HU218566B

HU218566B - Eljárás és berendezés ásványgyapot anyag előállítására és ásványgyapot szigetelőlemez

Info

Publication number: HU218566B
Application number: HU9502122A
Authority: HU
Inventors: Kim Brandt; Erik Holtze
Original assignee: Rockwool International A/S
Priority date: 1993-01-14
Filing date: 1994-01-14
Publication date: 2000-10-28
Also published as: RO112772B1; BG99829A; ATE191038T1; HU9502122D0; DK3793D0; AU5858194A; HUT75856A; EP0678138B1; WO1994016164A1; DE69423612T2; EP0678138A1; DE69423612D1; CA2153670A1; PL309887A1; CZ179495A3

Abstract

Az eljárás során egy első nemszőtt ásványgyapot anyagot állítanak elő,amely főként keresztirányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egykikeményíthető első kötőanyagot tartalmaz. Az első ásványgyapotanyagot hosszirányban mozgatják, és egyenlő szélességű csíkokra (64)vágják fel. A csíkokat (64) elfordítva azok szálait keresztirányból azanyag síkjára lényegében merőleges helyzetbe állítják. A csíkokat (64)összeillesztve egy második nemszőtt ásványgyapot anyagot (50’’’’)állítanak elő, amelyet hosszirányban mozgatnak. Egy harmadik nemszőttásványgyapot anyagot (24) is előállítanak, amely főként a sajátsíkjával párhuzamosan elhelyezkedő ásványi szálakat és egykikeményíthető második kötőanyagot tartalmaz, továbbá tömörebb, mint amásodik ásványgyapot anyag (50’’’’). A harmadik ásványgyapot anyagot(24) a második ásványgyapot anyagra (50’’’’) fektetve egy negyedikösszetett ásványgyapot anyagot (90) állítanak elő, majd az első és amásodik kötőanyagot kikeményítve kötést hoznak létre a negyedikösszetett ásványgyapot anyag (90) ásványi szálai között, és ezzelkialakítják az ásványgyapot szigetelőanyagot. A találmány tárgya azeljárást megvalósító berendezés is. Az ásványgyapot szigetelőlemez(10’) egy ásványi szálakból álló központi testet (12) és a központitestre (12) fektetett felületi réteget (14) tartalmaz. A központi test(12) ásványi szálai lényegében merőlegesek a felületi rétegre (14). Afelületi réteg (14) egy nemszőtt ásványgyapot anyag, amelynek ásványiszálai lényegében párhuzamosak a felületi réteg (14) síkjával. Afelületi réteg (14) tömörebb mint a központi test (12). A központitest (12) és a felületi réteg (14) ásványi szálai a központi test (12)és a felületi réteg (14) nemszőtt ásványgyapot anyagában kezdetbenjelen lévő és egyetlen lépésben kikeményített kötőanyaggal egységesszerkezetté vannak integrálva. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés ásványgyapot anyag előállítására és ásványgyapot szigetelőlemez. A találmány általánosságban ásványi szálakból álló szigetelőlemezek gyártására vonatkozik. Az ásványi szálak közé tartoznak a kőzetszálak, üvegszálak stb. Még pontosabban a találmány egy olyan új technikára vonatkozik, amellyel ásványgyapot anyag állítható elő, amelyből ásványgyapot szigetelőlemezek vághatok ki. A találmány szerint előállított ásványgyapot anyagból készített ásványgyapot szigetelőlemezek kedvező mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így jó a rugalmassági modulusuk és a szilárdságuk, csekély a súlyuk, és jó hőszigetelők.

Az ásványgyapot szigetelőanyagokat eddig általában homogén szövedékként állították elő, azaz olyan szövedékként, amelyben az ásványgyapot anyagot alkotó ásványi szálak túlnyomórészt egyféle irányban helyezkednek el, amely főként az ásványgyapot anyagot előállító és továbbító gyártósor irányától függ. A homogén ásványgyapot anyagból készített termék jellemzőit az ásványgyapot anyag egésze, elsősorban az abból készült ásványgyapot szigetelőlemezben lévő ásványi szálak kötése, továbbá az ásványgyapot szigetelőlemez ásványi szálainak felületegységre eső súlya vagy sűrűsége határozza meg.

A WO 92/10602 számú szabadalmi leírás eljárást ismertet ásványgyapot szigetelőanyag előállítására, amelynek során olvadékból ásványi szálakat képeznek, ezekhez hővel kikeményíthető kötőanyagot adnak hozzá, és egy elsődleges ásványgyapot anyagot alakítanak ki. Az elsődleges ásványgyapot anyagot keresztirányban hajtogatják, görgőkkel tömörítik, majd hőkezelő kemencében kikeményítik a kötőanyagot. A kapott ásványgyapot anyagot hosszirányban csíkokra vágják fel, a csíkokat a kívánt hosszúságúra szabják le, hossztengelyük körül 90°-kal elfordítják, majd egy további lépésben ragasztással vagy más módon egymáshoz rögzítik, és ezzel kialakítják az ásványgyapot szigetelőlemezt. Ez a lényegében homogén, egyrétegű, síkjára merőleges szálirányú szigetelőlemez a viszonylag jó nyomószilárdság mellett közepes mechanikai és hőtechnikai jellemzőkkel rendelkezik, és gyártását megdrágítja a már kikeményített anyagból vágott és elfordított csíkok egymáshoz rögzítéséhez szükséges külön lépés.

A WO 88/00265 számú szabadalmi leírás ugyancsak eljárást ismertet ásványgyapot szigetelőlemez előállítására, amelynél egy hővel kikeményíthető kötőanyagot tartalmazó ásványgyapot anyagot két vagy több rétegre vágnak fel, legalább az egyik réteget görgőkkel az anyag síkjára merőlegesen tömörítik, majd az így megnövelt sűrűségű, de változatlan szálirányú réteget egyesítik a lazább réteggel, és végül a kapott ásványgyapot anyagot hőkezelő kemencén vezetik át. A tömörített réteg javítja a termék szilárdsági jellemzőit, de a különböző sűrűségű rétegek azonos száliránya miatt a javulás csak kismértékű, és csak bizonyos alkalmazásoknál érvényesül.

Az US 3,230,995 számú szabadalmi leírás eljárást ismertet ásványgyapot szigetelőlemez előállítására. Az eljárás szerint egy hővel kikeményíthető kötőanyagot tartalmazó ásványgyapot anyagot hőkezelő kemencében kikeményítenek, az anyag felületét kötőanyaggal vonják be, az addig folyamatos anyagot táblákra vágják fel, a táblákat egymásra rakják, a rakatot a táblák síkjára merőlegesen lemezekre vágják, a lemezeket folyamatosan egymás után helyezik, alsó és felső felületeiket kötőanyaggal vonják be, a kötőanyagot hosszirányban behelyezett üvegszálakkal erősítik, majd az anyagot hőkezelik és végleges méretre darabolják. Hátrányos, hogy a sok lépést - közöttük a kétszeri hőkezelést és a felületek kétszeri bevonását - tartalmazó gyártási eljárás viszonylag bonyolult és költséges; a szigetelőlemez ásványgyapot anyagában azonos a szálirány; a felületi rétegeket nem ásványgyapot anyag, hanem a felületre kent kötőanyag képezi, és az alapanyaghoz adagolt kötőanyag károsodik a kétszeri hőkezelés miatt, ami rontja a végtermék minőségét.

Az US 3,493,452 számú szabadalmi leírásból egy olyan eljárás ismeretes, amellyel egy szálas lemezszerkezetet állítanak elő polimer anyagból, például poli(etilén-tereftalát)-ból vagy poli(hexametil-eaditamid)-ból készült Alámentekből vagy szálakból. Az eljárás során egy porózus, rugalmas szálasanyagot először kártológépen dolgoznak fel, majd a polimer szálakból egy szalagon egy folyamatos szövedéket alakítanak ki, a szövedéket összenyomják, egymással párhuzamos csíkokra vágják, majd a csíkokat hossztengelyük körül 90°-kal elfordítják és újra egyesítik kizárólag azáltal, hogy az elfordítás folyamán a csíkokra kifejtett nyomást megszüntetik. Az említett amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelően előállított anyagból szőnyegek, takarók, ágyterítők, fürdőköpenyek stb. készíthetők.

A jelen találmánnyal az a célunk, hogy egy új eljárást hozzunk létre ásványgyapot szigetelőanyag előállítására, amelyből ásványgyapot szigetelőlemezek vághatok ki, és amely eljárás lehetővé teszi, hogy egy online gyártási elrendezéssel olyan ásványgyapot szigetelőlemezeket állítsunk elő, amelyek a homogén, egyirányú szálakat tartalmazó ismert ásványgyapot lemezekhez képest lényeges előnyöket biztosító összetett szerkezettel rendelkeznek.

A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemez, amelyet a találmány szerinti eljárással állítunk elő, az ismert ásványgyapot szigetelőlemezekhez képest azzal a fontos előnnyel rendelkezik, hogy azoknál kevesebb ásványi szálat tartalmaz és következésképpen azoknál olcsóbb, mégis jobbak a mechanikai tulajdonságai és a hőszigetelő képessége.

A találmány egy további előnye az, hogy az ásványgyapot szigetelőlemezek előállításakor gyakorlatilag nem keletkezik hulladék, vagy legalábbis az ásványgyapot szigetelőlemez gyártásához felhasznált anyag rendkívül csekély hányadára, például 0 2%-ára csökken.

A találmány egy lényeges jellemzője az, hogy a találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemez, amelyet a találmány szerinti eljárással állítunk elő, kevesebb ásványi szál vagy kevesebb anyag felhasználásával gyártható, mint az ugyanolyan mechanikai és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező ismert ásványgyapot szigete2

HU 218 566 Β lőlemezek, és ezért a találmány szerinti szigetelőlemez könnyebb és kisebb térfogatú az ismerteknél, aminek következtében csökkennek a szállítás, a raktározás és a kezelés költségei.

A fenti és a részletes leírásban később ismertetett célokat, előnyöket és jellemzőket a találmány szerinti eljárással úgy valósítjuk meg, hogy

a) egy első nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, amely a saját síkjával párhuzamos első hosszirányt és a saját síkjával párhuzamos második keresztirányt határoz meg, az első ásványgyapot anyag főként az említett második keresztirányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető első kötőanyagot tartalmaz, továbbá az első nemszőtt ásványgyapot anyag egy első ásványgyapot-magasságot határoz meg,

b) az első ásványgyapot anyagot az említett első hosszirányban mozgatjuk,

c) az első ásványgyapot anyagot az említett első hossziránnyal párhuzamosan és az említett második keresztirányra merőlegesen felvágva több, az első hosszirányban egymással párhuzamosan elhelyezkedő, egyenlő szélességű ásványgyapot csíkot állítunk elő,

d) az egyes párhuzamos ásványgyapot csíkokat elfordítva az ásványgyapot csíkok ásványi szálait a második keresztirányból az első hosszirányra és a második keresztirányra lényegében merőleges helyzetbe állítjuk,

e) az elfordított ásványgyapot csíkokat összeillesztve egy második nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, amely a párhuzamos ásványgyapot csíkok szélességével egyenlő második ásványgyapot-magasságot határoz meg, és a második ásványgyapot anyagban az ásványi szálak lényegében merőlegesek az első hosszirányra és a második keresztirányra,

f) a második ásványgyapot anyagot az első hosszirányban mozgatjuk,

g) egy harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, amely a saját síkjával párhuzamos harmadik irányt határoz meg, a harmadik ásványgyapot anyag főként az említett harmadik irányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető második kötőanyagot tartalmaz, továbbá a harmadik ásványgyapot anyag tömörebb, mint a második ásványgyapot anyag,

h) a harmadik ásványgyapot anyagot a második ásványgyapot anyagra fektetve egy negyedik összetett ásványgyapot anyagot állítunk elő, és

i) az első és a második kötőanyagot kikeményítve kötést hozunk létre a negyedik összetett ásványgyapot anyag ásványi szálai között, és ezzel kialakítjuk az ásványgyapot szigetelőanyagot.

A harmadik ásványgyapot anyag az első ásványgyapot anyagtól függetlenül, egy külön gyártósoron is előállítható. Előnyös azonban, ha a harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot úgy állítjuk elő, hogy leválasztjuk az első ásványgyapot anyag egy felületi rétegét, és ezt a felületi réteget tömörítve alakítjuk ki a harmadik ásványgyapot anyagot.

Előnyösen a g) lépéshez hasonló további lépésben az említett harmadik ásványgyapot anyaghoz hasonló ötödik nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, és a h) lépésben az említett ötödik ásványgyapot anyagot az említett második ásványgyapot anyagra fektetjük oly módon, hogy a második ásványgyapot anyag a harmadik ásványgyapot anyag és az ötödik ásványgyapot anyag között helyezkedik el az említett negyedik ásványgyapot anyagban. Ezáltal egy összetett szerkezetű, integrált ásványgyapot anyagot kapunk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös változatánál az első ásványgyapot anyagot egy elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagból úgy állítjuk elő, hogy az említett elsődleges ásványgyapot anyagot egymást átfedő rétegekbe rendezzük. így homogénebb és tömörebb ásványgyapot anyagot kapunk, mint az elsődleges ásványgyapot anyag, amelyben az ásványi szálak hosszirányban helyezkednek el. Előnyösen az elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagot lényegében a második keresztirányban rendezzük egymást átfedő rétegekbe, aminek következtében a szálak helyzete hosszirányúról nagyjából keresztirányúra változik.

Az anyag tömörítése és homogenizálása érdekében az a) lépésben előállított első nemszőtt ásványgyapot anyagot magassági és/vagy hosszirányban összenyomjuk. Szintén előnyös, ha az e) lépésben előállított második nemszőtt ásványgyapot anyagot hosszirányban és/vagy keresztirányban összenyomjuk. A hosszirányú összenyomás homogenizálja az ás vány gyapot anyagot, aminek következtében javulnak a mechanikai tulajdonságok és legtöbb esetben a hőszigetelő képesség is. A keresztirányú összenyomás lényegesen javítja az előállított szigetelőlemezek mechanikai tulajdonságait, ami annak tulajdonítható, hogy az ásványi szálak az összenyomás folyamán új helyzetbe kerülnek, és egyenletesen helyezkednek el az ásványgyapot anyagban. A negyedik összetett ásványgyapot anyagot célszerűen az i) lépésben végzett kikeményítés előtt tömörítjük magassági és/vagy hossz- és/vagy keresztirányban.

Az eljárás egy előnyös változata szerint az első nemszőtt ásványgyapot anyag egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát viszünk fel, és/vagy a második nemszőtt ásványgyapot anyag egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát viszünk fel. A fólia például műanyagból készült folytonos fólia, szőtt vagy nemszőtt háló lehet, de készülhet nem műanyagból, például papírból vagy textilből is.

A kötőanyag kikeményítése annak természetétől függően különböző módokon történhet, többek között kikeményítő gázzal, előnyösen levegővel vagy valamilyen sugárzással, például UV vagy IR sugárzással. Hőre keményedő kötőanyag esetén - ilyenek például az ásványiszál-iparban általánosan használt gyantaalapú kötőanyagok - a kikeményítést hőkezelő kemencében végezzük.

A kikeményített negyedik ásványgyapot anyagot előnyösen ásványgyapot szigetelőlemezekre vágjuk fel.

A szigetelőanyag előállítására szolgáló berendezés tartalmaz

a) egy első eszközt egy első nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, amely első ásványgyapot anyag a saját síkjával párhuzamos első hosszirányt és a saját síkjával párhuzamos második keresztirányt határoz meg, az első ásványgyapot anyag főként az említett második

HU 218 566 Β keresztirányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető első kötőanyagot tartalmaz, továbbá az első nemszőtt ásványgyapot anyag egy első ásványgyapot-magasságot határoz meg,

b) az első eszköz után elhelyezett második eszközt az első ásványgyapot anyag mozgatására az említett első hosszirányban,

c) a második eszköz után elhelyezett harmadik eszközt az első ásványgyapot anyag felvágására az említett első hossziránnyal párhuzamosan és az említett második keresztirányra merőlegesen, és ezáltal több, az első hosszirányban egymással párhuzamosan elhelyezkedő, egyenlő szélességű ásványgyapot csík előállítására,

d) a harmadik eszköz után elhelyezett negyedik eszközt az egyes párhuzamos ásványgyapot csíkok elfordítására, és ezáltal az ásványgyapot csíkok ásványi szálainak a második keresztirányból az első hosszirányra és a második keresztirányra lényegében merőleges helyzetbe állítására,

e) a negyedik eszköz után elhelyezett ötödik eszközt az elfordított ásványgyapot csíkok összeillesztésére, és ezzel egy második nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, amely a párhuzamos ásványgyapot csíkok szélességével egyenlő második ásványgyapot-magasságot határoz meg, és a második ásványgyapot anyagban az ásványi szálak lényegében merőlegesek az első hosszirányra és a második keresztirányra,

f) a második ásványgyapot anyagot az ötödik eszköztől az első hosszirányban továbbmozgató hatodik eszközt, előnyösen szállítószalagot vagy görgőt,

g) egy harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot előállító hetedik eszközt, amely harmadik nemszőtt ásványgyapot anyag a saját síkjával párhuzamos harmadik irányt határoz meg, a harmadik ásványgyapot anyag főként az említett harmadik irányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető második kötőanyagot tartalmaz, továbbá a harmadik ásványgyapot anyag tömörebb, mint a második ásványgyapot anyag,

h) a hatodik és a hetedik eszköz után elhelyezett, a harmadik ásványgyapot anyagot a második ásványgyapot anyagra fektetve egy negyedik összetett ásványgyapot anyagot előállító nyolcadik eszközt, előnyösen az említett keresztiránnyal párhuzamosan elhelyezett görgőt, és

i) a nyolcadik eszköz után elhelyezett, az első és a második kötőanyagot kikeményítve a negyedik összetett ásványgyapot anyag ásványi szálai között kötést létrehozó, és ezzel az ásványgyapot szigetelőanyagot kialakító kilencedik eszközt, előnyösen kemencerészekből álló hőkezelő kemencét.

A berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot előállító hetedik eszköz az első ásványgyapot anyagról egy felületi réteget - célszerűen vágószerszámmal - leválasztó és a leválasztott felületi réteget - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett görgők között - tömörítő eszközként van kialakítva. Előnyösen az említett hetedik eszközhöz hasonló tizedik eszközt tartalmaz az említett harmadik ásványgyapot anyaghoz hasonló ötödik nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, továbbá egy tizenegyedik eszközt tartalmaz az említett ötödik ásványgyapot anyagnak az említett második ásványgyapot anyagra fektetéséhez oly módon, hogy a második ásványgyapot anyag a harmadik ásványgyapot anyag és az ötödik ásványgyapot anyag között helyezkedik el az említett negyedik ásványgyapot anyagban. Előnyös továbbá, ha az említett első eszköz az említett első ásványgyapot anyagot egy elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyag egymást átfedő rétegekbe rendezésével előállító eszközt tartalmaz. Egy előnyös kiviteli alaknál az említett első eszköz az említett elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagot lényegében a második keresztirányban egymást átfedő rétegekbe rendező eszközt, célszerűen az elsődleges ásványgyapot anyagot közrefogó, keresztirányban lengőmozgást végző szállítószalagokat tartalmaz.

A berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásványgyapot anyagot magassági irányban összenyomó - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett szállítószalagokként kialakított - tizenkettedik eszköz csatlakozik. Szintén előnyös, ha az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásványgyapot anyagot hosszirányban összenyomó - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett görgőkként kialakított - tizenharmadik eszköz csatlakozik, és/vagy az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyagot hosszirányban összenyomó - célszerűen tömörítőállomásként kialakított - tizennegyedik eszköz csatlakozik. Előnyös továbbá, ha az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyagot keresztirányban összenyomó - célszerűen tömörítőállomásként kialakított - tizenötödik eszköz csatlakozik. Egy másik előnyös kiviteli alaknál az említett negyedik összetett ásványgyapot anyagot előállító nyolcadik eszköz és a negyedik összetett ásványgyapot anyagot kikeményítő kilencedik eszköz között a negyedik összetett ásványgyapot anyagot tömörítő tizenhatodik eszköz - célszerűen tömörítőállomás - van kialakítva. Előnyösen az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásványgyapot anyag egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát felvivő és/vagy az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyag egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát felvivő tizenhetedik eszköz - célszerűen az említett keresztiránnyal párhuzamosan elhelyezett görgő - csatlakozik. Végül előnyös, ha az említett negyedik ásványgyapot anyagot kikeményítő kilencedik eszközhöz a negyedik ásványgyapot anyagot ásványgyapot szigetelőlemezekre vágó tizennyolcadik eszköz -- célszerűen kés - csatlakozik.

A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemez, amelynek egy hossziránya van, egy ásványi szálakból álló központi testet és a központi testre fektetett felületi réteget tartalmaz, továbbá a központi test ásványi szálai az említett hosszirányra és a felületi rétegre lényegében merőlegesek, a felületi réteg egy nemszőtt ásványgyapot anyag, amelynek ásványi szálai lényegében párhuzamosak a felületi réteg síkjával,

HU 218 566 Β a felületi réteg tömörebb, mint a központi test, és a központi test és a felületi réteg ásványi szálai a központi test és a felületi réteg nemszőtt ásványgyapot anyagában kezdetben jelen lévő és egyetlen lépésben kikeményített kötőanyaggal egységes szerkezetté vannak integrálva. Az ásványgyapot szigetelőlemez előnyösen a központi testet felülről és alulról közrefogó, hasonló szerkezetű felületi rétegeket tartalmaz.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az

1. ábra: egy ásványgyapot anyag olvadékból történő szálképzéssel folytatott gyártásának első lépését szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

2. ábra: egy ás vány gyapot anyag összenyomását tartalmazó gyártási lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

3. ábra: az 1. ábra szerint előállított ásvány gyapot anyag egy felületi rétegének leválasztását, valamint a 2. ábra szerinti esetleges összenyomását tartalmazó gyártási lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

4a. ábra: az ásványgyapot anyag hosszanti csíkokra történő felvágását, a csíkok 90°-kal történő elfordítását és a csíkok egyesítését tartalmazó gyártási lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

4b. ábra: 4a. ábra szerint felvágott, elfordított és egyesített csíkok keresztirányú tömörítését tartalmazó gyártási lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

4c. ábra: egy ásványgyapot anyag egyidejű keresztirányú összenyomását, magassági irányú összenyomását és hosszirányú összenyomását tartalmazó gyártási lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, az

5. ábra: egy felületi réteg, előnyösen egy tömörített felületi réteg, és a 3., 4a. és 4b. ábrák szerint előállított ásványgyapot anyag egyesítését, az ásványgyapot anyag hőkezelését, továbbá a kapott ásványgyapot szigetelőanyag lemezekre történő darabolását szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

6a. ábra: az 1-5. ábrák szerint előállított ásványgyapot szigetelőlemez első kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza, a

6b. ábra: az 1-5. ábrák szerint előállított ásványgyapot szigetelőlemez második kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza, a

7. és 8. ábra: a találmány szerint előállított ásványgyapot anyagból általános épületszigetelő lemezeket gyártó online gyártóberendezés paramétereit tartalmazó diagramok, a

9. és 10. ábra: a 7. és 8. ábrához hasonló diagramok, amelyek a találmány szerinti ásványgyapot anyagból hőszigetelő fodémlemezeket előállító online gyártóberendezés paramétereit tartalmazzák, és a

11. és 12. ábra: a 7. és 8. ábrához hasonló diagramok, amelyek a találmány szerinti ásványgyapot anyagból hőszigetelő lemezeket előállító online gyártóberendezés paramétereit tartalmazzák.

Az 1. ábrán egy ásványgyapot anyag előállításának első lépése látható. Az első lépés magában foglalja az ásványi szálak kialakítását egy olyan olvadékból, amelyet egy 30 kemencében állítunk elő, és amelyet a 30 kemence 32 kifolyójából négy gyorsan forgó 34 tárcsára vezetünk a 36 olvadékáram formájában. Az ásványi szálak kialakításához a 36 olvadékáramot radiális irányban vezetjük a 34 tárcsákra, egy hűtést biztosító gázáramot pedig egyidejűleg szintén a gyorsan forgó 34 tárcsákra irányítunk azok axiális irányában, és így a keletkező 38 ásványiszál-permetet fújjuk le a gyorsan forgó 34 tárcsákról. A 38 ásványiszál-permetet egy folyamatosan működtetett első 42 szállítószalagon gyűjtjük, és egy elsődleges 40 ásványgyapot anyagot állítunk elő. A 40 ásványgyapot anyaghoz egy hőre keményedő kötőanyagot is hozzáadunk, mégpedig vagy közvetlenül az elsődleges 40 ásványgyapot anyaghoz, vagy abban a szakaszban, amikor az ásványi szálak elhagyják a 34 tárcsákat, azaz az ásványi szálak kialakításakor. Amint az 1. ábrán látható, az első 42 szállítószalag két szakaszból áll. A 42 szállítószalag első szakasza lejtős helyzetű a vízszintes irányhoz és a lényegében vízszintes második szakaszhoz képest. Az első szakasz egy gyűjtőszakaszt, míg a második szakasz egy szállítószakaszt alkot, amelynek segítségével az elsődleges 40 ásványgyapot anyagot egy második és harmadik folyamatosan működtetett 44 és 46 szállítószalaghoz továbbítjuk, amelyek szinkronban működnek az első 42 szállítószalaggal, és szendvicsszerűen közrefogják a 40 ásványgyapot anyagot.

A második és harmadik 44 és 46 szállítószalaghoz egy negyedik 48 szállítószalag csatlakozik, amely egy gyűjtő szállítószalagot képez, amelyre a második 50 ásványgyapot anyagot lerakjuk, miközben a második és harmadik 44 és 46 szállítószalag lengőmozgást végez a negyedik 48 szállítószalag felső felülete felett, a negyedik 48 szállítószalagra keresztirányban. A másodlagos 50 ásványgyapot anyag tehát úgy alakul ki, hogy az elsődleges 40 ásványgyapot anyagot egymást átfedő rétegekbe rendezzük a negyedik 48 szállítószalagra keresztirányban.

Azáltal, hogy az elsődleges 40 ásványgyapot anyagból az 1. ábrának megfelelően egy másodlagos 50 ásványgyapot anyagot állítunk elő, az elsődleges 40 ásványgyapot anyagnál homogénebb másodlagos 50 ásványgyapot anyagot kapunk.

Hangsúlyozzuk, hogy az elsődleges 40 ásványgyapot anyagban az ásványi szálak főiránya párhuzamos a 40 ásványgyapot anyag hosszirányával, valamint az első 42 szállítószalag szállítási irányával. Az elsődleges 40 ásványgyapot anyaggal szemben a másodlagos 50 ásványgyapot anyagban az ásványi szálak főiránya lényegében merőleges és keresztirányú a másodlagos 50 ásványgyapot anyag hosszirányára, valamint a negyedik 48 szállítószalag szállítási irányára.

A 2. ábrán egy bemenő 50’ ásványgyapot anyag tömörítésére és homogenizálására szolgáló állomás látható, amely tömöríti és homogenizálja a bemenő 50’ ás5

HU 218 566 Β ványgyapot anyagot, és egy olyan kimenő 50” ásványgyapot anyagot állít elő, amely tömörebb és homogénebb, mint a bemenő 50’ ásványgyapot anyag. A bemenő 50’ ásványgyapot anyagot az 1. ábra szerinti állomáson előállított másodlagos 50 ásványgyapot anyag képezheti.

A tömörítőállomás két szakaszból áll. Az első szakaszon az 52’, 52’” és 54’, 54’” görgőkön vezetett két 52” és 54” szállítószalag helyezkedik el, mégpedig az 50’ ásvány gyapot anyag felső oldalfelületén és alsó oldalfelületén. Az első szakaszon a bemenő 50’ ásványgyapot anyag nagy nyomásnak van kitéve, aminek következtében az ásványgyapot tömörödik és csökken a vastagsága. Ennek megfelelően az 52” és 54” szállítószalagok úgy vannak elhelyezve, hogy a 2. ábrán bal oldalon lévő bemenővégük felől, ahol az 50’ ásványgyapot anyagot bevezetjük az első szakaszba, a kimenővégük felé összetartanak, ahonnan a magassági irányban összenyomott ásványgyapot a tömörítőállomás második szakaszába kerül.

A tömörítőállomás második szakasza három görgőpárt tartalmaz, amelyek az 56’ és 58’, az 56” és 58”, valamint az 56’” és 58’” görgőkből állnak. Az 56’, 56” és 56’” görgők az ásványgyapot felső oldalfelületénél vannak elhelyezve, míg az 58’, 58” és 58’” görgők az ásványgyapot alsó oldalfelületénél. A tömörítőállomás második szakasza hosszirányú kompressziót gyakorol az ásványgyapotra, aminek következtében az ásványgyapot homogenizálódik, mivel az ásványi szálak újrarendeződnek és a kiindulási szerkezeméi homogénebb szerkezetet alkotnak. A második szakasz három görgőpárját alkotó 56’ és 58’, 56” és 58”, valamint 56’” és 58’” görgőket egyforma sebességgel forgatjuk, amely sebesség azonban kisebb, mint az 52” és 54” szállítószalagok sebessége az első szakaszon, aminek következtében az ásványgyapot hosszirányban összenyomódik. A magassági irányban és hosszirányban összenyomott ásványgyapot az 50” ásványgyapot anyag formájában hagyja el a 2. ábra szerinti tömörítőállomást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2. ábra szerinti tömörítőállomás, amely kombináltan alkalmazza a magassági irányú és a hosszirányú összenyomást, úgy is megvalósítható, hogy a két szakasz közül az egyiket elhagyjuk, azaz a magassági összenyomást végző első szakaszt vagy a hosszirányú összenyomást végző második szakaszt. A 2. ábrán látható tömörítőállomás két szakasza közül az egyik elhagyásával egy olyan tömörítőszakaszt kapunk, amely egyetlen tömörítési vagy összenyomási műveletet hajt végre, azaz egy magassági irányú összenyomást vagy egy hosszirányú összenyomást végző állomás keletkezik. Bár a magassági irányú összenyomást a példában szállítószalagokkal, a hosszirányú összenyomást pedig görgőkkel valósítottuk meg, mindkét szakasz kialakítható szállítószalagok vagy görgők felhasználásával. Tehát a magassági összenyomást végző szakasz görgőket, a hosszirányú összenyomást végző szakasz pedig szállítószalagokat tartalmazhat.

A 3. ábrán egy további gyártási állomás látható, ahol egy réteg 24 ásványgyapot anyagot választunk le az 50” ásványgyapot anyag felületéről, és így az 50” ásványgyapot anyagból a 24 ásványgyapot anyag leválasztása után az 50’” ásvány gyapot anyag marad vissza. Az 50” ásványgyapot anyag a 2. ábrán látható 50” ásványgyapot anyag lehet, vagy egy másik változatnál az 1. ábra szerinti állomáson előállított 50 ásványgyapot anyag. A 24 ásványgyapot anyag és a visszamaradó 50’” ásványgyapot anyag szétválasztását a 72 vágószerszámmal végezzük, miközben az 50” ásványgyapot anyagból visszamaradó 50’” ásványgyapot anyagot a 70 szállítószalaggal támasztjuk meg és továbbítjuk. A 72 vágószerszám kialakítható álló vágószerszámként vagy késként, vagy erre a célra alkalmazható egy keresztirányban ide-oda mozgó vágószerszám is. A leválasztott 24 ásványgyapot anyagot egy 74 szállítószalag segítségével eltérítjük a megmaradó 50’” ásványgyapot anyag pályájától, majd a 74 szállítószalag után három görgőpárhoz vezetjük, amelyek közül az elsőt a 76’ és 78’ görgők, a másodikat a 76” és 78” görgők és a harmadikat a 76’” és 78’” görgők alkotják, ahol a három görgőpár együttesen egy tömörítő- vagy összenyomó szakaszt képez, amely hasonló a 2. ábrával kapcsolatban leírt tömörítőállomás második szakaszához.

A 4a.. ábrán egy olyan gyártási állomás látható, amely négy külön lépés végrehajtására szolgál. Az első lépésben egy folyamatos fóliát fektetünk az ásványgyapot anyag felső oldalfelületére, a második lépésben az ásványgyapot anyagot hosszanti csíkokra vágjuk fel, a harmadik lépésben a hosszanti csíkokat 90°-kal elfordítjuk, és a hosszanti csíkokat egymáshoz illesztjük, majd a negyedik lépésben az elfordított és összeillesztett hosszanti csíkok felső oldalfelületét egy szőtt hálófóliával fedjük le.

A 4a. ábra bal oldali részén az 50’” ásványgyapot anyag látható. Ez lehet az 50” ásványgyapot anyagból megmaradó 50’” ásványgyapot anyag, vagy megegyezhet a 2. ábra szerinti tömörítőállomásról kilépő 50” ásványgyapot anyaggal, vagy egy másik változatnál az

1. ábra szerinti állomáson előállított 50 ásványgyapot anyag lehet. A 4a. ábra szerinti állomáson feldolgozott ásvány gyapot anyagot azonban előnyösen a 3. ábrának megfelelően az 50” ásványgyapot anyagból megmaradó 53’” ásványgyapot anyag képezi. A 4a. ábra szerinti állomás első szakaszán az 50”’ ásványgyapot anyagot egy 68 görgővel hozzuk érintkezésbe, amelynek segítségével egy termoplasztikus anyagból álló, folyamatos 67 fóliát viszünk fel az 50’” ásványgyapot anyag felső oldalfelületére. A termoplasztikus anyagból készült folyamatos fóliát a 66 tekercsről vesszük le. Miután a folyamatos 67 fóliát felvittük az 50’” ásványgyapot anyag felső oldalfelületére, az 50’” ásványgyapot anyagot és a ráfektetett folyamatos 67 fóliát hét párhuzamos, forgatható 60 késsel hozzuk érintkezésbe.

A 60 kések egymástól egyenlő távolságra vannak elhelyezve, és az 50’” ásványgyapot anyagot - amelynek felső oldalfelülete a folytonos 67 fóliával van ellátva - nyolc egymással párhuzamos, hosszanti csíkra vágják fel, amelyek mindegyikének felületén egy fóliacsík van. A hosszanti csíkok ezután összesen nyolc 62 fordítólappal kerülnek érintkezésbe, amelyek a pár6

HU 218 566 Β huzamos csíkokat 90°-kai elfordítják az 50”’ ásványgyapot anyag hosszirányában. Az ábrán a párhuzamos 64 csíkok és a 69 fóliacsíkok egyikét láttuk el hivatkozási számmal.

A 3. ábrán látható 50”’ ás vány gyapot anyagot az 1. ábra szerinti 50 ásványgyapot anyagból állítjuk elő. Ennek következtében a 3. ábrán látható 50”’ ásványgyapot anyag ásványi szálai lényegében az 50’” ásványgyapot anyag keresztirányában helyezkednek el. Mivel a 60 késekkel felvágott 50”’ ásványgyapot anyagból keletkező 64 csíkokat 90°-kal elfordítjuk az 50’” ásványgyapot anyag hosszirányában, a 64 csíkok ásványi szálai is 90°-kal elfordulnak.

Mivel az 50”’ ásványgyapot anyag 64 csíkjait 90°kal elfordítjuk az 50’” ásványgyapot anyag hosszirányában, a 69 fóliacsíkok szintén elfordulnak 90°-kal, és a szélső fóliacsík kivételével beágyazódnak az 50’” ásványgyapot anyag szomszédos 64 csíkjai közé. Ennek következtében az egymással a 69 fóliacsíkokon keresztül érintkezve egy egységes 50”” ásvány gyapot anyagot alkotó 64 csíkok ásványi szálai lényegében merőlegesek az ásványgyapot anyag hosszirányára és ugyancsak merőlegesek az ásványgyapot anyag keresztirányára. Ez azt jelenti, hogy a 64 csíkokból álló 50”” ásványgyapot anyag ásványi szálai lényegében merőlegesek az egymás mellé helyezett 64 csíkokból kialakított 50”” ásványgyapot anyag külső felületeire.

Az egységes 50”” ásványgyapot anyag előállítása után, amelyben a 69 fóliacsíkok a 64 csíkok közé vannak beágyazva, az 50”” ásványgyapot anyagot egy további fóliázóállomáshoz továbbítjuk, ahol a 98 tekercsről egy hálószerű szőtt 99 fóliát viszünk fel az 50”” ásványgyapot anyag egyik oldalfelületére, mégpedig a felső oldalfelületére, egy 97 görgő segítségével. A 99 fóliát valamilyen módon, például ragasztóval rögzíthetjük az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületére, vagy egyszerűen rányomhatjuk arra.

Hasonlóképpen vihető fel a folytonos 67 fólia is az 50”’ ásvány gyapot anyag felső oldalfelületére, és ahhoz önmagában ismert módon, például ragasztással rögzíthető.

Olyan kiviteli alak is lehetséges, amelynél sem a folytonos 67 fóliát, sem a hálószerű 99 fóliát nem alkalmazzuk, és az 50”” ásványgyapot anyagot egyszerűen a 64 csíkokból állítjuk elő, amelyeket a 60 kések segítségével az 50’” ásványgyapot anyagból vágunk ki és a 62 fordítólapok segítségével elfordítunk, majd összeillesztünk, és így egy olyan ásványgyapot anyagot állítunk elő, amelyben kizárólag csak az ásványi szálak és a hővel kikeményíthető kötőanyag van jelen.

A 4b. ábrán egy keresztirányú összenyomást végző 80 állomás látható. A 80 állomáson az 50”” ásványgyapot anyagot, amelyet a fent leírt módon állítunk elő, és amely csak az ásványgyapot szálakat és a hővel kikeményíthető kötőanyagot tartalmazza, érintkezésbe hozzuk két 85 és 86 szállítószalaggal, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az 50”” ásványgyapot anyagot keresztirányban összenyomják. Ezenkívül az ásvány gyapot anyagot érintkezésbe hozzuk négy darab felületalakító 89a, 89b, 89c és 89d görgővel, amelyek a rajzon nem ábrázolt, a 89a, 89b, 89c és 89d görgőkkel szemben elhelyezett hasonló görgőkkel együtt közreműködnek az 50”” ás vány gyapot anyag keresztirányú összenyomásában. A 85 és 86 szállítószalag a 81, 83 és a 82, 84 görgőkön van elhelyezve.

A keresztirányú összenyomást végző 80 állomásról a keresztirányban összenyomott és tömörített 50’”” ásványgyapot anyag lép ki. Miközben az 50”” ásványgyapot anyag áthalad a keresztirányú összenyomást végző 80 állomáson, és a keresztirányban összenyomott 50’”” ásványgyapot anyaggá alakul át, a bemeneti 87 görgőre és a kimeneti 88 görgőre támaszkodik.

Bár a keresztirányú összenyomást végző 80 állomásra belépő 50”” ásványgyapot anyagot előnyösen a fenti kiviteli példában leírt ásványgyapot anyag alkotja, az is lehetséges, hogy az 50”” ásványgyapot anyag a fentiekben leírt 69 fóliacsíkokhoz hasonló fóliacsíkokat tartalmaz.

Ha a 80 állomáson keresztirányban összenyomott 50”” ásványgyapot anyag egy felső réteggel, például egy hálószerű, szőtt 99 fóliával van ellátva, amint a 4a. ábrával kapcsolatban leírtuk, a fólia szerkezetének olyannak kell lennie, amely alkalmas az ásványgyapottal együtt történő keresztirányú összenyomásra. Az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületén elhelyezett fóliának tehát összenyomhatónak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a keresztirányú összenyomást végző 80 állomásról kilépő 50”’” ásványgyapot anyag csökkent szélességéhez.

A 4c. ábrán egy alternatív megoldás látható az 50”” ásványgyapot anyag tömörítésére. A 4c. ábra szerinti megoldásnál egy 60”” állomást alkalmazunk, amely kombináltan hajtja végre a magassági irányú, a hosszirányú és a keresztirányú összenyomást. A 60”” állomáson összesen hat görgőpár van elhelyezve, amelyek közül három párt a 2. ábrával kapcsolatban már leírt 56’, 58’, 56”, 58” és 56”’, 58’” görgők alkotnak, továbbá ez az állomás lényegében azt a funkciót látja el, mint a 2. és a 4b. ábra szerinti állomások együttesen.

A 4c. ábrán látható 60”” állomás még további három görgőpárt is tartalmaz, amelyek közül az elsőt a 152’ és 154’ görgők, a másodikat a 152” és 154” görgők és a harmadikat a 152’” és 154”’ görgők alkotják. A 152’, 152” és 152’” görgők az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületén vannak elhelyezve ugyanúgy, mint a 2. ábrán az 56’, 56” és 56’” görgők. A 154’, 154” és 154’” görgők az 50”” ásványgyapot anyag alsó oldalfelületén vannak elhelyezve ugyanúgy, mint a 2. ábrán 58’, 58” és 58”’ görgők. A 152’, 154’, 152”, 154” és a 152”’, 154”’ görgőkből álló három görgőpár ugyanazt a feladatot látja el, mint a 2. ábrával kapcsolatban leírt 52”, 54” szállítószalagok, azaz magassági irányban összenyomják a 60”” állomásra belépő 50”” ásványgyapot anyagot.

A három görgőpámak a magassági összenyomást végző 152’, 154’, 152”, 154” és 152”’, 154’” görgői - a fentiekben leírt 52”, 54” szállítószalagokhoz hasonlóan - ugyanolyan kerületi sebességgel forognak, mint a 60”” állomásnak a magassági irányú összenyomást végző szakaszára belépő 50”” ásványgyapot

HU 218 566 Β anyag sebessége. A hosszirányéi összenyomást végző szakaszon a három görgőpár, azaz az 56’, 58’, 56”, 58” és az 56’”, 58’” görgők kisebb sebességgel forognak, ami meghatározza a hosszanti összenyomás mértékét.

A 4c. ábrán látható 60”” állomásra belépő 50”” ásványgyapot anyag keresztirányú összenyomásához négy forgattyús mechanizmust, mégpedig a 160’, 160”, 160’” és a 160”” forgattyús mechanizmust alkalmazzuk. Mivel a forgattyús mechanizmusok egyforma felépítésűek, a továbbiakban csak az egyik, mégpedig a 160” forgattyús mechanizmust írjuk le. A további 160’, 160’” és 160”” forgattyús mechanizmusok ugyanolyan elemeket tartalmaznak, mint a 160” forgattyús mechanizmus.

A 160” forgattyús mechanizmus egy 162” motort tartalmaz, amely egy 164” áttételt hajt meg, amely egy 166” kimenőtengellyel rendelkezik. A 166”kimenőtengelyre egyforma elrendezésben összesen hat 168” fogaskerék van felszerelve. A 168” fogaskerekek mindegyike egy 170” fogaskerékhez kapcsolódik. Mindegyik 170” fogaskerék egy forgattyús mechanizmus hajtókerekét képezi, ahol a forgattyús mechanizmus még egy 172” futókereket és egy 174” forgattyúkart tartalmaz. A 174” forgattyúkarok úgy vannak elrendezve, hogy egy visszahúzott helyzetből egy megemelt helyzetbe kerülnek két szomszédos görgő között a 60”” állomásra bevezetett 50”” ásványgyapot anyag jobb szélén, az alsó oldalon, továbbá együtt működnek a 60”” állomásra bevezetett 50”” ásványgyapot anyag jobb szélén, a felső oldalon elhelyezett 160’ forgattyús mechanizmus forgattyúkarjaival.

Hasonlóképpen a 160’” és 160”” forgattyús mechanizmusok forgattyúkarjai a 60”” állomásra bevezetett 50”” ásványgyapot anyag bal szélén, a felső és az alsó oldalon helyezkednek el, és az alábbiakban leírt módon együtt működnek.

Amint a 4c. ábrán látható, a 160’, 160”, 160”’ és 160”” forgattyús mechanizmusokban a 170’, 170”, 170’” fogaskerekeken, valamint a 172’, 172”, 172’” futókerekeken ágyazott 174’, 174”, 174’”, 174”” forgattyúkarok közül az első pár a 152’, 154’ és a 152”, 154” görgőkből álló első és második görgőpár között helyezkedik el. Hasonló módon a második pár forgattyúkara 152”, 154” és 152’”, 154”’ görgőkből álló második és harmadik görgőpár között helyezkedik el.

Az összesen hat forgattyúkarkészlet mindegyikében a forgattyúkarok egyforma szélességűek. A 160’, 160”, 160”’ és 160”” forgattyús mechanizmusok mindegyikén belül viszont az első forgattyúkar a legszélesebb, majd ettől kezdve a forgattyúkarok egyre keskenyebbek egészen az 56’”, 58’” görgőket tartalmazó hatodik görgőpár után elhelyezkedő hatodik forgattyúkarig.

A 160’, 160”, 160’” és 160”” forgattyús mechanizmusok 162’, 162”, 162’” motorjai a 164’, 164”, 164’” áttételeken, a 166’, 166”, 166’” tengelyeken, valamint a 168’, 168”, 168’” és a 170’, 170”, 170’” fogaskerekeken át egy adott forgattyúkarkészlet 174’, 174”, 174’” és 174”” forgattyúkarjait szinkronban forgatják a szóban forgó forgattyúkarkészlet másik három forgattyúkarjával. Mind a hat forgattyúkarkészlet forgattyúkarjai szinkronban működnek, valamint szinkronban vannak a 60”” állomásra belépő 50”” ásványgyapot anyag sebességével. A legszélesebb, tehát az első forgattyúkarkészlet kezdi meg az 50”” ásványgyapot anyag keresztirányú összenyomását, amikor a 160” és 160”” forgattyús mechanizmusok 174” és 174”” forgattyúkarjai az 50”” ásványgyapot anyag alsó oldalfelülete alatti helyzetükből felemelkednek és érintkezés be kerülnek az 50”” ás vány gyapot anyag alsó oldalfelületével, és amikor a 160’ és 160’” forgattyús mechanizmusok 174’ és 174’” forgattyúkaijai egyidejűleg lesüllyednek az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelülete feletti helyzetükből, és érintkezésbe kerülnek az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületével.

A 166’, 166”, 166’” kimenőtengelyek további forgása az első forgattyúkarkészlet forgattyúkarjait az 50”” ásványgyapot anyag közepe felé mozgatja, aminek következtében az 50”” ásványgyapot anyag középső része keresztirányban összenyomódik. Amikor az első forgattyúkarkészlet forgattyúkarjai elérik a központi helyzetet, a 160’ és 160”’ forgattyús mechanizmusok forgattyúkarjai felemelkednek, míg a 160” és 160”” forgattyús mechanizmusok forgattyúkarjai lesüllyednek, és következésképpen megszakad a kapcsolatuk az 50”” ásványgyapot anyag felső és alsó oldalfelületével.

Amint az 50”” ás vány gyapot anyag továbbhalad a 60”” állomáson keresztül, a következő, azaz a második forgattyúkarkészlet további keresztirányú összenyomást végez az 50”” ásványgyapot anyagnak az említett középső rész átellenes oldalain lévő területein, majd a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hatodik forgattyúkarkészlet tovább folytatja az ásványgyapot anyag keresztirányú összenyomását, és így egy keresztirányban mindenütt összenyomott, homogén ásványgyapot anyagot kapunk.

Az egyes forgattyúkarkészletekben a 174’, 174”, 174’” és 174”” forgattyúkarok szélességét, a 164’, 164”, 164’” és 164”” áttételek áttételi viszonyát, a 168’, 168”, 168’” és a 170’, 170”, 170’” fogaskerekek áttételét és a 60 ” ” állomásra belépő 50”” ásványgyapot anyag sebességét úgy választjuk meg, hogy összhangban legyenek egymással, valamint a magassági irányban, hosszirányban és keresztirányban összenyomott 50”” ásvány gyapot anyagot előállító állomás magassági irányú összenyomást és hosszirányú összenyomást végző szakaszainak forgási sebességével.

A 4c. ábra alapján leírt forgattyúkarrendszerek működéséhez nem szükséges az, hogy a magassági irányú összenyomást végző szakaszt, a hosszirányú összenyomást végző szakaszt és a keresztirányú összenyomást végző szakaszt a 4c. ábrán látható módon egyetlen állomássá integráljuk. A magassági összenyomást végző szakasz, a hosszirányú összenyomást végző szakasz és a keresztirányú összenyomást végző szakasz tehát elkülöníthető, azonban a három funkció integrálása csökkenti a berendezés méretét. A 4c. ábra alapján leírt állomás előnyösen kiegészíthető egy hosszirányú összenyo8

HU 218 566 Β mást végző szakasszal, amely a 2. ábrával kapcsolatban leírt, hosszirányú összenyomást végző szakaszhoz hasonlóan alakítható ki. Ez a hosszirányú összenyomást végző szakasz egy további vagy második hosszirányú összenyomást végző szakaszt vagy egy alternatív hosszirányú összenyomást végző szakaszt képezhet, ha a 4c. ábra alapján a fentiekben leírt állomás kizárólag egy magasságirányú összenyomást és egy keresztirányú összenyomást végző szakaszt tartalmaz. Ezenkívül vagy e helyett a 4c. ábra alapján a fentiekben leírt állomás magassági összenyomást végző szakasza helyettesíthető egy külön magassági irányú összenyomást végző szakasszal, amely például a 2. ábrával kapcsolatban leírt, magasságirányú összenyomást végző szakaszhoz hasonlóan alakítható ki.

Miután az 50””’ ásványgyapot anyagot a 4a. és 4b. vagy 4c. ábráknak megfelelően előállítottuk, és a 24 ásványgyapot anyagot a 3. ábra szerint tömöritettük, a tömörített 24 ásványgyapot anyagot visszavezetjük az 50””’ ásványgyapot anyaghoz, és ráfektetjük annak felső felületére.

Az 5. ábra szerint a 24 ásvány gyapot anyag felső oldalfelületénél elhelyezkedő 79’ görgőből és a 24 ásványgyapot anyag alsó oldalfelületénél elhelyezkedő 79” görgőből álló görgőpár a 98’ tekercsről levett 99’ fóliát ráfekteti a tömörített 24 ásványgyapot anyag felső oldalfelületére. A 79’ és 79” görgők után a 24 ásványgyapot anyagot - amely az 50’”” ásványgyapot anyagnál tömörebb - az 50’”” ásványgyapot anyag felső oldalfelülete felé továbbítjuk a 77’ és 77” görgők segítségével. A 77” görgő a 24 ásványgyapot anyag alatt van elhelyezve és egy terelőgörgőt alkot, míg a 77’ görgő, amely a 24 ásványgyapot anyag felső oldalfelülete felett van elhelyezve, a tömörített 24 ásványgyapot anyagot rászorítja az 50”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületére. Az 50’”” ásványgyapot anyagot a 3. ábrán is feltüntetett 70 szállítószalag támasztja alá és továbbítja. Miután a tömörített 24 ásványgyapot anyagot ráfektettük az 50’”” ásványgyapot anyag felső oldalfelületére, az összetett 90 ásványgyapot anyagot kapjuk.

Az 5. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltunk egy további 99” fóliát. Ezt a fóliát a 98” tekercsről vesszük le. A 99” fólia egy folytonos fólia vagy egy hálófólia lehet, azaz a 4a. ábrával kapcsolatban leírt 67 fóliához vagy 99 fóliához hasonló fólia. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a 67, 99, 99’ és 99” fóliák elhagyhatók, ha egy integrált szerkezetű ásványgyapot anyagot kívánunk előállítani. A találmány szerint előállított ásványgyapot anyag különböző kiviteli alakjainál az említett fóliák közül egy vagy több, vagy az összes alkalmazható.

Belátható, hogy a tömörített 24 ásványgyapot anyag, amelyet a 3. ábra szerint az 50” ásványgyapot anyagról választunk le, az 1. ábra szerinti állomáshoz hasonló külön gyártósoron is előállítható és közvetlenül vagy esetleg a 2. ábra szerinti állomáson keresztül a 4a. ábra szerinti állomásra vezethető; az utóbbi esetben nincs szükség a 3. ábrán látható állomásra. A 3. ábra szerinti állomás előnyösen úgy is kialakítható, hogy két felületi réteget választ le az 50” ásványgyapot anyagról, mégpedig annak két átellenes oldalfelületéről, ezeket a felületi rétegeket a 3. ábrának megfelelően megmunkálja, és így két nagy sűrűségű felületi réteget állít elő, amelyeket az 5. ábrával kapcsolatban leírt technikával az 50’”” ásványgyapot anyag átellenes oldalfelületeire fektetünk, és így az 5. ábrán látható 24 ásványgyapot anyaghoz hasonló két felületi réteggel szendvicsszerűen közrefogjuk az 50””’ ásványgyapot anyagot.

Az 5. ábrán az összetett 90 ásványgyapot anyag végül egy kikeményítőállomáson halad át, amelyet az egymással szemben elhelyezett 92 és 94 kemencerészekből álló hőkezelő kemence alkot. A 92 és 94 kemencerészek az összetett 90 ásványgyapot anyagot annyira felmelegítik, hogy annak hőre keményedő kötőanyaga kikeményedik, és az ásványgyapot anyag és a tömörített felületi réteg vagy rétegek ásványi szálai egymáshoz kötődnek és egy egységes ásványgyapot anyagot képeznek, amelyet a 96 kés segítségével táblaszerű lemezekre vágunk fel. Ha alkalmazunk 67 fóliaszalagokat és esetleg folytonos 99” fóliát, a 67 fóliaszalag és a folytonos 99” fólia termoplasztikus anyaga szintén megolvad, és további kötést biztosít az ásványgyapot anyag ásványi szálai között.

Az 5. ábrán egyetlen 10’ ásvány gyapot szigetelőlemezt tüntettünk fel, amely egy 12 központi testből és egy felső 14 felületi rétegből áll. A 14 felületi réteget a tömörített 24 ás vány gyapot anyag, míg a 12 központi testet az 5. ábrán látható 50’”” ásványgyapot anyag alkotja.

A 6a. ábrán a találmány szerinti 10 ásványgyapot szigetelőlemez első kiviteli alakjának perspektivikus rajza látható. A 10 ásványgyapot szigetelőlemez a 12 központi testet és a felső 14 felületi réteget tartalmazza, továbbá egy alsó 16 felületi réteggel rendelkezik, amelyet szintén az 50” ásványgyapot anyagról választottunk le. A 10 ásványgyapot szigetelőlemez 12 központi testének 18 szegmensét az 50”” ásványgyapot anyag egyik 64 csíkja képezi.

A 6b. ábrán a találmány szerinti 10’ ásványgyapot szigetelőlemez második kiviteli alakjának perspektivikus rajza látható. A 6a. ábrán feltüntetett 10 ásványgyapot szigetelőlemezhez hasonlóan a 10’ ásványgyapot szigetelőlemez a 12 központi testet, a felső 14 felületi réteget és az alsó 16 felületi réteget tartalmazza. Ezenkívül a lemez felső felülete a 15 borítással van ellátva, amely az 5. ábrával kapcsolatban leírt 99’ fóliából áll. A felső 15 borítás lehet azonban egy műanyag háló, egy szőtt vagy nemszőtt műanyag fólia, továbbá készülhet nem műanyagból, például kizárólag esztétikai és építészeti célokat szolgáló papírból is. A felső 15 borítás a hőre keményedő kötőanyag kikeményítése után is felvihető, tehát azután, hogy a 90 ásványgyapot anyagot az 5. ábrán látható 92 és 94 kemencerészekkel felmelegítettük.

1. példa

Az 1 -5. ábrák alapján ismertetett találmány szerinti eljárással előállított ásványgyapot anyagból egy hőszigetelő lemez központi magját vagy testét készítjük, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik.

HU 218 566 Β

Az eljárás a 2., 4a, 4c. ábrákkal, valamint az 5. ábra jobb oldali részével kapcsolatban leírt lépésekhez hasonló lépéseket tartalmaz. A berendezés termelési kapacitása 5000 kg/h, az elsődleges ásványgyapot anyag felületi sűrűsége 0,5 kg/m², szélessége pedig 2850 mm. A 2. ábra szerinti állomáson végrehajtott első hosszirányú összenyomás mértéke 1:1,5; a 4c. ábra szerinti állomáson végrehajtott keresztirányú összenyomás mértéke szintén 1:1,5; és a 2. ábra szerinti állomáson végrehajtott második hosszirányú összenyomás mértéke 1:1,5. A 4a. ábra szerinti állomáson előállított ásványgyapot csíkok 50x50 mm-es négyszög keresztmetszetűek. Az 5. ábrán látható kész lemez sűrűsége 110 kg/m³. A kész ásványgyapot szigetelőanyag szélessége 1800 mm.

Az alkalmazott gyártási paramétereket az A és B táblázat tartalmazza.

A táblázat

Teljes vastagság, mm	A, m/minx 10	B, m/min	C, m/min	D, m/min	E, m/min
50	9,26	28,41	18,94	12,63	8,42
75	9,26	18,94	12,63	8,42	5,61
100	9,26	14,20	9,47	6,31	4,21
125	9,26	11,36	7,58	5,05	3,37
150	9,26	9,47	6,31	4,21	2,81
175	9,26	8,12	5,41	3,61	2,41
200	9,26	7,10	4,73	3,16	2,10
225	9,26	6,31	4,21	2,81	1,87
250	9,26	5,68	3,79	2,53	1,68
275	9,26	5,17	3,44	2,30	1,53

A=a 42 szállítószalag sebessége

B=a 48 szállítószalag sebessége

C=a 70 szállítószalag sebessége az első hosszirányú összenyomás után (2. ábra)

D=a 70 szállítószalag sebessége a keresztirányú összenyomás után (4c. ábra)

E=a 70 szállítószalag sebessége a második hosszirányú összenyomás után és a hőkezelő kemence előtt (5. ábra)

B táblázat

Teljes vastagság, mm	F, kg/m²	G, kg/m²	H, kg/m²	I, kg/m²	J, kg/m²	K, %
50	1,63	2,44	3,67	3,67	5,50	5,56
75	2,44	3,67	5,50	5,50	8,25	6,94
100	3,26	4,89	7,33	7,33	11,00	8,33
125	4,07	6,11	9,17	9,17	13,75	6,94
150	4,89	7,33	11,00	11,00	16,50	11,11
175	5,70	8,56	12,83	12,83	19,25	9,72
200	6,52	9,78	14,67	14,67	22,00	13,89
225	7,33	11,00	16,50	16,50	24,75	15,28

Teljes vastagság, mm	F, kg/m²	G, kg/m²	H, kg/m²	I, kg/m²	J, kg/m²	K, %
250	8,15	12,22	18,33	18,33	27,50	13,89
275	8,96	13,44	20,17	20,17	30,25	9,72

F=a 48 szállítószalagon elhelyezkedő ásványgyapot anyag felületi sűrűsége

G=az ásványgyapot anyag felületi sűrűsége az első hosszirányú összenyomás után (2. ábra)

H=az ásványgyapot anyag felületi sűrűsége a keresztirányú összenyomás után (4c. ábra)

I=az ásványgyapot anyag felületi sűrűsége a második hosszirányú összenyomás előtt (2. ábra)

J=az ásványgyapot anyag felületi sűrűsége a második hosszirányú összenyomás után (2. ábra)

K=a gyártásba visszavitt anyag mennyisége

A 7. ábrán látható diagram az A táblázatban megadott paraméterek alakulását mutatja. A 7. ábrán a görbéket az A táblázatban használt betűkkel jelöltük.

A 8. ábrán látható diagram a B táblázatban megadott paraméterek alakulását mutatja. A 8. ábrán a görbéket a B táblázatban használt betűkkel jelöltük.

2. példa

Az 1-5. ábrák alapján leírt találmány szerinti eljárással előállított ásványgyapot szigetelőanyagból egy födémlemez központi magját vagy testét készítjük, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik.

Az eljárás a 2., 4a, 4c. ábrákkal, valamint az 5. ábra jobb oldali részével kapcsolatban leírt lépésekhez hasonló lépéseket tartalmaz. A berendezés termelési kapacitása 5000 kg/h. Az elsődleges ásványgyapot anyag felületi sűrűsége 0,5 kg/m², szélessége pedig 2850 mm. A 2. ábra szerinti állomáson alkalmazott első hosszirányú összenyomás mértéke 1:1,5; a 4c. ábra szerinti állomáson alkalmazott keresztirányú összenyomás mértéke szintén 1:1,5; és a 2. ábra szerinti állomáson alkalmazott második hosszirányú összenyomás mértéke 1:2. A 4a. ábra szerinti állomáson előállított ásványgyapot csíkok 50x50 mm-es négyzet keresztmetszetűek. Az 5. ábrán látható kész lemez sűrűsége 200 kg/m³. A kész ásványgyapot szigetelőanyag szélessége 1800 mm.

Az alkalmazott gyártási paramétereket a C és D táblázat tartalmazza.

C táblázat

Teljes vastagság, mm	A, m/min χ 10	B, m/min	C, m/min	D, m/min	E, m/min
50	9,26	20,83	13,89	9,26	4,63
75	9,26	13,89	9,26	6,17	3,09
100	9,26	10,42	6,94	4,63	2,31
125	9,26	8,33	5,56	3,70	1,85
150	9,26	6,94	4,63	3,09	1,54
175	9,26	5,95	3,97	2,65	1,32

HU 218 566 Β

C táblázat (folytatás)

Teljes vastagság, mm	A, m/minx 10	B, m/min	c, m/min	D, m/min	E, m/min
200	9,26	5,21	3,47	2,31	1,16
225	9,26	4,63	3,09	2,06	1,03
250	9,26	4,17	2,78	1,85	0,93
275	9,26	3,79	2,53	1,68	0,85

A=a 42 szállítószalag sebessége

B=a 48 szállítószalag sebessége

E=a 70 szállítószalag sebessége a második hosszirányú összenyomás után cs a hőkezelő kemence előtt (5. ábra)

A 9. ábrán a 7. ábrához hasonló diagram látható, amely a C táblázatba foglalt paraméterek alakulását mutatja.

D táblázat

Teljes vastagság, mm	F, kg/m²	G, kg/m²	H, kg/m²	I, kg/m²	J, kg/m²	K, %
50	2,22	3,33	5,00	5,00	10,00	5,56
75	3,33	5,00	7,50	7,50	15,00	6,94
100	4,44	6,67	10,00	10,00	20,00	8,33
125	5,56	8,33	12,50	12,50	25,00	6,94
150	6,67	10,00	15,00	15,00	30,00	11,11
175	7,78	11,67	17,50	17,50	35,00	9,72
200	8,89	13,33	20,00	20,00	40,00	13,89
225	10,00	15,00	22,50	22,50	45,00	15,28
250	11,11	16,67	25,00	25,00	50,00	13,89
275	12,22	18,33	27,50	27,50	55,00	9,72

I-az ásványgyapot anyag felületi sűrűsége a második hosszirányú összenyomás előtt (2. ábra)

K=a gyártásba visszavitt anyag mennyisége

A 10. ábrán a 8. ábrához hasonló diagram látható, amely a D táblázatba foglalt paraméterek alakulását mutatja.

3. példa

Az 1-5. ábrákkal kapcsolatban leírt találmány szerinti eljárással előállított ásványgyapot anyagból egy hőszigetelő lemez központi magját vagy testét készítjük, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik.

Az eljárás a 2., 4a, 4c. ábrákkal, valamint az 5. ábra jobb oldali részével kapcsolatban leírt lépésekhez hasonló lépéseket tartalmaz. A berendezés gyártási kapacitása 5000 kg/h. Az elsődleges ásványgyapot anyag felületi sűrűsége 0,4 kg/m², szélessége pedig 2280 mm. A 2. ábra szerinti állomáson alkalmazott első hosszirányú összenyomás mértéke 1:1; a 4c. ábra szerinti állomáson alkalmazott keresztirányú összenyomás mértéke 1:1,2; és a 2. ábra szerinti állomáson alkalmazott második hosszirányú összenyomás mértéke 1:1,2. A 4a. ábra szerinti állomáson előállított ásványgyapot csíkok 50x50 mm-es négyzetes keresztmetszetűek. Az 5. ábrán látható kész lemez sűrűsége 20 kg/m³. A kész ásványgyapot anyag szélessége 1800 mm.

Az alkalmazott gyártási paramétereket az E és F táblázat tartalmazza.

E táblázat

Teljes vastagság, mm	A, m/minx 10	B, m/min	c, m/min	D, m/min	E, m/min
50	11,57	73,33	66,67	55,56	46,30
75	11,57	48,89	44,44	37,04	30,86
100	11,57	36,67	33,33	27,78	23,15
125	11,57	29,33	26,67	22,22	18,52
150	11,57	24,44	22,22	18,52	15,43
175	11,57	20,95	19,05	15,87	13,23
200	11,57	18,33	16,67	13,89	11,57
225	11,57	16,30	14,81	12,35	10,29
250	11,57	14,67	13,33	11,11	9,26
275	11,57	13,33	12,12	10,10	8,42

A=a 42 szállítószalag sebessége

B=a48 szállítószalag sebessége

All. ábrán a 7. ábrához hasonló diagram látható, amely az E táblázatba foglalt paraméterek alakulását mutatja.

F táblázat

Teljes vastagság, mm	F, kg/m²	G, kg/m²	H, kg/m²	I, kg/m²	J, kg/m²	K, %
50	0,63	0,69	0,83	0,83	1,00	5,56
75	0,95	1,04	1,25	1,25	1,50	6,94
100	1,26	1,39	1,67	1,67	2,00	8,33
125	1,58	1,74	2,08	2,08	2,50	6,94

HU 218 566 Β

F táblázat (folytatás)

Teljes vastagság, mm	F, kg/m²	G, kg/m²	H, kg/m²	I, kg/m²	J, kg/m²	K, %
150	1,89	2,08	2,50	2,50	3,00	11,11
175	2,21	2,43	2,92	2,92	3,50	9,72
200	2,53	2,78	3,33	3,33	4,00	13,89
225	2,84	3,13	3,75	3,75	4,50	15,28
250	3,16	3,47	4,17	4,17	5,00	13,89
275	3,47	3,82	4,58	4,58	5,50	9,72

K=a gyártásba visszavezetett anyag mennyisége

A 12. ábrán a 8. ábrához hasonló diagram látható, amely az F táblázatba foglalt paraméterek alakulását 10 mutatja.

4. példa

Az ásványgyapot anyag hosszirányú és keresztirányú összenyomásának jelentőségét a G táblázatba fog15 lalt adatokkal illusztráljuk.

G táblázat

	Hagyományos ásványgyapot szigetelőlemezek	A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemezek hosszirányú/kercsztirányú összenyomás nélkül	A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemezek hosszirányban/kercsztirányban összenyomva
30 kg/m³ sűrűségű hőszigetelő le-	Nyomószilárd- ság:	2 kPa	7 kPa	9 kPa
mez	Rugalmassági modulus:	15 kPa -----	125 kPa	----- 150 kPa
150 kg/m³ sűrűségű fódémlemez	Nyomószilárd- ság:	70 kPa -----	180 kPa	----- 210 kPa
	Rugalmassági modulus:	600 kPa	3300 kPa	4000 kPa

A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemezek jobb nyomószilárdsággal és rugalmassági modulussal rendelkeznek, mint a hagyományos hőszigetelő lemezek. A találmány szerinti ásványgyapot szigetelőlemezek mechanikai tulajdonságai tovább javulnak, ha a szigetelőlemezek alapanyagául szolgáló ásványgyapot anyagot a 2. és 4b. ábrával kapcsolatban leírt módon hosszirányban és keresztirányban összenyomjuk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás ásványgyapot szigetelőanyag előállítására, amelynek során

a) egy első nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, amely a saját síkjával párhuzamos első hosszirányt és a saját síkjával párhuzamos második keresztirányt határoz meg, az első ásványgyapot anyag főként az említett második keresztirányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető első kötőanyagot tartalmaz, továbbá az első nemszőtt ásványgyapot anyag egy első ásványgyapot-magasságot határoz meg,

b) az első ásványgyapot anyagot az említett első hosszirányban mozgatjuk,

c) az első ásványgyapot anyagot az említett első hossziránnyal párhuzamosan és az említett második keresztirányra merőlegesen felvágva több, az első hosszirányban egymással párhuzamosan elhelyezkedő, egyenlő szélességű ásványgyapot csíkot állítunk elő,

d) az egyes párhuzamos ásványgyapot csíkokat elfordítva az ásványgyapot csíkok ásványi szálait a második keresztirányból az első hosszirányra és a második keresztirányra lényegében merőleges helyzetbe állítjuk,

e) az elfordított ásványgyapot csíkokat összeillesztve egy második nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, amely a párhuzamos ásványgyapot csíkok szélességével egyenlő második ásványgyapot-magasságot határoz meg, és a második ásványgyapot anyagban az ásványi szálak lényegében merőlegesek az első hosszirányra és a második keresztirányra, azzal jellemezve, hogy

f) a második ásványgyapot anyagot (50””) az első hosszirányban mozgatjuk,

g) egy harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot (24) állítunk elő, amely a saját síkjával párhuzamos harmadik irányt határoz meg, a harmadik ásványgyapot anyag (24) főként az említett harmadik irányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető második kötőanyagot tartalmaz, továbbá a harmadik ásványgyapot anyag (24) tömörebb, mint a második ásványgyapot anyag (50””),

I

HU 218 566 Β

h) a harmadik ásványgyapot anyagot (24) a második ásványgyapot anyagra (50””) fektetve egy negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) állítunk elő, és

i) az első és a második kötőanyagot kikeményítve kötést hozunk létre a negyedik összetett ásványgyapot anyag (90) ásványi szálai között, és ezzel kialakítjuk az ásványgyapot szigetelőanyagot.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot (24) úgy állítjuk elő, hogy leválasztjuk az első ásványgyapot anyag (50”’) egy felületi rétegét, és ezt a felületi réteget tömörítve alakítjuk ki a harmadik ásványgyapot anyagot (24).
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a g) lépéshez hasonló további lépésben az említett harmadik ásványgyapot anyaghoz (24) hasonló ötödik nemszőtt ásványgyapot anyagot állítunk elő, és a h) lépésben az említett ötödik ásványgyapot anyagot az említett második ásványgyapot anyagra (50””) fektetjük oly módon, hogy a második ásványgyapot anyag (50””) a harmadik ásványgyapot anyag (24) és az ötödik ásványgyapot anyag között helyezkedik el az említett negyedik ásványgyapot anyagban (90).
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első ásványgyapot anyagot (50’”) egy elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagból (40) úgy állítjuk elő, hogy az említett elsődleges ásványgyapot anyagot (40) egymást átfedő rétegekbe rendezzük.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagot (40) lényegében a második keresztirányban rendezzük egymást átfedő rétegekbe.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben előállított első nemszőtt ásványgyapot anyagot (50’”) magassági irányban összenyomjuk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben előállított első nemszőtt ásványgyapot anyagot (50’”) hosszirányban összenyomjuk, és/vagy az e) lépésben előállított második nemszőtt ás vány gyapot anyagot (50” ”) hosszirányban összenyomjuk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az e) lépésben előállított második nemszőtt ásványgyapot anyagot (50””) keresztirányban összenyomjuk.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) az i) lépésben végzett kikeményítés előtt tömörítjük.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett első nemszőtt ásványgyapot anyag (50’”) egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát (67) viszünk fel, és/vagy az említett második nemszőtt ásványgyapot anyag (50””) egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát (99) viszünk fel.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett kikeményített negyedik ásványgyapot anyagot (90) ásványgyapot szigetelőlemezekre (10’) vágjuk fel.
12. Berendezés ásványgyapot szigetelőanyag előállítására, amely tartalmaz

a) egy első eszközt egy első nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, amely első ásványgyapot anyag a saját síkjával párhuzamos első hosszirányt és a saját síkjával párhuzamos második keresztirányt határoz meg, az első ásványgyapot anyag főként az említett második keresztirányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető első kötőanyagot tartalmaz, továbbá az első nemszőtt ásványgyapot anyag egy első ásványgyapot-magasságot határoz meg,

b) az első eszköz után elhelyezett második eszközt az első ásvány gyapot anyag mozgatására az említett első hosszirányban,

c) a második eszköz után elhelyezett harmadik eszközt az első ásványgyapot anyag felvágására az említett első hossziránnyal párhuzamosan és az említett második keresztirányra merőlegesen több, az első hosszirányban egymással párhuzamosan elhelyezkedő, egyenlő szélességű ásványgyapot csíkra,

d) a harmadik eszköz után elhelyezett negyedik eszközt az egyes párhuzamos ásványgyapot csíkok elfordítására, és ezáltal az ásványgyapot csíkok ásványi szálainak a második keresztirányból az első hosszirányra és a második keresztirányra lényegében merőleges helyzetbe állítására,

e) a negyedik eszköz után elhelyezett ötödik eszközt az elfordított ásványgyapot csíkok összeillesztésére és ezzel egy második nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, amely a párhuzamos ásványgyapot csíkok szélességével egyenlő második ásványgyapot-magasságot határoz meg, és a második ásványgyapot anyagban az ásványi szálak lényegében merőlegesek az első hosszirányra és a második keresztirányra, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá

f) a második ásványgyapot anyagot (50””) az ötödik eszköztől az első hosszirányban továbbmozgató hatodik eszközt, előnyösen szállítószalagot (70) vagy görgőt,

g) egy harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot (24) előállító hetedik eszközt, amely harmadik nemszőtt ás vány gyapot anyag (24) a saját síkjával párhuzamos harmadik irányt határoz meg, a harmadik ásványgyapot anyag (24) főként az említett harmadik irányban elhelyezkedő ásványi szálakat és egy kikeményíthető második kötőanyagot tartalmaz, továbbá a harmadik ásványgyapot anyag (24) tömörebb, mint a második ásványgyapot anyag (50””),

h) a hatodik és a hetedik eszköz után elhelyezett, a harmadik ásványgyapot anyagot (24) a második ásványgyapot anyagra (50””) fektetve egy negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) előállító nyolcadik eszközt, előnyösen az említett keresztiránnyal párhuzamosan elhelyezett görgőt (77’), és

i) a nyolcadik eszköz után elhelyezett, az első és a második kötőanyagot kikeményítve a negyedik összetett ásványgyapot anyag (90) ásványi szálai között kö13

HU 218 566 Β tést létrehozó és ezzel az ásványgyapot szigetelőanyagot kialakító kilencedik eszközt, előnyösen kemencerészekből (92, 94) álló hőkezelő kemencét.
13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a harmadik nemszőtt ásványgyapot anyagot (24) előállító hetedik eszköz az első ásványgyapot anyagról (50”’) egy felületi réteget - célszerűen vágószerszámmal (72) - leválasztó és a leválasztott felületi réteget - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett görgők (76’, 76”, 76’”, 78’, 78”, 78’”) között - tömörítő eszközként van kialakítva.
14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett hetedik eszközhöz hasonló tizedik eszközt tartalmaz az említett harmadik ásványgyapot anyaghoz (24) hasonló ötödik nemszőtt ásványgyapot anyag előállítására, továbbá egy tizenegyedik eszközt tartalmaz az említett ötödik ásványgyapot anyagnak az említett második ásványgyapot anyagra (50””) fektetéséhez oly módon, hogy a második ásványgyapot anyag (50””) a harmadik ásványgyapot anyag (24) és az ötödik ásványgyapot anyag között helyezkedik el az említett negyedik ásványgyapot anyagban (90).
15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett első eszköz az említett első ásványgyapot anyagot (50’”) egy elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyag (40) egymást átfedő rétegekbe rendezésével előállító eszközt tartalmaz.
16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett első eszköz az említett elsődleges nemszőtt ásványgyapot anyagot (40) lényegében a második keresztirányban egymást átfedő rétegekbe rendező eszközt, célszerűen az elsődleges ásványgyapot anyagot (40) közrefogó, keresztirányban lengőmozgást végző szállítószalagokat (44, 46) tartalmaz.
17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásvány gyapot anyagot (50’”) magassági irányban összenyomó - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett szállítószalagokként (52”, 54”) kialakított - tizenkettedik eszköz csatlakozik.
18. A 12-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásványgyapot anyagot (50’”) hosszirányban összenyomó - célszerűen páronként egymással szemben elhelyezett görgőkként (56’, 56”, 56’”, 58’, 58”, 58’”) kialakított - tizenharmadik eszköz csatlakozik és/vagy az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyagot (50””) hosszirányban összenyomó - célszerűen tömörítőállomásként (60””) kialakított - tizennegyedik eszköz csatlakozik.
19. A 12-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyagot (50””) keresztirányban összenyomó - célszerűen tömörítőállomásként (60””, 80) kialakított - tizenötödik eszköz csatlakozik.
20. A 12-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) előállító nyolcadik eszköz és a negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) kikeményítő kilencedik eszköz között a negyedik összetett ásványgyapot anyagot (90) tömörítő tizenhatodik eszköz - célszerűen tömörítőállomás (60””, 80) van kialakítva.
21. A 12-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett első eszközhöz az első nemszőtt ásványgyapot anyag (50’”) egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát (67) felvivő és/vagy az említett ötödik eszközhöz a második nemszőtt ásványgyapot anyag (50””) egyik vagy mindkét oldalfelületére fóliát (99) felvivő tizenhetedik eszköz - célszerűen az említett keresztiránnyal párhuzamosan elhelyezett görgő (68, 97) - csatlakozik.
22. A 12-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az említett negyedik ásványgyapot anyagot (90) kikeményítő kilencedik eszközhöz a negyedik ásványgyapot anyagot (90) ásványgyapot szigetelőlemezekre (10’) vágó tizennyolcadik eszköz - célszerűen kés (96) - csatlakozik.
23. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással és/vagy a 12-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezéssel előállított ásványgyapot szigetelőlemez, amelynek egy hossziránya van, és amely egy ásványi szálakból álló központi testet és a központi testre fektetett felületi réteget tartalmaz, továbbá a központi test ásványi szálai az említett hosszirányra és a felületi rétegre lényegében merőlegesek, azzal jellemezve, hogy a felületi réteg (14, 16) egy nemszőtt ásványgyapot anyag, amelynek ásványi szálai lényegében párhuzamosak a felületi réteg (14,16) síkjával, a felületi réteg (14, 16) tömörebb, mint a központi test (12), és a központi test (12) és a felületi réteg (14, 16) ásványi szálai a központi test (12) és a felületi réteg (14,16) nemszőtt ásványgyapot anyagában kezdetben jelen lévő és egyetlen lépésben kikeményített kötőanyaggal egységes szerkezetté vannak integrálva.
24. A 23. igénypont szerinti ásványgyapot szigetelőlemez, azzal jellemezve, hogy a központi testet (12) felülről és alulról közrefogó, hasonló szerkezetű felületi rétegeket (14, 16) tartalmaz.