HU221045B1 - Eljárás és berendezés szagosítóanyag adalékolására gázokhoz - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás szagosítóanyag adalékolására gázokhoz szagosítóanyagnak valamely hordozógáz közbeiktatásával egy gázvezetékbe történő beadagolása útján, amelynek során a szagosítóanyagot és a hordozógázt először egy puffertartályba táplálják be. A találmány tárgya továbbá berendezés szagosítóanyag adalékolására gázokhoz szagosítóanyagnak valamely hordozógáz közbeiktatásával egy gázvezetékbe történő beadagolása útján, amely egy hordozógázforrástól kiinduló első csővezetéket, egy szagosítóanyag-forrástól kiinduló második csővezetéket, valamint egy, a szagosítandó gázt áramoltató gázvezetékhez menő további csővezetéket tartalmaz. Ez utóbbi csővezetékbe egy, a hordozógáz és a szagosítóanyag keverékének tárolására szolgáló puffertartály van beiktatva, amely belépőoldalán a hordozógázforrástól kiinduló és a szagosítóanyagforrástól kiinduló csővezetékkel, míg kilépőoldalán a szagosítandó gázt vezető gázvezetékkel van áramlási keresztmetszet-befolyásoló szerkezeti elemeken keresztül közvetve összekötve.

A találmány szerinti berendezés elsősorban, de nem kizárólag abban az esetben alkalmazható, amikor fölmerül annak igénye, hogy figyelmeztetni kell egy gázfogyasztó közelében tartózkodó személyeket az esetleges gázszivárgásra. Megemlíthető például az oxigéngáz, amelynek szivárgása tüzet vagy robbanást okozhat. A gázszivárgásra figyelmeztető rendszer egy viszonylag erős szagosítóanyaggal - amely édes vagy szúrós szagú lehet - működhet, amelyet a gázhoz adagolnak, így a gázvezeték közelében tartózkodó személyek már a csekély mértékű szivárgást is észlelhetik.

A szagosítóanyag koncentrációja általában igen nagy, ezért a kívánt erős szaghatás eléréséhez csak nagyon kis mennyiséget kell belőle beadagolni a gázba. Ez a helyzet például, ha szagosítóanyagként dimetilszulfidot (DMS) használnak. A rendkívül kis adagolandó mennyiség miatt nehéz pontosan adagolni a szagosítóanyagot. E probléma megoldására javasolták, hogy a szagosítóanyagot először összekeverik egy hígítógázzal, például szén-dioxiddal vagy oxigénnel, így egy úgynevezett mestergázt hoznak létre, és ezt adagolják a vezetékes gázhoz. Szokásos megoldás azonban az is, hogy valamely előgyártott mestergázt használnak a szagosításhoz, amely viszonylag egyszerű eszközökkel adagolható a vezetékes gázhoz. Ezen előgyártott mestergáz viszonylag kis koncentrációban tartalmaz szagosítóanyagot, hogy könnyebb legyen a pontos adagolás. A DMS esetében a koncentráció tipikusan 4% szokott lenni. Emiatt viszont nagy mennyiségű mestergázra vagy nagyszámú mestergázpalackra van szükség, és így ez anyagkezelési problémákat okoz. Viszonylag magas továbbá az eljárás költsége is, nemcsak az anyagkezelési problémák miatt, hanem mert maga a mestergáz is költséges.

A W090/06170 számú publikációs irat egy olyan eljárást ismertet szagosítóanyagnak vezetékes gázhoz való adagolására, amely szerint a szagosítóanyagot egy gázpalackban lévő szén-dioxid-gáz folyékony fázisában oldják fel. Ezt követően a szagosítóanyagot is tartalmazó folyékony fázist vezetik el a palackból, és azt közvetlenül a vezetékes gázhoz való hozzákeverése előtt elpárologtatják.

Az 533 670 számú EP szabadalmi leírás egy hasonló módszert ismertet szagosítóanyagnak vezetékes gázként oxigénhez történd adagolására.

A 43 17 395 számú DE nyilvánosságrahozatali irat olyan eljárást ismertet szagosítóanyagnak vezetékes gázhoz való adagolására, amelynél a vezetékes gázból egy puffertérfogatot képeznek oly módon, hogyha a nyomás a puffertérfogatban egy előre meghatározott érték alá csökken, akkor vezetékes gázt táplálnak be a puffertérfogatba egy előre meghatározott felső nyomásérték eléréséig. A szagosítóanyagot egy adagolószivattyú és egy injektor segítségével adagolják be a vezetékes gáznak a puffertérfogatba való bejuttatása közben.

A WO 94/24480 számú publikációs iratból ismert egy további eljárás szagosítóanyagnak vezetékes gázba adagolására. A szagosítóanyag pontos adagolási mennyiségének biztosítása érdekében valamely hordozógázt vezetnek át egy olyan gázpalackon, amelyben a szagosítóanyag alul folyékony halmazállapotban, fölül pedig telített gáz halmazállapotban van. Ily módon létrejön a hordozógáz és a szagosítóanyag keveréke, és azután a keveréket adagolják be a vezetékes gázba.

A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésére és szagosítóanyagnak vezetékes gázhoz történő adalékolására egy olyan továbbfejlesztett eljárás kidolgozása, amellyel pontosan adagolható a szagosítóanyag mennyisége, és ugyanakkor csökkenthetők a költségek is.

A kitűzött cél elérésére kialakított eljárás leglényegesebb találmány szerinti jellemzője, hogy a szagosítóanyagot gáz halmazállapotúvá párologtatjuk el és egy puffertartályban a gáznemű halmazállapotú szagosítóanyagból és a hordozógázból gázkeveréket képezünk, és a gázvezetékben áramló gázba a puffertartályban létrehozott gázkeveréket adagoljuk be. Az eljárás eredményeként igen pontos helyszíni adagolásra alkalmas koncentrációjú gázkeverék jön létre. Ezenkívül nincs szükség előgyártott mestergázt tartalmazó nagyszámú gázpalack nehézkes kezelésére, mivel a hordozógázzal összekeverendő szagosítóanyag koncentrációja akár 100% is lehet.

A találmány szerinti eljárás előnyösen végezhető úgy, hogy a puffertartályba betáplálandó szagosítóanyagot egy azt cseppfolyós halmazállapotban tartalmazó forrásból, előnyösen egy gázpalackból nyerjük, a cseppfolyós halmazállapotú szagosítóanyagot a hordozógázhoz való hozzákeverése előtt elpárologtatjuk, és az elpárologtatott szagosítóanyagot a hordozógázzal együtt a puffertartályba tápláljuk be, miközben a hordozógáz hőmérsékletét a szagosítóanyagot annak a hordozógázzal való érintkezése során is gáz halmazállapotban tartó értékre állítjuk be. A puffertartályba való bevezetés előtti elpárologtatás viszonylag egyszerű művelet, mivel a gáz mennyisége kicsi. A gázkeverék hőmérsékletét és nyomását tehát olyan szinten kell tartani, hogy a szagosítóanyag ne kondenzálódjék, hanem gáz halmazállapotban maradjon.

A találmány szerinti eljárás során a hordozógázhoz kevert szagosítóanyag mennyiségét előnyösen a kelet2

HU 221 045 Bl kező gázkeverék aktuális nyomáson és hőmérsékleten szagosítóanyaggal való telítettségét adó mennyiségnél kisebb értéken tartjuk. Az eljárás végzése közben a szagosítóanyag és a hordozógáz puffertartályba betáplálását a puffertartályban uralkodó nyomás egy előre meghatározott minimális értékre csökkenésekor indítjuk, és a gázok betáplálását a puffertartályba a nyomás egy előre meghatározott maximális értékének elérésekor megszakítjuk. A hordozógáz és a szagosítóanyag ilyen szakaszos betáplálásának az az előnye, hogy a szagosítóanyag gázárama és a hordozóanyag gázárama a betáplálás közben a megfelelő keveredéshez szükséges elég nagy értéken tartható. Előnyösnek bizonyult, ha a puffertartályban a gázkeverék nyomását 15 és 30 bar közötti értéken tartjuk. Ekkora nyomással a gázkeverék könnyen adagolható a csőrendszerben lévő gázhoz. További előnyös intézkedés szerint a hordozógázforrásból érkező gázáramot két, egy kisebb és egy nagyobb részáramra osztjuk, a kisebb részárammal a szagosítóanyagot nyomás alá helyezzük, és azt ezen nyomással a másik, nagyobb részáramba vezetjük be, így a szagosítóanyagot és a hordozógázt a puffertartályba azonos nyomással tápláljuk be.

A hordozógáz lehet argon, nitrogén, levegő vagy ezek közül legalább kettőnek a keveréke. A szagosítóanyag célszerűen dimetil-szulfid (DMS) vagy tetrahidrotiofén (THT) lehet.

A kitűzött cél elérésére és a találmány szerinti eljárás végrehajtására különösen alkalmasak olyan, a bevezető bekezdésben felsorolt ismert jellemzőkkel rendelkező berendezések, amelyek a találmány lényeges és meghatározó intézkedése szerint egy, a szagosítóanyagot a puffertartályba bevezetését megelőzően elpárologtató fűtőkészüléket is tartalmaznak. Előnyösnek bizonyultak az olyan találmány szerinti berendezések, amelyek egy, a hordozógázforrástól, különösen hordozógázt tartalmazó legalább egy gázpalacktól a puffertartály belépőoldala felé egy csatlakozóelemig terjedő első csővezetéket, egy, a szagosítóanyag-forrástól, különösen gázpalacktól a puffertartály belépőoldala felé a csatlakozóelemig teijedő második csővezetéket, valamint a csatlakozóelemet a puffertartállyal összekötő harmadik csővezetéket tartalmaznak. Az ilyen találmány szerinti berendezés kialakításának köszönhetően a helyszínen állítható elő a gázkeverék, akkora szagosítóanyag-koncentrációval, amely lehetővé teszi az egyszerű adagolást a vezetékes gázhoz.

A találmány szerinti berendezés előnyös és célszerű kiviteli alakjai esetében a második csővezeték a szagosítóanyagot elpárologtató fűtőkészüléken van átvezetve, a berendezés a nagyobb nyomású hordozógázforrást, különösen legalább egy gázpalackot a kisebb nyomású szagosítóanyag-forrással, különösen gázpalackkal összekötő, a szagosítóanyagot a hordozógázzal a második csővezetéken és a harmadik csővezetéken keresztül a puffertartályhoz hajtó további csővezetéket is tartalmaz, és a hordozóanyag-forrástól, különösen gázpalacktól és a szagosítóanyag-forrástól, különösen a gázpalacktól a puffertartályhoz vezető, valamint a puffertartálytól a gázvezetékhez vezető gázáramlási szakaszokba áramlási keresztmetszet-befolyásoló vezérelt elzárószelepek vannak beiktatva. A berendezés előnyösen egy, az elzárószelepeket a puffertartályban uralkodó nyomás függvényében vezérlő nyomásérzékelőt, és a puffertartályhoz áramló szagosítóanyag és hordozógáz mennyiségét meghatározott arányú keverék előállítása értelmében beállító fojtószelepeket, különösen is tartalmaz egy, az első csővezetékbe beépített első fojtószelepet és egy, a második csővezetékbe beiktatott második fojtószelepet, továbbá egy, a szagosítóanyagot a puffertartályban gáz halmazállapotban tartó második fűtőkészüléket is tartalmaz. A találmány szerinti berendezés célszerű kiviteli alakja olyan, hogy legalább a fűtőkészülékek, a puffertartály és a csatlakozóelem egy közös, előnyösen hőszigetelt burkolatban vannak elrendezve.

A találmány lényegét az alábbiakban egy előnyös példaképpeni kiviteli alak bemutatásával a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol a rajz egyetlen, 1. ábrája egy szagosítóanyagnak áramló vezetékes gázba történő beadagolására szolgáló példaképpeni találmány szerinti berendezés kapcsolási vázlata.

Az 1. ábrán feltüntetett példaképpeni találmány szerinti berendezésben a szagosítandó vezetékes gáz 1 gázvezetékben áramlik. Az 1 gázvezeték lehet például egy oxigénnek valamely oxigénfogyasztóhoz való szállítására szolgáló csővezetékrendszer része, de a találmány szerinti berendezés természetesen más gázokhoz, így például szagtalan mérgező gázokhoz vagy gyúlékony gázokhoz, például földgázhoz, propán- és butángázhoz, városi gázhoz stb. is alkalmazható. Az 1 gázvezeték tartalmaz egy 2 injektort, amellyel az alábbiakban részletesen ismertetendő berendezésből szagosítóanyagot tartalmazó gázkeverék juttatható be az 1 gázvezetékben áramló gázba. A 2 injektor előtti áramlási szakaszba egy 3 gázárammérő van beiktatva, amely az 1 gázvezetékben áramló gáz mennyiségét méri, amire a szagosító gázkeverék pontos adagolásához van szükség.

Az adagolandó szagosítóanyagot, például dimetilszulfidot (DMS) folyékony halmazállapotban tároljuk egy szabványos, cserélhető 4 gázpalackban. A szagosítóanyaggal összekeverendő hordozógázt a jelen kiviteli példa szerinti berendezésben cserélhető szabványos gázpalackok tartalmazzák. A hordozógáz érkezhet azonban közvetlenül a hordozógázgyártó üzemből is. A hordozógáznak, amely célszerűen bármely semleges gáz, például argon vagy nitrogén lehet, viszonylag nagy, körülbelül 20-35 bar nyomáson kell rendelkezésre állnia. A hordozógáz lehet azonban akár levegő, egyes esetekben szén-dioxid, vagy a fenti gázok keveréke is.

Amint az az 1. ábrán látható, egy az 5 gázpalackok csővezetékkel egy 7 csatlakozóelemre vannak rákötve, egy másik 8 csővezetékkel pedig a 4 gázpalack van a 7 csatlakozóelemhez csatlakoztatva. A 7 csatlakozóelemet egy 9 csővezeték egy 10 puffertartállyal köti össze. A 10 puffertartálytól egy 11 csővezeték megy az 1 gázvezetékben elrendezett 2 injektorhoz. Ennek megfelelően a 7 csatlakozóelem egy háromútcsatlakozó, amely lehetővé teszi a gáznak a 6 és a

HU 221 045 Bl csővezetéken keresztül a 9 csővezetékbe áramlását. Az elsőként említett 6 csővezeték egy további 12 csővezetéken keresztül közvetlenül csatlakozik a 4 gázpalackhoz. A 6 csővezeték körül egy 13 fűtőkészülék van elhelyezve, amely a hordozógázt 30-40 °C hőmérsékletre melegíti fel. A 8 csővezeték is áthalad a 13 fűtőkészüléken, és ezáltal a szagosítóanyag elpárolgási hőmérsékletére melegszik fel, és a 4 gázpalackból folyékony állapotban érkező szagosítóanyag elgőzölög. Megjegyezzük, hogy a 13 fűtőkészülék két külön fűtőelemet is tartalmazhat, egyet a 6 csővezeték, egyet pedig a 8 csővezeték számára.

Az 1. ábrán látható egy hőszigetelő köpenyként kialakított 14 burkolat is. Ebben van elhelyezve a 10 puffertartály, a 7 csatlakozóelem, a 13 fűtőkészülék, a csővezeték, és benne helyezkednek el a 6, 8, 11 és 12 csővezetékek megfelelő szakaszai. A 14 burkolat belső tere egy további 15 fűtőkészüléket is tartalmaz, amely 30-40 °C-os hőmérsékletet tart fenn a 14 burkolatban.

A 10 puffertartály nyomását egy 16 nyomásérzékelő, a 11 csővezetéken áramló gázkeverék térfogatáramát egy 17 gázárammérő, a 14 burkolatban uralkodó hőmérsékletet pedig egy 18 hőmérséklet érzékelő érzékeli. Amint az az 1. ábrán vázlatosan látható, a 16 nyomásérzékelő, a 17 gázárammérő, a 18 hőmérséklet érzékelő és a 3 áramlásmérő egy elektronikus 19 irányítóegységhez csatlakozik.

A különböző gázáramok irányítására szelepek szolgálnak, amint az az 1. ábrán látható. Az alábbiakban a szelepeket ismertetjük részletesen. Az 5 gázpalackoknál egy 20 kézi elzárószelep van a 6 csővezetékbe beépítve. Ezzel sorba van kapcsolva egy 21 szeleprendszer, amelyet a 19 irányítóegység működtet, és amely visszaáramlás esetén biztonsági intézkedésként lezárja a 6 csővezetéket, és a környező levegőbe ereszti el a visszaáramló gázt. A 21 szeleprendszerrel sorba van kapcsolva egy 22 nyomásszabályozó szelep, amely az 5 gázpalackokból érkező hordozógáz nyomását 20-35 bar-ra csökkenti. A 6, 7, 11 és 12 csővezetékbe továbbá a 19 irányítóegység által működtetett 23, 24, 25 és 26 elzárószelepek vannak beépítve. A 6 csővezeték és a 8 csővezeték végül egy 27, illetve 28 fojtószelepet is tartalmaz, amelyekkel befolyásolható a rajtuk áthaladó gázáram. A 27 és 28 fojtószelepek a legegyszerűbb kiviteli esetben fix fojtásokkal helyettesíthetők úgy, hogy a gázkeverékben előre meghatározott állandó mennyiségi arány jöjjön létre.

A példaképem találmány szerinti berendezés a találmány szerinti eljárási lépéseket megvalósítva a következőképpen működik:

Az 5 gázpalackban lévő hordozógáz nagy, akár 300 bar-t is elérő nyomáson áll rendelkezésére. Amikor szagosítóanyagot akarunk betáplálni a 10 puffertartályba, ki kell nyitni a 20 kézi elzárószepelet, és nyitott állásba kell vezérelni a 21 szeleprendszert és a 23, 24 és 26 elzárószelepeket. Ekkor a 6 csővezetéken és a 12 csővezetéken nagynyomású hordozógáz áramlik át, és a 8 csővezetéken keresztül folyékony szagosítóanyagot szorít ki a 4 tárolótartályból. A folyékony szagosítóanyag a 13 fűtőkészülékkel előállított hő hatására elpárolog, mielőtt a 7 csatlakozóelemnél találkozik a hordozógázzal. Annak érdekében, hogy a szagosítóanyag a hordozógázzal való érintkezéskor ne kondenzálódjék újra, a 13 fűtőkészülékkel kissé fölmelegítjük a hordozógázt is. Ezt követően a szagosítóanyagból és a hordozóanyagból álló gázkeverék a nyomás hatására a 9 csővezetéken keresztül a 10 puffertartályba áramlik be. A 16 nyomásérzékelő érzékeli a 10 puffertartályban uralkodó nyomást, és amikor a nyomás egy előre meghatározott szintre, például 20 bar-ra nő, a 19 irányítóegység elzárja legalább a 23 és a 24 elzárószelepet. Ha a 25 elzárószelep nyitva van, a gázkeverék all csővezetéken és a 2 injektoron keresztül az 1 gázvezetékbe áramlik be, és ott összekeveredik az 1 gázvezetékben áramló gázzal. A gázkeverék folyamatos távozása miatt a nyomás a 10 puffertartályban folyamatosan csökken, majd amikor a nyomás egy előre meghatározott alsó szintre, például 15 bar-ra csökken le, a 19 irányítóegység újra kinyitja a 23 és 24 szelepet. Ezáltal a 10 puffertartály újra megtelik. Megjegyezzük, hogy a 10 puffertartály megtöltése közben a 25 szelep nyitva is lehet. A szagosítóanyag így folyamatosan is adagolható az 1 gázvezetékbe, miközben a 10 puffertartály fel-, illetve utántöltése szakaszosan történik. Mivel a 3 gázárammérő érzékeli az 1 gázvezetékben haladó gázáramot, a 19 irányítóegységgel vezérelt 25 szeleppel mindig pontosan a kívánt mennyiségű szagosítóanyag juttatható be az 1 gázvezetékben áramló gázba. A kiegészítő 15 fűtőkészülék segítségével a 14 burkolatban és a 10 puffertartályban a szagosítóanyag kondenzációs hőmérsékleténél magasabb, például 30-40 °C hőmérsékletet tartunk fenn.

A találmány szerinti berendezés szagosítóanyagként természetesen nemcsak DMS-sel, hanem más szagosítóanyagokkal, így például tetrahidrotiofénnel (THT) is üzemeltethető.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás szagosítóanyag adalékolására gázokhoz szagosítóanyagnak valamely hordozógáz közbeiktatásával egy gázvezetékbe történő beadagolása útján, amelynek során a szagosítóanyagot és a hordozógázt először egy puffertartályba tápláljuk be, azzal jellemezve, hogy a szagosítóanyagot gáz halmazállapotúvá párologtatjuk el, és egy puffertartályban (10) a gáznemű halmazállapotú szagosítóanyagból és a hordozógázból gázkeveréket képezünk, és gázvezetékben (1) áramló gázba a puffertartályban (10) létrehozott gázkeveréket adagoljuk be.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a puffertartályba (10) betáplálandó szagosítóanyagot egy, azt cseppfolyós halmazállapotban tartalmazó forrásból nyerjük.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cseppfolyós halmazállapotú szagosítóanyagot a hordozógázhoz való hozzákeverése előtt elpárologtatjuk, és az elpárologtatott szagosítóanyagot a hordozógázzal együtt a puffertartályba (10) tápláljuk be, és a

   HU 221 045 Bl hordozógáz hőmérsékletét a szagosítóanyagot annak a hordozógázzal való érintkezése során is gáz halmazállapotban tartó értékre állítjuk be.
4. 4. A 2. vagy a 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázkeverék nyomását és hőmérsékletét a szagosítóanyagot gáz halmazállapotban tartó, annak kondenzálódását kizáró értékeken tartjuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozógázhoz kevert szagosítóanyag mennyiségét a keletkező gázkeverék aktuális nyomáson és hőmérsékleten szagosítóanyaggal való telítettségét adó mennyiségnél kisebb értéken tartjuk.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szagosítóanyag és a hordozógáz puffertartályba (10) betáplálását a puffertartályban (10) uralkodó nyomás egy előre meghatározott minimális értékre csökkenésekor indítjuk, és a gázok betáplálását a puffertartályba (10) a nyomás egy előre meghatározott maximális értékének elérésekor megszakítjuk.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a puffertartályban (10) a gázkeverék nyomását 15 és 30 bar közötti értéken tartjuk.
8. 8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozógázforrásból érkező gázáramot két, egy kisebb és egy nagyobb részáramra osztjuk, a kisebb részárammal a szagosítóanyagot nyomás alá helyezzük, és azt ezen nyomással a másik, nagyobb részáramba vezetjük be, így a szagosítóanyagot és a hordozógázt a puffertartályba (10) azonos nyomással tápláljuk be.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozógázként argont, nitrogént, levegőt vagy ezek közül legalább kettő keverékét alkalmazzuk.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, αζζα/ jellemezve, hogy a szagosítóanyagként dimetil-szulfidot (DMS) vagy tetrahidrotiofént (THT) használunk.
11. 11. Berendezés szagosítóanyag adalékolására gázokhoz szagosítóanyagnak valamely hordozógáz közbeiktatásával egy gázvezetékbe történő beadagolása útján, amely egy hordozógázforrástól kiinduló első csővezetéket, egy szagosítóanyag-forrástól kiinduló második csővezetéket, valamint egy, a szagosítandó gázt áramoltató gázvezetékhez menő további csővezetéket tartalmaz, ez utóbbi csővezetékbe egy, a hordozógáz és a szagosítóanyag keverékének tárolására szolgáló puffertartály van beiktatva, amely belépőoldalán a hordozógázforrástól kiinduló és a szagosítóanyag-forrástól kiinduló csővezetékkel, míg kilépőoldalán a szagosítandó gázt vezető gázvezetékkel van áramlási keresztmetszet-befolyásoló szerkezeti elemeken keresztül közvetve összekötve, azzal jellemezve, hogy a berendezés egy, a szagosítóanyagot a puffertartályba (10) bevezetését megelőzően elpárologtató fűtőkészüléket (13) is tartalmaz.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, a hordozógázforrástól, különösen hordozógázt tartalmazó legalább egy gázpalacktól (5) a puffertartály (10) belépőoldala felé egy csatlakozóelemig (7) terjedő első csővezetéket (6), egy, a szagosítóanyag-forrástól, különösen gázpalacktól (4) a puffertartály (10) belépőoldala felé a csatlakozóelemig (7) terjedő második csővezetéket (8), valamint a csatlakozóelemet (7) a puffertartállyal (10) összekötő harmadik csővezetéket (9) tartalmaz.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második csővezeték (8) a szagosítóanyagot elpárologtató fűtőkészüléken (13) van átvezetve.
14. 14. All. vagy a 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nagyobb nyomású hordozógázforrást, különösen legalább egy gázpalackot (5) a kisebb nyomású szagosítóanyag-forrással, különösen gázpalackkal (4) összekötő, a szagosítóanyagot a hordozógázzal a második csővezetéken (8) és a harmadik csővezetéken (9) keresztül a puffertartályhoz (10) hajtó további csővezetéket (12) is tartalmaz.
15. 15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, űzzűZ jellemezve, hogy a hordozóanyag-forrástól, különösen gázpalacktól és a szagosítóanyag-forrástól, különösen gázpalacktól (4), a puffertartályhoz (10) vezető, valamint a puffertartálytól (10) a gázvezetékhez (1) vezető gázáramlási szakaszokba áramlási keresztmetszet-befolyásoló vezérelt elzárószelepek (23, 24, 25,26) vannak beiktatva.
16. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az elzárószelepeket (23, 24) a puffertartályban (10) uralkodó nyomás függvényében vezérlő nyomásérzékelőt (16) tartalmaz.
17. 17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a puffertartályhoz (10) áramló szagosítóanyag és hordozógáz mennyiségét meghatározott arányú keverék előállítása értelmében beállító fojtószelepeket (27,28) is tartalmaz.
18. 18. A 11. és 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az első csővezetékbe (6) beépített első fojtószelepet (27) és egy, a második csővezetékbe (8) beiktatott második fojtószelepet (28) tartalmaz.
19. 19. A 11-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, a szagosítóanyagot a puffertartályban (10) gáz halmazállapotban tartó második fűtőkészüléket (15) is tartalmaz.
20. 20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább a fűtőkészülékek (13, 15), a puffertartály (10) és a csatlakozóelem (7) egy közös, előnyösen hőszigetelt burkolatban (14) vannak elrendezve.