a lyukak körüli hálózat rizsmatömegét növelni kell, hogy elérhető legyen a kívánt szakítószilárdság.
A nulla rizsmatömegű perforáció elfajult esete mellett kísérletek történtek olyan cellulóz rostszerkezet létrehozására, amelynek nagyszámú, diszkrét, nullától eltérő, kis rizsmatömegű területei vannak egy lényegé2
HU 221 238 Β1 ben folyamatos hálózatban. így például a 4.514.345 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közölt, papírszövedék formájú cellulóz rostszerkezetnek két területe van: az egyik egy hálós szerkezetű terület és a másik számos kidomborodást tartalmazó terület. A hálós szerkezetű terület teljesen körülveszi a kidomborodásokat, és azokat egymástól elválasztja. A kidomborodások a hálós szerkezetű terület egészén helyezkednek el. A hálós szerkezetű terület viszonylag kis rizsmatömegű, míg a kidomborodások viszonylag nagy rizsmatömegűek. Ezek a jellegzetességek éppen ellentétesek a találmány szerinti megoldással, amint azt a továbbiakban részletesen kifejtjük. Egy hasonló alakú, a textilgyártásban használt mintát ismertet a 4.144.370 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.
A hivatkozott leírásokban szereplő cellulóz rostszerkezeteknek megvan az az előnyük, hogy átlátszatlanságuk kissé fokozott és van valamennyi abszorpcióképességük a diszkrét, kis rizsmatömegű területeken is, de nem oldják meg azt a problémát, hogy a diszkrét, nullától eltérő rizsmatömegű területek csak igen csekély szakító terhelést bírnak el, és ez korlátozza a cellulóz rostszerkezet általános szakítószilárdságát. Ugyanígy, a hivatkozott leírások egyike sem tesz említést olyan cellulóz rostszerkezetekről, amelyek diszkrét, kis rizsmatömegű területei viszonylag nagymértékben átlátszatlanok.
A többszörös rizsmatömegű cellulóz rostszerkezeteket jellemző módon úgy gyártják, hogy egy folyékony hordozó közeget, amelyben a cellulózrostok egyenletesen elosztva vannak jelen, egy olyan berendezésben ülepítenek, amelynek egy folyadékáteresztő, a rostokat visszatartó formázó eleme van. A formázó elem általában sík lehet és tipikusan egy végtelenített szalag.
A már említett és további közlemények, mint például a 3.322.617, a 3.025.585 és a 3.159.530 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások a diszkrét, kis rizsmatömegű területekkel bíró cellulóz rostszerkezetek gyártására alkalmas berendezéseket írnak le. A fenti leírások szerint a diszkrét, kis rizsmatömegű területek egy, a cellulóz rostszerkezetek gyártásához használt berendezés formázó eleméhez csatlakozó, felálló kidudorodásokból álló mintázattal állíthatók elő. Az összes említett közleményben a felálló kidudorodások azonban rendezett, ismétlődő mintázatban vannak elhelyezve. A mintázat a kidudorodásokat vagy a szomszédos kidudorodásokhoz képest lépcsőzetesen eltolva, vagy azokkal egy sorban tartalmazhatják. Minden egyes kidudorodás (akár sorban, akár eltolva áll) általában azonos távolságra van a szomszédos kidudorodástól. Az US 3.159.530 számú, idézett leírásban egy szövött síkszitát használnak kidudorodásokként.
A kidudorodások egyenletes térközű elhelyezése egy további hátrányt képvisel a korábbi megoldásokban. Az ilyen elrendezésű berendezések áramlási ellenállása (és így a víz leszívása és a cellulóz rostok leülepedése) lényegében egyenletes és egyforma a cellulóz rostszerkezet gyártására használt formázó elem folyadékáteresztő részének teljes területén. A folyadékáteresztő területen lényegében egyenlő mennyiségű cellulózrost ülepszik le a szomszédos kidudorodások közötti tereknek a folyékony hordozóval szembeni egyforma áramlási ellenállása miatt. így a rostok homogénen és egyformán ülepedhetnek - jóllehet nem szükségszerűen véletlenszerű vagy egyforma irányultsággal - a berendezés egész területén, és egy ugyanolyan rosteloszlású és -elhelyezkedésű cellulóz rostszerkezet fog keletkezni.
A korábbi leírások között egy olyan van, amelyben a szomszédos kidudorodások nem egyforma térközre vannak egymástól, a 795.719 (1905.07.25.) számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Azonban az abban leírt kidudorodások egy olyan, lényegében véletlenszerű mintázatban helyezkednek el, amely előnytelenül osztja el az cellulózrostokat olyan módon, hogy nem befolyásolja tudatosan a fent említett tulajdonságok bármelyikét, vagy nem optimalizálja azok többségét.
A 2,771,363 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás papírszövedéket és ennek előállítására szolgáló huzalszitát ismertet; a papírszövedéken csak a szitaszövet durva lenyomatát lehet látni. Az ismert papírnak kis, közepes és nagy rizsmatömegű területei vannak. Az első területek megszakításokat képezve a sűrű láncfonati csomók tetejének felelnek meg, míg a köztük lévő második területek a vetülékhuzal fejcsomóinak felelnek meg, amelyek rendszerint kissé a sűrű láncfonati huzalcsomók szintje alatt vannak. Ennek eredményeképpen a papírszövedék első és második területei különböző rizsmatömegű területeket képeznek, amelyek harmadik vastag területekkel három, eltérő rizsmatömegű területet alkotnak.
A találmányunk célja a szakterület problémáinak kiküszöbölése és különösen azon problémák megoldása, amelyek a nagy szakítószilárdság, a nagyfokú abszorpcióképesség, a kellő lágyság és a nagymértékű átlátszatlanság ellentétes követelményeiből erednek, anélkül, hogy indokolatlanul feláldoznánk a többi jellemző bármelyikét vagy a természetes források gazdaságtalan vagy túlzott használatát igényelnénk. Pontosabban, találmányunk tárgya cellulóz rostszerkezet, valamint eljárás és berendezés cellulóz rostszerkezetek, mint papír előállítására, amely berendezésnek viszonylag magas és viszonylag alacsony áramlási ellenállású területei vannak a rostok folyékony hordozójának levezetésére és az ilyen áramlási ellenállások egymáshoz viszonyított arányosítására úgy, hogy a rostokat előnyös módon sugarasan rendezze el a kis rizsmatömegű területeken.
Azáltal, hogy a berendezésben viszonylag magas és viszonylag alacsony áramlási ellenállású területek vannak, elérhető, hogy fokozottabb ellenőrzést gyakoroljunk a cellulózrostok leülepedésének irányítottsága és mintázata felett, és olyan cellulóz rostszerkezeteket kapjunk, amelyek korábban ismeretlenek voltak a szakterületen. Általában fordított arányosság van a folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó elem egy adott területének áramlási ellenállása és a formázó elem megfelelő területén kialakuló cellulóz rostszerkezet rizsmatömege között. így a viszonylag alacsony áramlási ellenállású
HU 221 238 Β1 területek fogják létrehozni a viszonylag nagy rizsmatömegű cellulóz rostszerkezet területeket és fordítva, feltételezve természetesen, hogy a formázó elem visszatartja a rostokat.
Részletesebben, a viszonylag alacsony áramlási ellenállású területeknek folytonosnak kell lenniük, hogy egy folyamatos, nagy rizsmatömegű rosthálózatot kapjunk és ne áldozzuk fel a szakítószilárdságot. A viszonylag magas áramlási ellenállású területek (amelyek a cellulóz rostszerkezet viszonylag kis rizsmatömegű területeit eredményezik és orientálják a rostokat) előnyösen diszkrétek, de lehetnek folytonosak is.
Emellett figyelembe kell venni a kidudorodásnak a rostok hosszához viszonyított méretét és elhelyezkedését. Ha a kidudorodások túl közel vannak egymáshoz, a cellulózrostok áthidalják azokat és nem ülepednek le a formázó elem felületére.
Találmányunk szerint a formázó elem egy formázó szalag is lehet, amelyen egymástól különböző áramlási ellenállású területek sokasága található. A hordozó folyadék a formázó szalag területein az ott fennálló áramlási ellenállásnak megfelelően szívódik át. így például, ha folyadékot át nem eresztő területek - mint amilyennek a kidudorodások vagy az elzárások - vannak a formázó szalagon, a hordozó folyadék nem szívódhat le ezeken a területeken és így a rostok nem fognak lerakodni ezeken a helyeken.
Az áramlási ellenállás aránya a magas áramlási ellenállású és az alacsony áramlási ellenállású területek között tehát kritikus tényező a mintázat meghatározása szempontjából, amelyben a hordozó folyadék által szállított cellulózrostok le fognak ülepedni. Általában több rost fog leülepedni a formázó szalag viszonylag kisebb áramlási ellenállású területein, mert ezeken a helyeken több hordozó folyadék szívódik át. Figyelembe kell venni azonban, hogy a formázó szalag egy adott területének áramlási ellenállása nem állandó és az idő függvényében változni fog.
A magas áramlási ellenállású, diszkrét területek és az alacsony áramlási ellenállású, folytonos területek áramlási ellenállása közötti arány megfelelő megválasztásával olyan cellulóz rostszerkezetet kaphatunk, amelyben különösen előnyös a cellulózrostok irányítottsága. Részletesen, a diszkrét területeken a cellulózrostok lényegében sugaras mintázatban helyezkednek el és rizsmasúlyuk kisebb a lényegében folytonos területekéhez képest. A sugarasan orientált cellulózrostokat tartalmazó diszkrét területeknek az előnye a cellulózrostokat véletlenszerű vagy sugarastól eltérő elrendezésben tartalmazó diszkrét területekkel szemben, hogy egy adott átlátszatlanság mellett jobb az abszorpcióképességük.
A fenti problémák megoldására egy olyan cellulóz rostszerkezetet készítettek, amelynek van egy folytonos, nagy rizsmatömegű területe és diszkrét, kis és közbenső rizsmatömegű területei, különösen ahol a kis rizsmatömegű terület szomszédos a nagy rizsmatömegű területtel és körbefogja a közbenső rizsmatömegű területet. Az ilyen szerkezetekre példa a WO 93/00474 számú leírásban ismertetett megoldás.
Egy többféle, diszkrét, közbenső és kis rizsmatömegű területekkel rendelkező cellulóz rostszerkezetnek azonban számos hátránya van. Pontosabban, a közbenső rizsmatömegű területek rostjai nem vesznek részt a cellulóz rostszerkezet terhelést hordozó kapacitásában. Ehelyett ezek a rostok egymással összecsomósodnak és egy szemcsét alkotnak, ami jó az átlátszatlanság szempontjából, de nem hidalja át a kis rizsmatömegű területeket, és így nem vesz részt a cellulóz rostszerkezetre ható szakító terhelés elosztásában.
A találmány tárgya tehát egyrétegű cellulóz rostszerkezet, amely rendszerezett, ismétlődő mintázatba elrendezett, és két alapvető területe van, és ezek egyike viszonylag nagy rizsmatömegű, lényegében folytonos hálós szerkezetű első terület, a másik az első területtel körülvett, számos, egyenként különálló, viszonylag kis rizsmatömegű második terület, és a második terület mindegyike sugarasan elrendeződött rostok sokaságát tartalmazza.
Másrészről a találmány tárgya egy eljárás egy olyan egyrétegű cellulóz rostszerkezet előállítására, amelynek kétféle területe van egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatba rendezve. Az eljárás magában foglalja a következő lépéseket: egy folyékony hordozóban szuszpendált cellulózrostok sokaságának biztosítása, egy rostvisszatartó formázó elem biztosítása, amelynek folyadékáteresztő területei vannak, és egy készülék biztosítása, amely leülepíti a cellulózrostokat a formázó elemre. A cellulózrostok leülepednek a formázó elemre és a hordozó folyadék átszivódik azon két egyidejű fokozatban, egy első hidraulikus sugarú, nagy áramlási sebességű és egy második hidraulikus sugarú, kis áramlási sebességű fokozatban. A nagy és a kis áramlási sebességű fokozatok kezdeti tömegátvezetési sebessége kölcsönösen különböző, miáltal a rostok a kis áramlási sebességű fokozatban úgy szívódnak le, hogy egy lényegében sugarasan elrendeződött mintázatot alkotnak egy középpont körül és ezáltal az olyan diszkrét területek sokaságát hozzák létre, amelyek rizsmatömege viszonylag kisebb, mint azé a területé, amely a nagy áramlási sebességű fokozatban alakul ki, és amelyeken belül a rostok sugarasan orientáltak. Az első hidraulikus sugárnak a második hidraulikus sugárhoz viszonyított aránya nagyobb, mint 1, előnyösen nagyobb, mint 1,5.
Néhány rostot egyszerre orientál mindkét áramlási terület. Ez a folyadékot át nem eresztő terület sugarasan elrendeződött áthidalását eredményezi. A kis áramlási sebességű terület anélkül biztosítja ezt az irányító hatást, hogy a rostok feleslegben felhalmozódnának az említett területen.
Még másrészről a találmány tárgya egy berendezés egy olyan cellulóz rostszerkezet készítésére, amelynek kettő, egymástól kölcsönösen különböző rizsmatömege van egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatba rendezve. A berendezésnek van egy folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó eleme, amelynek nagy és kis hidraulikus sugarú mezőin át a cellulózrostokat szállító folyadék átszívódhat, és egy eszköze, amely visszatartja a cellulózrostokat a formázó elemen egy olyan mintázatban, amelyben a két, egymástól kölcsönösen külön4
HU 221 238 BI böző rizsmatömegű terület a véletlenszerűtől eltérő módon ismétlődik. A két terület egy első, nagy rizsmatömegű, lényegében folytonos hálózatból és a második, kis rizsmatömegű, lényegében sugarasan elrendeződött rostokat tartalmazó, diszkrét területek sokaságából áll. Az első hidraulikus sugárnak a második hidraulikus sugárhoz viszonyított aránya nagyobb, mint 1, előnyösen nagyobb, mint 1,5.
A visszatartó eszköz állhat egy folyadékáteresztő tartószerkezetből és az ahhoz erősített kidudorodások szabályos mintázatú soraiból. A kidudorodások mintázatán folyadékáteresztő lyukak vezethetnek keresztül és/vagy lehetnek sugarasan szegmentáltak is.
Bár a részletes leírás jellemzik és megkülönböztetik a találmányt, úgy gondoljuk, hogy az jobban érthető lesz, ha a következő leírás kapcsolódik a mellékelt ábrákhoz, amelyeken a hasonló elemeket azonos hivatkozási számmal, az analóg elemeket egy vagy több egyszerű jellel jelöljük, és amelyek a következők:
1. ábra. Egy találmány szerinti cellulóz rostszerkezet felülnézetben készült mikroszkópos felvétele, amelyen a sugarasan elrendeződött cellulózrostokat tartalmazó diszkrét területek láthatók.
2A(-2D3 ábrák. Olyan cellulóz rostszerkezetek felülnézetben készült mikroszkópos felvételei, amelyek esetében fokozatos különbség figyelhető meg a kis és nagy rizsmatömegű területek között; a betűkkel jelölt felvételsorozatok a két rizsmatömegű szerkezet felé tartó, növekvő tendenciát mutatják be, míg a számokkal jelölt képek a fokozódó sugarasságot mutatják az egyes sorozatokon belül.
3A,-3D3 ábrák. Olyan cellulóz rostszerkezetek felülnézetben készült mikroszkópos felvételei, amelyek esetében egy fokozati sor figyelhető meg a kis rizsmatömegű területek sugarasságában; a betűkkel jelölt felvételsorozatokon belül a sugarasság sorban fokozódik, míg a számokkal jelölt képek a két rizsmatömegű szerkezet felé tartó, növekvő tendenciát mutatják be az egyes sorozatokon belül.
4. ábra. Egy olyan berendezés vázlatos oldalnézete, amely a találmány szerinti cellulóz rostszerkezetek gyártására használható.
5. ábra. Egy formázó elem metszetének oldalnézete, ahol a kidudorodásokon lyukak vezetnek keresztül; a metszés síkja az 5-5 vonal a 4. ábrán.
6. ábra. Az 5. ábrán látható formázó elem egy részletének felülnézete.
7A-7B. ábrák. A találmány szerinti cellulóz rostszerkezetek készítésére alkalmas formázó elemek másféle megvalósításai sugarasan osztott kidudorodásokkal.
Amint az az 1. ábrán látható, egy találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezetnek két területe van: egy első, nagy rizsmatömegű 24 területe és egy második, diszkrét, kis rizsmatömegű területe. Minden egyes 24 vagy 26 területet cellulózrostok alkotnak, amelyek jó közelítéssel lineáris elemeknek tekinthetők. A kis rizsmatömegű 26 területek cellulóz rostjai egy lényegében sugaras mintázatban helyezkednek el.
Az 20 cellulóz rostszerkezetet alkotó rostoknak van egy nagyon nagy méretük (a rost hossztengelye mentén) a két másik, viszonylag nagyon kicsi méretükhöz képest (amelyek merőlegesek egymásra, és mindkettő sugárirányú és merőleges a rost hossztengelyére nézve), így megközelítőleg lineárisak. Bár a rostok mikroszkópos vizsgálata feltárhat két másik dimenziót is, amelyek kicsik a rostok fő méretéhez képest, annak a két másik kis méretnek nem kell lényegében egyformáknak vagy állandónak lenniük a rost tengelyhossza mentén. Csak az a fontos, hogy a rost képes legyen meggörbülni a tengelye körül, képes legyen más rostokhoz kötődni és egy folyékony hordozó által legyen elosztva.
A 20 cellulóz rostszerkezetet alkotó rostok lehetnek szintetikusak, például poliolefin- vagy poliészterrostok; előnyösen lehetnek cellulózrostok; például pamutpihe, műselyem vagy kilúgozott cukornád; előnyösebben lehetnek fapéprostok, például puhafákból (nyitvatermőkből vagy tűlevelűekből) vagy keményfákból (zárvatermőkből vagy lomblevelűekből). Szóhasználatunk szerint egy cellulóz rostszerkezetet akkor tekintünk „cellulóz-nak, ha a cellulóz rostszerkezet legalább 50 térfogat% cellulózrostot tartalmaz, ide értve a fent felsorolt rostokat, de nem korlátozódva azokra. A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezetek előállításához megfelelőnek találtuk azt a fapéprost keveréket, amely körülbelül 2,0-4,5 mm hosszúságú és körülbelül 25-50 mikrométer átmérőjű puhafa rostokból és kevesebb, mint körülbelül 1 mm hosszúságú és körülbelül 12-25 mikrométer átmérőjű keményfa rostokból áll.
Ha fapéprostokat használunk a 20 cellulóz rostszerkezet elkészítéséhez, úgy a rostok bármilyen pépesítő eljárással készülhetnek, ideértve a kémiai eljárásokat, mint amilyenek a szulfit-, szulfát- vagy nátron-eljárás, és a mechanikai eljárásokat, mint amilyen a kővel való csiszolatkészítés. Másrészről a rostok gyárthatók a kémiai és mechanikai eljárások kombinációival vagy lehetnek újrafelhasználtak is. A felhasznált rostok típusa, kombinációi és előállításuk módja találmányunk szempontjából nem kritikus.
Egy találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet makroszkóposán kétdimenziós és sík, bár nem szükségszerűen sima. A 20 cellulóz rostszerkezetnek lehet valamennyi vastagsága a harmadik dimenzióban. A harmadik méret azonban nagyon kicsi a tényleges első két mérethez képest vagy az első két dimenzió irányában viszonylag nagyméretű 20 cellulóz rostszerkezet gyártási lehetőségéhez képest.
A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet egy egyrétegű lemez. Észrevehető azonban, hogy két egyrétegű lemez - egyik vagy mindkettő a találmány szerint előállítva - sík a síkhoz helyzetben egymáshoz erősítve egy egységes rétegelt lemezt képezhet. Egy találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezetet akkor tekintünk „egyrétegű lemez”-nek (single lamina) ha a ké5
HU 221 238 Β1 sőbb leírandó formázó elemről egyben levéve a szárítás előtti vastagsága nem változik, hacsak rostokat nem adunk hozzá vagy veszünk el belőle. A 20 cellulóz rostszerkezet később kívánság szerint domborítható vagy maradhat domborítatlan.
A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet azokkal az intenzív tulajdonságokkal írható le, amelyek az egyik területét megkülönböztetik a másiktól. így például a 20 cellulóz rostszerkezet rizsmatömege azon intenzív tulajdonságok egyike, amely megkülönbözteti a területeket egymástól. Egy tulajdonságot akkor tekintünk „intenzív”-nek, ha értéke nem függ más értékek halmozódásától a 20 cellulóz rostszerkezet síkján belül. A két dimenzióban intenzív tulajdonságok közé tartozik a 20 cellulóz rostszerkezet sűrűsége, a levetített kapillárismérete, a rizsmatömege, a hőmérséklete, az összenyomhatósági együtthatója, a szakítási együtthatója, a rostok orientációja stb. Az olyan tulajdonságokat, amelyek a 20 cellulóz rostszerkezet alrendszerei vagy komponensei különböző értékeinek halmozódásától függenek, extenzívnek tekintjük mind a három dimenzióban. Az extenzív tulajdonságok közé tartoznak a 20 cellulóz rostszerkezet súlya, tömege és térfogata. A bejelentésben leírt és igénypontokkal védett 20 cellulóz rostszerkezet legfontosabb intenzív tulajdonsága a rizsmatömeg.
A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezetnek legalább két különböző rizsmatömege van, amelyek a 20 cellulóz rostszerkezet két meghatározható területe között oszlanak meg. A „rizsmatömeg” a 20 cellulóz rostszerkezet egységnyi területének g-ban mért tömege, amely egységnyi területet a 20 cellulóz rostszerkezet síkjában mérünk ki. Az egységnyi terület - amelyen a rizsmatömeget mérjük - mérete és alakja a különböző rizsmatömegű 24 és 26 területek relatív és abszolút méreteitől és alakjától függ.
A szakterületen járatosak fel fogják ismerni, hogy adott 24 vagy 26 területeken belül a rizsmatömeg rendszeres és elvárt fluktuációkat és változásokat mutathat, ha úgy tekintjük, hogy az ilyen adott 24 vagy 26 területeknek egy rizsmatömege van. így például ha mikroszkópos szinten a rostok közötti hézag rizsmatömegét mérjük, egy nulla értékű, látszólagos rizsmatömeget fogunk eredményül kapni, holott - hacsak nem a 20 cellulóz rostszerkezet egy lyukát mérjük - az ilyen 24 vagy 26 területek rizsmatömege a nullánál nagyobb. Az ilyen fluktuációk és variációk a gyártási folyamat normális és elvárt következményei.
Nem szükséges, hogy a szomszédos, különböző rizsmatömegű 24 vagy 26 területek között pontos határok legyenek, vagy hogy egy éles választóvonal egyáltalán látható legyen a különböző rizsmatömegű, szomszédos 24 vagy 26 területek között. Csak az a fontos, hogy az egységnyi területen belül a rostok eloszlása különböző legyen a 20 cellulóz rostszerkezet különböző pontjaiban, és hogy ez a különböző eloszlás egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatot kövessen. Az ilyen, véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázat megfelel a folyadékáteresztő, rostokat visszatartó, a 20 cellulóz rostszerkezet gyártásához használt formázó elem felszíne véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatának.
Ámbár az átlátszatlanság szempontjából kívánatos lehetne egy mindenhol egyforma rizsmatömegű 20 cellulóz rostszerkezet, a mindenhol egyforma rizsmatömegű 20 cellulóz rostszerkezet nem optimalizálja a 20 cellulóz rostszerkezet egyéb tulajdonságait. A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet különböző 24 és 26 területeinek különböző rizsmatömegei biztosítják a különböző tulajdonságokat a 24 és 26 területeken belül.
így például a nagy rizsmatömegű 24 területek biztosítják a szakító terhelés elviselésének képességét, az előnyös abszorbens sebességet és átlátszatlanságot adnak a 20 cellulóz rostszerkezetnek. A kis rizsmatömegű 26 területek biztosítják az abszorbeált folyadékok tárolását, amikor a nagy rizsmatömegű 24 területek már telítődtek és a rostok gazdaságos felhasználását.
A véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázat előnyösen mozaikot képez úgy, hogy a szomszédos 24 és 26 területek együttműködő módon és előnyösen közvetlenül egymás mellé kerülnek. Miután véletlenszerűtől eltérőek, az intenzíven meghatározott 24 és 26 területek előre láthatóknak tekinthetők, és a gyártási folyamatban használt berendezés ismert és előre meghatározott tulajdonságainak eredményeként jelenhetnek meg. Az „ismétlődő” kifejezés alatt azt értjük, hogy a mintázat egynél többször van kialakítva a 20 cellulóz rostszerkezeten.
Természetesen könnyen belátható, hogy ha egy 20 cellulóz rostszerkezet a gyártáskor igen nagy, és a 24 és 26 területek igen kicsik a 20 cellulóz rostszerkezet méretéhez képest a gyártás során, azaz a különbség több nagyságrendű, úgy a pontos eloszlás és mintázat abszolút előre meghatározása a 24 és 26 területek között igen bonyolult vagy éppen lehetetlen lehet, de a mintázatot ennek ellenére véletlenszerűtől eltérőnek tarthatjuk. Az egyetlen fontos dolog azonban az, hogy az intenzíven meghatározott 24 és 26 területek lényegében egy kívánt mintázat szerint legyenek elosztva a megjelenési tulajdonságoknak megfelelően, amelyek alkalmassá teszik a 20 cellulóz rostszerkezetet a kívánt felhasználásra.
A 20 cellulóz rostszerkezet intenzíven megkülönböztetett 24 és 26 területei lehetnek „diszkrétek” úgy, hogy az azonos rizsmatömegű, szomszédos 24 vagy 26 területek nem folytonosak. Másrészről egy 24 vagy 26 terület lehet folytonos.
A szakterületen járatosak előtt nyilvánvaló lesz, hogy átmeneti rizsmatömegű területek létezhetnek a szomszédos 24 vagy 26 területek között, amely átmeneti területek önmagukban nem elég jelentős felületűek ahhoz, hogy különböző rizsmatömegűnek tekintsük azokat a szomszédos 24 vagy 26 területekhez képest. Az ilyen átmeneti területek a 20 cellulóz rostszerkezet találmány szerinti készítéséből eredő és ismert gyártási variációkon belül esnek.
A 20 cellulóz rostszerkezet mintázatának mérete körülbelül 3-78 db/cm2 26 diszkrét terület, és előnyösen körülbelül 16-47 db/cm2 26 diszkrét terület.
A szakterületen járatosak előtt nyilvánvaló lesz, hogy amint a mintázat finomabbá válik (több diszkrét 24 vagy 26 terület jut egy cm2-re), úgy viszonylag na6
HU 221 238 Β1 gyobb arányban kell kisebb méretű keményfa rostokat használni és ennek megfelelően csökkenteni a nagyobb méretű puhafa rostok százalékos arányát. Ha túl sok nagyobb méretű rostot használunk, úgy a rostok nem lesznek képesek annak a berendezésnek a felületi topográfiájához alkalmazkodni, amellyel a 20 cellulóz rostszerkezetet készítjük. Ha a rostok nem alkalmazkodnak megfelelően, akkor áthidalják a berendezés topográfiailag különböző területeit és egy mintázat nélküli 20 cellulóz rostszerkezetet kapunk. Megfelelőnek találtunk egy 100% keményfa rostból - különösen brazíliai eukaliptuszrostból - álló 20 cellulóz rostszerkezetet, amelyben körülbelül 31 db/cm2 26 diszkrét terület van.
Ha az 1. ábrán látható 20 cellulóz rostszerkezet fogyasztási terméknek, például papírtörülközőnek vagy kendőnek van szánva, úgy a 20 cellulóz rostszerkezet nagy rizsmatömegű 24 területe előnyösen lényegében folytonos két, egymásra merőleges irányban, a 20 cellulóz rostszerkezet síkjában. Nem szükséges, hogy ezek a merőleges irányok párhuzamosak legyenek a kész termék éleivel vagy merőlegesek legyenek azokra, vagy párhuzamosak legyenek a termék gyártási irányával vagy merőlegesek legyenek arra, csak az szükséges, hogy a cellulóz rostszerkezetnek két, egymásra merőleges irányban legyen szakítószilárdsága, hogy könnyebben alkalmazkodjon bármilyen szakító terheléshez a termék idő előtti elszakadása nélkül. Előnyösen, a folytonos irány párhuzamos a találmány szerinti késztermékre ható, elvárható szakító terhelés irányával.
A nagy rizsmatömegű 24 terület lényegében folytonos, egy lényegében folytonos hálózatot képez az itt leírt megvalósításban, és lényegében végigterjed a 20 cellulóz rostszerkezeten. Ennek ellentéteként, a kis rizsmatömegű 26 területek diszkrétek és egymástól el vannak szigetelve a nagy rizsmatömegű 24 terület által.
Egy lényegében folytonos hálózatra példa az 1. ábrán látható 20 cellulóz rostszerkezet nagy rizsmatömegű 24 területe. A lényegében folytonos hálózattal bíró cellulóz rostszerkezetekre további példákat találhatunk a 4.637.859 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelyet találmányunkban referenciaként idézünk abból a célból, hogy más, lényegében folytonos hálózattal bíró cellulóz rostszerkezeteket is bemutassunk. A lényegében folytonos hálózatban megszakadások eltűrhetők, ámbár az ilyen megszakadások nincsenek lényegesen hátrányos hatással a 20 cellulóz rostszerkezet adott részének anyagi tulajdonságaira.
Megfordítva, a kis rizsmatömegű 26 területek lehetnek diszkrétek és szétszórva a nagy rizsmatömegű 24 terület lényegében folytonos hálózatában. A kis rizsmatömegű 26 területek szigeteknek képzelhetők el, amelyeket egy lényegében folytonos, nagy rizsmatömegű 24 terület ölel körül. A diszkrét kis rizsmatömegű 26 területek is egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatot alkotnak.
A diszkrét, kis rizsmatömegű 26 területek lehetnek lépcsőzetesen eltolva az előbb említett egy vagy két, egymásra merőleges irányhoz képest, vagy lehetnek azokhoz igazodó elrendeződésűek. Előnyösen a nagy rizsmatömegű, lényegében folytonos 24 terület képez egy olyan mintázatos hálózatot, amely körülveszi a diszkrét, kis rizsmatömegű 26 területeket, ámbár amint fent megjegyeztük - kis átmeneti területek lehetnek közöttük.
Találmányunkban a legalább 25%-os különbséget tekintjük jelentősnek a kis és nagy rizsmatömegű 24 és 26 területek rizsmatömegei között (ugyanazon a 20 cellulóz rostszerkezeten belül). Ha a 24 és 26 területek rizsmatömegét külön-külön meg kívánjuk határozni és abból megállapítani a 24 és 26 területek rizsmatömegének különbségét, úgy egy kvantitatív módszert, például lágy röntgensugarakkal végzett képanalízist használhatunk a WO 93/00475 számú nemzetközi szabadalmi bejelentésben leírtak szerint, amit találmányunkban referenciaként tartunk számon abból a célból, hogy bemutassunk egy kvantitatív módszert, amely a 20 cellulóz rostszerkezet 24 és 26 területei rizsmasúlyának meghatározására alkalmas.
Egy adott kis vagy közbenső rizsmatömegű 26 vagy terület felülete úgy határozható meg, hogy az ilyen vagy 25 területek fényképére ráfektetünk egy konstans vastagságú és konstans sűrűségű átlátszó lemezt. A 26 és 25 területek határait kijelöljük egy, a fényképétől elütő színnel. A területeket a körvonalak mentén olyan pontosan kivágjuk, amilyen pontosan csak lehetséges, majd megmérjük a tömegüket. Ezeket a tömegeket összehasonlítjuk egy egységnyi, vagy más, ismert felületű, hasonló lemez tömegével. A lemezek tömegének aránya egyenesen arányos a két terület tömegének arányával.
Ha ismerni kívánjuk két terület felszínének arányát, például egy közbenső rizsmatömegű 25 terület százalékos arányát egy kis rizsmatömegű 26 területen belül, úgy megmérjük a 26 kis rizsmatömegű területnek megfelelő lemezdarab tömegét. Ezután kijelöljük a közbenső rizsmatömegű 25 terület határát, kivágjuk a lemezt és megmérjük a tömegét. A két tömeg aránya adja meg a két terület arányát.
A 24 és 26 területek rizsmatömegei közötti különbségek kvalitatív vagy szemikvantitatív módon határozhatók meg egy növekvő különbség skála segítségével, amint azt a 2A-2D ábrasorozaton mutatjuk be.
A 2Aj-2A3 ábrák a kis rizsmatömegű 26 területeket mutatják be egyszer lyukasan - mint ahogy az a 2A, ábrán látható - vagy egy ilyen kifejezett 25 közbenső rizsmatömegű területtel a belsejében, mint ahogy az a 2A2-2A3 ábrákon látható. Ha a 2Aj-2A3 ábrákat sorban tanulmányozzuk, láthatjuk a fokozódó sugarasságot.
A 2B! ábra egy olyan 20 cellulóz rostszerkezetet mutat be, amelynek még van egy közbenső rizsmatömegű 25 területe, amely kevésbé kifejezett, mint ami a 2A2-2A3 ábrákon látható.
A 2C, ábrán egy közbenső rizsmatömegű 25 területnek csak egy kezdeti kialakulása látható. A közbenső rizsmatömegű 25 terület alig látható és akár nem létezőnek is tekinthető, vagy olyannak, mint aminek a rizsmatömege olyan közel van (a különbség kisebb, mint 25%) a kis rizsmatömegű 26 területéhez, hogy az nem számít találmányunk szempontjából nézve.
ί
HU 221 238 B1
A 2Dj-2D3 ábrák olyan 20 cellulóz rostszerkezeteket mutatnak be, amelyeknek nincs közbenső rizsmatömegű 25 területe. Bár a rostok elhelyezkedése az igen véletlenszerűtől - amint az a 2Dj ábrán látható - az igen sugarasan elrendeződöttig - amint az a 2D3 ábrán látható - változhat, nincs közbenső rizsmatömegű terület, lyuk, vagy jelentős rizsmatömegbeli egyenetlenség a kis rizsmatömegű 26 területen belül.
Általában találmányunkban úgy tekintünk egy 20 cellulóz rostszerkezetet, mint aminek csak kettő, 24 és 26 területe van, ha bármely közbenső rizsmatömegű 25 terület felületének aránya kisebb mint körülbelül 5% a teljes kis rizsmatömegű 26 terület felületéhez viszonyítva, vagy ha a közbenső rizsmatömegű 25 terület rizsmatömege belül van a kis rizsmatömegű 26 terület rizsmatömegének körülbelül 25%-án.
így például a 2C, ábrán látható közbenső rizsmatömegű 25 terület körülbelül 4%-a a kis rizsmatömegű területnek. Találmányunk szempontjából a 2Cj-2D3 ábrákon látható 20 cellulóz rostszerkezeteket úgy tekintjük, mint amelyeknek az igénypontokban leírt nagy és kis rizsmatömegű 24 és 26 területeik vannak, és mint amelyek kielégítik a kétféle terület igénypontokban leírt kritériumait.
A 24 és 26 területek rostjai előnyösen különböző irányokba vannak elrendeződve. így például a lényegében folytonos, nagy rizsmatömegű 24 területet alkotó rostok előnyösen egy általában szinguláris irányban helyezkednek el, megfelelve a 65 gyűrűcskék lényegében folytonos hálózatának a szomszédos 59 kidudorodások között és a gyártási folyamat gépiránya hatásának, amint az az 1. ábrán látható.
Ez az elrendeződés biztosítja, hogy a rostok általában párhuzamosak egymással és viszonylag magas a kapcsolódásuk foka. A viszonylag magas fokú kapcsolódás viszonylag nagy szakítószilárdságot eredményez a nagy rizsmatömegű 24 területeken belül. A 24 nagy rizsmatömegű terület ilyen viszonylag nagy szakítószilárdsága általában előnyös, mert a nagy rizsmatömegű 24 terület hordozza és viszi át a rá ható szakító terhelést a 20 cellulóz rostszerkezeten.
A 26 kis rizsmatömegű területek olyan rostokból állnak, amelyek lényegében sugarasan elrendeződöttek és kifelé irányulnak minden egyes kis rizsmatömegű 26 terület középpontjából. Hogy a rostok a találmány szempontjából „lényegesen sugarasan elrendeződöttek”-nek tekinthetők-e vagy sem, azt egy fokozódó sugarasság skálával határozhatjuk meg, amint azt a 3 A-3D ábrasorozaton mutatjuk be.
A 3At-3A3 ábrákon olyan 20 cellulóz rostszerkezetek láthatók, amelyek kis rizsmatömegű 26 területein nincs lényegében sugarasan elrendeződött rostok sokasága. Különösen a 3Aj ábra mutat egy olyan 20 cellulóz rostszerkezetet, amelynek csak egy sugárirányú rostja van, és ennek következtében csak igen gyenge a sugaras szimmetriája. A 3A2-3A3 ábrákon olyan kis rizsmatömegű 26 területek láthatók, amelyek rostjainak eloszlása lényegében véletlenszerű. Ha a 3Aj-3A3 ábrákat sorrendben tanulmányozzuk, látható a két rizsmatömegű 20 cellulóz rostszerkezet felé tartó tendencia.
A 3B, ábrán egy olyan 20 cellulóz rostszerkezet látható, amelynek rosteloszlása némileg sugarasabb, de ezeknek a rostoknak még mindig igen gyenge a sugaras szimmetriája.
A 3Cj-3C2 ábrákon olyan 20 cellulóz rostszerkezetek láthatók, amelyek kis rizsmatömegű 26 területeiben a cellulózrostok lényegében sugarasan elrendeződöttek. A sugarasan elrendeződött rostok meglehetősen egyenletes eloszlást mutatnak mind a négy kvadránsban, sugaras szimmetriát mutatnak, és a rostoknak csak egy kis százaléka nem sugaras irányultságú.
A 3Dj-3D3 ábrákon látható 20 cellulóz rostszerkezetek kis rizsmatömegű 26 területein belül a rostok irányultsága igen nagy mértékben sugaras. Bár az ábrákat sorban vizsgálva fokozódó tendenciát figyelhetünk meg a két rizsmatömegű 20 cellulóz rostszerkezet felé, a 3D,-3D3 ábrákon látható 20 cellulóz rostszerkezeteknek csak minimális százalékú nem sugarasan orientált rostja van. A 3Dj-3D3 ábrák jó sugaras szimmetriát mutatnak a kis rizsmatömegű 26 területeken belül.
Találmányunk szempontjából az a 20 cellulóz rostszerkezet tekinthető „lényegében sugarasan elrendeződötf’-nek, és az teljesíti az igénypontokban leírt „sugarasság” feltételeit, amelyben a sugarasság foka legalább akkora, mint a 3C|-3C2 ábrákon látható, és előnyösen legalább akkora, mint a 3Dr 3D3 ábrákon látható. Az ábrák közül az 1., 2C,, 2D3, 3Cb 3C2 és 3D3 mutatnak be olyan 20 cellulóz rostszerkezeteket, amelyek kis rizsmatömegű 26 területei kielégítik mindkét feltételt és ezáltal a találmány oltalmi körén belül vannak (és ezek az egyedüli olyan ábrák, amelyek az igénypontokon belül eső szerkezeteket mutatnak be).
Belátható azonban, hogy egy adott 20 cellulóz rostszerkezeten belül nem az összes kis rizsmatömegű 26 terület elégíti ki mindkét (vagy szükségszerűen az egyik) fent leírt feltételt, a sugaras elrendeződést és a kis rizsmatömeget. A gyártási folyamat normális és várható ingadozásai miatt a 20 cellulóz rostszerkezeten belül néhány kis rizsmatömegű 26 terület nem tekinthető úgy, hogy két területe van, vagy nincsenek nagyszámú, sugarasan elrendeződött rostjaik - amint fent írtuk -, noha más, akár szomszédos kis rizsmatömegű 26 területek mindkét feltételt kielégíthetik. A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet 26 kis rizsmatömegű területeinek előnyösen legalább 10%-a, előnyösebben legalább 20%-a mindkét fent leírt követelményt kielégíti.
Mivel kivihetetlen egy adott 20 cellulóz rostszerkezet minden egyes kis rizsmatömegű 26 területét megvizsgálni, a kritériumokat kielégítő kis rizsmatömegű 26 területek százalékos arányát a következő módon határozzuk meg.
A 20 cellulóz rostszerkezetet harmadokra osztva három harmadrészt kapunk, amelyek előnyösen gépirányban (ha ismert) orientáltak. Egy derékszögű koordináta-rendszert illesztünk minden harmadrészre, amelynek egységei megfelelnek a 26 kis rizsmatömegű területek gépirányú és gépi keresztirányú ponttávolságainak. Egy bármilyen véletlenszám-generátor segítségével 33-33 koordinátapontot választunk ki a két szélső harmadrészen és 34-et a középső harmadrészen, így a
HU 221 238 Bl kiválasztott koordinátapontok száma összesen 100. Minden egyes koordinátapont megfelel egy 26 kis rizsmatömegű területnek. Ha a koordinátapont nem esik egybe egy 26 kis rizsmatömegű területtel, hanem inkább a 24 nagy rizsmatömegű területre esik, úgy a koordinátaponthoz legközelebb eső 26 kis rizsmatömegű területet választjuk ki.
Az így kijelölt 100 kis rizsmatömegű 26 területet ezután a fent leírt módon, kívánt esetben nagyítás és mikrofotográfia segítségével analizáljuk. A mindkét kritériumot kielégítő kis rizsmatömegű 26 területek száma adja meg a százalékos arányukat egy adott 20 cellulóz rostszerkezetben.
Természetesen, ha egy adott 20 cellulóz rostszerkezetnek nincs 100 26 kis rizsmatömegű területe, vagy reprezentatív mintát kívánunk venni számos egyedi 20 cellulóz rostszerkezetből, úgy a 100 pontot szétoszthatjuk számos egyedi 20 cellulóz rostszerkezetre és az eredményt egyesítve kapjuk meg a minta százalékos értékét.
Természetesen az egyedi 20 cellulóz rostszerkezeteket véletlenszerűen kell kiválasztani, hogy maximalizáljuk az igazán reprezentatív mintavétel lehetőségét. Az egyedi 20 cellulóz rostszerkezet úgy választható ki véletlenszerűen, hogy az egy csomagban vagy tekercsben lévő 20 cellulóz rostszerkezetek mindegyikének egy sorszámot adunk. A megszámozott 20 cellulóz rostszerkezeteket véletlenszerűen választjuk ki egy másik véletlenszám-generátor segítségével úgy, hogy 1-től 10 db 20 cellulóz rostszerkezet álljon az analízis rendelkezésére. A 100 koordinátapontot - annyira egyenletesen, amennyire csak lehet - szétosztjuk az 1-10 egyedi 20 cellulóz rostszerkezet között. A koordinátapontoknak megfelelő 26 kis rizsmatömegű területeket a fent leírt módon analizáljuk.
A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet gyártására használt berendezés számos alkatrésze jól ismert a papírgyártás szakterületén. Amint az a 4. ábrán látható, a berendezésnek lehet egy 44 készüléke a folyékony hordozó és a cellulózrostok befogadására és egy folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó elemre való adagolására.
A folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó elem, ami egy 42 formázó szalag lehet, a berendezés szíve és azon alkatrészeinek egyike, amely eltér a 20 cellulóz rostszerkezetek gyártásának korábbi technikáitól és amelyet találmányunkban oltalmazunk.
Részletesebben, a folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó elemnek 59 kidudorodásai vannak, amelyek a 20 cellulóz rostszerkezet 26 kis rizsmatömegű területeit alakítják ki, és 65 köztes gyűrűcskéi, amelyek a 20 cellulóz rostszerkezet 24 nagy rizsmatömegű területeit alakítják ki.
A berendezésnek lehet továbbá egy 46 második szalagja, amelyre a 20 cellulóz rostszerkezet áthelyeződik azután, hogy a hordozó folyadék nagy része át lett szíva és a cellulózrostok fennmaradtak a formázó elemen. A 46 második szalagnak lehet továbbá egy pöckökből vagy nyúlványokból álló mintázata, amely nem esik egybe a 20 cellulóz rostszerkezet 24 és 26 területeivel.
A 42 formázó szalag és a 46 második szalag az ábrán A-val és B-vel jelölt nyilak irányába mozognak.
Miután a hordozó folyadék és benne a cellulózrostok a 42 formázó szalagra lettek juttatva, a 20 cellulóz rostszerkezetet az 50a és 50b szárítók egyikével vagy mindkettővel szárítjuk, így például egy átfúvó 50a szárítóval és/vagy egy önlevevős 50b szárító hengerrel. A berendezésnek lehet továbbá egy 68 lehúzó pengéje a 20 cellulóz rostszerkezet megrövidítése vagy kreppelése céljából.
Ha a 20 cellulóz rostszerkezet készítésére használt berendezés 42 formázó eleméül egy 42 formázó szalagot választunk, úgy a 42 formázó szalagnak két ellentétes felszíne van, egy 53 első felszíne és egy 55 második felszíne, ahogy az az 5. ábrán látható. Az 53 első felszín a 42 formázó szalag azon felszíne, amely a keletkező 20 cellulóz rostszerkezet rostjaival érintkezik. Az 53 első felszínt a szakterület a 42 formázó szalag papírral érintkező felületének nevezi. Az 53 első felszínnek két, topográfiailag különböző 53a és 53b területe van. Az 53a és 53b területek a merőleges variációk számában különböznek a 42 formázó szalag 55 második és ellentétes felszínétől. Az ilyen merőleges variációkról feltételezzük, hogy Z irányúak. A „Z irány” alatt azt az irányt értjük, amely a 42 formázó szalag XY síkjából kifelé irányul, és általában merőleges arra, feltéve, hogy a 42 formázó szalag egy sík, kétdimenziós szerkezet.
A 42 formázó szalagnak képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon az összes ismert terhelésnek és üzemelési körülménynek, amelyek e kétdimenziós cellulóz rostszerkezetek gyártása és feldolgozása során előfordulhatnak. Egy különösen előnyös 42 formázó szalag készíthető el a 4.514.345 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és különösen annak 5. ábrája alapján, amelyet találmányunkban referenciaként hivatkozunk egy különösen megfelelő formázó elem és annak elkészítése bemutatása céljából.
A 42 formázó szalag legalább az egyik irányban folyadékáteresztő, különösen a szalag 53 első felszíne felől a 42 formázó szalagon keresztül az 55 második felszíne felé. A „folyadékáteresztő” kifejezés egy olyan helyzetet jelent, amelyben a rostos zagy hordozó folyadéka lényeges ellenállás nélkül áthaladhat a 42 formázó szalagon. Természetesen segíthet vagy éppen szükséges lehet egy kisfokú nyomáskülönbség alkalmazása a folyadéknak a 42 formázó szalagon való áthaladása elősegítésére, hogy biztosítsuk a 42 formázó szalag megfelelő fokú folyadékáteresztő képességét.
Azonban nem szükséges, vagy éppen nem is kívánatos, hogy a 42 formázó szalag teljes felülete folyadékáteresztő legyen. Csak az szükséges, hogy a rostos zagy hordozó folyadéka könnyen eltávolítható legyen a zagyból, amely a 42 formázó szalag 53 első felszínén maradva a leülepedett rostokból kialakít egy embrionális 20 cellulóz rostszerkezetet.
A 42 formázó szalag tehát rostvisszatartó. Egy alkatrészt akkor tekintünk „rostvisszatartó”-nak, ha az a ráülepedett rostok többségét visszatartja egy makroszkóposán előre meghatározott mintázatban vagy geometriai elrendezésben, tekintet nélkül bármely egyedi
HU 221 238 Bl rost irányultságára vagy elhelyezkedésére. Természetesen nem várható el, hogy egy rostvisszatartó alkatrész vissza fogja tartani a ráülepedett rostok száz százalékát (különösen amint a rostok hordozó folyadékát kiszívjuk az ilyen alkatrészből), és az sem, hogy az ilyen visszatartó képesség állandó legyen. Csak az szükséges, hogy a rostok vissza legyenek tartva a 42 formázó szalagon vagy más rostvisszatartó alkatrészen annyi ideig, ami lehetővé teszi a folyamat megfelelő befejezését.
A 42 formázó szalag úgy képzelhető el, hogy van egy 57 tartószerkezete és egy mintázata, amelyet az 57 tartószerkezethez szemből hozzáerősített 59 kidudorodások alkotnak, hogy meghatározzák az ellentétes 53 első és 55 második felszíneket. Az 57 tartószerkezet egy perforált elem, például egy szitaszövet vagy más lyuggatott háló lehet. Az 57 tartószerkezet lényegében folyadékáteresztő. Megfelelő 57 tartószerkezet egy olyan szitaszövet, amelyben a szálak száma körülbelül 6-30 db/cm. A szálak közötti nyílások általában négyzet alakúak - ahogy ábrázoltuk - vagy bármilyen más, kívánt keresztmetszetűek lehetnek. A szálak lehetnek poliészterfonalak. Különösen megfelelőnek tartunk egy 48 x52 csomószámú, kettős rétegű 57 tartószerkezetet.
Az 57 tartószerkezet 55 második felszíne lényegében makroszkóposán egysíkú lehet és a 42 formázó szalag befelé néző felszínét alkotja. A 42 formázó szalag befelé néző felszínét gyakran nevezik a 42 formázó szalag hátoldalának, és ahogy fent írtuk, ez érintkezik legalább részben a papírgyártáshoz használt berendezés ellensúlyával. Az 57 tartószerkezet ellenkező és kifelé néző felszínét a 42 formázó szalag rosttal érintkező felszínének lehet nevezni, mert a fent említett rostos zagy a 42 formázó szalagnak erre az 53 első felszínére van leülepítve.
Az 59 kidudorodásokból álló mintázat az 57 tartószerkezethez van erősítve és előnyösen egyedi 59 kidudorodásokból áll, amelyek az 5. ábrán látható módon vannak az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínére erősítve és kifelé nyúlnak abból. Az 59 kidudorodások ugyancsak rosttal érintkezőnek tekinthetők, mert az 59 kidudorodásokból álló mintázat fogja fel, és lehet befedve a rostos zaggyal, amint az leülepedik a 42 formázó szalagra.
Az 59 kidudorodások bármilyen ismert módon lehetnek az 57 tartószerkezethez rögzítve. Különösen előnyös módja a rögzítésnek, ha az 59 kidudorodások sokaságát egyetlen szakaszos műveletben erősítjük a 57 tartószerkezethez egy keményedő, polimer fényérzékeny műgyanta beépítésével, mintsem egyedileg erősítenénk a mintázat minden egyes 59 kidudorodását a 57 tartószerkezethez. Az 59 kidudorodásokból álló mintázat előnyösen egy általában folyékony anyag tömegének manipulálásával alakítható ki úgy, hogy megszilárdulása után ez az anyag folytatólagos az 59 kidudorodásokkal és legalább egy részüket alkotja is azoknak, és legalább részben, érintkező módon körülveszi az 57 tartószerkezetet, amint az az 5. ábrán látható.
Amint az a 6. ábrán látható, az 59 kidudorodások mintázatát úgy kell elrendezni, hogy az elvezetőcsövek sokasága, amelyek a rostos zagy rostjait eltérítik, Z irányban terjedjenek az 59 kidudorodások 53b szabad végeitől az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínének közeli 53a területéig. Ez az elrendezés egy meghatározott felszíni mintázatot biztosít a 42 formázó szalagnak és lehetővé teszi, hogy a hordozó folyadék és benne a rostok az 57 tartószerkezet felé folyjanak.
A 65 gyűrűcskék a szomszédos 59 kidudorodások között elvezető csöveket képeznek, amelyeknek egy meghatározott, az 59 kidudorodások mintázatától, méretétől és elhelyezkedésétől függő áramlási ellenállása van.
Az 59 kidudorodások diszkrétek és előnyösen szabályosan helyezkednek el úgy, hogy a 20 cellulóz rostszerkezet lényegében folytonos nagy rizsmatömegű 24 terület hálózatában nem keletkeznek nagy léptékű gyenge pontok. A hordozó folyadék átjuthat a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskéken az 57 tartószerkezetre és a rostokat leülepíti azon. Előnyösebben, a 59 kidudorodások egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatban vannak elosztva úgy, hogy a 20 cellulóz rostszerkezet lényegében folytonos nagy rizsmatömegű 24 terület hálózata (amely az 59 kidudorodások körül és között alakul ki) egyenletesebben osztja el a rá ható szakító terhelést a 20 cellulóz rostszerkezeten. Előnyösebb, ha az 59 kidudorodások kétoldalúan lépcsőzetesen eltolt sorokban állnak úgy, hogy a kapott 20 cellulóz rostszerkezetben a szomszédos kis rizsmatömegű 26 területek nem esnek egy vonalba a várható szakító terhelés egyik fő irányával sem.
Visszautalva az 5. ábrára, az 59 kidudorodások felállóak és az 53a proximális végükkel vannak az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínéhez erősítve és kifelé nyúlnak ebből az 53 felszínből egy távoli vagy szabad 53b területig, amely az 59 kidudorodások mintázatának legtávolabbi koordinátáját képezi az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínéhez képest. így tehát a 42 formázó szalag kifelé néző 53 első felszínét két szint határozza meg. A kifelé néző 53 első felszín közeli szintje az 57 tartószerkezet azon felszíne, amelyhez az 59 kidudorodások közeli 53a területei vannak erősítve, természetesen figyelembe véve az 59 kidudorodások minden olyan anyagát, amely körülfolyta az 57 tartószerkezetet a megszilárdulás során. A kifelé néző 53 első felszín távoli szintjét a mintázatba rendezett 59 kidudorodások szabad 53b területei alkotják. A 42 formázó szalag ellenkező és befelé néző 55 második felszínét az 57 tartószerkezet másik felszíne alkotja, természetesen figyelembe véve az 59 kidudorodások minden anyagát, amely körülfolyta az 57 tartószerkezetet a megszilárduláskor. Ez a felszín ellentétes az 59 kidudorodások kiterjedésének irányával.
Az 59 kidudorodások kinyúlhatnak merőlegesen a 42 formázó szalag síkjából, az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínének közeli síkjától kifelé körülbelül 0,05 mm-től körülbelül 1,3 mm-ig. Nyilvánvaló, hogy ha az 59 kidudorodás Z irányú kiterjedése zéró, úgy egy igen közel állandó rizsmatömegű 20 cellulóz rostszerkezetet kapunk. Ha tehát csökkenteni kívánjuk a szomszédos nagy rizsmatömegű 24 területek és kis
HU 221 238 Β1 rizsmatömegű 26 területek rizsmatömegének különbségét, általában rövidebb 59 kidudorodásokat kell használnunk.
Amint az a 6. ábrán látható, az 59 kidudorodásoknak előnyösen nincsenek éles sarkaik, különösen az XY síkban, hogy a feszültség koncentrálódása az 1. ábra 20 cellulóz rostszerkezetének így kapott kis rizsmatömegű 26 területein elkerülhető legyen. Egy különösen előnyös 59 kidudorodás görbült romboéder alakú, és keresztmetszete egy olyan rombuszhoz hasonlít, amelynek csúcsai lekerekítettek.
Tekintet nélkül az 59 kidudorodások keresztmetszetére, az 59 kidudorodások oldalai általában párhuzamosak egymással és merőlegesek a 42 formázó szalag síkjára. Másrészt az 59 kidudorodások valamennyire kúposak lehetnek, ami az 5. ábrán látható csonkakúp alakot eredményezi.
Nem szükséges, hogy az 59 kidudorodások magassága egyforma legyen, vagy hogy az 59 kidudorodások szabad 53b területei egyforma távolságra legyenek az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínétől. Ha kívánatos lenne egy, a bemutatottnál összetettebb mintázatot vinni a 20 cellulóz rostszerkezetbe, úgy a szakterületen járatosak előtt nyilvánvaló lesz, hogy ez egy olyan topográfiájú felszínnel valósítható meg, ahol a felálló 59 kidudorodások több Z irányú szintet alkotnak: minden egyes szint egy másféle rizsmatömeget eredményez, mint amilyenek előfordulnak a 20 cellulóz rostszerkezet más szintet alkotó 59 kidudorodásai által meghatározott területeken. Másrészt ez másképpen is megoldható egy olyan 42 formázó szalaggal, amelynek kifelé néző 53 első felszíne kettőnél több szintből áll valami más módon kialakítva, például úgy, hogy egyforma méretű 59 kidudorodásokat erősítünk egy olyan 57 tartószerkezetre, amelynek síkja jelentős mértékben változik az 59 kidudorodások Z irányú kiterjedéséhez képest.
Amint az a 6. ábrán látható, az 59 kidudorodásokból álló mintázat területe előnyösen - a 42 formázó szalag kivetített felszínének százalékában megadva - a 42 formázó szalag kivetített felszínének legkevesebb körülbelül 20%-ától a 42 formázó szalag kivetített felszínének legfeljebb körülbelül 80%-áig terjedhet, figyelmen kívül hagyva az 57 tartószerkezet részarányát a 42 formázó szalag kivetített felszínében. Az 59 kidudorodásokból álló mintázat részarányát a 42 formázó szalag kivetített felszínében úgy kapjuk meg, hogy az egyes 59 kidudorodások kivetített felszínének halmazát vesszük; az egyes 59 kidudorodások kivetített felszínét az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínétől merőlegesen mért legnagyobb kinyúlásig számítjuk.
Belátható, hogy amint az 59 kidudorodások részaránya a 42 formázó szalag teljes felszínén csökken, úgy nő a 20 cellulóz rostszerkezet korábban leírt 24 nagy rizsmatömegű területének aránya, ami csökkenti a nyersanyagok felhasználásának gazdaságosságát. Továbbá, ha a rostok hossza növekszik, a 42 formázó szalag szomszédos 59 kidudorodásainak szemben álló oldalai közötti távolságot növelni kell, ellenkező esetben a rostok áthidalják a szomszédos 59 kidudorodásokat és emiatt nem jutnak le az 59 kidudorodások közötti vezetékekben az 57 tartószerkezet közeli 53a terület szintjéig.
A 42 formázó szalag 55 második felszínének lehet egy meghatározott és észrevehető felszíni mintázata, vagy lehet lényegében makroszkóposán egysíkú. A „lényegében makroszkóposán egysíkú” kifejezés alatt azt értjük, hogy ha a 42 formázó szalagot egy kétdimenziós szerkezetnek tekintjük, úgy azon csak igen kicsi és eltűrhető eltérések lehetnek az abszolút síktól, amely eltérések nem befolyásolják hátrányosan a 42 formázó szalag tulajdonságait a 20 cellulóz rostszerkezetek találmány szerinti előállításában. Az 55 második felszín bármilyen geometriája - mintázatos vagy lényegében makroszkóposán egysíkú - elfogadható mindaddig, amíg a 42 formázó szalag 53 első felszínének mintázatát nagyobb léptékű eltérések meg nem szakítják és a 42 formázó szalag használható az itt leírt gyártási lépésekhez. A 42 formázó szalag 55 második felszíne érintkezhet a 20 cellulóz rostszerkezet gyártására használt berendezéssel és a szakterületen a 42 formázó szalag gépi oldalának nevezik.
Az 59 kidudorodások határozzák meg a 65 gyűrűcskéket, amelyek áramlási ellenállása sokféle és különböző a 42 formázó szalag folyadékáteresztő részén. Az egyik mód, ahogy a különböző területek létrehozhatók, a 6. ábrán látható. A 6. ábra formázó szalagjának minden egyes 59 kidudorodása lényegében egyforma távolságra van a szomszédos 59 kidudorodásoktól, és így a 65 gyűrűcskék lényegében folytonos hálózatát biztosítják a szomszédos 59 kidudorodások között.
Az 59 kidudorodások többségének, vagy minden egyes 59 kidudorodásnak a körülbelüli közepén egy Z irányú 63 lyuk van, amely biztosítja a folyadék közlekedését az 59 kidudorodás szabad 53b területi vége és az 57 tartószerkezet kifelé néző 53 első felszínének 53a területe közeli szintje között.
Az 59 kidudorodáson keresztül vezető 63 lyuk áramlási ellenállása különbözik a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskék áramlási ellenállásától és jellemzően nagyobb annál. Ennélfogva jellemzően több hordozó folyadék fog átszívódni a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskéken, mint a 63 lyukon keresztül, amelyet egy adott 59 kidudorodás 53b területének szabad vége határol körül. Mivel kevesebb hordozó folyadék szívódik át a 63 lyukon, mint a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskén, viszonylag több rost rakódik le az 57 tartószerkezetre a szomszédos 59 kidudorodások között lévő 65 gyűrűcskék alatt, mint a 63 lyukak alatt.
A 65 gyűrűcskék és a 63 lyukak rendre a 42 formázó szalag magas és alacsony áramlási sebességű mezőit képezik. A hordozó folyadék kezdeti tömegátviteli sebessége nagyobb a 65 gyűrűcskéken keresztül, mint a 63 lyukakon keresztül.
Felismerhető, hogy a hordozó folyadék nem fog átfolyni az 59 kidudorodásokon keresztül, mert az 59 kidudorodások átjárhatatlanok a hordozó folyadék számára. Azonban az 59 kidudorodások 53b területének távoli végeinek magasságától és a cellulózrostok hosszától
HU 221 238 Bl függően cellulózrostok rakódhatnak le az 59 kidudorodások 53b területének távoli végein.
A „kezdeti tömegátviteli sebesség” (initial mass flow rate) alatt a hordozó folyadék áramlási sebességét értjük akkor, amikor azt először vezetjük rá és ülepítjük a 42 formázó szalagra. Természetesen felismerhető, hogy a tömegátviteli sebesség mindkét áramlási sebességű mezőben csökkenni fog az idővel, amint a mezőket alkotó 63 lyukak és 65 gyűrűcskék eltömődnek a hordozó folyadékban szuszpendált és a 42 formázó szalag által visszatartott cellulózrostoktól. A 63 lyukak és 65 gyűrűcskék áramlási ellenállása közötti különbség biztosítja a lehetőségét annak, hogy különböző mennyiségű cellulózrostot tartsunk vissza a 42 formázó szalag különböző mezőinek megfelelő mintázatban.
Az áramlási sebesség mezők közötti különbségét „lépcsős leszívásának (staged drain) nevezzük annak felismerése nyomán, hogy egy lépcsős szakadás van a magas és alacsony áramlási sebességű mezők kezdeti tömegátviteli sebessége között. A lépcsős leszívás előnyösen használható - amint már írtuk - arra, hogy a 20 cellulóz rostszerkezet különböző 24 és 26 területein mozaikos mintázatban, különböző mennyiségű rost rakódjon le.
Pontosabban, a 24 nagy rizsmatömegű terület, amely a véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatot képez, lényegében megfelel a 42 formázó szalag magas áramlási sebességű mezőjének (a 65 gyűrűcskéknek) és a 20 cellulóz rostszerkezet gyártására használt eljárás magas áramlási sebességű szakaszának. A kis rizsmatömegű 26 területek mintázatban fordulnak elő, lényegében megfelelnek a 42 formázó szalag kis áramlási sebességű mezőinek (a 63 lyukaknak és 59 kidudorodásoknak) és a 20 cellulóz rostszerkezet gyártására használt eljárás alacsony áramlási sebességű szakaszának.
A teljes 42 formázó szalag áramlási ellenállása könnyen megmérhető a szakterületen járatosak által jól ismert módszerekkel. A magas és alacsony áramlási sebességű mezők áramlási ellenállását és a közöttük lévő áramlási ellenállás különbséget azonban bonyolultabb mérni a magas és alacsony áramlási sebességű mezők kis mérete miatt. Azonban az áramlási ellenállás kikövetkeztethető a szóban forgó mezők hidraulikus sugarából. Általában az áramlási ellenállás fordítottan arányos a hidraulikus sugárral.
Egy mező hidraulikus sugara egyenlő a mező területének és a mező nedves kerületének hányadosával. A nevező gyakran tartalmaz egy állandót, 4-et. Mivel azonban esetünkben csak a hidraulikus sugarak közötti különbség vizsgálata a fontos, az állandó tetszés szerint akár felvehető, akár elhagyható. Algebrailag ezt így fejezhetjük ki:
áramlási terület hidraulikus sugár =k χ nedves kerület ahol az áramlási terület az 59 kidudorodás 63 lyukának területe, vagy a szomszédos 59 kidudorodások közötti áramlási terület, és a nedves kerület annak a mezőnek a kerülete, amely a hordozó folyadékkal érintkezik. A hidraulikus sugár jól ismert számos közönséges alakzatra és sok forrásban megtalálható. így például a „ Mark’s Standard Handbook fór Mechanical Engineers” című kézikönyv 8. kiadásában is, amelyet találmányunkban referenciaként idézünk számos közönséges alakzat hidraulikus sugarának és annak bemutatására, hogy miként található meg szabálytalan alakzatok hidraulikus sugara.
Egy adott 42 formázó elemnek vagy egy részének a hidraulikus sugara úgy számítható ki, hogy felveszünk egy egységcellát, azaz azt a legkisebb ismétlődő egységet, amely egy teljes 59 kidudorodást és az 59 kidudorodást körülvevő 65 gyűrűcskét tartalmazza. Természetesen az egységcellának az 59 kidudorodások és 65 gyűrűcskék azon szintjén kell mérnie a hidraulikus sugarat, ahol az áramlási ellenállás a legnagyobb. így például egy fényérzékeny gyanta 59 kidudorodásnak az 59 kidudorodástól mért magassága befolyásolhatja az áramlási ellenállását. Ha az 59 kidudorodás felfelé elkeskenyedő alakú, úgy a számított hidraulikus sugarat korrigálhatjuk, figyelembe véve a 42 formázó elem légáteresztő képességét, amint azt alább az I. táblázattal kapcsolatban írni fogjuk.
Az ilyen korrekció nélkül a hidraulikus sugarak látszólagos aránya - később részletezzük - kisebb lehet, mint a 42 formázó elemben ténylegesen meglévő érték. A példákban megadott hidraulikus sugarak arányai korrigálatlan értékek, de jól megfelelnek az ilyen példák számára.
A 6. ábrán a 42 formázó elem egy lehetséges egységcelláját mutatjuk be a C-C szaggatott vonallal. Természetesen azokat a határokat, amelyeket az egységcella létrehoz, de amelyek nem tartoznak az áramlási út nedves kerületéhez, nem vesszük figyelembe a hidraulikus sugár számításakor.
A hidraulikus sugár számításához használt áramlási területben nem veszünk figyelembe semmi olyan korlátozást, ami az 59 kidudorodások alatt levő 57 tartószerkezettől ered. Természetesen felismerhető, hogy ha a 63 lyukak mérete csökken, akár azért, mert kisebbre méretezett mintázatot használunk, vagy mert a 63 lyuk átmérője kisebb, egy olyan 20 cellulóz rostszerkezetet fogunk kapni, amelynek nincs meg a szükséges sugarassága a kis rizsmatömegű 26 területeken, vagy éppen három, különböző rizsmatömegű területe van. Az ilyen eltérések az 57 tartószerkezet áramlási ellenállásából erednek.
A 6. ábrán bemutatott 42 formázó szalag szóban forgó két mezőjét az alábbi módon határozzuk meg. A kiválasztott mezők magukban foglalnak egy gyűrűs kerületet, amely egy 59 kidudorodást ír körül. Egy adott 59 kidudorodás gyűrűs kerületének a hossza az XY irányban a fele a két szomszédos 59 kidudorodás egymástól mért sugárirányú távolságának. így a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 területnek lesz egy határa, amely egybeesik a szomszédos 59 kidudorodások gyűrűs kerületével, amelyek meghatározzák a 65 gyűrűcskét a szomszédos 59 kidudorodások között.
Továbbá, miután az 59 kidudorodások Z irányban az 57 tartószerkezet síkja fölötti szintig terjednek, kevés rost fog lerakódni közvetlenül az 59 kidudorodások
HU 221 238 Bl fölötti területeken, mert a rostok az 57 tartószerkezet 63 lyukaknak és 65 gyűrűknek megfelelő részein rakódnak le a szomszédos 59 kidudorodások között és fel kell épülniük az 59 kidudorodások 53b szabad végeiig, mielőtt az újabb rostok fenn fognak maradni az 59 kidudorodások tetején anélkül, hogy akár a 63 lyukba, akár a szomszédos 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskékbe szívódnának le.
A találmány szerinti 42 formázó szalagra nem korlátozó példa egy 52 csomószámú kettősen szövött 57 tartószerkezet. Az 57 tartószerkezet körülbelül 0,15 mm vastagságú láncfonalakból készült körülbelül 45-50% nyitott felülettel. Az 57 tartószerkezet körülbelül 36 300 1/min normál állapotú levegőt képes átereszteni 125 Pa (12,7 vízmm) nyomáskülönbség esetén. A 57 tartószerkezet vastagsága körülbelül 0,76 mm, figyelembe véve a szövött mintázat csomóit az 57 tartószerkezet 53 és 55 felszínei között.
A 42 formázó szalag 57 tartószerkezetéhez van erősítve a kétoldalian lépcsősen elhelyezett 59 kidudorodások sokasága. Minden 59 kidudorodás a gépirányban körülbelül 2,4 mm-re van, keresztirányban pedig körülbelül 1,3 mm-re van a szomszédos 59 kidudorodásoktól. így az 59 kidudorodások sűrűsége körülbelül 47 db/cm2.
Minden 59 kidudorodásnak van egy körülbelül 0,9 mm-es szélessége a gépi keresztirányban szemben álló sarkai között, és egy körülbelül 1,4 mm-es hosszúsága a gépirányban szemben álló sarkai között. Az 59 kidudorodások kiterjedése Z irányban körülbelül 0,1 mm a 57 tartószerkezet 53 kifelé néző felszínének 53a közeli szintjétől az 59 kidudorodás 53b szabad végéig.
Minden egyes 59 kidudorodásnak van egy 63 lyuka a közepén, amely az 59 kidudorodás 53b területének szabad végétől terjed az 59 kidudorodás 53a területe közeli szintjéig úgy, hogy az 59 kidudorodás 53b szabad vége folyadékkapcsolatban van a 57 tartószerkezettel. Az 59 kidudorodások közepében lévő 63 lyukak ellipszis alakúak, amelynek nagytengelye körülbelül 0,8 mm, kistengelye körülbelül 0,5 mm. Az 57 tartószerkezethez erősített 59 kidudorodásokkal a 42 formázó szalag légáteresztő képessége körülbelül 17 300 1/perc normál állapotú levegő 125 Pa nyomáskülönbség mellett. Az 59 kidudorodások körülbelül 0,1 mm-rel emelkednek az 57 tartószerkezet 53a területének szintje fölé. Ezzel a 42 formázó szalaggal készült az 1. ábrán látható 20 cellulóz rostszerkezet.
Amint az a 4. ábrán látható, a berendezésnek van egy 44 készüléke a hordozó folyadéknak és a benne szállított cellulózrostoknak a 42 formázó szalagra juttatására, pontosabban a 42 formázó szalag azon 53 első felszínére, amelyen a diszkrét, felálló 59 kidudorodások vannak, úgy, hogy a rostos zagy teljesen befedje az 57 tartószerkezetet és az 59 kidudorodásokat. Egy papírgépkád - amint az jól ismert a szakterületen - előnyösen használható erre a célra. Mivel a szakterületen számos típusú papírgépkád ismert, egy szokványos, kétsíkszitás papírgépkádat találtunk megfelelőnek, amely nagyjából folyamatosan adagolja és juttatja a rostos zagyot a 42 formázó szalag kifelé néző 53 első felszínére.
A rostos zagyot felhordó 44 készülék és a 42 formázó szalag egymáshoz képest elmozdulnak úgy, hogy nagyjából állandó mennyiségű hordozó folyadék és benne szállított cellulózrost rakódik le a 42 formázó szalagon egy folyamatos eljárásban. Másrészt a hordozó folyadék és a szállított cellulózrostok szakaszos eljárással is felhordhatok a 42 formázószalagra. A rostos zagyot a folyadékáteresztő 42 formázó szalagra felhordó 44 készülék előnyösen szabályozható lehet úgy, hogy a sebességkülönbség a 42 formázó szalag és a 44 készülék között növekedhet vagy csökkenhet, és így megfelelően kisebb vagy nagyobb mennyiségű hordozó folyadék és szállított cellulózrost juthat a 42 formázó szalagra időegység alatt.
Ugyancsak van a berendezésben egy 50a és/vagy egy 50b alkatrész a rostos zagy kiszárítására a rostok embrionális 20 cellulóz rostszerkezetéből, hogy kialakuljon egy kétdimenziós 20 cellulóz rostszerkezet, amelynek tömöttsége legalább körülbelül 90%-os. Bármilyen, a papíriparban ismert, szokványos 50a és/vagy 50b szárító készülék használható lehet a rostos zagy embrionális 20 cellulóz rostszerkezetének szárítására, így például présnemezek, fűtött burák, infravörös sugárzásátfüvó 50a szárító és önlevevős 50b szárítóhengerek mind használhatók egyedül vagy kombinációkban, mind megfelelőek és jól ismertek a szakterületen. Egy különösen előnyös szárító módszer egy átfúvó 50a szárítót és egy önlevevős 50b szárítóhengert használ egymás után elhelyezve.
Kívánt esetben a találmány szerinti berendezés tartalmazhat még egy 66 emulziós hengert is, amint az a 4. ábrán látható. A 66 emulziós henger egy vegyszer hatásos mennyiségét juttatja akár a 42 formázó szalagra vagy - kívánt esetben - a 46 második szalagra a fent leírt folyamat során. A vegyszer leválasztó anyagként hathat, hogy megelőzzük a 20 cellulóz rostszerkezet nem kívánt megtapadását akár a 42 formázó szalagon, akár a 46 második szalagon. A 66 emulziós henger még arra is használható, hogy egy olyan vegyszert vigyünk fel vele, amely impregnálja a 42 formázó szalagot vagy a 46 második szalagot és ezáltal meghosszabbítja azok használati élettartamát. Az emulziót előnyösen a 42 formázó szalag kifelé irányuló mintázatos 53 első felszínére adjuk akkor, amikor a 42 formázó szalag nem érintkezik a 20 cellulóz rostszerkezettel. Jellemző módon ez akkor fordul elő, miután a 20 cellulóz rostszerkezet át lett helyezve a 42 formázó szalagról és a 42 formázó szalag a visszatérő pályán halad.
Az emulziók készítéséhez előnyös vegyszerek közé tartoznak vizet tartalmazó készítmények, a Regal Oil néven ismert nagy sebességű turbinaolaj (Texaco Oil Co., Houston, Texas), ami az R&O 68 Code 702 termékszámon kapható; a (dimetil-disztearil-ammónium)klorid, amit a Sherex Chemical Co., Inc. (Rolling Meadows, Illinois) árul AOGEN TA 100 néven; a cetil-alkohol, amit a Procter&Gamble (Cincinnati, Ohio) gyárt; és egy antioxidáns, mint amilyent az American Cyanamid (Wayne, New Jersey) árul Cyanox 1790 né13
HU 221 238 Β1 ven. Kívánt esetben még tisztító zuhanyok vagy pennetek (az ábrán nem láthatók) is használhatók a 42 formázó szalagnak a rostoktól és egyéb maradékoktól való megtisztítására azután, hogy a 20 cellulóz rostszerkezet át lett helyezve a 42 formázó szalagról.
Egy járulékos, de igen előnyös lépés a találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet megrövidítése a szárítás után. A „megrövidítés” (fore-shortening) egy olyan lépést jelent, amelyben a 20 cellulóz rostszerkezet hossza megrövidül a rostok átrendezése és a rost-rost kötések szétszakítása miatt. A megrövidítés bármilyen ismert módon kivitelezhető, a legáltalánosabb és előnyösebb a kreppelés.
A kreppelés lépése a szárítás lépésével összekapcsolva oldható meg a már említett 50b önlevevős szárítóhenger felhasználásával. A kreppelési műveletben a 20 cellulóz rostszerkezet egy felszínhez van tapadva, előnyösen egy 50b önlevevős szárítóhengerhez, és innen egy 68 lehúzó pengével van eltávolítva a 68 lehúzó penge és a felület, amelyhez a 20 cellulóz rostszerkezet tapad, egymáshoz képesti elmozdulása által. A 68 lehúzó penge egy összetevőjével merőlegesen irányul a felszínek relatív elmozdulásának irányára, és a 68 lehúzó penge előnyösen lényegében merőleges arra.
Ugyancsak lehet egy eszköz a berendezésben arra a célra, hogy nyomáskülönbséget gyakoroljunk a 20 cellulóz rostszerkezet kiválasztott részére. A nyomáskülönbség a 20 cellulóz rostszerkezet 24 és 26 területeinek sűrűsödését vagy kiritkulását idézheti elő. A nyomáskülönbséget a folyamat bármely lépésében alkalmazhatjuk a 20 cellulóz rostszerkezetre, mielőtt még túl sok hordozó folyadékot leszívunk belőle, és előnyösen addig, amíg a 20 cellulóz rostszerkezet még embrionális 20 cellulóz rostszerkezet. Ha a nyomáskülönbség alkalmazása előtt túl sok hordozó folyadékot szívunk le, a rostok túl merevek lehetnek és nem alkalmazkodnak kellően az 59 kidudorodás mintázatának topográfiájához, és így egy olyan 20 cellulóz rostszerkezet jön létre, amelynek nincsenek meg a leírt különböző sűrűségű területei.
Kívánt esetben a 20 cellulóz rostszerkezet 24 és 26 területei tovább oszthatók a sűrűségük szerint. így különösen néhány nagy rizsmatömegű 24 terület vagy néhány kis rizsmatömegű 26 terület lehet sűrített vagy ritkított. Ez a 20 cellulóz rostszerkezetnek a 42 formázó szalagról egy 59 kidudorodásokkal ellátott 46 második szalagra való áthelyezésekor fordulhat elő, amelyen az egyes 59 kidudorodások nem esnek egybe a 42 formázó szalag 59 kidudorodásaival. Az átvitel alatt vagy után a 46 második szalag 59 kidudorodásai összenyomják a 20 cellulóz rostszerkezet 24 és 26 területeinek néhány helyét, és ezzel ezeknek a helyeknek a sűrűsödését okozzák. Természetesen nagyobb fokú sűrűsödés léphet fel a nagy rizsmatömegű 24 területek helyein, mint a kis rizsmatömegű 26 területek helyein.
Ha a 46 második szalag 59 kidudorodásai kiválasztott helyeket nyomnak össze, úgy ezek a helyek sűrűbbek lesznek és több lesz bennük a rost-rost kötés. Az ilyen kapcsolódás növeli az ilyen helyek szakítószilárdságát és általában növeli az egész 20 cellulóz rostszerkezet szakítószilárdságát. Előnyösen, a sűrítés még azelőtt következik be, mielőtt túl sok hordozó folyadékot szívunk le és a rostok túl merevvé válnak ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az 59 kidudorodások mintázatának topográfiájához.
Másrészről a különböző 24 és 26 területek kiválasztott helyei kiritkíthatók, ami növeli az ilyen helyek vastagságát és abszorpcióképességét. A kiritkulás akkor fordul elő, amikor a 20 cellulóz rostszerkezetet a 42 formázó szalagról egy olyan 46 második szalagra visszük át, amelynek vákuumáteresztő területei vannak, amelyek nem esnek egybe az 59 kidudorodásokkal vagy a 20 cellulóz rostszerkezet különböző 24 és 26 területeivel. Miután a 20 cellulóz rostszerkezetet átvittük a 46 második szalagra, egy differenciális folyadéknyomást, akár pozitívat, akár csökkentettet, alkalmazunk a 46 második szalag vákuum-áteresztő területeire. A differenciális nyomás elhajlítja a rostokat minden egyes helyen, amely egybeesik a 46 második szalag síkjában előforduló vákuumáteresztő területekkel. A differenciális folyadéknyomás által érintett helyeken a rostok kimozdulnak a 20 cellulóz rostszerkezet síkjából és így növelik annak vastagságát.
A találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet a következő lépésekből álló gyártási folyamattal állítható elő. Az első lépés egy hordozó folyadékban szállított cellulóz rosttömeg biztosítása. A cellulózrostok nincsenek feloldva a hordozó folyadékban, csak szuszpendálva. Ugyancsak biztosítani kell egy folyadékáteresztő, rostvisszatartó 42 formázó elemet, például egy 42 formázó szalagot. A 42 formázó elemnek vannak 63 és 65 folyadékáteresztő mezői és felálló 59 kidudorodásai. Biztosítani kell még egy 44 alkatrészt a hordozó folyadéknak és a szállított cellulóz rostoknak 42 formázó elemre való ülepítésére.
A 42 formázó szalagnak vannak magas áramlási sebességű és alacsony áramlási sebességű mezői, amelyeket rendre a 65 gyűrűcskék és a 63 lyukak alkotnak. A 42 formázó szalagnak vannak felálló 59 kidudorodásai is.
A hordozó folyadék és a benne szállított cellulózrostok a 6. ábrán bemutatott 42 formázó szalagra vannak leülepítve. A hordozó folyadék leszívása a 42 formázó szalagon keresztül két, egyidejű fokozatban történik, egy magas áramlási sebességű fokozatban és egy alacsony áramlási sebességű fokozatban. A magas áramlási sebességű fokozatban a hordozó folyadék a folyadékáteresztő, magas áramlási sebességű mezőkön egy adott kezdeti áramlási sebességgel szívódik át, amíg azok el nem tömődnek (vagy a hordozó folyadék rávezetése meg nem szűnik a 42 formázó szalag ezen részén). Az alacsony áramlási sebességű fokozatban a hordozó folyadék a 42 formázó szalag alacsony áramlási sebességű mezőin szívódik át egy adott kezdeti áramlási sebességgel, amely kisebb, mint a magas áramlási sebességű mezők kezdeti áramlási sebessége.
Természetesen az áramlási sebesség a 42 formázó szalag magas és alacsony áramlási sebességű mezőin egyaránt csökken az idővel. Anélkül, hogy elméletileg alátámasztanánk, az alacsony áramlási sebességű me14
HU 221 238 Β1 zők előbb fognak eltömődni, mint a magas áramlási sebességű mezők.
Anélkül, hogy elméletileg alátámasztanánk, az első előforduló mezőeltömődés az adott mező kisebb hidraulikus sugara és magasabb áramlási ellenállása miatt le- 5 hét, és olyan tényezőkön alapul, mint az áramlási felület, a nedves kerület, az alacsony áramlási sebességű mezők alakja és eloszlása, vagy amiatt, hogy egy magasabb áramlási sebesség az ilyen mezőn keresztül nagyobb rostlerakódással jár. Az alacsony áramlási sebes- 10 ségű mezők például az 59 kidudorodásokon átvezető 63 lyukak lehetnek, amelyeknek magasabb az áramlási ellenállása, mint a szomszédos 59 kidudorodások között lévő folyadékáteresztő 65 gyűrűcskéknek.
A leszívás mindkét szakaszában számos olyan cél- 15 lulózrost lesz, amelyet egyszerre orientálnak a magas és alacsony áramlási sebességű mezők. Ezek a hatások azt eredményezik, hogy a rostok sugarasan elrendeződve áthidalják az 59 kidudorodás felszínét, amelynek végtelen áramlási ellenállása van. Ez a sugaras áthida- 20 lás eléri a nagy rizsmatömegű 24 területeket az egyes diszkrét, kis rizsmatömegű 26 területeken keresztül. Az alacsony áramlási sebességű mező biztosítja az orientáló hatást az ilyen áthidaláshoz, ami anélkül következik be, hogy a rostok feleslegesen felhalmozódnának az ala- 25 csony áramlási sebességű mező közepén és minimumra csökkenti vagy meggátolja egy közbenső rizsmatömegű 25 terület előfordulását.
Fontos, hogy a 63 lyukak és a 65 gyűrűcskék áramlási ellenállásának viszonya megfelelő arányú legyen. Ha 30 a 63 lyukak áramlási ellenállása túl kicsi, úgy egy közbenső rizsmatömegű 25 terület alakulhat ki általában a kis rizsmasúlyú 26 terület közepén. Ez az elrendezés egy háromféle területű 20 cellulóz rostszerkezetet eredményez. Megfordítva, ha az áramlási ellenállás túl nagy, 35 akkor a kis rizsmatömegű területeken a rostok eloszlása véletlenszerű vagy más módon a sugarastól eltérő lesz.
Ahogy fentebb írtuk, a 63 lyukak és 65 gyűrűcskék áramlási ellenállása a hidraulikus sugár felhasználásával határozható meg. Az alábbi példa elemzésére ala- 40 pozva a 65 gyűrűcskék és 63 lyukak hidraulikus sugarának aránya legalább körülbelül 2 kell legyen egy olyan 42 formázó szalag esetében, amelyen körülbelül 5-31 db/cm2 59 kidudorodás van. Várható, hogy egy olyan 42 formázó szalag esetében, amelyen az 59 kidudorodások száma több mint 31 db/cm2 és körülbelül 78 db/cm2-ig terjedhet, a hidraulikus sugaraknak egy alacsonyabb aránya, például legalább körülbelül 1,1 lesz a megfelelő.
Az I. táblázat öt olyan 42 formázó szalag geometriai adatait tartalmazza, amelyekkel a később részletesebben vizsgált 20 cellulóz rostszerkezetek lettek elkészítve. A táblázat első oszlopára utalva a 65 gyűrűcskék területe a 42 formázó szalag teljes felszínének 30 vagy 50%-a, amint az a második oszlopban látható, a 63 lyukak felszínének területe a 42 formázó szalag teljes felszínének 10%-ától 20%-áig terjed. A harmadik oszlop az 59 kidudorodások 57 tartószerkezet feletti magasságát adja meg. A negyedik oszlopban a 65 gyűrűcskék és 63 lyukak hidraulikus sugarainak elméleti hányadosa látható, amit a korábban leírt módon számítottunk ki. Az ötödik oszlopban a hidraulikus sugarak tényleges aránya található, amit az alábbi módon számítunk ki.
A tényleges hidraulikus sugarakat és így arányukat iteratív számítással kapjuk meg az üres és az 59 kidudorodásokkal ellátott 42 formázó szalag légáteresztéséből. Bár az 59 kidudorodás mérete és hidraulikus sugara egyszerűen meghatározható a 42 formázó szalag készítéséhez használt rajzokból, a gyártási folyamat velejáró ingadozásai miatt a tényleges méretek némiképp ingadozni fognak.
Az 59 kidudorodások és ezzel a 65 gyűrűcskék tényleges méretét úgy közelítjük meg, hogy összehasonlítjuk az 59 kidudorodások nélküli 57 tartószerkezet légáteresztését a 59 kidudorodásokat hordozó 42 formázó szalag légáteresztésével. A tényleges légáteresztés ismert módszerekkel könnyen mérhető, és kisebbnek bizonyult annál az értéknél, ami elméletileg vezethető le az 59 kidudorodások jelenlétéből az 57 tartószerkezet átáramlási területén.
Ismerve az 59 kidudorodásokat hordozó 42 formázó szalag tényleges és elméleti légáteresztő képességének különbségét, az 59 kidudorodások tényleges méretét hagyományos, iteratív jellegű matematikai módszerekkel kaphatjuk meg, feltételezve, hogy az 59 kidudorodások falai egyenletesen szűkülnek a 65 gyűrűcskék és a 63 lyukak felé.
I. táblázat
Gyűrűcskék nyitott felülete % | Lyukak nyitott területe % | Kidudorodások magassága mm | A gyűrűcske és a lyuk hidraulikus sugarának hányadosa | |
Elméleti | Tényleges | |||
50 | 10 | 0,12 | 2,15 | 2,05 |
50 | 15 | 0,21 | 1,76 | 1,50 |
50 | 20 | 0,06 | 1,52 | 1,27 |
30 | 10 | 0,07 | 1,10 | 0,77 |
30 | 20 | 0,08 | 0,78 | 0,52 |
HU 221 238 Β1
Minden 42 formázó szalagnak 31 db/cm2 59 kidudorodása van. Természetesen a hidraulikus sugarak aránya független az 59 kidudorodások és a 65 gyűrűcskék méretétől, mivel csak az egységcella átáramlási területének és nedves kerületének az arányát vesszük figyelembe, amely arány állandó marad, ha az egységcella méretét növeljük vagy csökkentjük.
A II. táblázatban bemutatott 20 cellulóz rostszerkezet példák előállításához olyan 42 formázó szalagokat használunk, amelyek hidraulikus sugarainak arányai 0,52-1,27 közötti értékek. Egy 2,05 hidraulikussugárarányú 42 formázó szalagot használunk a III. táblázat minden 20 cellulóz rostszerkezet példájának előállításához.
Ezekből a példákból úgy hisszük, hogy egy olyan 42 formázó elem a megfelelő, amelynek hidraulikussugár-aránya legalább körülbelül 2. Természetesen a tömegátvitelisebesség-arány legalább egy másodfokú hatványa a hidraulikussugár-aránynak, így megfelelőnek várjuk azt a tömegátvitelisebesség-arányt, amelynek értéke legalább 2, és lehetőleg nagyobb, mint 4, a Reynolds-számtól függően.
Elképzelésünk szerint egy találmány szerinti 42 formázó szalaghoz egy igen alacsony, 1,25 értékű hidraulikussugár-arányt lehetne használni, feltéve, hogy a többi tényezőt úgy állítjuk be, hogy kompenzálják az alacsony arányt. így például a 42 formázó szalag abszolút sebessége fokozható lenne, vagy a 42 formázó szalag és a hordozó folyadék közötti relatív sebességeket úgy állíthatnánk be, hogy arányuk közel 1,0 legyen. A rövidebb rostok, mint például a brazíliai eukaliptusz, használata is hasznos lehet a találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet gyártásában.
így például egy találmány szerinti, megfelelő 20 cellulóz rostszerkezet készíthető egy olyan 42 formázó szalaggal, amelynek hidraulikussugár-aránya 1,50. A 42 formázó szalag abszolút sebessége 262 m/min, és a sebességek aránya a hordozó folyadék és a 42 formázó szalag között körülbelül 1,2. A 42 formázó szalagon 31 db/cm2 59 kidudorodás van. Az 59 kidudorodások a 42 formázó szalag teljes felületének körülbelül 50%-át foglalják el és a rajtuk áthaladó 63 lyukak felülete a 42 formázó szalag teljes felületének 15%-a. A kapott 20 cellulóz rostszerkezetet körülbelül 60% fenyőnátronpép és körülbelül 40% kemitermomechanikus puhafa pép keverékéből állítjuk elő; mindkettő rosthossza körülbelül 2,5-3,0 mm. A kapott 20 cellulóz rostszerkezet 26 kis rizsmatömegű területeinek körülbelül 25%-a elégíti ki a fent leírt mindkét követelményt.
Példák
Számos, nem korlátozó, illusztratív 20 cellulóz rostszerkezetet állítunk elő a II. táblázatban feltüntetett paraméterek használatával. Az összes mintát egy Sgörgetésű, kétsíkszitás formázó gépen készítjük egy 35,6x35,6 cm-es, négyzet alakú 42 formázó szalaggal, ami egy hagyományos, 84 csomószámú, négysávos szaténszövet formázó szitára van ráhelyezve, a hengerrésen át van táplálva és szokványos módon szárítva. Az összes 20 cellulóz rostszerkezetet egy 244 m/min sebességű 42 formázó szalaggal készítjük és a hordozó folyadék a 42 formázó szalagnál 20%-kal nagyobb sebességgel ütközik a 42 formázó szalagnak. A kapott 20 cellulóz rostszerkezetek rizsmatömege körülbelül 19,5 g/m2.
A II. táblázat második oszlopa azt mutatja, hogy a példákat vagy 5 db/ cm2, vagy 30 db/cm2 59 kidudorodással készítjük. A harmadik oszlop azt mutatja, hogy az 59 kidudorodások közötti 65 gyűrűcskék nyitott felülete 30 vagy 50%. A negyedik oszlopban a 63 lyukak keresztmetszeti területét adjuk meg az 59 kidudorodások keresztmetszeti felületének %-ában. Az ötödik oszlop az 59 kidudorodások távoli 53b területe végeinek az 57 tartószerkezet feletti magasságát mutatja, ami körülbelül 0,05 mm-től körülbelül 0,2 mrn-ig terjed. A hatodik oszlopban látható a rost típusa, ami vagy fenyőnátronpép (FNP) körülbelül 2,5 mm-es rosthosszúsággal, vagy brazíliai eukaliptusz (EUK) körülbelül 1 mm-es rosthosszúsággal.
Az összes kapott 20 cellulóz rostszerkezetet nagyítás nélkül, illetve 50xés 100 χ nagyítással vizsgáljuk. A mintákat minőségileg két kritérium alapján ítéljük meg: 1) két területe - a 24 és a 26 területek - vagy három területe - a nagy rizsmatömegű 24, a kis rizsmatömegű 26 és egy közbenső rizsmatömegű 25 terület, amely általában a kis rizsmatömegű 26 terület közepén helyezkedik el - van-e, és 2) a rostok sugarassága. A sugarasságot a rosteloszlás szimmetriája, és a sugarastól eltérően orientált (érintői vagy körkörös irányú) rostok jelenléte vagy hiánya alapján ítéljük meg.
A II. táblázat utolsó oszlopa a kapott 20 cellulóz rostszerkezetek osztályozását tartalmazza. A fenti kritériumok alapján minden egyes 20 cellulóz rostszerkezetet szubjektív módon az alábbi osztályokba sorolunk:
Kétterületű papír, sugarasan elrendeződött rostok a kis rizsmatömegű 26 területeken (3D3 ábra)
Határeset, 3 rétegű papír, sugarasan elrendeződött rostok a kis rizsmatömegű 26 területeken (2B2 vagy 3Cj ábra)
Papír, határeset, véletlenszerű eloszlású rostok a kis rizsmatömegű 26 területeken (2D2 vagy 3B2 ábra)
Papír, három különböző rizsmatömegű területtel (2A2 vagy 2A3 ábra)
Két rizsmatömegű papír, véletlenszerűen elrendeződött rostok a kis rizsmatömegű 26 területeken (3A3 ábra)
Papír, lyukakkal a kis rizsmatömegű 26 területeken (2A! ábra)
Nem lehet előállítani a kívánt papírt az adott körülmények között az alkalmatlan emulzió miatt (2 terület) (Határeset 3 terület) (Határeset véletlenszerű) (3 terület) (Véletlenszerű) (Lyukas) (Nincs előállítva)
HU 221 238 Β1
Természetesen, egy példaszerű 20 cellulóz rostszerkezet több mint egy osztályba is besorolható az alkalmazott kritériumoktól függően. Ha csak egy kritériumot sorolunk fel, a többit megfelelőnek ítéljük, mivel kielégítik a találmány szerinti 20 cellulóz rostszerkezet feltételeit.
II. táblázat
Példa | 1. Kidudorodások száma db/cm2 | 2. Gyűrűcskék nyílt felülete % | 3. Lyukak nyílt felülete % |
1 | 30 | 50 | 10 |
2 | 30 | 30 | 20 |
3 | 30 | 30 | 10 |
4 | 5 | 30 | 10 |
5 | 5 | 50 | 20 |
6 | 30 | 30 | 10 |
7 | 5 | 30 | 20 |
8 | 5 | 50 | 10 |
9 | 5 | 30 | 20 |
10 | 5 | 50 | 10 |
11 | 30 | 50 | 20 |
12 | 30 | 50 | 20 |
13 | 30 | 50 | 10 |
14 | 5 | 50 | 10 |
II. táblázat (folytatás)
Példa | 4. Kidudorodások magassága (mm) | 5. rost típusa | 6. Osztályozás |
1 | 0,20 | FNP | 2 terület |
2 | 0,08 | FNP | határeset 3 terület/határeset random |
3 | 0,20 | EUK | határeset random |
4 | 0,08 | FNP | nincs előállítva |
5 | 0,08 | EUK | 3 terület |
6 | 0,08 | EUK | nincs előállítva |
7 | 0,20 | FNP | 3 terület |
8 | 0,05 | EUK | lyukas |
9 | 0,20 | EUK | random |
10 | 0,20 | FNP | 3 terület |
11 | 0,20 | EUK | random |
12 | 0,08 | FNP | határeset random/ /határeset 3 terület |
13 | 0,05 | EUK | határeset 3 terület/határeset random |
14 | 0,05 | FNP | 3 terület |
HU 221 238 Bl
A III. táblázatban további példa értékű 20 cellulóz rostszerkezeteket mutatunk be, amelyek ugyanazon a kettős síkszitás berendezésen készültek teljes méretű síksziták és légszárítás alkalmazásával. A 42 formázó szalagon 31 db/cm2 59 kidudorodás van, amelyek 5 0,1 mm-re nyúlnak az 57 tartószerkezet fölé. Az 59 kidudorodások a 42 formázó szalag felületének 50%-át foglalják el és a 63 lyukak a 42 formázó szalag felületének 10%-át foglalják el.
Amint az a második oszlopban látható, a hordozó folyadék sebességének és a 42 formázó szalag sebességé10 nek aránya 1,0 vagy 1,4 volt. A harmadik oszlop szerint a hordozó folyadék 42 formázó szalagot hordozó henger felületének körülbelül 0%-án vagy körülbelül 20%-án rakódik fel. A negyedik oszlop szerint a kapott 20 cellulóz rostszerkezetek rizsmatömegei vagy körülbelül 19,5 vagy körülbelül 25,4 g/m2. Amint az az ötödik oszlopban látható, a II. táblázattal kapcsolatban már leírt rostokat használjuk. A hatodik oszlopban látható, hogy a 42 formázó szalag sebessége vagy 230 vagy 295 m/min. Az utolsó oszlopban a 20 cellulóz rostszerkezet osztályozásának eredményét látjuk.
III. táblázat
1. Példa | 2. Hordozó folyadék/formázó elem sebességének aránya | 3. Hordozó folyadék felhordási felület % | 4. Rizsmatömcg g/cm2 |
1 | 1,0 | 20 | 19,5 |
2 | 1,4 | 20 | 19,5 |
3 | 1,0 | 20 | 25,4 |
4 | 1,4 | 20 | 25,4 |
5 | 1,0 | 20 | 19,5 |
6 | 1,4 | 20 | 19,5 |
7 | 1,0 | 20 | 25,4 |
8 | 1,4 | 20 | 25,4 |
9 | 1,0 | 20 | 19,5 |
10 | 1,4 | 20 | 19,5 |
11 | 1,0 | 20 | 25,4 |
12 | 1,4 | 20 | 25,4 |
13 | 1,0 | 20 | 19,5 |
14 | 1,4 | 20 | 19,5 |
15 | 1,0 | 20 | 25,4 |
16 | 1,4 | 20 | 25,4 |
17 | 1,0 | 0 | 19,5 |
18 | 1,4 | 0 | 19,5 |
19 | 1,0 | 0 | 25,4 |
20 | 1,4 | 0 | 25,4 |
21 | 1,0 | 0 | 19,5 |
22 | 1,4 | 0 | 19,5 |
23 | l,o | 0 | 25,4 |
24 | 1,4 | 0 | 25,4 |
25 | 1,0 | 0 | 19,5 |
26 | 1,4 | 0 | 19,5 |
27 | 1,0 | 0 | 25,4 |
28 | 1,4 | 0 | 25,4 |
29 | 1,0 | 0 | 19,5 |
30 | 1,4 | 0 | 19,5 |
31 | 1,0 | 0 | 25,4 |
32 | 1,4 | 0 | 25,4 |
HU 221 238 Β1
III. táblázat (folytatás)
1. Példa | 5. Rost típusa | 6. Formázó elem sebessége m/min | 7. Osztályozás |
1 | EUK | 230 | 2 terület |
2 | EUK | 230 | 3 terület |
3 | EUK | 230 | határeset random |
4 | EUK | 230 | 3 terület |
5 | EUK | 295 | 2 terület |
6 | EUK | 295 | 3 terület |
7 | EUK | 295 | 2 terület |
8 | EUK | 295 | 3 terület |
9 | FNP | 230 | határeset random |
10 | FNP | 230 | határeset 3 terület |
11 | FNP | 230 | 2 terület |
12 | FNP | 230 | határeset random/ /határeset 3 terület |
13 | FNP | 295 | határeset random |
14 | FNP | 295 | határeset 3 terület |
15 | FNP | 295 | határeset random |
16 | FNP | 295 | határeset 3 terület |
17 | EUK | 230 | 2 terület |
18 | EUK | 230 | 3 terület |
19 | EUK | 230 | határeset 3 terület |
20 | EUK | 230 | 3 terület |
21 | EUK | 295 | 2 terület |
22 | EUK | 295 | 3 terület |
23 | EUK | 295 | 2 terület |
24 | EUK | 295 | 3 terület |
25 | FNP | 230 | határeset random |
26 | FNP | 230 | határeset 3 terület |
27 | FNP | 230 | random |
28 | FNP | 230 | határeset random/ /határeset 3 terület |
29 | FNP | 295 | határeset random |
30 | FNP | 295 | határeset random |
31 | FNP | 295 | határeset random |
32 | FNP | 295 | határeset 3 terület |
A III. táblázat vizsgálatából megállapítható, hogy általában - a hordozó folyadéknak a 42 formázó szalaghoz viszonyított sebessége a legjelentősebb tényező a kapott 20 cellulóz rostszerkezetek osztályozásában. Jellemzően az 1,0 sebességarány a jó az eukaliptusz rostokhoz, míg az 1,4 arány a fenyőnátronpéppel ad jó eredményt. A 42 formázó szalag sebessége valamivel kevésbé jelentős tényező a kapott 20 cellulóz rostszerkezetek osztályba sorolása szempontjából. Általában, ahogy a 42 formázó szalag sebessége csökken, úgy csökken a rostok véletlenszerű eloszlásának tendenciája is a kis rizsmatömegű területeken belül.
Látható továbbá, hogy a kapott 20 cellulóz rostszerkezeteket jelentősen befolyásolja a használt rost típusa. Jellemző módon az eukaliptuszrostokat tartalmazó 20 cellulóz rostszerkezetek érzékenyebbek a hordozó folyadéknak a 42 formázó szalaghoz viszonyított sebességére, mert vagy jó, két területű, a kis rizsmatömegű 26 területekben sugarasan elrendeződött rostokat tartalmazó 20 cellulóz rostszerkezeteket kapunk, vagy elfogadhatatlan, három területű 20 cellulóz rostszerkezeteket. Több 20 cellulóz rostszerkezetnek van határesetű három területe vagy határesetű véletlenszerű rosteloszlása a kis rizsmatömegű 26 területeken, ha a fenyőnátronpépet használjuk.
HU 221 238 Β1
A 63 lyukas 59 kidudorodásokkal ellátott 42 formázó szalaggal készített 20 cellulóz rostszerkezetek helyett elképzelhető sugarasan elrendeződött rostokat tartalmazó kis rizsmatömegű 26 területekkel bíró 20 cellulóz rostszerkezetek előállítása a 7A. és 7B. ábrákon látható 42 formázó szalaggal is. Ezen a 42 formázó szalagon az 59 kidudorodások sugarasan szeldeltek és 65” gyűrűcskéket képeznek az 59” radiális szegmensek között.
Amint az a 7A. ábrán látható, az 59” radiális szegmensek a középpontban vagy annak közelében csatlakozhatnak, hogy segítsenek megelőzni egy 25 közbenső rizsmatömegű terület kialakulását. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a cellulóz rostok átfolyjanak az 59” gyűrűcskéken egy sugaras mintázatban, és áthidalják az 59” radiális szegmensek közepét.
Másrészt, amint az a 7B. ábrán látható, az 59” radiális szegmensek el lehetnek választva egymástól a 63’ központi lyuknál, hogy lehetővé váljon az akadálytalan lefolyás az alacsony áramlási sebességű mező közepe felé. Ez az elrendezés azt az előnyt kínálja, hogy nem szükséges az 59 kidudorodások 59” radiális szegmen5 sei középpontjának áthidalása, hanem ehelyett egy akadálytalan radiális áramlás léphet fel.
Egy különleges megvalósítás esetében, amint az a 7A. ábrán látható, az 59” radiális szegmensek körcikkekből állhatnak. Másrészt az 59” radiális szegmen10 sek lehetnek együttesen körtől eltérő alakúak, de konvergensek az alacsony áramlási sebességű mező középpontjának eléréséig.
A szakterületen járatosak előtt nyilvánvaló, hogy számos más változat és kombináció is megvalósítható találmányunk oltalmi körén belül. Az összes ilyen változat és kombináció találmányunk oltalmi körébe tartozik.
Claims (13)
1. Egyrétegű cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy rendszerezett, ismétlődő mintázatba elrendezett, két alapvető területe (24, 26) van, és ezek egyike viszonylag nagy rizsmatömegű, lényegében folytonos hálós szerkezetű első terület (24), a másik az első területtel (24) körülvett, számos, egyenként különálló, viszonylag kis rizsmatömegű második terület (26), és a második terület (26) mindegyike sugarasan elrendeződött rostok sokaságát tartalmazza.
2. Az 1. igénypont szerinti cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy a számos, kis rizsmatömegű terület (26) legalább 10%-a a cellulóz rostszerkezetben lévő összes kis rizsmatömegű területnek, előnyösen a számos, kis rizsmatömegű terület (26) legalább 20%-a a cellulóz rostszerkezetben lévő összes kis rizsmatömegű területnek.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy a nagy rizsmatömegű területnek (24) legalább 25%-kal nagyobb rizsmatömege van, mint a kis rizsmatömegű területnek.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy a viszonylag nagy rizsmatömegű terület (24) egymástól eltérő sűrűségű, nagy rizsmatömegű területeket tartalmaz.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy a kis rizsmatömegű területek (26) sugarasan elrendeződött rostjai a kis rizsmatömegű terület (26) legalább négy kvadránsában helyezkednek el.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti cellulóz rostszerkezet, azzal jellemezve, hogy az első terület (24) egy lényegében folytonos, terhelésviselő, hálós területet határoz meg; és a különálló, számos második területek (26) egységnyi felületén kevesebb rost van, mint az első területén (24), és ezek a rostok az egyes második területeken (26) belül sugarasan áthidalják a második területet (26) az első területig (24).
7. Eljárás az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti cellulóz rostszerkezet előállítására hordozó folyadékban szuszpendált cellulózrostoknak egy folyadékáteresztő mezőkkel rendelkező, rostvisszatartó formázó elemre, előnyösen formázó szalagra (42) lerakó készülékkel (44) való felhordásával, azzal jellemezve, hogy a felhordást követően a hordozó folyadékot a formázó elemen, előnyösen formázó szalagon (42) keresztül két, egyidejű szakaszban: egy nagy áramlási sebességű, első hidraulikus sugarú szakaszban és egy kis áramlási sebességű, második hidraulikus sugarú szakaszban leszívjuk - az első hidraulikus sugárnak a második hidraulikus sugárhoz való aránya nagyobb, mint 1, előnyösen nagyobb, mint 1,5 -, a nagy áramlási sebességű szakasz és a kis áramlási sebességű szakasz kezdeti tömegátviteli sebességeit egymástól eltérően választjuk meg, ily módon a rostokat a kis áramlási sebességű szakaszban egy középpont irányába lényegében sugarasan elrendeződött mintázatban irányítva és ezáltal diszkrét területek sokaságát kialakítva, amelyek rizsmatömege viszonylag kisebb, mint a nagy áramlási sebességű szakasz által létrehozott környező területeké.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozó folyadék leszívásánál a kis áramlási sebességű szakasz a folyadékáteresztő mezőknek a sugarasan elrendeződött cellulózrostok általi eltömődése következtében az idővel változik.
9. Berendezés az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti cellulóz rostszerkezet kialakítására, azzal jellemezve, hogy van folyadékáteresztő, rostvisszatartó formázó eleme, előnyösen formázó szalagja (42) olyan mezőkkel, amelyeken keresztül a cellulózrostokat hordozó folyadék leszívható, van egy eszköze a cellulózrostok visszatartására a formázó elemen, előnyösen formázó szalagon (42) egy véletlenszerűtől eltérő, ismétlődő mintázatban, amelyet a két, különböző rizsmatömegű terület (24,26) alkot, a két terület egy első, nagy rizsmatömegű, lényegében folytonos hálózatból (24) és egy második, kis rizsmatömegű, diszkrét, lényegében suga20
HU 221 238 BI rasan elrendeződött rostokat tartalmazó számos területből (26) áll, és a visszatartó elemnek előnyösen formázó szalagnak (42) van a folytonos, nagy rizsmatömegű terület (24) létrehozására egy első hidraulikus sugarú mezője és a kis rizsmatömegű, diszkrét terület (26) létrehozására egy második hidraulikus sugarú mezője, és az első hidraulikussugár- és a második hidraulikussugár-aránya nagyobb, mint 1.
10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a visszatartó elem, előnyösen formázó szalag (42) áll egy perforált, folyadékáteresztő tartószerkezetből és ehhez csatlakozó kidudorodások (59) rendezett mintázatából, a kidudorodások (59) egyik végükkel vannak a tartószerkezethez erősítve és kifelé nyúlnak a kidudorodások (59) szabad végéig, és minden egyes kidudorodás (59) sugarasan szegmentált a szegmensek között sugarasan elrendeződött gyűrűcskék sokaságát meghatározóan.
11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sugarasan orientált kidudorodások (59) sugaras szegmensei megszakítottak a kidudorodások (59) középpontjánál.
5
12. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a formázó elemen egyik végükkel ahhoz csatlakozó kidudorodások (59) rendezett mintázata van, a kidudorodások (59) kifelé nyúlnak szabad végükig, és a kidudorodások (59) egymástól olyan gyűrűcs10 kékkel vannak elválasztva, amelyeknek van egy első hidraulikus sugara, a kidudorodások (59) rajtuk keresztül átfolyást megengedően kialakítottak, és van egy második hidraulikus sugaruk, és első hidraulikus sugár és a második hidraulikus sugár hányadosa nagyobb 1,5015 nél.
13. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy 16-47 db kidudorodás (59) van 1 cm2 felületen.
Applications Claiming Priority (2)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
US92243692A | 1992-07-29 | 1992-07-29 | |
PCT/US1993/006484 WO1994003677A1 (en) | 1992-07-29 | 1993-07-09 | Cellulosic fibrous structures having discrete regions with radially oriented fibers therein, apparatus therefor, and process of making |
Publications (3)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU9500267D0 HU9500267D0 (en) | 1995-03-28 |
HUT70689A HUT70689A (en) | 1995-10-30 |
HU221238B1 true HU221238B1 (en) | 2002-08-28 |
Family
ID=25447046
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU9500267A HU221238B1 (en) | 1992-07-29 | 1993-07-09 | Cellulosic fibrous structures having discrete regions with radially oriented fibers therein, apparatus therefor, and process of making |
Country Status (22)
Country | Link |
---|---|
US (3) | US5534326A (hu) |
EP (1) | EP0652994B1 (hu) |
JP (1) | JP3625824B2 (hu) |
KR (1) | KR100287388B1 (hu) |
CN (1) | CN1054666C (hu) |
AT (1) | ATE166403T1 (hu) |
AU (1) | AU677959B2 (hu) |
BR (1) | BR9306812A (hu) |
CA (1) | CA2139933C (hu) |
CZ (1) | CZ289140B6 (hu) |
DE (1) | DE69318717T2 (hu) |
DK (1) | DK0652994T3 (hu) |
ES (1) | ES2115774T3 (hu) |
FI (1) | FI100815B (hu) |
HK (1) | HK1011151A1 (hu) |
HU (1) | HU221238B1 (hu) |
MX (1) | MX9304596A (hu) |
NZ (1) | NZ254557A (hu) |
PH (1) | PH31470A (hu) |
SG (1) | SG50486A1 (hu) |
TW (1) | TW244342B (hu) |
WO (1) | WO1994003677A1 (hu) |
Families Citing this family (117)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US5277761A (en) * | 1991-06-28 | 1994-01-11 | The Procter & Gamble Company | Cellulosic fibrous structures having at least three regions distinguished by intensive properties |
US5804036A (en) * | 1987-07-10 | 1998-09-08 | The Procter & Gamble Company | Paper structures having at least three regions including decorative indicia comprising low basis weight regions |
US5820730A (en) * | 1991-06-28 | 1998-10-13 | The Procter & Gamble Company | Paper structures having at least three regions including decorative indicia comprising low basis weight regions |
US6136146A (en) * | 1991-06-28 | 2000-10-24 | The Procter & Gamble Company | Non-through air dried paper web having different basis weights and densities |
US5607551A (en) * | 1993-06-24 | 1997-03-04 | Kimberly-Clark Corporation | Soft tissue |
WO1996014835A1 (en) * | 1994-11-09 | 1996-05-23 | The Procter & Gamble Company | Cleaning tissues treated with water-in-lipid emulsion |
US5948540A (en) * | 1995-04-27 | 1999-09-07 | The Procter & Gamble Company | Carrier substrate treated with high internal phase inverse emulsions made with an organopolysiloxane-polyoxyalkylene emulsifier |
US5763332A (en) * | 1996-04-30 | 1998-06-09 | The Procter & Gamble Company | Cleaning articles comprising a polarphobic region and a high internal phase inverse emulsion |
US5980922A (en) * | 1996-04-30 | 1999-11-09 | Procter & Gamble Company | Cleaning articles treated with a high internal phase inverse emulsion |
US6420013B1 (en) * | 1996-06-14 | 2002-07-16 | The Procter & Gamble Company | Multiply tissue paper |
US5908707A (en) * | 1996-12-05 | 1999-06-01 | The Procter & Gamble Company | Cleaning articles comprising a high internal phase inverse emulsion and a carrier with controlled absorbency |
US5882743A (en) * | 1997-04-21 | 1999-03-16 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Absorbent folded hand towel |
US6010598A (en) * | 1997-05-08 | 2000-01-04 | The Procter & Gamble Company | Papermaking belt with improved life |
US5900122A (en) * | 1997-05-19 | 1999-05-04 | The Procter & Gamble Company | Cellulosic web, method and apparatus for making the same using papermaking belt having angled cross-sectional structure, and method of making the belt |
US5948210A (en) * | 1997-05-19 | 1999-09-07 | The Procter & Gamble Company | Cellulosic web, method and apparatus for making the same using papermaking belt having angled cross-sectional structure, and method of making the belt |
US5962860A (en) | 1997-05-19 | 1999-10-05 | The Procter & Gamble Company | Apparatus for generating controlled radiation for curing photosensitive resin |
US5938893A (en) * | 1997-08-15 | 1999-08-17 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structure and process for making same |
US5906710A (en) * | 1997-06-23 | 1999-05-25 | The Procter & Gamble Company | Paper having penninsular segments |
US6133166A (en) * | 1997-07-01 | 2000-10-17 | The Procter & Gamble Company | Cleaning articles comprising a cellulosic fibrous structure having discrete basis weight regions treated with a high internal phase inverse emulsion |
IL134092A0 (en) * | 1997-07-31 | 2001-04-30 | Procter & Gamble | Wet-like cleaning articles |
US5914177A (en) * | 1997-08-11 | 1999-06-22 | The Procter & Gamble Company | Wipes having a substrate with a discontinuous pattern of a high internal phase inverse emulsion disposed thereon and process of making |
US6060149A (en) * | 1997-09-12 | 2000-05-09 | The Procter & Gamble Company | Multiple layer wiping article |
US6623834B1 (en) | 1997-09-12 | 2003-09-23 | The Procter & Gamble Company | Disposable wiping article with enhanced texture and method for manufacture |
US5942085A (en) * | 1997-12-22 | 1999-08-24 | The Procter & Gamble Company | Process for producing creped paper products |
US6716514B2 (en) | 1998-01-26 | 2004-04-06 | The Procter & Gamble Company | Disposable article with enhanced texture |
US6180214B1 (en) | 1998-01-26 | 2001-01-30 | The Procter & Gamble Company | Wiping article which exhibits differential wet extensibility characteristics |
US6270875B1 (en) | 1998-01-26 | 2001-08-07 | The Procter & Gamble Company | Multiple layer wipe |
US6039839A (en) * | 1998-02-03 | 2000-03-21 | The Procter & Gamble Company | Method for making paper structures having a decorative pattern |
US6458447B1 (en) | 1998-04-16 | 2002-10-01 | The Proctor & Gamble Company | Extensible paper web and method of forming |
US7405320B2 (en) | 1998-06-22 | 2008-07-29 | Immunomedics, Inc. | Therapeutic and diagnostic conjugates for use with multispecific antibodies |
US7833528B2 (en) | 1998-06-22 | 2010-11-16 | Immunomedics, Inc. | Use of multispecific, non-covalent complexes for targeted delivery of therapeutics |
US7387772B1 (en) | 1999-06-22 | 2008-06-17 | Immunimedics, Inc. | Chimeric, human and humanized anti-CSAP monoclonal antibodies |
US7138103B2 (en) | 1998-06-22 | 2006-11-21 | Immunomedics, Inc. | Use of bi-specific antibodies for pre-targeting diagnosis and therapy |
US6962702B2 (en) | 1998-06-22 | 2005-11-08 | Immunomedics Inc. | Production and use of novel peptide-based agents for use with bi-specific antibodies |
SE512947C2 (sv) * | 1998-10-01 | 2000-06-12 | Sca Research Ab | Metod att framställa ett papper med ett tredimensionellt mönster |
CA2348903A1 (en) | 1998-11-09 | 2000-05-18 | John William Toussant | Food container having substrate impregnated with particulate material |
US6248210B1 (en) | 1998-11-13 | 2001-06-19 | Fort James Corporation | Method for maximizing water removal in a press nip |
US6265052B1 (en) | 1999-02-09 | 2001-07-24 | The Procter & Gamble Company | Tissue paper |
US6270878B1 (en) | 1999-05-27 | 2001-08-07 | The Procter & Gamble Company | Wipes having a substrate with a discontinous pattern of a high internal phase inverse emulsion disposed thereon and process of making |
US6319455B1 (en) * | 1999-08-13 | 2001-11-20 | First Quality Nonwovens, Inc. | Nonwoven fabric with high CD elongation and method of making same |
US6447642B1 (en) * | 1999-09-07 | 2002-09-10 | The Procter & Gamble Company | Papermaking apparatus and process for removing water from a cellulosic web |
US6716805B1 (en) * | 1999-09-27 | 2004-04-06 | The Procter & Gamble Company | Hard surface cleaning compositions, premoistened wipes, methods of use, and articles comprising said compositions or wipes and instructions for use resulting in easier cleaning and maintenance, improved surface appearance and/or hygiene under stress conditions such as no-rinse |
US6602387B1 (en) | 1999-11-26 | 2003-08-05 | The Procter & Gamble Company | Thick and smooth multi-ply tissue |
DE10003684A1 (de) * | 2000-01-28 | 2001-08-02 | Voith Paper Patent Gmbh | Maschine sowie Verfahren zur Herstellung einer Tissuebahn |
DE10003686A1 (de) * | 2000-01-28 | 2001-08-23 | Voith Paper Patent Gmbh | Maschine sowie Verfahren zur Herstellung einer Tissuebahn |
DE10003685A1 (de) * | 2000-01-28 | 2001-08-02 | Voith Paper Patent Gmbh | Former und Verfahren zur Herstellung einer Tissuebahn |
US6464829B1 (en) | 2000-08-17 | 2002-10-15 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Tissue with surfaces having elevated regions |
US6478927B1 (en) | 2000-08-17 | 2002-11-12 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Method of forming a tissue with surfaces having elevated regions |
US6602577B1 (en) | 2000-10-03 | 2003-08-05 | The Procter & Gamble Company | Embossed cellulosic fibrous structure |
US6576090B1 (en) | 2000-10-24 | 2003-06-10 | The Procter & Gamble Company | Deflection member having suspended portions and process for making same |
US6576091B1 (en) | 2000-10-24 | 2003-06-10 | The Procter & Gamble Company | Multi-layer deflection member and process for making same |
US6660129B1 (en) * | 2000-10-24 | 2003-12-09 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structure having increased surface area |
US6420100B1 (en) | 2000-10-24 | 2002-07-16 | The Procter & Gamble Company | Process for making deflection member using three-dimensional mask |
US6743571B1 (en) | 2000-10-24 | 2004-06-01 | The Procter & Gamble Company | Mask for differential curing and process for making same |
US6602410B1 (en) | 2000-11-14 | 2003-08-05 | The Procter & Gamble Comapny | Water purifying kits |
US6588961B2 (en) | 2001-02-26 | 2003-07-08 | The Procter & Gamble Company | Semi-enclosed applicator for distributing a substance onto a target surface |
US6998020B2 (en) * | 2001-05-01 | 2006-02-14 | J R Crompton Limited | Screen and process for paper patterning |
US20030042195A1 (en) * | 2001-09-04 | 2003-03-06 | Lois Jean Forde-Kohler | Multi-ply filter |
US20030044573A1 (en) * | 2001-09-04 | 2003-03-06 | Rasch David Mark | Pseudo-apertured fibrous structure |
US7070678B2 (en) * | 2001-11-30 | 2006-07-04 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Paper webs having a watermark pattern |
US7128809B2 (en) * | 2002-11-05 | 2006-10-31 | The Procter & Gamble Company | High caliper web and web-making belt for producing the same |
US7067038B2 (en) * | 2003-02-06 | 2006-06-27 | The Procter & Gamble Company | Process for making unitary fibrous structure comprising randomly distributed cellulosic fibers and non-randomly distributed synthetic fibers |
US7052580B2 (en) * | 2003-02-06 | 2006-05-30 | The Procter & Gamble Company | Unitary fibrous structure comprising cellulosic and synthetic fibers |
US7045026B2 (en) * | 2003-02-06 | 2006-05-16 | The Procter & Gamble Company | Process for making a fibrous structure comprising cellulosic and synthetic fibers |
US8241543B2 (en) | 2003-08-07 | 2012-08-14 | The Procter & Gamble Company | Method and apparatus for making an apertured web |
DE102004060623A1 (de) * | 2004-12-16 | 2006-08-03 | Paul Hartmann Ag | Wattepad |
US7374639B2 (en) * | 2005-06-08 | 2008-05-20 | The Procter & Gamble Company | Papermaking belt |
US8911850B2 (en) * | 2005-06-08 | 2014-12-16 | The Procter & Gamble Company | Amorphous patterns comprising elongate protrusions for use with web materials |
US7829177B2 (en) * | 2005-06-08 | 2010-11-09 | The Procter & Gamble Company | Web materials having offset emboss patterns disposed thereon |
US7749355B2 (en) * | 2005-09-16 | 2010-07-06 | The Procter & Gamble Company | Tissue paper |
US20080104919A1 (en) * | 2005-09-29 | 2008-05-08 | Preben Riis | Mineral Fibre Insulation Board |
US20070137814A1 (en) * | 2005-12-15 | 2007-06-21 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Tissue sheet molded with elevated elements and methods of making the same |
US20070256802A1 (en) * | 2006-05-03 | 2007-11-08 | Jeffrey Glen Sheehan | Fibrous structure product with high bulk |
US7744723B2 (en) * | 2006-05-03 | 2010-06-29 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structure product with high softness |
US20080023169A1 (en) * | 2006-07-14 | 2008-01-31 | Fernandes Lippi A | Forming fabric with extended surface |
US7914649B2 (en) * | 2006-10-31 | 2011-03-29 | The Procter & Gamble Company | Papermaking belt for making multi-elevation paper structures |
US7799411B2 (en) * | 2006-10-31 | 2010-09-21 | The Procter & Gamble Company | Absorbent paper product having non-embossed surface features |
DE102007042201A1 (de) * | 2007-09-05 | 2009-03-19 | Voith Patent Gmbh | Band für eine Maschine zur Herstellung von Bahnmaterial, insbesondere Papier oder Karton |
US7914648B2 (en) * | 2007-12-18 | 2011-03-29 | The Procter & Gamble Company | Device for web control having a plurality of surface features |
US20100119779A1 (en) * | 2008-05-07 | 2010-05-13 | Ward William Ostendorf | Paper product with visual signaling upon use |
US20100112320A1 (en) * | 2008-05-07 | 2010-05-06 | Ward William Ostendorf | Paper product with visual signaling upon use |
US20090280297A1 (en) * | 2008-05-07 | 2009-11-12 | Rebecca Howland Spitzer | Paper product with visual signaling upon use |
US8110072B2 (en) * | 2009-03-13 | 2012-02-07 | The Procter & Gamble Company | Through air dried papermaking machine employing an impermeable transfer belt |
US20100297395A1 (en) * | 2009-05-19 | 2010-11-25 | Andre Mellin | Fibrous structures comprising design elements and methods for making same |
US8753737B2 (en) | 2009-05-19 | 2014-06-17 | The Procter & Gamble Company | Multi-ply fibrous structures and methods for making same |
US9243368B2 (en) | 2009-05-19 | 2016-01-26 | The Procter & Gamble Company | Embossed fibrous structures and methods for making same |
USD636608S1 (en) | 2009-11-09 | 2011-04-26 | The Procter & Gamble Company | Paper product |
CA2790979A1 (en) * | 2010-02-26 | 2011-09-01 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structure product with high wet bulk recovery |
US8163130B2 (en) * | 2010-08-19 | 2012-04-24 | The Proctor & Gamble Company | Paper product having unique physical properties |
US8657596B2 (en) | 2011-04-26 | 2014-02-25 | The Procter & Gamble Company | Method and apparatus for deforming a web |
US9925731B2 (en) | 2011-04-26 | 2018-03-27 | The Procter & Gamble Company | Corrugated and apertured web |
US9242406B2 (en) | 2011-04-26 | 2016-01-26 | The Procter & Gamble Company | Apparatus and process for aperturing and stretching a web |
US9458574B2 (en) | 2012-02-10 | 2016-10-04 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structures |
EP2867010A1 (en) | 2012-06-29 | 2015-05-06 | The Procter & Gamble Company | Textured fibrous webs, apparatus and methods for forming textured fibrous webs |
US8815054B2 (en) | 2012-10-05 | 2014-08-26 | The Procter & Gamble Company | Methods for making fibrous paper structures utilizing waterborne shape memory polymers |
JP5712195B2 (ja) * | 2012-12-04 | 2015-05-07 | 花王株式会社 | 拭き取りシート用不織布基材 |
JP5712194B2 (ja) * | 2012-12-04 | 2015-05-07 | 花王株式会社 | 拭き取りシート用不織布基材 |
US10132042B2 (en) | 2015-03-10 | 2018-11-20 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structures |
US10064766B2 (en) | 2014-09-12 | 2018-09-04 | The Procter & Gamble Company | Nonwoven material having discrete three-dimensional deformations that are configured to collapse in a controlled manner |
WO2016040117A1 (en) | 2014-09-12 | 2016-03-17 | The Procter & Gamble Company | Method of making nonwoven material having discrete three-dimensional deformations with wide base openings using forming members with surface texture |
RU2017106637A (ru) * | 2014-09-12 | 2018-10-12 | Дзе Проктер Энд Гэмбл Компани | Нетканый материал с дискретными трехмерными деформирующими элементами, характеризующимися широким устьем и скрепленными в торцевой части с дополнительным слоем |
BR122022004547B1 (pt) | 2014-09-25 | 2022-10-11 | Gpcp Ip Holdings Llc | Folha absorvente de fibras celulósicas que tem um lado superior e um lado inferior |
US10765570B2 (en) | 2014-11-18 | 2020-09-08 | The Procter & Gamble Company | Absorbent articles having distribution materials |
US10517775B2 (en) | 2014-11-18 | 2019-12-31 | The Procter & Gamble Company | Absorbent articles having distribution materials |
EP3023084B1 (en) | 2014-11-18 | 2020-06-17 | The Procter and Gamble Company | Absorbent article and distribution material |
US10933577B2 (en) | 2015-05-01 | 2021-03-02 | The Procter & Gamble Company | Unitary deflection member for making fibrous structures having increased surface area and process for making same |
US9938666B2 (en) | 2015-05-01 | 2018-04-10 | The Procter & Gamble Company | Unitary deflection member for making fibrous structures having increased surface area and process for making same |
US9976261B2 (en) | 2015-05-01 | 2018-05-22 | The Procter & Gamble Company | Unitary deflection member for making fibrous structures having increased surface area and process for making same |
CA2989305C (en) | 2015-06-19 | 2020-08-11 | The Procter & Gamble Company | Seamless unitary deflection member for making fibrous structures having increased surface area |
US11000428B2 (en) | 2016-03-11 | 2021-05-11 | The Procter & Gamble Company | Three-dimensional substrate comprising a tissue layer |
WO2017165258A1 (en) | 2016-03-24 | 2017-09-28 | The Procter & Gamble Company | Unitary deflection member for making fibrous structures |
US10676865B2 (en) | 2016-10-27 | 2020-06-09 | The Procter & Gamble Company | Deflecting member for making fibrous structures |
US10865521B2 (en) | 2016-10-27 | 2020-12-15 | The Procter & Gamble Company | Deflecting member for making fibrous structures |
EP3532674B1 (en) | 2016-10-27 | 2022-12-21 | The Procter & Gamble Company | Deflection member for making fibrous structures |
US11396725B2 (en) | 2017-10-27 | 2022-07-26 | The Procter & Gamble Company | Deflecting member for making fibrous structures |
EP3840709B1 (en) | 2018-08-22 | 2023-11-15 | The Procter & Gamble Company | Disposable absorbent article |
US11408129B2 (en) | 2018-12-10 | 2022-08-09 | The Procter & Gamble Company | Fibrous structures |
Family Cites Families (25)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US795719A (en) * | 1903-12-14 | 1905-07-25 | Frederick J Motz | Art of making perforated paper. |
US1699760A (en) * | 1925-05-04 | 1929-01-22 | Brown Co | Method and apparatus for forming paper strips |
US2771363A (en) * | 1949-03-03 | 1956-11-20 | Paterson Parchment Paper Compa | Paper web with a simulated woven texture |
DE1065364B (de) * | 1954-06-16 | 1959-09-17 | John Joseph Smith, Highland Park N. J. (V. St. A.) | Ungewebter Faserstoff |
GB816673A (en) * | 1954-06-16 | 1959-07-15 | Hector Wallace Griswold | Non-woven fabric and method of producing same |
US3072511A (en) * | 1954-09-30 | 1963-01-08 | Kimberly Clark Co | Laminated sheet material |
BE538806A (hu) * | 1954-09-30 | 1900-01-01 | ||
US2862251A (en) * | 1955-04-12 | 1958-12-02 | Chicopee Mfg Corp | Method of and apparatus for producing nonwoven product |
US3034180A (en) * | 1959-09-04 | 1962-05-15 | Kimberly Clark Co | Manufacture of cellulosic products |
US3159530A (en) * | 1960-06-23 | 1964-12-01 | Kimberly Clark Co | Papermaking machine |
US3491802A (en) * | 1967-01-10 | 1970-01-27 | Johnson & Johnson | Open mesh woven fibrous absorbent media |
US3881987A (en) * | 1969-12-31 | 1975-05-06 | Scott Paper Co | Method for forming apertured fibrous webs |
US3681183A (en) * | 1970-03-24 | 1972-08-01 | Johnson & Johnson | Nonwoven fabric comprising rosebuds connected by bundles |
US3681182A (en) * | 1970-03-24 | 1972-08-01 | Johnson & Johnson | Nonwoven fabric comprising discontinuous large holes connected by fiber bundles defining small holes |
US4102737A (en) * | 1977-05-16 | 1978-07-25 | The Procter & Gamble Company | Process and apparatus for forming a paper web having improved bulk and absorptive capacity |
US4191609A (en) * | 1979-03-09 | 1980-03-04 | The Procter & Gamble Company | Soft absorbent imprinted paper sheet and method of manufacture thereof |
US4514345A (en) * | 1983-08-23 | 1985-04-30 | The Procter & Gamble Company | Method of making a foraminous member |
US4637859A (en) * | 1983-08-23 | 1987-01-20 | The Procter & Gamble Company | Tissue paper |
US4529480A (en) * | 1983-08-23 | 1985-07-16 | The Procter & Gamble Company | Tissue paper |
JPH0737702B2 (ja) * | 1986-12-31 | 1995-04-26 | ユニ・チヤ−ム株式会社 | 開孔模様を有する不織布 |
US5277761A (en) * | 1991-06-28 | 1994-01-11 | The Procter & Gamble Company | Cellulosic fibrous structures having at least three regions distinguished by intensive properties |
AU5735390A (en) * | 1989-08-25 | 1991-04-03 | Huyck Corporation | Molded paper clothing |
CA2069193C (en) * | 1991-06-19 | 1996-01-09 | David M. Rasch | Tissue paper having large scale aesthetically discernible patterns and apparatus for making the same |
US5245025A (en) * | 1991-06-28 | 1993-09-14 | The Procter & Gamble Company | Method and apparatus for making cellulosic fibrous structures by selectively obturated drainage and cellulosic fibrous structures produced thereby |
US5556509A (en) * | 1994-06-29 | 1996-09-17 | The Procter & Gamble Company | Paper structures having at least three regions including a transition region interconnecting relatively thinner regions disposed at different elevations, and apparatus and process for making the same |
-
1993
- 1993-06-28 TW TW082105117A patent/TW244342B/zh active
- 1993-07-09 KR KR1019950700349A patent/KR100287388B1/ko not_active IP Right Cessation
- 1993-07-09 WO PCT/US1993/006484 patent/WO1994003677A1/en active IP Right Grant
- 1993-07-09 DK DK93917071T patent/DK0652994T3/da active
- 1993-07-09 CZ CZ1995166A patent/CZ289140B6/cs not_active IP Right Cessation
- 1993-07-09 CA CA002139933A patent/CA2139933C/en not_active Expired - Fee Related
- 1993-07-09 HU HU9500267A patent/HU221238B1/hu not_active IP Right Cessation
- 1993-07-09 DE DE69318717T patent/DE69318717T2/de not_active Expired - Fee Related
- 1993-07-09 AT AT93917071T patent/ATE166403T1/de not_active IP Right Cessation
- 1993-07-09 JP JP50531294A patent/JP3625824B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1993-07-09 SG SG1996002676A patent/SG50486A1/en unknown
- 1993-07-09 BR BR9306812A patent/BR9306812A/pt not_active IP Right Cessation
- 1993-07-09 EP EP93917071A patent/EP0652994B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1993-07-09 AU AU46710/93A patent/AU677959B2/en not_active Ceased
- 1993-07-09 NZ NZ254557A patent/NZ254557A/en unknown
- 1993-07-09 ES ES93917071T patent/ES2115774T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1993-07-26 PH PH46580A patent/PH31470A/en unknown
- 1993-07-29 MX MX9304596A patent/MX9304596A/es unknown
- 1993-07-29 CN CN93109320A patent/CN1054666C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1993-12-06 US US08/163,498 patent/US5534326A/en not_active Expired - Lifetime
-
1995
- 1995-01-27 FI FI950367A patent/FI100815B/fi active
- 1995-06-26 US US08/427,929 patent/US5527428A/en not_active Expired - Lifetime
-
1996
- 1996-02-15 US US08/601,910 patent/US5654076A/en not_active Expired - Lifetime
-
1998
- 1998-11-20 HK HK98112197A patent/HK1011151A1/xx not_active IP Right Cessation
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
CZ16695A3 (en) | 1995-11-15 |
DE69318717T2 (de) | 1998-10-29 |
ATE166403T1 (de) | 1998-06-15 |
HUT70689A (en) | 1995-10-30 |
JP3625824B2 (ja) | 2005-03-02 |
CN1087395A (zh) | 1994-06-01 |
HK1011151A1 (en) | 1999-07-02 |
KR100287388B1 (ko) | 2001-04-16 |
CN1054666C (zh) | 2000-07-19 |
KR950702659A (ko) | 1995-07-29 |
PH31470A (en) | 1998-11-03 |
EP0652994B1 (en) | 1998-05-20 |
US5534326A (en) | 1996-07-09 |
DE69318717D1 (de) | 1998-06-25 |
US5654076A (en) | 1997-08-05 |
EP0652994A1 (en) | 1995-05-17 |
AU677959B2 (en) | 1997-05-15 |
HU9500267D0 (en) | 1995-03-28 |
WO1994003677A1 (en) | 1994-02-17 |
NZ254557A (en) | 1997-02-24 |
TW244342B (hu) | 1995-04-01 |
BR9306812A (pt) | 1998-12-08 |
JPH07509544A (ja) | 1995-10-19 |
FI950367A (fi) | 1995-01-27 |
SG50486A1 (en) | 1998-07-20 |
DK0652994T3 (da) | 1998-10-07 |
CZ289140B6 (cs) | 2001-11-14 |
FI950367A0 (fi) | 1995-01-27 |
CA2139933A1 (en) | 1994-02-17 |
FI100815B (fi) | 1998-02-27 |
ES2115774T3 (es) | 1998-07-01 |
US5527428A (en) | 1996-06-18 |
AU4671093A (en) | 1994-03-03 |
MX9304596A (es) | 1994-02-28 |
CA2139933C (en) | 2003-09-23 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
HU221238B1 (en) | Cellulosic fibrous structures having discrete regions with radially oriented fibers therein, apparatus therefor, and process of making | |
JP3162382B2 (ja) | 排出路を選択的に閉塞することによりセルロース性繊維構造を製造する方法および装置およびそれによって製造されたセルロース性繊維構造 | |
JP7160481B2 (ja) | 吸収性シート | |
US6461474B1 (en) | Process for producing high-bulk tissue webs using nonwoven substrates | |
AU728265B2 (en) | Paper having improved pinhole characteristics and papermaking belt for making the same | |
TWI538647B (zh) | 用於製造拭紙、紙巾及非織物之可滲透帶 | |
SE511736C2 (sv) | Präglingsband för en pappersmaskin | |
KR20050072450A (ko) | 시각적으로 식별가능한 바탕 조직을 가진 흡수성 티슈 제품 | |
JPH03174095A (ja) | 密度を高めた領域の規則的パターンを有するティシューウエブ | |
SE511121C2 (sv) | Pappersmaskin och sätt för framställning av präglat mjukpapper | |
JP2010007224A (ja) | 大きい厚さを有する紙およびその紙を抄造するための抄紙ベルト |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |