HU217496B - Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat - Google Patents
Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat Download PDFInfo
- Publication number
- HU217496B HU217496B HU9602620A HUP9602620A HU217496B HU 217496 B HU217496 B HU 217496B HU 9602620 A HU9602620 A HU 9602620A HU P9602620 A HUP9602620 A HU P9602620A HU 217496 B HU217496 B HU 217496B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- air
- wall
- heat
- interior
- building
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 14
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 title claims description 52
- 238000001816 cooling Methods 0.000 title claims description 32
- 238000009413 insulation Methods 0.000 claims abstract description 43
- 229920003023 plastic Polymers 0.000 claims abstract description 40
- 239000004033 plastic Substances 0.000 claims abstract description 38
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 claims abstract description 5
- 239000002184 metal Substances 0.000 claims abstract description 5
- 238000005253 cladding Methods 0.000 claims description 18
- 239000002985 plastic film Substances 0.000 claims description 13
- 238000012546 transfer Methods 0.000 claims description 11
- 125000006850 spacer group Chemical group 0.000 claims description 10
- 239000004794 expanded polystyrene Substances 0.000 claims description 6
- 239000012774 insulation material Substances 0.000 claims description 6
- 239000004793 Polystyrene Substances 0.000 claims description 2
- 229920002223 polystyrene Polymers 0.000 claims description 2
- 230000008569 process Effects 0.000 abstract description 4
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 14
- 239000007789 gas Substances 0.000 description 13
- VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N methane Chemical compound C VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 8
- 238000007789 sealing Methods 0.000 description 6
- 238000013461 design Methods 0.000 description 5
- 239000011449 brick Substances 0.000 description 4
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 4
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 4
- 239000003345 natural gas Substances 0.000 description 4
- 229920005830 Polyurethane Foam Polymers 0.000 description 3
- 230000004888 barrier function Effects 0.000 description 3
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 3
- 239000011464 hollow brick Substances 0.000 description 3
- 239000011496 polyurethane foam Substances 0.000 description 3
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 2
- 239000000919 ceramic Substances 0.000 description 2
- 230000005611 electricity Effects 0.000 description 2
- 230000009467 reduction Effects 0.000 description 2
- 238000003303 reheating Methods 0.000 description 2
- 239000002689 soil Substances 0.000 description 2
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 238000004378 air conditioning Methods 0.000 description 1
- 238000003915 air pollution Methods 0.000 description 1
- 230000009286 beneficial effect Effects 0.000 description 1
- 239000004568 cement Substances 0.000 description 1
- 230000008859 change Effects 0.000 description 1
- 239000011248 coating agent Substances 0.000 description 1
- 238000000576 coating method Methods 0.000 description 1
- 239000004567 concrete Substances 0.000 description 1
- 230000002950 deficient Effects 0.000 description 1
- 238000006073 displacement reaction Methods 0.000 description 1
- 238000004090 dissolution Methods 0.000 description 1
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 1
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 1
- 238000005485 electric heating Methods 0.000 description 1
- 229920006248 expandable polystyrene Polymers 0.000 description 1
- 238000000605 extraction Methods 0.000 description 1
- 238000007710 freezing Methods 0.000 description 1
- 230000008014 freezing Effects 0.000 description 1
- 238000005246 galvanizing Methods 0.000 description 1
- 239000003673 groundwater Substances 0.000 description 1
- 229910052602 gypsum Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000010440 gypsum Substances 0.000 description 1
- 230000017525 heat dissipation Effects 0.000 description 1
- 229910001385 heavy metal Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000002347 injection Methods 0.000 description 1
- 239000007924 injection Substances 0.000 description 1
- 239000011810 insulating material Substances 0.000 description 1
- 239000012212 insulator Substances 0.000 description 1
- 238000005304 joining Methods 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 238000012423 maintenance Methods 0.000 description 1
- 239000000463 material Substances 0.000 description 1
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 1
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 1
- 238000000465 moulding Methods 0.000 description 1
- 238000000059 patterning Methods 0.000 description 1
- 239000011505 plaster Substances 0.000 description 1
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 description 1
- 230000005855 radiation Effects 0.000 description 1
- 230000001105 regulatory effect Effects 0.000 description 1
- 239000007787 solid Substances 0.000 description 1
- 238000010025 steaming Methods 0.000 description 1
- 229920001169 thermoplastic Polymers 0.000 description 1
Classifications
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
- F24F—AIR-CONDITIONING; AIR-HUMIDIFICATION; VENTILATION; USE OF AIR CURRENTS FOR SCREENING
- F24F5/00—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater
- F24F5/0046—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater using natural energy, e.g. solar energy, energy from the ground
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
- F24D—DOMESTIC- OR SPACE-HEATING SYSTEMS, e.g. CENTRAL HEATING SYSTEMS; DOMESTIC HOT-WATER SUPPLY SYSTEMS; ELEMENTS OR COMPONENTS THEREFOR
- F24D5/00—Hot-air central heating systems; Exhaust gas central heating systems
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
- F24F—AIR-CONDITIONING; AIR-HUMIDIFICATION; VENTILATION; USE OF AIR CURRENTS FOR SCREENING
- F24F5/00—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater
- F24F5/0046—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater using natural energy, e.g. solar energy, energy from the ground
- F24F5/005—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater using natural energy, e.g. solar energy, energy from the ground using energy from the ground by air circulation, e.g. "Canadian well"
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
- F24T—GEOTHERMAL COLLECTORS; GEOTHERMAL SYSTEMS
- F24T10/00—Geothermal collectors
- F24T10/10—Geothermal collectors with circulation of working fluids through underground channels, the working fluids not coming into direct contact with the ground
- F24T10/13—Geothermal collectors with circulation of working fluids through underground channels, the working fluids not coming into direct contact with the ground using tube assemblies suitable for insertion into boreholes in the ground, e.g. geothermal probes
- F24T10/17—Geothermal collectors with circulation of working fluids through underground channels, the working fluids not coming into direct contact with the ground using tube assemblies suitable for insertion into boreholes in the ground, e.g. geothermal probes using tubes closed at one end, i.e. return-type tubes
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
- F24F—AIR-CONDITIONING; AIR-HUMIDIFICATION; VENTILATION; USE OF AIR CURRENTS FOR SCREENING
- F24F5/00—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater
- F24F5/0046—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater using natural energy, e.g. solar energy, energy from the ground
- F24F2005/0057—Air-conditioning systems or apparatus not covered by F24F1/00 or F24F3/00, e.g. using solar heat or combined with household units such as an oven or water heater using natural energy, e.g. solar energy, energy from the ground receiving heat-exchange fluid from a closed circuit in the ground
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02A—TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
- Y02A30/00—Adapting or protecting infrastructure or their operation
- Y02A30/27—Relating to heating, ventilation or air conditioning [HVAC] technologies
- Y02A30/272—Solar heating or cooling
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02B—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO BUILDINGS, e.g. HOUSING, HOUSE APPLIANCES OR RELATED END-USER APPLICATIONS
- Y02B10/00—Integration of renewable energy sources in buildings
- Y02B10/20—Solar thermal
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02B—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO BUILDINGS, e.g. HOUSING, HOUSE APPLIANCES OR RELATED END-USER APPLICATIONS
- Y02B10/00—Integration of renewable energy sources in buildings
- Y02B10/40—Geothermal heat-pumps
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02B—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO BUILDINGS, e.g. HOUSING, HOUSE APPLIANCES OR RELATED END-USER APPLICATIONS
- Y02B30/00—Energy efficient heating, ventilation or air conditioning [HVAC]
- Y02B30/54—Free-cooling systems
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02E—REDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
- Y02E10/00—Energy generation through renewable energy sources
- Y02E10/10—Geothermal energy
Abstract
A találmány szerinti eljárás sőrán a föld alatti rétegekbőlfeljűttatőtt levegőt az épület falai belső őldalán elrendezettlégcirkűlációs hőszigetelő rendszer (11) légcsatőrnájábankörbecirkűláltatják, és a cirkűlációt a környezeti hőmérséklet és azépület belső helyiségében (19) űralkődó hőmérséklet közöttikülönbségtől függően időszakősan megszüntetik és újraindítják. Aberendezés belső hőszigetelő légrést (23), légcsatőrnát (51) és külsőhőszigetelő légrést (50) tartalmazó, a földben kialakítőtt fűrattal(49) csővezetékrendszeren keresztül vagy az épület pincéjénekaljzatában, vagy az épület padlózata alatt elrendezett hőcserélővelvan összekapcsőlva, ahől a csővezetékrendszerben hőmérséklet-szabályőzóval (47, 48) működtetőkapcsőlatban lévő ventilátőr (12) vanelrendezve. A hőszigetelő falbűrkőlat csap-hőrőny kötésselparkettaszerűen egymásba illeszthető, a hőszigetelendő fal felületéhezigaződó alakkal kiképzett, műanyagból való falbűrkőló elemekből áll,amelyek légcsatőrnát, külső légrést és belső légrést képeznek, ahől afalbűrkőló elemeknek a hőszigetelendő fal felé eső őldala fémréteggelvan bevőnva. ŕ
Description
A találmány tárgya eljárás épületek fűtésére és hűtésére, amelynek során a fold alatti rétegekben meglévő hőenergiát hasznosítjuk, amikor is geotermikus hőenergiával felmelegített, föld alatti rétegekből feljuttatott levegőt az épület térhatároló szerkezetének egy belső helyiség belseje felé mutató oldalán elrendezett légcsatomában cirkuláltatunk. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljárás foganatosítására, amely az épületben lévő fűtendő/hűtendő belső helyiséget határoló falai belső oldalán elrendezett, föld alatti rétegekkel összekapcsolt föld alatti rétegekből feljuttatott levegővel táplált légcsatornával van ellátva. A találmány tárgya még hőszigetelő falburkolat, különösen a találmány szerinti berendezés légcirkulációs hőszigetelő rendszerének kialakítására, amely hőszigetelő falburkolat egymáshoz illeszthető, levegő cirkuláltatására alkalmas légcsatomát képező üreggel ellátott elemekből áll, amelyek a hőszigetelendő falra belülről vannak rögzítve.
A műszaki irodalomból és gyakorlatból különféle eljárások és berendezések ismertek, amelyek épületek belső helyiségeinek fűtésére és hűtésére alkalmasak.
Herbert Jüttemann összeállításában a Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1983-ban megjelent „Energiatakarékos villamos fűtés és klimatizálás” című könyve ismerteti a környezet hőjének különböző hasznosítási módjait. így például a talaj és a talajvíz hőjének felhasználásával üzemelő lakóházi hőszivattyúk elvét, amely lényegében villamos üzemű kompresszoros hűtő körfolyamattal vonja el például a talajban lévő szabad hőt, ami eközben lehűl, a hasznos hő pedig - magasabb hőmérsékletszintre emelve - alkalmas a lakóházak belső helyiségeinek felfűtésére. A könyv gazdaságossági számításai alapján hőszivattyú alkalmazása esetén hagyományos olaj- vagy gáztüzelésű központi fűtőberendezéssel összehasonlítva mintegy 25%-ig terjedő energiamegtakarítás érhető el. Ezt a megoldást, mivel az elektromos energia a nyugati országokban, de Magyarországon is többszörösébe kerül, mint például az azonos energiatartalommal rendelkező földgáz, ezért főképp azokban az országokban alkalmazzák, ahol olcsó a villamos áram.
Miután a lakások fűtésére kifejlesztett hőszivattyúk beszerzési ára nagyságrenddel magasabb, mint a hagyományos fűtőberendezések ára, ezért a lakóházak hőszivattyúval történő fűtésére való átállás beruházási költségeinek visszatérülésével nem lehet számolni.
Elvileg a hőszivattyúk a helyiségek hűtésére is használhatók, ez azonban ellentmond az energiatakarékossági törekvéseknek, továbbá helyiséghűtéshez speciális elosztórendszer kiépítése szükséges, ezért mindenképpen költséges megoldásnak kell tekinteni.
A 76 077 (HU) közzétételi számú irat - amely 1997. 06. 30-án lett közzétéve - olyan térhatároló szerkezetet ismertet, amely építmények belső tere és az azt körülvevő külső tér közötti hőáram csökkentésére szolgál, és amely geotermikus forráshoz kapcsolt, gáznemű vagy folyékony hőhordozó közeggel táplált hőgáttal van ellátva, amelynek hőmérséklete a belső tér hőmérséklete és a külső tér hőmérséklete közötti értékű. A hőgát például csőrácsként lehet kiképezve, amelyben a hőhordozó közeget cirkuláltatják. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a belső tér hőmérsékleténél kisebb hőmérsékletű hőhordozó közeg cirkuláltatása során a hőhordozó közeg a belső hőenergiának egy részét elvonja, így a rendszer hatékonyságát rontja, tehát nem képvisel energiatakarékos megoldást, továbbá nem ad megoldást a falak hőkisugárzásából a téli időszakban a belső térre ható energiaveszteségek, valamint a nyári időszakban jelentkező energiatöbblet csökkentésére sem.
Az EP 0 479 308 számú közzétételi irat olyan épületet ismertet, amelynek falai és födéméi légjáratokkal vannak ellátva, amelyekben fűtési rendszer által felmelegített levegőt cirkuláltatnak. A falak vízpára-áteresztő anyagból vannak, különösen kerámiából, gipszből vagy cementkeverékből, amely anyagok viszonylag jó hővezető képességgel rendelkeznek, hogy a belső tér felé megfelelő hőátadást biztosítsanak. Az így kialakított falszerkezet nem alkalmas geotermikus energia hasznosítására.
A találmány szerinti megoldás célkitűzése egy olyan fűtési rendszer kifejlesztése, amely lehetővé teszi a geotermikus energia fűtési célra történő felhasználásának nagymértékű elterjedését azáltal, hogy egyszerű és kedvező áron állítható elő, kis szervizköltséget igénylő szerkezeti elemek felhasználásával teszi lehetővé az épületek belső helyiségeinek fűtését, továbbá a kifejlesztett rendszer a nyári időszakban biztosítja a belső helyiségek hűtését, mindemellett az üzemelési költségei a hagyományos fűtési vagy hűtési megoldások üzemeltetési költségeinek körülbelül 10%-ára csökkenthetők. Célkitűzésünk továbbá, hogy olyan hőszigetelő falburkolatot hozzunk létre, amely előnyösen alkalmazható a találmány szerinti berendezés megvalósítására.
A találmány alapja az a felismerés, hogy az épületek belső helyiségeinek felfűtéséhez szükséges energiahordozók elégetésének mennyiségét lényegesen lecsökkenthetjük, ha az épületek külső falait, valamint a futetlen helyiségekkel határos falait és a kültérrel vagy padlástérrel határos födémrészét egy olyan légcirkulációs hőszigetelő rendszerrel fedjük le, amelyben lehetőség van a geotermikus hőenergia által célszerűen 12-15 °C-ra felmelegített levegő legkisebb energiaveszteséggel történő körbecirkuláltatására. Ennek megvalósításához legalább három feltétel teljesülése szükséges:
1. azt a légrést, amelyben a geotermikus energiával felmelegített levegő áramlik, a lehető legjobban el kell szigetelni az épület külső falától, hogy ezáltal a hőátadásból származó veszteséget minimálisra csökkentsük,
2. a felmelegített levegőt megfelelő sebességgel kell áramoltatni a légrésben ahhoz, hogy a levegő hőingadozása a legkisebb legyen,
3. a földben olyan furatot, esetleg föld alatti aknát vagy pincét kell kialakítani, amelyet összekapcsolva a légcirkulációs hőszigetelő rendszerben kialakított légréssel az ezáltal létrehozott zárt térben átáramló levegő energiavesztesége folyamatosan pótolható legyen a földben hozzáférhető geotermikus energiából.
Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén a fűtendő épület már úgy tekinthető, mintha teljes egészében a földbe lenne süllyesztve, azaz a belső helyiségek lég2
HU 217 496 Β hőmérséklete a kültéri időjárás változásaitól függetlenül 10-12 °C körüli értéken állandósul. Ennek a léghőmérsékletnek a beviteli energiaszükséglete egy 500-600 m3 laktérfogatú épület esetén 80-100 W/h, amely energiamennyiség a légáramlást biztosító ventilátor folyamatos üzemeltetésére fordítódik.
Felismertem továbbá, hogy a belső helyiségek hőmérséklete a legkevesebb pluszenergia felhasználásával például 20 °C-ra megnövelhető, ha:
a) a belső helyiségeket kiegészítő fűtőtestekkel látjuk el, vagy a föld alatti rétegekből olyan mélységből vezetjük fel a hőenergiát, amely mélységben a hőmérséklet már megfelelően nagy értékű,
b) a légcirkulációs hőszigetelő rendszerben elhelyezkedő légrés a belső helyiség légterével érintkező felületek mentén megfelelően le van szigetelve, hogy a kiegészítő fűtőtestek által a légtérbe juttatott hőmennyiségből minél kevesebb fordítódjon a légrésben cirkuláló levegő által tartalmazott hőmennyiség tovább növelésére, amely végül is a foldbejuttatva elveszne.
Felismertem továbbá, hogy a légcirkulációs hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén nyári meleg napokon ugyanazzal a berendezéssel megvalósítható az épületek belső helyiségeinek hűtése is, azáltal, hogy a légcirkulációs hőszigetelő rendszerben kialakított légrésben a 12-15 °C-os (földmeleg) levegőt folyamatosan átáramoltatjuk. Az így megvalósított hűtés minden más ismert megoldásnál energiatakarékosabb, továbbá nagy előnye még, hogy nem igényli még az egyébként is szükséges fűtési rendszeren kívül újabb berendezések alkalmazását.
A feladat megoldására olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során a találmány szerint a föld alatti rétegekből feljuttatott levegőt fűtés vagy hűtés során a fűtendő/hűtendő helyiségnek a kültérrel és más fűtetlen helyiséggel határos falait és födémrészeit a belső helyiség belseje felől teljesen lefedő - belső hőszigetelő légréssel, légcsatomával és külső hőszigetelő légréssel ellátott - légcirkulációs hőszigetelő rendszernek legalább a légcsatomájában körbecirkuláltatjuk, miközben a külső környezeti hőmérsékletet (tk) egy, az épületen kívül elhelyezkedő hőmérséklet-szabályozóval folyamatosan érzékeljük, és a fűtés során t, < tk -1 °C feltétel teljesülése esetén - ahol tj a légcsatomában körbecirkuláltatott levegő hőmérséklete - hőmérséklet-szabályozó segítségével a légcirkulációt megszakítjuk, és a belső helyiségnek a kívánt hőmérsékletre való, esetlegesen szükséges további felfűtését a belső helyiséghez előnyösen társított kiegészítő fűtőtestekkel biztosítjuk, míg a belső helyiség hűtése során egy, a belső helyiségben elrendezett hőmérséklet-szabályozóval folyamatosan érzékelt hőmérsékletnek egy meghatározott értéken való túllépése esetén a geotermikus hőenergia által meghatározott hőmérsékletértéken tartott levegőnek a légcsatomában való körbecirkuláltatását indítjuk, míg belső helyiség érzékelt hőmérsékletének egy meghatározott érték alá történő csökkenése esetén a levegő cirkuláltatását megszüntetjük.
Célszerű, ha a geotermikus hőenergiával felmelegített levegőt az épület alatt a földben kialakított füratból vagy az épület pincéjének aljzatában vagy az épület padlózata alatt elrendezett hőcserélőből szívócsövön és nyomócsövön keresztül juttatjuk a légcsatomába, éspedig fűtéskor a légcsatomának a padlózattól mért legmagasabban fekvő részén áramoltatjuk be és a legalacsonyabban fekvő részén áramoltatjuk vissza a szívócsőbe, míg hűtéskor a légcsatomának a padlózattól mért legalacsonyabban fekvő részén áramoltatjuk be és a legmagasabban fekvő részén szívjuk el.
Ezen eljárási mód különösen jó hatásfokot biztosít.
Az épületek belső helyiségeinek nyári időszakban történő hűtésekor célszerű, ha a hűtéshez szükséges legkisebb hőtartalommal rendelkező levegőmennyiséget cirkuláltatjuk át a rendszeren, amit úgy érünk el, hogy a belső helyiség hűtésekor 300 m-nél nagyobb mélységű füratban meghatározott mélységben, előnyösen 100 és 200 m közötti mélységben a nyomócsőben áramló levegő irányát megváltoztatjuk, és így a visszaáramló levegőt ismét a szívócsőbe juttatjuk.
Amennyiben az épületek belső helyiségeinek fűtését kiegészítő fűtés alkalmazása nélkül kívánjuk megvalósítani, legcélszerűbben akkor járunk el, ha a geotermikus hőenergiával felmelegített levegőt a fold alatti rétegekből előnyösen 400 m-nél nagyobb mélységből juttatjuk a légcsatomába. Ezáltal a belső helyiség légterének alaphőmérsékletét előnyösen 20 °C hőmérsékletre növelhetjük.
Amennyiben kiegészítő fűtőtesteket alkalmazunk, energiatakarékos fűtés biztosítható, ha a kiegészítő fűtőtesteket csak akkor üzemeltetjük, amikor a belső helyiségben személy tartózkodik. Célszerű tehát, ha az épület egyes belső helyiségeiben elrendezett - előnyösen infrasugaras - mozgásérzékelővel személynek a vonatkozó belső helyiségbe való belépését vagy a helyiségben való tartózkodását vagy a belső helyiség elhagyását érzékeljük, és belépés vagy benttartózkodás esetén egy szabályozóegység közbeiktatásával automatikusan bekapcsoljuk a belső helyiséghez társított fűtőtestet, vagy ezeket kikapcsoljuk, amikor a személy a belső helyiséget elhagyja.
Előnyös, ha a belső helyiség hűtésekor egy átirányítószelep működtetésével a légcirkulációs hőszigetelő rendszer belső hőszigetelő légrésébe vezetjük a levegőáramot.
A feladat megoldására továbbá épületek fűtésére és hűtésére olyan berendezést hoztunk létre, amelynél az épületben lévő fűtendő/hűtendő belső helyiséget határoló falai belső oldalán elrendezett, fold alatti rétegekkel összekapcsolt föld alatti rétegekből feljuttatott levegővel táplált légcsatomával van ellátva, amely a találmány szerint a fűtendő/hűtendő belső helyiség kültérrel határos külső falai, továbbá fűtetlen helyiséggel és a kültérrel határos falai vagy födéméi a belső helyiség belseje felé mutató oldalon - hármas műanyag lemezből álló, egymásra épülő belső hőszigetelő légréssel, légcsatomával és külső hőszigetelő légréssel ellátott légcirkulációs hőszigetelő rendszerrel vannak lefedve, ahol legalább a középen elhelyezkedő légcsatoma szívócsővel és nyomócsővel ellátott csővezetékrendszeren keresztül a földben kialakított furattal vagy az épület
HU 217 496 Β pincéjének aljzatában vagy az épület padlózata alatt elrendezett hőcserélővel - összefüggő zárt teret képezően - van összekapcsolva, ahol a csővezetékrendszerbe legalább egy ventilátor van beépítve, amely ventilátor legalább az egyik felfutott vagy lehűtött belső helyiségben felszerelt - előnyösen kiegészítő fűtőtesteket is működtető - hőmérséklet-szabályozóval, valamint az épületen kívül elrendezett hőmérséklet-szabályozóval van működtetőkapcsolatban.
Előnyös, ha 0,5 W/m2K értéknél nagyobb hőátbocsátási tényezőjű külső fal vagy födém esetén a külső fal vagy födém és a külső hőszigetelő légrés közé előnyösen legalább 5 mm vastagságú jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés van elrendezve, míg 1,0 W/m2K értéknél nagyobb hőátbocsátási tényezőjű külső fal vagy födém esetén a külső fal vagy födém és a külső hőszigetelő légrés külső fal felé eső felületére előnyösen legalább 5-5 mm vastagságú, jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés van elhelyezve, továbbá 200 m-nél nagyobb mélységű furat esetén célszerűen a belső hőszigetelő légrést határoló műanyag lemezek legalább egyik oldalán legalább 55 mm vastag, jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés van elhelyezve.
Célszerű továbbá, ha a földbe 300 m-nél mélyebbre nyúló furatban a nyomócsövön belül elhelyezkedő szívócső vége alsó légátfolyó nyílással/nyílásokkal, teljes mélységének középrészén pedig felső légátfolyó nyílással/nyílásokkal van ellátva, továbbá kézzel működtethető szabályozószerve van, amely a nyomócsőben áramló levegőnek a középrésznek megfelelő mélységben történő irányváltoztatását közös huzalra rögzített nehezékkel ellátott légátfolyó nyílást lezáró dugó és levegőáram-elterelő hüvely együttes mozgatását alsó horonyba és felső horonyba illeszthető huzalrögzítő reteszen keresztül biztosító szabályozószerv.
A feladat megoldására továbbá hőszigetelő falburkolatot hoztunk létre, amely előnyösen a találmány szerinti berendezés légcirkulációs hőszigetelő rendszerének kialakítására alkalmas és egymáshoz illeszthető, levegő cirkuláltatására alkalmas légcsatomát képező üreggel ellátott elemekből áll, amelyek a hőszigetelendő falra belülről vannak rögzítve, ahol a találmány szerint az elemek parkettaszerűen - csap-horony kötéssel - egymásba illeszthető, a hőszigetelendő fal felületéhez illeszkedő alakkal kiképzett, műanyagból való falburkoló elemek, amelyek a levegő cirkuláltatására alkalmas légcsatoma és a burkolandó fal között elhelyezkedő zárt cellákból álló legalább egy külső légréssel, valamint a légcsatomának a külső légréssel szembeni oldalán elhelyezkedő zárt cellákból álló legalább egy belső hőszigetelő légréssel is el vannak látva, ahol a műanyagból való falburkoló elemeknek legalább a hőszigetelendő fal felé eső és attól távtartók révén távköznyire elhelyezkedő oldala fémréteggel van bevonva.
Célszerű, ha a földben kialakított furatba beépített nyomócső vége és a nyomócső belsejében elhelyezkedő szívócső vége közös fenéklemezzel van ellátva, a szívócső alsó légátfolyó nyílással (nyílásokkal) van ellátva, amely szívócső a nyomócső épületen belüli szakaszán kialakított kivezetőnyíláson keresztül a nyomócső belsejéből van kivezetve.
Az elvégzett mérések alapján 560 m3 lakótérfogatú - a találmány szerinti légcirkulációs hőszigetelő rendszerrel ellátott - épület esetén a FÉGTHERM Gázkészülékgyártó Rt. C24 típusjelű szivattyús gázfűtőkészülékével üzemeltetett meleg vizes központi kiegészítő fűtés alkalmazása esetén napi átlag -10 °C kültéri hőmérsékletnél a belső helyiségek légterének 24 órán át történő, 20 °C hőmérsékleten tartásához 7 m3 földgázt kell elégetni, míg ugyanezen épületnek hasonló hőmérsékleti viszonyok biztosításához a légcirkulációs hőszigetelő rendszer alkalmazása nélkül 40 m3 földgáz elégetése szükséges, azaz a légcirkulációs hőszigetelő rendszer alkalmazásával 17,5%-ra csökkenthető a földgázfogyasztás.
A találmányt az alábbiakban előnyös kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az
1. ábrán egy kétszintes családi házhoz társított találmány szerinti berendezésnek egy kiviteli alakja, a
2. ábrán az 1. ábra szerinti családi ház földszintjének felülnézete, a
3. ábrán az 1. ábra szerinti családi ház tetőtér-beépítésének felülnézete, a
4. ábrán a földben kialakított furatban elhelyezkedő, hőszigetelésekkel ellátott szívó- és nyomócső metszete, az
5. ábrán a földben kialakított, 300 m-nél mélyebb furatban elhelyezkedő, a felső légátfolyó nyílásokat levegőáram-elterelő hüvellyel lezárva tartó szívócső és a hozzá csatlakozó szabályozószerv, valamint a nyomócső metszete, a
6. ábrán az 5. ábra szerinti, a szívócső alsó légátfolyó nyílásait lezáró dugó és a hozzá csatlakozó szabályozószerv elvi vázlata, a
7. ábrán a külső fal felületét lefedő légcirkulációs hőszigetelő rendszer elvi vázlatának metszete, a
8. ábrán az 1. ábra szerinti családi ház fűtéséhez való napi átlagos földgázfogyasztás grafikonjai, a
9. ábrán egy kétszintes családi házhoz társított találmány szerinti berendezésnek egy további kiviteli alakja, a
10. ábrán egy kétszintes családi házhoz társított találmány szerinti berendezésnek egy további kiviteli alakja, a
11. ábrán belső és külső hőszigetelő légréssel és légcsatornával ellátott, műanyagból való középső falburkoló elem alulnézete, a
12. ábrán all. ábra szerinti falburkoló elem elölnézete, a
13. ábrán all. ábra szerinti falburkoló elem bal oldali nézete, a
14. ábrán all. ábra szerinti falburkoló elem A-A metszete, a
15. ábrán a falhoz illeszkedő, két, egymásba kapcsolódó, műanyagból való középső falburkoló elem és egy végső falburkoló elem felülnézete, a
HU 217 496 Β
16. ábrán a falhoz illeszkedő, egymásba kapcsolódó, műanyagból való középső falburkoló elem és egy végső falburkoló elem oldalnézete, a
17. ábrán belső és külső hőszigetelő légréssel és légcsatornával ellátott, műanyagból való falburkoló sarokelem egyméretű axionometrikus rajza, a
18. ábrán műanyagból való, homyos falburkoló végzáróelem egyméretű axionometrikus rajza, a
19. ábrán műanyagból való, csapos falburkoló végzáróelem egyméretű axionometrikus rajza, míg a
20. ábrán műanyagból való, falburkoló csúcselem egyméretű axionometrikus rajza látható.
Az 1. ábra egy tetőtér-beépitéses, félig alápincézett családi házat mutat be, amelynek földszintje 17 bejárati ajtóval és üreges téglából épített 8 külső falakkal, valamint íutetlen helyiségekkel határos, ugyancsak téglából álló 9 fallal határolt 19 belső helyiségekből, továbbá 10 garázsból áll. A földszinten elhelyezkedő 19 belső helyiségek kerámialapokkal fedett 16 padlózattal vannak ellátva. A családi ház 1 tetőzete alatti tetőtér-beépítés szintén tartalmaz 19 belső helyiségeket, amelyeket felülről 4 födém vagy 5 padlástér határol. A földszinten és a felső szinten lévő 19 belső helyiségeket mindkét oldalt fűtött helyiségekkel határos 15 födém választja el egymástól. Az egymás mellett elhelyezkedő 19 belső helyiségek között téglából épített 14 belső falak helyezkednek el. A felső szinten elhelyezkedő 6 terasznak a földszinten elhelyezkedő 19 belső helyiségek fölötti födémrésze 7 hőszigeteléssel van ellátva. A földszinten és a felső szinten elhelyezkedő helyiségek 3 ablakokkal, míg a tetőtérben kialakított 19 belső helyiségek 2 tetőablakokkal vannak ellátva.
A családi ház fűtését a téli időszakban vagy hűtését a nyári meleg napokon 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer biztosítja, amely 13 szívócsövön, 20 nyomócsövön és a 18 pincében elhelyezkedő 12 ventilátoron keresztül kapcsolódik 49 furattal, amely 22 földfelszín alatt a földben van kiképezve. A 13 szívócsövet és a 20 nyomócsövet a hőveszteség csökkentése érdekében célszerű a 21 házalap alatt 1,5 m-nél nagyobb B mélységben bevezetni a családi házba. A földben kialakított 49 furat A mélysége ideális esetben 50 és 100 m közötti tartományban van.
A 12 ventilátor ki-/be kapcsolását a téli fűtési időszakban egy, a családi ház 8 külső falára felszerelt és a külső környezeti hőmérséklet érzékelésére alkalmas 48 hőmérséklet-szabályozó, a nyári meleg időszakban hűtési célból pedig a fütendő helyiségben elrendezett 47 hőmérséklet-szabályozó végzi.
A 2. ábra az 1. ábra szerinti családi ház földszintjének, a 3. ábra pedig tetőterének a beosztását mutatja be. Az 1., 2. és 3. ábrákat együttesen áttekintve ismerhető meg a 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer elhelyezkedésének lényege, amely abban nyilvánul meg, hogy az egész ház 19 belső helyiségeinek kültérrel vagy fütetlen helyiségekkel, mint például az 5 padlástér, vagy a 10 garázzsal határos teljes falfelületét - a nyílászárók kivételével és a födémrész teljes, a 19 belső helyiségeinek légterével határos felületét lefedi. Ezáltal tulajdonképpen energetikai szempontból hasonlóan kedvező hatás érhető el, mintha az egész házat a földbe süllyesztenénk anélkül, hogy ezen utóbbi feltételezett megoldás kedvezőtlen vonatkozásaival - mint például a kivitelezési költségek megnövekedése vagy például a természetes világítás hiányának élettani szempontból káros következményei stb. - kellene számolni.
A 4. ábra a földben kialakított 49 furatot, a benne elhelyezkedő 13 szívócsövet és 20 nyomócsövet szemlélteti, amely 49 furat A mélysége ideális esetben 50 m és 100 m közötti. Ez azért a legoptimálisabb mélység, mert ilyen mélyre a földbe aránylag kis költséggel lehet lefumi, és ilyen hosszúságú csövekben a levegő cirkuláltatása során még kis légellenállás lép fel, amiből kifolyólag kis energiafelvétellel - 50-100 W/h - üzemeltethető 12 ventilátor építhető be a rendszerbe, miközben az épület belső helyiségeinek fűtése során jelentős, több mint 80%-os energiamegtakarítás érhető el. Tehát ebben az esetben kis beruházási és üzemeltetési költségráfordítással nagy energiamegtakarítás érhető el. Nagyobb mélységű furat esetén a költségarányok megváltoznak, mivel a befektetési költségek lényegesen megnőnek, viszont az 50 m és 100 m közötti furatmélységhez viszonyított megtakarítások növekményei szerényebbek lesznek.
A 49 furatba kerülő 20 nyomócsőként és 13 szívócsőként felhasználható a kereskedelmi forgalomban beszerezhető PVC-csövek d= 160-200 mm-es, D=220-280 mm-es átmérőkkel. A 49 furatba beállított vagy a földbe előnyösen 1,5 m-nél nagyobb B mélységben lefektetett 20 nyomócső végét és a 20 nyomócsőben koncentrikusan elhelyezkedő 13 szívócső végét közös 54 fenéklemez zárja le. A 13 szívócső 54 fenéklemez feletti részén 39 alsó légátfolyó nyílás (nyílások) van(nak) kialakítva. A 20 nyomócsövet 2 m-nél kisebb E talajmélységig célszerű belső hőszigetelő 67 légrést tartalmazó burkolattal körülvenni - ez készülhet szintén PVC-csőből -, amelyet a hőveszteség csökkentése céljából előnyös lehet 68 hőszigeteléssel, például zárt ellás poliuretánhab burkolattal ellátni. Ezen túlmenően a jobb hőszigetelés céljából 3 m-nél kisebb G mélységig a 20 nyomócsövet szintén érdemes 69 hőszigeteléssel ellátni, ami ugyancsak készülhet zárt cellás poliuretánhabból. Végül a 13 szívócsövet 5 m-nél kisebb C mélységig 70 hőszigeteléssel ellátva az energiaveszteségek tovább csökkenthetők.
A 13 szívócsövet célszerű már az épületen belül kivezetni a 20 nyomócső falában kialakított 24 kivezetőnyíláson át a 20 nyomócsőből.
A 13 szívócső és a 20 nyomócső koncentrikus elhelyezkedését 71 távtartók beépítésével lehet biztosítani.
Az 5. és 6. ábra a 300 m-nél nagyobb A mélységben a földben kialakított 49 furatot, valamint a benne elhelyezkedő 20 nyomócsövet és 13 szívócsövet és bizonyos légátfolyó nyílások lezárását és más légátfolyó nyílások megnyitását lehetővé tevő megoldást mutat be, amelyek használata például a nyári időszakban, amikor az épület fűtéséről annak hűtésére, vagy a téli időszakban, amikor éppen fordítva, az épület hűtéséről annak fűtésére kell átállni, lehet előnyös. Ennél a meg5
HU 217 496 Β oldásnál a hűtésre vagy fűtésre való átállás céljából a 13 szívócső 39 alsó légátfolyó nyílásainak meghagyásával, előnyösen F=A/2-vel egyenlő F mélységben felső légátfolyó nyílásokat is ki kell alakítani a 13 szívócsövön. A 13 szívócső belsejében mozgathatóan 29 huzalra rögzítve beépítésre kerülnek 27 levegőáram-elterelő hüvely és légátfolyó nyílás lezárására szolgáló 28 dugó, amely alsó részébe nehézfémből, például ólomból készült 30 nehezék van beépítve. A légátfolyó nyílást lezáró 28 dugó és a 27 levegőáram-elterelő hüvely olyan távolságra helyezkednek el egymástól a 29 huzalon, hogy amikor a 27 levegőáramelterelő hüvely éppen lezárja a 40 felső légátfolyó nyílást (nyílásokat), akkor a légátfolyó nyílást lezáró dugó még szabadon hagyja a 39 alsó légátfolyó nyílást (nyílásokat) - lásd 5. ábra -, vagy amikor a 27 levegőáram-elterelő hüvely szabadon hagyja a 40 felső légátfolyó nyílást (nyílásokat), akkor a légátfolyó nyílást lezáró 28 dugó elzárja a 39 alsó légátfolyó nyílást (nyílásokat) - lásd 6. ábra. A 27 levegőáram-elterelő hüvelynek és a légátfolyó nyílást lezáró 28 dugónak a fűtési vagy hűtési folyamat átállításakor szükségessé váló mozgatása a 34 csőben haladó 29 huzal végére erősített 31 huzalrögzítő retesszel történik. A fűtésre való átállás esetén a 31 huzalrögzítő reteszt a 34 csőben kiképzett 36 bevágás alsó részén elhelyezkedő 32 alsó horonyban elforgatva lehet rögzítve. Hűtésre való átállás esetén pedig a 31 huzalrögzítő reteszt a 36 bevágás mentén megemelve és a 33 felső horonyba elforgatva történik a rögzítése.
A 34 csövet elmozdulás ellen 35 csőalátámasztás védi. A 30 nehezék állandó megfeszítés alatt tartja a huzalt. Mint az 5. és 6. ábrán látható, a bemutatott megoldással biztosítható, hogy fűtés esetén a nyomócsőben áramló 38 levegő a 39 alsó légátfolyó nyíláson visszafordulva a 37 visszaáramló levegő a 13 szívócsőbe kerüljön, vagy hűtés esetén a nyomócsőben áramló 38 levegő 40 felső légátfolyó nyíláson áramoljon vissza a 13 szívócsőbe.
A 7. ábra nagy hővezető képességgel rendelkező, tömör téglából készült 8 külső fal belső felületét lefedő 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer elvi vázlatát szemlélteti. A 8 külső fal belső felülete 7a hőszigeteléssel van ellátva, amely anyagát tekintve például habosított polisztirol lemez vagy például poliuretánhab lemez lehet. A 7a hőszigeteléstől 25 távtartók által meghatározott távolságra 50 külső hőszigetelő légrést képezően - az 50 külső hőszigetelő légréssel határos oldalon elrendezett - 7b hőszigeteléssel ellátott 41 műanyag lemez van elrendezve, a 41 műanyag lemeztől 25 távtartók által meghatározott távolságra 51 légcsatomát képezően 52 műanyag lemez van elrendezve, amely szintén 7c hőszigeteléssel - amely az 52 műanyag lemeznek az 51 légcsatomával ellentétes oldalán van elrendezve - van ellátva. Ezáltal biztosítható, hogy az 52 és műanyag lemezek sima felületei között kialakított 51 légcsatomában a téli időszakban jelentkező intenzívebb hőcsere által fellépő nagyobb hőleadás kompenzálására a 26 levegőáram a lehető legkisebb légellenállás jelentkezése mellett a lehető legnagyobb sebességgel tudjon áramolni. Végül az 52 műanyag lemeztől a 25 távtartók által meghatározott távolságra a 8 külső fal felé eső oldalán elrendezett 7d hőszigeteléssel ellátott - 23 belső hőszigetelő légrést képezően - 53 műanyag lemez van rögzítve.
Általában a fűtést vagy a hűtést az 51 légcsatomában cirkuláltatott 26 levegőáram végzi, de célszerűen ettől el is lehet térni, például intenzívebb hűtés igénylése esetén a 26 levegőáramot célszerű a 23 belső hőszigetelő légrésbe irányítani. A 7c és 7d hőszigetelések durvább felületi kialakítása következtében a 23 belső hőszigetelő légrés légellenállása ugyan nagyobb lesz, mint az 51 légcsatoma esetén, ennek ellenére a nyári időszakban szükséges intenzív hőelvonás mégis megvalósítható azáltal, hogy az 53 műanyag lemez közvetlenül érintkezik a 19 belső helyiség légterével. A 7. ábrán vázolt 7a, 7b, 7c, 7d hőszigetelések alkalmazásától is adott esetben el lehet térni, például ha a 8 külső fal lényegesen kisebb hővezető képességgel rendelkezik, mert például üreges téglából készült és kívülről hőszigetelő vakolattal van ellátva. Ebben az esetben sem a falat belülről, sem a 41 műanyag lemezt nem kell ellátni újabb 7a vagy 7b hőszigeteléssel.
Abban az esetben, ha például a földben kialakított 49 fürat A mélysége az 500 m-t eléri, akkor kisegítő fűtés nélkül is biztosítható az épület 19 belső helyiségeinek a felfűtése a leghidegebb téli időszakban is, ezért ebben az esetben nincs szükség a 23 belső hőszigetelő légrés kialakítására, így elmaradhat az 53 műanyag lemez és az azt lefedő 7d hőszigetelés is.
A 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer kiépítése történhet a 7a, 7b, 7c, 7d hőszigeteléseknek és a 41, 52, 53 műanyag lemezeknek 25 távtartók közbeiktatásával rétegenként történő rögzítésével a 8 külső falhoz vagy előre gyártott elemekből, amelyek a szükséges hőszigeteléssel el vannak látva, és tartalmazzák a 23 belső hőszigetelő légrést, az 50 külső hőszigetelő légrést és az 51 légcsatomát, helyszíni összeillesztéssel és rögzítéssel.
A 8. ábra egy kívül-belül normál vakolattal ellátott, üreges téglából épített, 560 m3 lakótérfogatú tetőtér-beépítéses családi ház fűtési szezonban mért átlagos napi gázfogyasztásának változásait mutatja be a kültéri hőmérséklet függvényében, ahol 42 görbe azon gázfogyasztást mutatja, amely a találmány szerinti berendezés alkalmazása nélkül mérhető. A diagramból leolvasható, hogy a külső hőmérséklettől függő napi átlagos gázfogyasztás a 42 görbe szerint mintegy 35%-kal csökkenthető az 50 külső hőszigetelő légrés beépítése által. A csökkenés mértékét az 50 külső hőszigetelő légrés alkalmazásával mérhető napi átlagos gázfogyasztásra jellemző 43 görbe szemlélteti. Az 51 légcsatoma és a 23 belső hőszigetelő légrés kiépítése által még további 25-27%-kal csökkenthető a napi gázfogyasztás. Ezt a csökkenést a napi átlagos gázfogyasztásra jellemző görbe mutatja. A geotermikus energiával felmelegített levegőnek az 51 légcsatomában történő átáramoltatásával további, átlag 40%-os gázfogyasztás-csökkenés érhető el, amit a napi átlagos gázfogyasztásra jellemző görbe szemléltet. A 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén lehetőség nyílik még a ki6
HU 217 496 Β egészítő fűtés takarékos használatára is, amellyel további átlag 50%-kal csökkenthető a napi gázfogyasztás mértéke. Légcirkulációs hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén ugyanis lehetőség van arra, hogy a kiegészítő fűtéssel is takarékoskodjunk. Ez úgy érhető el, hogy azokban a helyiségekben, ahol nem tartózkodunk, kikapcsoljuk a kiegészítő fűtést, és csakis azokban a helyiségekben alkalmazunk kiegészítő fűtést, ahol éppen bent tartózkodnak. Miután ennél a megoldásnál kicsi az a hőmennyiség, amelyet újrafűtés esetén a kiegészítő fűtőtesteknek át kell adni a felfűtendő helyiségek légterének felmelegítésére, azért a felfutés rövid időn belül megvalósítható, továbbá miután a falak a belső burkolat miatt nem tudnak 10 °C alá hűlni, ezért felfűtéskor a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben nem vész el a kiegészítő fűtőtestek kikapcsolása által nyert energia a lehűlt falak újramelegítése során. Az ilyen módon elérhető megtakarítás a 46 görbének és a 45 görbének összehasonlításával jól látható.
A 9. ábra ugyancsak egy tetőtér-beépítéses, részben alápincézett családi házat mutat be, amelynél a téli időszakban a fűtést és a nyári melegben a hűtést a 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer biztosítja azáltal, hogy a pince belső légterének a hőmérsékletét, amelyet a geotermikus hőenergia télen-nyáron 10 °C és 14 °C között állandósít, hasznosítja. Ennél a megoldásnál a 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszeren átcirkuláltatott levegőt keresztülvezetjük a pince aljzatába beépített 55 hőcserélőn. Az 55 hőcserélő, amely például egymáshoz csatlakoztatható, átmenőfuratokkal rendelkező betonelemekből stb. készülhet, előnyösen lefedheti a pince ház alatt elhelyezkedő oldalfalait is, és a kültér felé eső pinceoldalfalaknak a kültéri földfelszínre vonatkozó fagyhatár figyelembevételével legfeljebb 1 m-rel a 22 földfelszín alatt elhelyezkedő részeit. Természetesen a rendszer hatásfoka annál jobb, minél nagyobb a pince alapterülete. Amennyiben a légáramlás sebessége 1 m3/perc, abban az esetben a téli időszakban a 19 belső helyiségek alaphőmérséklete folyamatosan 8 °C és 10 °C között tartható (a pince alapterületétől függően), ami által a 8. ábra diagramjáról leolvasható, hogy a leghidegebb téli napokon is a kiegészítő fűtés alkalmazása esetén is több mint 65% földgáz takarítható meg. Ugyanakkor továbbra is lehetséges a kiegészítő fűtés takarékos használata, ami által a gázfogyasztás mértéke a hagyományos fűtési rendszerekhez viszonyítva 20% alá csökkenthető. Természetesen ezzel a megoldással is a nyári időszakban, a már leírtakhoz hasonlóan, az 55 hőcserélőn átcirkuláltatva a 11 légcirkulációs hőszigetelő rendszer 23 belső hőszigetelő légrését kitöltő levegőt, miután a pincében a talaj hőmérséklete nyáron nem emelkedik 15 °C fölé, ezért a hőcserélő képes a levegő többlethőjéből bizonyos hőmennyiség elvonására, és az így lehűlt levegő továbbcirkuláltatása által a 19 belső helyiségek hőmérsékletének a kültéri hőmérséklethez viszonyítva legalább 5-7 °C-kal történő lecsökkentésére. Ez a megoldás előnyösen alkalmazható azoknál a kertes családi házaknál, amelyek bizonyos mértékű alápincézettséggel rendelkeznek, mivel ezeknél a házaknál nincs szükség a földben kialakított 49 furat elkészítésére.
A 9. ábra szerinti megoldáséhoz hasonló hatásfok érhető el abban az esetben, ha a családi ház nincs alápincézve, és ezért az 55 hőcserélőt a 16 padlózat alá helyezik el. Az 55 hőcserélő fölött célszerű 56 hőszigetelő légréseket kialakítani a 16 padlózat alatt. Ezáltal a rendszer a téli időszakban kevésbé hűti a belső helyiségek padlózatát, és a kiegészítő fűtéssel elkerülhető a ház alatti föld fűtése, a nyári időszakban viszont a rendszer a hőt nem tudja visszajuttatni a 19 belső helyiségek légterébe (10. ábra).
A 11-20. ábrák olyan, hőre lágyuló műanyagból, például ütésálló polisztirolból fröccsöntéssel előállítható elemek rendszerét mutatja be, amely elemeket parkettaszerűen egymásba illesztve és helyenként a falhoz rögzítve bármilyen falnak a lakótérrel határos felülete könnyen lefedhető. Ezáltal a fal egyrészt tartós és szép kivitelű belső burkolatot kap, amelynek látható felülete akár utólag lefesthető vagy tapétázható, vagy maguk a burkolóelemek homlokfelülete a gyártás során bizonyos térbeli és/vagy színezett mintázattal, esetleg fautánzatúra színezett erezettel látható el, amikor is elmaradhat az utólagos festés vagy tapétázás művelete, másrészt az így kialakított burkolat biztosítja a falak kiváló hőszigetelését, továbbá a műanyagból való falburkoló elemekben kialakított légcsatomában lehetőség van a geotermikus energiával felmelegített levegő keresztüláramoltatására. A parkettaszerűen összeilleszthető elemekből álló, hőszigetelő falburkolat párhuzamos műanyag lemezek által határolt 50 külső hőszigetelő légrést, 51 légcsatomát és 23 belső hőszigetelő légrést tartalmaz. Ennél a falburkolatnál, annak ellenére, hogy elemek sokaságának összeillesztésével kerül kialakításra, mégsem fordulhat elő, hogy az 50 külső hőszigetelő légrésből az 51 légcsatomába vagy a 23 belső hőszigetelő légrésbe levegőbeszivárgás történjen, hasonlóan a 23 belső hőszigetelő légrésből, valamint az 50 külső hőszigetelő légrésből sem következhet be levegőkiszivárgás a belső helyiségek légterébe. Ilyen levegőátszivárgások vagy -ki- és -beszivárgások ugyanis egyrészt lerontanák a rendszer hőszigetelő képességét, másrészt, tekintettel arra, hogy a légcirkulációs hőszigetelő rendszerbe a föld alatti rétegekből feljuttatott levegőt cirkuláltatjuk körbe, ezért nemkívánt szivárgások esetén elkerülhetetlen lenne a lakás belső légterének beszenynyeződése, esetleg hosszabb idő elteltével földszagúvá válása.
All. ábrán műanyagból való, középső 60 falburkoló elem alulnézete látható. A 60 falburkoló elem homlokzati részét az 53 műanyag lemez képezi, a 23 belső hőszigetelő légrést az 53 és 52 műanyag lemezek fogják közre. Az épület falával határos 50 külső hőszigetelő légrést a 41, 59 műanyag lemezek határolják. Az 53, 52, 41 és 59 műanyag lemezek megfelelő elhelyezkedését, azaz egymástól való távolságát a 25 távtartók biztosítják. A műanyagból való középső 60 falburkoló elemek tökéletes zárását biztosító, egymáshoz való illesztését 57 csap és 58 horony biztosítja. A 23 belső hőszigetelő légrés, 51 légcsatoma és 50 külső hőszige7
HU 217 496 Β telő légrés réstávolságait, valamint a 60 falburkoló elem és a 8 külső fal közötti távolság tartását a 25c, 25, 25b és 25a távtartók biztosítják.
A 12. ábra a műanyagból való középső 60 falburkoló elem elölnézetét szemlélteti az 57 csap kialakításával.
A 13. ábra all. ábra szerinti 60 falburkoló elem bal oldali nézetét mutatja, amelyen jól látható az 51 légcsatoma réstávolságát biztosító 25 távtartó, és a 60 falburkoló elem és a 8 külső fal közötti távolság tartását biztosító 25a távtartó, az 57 csap, valamint az 58 horony kialakítása és az 51 légcsatoma elhelyezése.
A 14. ábra a műanyagból való, középső 60 falburkoló elem metszetét mutatja. Az ábrán jól láthatók az 53, 52, 41 és 59 műanyag lemezek, valamint a 25, 25a, 25b, 25c távtartók elhelyezkedése és az 57 csapok és 58 hornyok kialakítása.
A 15. és 16. ábra bemutatja, hogy az egymásba parkettaszerűen illeszkedő, középső 60 falburkoló elemek és a falburkoló 61 végelem hogyan helyezkednek el és hogyan illeszkednek a 8 külső falhoz. Az ábrán jól látható az 51 légcsatomában áramló 26 levegőáram útja és a 23 belső hőszigetelő légrések, valamint az 50 külső hőszigetelő légrések elhelyezkedése. A középső 60 falburkoló elem 51 légcsatomájának, továbbá az 50 külső hőszigetelő légrésének és a 23 belső hőszigetelő légrésének lezárása a 61 végelemmel oldható meg. A 61 végelemnél a 66 zárófelületből az 53, 52, 41 és 59 műanyag lemezek osztásközével megegyező távolságban elhelyezkedő peremekben homyos kivitel esetén hornyok vannak kialakítva, amelyek illeszkednek a középső 60 falburkoló elem csaprészéhez, csapos kivitel esetén pedig csapok vannak kialakítva, amelyek a középső 60 falburkoló elem horonyrészéhez illeszkednek.
A 17. ábrán két fal találkozási helyéhez illeszkedő, műanyagból való 62 falburkoló sarokelem látható. A műanyagból való 62 falburkoló sarokelemnél az 57 csapok, 58 hornyok és az 51 légcsatoma illeszkedik a középső 60 falburkoló elem 58 hornyához, 57 csapjához, valamint 51 légcsatomájához. A 62 falburkoló sarokelem ugyancsak illeszkedik a fal és a mennyezet találkozásához is. A 62 falburkoló sarokelemnél (17. ábra) az 51 légcsatoma, valamint az 50 külső hőszigetelő légrés és a 23 belső hőszigetelő légrés 90°-os szögben megtörik, amelyeket derékszögben kialakított műanyag lemezek határolnak. Az 50 külső hőszigetelő légrés állandó keresztmetszetét az 57 csap kialakítása biztosítja. Az 51 légcsatoma állandó keresztmetszetét a 25 távtartók biztosítják. A 62 falburkoló sarokelem a középső 60 falburkoló elemhez hasonlóan úgy van kialakítva, hogy egy elemen belül az 50 külső hőszigetelő légrés és a 23 hőszigetelő légrés bizonyos részei csapos, bizonyos részei homyos kialakításúak, és két elemet megfelelően párosítva egymáshoz, azaz úgy, hogy a találkozó elemeknél például a 90°-os szögben megtört 51 légcsatoma azonos állású legyen, abban az esetben az egyik elem 50 külső hőszigetelő légrését és 23 belső hőszigetelő légrését határoló 57 csap pontosan illeszkedik a másik elem 50 külső hőszigetelő légrésében és 23 belső hőszigetelő légrésében kialakított horonyba, aminek következtében az 51 légcsatoma állandó keresztmetszetű folyamatos kialakítása biztosítható. A 62 falburkoló sarokelemnél az 51 légcsatorna, valamint az 50 külső hőszigetelő légrés és a 23 belső hőszigetelő légrés lezárása a 63, 64 légzáró elemekkel történik úgy, hogy a 63 légzáró elem 66 zárófelületében kialakított 58 horonyba beleilleszkedik a 62 falburkoló sarokelem 57 csapja és a 64 végzáróelem 66a zárófelületéből kiemelkedő 57 csapja, beleilleszkedik a 62 falburkoló sarokelemben kialakított horonyba.
A 18. és 19. ábrán bemutatjuk a fal és a mennyezet találkozási sarokrészének lefedésére szolgáló, műanyagból való, homyos falburkoló 63 végzáró elemet és műanyagból való, csapos falburkoló 64 végzáró elemet, amelyet a 17. ábrán bemutatott, műanyagból való 62 falburkoló sarokelem lezárására alkalmazunk. Abban az esetben, amikor a fal vége a műanyagból való 62 falburkoló sarokelemtől balra helyezkedik el (lásd 17. ábra), a homyos falburkoló 63 végzáró elem 58 hornya a műanyagból való 62 falburkoló sarokelem 57 csapjához illeszkedik, a 63 végzáró elemnek az 58 hornyok között elhelyezkedő 66 zárófelülete pedig lefedi az 51 légcsatomát. Ha viszont a fal vége a műanyagból való 62 falburkoló sarokelemtől - a 17. ábrát nézve - jobbra helyezkedik el, a csapos falburkoló 64 végzáró elem (19. ábra) 57 csapja a 62 falburkoló sarokelem 58 hornyába illeszkedik, míg a 64 végzáró elemnek az 57 csapok között elhelyezkedő 66a zárófelülete az 51 légcsatomát (17. ábra) lezárja.
A 20. ábra két fal és a mennyezet találkozási csúcsának lefedésére alkalmas, műanyagból való falburkoló 65 csúcselemet mutat. A műanyagból való 65 csúcselem mindig három 62 falburkoló sarokelemmel találkozik úgy, hogy a 65 csúcselem 57 csapjai és 58 hornyai a 62 falburkoló sarokelem 58 hornyaihoz és 57 csapjaihoz illeszkednek, és a 66 és 66a zárófelületek lezárják a 62 falburkoló sarokelemben kialakított 51 légcsatomákat. A 65 csúcselem három, egymással derékszöget bezáró 66, 66b és 66a zárófelületből áll. A 66 és 66b zárófelületek a 62 falburkoló sarokelem derékszögben megtört 51 légcsatomáját követő kialakítású 58 horonnyal vannak ellátva. A 66a zárófelületnek pedig hasonló alakzatú, a zárófelületből kiemelkedő 55 csapja van, amely 58 horony, valamint 57 csap tökéletesen illeszkedik a 62 falburkoló sarokelemben kialakított 57 csaphoz és 58 horonyhoz. A 62 falburkoló sarokelem 66a és 66 zárófelületeinek szélein 72 merevítőborda van kialakítva a zárófelületek eldeformálódásának megakadályozása céljából.
A parkettaszerűen egymáshoz kapcsolódó elemek tökéletes illeszkedését azáltal érjük el, hogy minden egyes falburkoló elem (11. ábra) két egymáshoz csatlakozó oldala mentén, úgy az 50 külső hőszigetelő légrést, mint a 23 belső hőszigetelő légrést határoló téglalap alakú 41, 59 műanyag lemezeken és 52, 53 műanyag lemezeken túlnyúló 57 csapokat alakítottunk ki, míg a szemben lévő oldalak mentén 58 hornyokat képeztünk ki. Az 57 csapok és az 58 hornyok úgy vannak méretezve, hogy két elemet megfelelően párosítva egymáshoz, azaz úgy, hogy az egyik elem csapos kialakítá8
HU 217 496 Β sú oldalához a másik elem homyos kialakítású oldala kerüljön, abban az esetben az 57 csap pontosan illeszkedik az 58 horonyba, mint ahogy a 15. és 16. ábrán látható. Ilyen rendszer szerint illeszkednek az egyes elemek egymáshoz, így például a középső 60 falburkoló elemek így illeszkednek egymáshoz, továbbá a 61 végelemek a középső 60 falburkoló elemekhez, továbbá a 62 falburkoló sarokelemek a középső 60 falburkoló elemekhez, vagy a 62 falburkoló sarokelemek egymáshoz stb.
Miután a műanyagból való falburkoló elemek jól fürészelhetők és ragaszthatok vagy hegeszthetők, az ismertetett elemek alkalmasak bármilyen méretű és kialakítású falfelületek vagy mennyezetek szakszerű burkolására. Természetesen lehetőség van még a bemutatott termékcsalád további elemekkel történő kibővítésére is, mint például íves elemek kialakítására és gyártására stb.
Azzal, hogy a műanyagból való, parkettaszerűen egymáshoz illeszthető falburkoló elemeknek legalább az 59 műanyag lemez 19 belső helyiség fala felé eső oldalát fémréteggel vonjuk be, a családi ház 8 külső falának hősugárzását csökkenthetjük. A szóban forgó fémréteg sorozatgyártás esetén kialakítható például galvanikus úton, esetleg fémgőzöléssel vagy fólia felvitelével stb. Ezáltal az épület hőszigetelése tovább javul, aminek köszönhetően a fűtés üzemelési költségei csökkennek, ugyanakkor nyáron a meleg időszakban a hűtés intenzitása is tovább növelhető.
A találmány szerinti megoldás legfőbb előnyei az alábbiak:
- nagymértékben lecsökkenthető a lakóterek fűtésére használt energiahordozók mennyisége,
- abban az időszakban, amikor senki sem tartózkodik a lakóházban, a vizesblokkok elfagyásveszélye nélkül, az összes kiegészítő fűtés kikapcsolható, ami által ugyancsak nagymértékű energiamegtakarítás érhető el,
- lehetőség van a kiegészítő fűtések takarékos részleges - használatára, ami ugyancsak jelentős energiamegtakarítást eredményezhet,
- a takarékos energiafelhasználás következtében nagymértékben lecsökkenthető a hagyományos fűtéseknél jelentkező levegőszennyezés mértéke,
- ugyanazzal a rendszerrel biztosítható a téli időszakban a lakás fűtése és a nyári időszakban a lakás hűtése,
- a rendszer nem tartalmaz könnyen meghibásodó berendezéseket, így rendszeres szervizelést nem igényel,
- a sorozatgyártás kis anyagi ráfordítással, kevés eszközigénnyel megvalósítható,
- a megoldás megvalósítására fordított költségek visszatérülése kedvező,
- a műanyagból való, parkettaszerűen egymáshoz illeszthető falburkoló elemek lehetőséget biztosítanak falfelületek és mennyezetek kiváló hőszigetelést biztosító lefedésére úgy, hogy a falfelületek és mennyezetek továbbra is bordázat nélküli sík felületek maradjanak,
- a műanyagból való, parkettaszerűen egymáshoz illeszthető falburkoló elemekkel lehetőség van a szélek, végződések stb. szakszerű és esztétikus befejezésére.
Claims (8)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás épületek fűtésére és hűtésére, amelynek során a föld alatti rétegekben meglévő hőenergiát hasznosítjuk, amikor is geotermikus hőenergiával felmelegített, föld alatti rétegekből feljuttatott levegőt az épület térhatároló szerkezetének egy belső helyiség belseje felé mutató oldalán elrendezett légcsatomában (51) cirkuláltatunk, azzal jellemezve, hogy a föld alatti rétegekből feljuttatott levegőt fűtés vagy hűtés során a fűtendő/hűtendő helyiségnek (19) a kültérrel és más fűtetlen helyiséggel határos falait és födémrészeit a belső helyiség (19) belseje felől teljesen lefedő - belső hőszigetelő légréssel (23), légcsatomával (51) és külső hőszigetelő légréssel (50) ellátott - légcirkulációs hőszigetelő rendszernek (11) legalább a légcsatomájában (51) körbecirkuláltatjuk, miközben a külső környezeti hőmérsékletet (tk) egy, az épületen kívül elhelyezkedő hőmérséklet-szabályozóval (48) folyamatosan érzékeljük, és a fűtés során t] < tk -1 °C feltétel teljesülése esetén ahol fi a légcsatomában (51) körbecirkuláltatott levegő hőmérséklete - hőmérséklet-szabályozó segítségével a légcirkulációt megszakítjuk, és a belső helyiségnek (19) a kívánt hőmérsékletre való, esetlegesen szükséges további felfűtését a belső helyiséghez (19) előnyösen társított kiegészítő fűtőtestekkel biztosítjuk, míg a belső helyiség (19) hűtése során egy, a belső helyiségben (19) elrendezett hőmérséklet-szabályozóval (47) folyamatosan érzékelt hőmérsékletnek egy meghatározott értéken való túllépése esetén a geotermikus hőenergia által meghatározott hőmérsékletértéken tartott levegőnek a légcsatomában (51) való körbecirkuláltatását indítjuk, míg a belső helyiség (19) érzékelt hőmérsékletének egy meghatározott érték alá történő csökkenése esetén a levegő cirkuláltatását megszüntetjük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a geotermikus hőenergiával felmelegített levegőt az épület alatt a földben kialakított furatból (49), vagy az épület pincéjének (18) aljzatában vagy az épület padlózata alatt elrendezett hőcserélőből szívócsövön (13) és nyomócsövön (20) keresztül juttatjuk a légcsatomába (51), éspedig fűtéskor a légcsatomának (51) a padlózattól mért legmagasabban fekvő részén áramoltatjuk be és a legalacsonyabban fekvő részén áramoltatjuk vissza a szívócsőbe (13), míg hűtéskor a légcsatomának (51) a padlózattól mért legalacsonyabban fekvő részén áramoltatjuk be és a legmagasabban fekvő részén szívjuk el.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a belső helyiség (19) hűtésekor 300 lnnél nagyobb mélységű furatban (49) meghatározott mélységben, előnyösen 100 és 200 m közötti mélységben a nyomócsőben (20) áramló levegő irányát megváltoztatjuk, és így a visszaáramló levegőt ismét a szívócsőbe (13) juttatjuk.HU 217 496 Β
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épület egyes belső helyiségeiben (19) elrendezett - előnyösen infrasugaras mozgásérzékelővel személynek a vonatkozó belső helyiségbe (19) való belépését vagy a belső helyiségben (19) való tartózkodását vagy a belső helyiség (19) elhagyását érzékeljük, és belépés vagy benttartózkodás esetén egy szabályozóegység közbeiktatásával automatikusan bekapcsoljuk a belső helyiséghez (19) társított fűtőtestet vagy ezeket kikapcsoljuk, amikor a személy a belső helyiséget (19) elhagyja.
- 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a belső helyiség (19) hűtésekor egy átirányító szelep működtetésével a légcirkulációs hőszigetelő rendszer (11) belső hőszigetelő légrésébe (23) vezetjük a levegőáramot.
- 6. Berendezés épületek fűtésére és hűtésére, különösen az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, amely az épületben lévő fütendő/hűtendő belső helyiséget (19) határoló falai belső oldalán elrendezett, föld alatti rétegekkel összekapcsolt föld alatti rétegekből feljuttatott levegővel táplált légcsatomával (19) van ellátva, azzal jellemezve, hogy a fütendő/hűtendő belső helyiség (19) kültérrel határos külső falai (8), továbbá fűtetlen helyiséggel és a kültérrel határos falai vagy födéméi (4) a belső helyiség (19) belseje felé mutató oldalon - hármas műanyag lemezből (41, 52, 53) álló, egymásra épülő belső hőszigetelő légréssel (23), légcsatomával (51) és külső hőszigetelő légréssel (50) ellátott - légcirkulációs hőszigetelő rendszerrel (11) vannak lefedve, ahol legalább a középen elhelyezkedő légcsatoma (51) szívócsővel (13) és nyomócsővel (20) ellátott csővezetékrendszeren keresztül a földben kialakított furattal vagy az épület pincéjének (18) aljzatában vagy az épület padlózata alatt elrendezett hőcserélővel - összefüggő zárt teret képezően - van összekapcsolva, ahol a csővezetékrendszerbe legalább egy ventilátor (12) van beépítve, amely ventilátor (12) legalább az egyik felfűtött vagy lehűtött belső helyiségben (19) felszerelt - előnyösen kiegészítő fűtőtesteket is működtető - hőmérséklet-szabályozóval (47), valamint az épületen kívül elrendezett hőmérséklet-szabályozóval (48) van működtetőkapcsolatban.
- 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy 0,5 W/m2K értéknél nagyobb hőátbocsátási tényezőjű külső fal (8), vagy födém (4) esetén a külső fal (8), vagy födém (4) és a külső hőszigetelő légrés (50) közé előnyösen legalább 5 mm vastagságú jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés (7a) van elrendezve, míg 1, 0 W/m2K értéknél nagyobb hőátbocsátási tényezőjű külső fal (8) vagy födém (4) esetén a külső fal (8) vagy födém (4) és a külső hőszigetelő légrés (50) külső fal (8) felé eső felületére előnyösen legalább 5-5 mm vastagságú, jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés van elhelyezve, továbbá 200 m-nél nagyobb mélységű furat esetén célszerűen a belső hőszigetelő légrést (23) határoló műanyag lemezek (52, 53) legalább egyik oldalán legalább 5-5 mm vastag, jó hőszigetelő anyagból, például habosított polisztirolból készült hőszigetelés (7c, 7b) van elhelyezve.
- 8. Hőszigetelő falburkolat, különösen a 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés légcirkulációs hőszigetelő rendszerének kialakítására, amely hőszigetelő falburkolat egymáshoz illeszthető, levegő cirkuláltatására alkalmas légcsatomát (51) képező üreggel ellátott elemekből áll, amelyek a hőszigetelendő falra belülről vannak rögzítve, azzal jellemezve, hogy az elemek parkettaszerűen - csap (57) - horony (58) kötéssel - egymásba illeszthető, a hőszigetelendő fal felületéhez igazodó alakkal kiképzett, műanyagból való falburkoló elemek (60), amelyek a levegő cirkuláltatására alkalmas légcsatoma (51) és a burkolandó fal között elhelyezkedő, zárt cellákból álló legalább egy külső légréssel (50), valamint a légcsatomának (51) a külső légréssel (50) szembeni oldalán elhelyezkedő, zárt cellákból álló legalább egy belső hőszigetelő légréssel (23) is el vannak látva, ahol a műanyagból való falburkoló elemeknek (60) legalább a hőszigetelendő fal felé eső és attól távtartók (25 a) révén távköznyire elhelyezkedő oldala fémréteggel van bevonva.
Priority Applications (7)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU9602620A HU217496B (hu) | 1996-02-19 | 1996-09-24 | Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat |
| DE59701576T DE59701576D1 (de) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Verfahren und vorrichtung zum heizen und kühlen von gebäuden, sowie wärmeisolierende wandverkleidung |
| PCT/HU1997/000004 WO1997030316A1 (de) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Verfahren und vorrichtung zum heizen und kühlen von gebäuden, sowie wärmeisolierende wandverkleidung |
| AT97903525T ATE192563T1 (de) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Verfahren und vorrichtung zum heizen und kühlen von gebäuden, sowie wärmeisolierende wandverkleidung |
| CA002246755A CA2246755A1 (en) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Method and device for heating and cooling buildings, and a heat-insulating wall covering |
| AU18064/97A AU1806497A (en) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Method and device for heating and cooling buildings, and a heat-insulating wall covering |
| EP97903525A EP0882200B1 (de) | 1996-02-19 | 1997-02-10 | Verfahren und vorrichtung zum heizen und kühlen von gebäuden, sowie wärmeisolierende wandverkleidung |
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU9600366A HU9600366D0 (en) | 1996-02-19 | 1996-02-19 | Method and apparatus for the heating and cooling of the inner rooms of a building |
| HU9602620A HU217496B (hu) | 1996-02-19 | 1996-09-24 | Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat |
Publications (4)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9602620D0 HU9602620D0 (en) | 1996-11-28 |
| HUP9602620A2 HUP9602620A2 (en) | 1997-12-29 |
| HUP9602620A3 HUP9602620A3 (en) | 1998-03-02 |
| HU217496B true HU217496B (hu) | 2000-02-28 |
Family
ID=89994305
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9602620A HU217496B (hu) | 1996-02-19 | 1996-09-24 | Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat |
Country Status (6)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0882200B1 (hu) |
| AT (1) | ATE192563T1 (hu) |
| AU (1) | AU1806497A (hu) |
| DE (1) | DE59701576D1 (hu) |
| HU (1) | HU217496B (hu) |
| WO (1) | WO1997030316A1 (hu) |
Cited By (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US11619404B2 (en) | 2017-06-12 | 2023-04-04 | Civis-Therm Kft. | Geothermal insulation system and method |
Families Citing this family (12)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| BR9908693A (pt) * | 1998-03-09 | 2000-11-21 | Ipa Isorast Internat S A | Condicionamento de ar de edificações e edificação equipada com ar condicionado, em particular uma casa de energia zero |
| AT408558B (de) * | 1999-12-17 | 2002-01-25 | Adolf Jandl Patentholding Keg | Gebäude |
| FR2866101A1 (fr) * | 2004-02-09 | 2005-08-12 | Denis Consigny | Installation destinee a temperer un local en utilisant l'inertie thermique du sol et composants de cette installation |
| ES2277758B2 (es) * | 2005-09-28 | 2008-03-16 | Universidad Politecnica De Madrid | Sistema integrado de aprovechamiento, control y regulacion de energias renovables en edificios autosuficientes. |
| EP1830135A1 (en) * | 2006-03-03 | 2007-09-05 | Marvill Limited | A method and a system for conditioning a building |
| DE202008001537U1 (de) * | 2008-02-01 | 2009-06-10 | Krecké, Edmond D., Dipl.-Ing. | Niedrigenergiegebäude, insbesondere Treibhaus oder Stallung |
| NL2001816C2 (nl) * | 2008-07-17 | 2010-01-21 | Emiel Willem Karthaus | Werkwijze voor het regelen van het klimaat in een gebouw, alsmede bijbehorend gebouw. |
| DE102008046444A1 (de) | 2008-09-09 | 2010-03-11 | Evonik Röhm Gmbh | Fassadenplatte, System und Verfahren zur Energiegewinnung |
| GB2464271B (en) * | 2008-10-07 | 2014-04-23 | Univ Nottingham Trent | Temperature regulation system for buildings |
| WO2011020671A1 (de) | 2009-08-20 | 2011-02-24 | Evonik Röhm Gmbh | Dämmplatte aus kunststoff, system und verfahren zur wärmedämmung |
| DE102010045354A1 (de) | 2010-09-14 | 2012-05-03 | Rund Um's Haus Gmbh | Aktivfassade |
| US20220196295A1 (en) * | 2020-12-17 | 2022-06-23 | Hamilton Sundstrand Corporation | Extraplanetary heat exchanger |
Family Cites Families (3)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4173304A (en) * | 1975-02-20 | 1979-11-06 | Johnson Arthur F | Building structure with heat storage and recovery |
| JPS57150743A (en) * | 1981-03-12 | 1982-09-17 | Adachi Jimusho:Kk | Cooling and heating device with terrestrial heat |
| DE3801199A1 (de) * | 1988-01-18 | 1989-07-27 | Erhard Wolke | Verfahren zum energiesparenden beheizen von gebaeuden sowie einrichtung zur durchfuehrung des verfahrens |
-
1996
- 1996-09-24 HU HU9602620A patent/HU217496B/hu not_active IP Right Cessation
-
1997
- 1997-02-10 AT AT97903525T patent/ATE192563T1/de not_active IP Right Cessation
- 1997-02-10 AU AU18064/97A patent/AU1806497A/en not_active Abandoned
- 1997-02-10 WO PCT/HU1997/000004 patent/WO1997030316A1/de active IP Right Grant
- 1997-02-10 DE DE59701576T patent/DE59701576D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1997-02-10 EP EP97903525A patent/EP0882200B1/de not_active Expired - Lifetime
Cited By (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US11619404B2 (en) | 2017-06-12 | 2023-04-04 | Civis-Therm Kft. | Geothermal insulation system and method |
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| DE59701576D1 (de) | 2000-06-08 |
| EP0882200B1 (de) | 2000-05-03 |
| HUP9602620A2 (en) | 1997-12-29 |
| HUP9602620A3 (en) | 1998-03-02 |
| EP0882200A1 (de) | 1998-12-09 |
| AU1806497A (en) | 1997-09-02 |
| ATE192563T1 (de) | 2000-05-15 |
| WO1997030316A1 (de) | 1997-08-21 |
| HU9602620D0 (en) | 1996-11-28 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| AU757015B2 (en) | Air conditioning system for buildings and air-conditioned building, especially a zero energy house | |
| US20100198414A1 (en) | Systems and methods for controlling interior climates | |
| US20120261091A1 (en) | Low-energy building, especially self-sufficient zero-energy house | |
| AU2009232081B2 (en) | Novel sustainable building model | |
| HU217496B (hu) | Eljárás és berendezés épületek fűtésére és hűtésére, valamint hőszigetelő falburkolat | |
| WO2011033325A1 (en) | Cooling, heating, surface-radiating and air exchanging building system with low energy consumption for energy-saving houses with increased passive quality | |
| JP6994284B1 (ja) | 建造物 | |
| US11619404B2 (en) | Geothermal insulation system and method | |
| JP2014129991A (ja) | アース・ソーラーシステム | |
| JP2001140370A (ja) | 家屋の通気構造 | |
| JP2005201601A (ja) | 建物の暖房システム。 | |
| JP2565742Y2 (ja) | 蓄冷熱部材を有する建築物 | |
| JP6135906B2 (ja) | アース・ソーラーシステム | |
| JP3727229B2 (ja) | 空気循環式空調システム | |
| JP7432954B2 (ja) | 建造物 | |
| JPH11101475A (ja) | 家屋の保温構造 | |
| JP7029840B1 (ja) | 建造物の外壁構造 | |
| JP6135907B2 (ja) | アース・ソーラーシステム | |
| JP5118524B2 (ja) | 建物の地下室 | |
| JP3278455B2 (ja) | 地下室の冷暖房機構 | |
| JP2719497B2 (ja) | 空気循環建物 | |
| JPH07189352A (ja) | 家 屋 | |
| JP2002285646A (ja) | 自然通気層とシステム換気装置を有する建築物 | |
| CA2246755A1 (en) | Method and device for heating and cooling buildings, and a heat-insulating wall covering | |
| JPH0742265A (ja) | ソーラーシステムハウス |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |