HU220980B1 - Zárszerkezet hengerzárral és laposkulccsal - Google Patents

Description

A találmány tárgya zárszerkezet hengerzárral és laposkulccsal, ahol a hengerzárnak egy állórészben elforgatható, kulcscsatomával ellátott forgórésze, és a forgórész hossztengelyére lényegében merőlegesen és a kulcscsatoma széles oldalaival párhuzamosan elrendezett, elzárókat befogadó vezetékei vannak, amely elzárók a kulcscsatomába benyúló menesztőkkel vannak ellátva, ugyanakkor a laposkulcs a széles oldalain vezetőpályákkal rendelkezik, amelyek a kulcscsatomába betolt laposkulcs esetén az elzárók menesztőivel kapcsolódásban állnak, ahol az elzárók legalább egy részénél a kulcscsatomával ellentétes irányba néző hátoldalukon egy bemélyedés van elrendezve, amely egy járulékos reteszelemmel működik együtt.

Egy ilyen jellegű, hengerzárral és laposkulccsal rendelkező zárszerkezet ismerhető meg az US 3 035 433 számú szabadalmi leírásból. Ennél a megoldásnál egy hengerzár forgórészében egy kulcscsatoma van elrendezve, amely a zár-, illetve forgórésztengely irányában húzódik. Ez a kulcscsatoma egy laposkulcs befogadására szolgál. A laposkulcs széles oldalain vezetőpályák vannak az elzárók hengerzárban való pozicionálására kialakítva. Ezek az elzárók a hengerzárban vezetékekben vannak ágyazva, amelyek a zártengelyre merőlegesek, és a kulcscsatoma széles oldalaival párhuzamosan húzódnak. Az elzárók menesztőkkel vannak ellátva, amelyek benyúlnak a kulcscsatomába, illetve ebbe kiállnak, és a kulcscsatomába bedugott kulcs esetén, a laposkulcson levő vezetőpályákba kapcsolódnak. A kulcscsatomába teljesen bedugott kulcs esetén, és amennyiben a vezetőpályák a megfelelő pozicionálósíkokkal rendelkeznek a menesztők számára, akkor az elzárók teljes mértékben a hengerzár forgórészében helyezkednek el, és a forgórész elforgatható az állórészben. Ez a hengerzár egy járulékos reteszelemmel is rendelkezik. Ez az elzárók hátoldala és az állórész között van elrendezve és egy reteszelősínből áll, amely párhuzamosan húzódik a zártengellyel, és kiterjed valamennyi elzáró fölé. A reteszelősín rugók által kifelé, egy, az állórészben kialakított, ráfutófelületekkel ellátott horonyba van benyomva. Ez a reteszelősín a forgórész elforgatása által kiszórni az állórészben levő horonyból és az elzárók hátoldalához tolódik el. Ahhoz, hogy ez az eltolódás lehetővé váljon, az elzárók kulcscsatomával ellentétes irányba néző hátoldalán egy-egy horony van bemunkálva, amely a reteszelősínnel párhuzamosan húzódik. Ezen hornyok mélysége legalább a reteszelősín eltolódási útjának felel meg a forgórész elfordulásakor. Egyéb esetekben a forgórész nem forgatható el és a zár nem nyitható.

Ezen ismert kivitelű reteszelősínek egy járulékos elemet képeznek, amely a forgórészt elforgatás ellen biztosítja az állórészben. Ezek azonban nem adnak többletbiztonságot a meg nem engedett manipulációkkal, például az úgynevezett álkulcsos zárfeltörés ellen, mivel az elzárókat a reteszelősíntől függetlenül nyitási helyzeteikbe lehet hozni. Az elzárók pozicionálási folyamata során nincs együttműködés az elzárók és a reteszelősín között. Ilyen együttműködés csak akkor jön létre, ha a forgórész elforgatható az állórészben, vagyis ha az elzárók megfelelően vannak pozícionálva.

Amint az elzárók a megfelelő nyitási helyzetbe kerültek, ezzel az eltolódási út is szabaddá válik a reteszelősín számára, mivel ekkor az elzáró hátoldalán levő horony is a megfelelő helyzetben található.

A találmány által megoldandó feladat a fentiekben ismertetett felépítésű zárszerkezet oly módon történő továbbfejlesztése, hogy az elzárók megfelelő nyitási helyzete járulékosan kódolható legyen, ahol a járulékos kódolás minden egyes elzáró számára egyenként lehetséges, és mindegyik elzáróhoz egy saját járulékos reteszelem van hozzárendelve, emellett ugyanabban a zárban ezen járulékos kódolás vagy reteszelés nélküli elzárók is elrendezhetők. Ezenfelül a járulékos reteszelemnek a hozzárendelt elzárót levett kulcs esetén reteszelési helyzetben kell tartania, és járulékos reteszelést kell biztosítania a forgórész és az állórész között, valamint lehetővé kell tennie az elzárók határméreteinek kihasználását.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett felépítésű zárszerkezetből kiindulva, a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az elzárók legalább egy részéhez elzárónként egy-egy járulékos kétrészes reteszelem van hozzárendelve, ez a kétrészes reteszelem az elzárók hátoldala és az állórész között van elrendezve, és a reteszelem két reteszelemrésze között egy elválasztó felület van előirányozva, mindegyik reteszelem első reteszelemrésze egy, az állórészben levő furatban, míg második reteszelemrésze egy, a forgórészben kiképzett furatban van eltolhatóan ágyazva, ahol ezen két furat tengelyei a hengerzár reteszelési helyzetében egybeesnek, mindegyik reteszelem második reteszelemrésze ugyanakkor a forgórész hossztengelye felé irányuló végével felfekszik a hozzá tartozó elzáró hátoldalán, ahol mindegyik elzáró hátoldalán a járulékos reteszelemek reteszelési és nyitási helyzeteit meghatározó, több, járulékos kódolással ellátott pozicionálófelület van elrendezve, és a második reteszelemrész végének a hozzá tartozó mindenkori elzáró hátoldalán levő kódolásokban való megfelelő pozicionálása esetén az egyes reteszelemek első és második reteszelemrészei közötti elválasztó felület egybeesik a forgórész és az állórész közötti nyíróvonallal.

Egy járulékos kétrészes reteszelem elrendezése az elzárók legalább egy része számára, és az érintett elzárók mindegyike számára, azzal az előnnyel jár, hogy mindegyik járulékos reteszelemhez egy saját, pontosan meghatározható nyitási helyzetet lehet hozzárendelni. A kétrészes kialakítás révén az is lehetséges, hogy mindegyik járulékos reteszelemhez egy elválasztó felületet rendeljünk hozzá, amely a két reteszelemrész között van kialakítva, és amely együtt működik a forgórész és az állórész közötti nyírófelülettel. Emellett a járulékos reteszelemek mindegyike állandóan érintkezésben áll az elzárók hátoldalával, amelyen több járulékos kódolás van kialakítva a járulékos reteszelemek reteszelési és nyitási helyzetei számára. A különböző kódolások ezen kialakítása az elzárók hátoldalán azzal az előnnyel jár, hogy a hengerzár nyitási helyzetét két kódolás, nevezetesen egyrészt a laposkulcson levő, másrészt pedig az elzárók hátoldalán levő kódolás határoz2

HU 220 980 Bl za meg. Egy további előny abban van, hogy olyan elzárók is alkalmazhatók, amelyek csak a határtartományukban, vagyis legszélső helyzetükben kapcsolódnak az állórészbe, az elzárók fennmaradó eltolási tartományaiban viszont megengednék a forgórész elforgatását. Ezekben az eltolási tartományokban azonban a járulékos reteszelem megakadályozza a forgórész elforgatását mindaddig, amíg nem az elzáró hátoldalán levő megfelelő kódolás működik együtt a járulékos reteszelemmel.

A kódolásoknak az elzárók hátoldalán levő pozicionálófelületen bemélyedések vagy kiemelkedések, vagy bemélyedések és kiemelkedések kombinációjának formájában történő kialakításával nagyszámú reteszelési kombináció hozható létre. A kiemelkedések vagy a két szomszédos bemélyedés közötti határtartományok a reteszelemrésszel szemben billenési éleket képeznek, amelyek a pozicionálást csak az elzáró kényszermegvezetése esetén teszik lehetővé. Ha az elzárókat szabadon próbálnánk eltolni nyitási helyzetbe, akkor a reteszelem elzárón felfekvő vége az elzárót mindig reteszelési helyzetbe nyomja. Ezáltal a reteszelem sincs nyitási helyzetben. Ezt a folyamatot a billenési élek és a reteszelemeknek az elzárók irányába ható rugóterhelése váltja ki. Sík felületekkel való további kombinációk esetén, amely sík felületek az elzárók hossztengelyeivel lényegében párhuzamosan húzódnak, további kódolási előnyök adódnak.

Egy fészeknek az elzáró hátoldalában való kialakítása, és egy lemez ezen fészekbe való behelyezése révén előnyös tulajdonságú kétrészes elzárók adódnak. A lemez ez esetben magában foglalja a járulékos reteszelem pozicionálófelületét, amely a kívánt kódolásokkal van ellátva. Azonosan kialakított és azonos méretekkel rendelkező elzárók különböző lemezekkel szerelhetők fel, miáltal a reteszelések kívánt járulékos kombinációs változatai adódnak. A lemezek önmagában ismert módon sajtolóillesztés, ragasztás vagy hasonló jellegű összekötő eljárás révén vannak az elzárókkal összekötve. A lemezeket is lehet még járulékosan egységesíteni azáltal, ha a pozicionálófelületbe egy sor, azonos átmérőjű furat van bemunkálva. Ezek a furatok a kilépési tartományukban azonos vagy különböző méretű besüllyesztésekkel vannak ellátva, és a furatokba igény szerint fejrésszel ellátottjárulékos csapok vannak behelyezve. Ez esetben a fejrészek kiemelkedéseket és/vagy sík felületeket képeznek.

A találmány szerinti elzárók és járulékos reteszelemek ezen sokrétű új kombinációs lehetőségei a két független kódolási lehetőséggel a lehetséges reteszelési kombinációk jelentős növekedését eredményezik. A zárba való illetéktelen behatolást, illetve a zár megfelelő kulcs nélküli kinyitását a fentebb vázolt intézkedések jelentősen megnehezítik, sőt akár lehetetlenné is teszik. A járulékos reteszelemek kényszerkapcsolódása az elzárók hátoldalán levő kódolásokba, az elzárókat abban a helyzetben rögzíti, amelyekbe azok a kulcs zárból való kivételekor kerültek. A zár ezáltal tetszőleges helyzetekben beépíthető anélkül, hogy fennállna annak a veszélye, hogy az elzárók nemkívánatos helyzeteket foglalnak el a vezetékeken belül. Az elzárók vibráció által sem tolhatok el reteszelési helyzetükből. Ezenkívül az is lehetséges, hogy egy adott zárban levő elzáróknak csak egy részét kombináljuk járulékos reteszelemekkel, ami ennek ellenére a zárási biztonság és az üzembiztonság növekedését eredményezi.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti hengerzár hosszmetszetét mutatja, valamint a hozzá tartozó laposkulcsot oldalnézetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti hengerzár keresztmetszete, mégpedig merőlegesen a hossztengelyre és egy elzárósíkban felvéve, a 3. ábra egy találmány szerinti, a pozicionálófelületén kiemelkedésekkel és bemélyedésekkel ellátott, kétrészes elzáró perspektivikus nézete, míg a 4. ábra egy hengerzár egyik elzárósíkjában vett keresztmetszet, ahol az elzárók furatsorokkal ellátott, behelyezett lemezekkel rendelkeznek.

Az 1. ábrán bemutatott találmány szerinti zárszerkezet egy 1 hengerzárból és egy 2 laposkulcsból áll, ami az adott példában egy lapos fordítókulcs. Az 1 hengerzár egyszerűsítetten van ábrázolva és egy 3 forgórészt tartalmaz, amely egy 4 állórészben forgatható, valamint egy hüvelyt, amely palástként az egész 1 hengerzárat körülveszi. A 3 forgórészbe egy téglalap keresztmetszetű kulcscsatoma van bemunkálva. Ebbe a 6 kulcscsatomába vezethető be a 2 laposkulcs 19 kulcstolla. A 2 laposkulcs 13,14 széles oldalaiba hornyok formájában 15, 16 vezetőpályák vannak bemarva, amelyek az 1 hengerzárban levő záróelemek pozicionálására szolgálnak. Mivel a 2 laposkulcs esetében egy fordítókulcsról van szó, így a nem látható 14 széles oldalon a 15 vezetőpálya van alul és a 16 vezetőpálya fölül. A 2 laposkulcs 33 középtengelyére vonatkoztatva így az azonosan kialakított 15, illetve 16 vezetőpályák a két 13, 14 széles oldalon átlósan helyezkednek el. A 3 forgórészben a bemutatott példánál a 6 kulcscsatoma mindegyik 8, 9 széles oldalán ötöt 10 elzáró van elrendezve, így összesen tíz záróelem adódik. Ezek a 10 elzárók a 3 forgórész 11 vezetékeiben vannak ágyazva, és az 1 hengerzár 7 hossztengelyére keresztirányban eltolhatok. A 3 forgórész hátsó 18 végén a rajzon fel nem tüntetett, de ismert elemek vannak, amelyek ugyancsak fel nem tüntetett elemekkel, például ajtóreteszelésen levő elemekkel működnek együtt.

A 2. ábrán a 10 elzárók 1 hengerzárban való elrendezése látható. A 10 elzárók a 3 forgórészben levő 11 vezetékekbe vannak behelyezve. A 3 forgórész azon helyzetében, amelyben a 2 laposkulcs kihúzható a 6 kulcscsatornából, all vezetékek a 4 állórészben levő 34, 35 furatokkal működnek együtt, és a 10 elzárók egyik vége benyúlik ezekbe a 34, illetve 35 furatokba. A 10 elzárónak a 3 forgórészben és a 4 állórészben a 2. ábra bal oldali zárfelében bemutatottak szerint elfoglalt helyzetében az 1 hengerzár reteszelve van, vagyis a 3 forgórész nem forgatható el a 4 állórészhez képest. Ebben a

HU 220 980 Bl helyzetben helyezkedik el a 10 elzáró a 2 laposkulcs kihúzott állapotában, ezért is nem ábrázoltunk kulcsot a 6 kulcscsatoma bal oldali részében. A 10 elzárók működtetéséhez ezeken 12 menesztők vannak elrendezve, amelyek benyúlnak a 6 kulcscsatomába. Ha az 1. ábrán bemutatott 19 kulcstollat bedugjuk a 6 kulcscsatomába, akkor a 12 menesztők bekapcsolódnak a horonyként kialakított 16 vezetőpályába és egy megfelelő 15 vezetőpályába a hátoldalon, és a 10 elzárókat ily módon a 15, vezetőpályák kontúrjának megfelelően mozgatjuk. Ha a 15,16 vezetőpályák megfelelően vannak kódolva, akkor teljesen bedugott 2 laposkulcs esetén mind a tíz 10 elzáró nyitási helyzetben, vagyis teljesen a 3 forgórészen belül helyezkedik el. A 10 elzáró ezen helyzete a 2. ábra jobb oldali felén van feltüntetve, amely a laposkulcsot is mutatja. A 3 forgórész így elforgatható lenne a 4 állórészben, ha itt csak a 10 elzárók lennének mint reteszelemek.

A 10 elzárók és a 4 állórész között az 1 hengerzár találmány szerinti kialakításánál járulékos 20 reteszelemek vannak elrendezve. Ezek a 20 reteszelemek kétrészesek, és egy első 21 reteszelemrészből állnak, amely egy, a 4 állórészben levő 24 furatban van ágyazva, és egy második 22 reteszelemrészből, amely egy, a forgórészben levő 25 furatban van ágyazva. Az 1 hengerzár ábrán bemutatott reteszelési helyzetében, illetve a 3 forgórész 4 állórészben elfoglalt azon helyzetében, amelyben a 2 laposkulcs kihúzható, a két 24 és 25 furat 26 és 27 tengelye egybeesik. Ebben a helyzetben a két 24 és 25 furat egy közös vezetőfuratot képez, amelyben a 21 és 22 reteszelemrészek a 4 állórész és a 3 forgórész között ide-oda eltolhatok. Az első 21 reteszelemrész fazék formájúra van kialakítva, és egy 36 nyomórugó által a 10 elzáró irányába van szorítva. A második 22 reteszelemrésznek egy 37 válla van, amely együtt működik a lépcsős 25 furat beugró sarkával. A két 21 és 22 reteszelemrész között egy 23 elválasztó felület van kialakítva, amelynek mentén a két 21,22 reteszelemrész egymáshoz képest eltolható. A második 22 reteszelemrésznek az 1 hengerzár 7 hossztengelye felé irányuló beszűkített 28 vége felfekszik a 10 elzárók 17 hátoldalán. A 10 elzárók 17 hátoldalaként a 10 elzárók azon oldalát jelöljük, amely a 6 kulcscsatomától távolabb esik. Ez a hátoldal egy 29 pozicionálófelülettel van ellátva, amelybe kódolások vannak bemunkálva 30, 31 bemélyedések formájában. A 28 vég a 30, 31 bemélyedések oldalfalalakzatainak megfelelően van kialakítva, és a bemutatott példában egy csúcsban fut ki. Ha a 10 elzárókat 38 hossztengelyeik irányában, illetve a 6 kulcscsatoma 8, 9 széles oldalaival párhuzamosan eltoljuk, akkor a második 22 reteszelemrész 28 vége beakad a 30, 31 bemélyedésekbe. A legkülső 31 bemélyedés a 10 elzáró 29 pozicionálófelületében különösen mélyre van kiképezve. Ez a 31 bemélyedés tartja a 10 elzárót a 2 laposkulcs 1 hengerzárból való kihúzása után reteszelési helyzetben, amelyben a 10 elzáró egyik vége benyúlik a 4 állórész 34 furatába. Járulékosan még a 20 reteszelem is reteszel a 24 furatban, mivel a 21 reteszelemrész a 3 forgórész és a 4 állórész közötti 32 nyíróvonal fölé el lett tolva. A 2. ábrán a jobb oldali részen feltüntetett 10 elzáró nyitási helyzetben látható, vagyis két végének egyikével sem nyúlik bele a 4 állórészen levő 35 furatba. A 10 elzárót ebben a helyzetben a 2 laposkulcs tartja, miután a 12 menesztőt a 16 vezetőpálya fogja be és pozícionálja. A második 22 reteszelemrész 28 vége eközben felfekszik a két 30 bemélyedés közötti 39 élre, amely billenési élként működik. A két 21 és 22 reteszelemrész közötti 23 elválasztó felület ilyenkor a 3 forgórész és a 4 állórész közötti 32 nyíróvonalon húzódik. Ha az 1 hengerzár valamennyi 20 reteszeleme ebben a helyzetben van és egyetlen 10 elzáró sem nyúlik be a 4 állórész valamelyik 34, 35 furatába, akkor a 3 forgórész elforgatható. Azok a kísérletek, amelyek a 10 elzáró ezen nyitási helyzetbe való pozicionálására irányulnak idegen eszközökkel vagy a megfelelő 2 laposkulcs nélkül, kudarcra vannak ítélve, mivel a 22 reteszelemrész 28 vége azonnal beakad a 39 billenési éltől kétoldalt levő két 30 bemélyedés egyikébe és a 10 elzárót reteszelési helyzetben tolja el. A reteszelési helyzetben a 10 elzáró egyik vége ismét benyúlik a 4 állórész 35 furatába. Emellett a két 21,22 reteszelemrész is eltolódik a 10 elzáró felé, miáltal a 23 elválasztó felület már nem esik egybe a 32 nyíróvonallal, és az első 21 reteszelemrész megakasztja a 3 forgórészt.

A 2. ábrán látható 10 elzárók kétrészesen vannak kialakítva. A 17 hátoldalon egy 40 fészek van kiképezve, amelybe egy 41 lemez van behelyezve. A 41 lemez és a 10 elzáró közötti összeköttetést sajtolóillesztéssel, ragasztókötéssel vagy egy másik ismert, alkalmas összekötési technológiával biztosítjuk. A 2. ábra szerinti példánál a 41 lemez egy darabot képező módon van összekötve a 12 menesztővel és mint egész, be van sajtolva a 10 elzárók megfelelő 40 fészkébe. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a 10 elzárók a kívánt szabványos méretekben előre gyárthatók. A 10 elzáró 17 hátoldalán levő kívánt kódolás megvalósítása egy megfelelően kialakított 41 lemezzel való összeépítés révén történhet. Ennél a kialakításnál egyúttal az is lehetséges, hogy változtassuk a 12 menesztő átmérőjét. Egy további előny abban van, hogy magukat a 10 elzárókat, amint az ismert, például építőanyagból állíthatjuk elő, a 12 menesztővel ellátott 41 lemezhez azonban alapvetően csak egy kemény anyag vagy edzett acél használható fel. Ez jelentősen növeli az 1 hengerzár kopásszilárdságát és élettartamát.

A 3. ábra egy kétrészes 10 elzárót mutat felnagyított, perspektivikus nézetben. A valóságban a 10 elzárók csupán néhány milliméter hosszúak. A 41 lemez, amely a 40 fészekbe van behelyezve, a 29 pozicionálófelületén 30 és 31 bemélyedésekkel, valamint 42 kiemelkedésekkel rendelkezik, ahol ezen utóbbiak kinyúlnak a 29 pozicionálófelület fölé. A 30, 31 bemélyedések és/vagy a 42 kiemelkedések között sík 43,44 felületek is vannak, amelyek lényegében párhuzamosan húzódnak a 10 elzáró 38 hossztengelyével. A járulékos 20 reteszelem számára megfelelő nyitási helyzet egy 42 kiemelkedésen, egy 30, 31 bemélyedésben, egy sík 43,44 felületen vagy egy közbenső helyzetben, például egy ferde oldalfalon határozható meg előre vagy kódolható. A járulékos 20 reteszelemek számára adódó járu4

HU 220 980 Bl lékos kódolási lehetőségek ezen nagy száma jelentősen növeli egy megfelelően kialakított 1 hengerzár reteszelési variációit. Az is nyilvánvaló, hogy az ilyen zár illetéktelen kinyitása, például álkulccsal, gyakorlatilag lehetetlenné válik, mivel a járulékos 20 reteszelemek megfelelő helyzete és a 10 elzáró megfelelő helyzete kölcsönösen átfedi egymást, és így a nyitási kombinációk nem állapíthatók meg. A járulékos 20 reteszelemek reteszelési helyzetben hatékonyan és játékmentesen megakasztják a 3 forgórészt a 4 állórészben való elfordulások ellen. Ez igény esetén lehetővé teszi olyan 10 elzárók alkalmazását, amelyek a reteszelési helyzetben csak minimálisan nyúlnak be a 4 állórészben levő 34, 35 furatokba, vagyis határméretekkel rendelkeznek. Mivel a 20 reteszelemek hatékonyan reteszelnek, így a határméretekkel rendelkező 10 elzárók végei a 3 forgórészre irányuló erőhatás következtében sem deformálódnak vagy sérülnek.

Az 1 hengerzáron keresztül vett 4. ábra szerinti keresztmetszeten olyan 10’ és 10” elzárók láthatók, amelyek a 41 lemez egy további lehetséges kiviteli alakjával vannak felszerelve. Ennél a kiviteli változatnál a 41 lemezen levő 29 pozicionálófelületbe egy sor 45 furat van bemunkálva, amelyek a kódolásokat képezik a második 22 reteszelemrész 28 vége számára. Járulékosan a 45 furatok 46 besüllyesztésekkel vannak ellátva. A 4. ábra jobb oldalán ezen 45 furatokkal ellátott 41 lemez egy járulékos változata van feltüntetve, ahol a 45 furatok legalább egy részébe 48 fejrésszel ellátott 47 csapok vannak beillesztve. Ezek a 48 fejrészek billenési élekkel rendelkező kiemelkedéseket képeznek, de végfelületekkel is rendelkezhetnek. Ez a fajta kialakítás különösen egyszerű módon teszi lehetővé a 10’, illetve 10” elzárók 17 hátoldalán levő kódolások illesztését vagy változtatását, mivel a kívánt elzárók előre gyártott egyedi darabokból és igény szerint állíthatók össze. A 4. ábra bal oldali felén az is jól látható, hogy a 12 menesztő különálló részként beilleszthető a 10’ elzáróba. Egyébként a 4. ábrán bemutatott, 2 laposkulccsal működtetett 1 hengerzár valamennyi olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket a 2. ábra kapcsán már leírtunk.

A hengerzárnak mind a 2. ábra, mind pedig a 4. ábra szerinti kiviteli alakjánál a bemutatott 10,10’ vagy 10” elzárók mellett a járulékos 20 reteszelem számára másképp kialakított 29 pozicionálófelületekkel, illetve kódolásokkal ellátott elzárók is felhasználhatók. A 4. ábra szerinti 1 hengerzárban például felhasználható egy vagy több, 3. ábra szerinti elzáró. Mindegyik esetben az az előny adódik, hogy a 10,10’ vagy 10” elzárók nyitási helyzetei járulékosan kódolva vannak, és ez a járulékos kódolás mindegyik 10,10’ vagy 10” elzáró számára egyenként történik és egyenként változtatható. Mindegyik járulékosan kódolt 10, 10’ vagy 10” elzáró egy saját járulékos 20 reteszelemmel rendelkezik. Ez a 20 reteszelem tartja meg a 10, 10’ vagy 10” elzárót a 2 laposkulcs kihúzásakor reteszelési helyzetben, és járulékosan reteszeli a 3 forgórészt a 4 állórészben való elfordulások ellen. Egy találmány szerint kialakított 1 hengerzár beépítése minden helyzetben lehetséges, mivel a 10,10’ vagy 10” elzárók a 20 reteszelemek által a véghelyzetükben pozícionálva és rögzítve vannak, és maguktól nem képesek nemkívánatos helyzeteket elfoglalni a 11 vezetékek mentén a 3 forgórészben vagy a 4 állórészben. A járulékos 20 reteszelemek a 3 forgórész és a 4 állórész között pozitív vagy negatív módon is képesek reteszelni. Ha az első 21 reteszelemrész és a második 22 reteszelemrész közötti 23 elválasztó felület a 4 állórész tartományában és ezáltal a 32 nyíróvonal körén kívül helyezkedik el, akkor a reteszelést pozitívnak nevezzük. Ennek során a 20 reteszelem második 22 reteszelemrésze benyúlik a 4 állórészbe. Negatív reteszelésnél az első 21 reteszelemrész nyúlik be a 3 forgórészbe, és a 23 elválasztó felület a 3 forgórész és a 4 állórész közötti 32 nyíróvonal körén belülre esik.

A 4. ábra jobb oldali felén bemutatott 10” elzárón a találmány egy további előnyét szemléltetjük. Sok különböző zárral és kulccsal rendelkező zárlatrendszereknél részben olyan 10” elzárókat kell alkalmazni, amelyeknek 49 végrésze túl rövid ahhoz, hogy véghelyzetében be tudjon nyúlni a 4 állórészbe. Az ilyen 10” elzárók kihúzott kulcs esetében nem képesek reteszelőfúnkciót ellátni. A találmány szerinti kétrészes 20 reteszelemmel azonban ez a reteszelőfunkció mégis biztosítható. A 2 laposkulcs 1 hengerzárból való kihúzásakor a 10” elzárót egészen alul vezetjük meg, és a második 22 reteszelemrész megakad a legkülső 50 bemélyedésben. Ezáltal az első 21 reteszelemrész a 32 nyíróvonalon keresztül befelé tolódik el, és a 3 forgórész reteszelődik a 4 állórészen belüli eltolódás ellen. Ezáltal a zárási biztonság jelentős javulását érjük el. A megoldás egy további előnye abban van, hogy nagyszámú különbözően kódolt zárakkal rendelkező zárlatrendszereknél az egyes zárakat a 20 reteszelemek révén szelektív módon járulékos kódolásokkal láthatjuk el. Ez rövid 49 végrészekkel rendelkező 10” elzárók alkalmazása esetén is a reteszelési kombinációk járulékos növelését és ezzel a biztonság javítását teszi lehetővé.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zárszerkezet hengerzárral (1) és laposkulccsal (2), ahol a hengerzárnak (1) egy állórészben (4) elforgatható, kulcscsatomával (6) ellátott forgórésze (3), és a forgórész (3) hossztengelyére (7) lényegében merőlegesen és a kulcscsatoma (6) széles oldalaival (8, 9) párhuzamosan elrendezett, elzárókat (10) befogadó vezetékei (11) vannak, amely elzárók (10) a kulcscsatomába (6) benyúló menesztőkkel (12) vannak ellátva, ugyanakkor a laposkulcs (2) a széles oldalain (13,14) vezetőpályákkal (15,16) rendelkezik, amelyek a kulcscsatomába (6) betolt laposkulcs (2) esetén az elzárók (10) menesztőivel (12) kapcsolódásban állnak, ahol az elzárók (10) legalább egy részénél a kulcscsatomával (6) ellentétes irányba néző hátoldalukon (17) egy bemélyedés van elrendezve, amely egy járulékos reteszelemmel működik együtt, azzal jellemezve, hogy az elzárók (10) legalább egy részéhez elzárónként (10) egy-egy járulékos kétrészes reteszelem (20) van hozzárendelve, ez a kétrészes reteszelem (20) az elzárók (10) hátoldala (17) és az álló5

   HU 220 980 BI rész (4) között van elrendezve, és a reteszelem (20) két reteszelemrésze (21, 22) között egy elválasztó felület (23) van előirányozva, mindegyik reteszelem (20) első reteszelemrésze (21) egy, az állórészben (4) levő furatban (24), míg második reteszelemrésze (22) egy, a forgórészben (3) kiképzett furatban (25) van eltolhatóan ágyazva, ahol ezen két furat (24, 25) tengelyei (26, 27) a hengerzár (1) reteszelési helyzetében egybeesnek, mindegyik reteszelem (20) második reteszelemrésze (22) ugyanakkor a forgórész (3) hossztengelye (7) felé irányuló végével (28) felfekszik a hozzá tartozó elzáró (10) hátoldalán (17), ahol mindegyik elzáró (10) hátoldalán (17) a járulékos reteszelemek (20) reteszelési és nyitási helyzeteit meghatározó, több, járulékos kódolással ellátott pozicionálófelület (29) van kialakítva, és a második reteszelemrész (22) végének (28) a hozzá tartozó mindenkori elzáró (10) hátoldalán (17) levő kódolásokban való megfelelő pozicionálása esetén az egyes reteszelemek (20) első és második reteszelemrészei (21, 22) közötti elválasztó felület (23) egybeesik a forgórész (3) és az állórész (4) közötti nyíróvonallal (32).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzárók (10) hátoldalán (17) levő pozicionálófelületen (29) kialakított kódolások bemélyedésekből (30, 31) vagy kiemelkedésekből (42), vagy bemélyedések (30, 31) és kiemelkedések (42) kombinációjából állnak.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzáró (10) hátoldalán (17) egy fészek (40) van kialakítva, ebbe a fészekbe (40) egy lemez (41) van behelyezve, és ez a lemez (41) hordozza a kódolásokkal ellátott pozicionálófelületet (29).
4. 4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzárók (10) pozicionálófelületén (29) kialakított kódolások között sík felületek (43, 44) vannak elrendezve, és ezek a felületek (43, 44) az elzárók (10) hossztengelyével (38) párhuzamosan húzódnak.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy egy elzáró (10) pozicionálófelületén (29) két bemélyedésből (30, 31) kialakított kódolás között a két bemélyedés (30, 31) szomszédos oldalfalai úgy vannak kialakítva, hogy metszésvonaluk billenési élt (39) képez a második reteszelemrész (22) vége (28) számára.
6. 6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzárón (10, 10’, 10”) levő pozicionálófelületben (29) több furat (45) van kialakítva, és ezen furatok (45) képezik a kódolást a járulékos reteszelem (20) második reteszelemrésze (22) számára.
7. 7. A 6. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy a pozicionálófelület (29) egy vagy több furatába (45) fejrésszel (48) ellátott csapok (47) vannak beillesztve, ahol a csapok (47) fejrészei (48) kiemelkedéseket és/vagy lapos felületeket képeznek.