HU217409B - Fokozott tartósságú, kovasavhamut tartalmazó cementtermékek - Google Patents

Fokozott tartósságú, kovasavhamut tartalmazó cementtermékek Download PDF

Info

Publication number
HU217409B
HU217409B HU9204069A HU406992A HU217409B HU 217409 B HU217409 B HU 217409B HU 9204069 A HU9204069 A HU 9204069A HU 406992 A HU406992 A HU 406992A HU 217409 B HU217409 B HU 217409B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
ash
cement
weight
silica
particles
Prior art date
Application number
HU9204069A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9204069D0 (en
HUT67417A (en
Inventor
Provindar K. Mehta
Original Assignee
Regents Of The University Of California
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Regents Of The University Of California filed Critical Regents Of The University Of California
Publication of HU9204069D0 publication Critical patent/HU9204069D0/hu
Publication of HUT67417A publication Critical patent/HUT67417A/hu
Publication of HU217409B publication Critical patent/HU217409B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B18/00—Use of agglomerated or waste materials or refuse as fillers for mortars, concrete or artificial stone; Treatment of agglomerated or waste materials or refuse, specially adapted to enhance their filling properties in mortars, concrete or artificial stone
    • C04B18/04—Waste materials; Refuse
    • C04B18/06—Combustion residues, e.g. purification products of smoke, fumes or exhaust gases
    • C04B18/10—Burned or pyrolised refuse
    • C04B18/101—Burned rice husks or other burned vegetable material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B28/00—Compositions of mortars, concrete or artificial stone, containing inorganic binders or the reaction product of an inorganic and an organic binder, e.g. polycarboxylate cements
    • C04B28/02—Compositions of mortars, concrete or artificial stone, containing inorganic binders or the reaction product of an inorganic and an organic binder, e.g. polycarboxylate cements containing hydraulic cements other than calcium sulfates
    • C04B28/04—Portland cements
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B2103/00—Function or property of ingredients for mortars, concrete or artificial stone
    • C04B2103/0068—Ingredients with a function or property not provided for elsewhere in C04B2103/00
    • C04B2103/0091—Organic co-binders for mineral binder compositions
    • C04B2103/0092—Organic co-binders for mineral binder compositions for improving green strength
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B2201/00—Mortars, concrete or artificial stone characterised by specific physical values
    • C04B2201/50—Mortars, concrete or artificial stone characterised by specific physical values for the mechanical strength
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W30/00—Technologies for solid waste management
    • Y02W30/50—Reuse, recycling or recovery technologies
    • Y02W30/91—Use of waste materials as fillers for mortars or concrete

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Civil Engineering (AREA)
  • Curing Cements, Concrete, And Artificial Stone (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Silicon Compounds (AREA)
  • Silicates, Zeolites, And Molecular Sieves (AREA)

Abstract

A találmány tárgya készítmény betőn vagy habarcs készítéséhez, amely60–95 tömeg% pőrtlandcementet és 5–40 tömeg% terménymaradékból nyertkővasavas haműt tartalmaz, valamint ez a hamű 60–95 tömeg% kővasavbóláll, amelynek 90%-a amőrf, a haműrészecskék legalább 75%-ának mérete 4és 75 mm között van, a haműrészecskék legalább 10%-a nagyőbb, mint 75mm, a lézerfénnyel mért átlag-haműrészecskeátmérő legalább 6 mm, és afajlagős felület legalább 20 m˛/g. A találmány tővábbá a fentikészítmény előállítására is vőnatkőzik. ŕ

Description

A találmány tárgya készítmény beton vagy habarcs készítéséhez, amely 60-95 tömeg% portlandcementet és 5-40 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-ának mérete 4 és 75 pm között van, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
A találmány továbbá a fenti készítmény előállítására is vonatkozik.
A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 4 lap ábra)
HU 217 409 B
HU 217 409 Β
A jelen találmány új, vízmentes portlandcement és kovasavhamu elegyre, új cementkészítmény(ek)re vonatkozik; továbbá olyan módszert ismertet, amellyel csökkenthető a megkötött cementtermékek áteresztőképessége. A találmány tárgya egy olyan eljárás is, amellyel a betonkeverékek korai szilárdulása növelhető.
A TECHNIKA ÁLLÁSA
Ismert, hogy meghatározott típusú hamu készíthető bizonyos kovasavas terménymaradékok ellenőrzött hamvasztása útján, például rizshéjból vagy rizsszalmából. Az így nyert hamu cellulózrészecskékből áll, a benne lévő kovasav nemkristályos (amorf) állatpoban van. Az is ismert, hogy ezt a hamut pozzolanikus anyagként használják a kevert, hidraulikus (víz alatt kötődő) cementekhez (4.105.459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 1978. 08. 08., Mehta). A víz alatt kötődő (hidraulikus) cement száraz por, amely vízzel keverve megköt, és egy megkeményedett, szilárd, víznek ellenálló terméket képez.
Amióta ismeretessé vált, hogy a kovasav kristályosodott formái, mint a krisztoballit, tridimit és kvarc, tüdőrákot és más súlyos légzőszervi betegségeket okozhatnak, a szövetségi és állami környezetvédő ügynökségek azt szorgalmazzák, hogy a rendelkezésre álló rizshéj- és rizsszalmamennyiség elégetésekor nem szabad olyan hamut nyerni, amely jelentős mennyiségű kristályosodott kovasavat tartalmaz. Az iparban alkalmazott különféle kohókat többgenerációs telepekként működtetik, amelyek nemcsak rizshéjhamut (a továbbiakban röviden: RHH) termelnek a rizshéj hatékony elégetése útján (az el nem égett szén a hamuban rendszerint kevesebb az össztömeg 10%-nál), hanem olyan termékeket állítanak elő, amelyek lényegében amorf vagy nem kristályosodott kovasavat tartalmaznak. A kovasavas rizshéjhamut 20-30%-ban, illetve portlandcementet 70-80%-ban tartalmazó hidraulikus cementet a 4.105.459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertették. Ezekben a készítményekben a hamurészecskék döntő többsége 75 mikrométernél (pm) nagyobb.
Ultrafinom RHH-szuszpenzióból (ahol a részecskeátmérő 1-3 pm és a rizshéjhamu-tartalom 7,5-15 tömeg%) és portlandcementből készült beton- és habarcstermékeket már ismertettek az irodalomban (lásd a 4.829.107. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; L-J. Kindt). Ezeknél a készítményeknél megfigyelték, hogy a szilárdulási folyamat során kloridion-áteresztő képességük csökken. Azonban a Kindtféle szabadalmi leírásban megállapításra került, hogy a 4 pm-nél nagyobb átlagos részecskeátmérőjű RHH-t tartalmazó elegyek nem mutattak csekély áteresztőképességet, és kloridion-áteresztő képességük is megegyezett az RHH-t nem tartalmazó habarcséval, illetve betonéval. Bár csak keverékekről (például cementpép) szól a Kindt-féle szabadalmi leírás, és ezt védik igénypontjai, a Kindt-féle szabadalmi leírás megállapítja, hogy a 4 pm vagy kisebb átlagos részecskeátmérőjű RHH száraz por formájában is használható. Az ultrafinomra őrlés következtében fellépő feltöltődés miatt a Kindt-féle szabadalmi leírásban ismertetett por hajlamos flokkulálásra, és ha az így előkészített száraz RHH-t szabványos keverés mellett (ASTM C 192) betonkeverékhez adagoljuk, egy egyenetlen diszperziót kapunk.
RÖVID ÖSSZEGZÉS
Jelen találmány tárgya egy új terménymaradékból készített kovasavas hamu- és cementkeverék, és eljárás annak előállítására.
A találmány ezen túlmenően új, hidraulikuscementtermékek előállítására vonatkozik.
Jelen találmány tehát egy terménymaradékból nyert kovasavas hamuból készített hidraulikuscement-termékcsaládra, illetve annak előállítására vonatkozik, amelynek tagjai nagyon szilárdak és vízzel, illetve kloridionokkal szemben csekély vagy nagyon csekély áteresztőképességet tanúsítanak.
Jelen találmánynak tárgya ezenkívül egy olyan módszer, amely képes cementtermékek víz-, illetve kloridion-áteresztő képességének csökkentésére.
Jelen találmány tárgya továbbá egy olyan módszer, amely alkalmas a szálló hamut tartalmazó cementtermékek korai szilárdulásának meggyorsítására.
AZ ÁBRÁK RÖVID ISMERTETÉSE
Az 1. ábra azokat az adatokat mutatja táblázatban, amelyeket a felhasznált, őrölt rizshéjhamu- (RHH) minták részecskeméret-analízise útján nyertünk.
A 2. ábra azokat az adatokat mutatja, amelyeket a felhasznált őrölt, ultrafinom rizshéjhamuminták részecskeméret-analízise útján nyertünk.
A 3. ábra egy vázlatos kapcsolási rajz, amely a kloridion-áteresztő képesség vizsgálathoz használt szabványkészüléket ábrázolja.
A 4. ábra a hagyományos portlandcement részecskemegoszlási analízise útján nyert adatokat mutatja be grafikonos formában.
RÉSZLETES TALÁLMÁNYI LEÍRÁS
Jelen találmányi leírás a cementtermékek készítéséhez ásványi adalékanyagként felhasznált kovasavas hamut ismerteti, amelyet terménymaradékok - például rizshéj - elégetésével nyerhetünk.
A RILEM Bizottság 73-SBC számú jelentése szerint (forrás: Journal of Structures and Materials, 1988. január, 89. oldal) az ásványi adalékanyag kifejezést olyan szervetlen anyagra lehet használni - mind a természetes anyagok, mind az ipari melléktermékek vonatkozásában -, amelyeket a cement tömegének legalább 5%-ában vagy nagyobb arányban használnak fel. Az ásványi adalékanyagokat a portlandcementbe lehet keverni vagy beleágyazni, illetve betonba lehet adagolni elkeverés előtt vagy során.
A jelen találmányban leírt, cementtermékekbe keverhető ásványi adalékanyag mennyiségének felső határát az I. típusú (PM) és IP típusú kevert hidraulikus cementekre vonatkozó ASTM C 595 számú szabványleírás adja meg. Az I. típusú (PM) pozzolánnal módosított portlandcement, amelyet zúzott portlandcement klinkerből (összesült salak) és pozzolánból vagy portlandcement és finom eloszlású pozzolán keverékéből készítenek, ahol a pozzolántartalom kevesebb, mint a pozzolánnal módosított cement tömegének 15%-a. A pozzolán egy olyan szervetlen anyag, amely főként kémiailag reaktív kovasavat vagy kovasav és alumíniumvegyületek keverékét tar2
HU 217 409 Β talmazza nedvesség jelenlétében, és mésszel [kalciumhidroxid, Ca(OH)2] képes reakcióba lépni, továbbá kalcium-szilikát-hidrátot vagy kalcium-aluminát-hidrátot képes létrehozni. Az IP típusú portland-pozzolán cement, amelyet vagy zúzott portlandcementklinkerből (összesült salak) és pozzolánból, vagy portlandcement és finom eloszlású pozzolán keverékéből készítenek, ahol a pozzolán alkotóelem mennyisége a portland-pozzolán cement tömegének 15-40%-a között van.
A BETON ÁTERESZTŐKÉPESSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE
A találmány szerinti eljárásban felhasznált kovasavas rizshéjhamu (RHH) általában a RILEM 73-SBC számú jelentésében leírt pozzolanikus anyagnak felel meg. A fenti jelentés szerint a rizshéjhamu ellenőrzött elégetése egy nagy felületű réteget tartalmazó terméket eredményez, amelyben a kovasav amorf állapotú, így rendelkezik azon tulajdonságokkal, amelyek a magas szintű pozzolanítást eredményezik. Egyébként még egy viszonylag kevéssé amorf rizshéjhamu, mint a 3. számú RHH (lásd 1. táblázat) is felhasználható.
Az USA három különböző államában található, eltérő típusú rizshéjhamvasztókból szereztük be véletlenszerűen az RHH-mintákat (lásd 1. táblázat). A hamvak közül kettő, az 1. számú RHH és a 2. számú RHH egyaránt 4,9-5,5% közötti mennyiségben tartalmaztak szenet. A 3. számú RHH 35%-ban tartalmazott szenet. Röntgensugárral végzett diffrakciós analízis kimutatta, hogy mind az 1, számú RHH, mind a 2. számú RHH 99-100%-ban amorf állapotú kovasavat tartalmaznak. Mennyiségi röntgensugaras diffrakciós analízis során megállapítottok, hogy a 3. számú RHH 90%-ban amorf állapotú kovasavat tartalmaz, míg a maradék krisztoballit formájú.
1. számú táblázat
Három különböző származási helyű rizshéjhamu (RHH) jellemzői
1. számú RHH (Louisiana) 2. számú RHH (Texas) 3. számú RHH (Arkansas)
Vegyi összetétel
SiO2% 91,3 93,0 62,5
A12O3 <0,1 <0,1 <0,1
Fe2O3 <0,1 <0,1 <0,1
CaO 0,5 0,3 0,2
K2O 2,1 0,5 1,0
Na2O 0,5 0,4 0,3
Szén (égésveszteség mellett) 4,9 5,5 35,0
A kovasav ásványi formája
Krisztoballit, % U* 1 10
Tridimit, % U.* U.* U.*
Kvarc, % u.* U* U.*
Amorf kovasav (a különbözette!), % 100 99 90
Részecskeméret-analízis
75 pm+-nél nagyobb részecskék, % 75 67 90
Nitrogénabszorpcióval mért fajlagos felület (m2/g) 24,3 53,0 99,2
U.*=röntgensugaras diffrakciós analízissel nem mutatható ki + = azt a maradók százalékot mutatja, amely a könnyű őrlést megelőzően a 200. számú szabványszitán maradt
Az 1. táblázatban a háromféle hamurészecske-méret (azaz gyakorlatilag átmérő) analízisét mutatjuk be. Meg kell említeni, hogy bár a részecskék nagyobb része mindegyik hamuban nagyobb, mint 75 pm (a részecskék 67-90%-a a 200. számú hálós szabványszitán visszamaradt) a részecskék szerkezeti tagozódása (amint azt a 4.105.459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban egy tipizált elektronmikrográf segítségével bemutatják) szembeötlő a nagyon magas fajlagos felületértékek miatt (24,3-tól 99,2-ig), amint azt a nitrogénabszorpciós módszer megállapította (Monosorb Apparátus, Quantachrome Corp.).
Az 1. táblázatban szereplő mindhárom hamu összevethető a 4.105.459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban tárgyalt hamuval (mezőgazdasági anyagból nyerték), amely 49-98 tömeg%-nyi kovasavat tartalmaz, túlnyomórészt amortizálódott alakban (a maradék főként szént), és 10-100 m2/g fajlagos felülettel rendelkezik a nitrogénabszorpciós mérés során. A portlandcement-keveréket úgy készítettük elő, hogy 1. típusú portlandcementet (amely kielégíti az ASTM C 150 szabvány előírásait) 20-30% arányban összekevertük az 1. táblázatban bemutatott három közül az egyikkel 70-80% arányban, miután a hamut 15 per3
HU 217 409 Β cen át könnyű őrlésnek vetettünk alá laboratóriumi korongos malomban. Az ilyen módon előállított készítmények olyan kielégítő megkötési és keményedési tulajdonságú (erős) hidraulikus cementet eredményeztek, amelyek megfelelnek a 4.105.459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban foglaltaknak.
A kevert cementeket készíthetjük úgy, hogy portlandcement künkért és egy megfelelő segédanyagot összezúzunk, vagy portlandcementet finomra őrölt segédanyaggal keveijük össze. Bár a hamu kevert cementhez történő beadagolása előtti finomra őrlése nem szükséges a fajlagos felület és a reakcióképesség növeléséhez, a nagyon nagy részecskék (például a 75 pm-nél nagyobb átmérőjű részecskék) könnyű őrléssel történő porítása segíthet abban, hogy egy sokkal homogénebb hamu-portlandcement keveréket állítsunk elő. Ez nem szükséges a zúzással előállított cementkeverékek esetében. Amennyiben azt külön nem jelezzük, a jelen találmányban használt és leírt hamukat finomőrlésnek vetettük alá úgy, hogy amikor a 200. számú szövetszitán átrostáltuk, nedvesen körülbelül 10% maradék maradt meg (így e finomőrlés után a részecskék 10%-a még mindig nagyobb, mint 75 pm, de a 90%-a most már kisebb 75 pm-ncl). Az 1. számú RHH (amíg G mintának is azonosítottunk) finomra őrölt mintájának részecskeméret-analízisét az 1. táblázat mutatja be. Az 1. táblázat adatai szerint a részecskék 89,3%-a kisebb 77 pm-nél, és csak a részecskék 9,7%-a van 10 pm alatt. Ez azt jelenti, hogy a részecskék 80%-ának nagysága a 10-77 pm mérettartományban mozog. Az 1., 2. és 4. táblázatokban ábrázolt részecskeméret-analízist Horiba felszereléssel végeztük (LA-500-as modell), és lézerfényes mintaszórást alkalmaztunk.
A jelen találmánnyal kapcsolatos kísérletekben felhasznált I. típusú normál portlandcement - amely az ASTM C 150 szabvány előírásainak megfelel - kémiai és fizikai jellemzőit a 2. táblázat mutatja be. A kompozíciókhoz a San Francisco-öböl környékéről származó őrölt mészkőlisztet (maximális méret: 1,25 cm) használtunk, valamint 3,0-ás finomságú kvarchomokot alkalmaztunk, hogy a jelen találmányban leírt betonkeve15 rékeket előállíthassuk. A hidraulikus cement kifejezés minden olyan keverékre vonatkozik, amely cementet, vizet, kvarchomokot vagy mészkőlisztet tartalmaz, képes megkötni és egy kemény, szilárd tömeget képez. A cementtermék kifejezés minden megkeményedett termékre vonatkozik, amely nem híg cement és a hidraulikus cement hidratálásának eredménye, valamint megkeményedett betont és habarcsot tartalmaz. A habarcstennék jelent bármilyen cementterméket, amelyet cement, kvarchomok és víz keverékéből nyernek, be25 tontermék pedig minden olyan cementtermék, amelyet cement, kvarchomok, mészkőliszt és víz keverékéből nyernek.
2. számú táblázat
A portlandcement vegyi és fizikai jellemzői
Vegyi analízis, tömeg% Fizikai jellemzők
SiO2 22,03 Felszíni levegőáteresztés Blaine-féle áteresztőképességi vizsgálat alapján: 3350cm2/g
Fe2O3 3,67 Súly: 3,15
A12O3 4,03 Kezdeti megkötési idő: 2 óra 19 perc
CaO 65,19 Végleges megkötési idő: 4 óra 16 perc
MgO 0,88 Nyomószilárdság (ASTM C109-es habarcs)
SO3 2,86 - 3 nap után 18,04-10« Pa
- 7 nap után 25,53-106 Pa
- 28 nap után 40,83-106 Pa
Hevítési veszteség 0,98
Oldhatatlan maradék 0,16
Na2O 0,12
K2O 0,2
Teljes alkália mint Na2O 0,25
Összetételi arány Százalék
C3S 57,5
C2S 19,8
C3A 4,5
C4AF 11,2
A tartósság elősegítésére, a környezeti ártalmak elkerülésére az Amerikai Beton Intézet (ACI 201. bizott55 ság) olyan beton használatát ajánlja, amelyben 0,4-nél kisebb a víz és a cement aránya. A modem kivitelezési gyakorlat szerint, mint például a beton szivattyúval történő elhelyezésénél és az erősen vasalt szerkezeteknél, amelyek nagyon konzisztens friss betont igényelnek, az alacsony víz és cement arányt és jó konzisztenciát
HU 217 409 Β (15-25 cm közötti süppedés) rendszerint egy képlékenyítőkeverék hozzáadásával érik el (úgy, mint az F osztályú, nagy hatóerejű vízcsökkentő, amely az ASTM C 494 szabványnak megfelel). Az alábbiakban leírt betonokhoz a kereskedelemben is kapható naftalinszulfonát típusú képlékenyítőt használtunk. A képlékenyítőt 40 tömeg%-os szilárd anyagot tartalmazó vizes oldat formájában lehet felhasználni.
A nagy szilárdságú képlékenyített betonkeverékekhez kellő keverékarányokat kellett beállítani, hogy 20-25 cm közötti süppedésű és 61,9 -106—75,6 -106 Pa nyomószilárdságú tartományt kapjunk (28 napos kezelés után). A laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy maximum 0,34-es víz és cement arány, illetve minimum 370 kg/m3 cementtartalom szükséges ahhoz, hogy elérjük a körülbelül 60· 106 Pa nyomószilárdságot 28 napos kezelés során. Ehhez hasonlóan 0,28-as víz és cement arány, illetve 430 kg/m3 cementtartalom szükséges ahhoz, hogy 28 nap alatt eleijük a 75 · 106 Pa nyomószilárdságot. A három közbenső keverék cementtartalmát
390, 407, illetve 425 kg/m3 értékre állítottuk be, egyenként 0,327, 0,31 és 0,3 víz és cement arányt választva. Ennek az öt portlandcementből készült betonkeveréknek jellemzőit összehasonlítottuk a megfelelő arányban kikevert 5, 10, 15, 20 és 30 tömeg%-os RHH-tartalmú keveri betonkeverékkel. Mindegyik esetben ugyanolyan mennyiségű képlékenyítőt használtunk (9,75 liter/m3 beton), emiatt a süppedés 17-25 cm között mozgott.
A 3. táblázat ábrázolja az öt referencia-betonkeverék keverési arányait, csakúgy, mint a megfelelő 5-30 ιοί 5 meg% közötti 1. számú RHH-t tartalmazó kevert cement keverési arányait.
3. számú táblázat A beton keverési arányai
Keverékszám Portlandcement, kg/m3 RHH, kg/m3 Mészkőliszt, kg/m3 Kvarchomok, kg/m3 Képlékenyítő, liter/m3 Viz«, kg/m3 Víz és cement aránya
A kísérlet ref. beton 370 0 1073 781 9,75 126 0,34
5 tömeg% RHH«« 355 17,7 1073 781 9,75 126 0,34
B kísérlet ref. beton 355 0 1056 781 9,75 126 0,327
10 tömeg% RHH«« 355 35,5 1056 781 9,75 126 0,327
C kísérlet ref. beton 407 0 1038 781 9,75 126 0,31
15 tömeg% RHH 355 53 1038 781 9,75 126 0,31
D kísérlet ref. beton 424 0 1020 781 9,75 126 0,30
20 tömeg% RHH«« 355 70 1020 781 9,75 126 0,30
E kísérlet ref. beton 460 0 985 781 9,75 126 0,28
30 tömeg% RHH«« 355 106 985 781 9,75 126 0,28
« ez magában foglalja a képlékenyítő által tartalmazott vízmennyiséget «« kevert cementből készült beton, amely az itt bemutatott RHH-mennyiséget tartalmazza
Az ASTM vizsgálati eljárásait alkalmaztuk - különösen az ASTM C 192 és C 39 szerinti módszereket - a keveréshez (kivéve a 7. példában leírt RHH-U-val történő betonkeverést) az öntvénykészítéshez, a kezeléshez és a betonkeverékek tulajdonságainak vizsgálatához. így 10-20 cm közötti hengeres mintákat használtunk a 3, 7, illetve 28 napos nyomószilárdság beállításához. A 28 napos kezelés alá vett 10-20 cm közötti betonmintákat használtuk az AASHTO Τ-277-es módszerrel végzett kloridion-áteresztő képesség vizsgálathoz.
Az AASHTO Τ-277-es módszer - a részleteket lásd később - egy manapság általánosan alkalmazott technika a beton tartósságának értékelésére.
Az általánosan elfogadott, hogy a beton vízzel szembeni áteresztőképessége az a legfontosabb tulajdonság, amely a különböző romlási folyamatokkal - úgymint fagyás és olvadási ciklusok miatti repedések, szulfát általi kikezdés, alkálikemikáliák támadása és a megerősített acél korróziója - szembeni ellenálló képességet meghatározza. A vízzel szembeni ellenállóságra vonatkozó kísérletek nagyon fáradságosak és időigényesek, de az
AASHTO Τ-277-es módszer szerint kivitelezett áteresztőképességre vonatkozó vizsgálatok nagyon egyszerűek és gyorsak. Igen szoros az összefüggés a kloridion- és vízáteresztő képességre vonatkozó vizsgálatok eredményei között (azaz, ha egy terméknek csökken a kloridion45 áteresztő képességre, akkor a vízzel szembeni ellenálló képessége is csökken). A Porlandcement Társaság szabványa D. Whiting munkáin alapuló AASHTO Τ-277-es kísérlet (RD-81/119-es számú FHWA jelentés, 1981. augusztus) során a 10 cm átmérőjű, 5 cm vastag betonleme50 zen átáramló elektromos áram mennyiségét regisztrálják. A vizsgálati minta egyik végét 3%-os NaCl-oldatba mártottuk (lásd 3. táblázat) és a másik végét 0,3 normál NaOH-oldatba helyeztük. A kloridionok mintán való átjutását 60 volt váltóárammal lehet gyorsítani. A teljes töl55 tést egy 6 órás időtartam után mértük meg, amely a beton áteresztőképességével kapcsolatban áll.
Az elvégzett vizsgálat során a 4000 coulombnál többet áteresztő betont nagyon áteresztőképesnek tekintettük, míg amelyek többet, mint 2000 coulombot, de keve60 sebbet, mint 4000 coulombot engedtek át, mérsékelten
HU 217 409 Β áteresztőnek tekintettük; amelyek 1000 coulombnál többet, de kevesebbet, mint 2000 coulombot engedtek át, csekély áteresztőképességűnek, és azokat, amelyek 1000 coulombnál kevesebbet engedtek át, nagyon csekély áteresztőképességűnek minősítettük (RD-81/119es számú FHWA jelentés, 1981. augusztus). A hagyományos portlandcement beton 9000 és 12 000 coulomb között enged át az AASHTO T-272 számú kloridionáteresztő képességi vizsgálat szerint. A 4.829.107 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett áteresztőképesség-vizsgálat az AASHTO T-272 számú kloridion-áteresztő képességi vizsgálat módosított változata. Sajnos a 4.829.107 számú amerikai egyesült államokbeli Kindt-féle szabadalmi leírásban közzétett áteresztőképességi vizsgálat eredményeit ohmban adták meg, és mivel a 4.829.107 számú amerikai egyesült államokbeli Kindt-féle szabadalmi leírás nem magyarázza el teljesen az alkalmazott vizsgálati módszereket, lehetetlen átváltani a fenti vizsgálat eredményeit coulombokba. Ennek dacára a 4.829.107 számú USA szabadalmi leírásban leírt áteresztőképességi vizsgálat eredményeit a jelen találmány alapján elvégzett és közzétett eredményekkel aránylag pontosan össze lehet hasonlítani.
A fentiekben ismertetett anyagokat és eljárásokat felhasználva lefolytatott, betonkeverékek tulajdonságaira vonatkozó A-E vizsgálatok (lásd 3. táblázat) összegzését a 4. táblázat tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a nyomószilárdsági és az áteresztőképességi adatok háromszor elvégzett mérések átlagértékei. A megszilárdult beton nyomószilárdsága és a friss beton tulajdonságai az elvárások10 nak megfelelően alakultak. Például az 5-30 tömeg% RHH helyettesítési tartományú kevert cementeknél a 3, illetve 7 napos kezelés után mért nyomószilárdsági adatok nem különböztek jelentősen a referenciabetonokétól, azonban a 28 napos kezelés után mért nyomószilárdság már valamennyivel magasabb értéket mutatott, mint a 7 és 28 napos kezelési idő alatt végzett pozzolanikus reakciókkal kapott értékek.
Az AASHTO Τ-277-es módszerrel végzett áteresztőképesség-vizsgálat során jelentős csökkenést figyel20 tünk meg az 5 tömeg%-nál több RHH-t tartalmazó beton áteresztőképességében. A jelen találmány gyakorlati megvalósítását a következő példákon mutatjuk be:
4. számú táblázat
1. számú RHH-t tartalmazó kevert cementből készült betonkeverékek tulajdonságai
A vizsgálat B vizsgálat C vizsgálat D vizsgálat E vizsgálat
Jellemzők Referen- ciabeton Kevert cement- beton (5 tömeg%) Referen- ciabeton Kevert cementbeton (10 tömcg%) Refcrcn- ciabcton Kevert cementbeton (15 tömeg0/») Referen- ciabeton Kevert cementbeton (20 tömeg%) Rcferen- ciabeton Kevert cementbeton (30 tömeg%)
Friss beton
- süppedés (cm) 19 22,8 20,3 22,8 24,1 17,7 22,8 21,5 21,5 22,8
- levegőtartalom (térfogat%) 1,5 1,5 1,0 1,5 1,0 1,5 1,5 1,5 1,5 1,0
- egységsúly (kg/m3) 90,2 89,6 90,8 90,8 91,4 90,8 92 91,4 91,4 90,2
Megszilárdult beton
Nyomószilárdság MPa-ban
- 3 napos kezelés 40,5 41,2 46 43,3 48,8 46 48,1 46,7 52,2 44,7
- 7 napos kezelés 56,4 55,7 57,7 57,7 61,2 61,9 62,9 66,7 66,7 61,9
- 28 napos kezelés 66 71,5 66,7 76,8 66,1 79,4 70,1 80,1 73,4 74,8
28 nap kezelés során áthaladt coulombmennyiség 37χ101 2 37x102 37xl02 12,5xl02 32,6 xlO2 8,7xl02 30x102 3,9x102 29x102 3,0x102
Az áteresztőképesség minősítése mérsé- kelt mérsé- kelt mérsé- kelt csekély mérsé- kelt nagyon csekély nagyon csekély mérsé- kelt mérsé- kelt nagyon csekély
1. példa
Az A vizsgálat eredményei (lásd 4. táblázat) azt mutatják, hogy a nyomószilárdság és kloridáteresztés tekintetében az 5 tömeg% RHH-t tartalmazó kevert cementből készült beton tulajdonságai eltérést mutatnak, ha összevetjük a referencia-portlandcementbeton ada55 taival. A B vizsgálat azt mutatta ki, hogy ha összehasonlítást végzünk a referenciabetonnal, a 10 tömeg% RHH-t tartalmazó kevert cementből készült beton nyomószilárdsága körülbelül 18%-kal nőtt 28 napos kezelést követően, de az áteresztőképesség csaknem egyharmadára csökkent a referenciaként használt portlandce6
HU 217 409 Β menthez képest (3700-ról 1250 coulombra). Ezen adatok alapján a beton áteresztőképességi minősítése mérsékeltről csekélyre változott (lásd 4. táblázat).
2. példa
A C vizsgálat szerint, amikor a referencia-portlandcementet összehasonlítottuk a 15 tömeg% RHH-t tartalmazó kevert cementből készített betonnal, a nyomószilárdság körülbelül 20%-kal nőtt a 28 napos kezelést követően, de az áteresztőképesség csaknem egynegyedére csökkent a (3260-ról 870 coulombra). Ezen adatok alapján a beton áteresztőképességi minősítése mérsékeltről nagyon csekélyre változott (lásd 4. táblázat).
3. példa
A D vizsgálat szerint, amikor a referencia-portlandcementet összehasonlítottuk a 20 tömeg% RHH-t tartalmazó kevert cementből készített betonnal, a nyomószilárdság körülbelül 14%-kal nőtt a 28 napos kezelést követően, de az áteresztőképesség csaknem egynyolcadára csökkent a (3000-ről 390 coulombra). Ezen adatok alapján a beton áteresztőképességi minősítése mérsékeltről nagyon csekélyre változott (lásd 4. táblázat).
4. példa
Az E vizsgálat szerint, amikor a referencia-portlandcementet összehasonlítottuk a 30 tömeg% RHH-t tartalmazó kevert cementből készített betonnal, a nyomószilárdság körülbelül 2%-kal nőtt a 28 napos kezelést követően, de az áteresztőképesség csaknem az egytizedére csökkent a (2900-ról 300 coulombra). Az A-E vizsgálatokkal összevethető kísérletet végeztünk egy olyan betonnal, amelyet 40 tömeg% 1. számú RHH-t tartalmazó kevert cementből készítettünk. A nyomószilárdság 74,8 MPa lett a 28 napos kezelést követően, míg a kloridáteresztő képesség 1,165 coulomb.
5. példa
Abból a célból, hogy bizonyossá tegyük azt, hogy az RHH-t tartalmazó kevert cementből készített beton vízállósága nem kizárólag az 1. számú RHH-t tartalmazó mintát tartalmazó cementnél mutatja a jelzett javulást, további vizsgálatokat végeztünk el a 2. számú RHH-t és a 3. számú táblázatban bemutatott B vizsgálatban használt cementkeveréket illetően. így a B vizsgálat (lásd 3. táblázat) anyagai és keverési arányai alapján az F vizs10 gálát során két további betonkeveréket készítettünk, egyrészt 10% 2. számú RHH-t, másrészt 10 tömeg% 3. számú RHH-t tartalmazó kevert cementből. A teljesebb homogenitás elérése érdekében mindhárom fajta hamut finomőrlésnek vetettük alá, amelynek eredményeképpen a 200. számú szabványszitán körülbelül 10% maradt csak fent a szí tálás során. (A részecskék 10%-a nagyobb, mint 75 μ, 90%-a kisebb.) Az 5. táblázatban foglaltak a három különböző hamut tartalmazó kevert cementből készült beton tulajdonságait tartalmazzák. Az 5.
táblázat megmutatja, hogy a friss beton és megszilárdult beton jellemzői - ideértve az áteresztőképességet is nem mutattak jelentős változást az 1. számú RHH, 2. számú RHH, illetve 3. számú RHH-val való helyettesítése következtében. Megjegyezzük, hogy mindhárom fajta 10 tömeg%-os RHH-t tartalmazó cement csekély áteresztőképességű minősítést kapott (1000-2000 coulomb) összevetve a referencia-betonkeverékkel, amelynek mérsékelt áteresztőképességi besorolását adja (3700 coulomb) az AASHTO viszgálat ajánlott specifi30 kációja. így az át nem eresztési tulajdonságok javulásában jelentkező pozitív eredmény nemcsak a kis részarányú 1. számú RHH-t tartalmazó kevert cementből készült betonkeveréknél jelentkezik, hanem a széles skálájú fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező RHH35 típusoknál is, ideszámítva a finomra őrölt 1. számú, 2. számú, illetve 3. számú RHH-t is (lásd az 1. táblázatot a különböző RHH-k összetételét illetően).
5. számú táblázat
A különböző típusú 10% RHH-t tartalmazó kevert cementekből készített betonkészítmények jellemzőinek összehasonlítása
B vizsgálat F vizsgálat
Jellemzők Referenciabeton Kevert cementbeton 1. számú RHH Kevert cementbeton 2. számú RHH Kevert cementbeton 3. számú RHH
Friss beton
- süppedés (cm) 20,3 22,8 20,3 19
- levegőtartalom (térfogat%) 1,0 1,5 1,0 1,0
- egységsúly (kg/m3) 90,8 90,8 90,8 90,2
Megszilárdult beton
Nyomószilárdság MPa-ban kifejezve
- 3 napos kezelés 46,0 43,3 43,3 37,8
- 7 napos kezelés 57,7 57,7 59,8 59,1
- 28 napos kezelés 66,7 76,8 78,4 73,4
28 nap kezelés során áthaladt coulombmennyiség 37xl02 12,5xl02 ll,5xl02 17,5 xlO2
HU 217 409 Β
6. példa
Az ASTM szerint F osztályba sorolt szálló hamu a legáltalánosabban használt pozzolanikus keverék az USA-ban, de kevésbé reaktív, mint az amorf RHH, és lényegesen hosszabb kezelési időt igényel 28 napnál, hogy nagyfokú szilárdságot és jó átnemeresztőséget kapjunk. A jelen példa azt mutatja meg, hogy a szálló hamu részleges helyettesítésére RHH-val még a 28 napos kezelési idő esetén is határozott javulást eredményez a beton átnemeresztő-képességében.
Referencia-betonkeverékként az alábbi összetételt használtuk: 398 kg/m3 portlandcement, 885 kg/m3 kvarchomok, 944 kg/m3 mészkőliszt, 3,9 1/m3 képlékenyítő és 139 kg/m3 víz. Ezt hasonlítottuk össze azokkal a keverékekkel, amelyek 20 tömeg% szálló hamu adalékanyagot (nevezetesen: 79,6 kg/m3 szálló hamut) tartalmaztak a beton össztömegéhez képest, vagy 10 tömeg% F osztályú szálló hamut vagy 10 tömeg%-nyi (39,8 kg/m3) F osztályú szálló hamut és 1. számú RHH-t egyaránt tartalmaztak. Mindegyik szálló hamu, amelyet a jelen példában felhasználtunk, megfelel az F osztályú szálló hamuval szemben az ASTM C 595 által támasztott fizikai és kémiai követelményeknek. A 28 napos szilárdulás után mért nyomószilárdsági és áteresztőképesség! adatok a következők:
Betonkeverék (coulomb) Nyomószilárdság (MPa) Áteresztőké- pesség
Referenciabeton 59,8 2,930
20% szálló hamut tartalmazó beton 57,7 2,270
10% szálló hamut és 10% 1. számú RHH-t tartalmazó beton 66,0 4,50
Az adatok azt mutatják, hogy a 20 tömeg% F osztályú szálló hamu egyedüli adalékanyagként való használata a betonban nem eredményezett jelentős változásokat a beton nyomószilárdságában és áteresztőképességében a 28 napos szilárdulás után. Az AASHTOteszt szerint a beton áteresztőképességi besorolása mérsékelten áteresztő volt, mind a referenciabeton, mind az RHH-t nem, de szálló hamut tartalmazó beton esetében. Azonban a 10 tömeg% szálló hamu és 10 tömeg% RHH hozzáadása a betonhoz csak 10%-kal növelte a nyomószilárdságot, így mintegy egyhetedére csökkent az áthaladt coulombmennyiség a referenciabetonnál mért értékekhez képest, és egyötödére a csupán szálló hamut tartalmazó betonnál mért értékhez viszonyítva. Azonban a 10 tömeg% szálló hamut és 10 tömeg% RHH-t tartalmazó betonkeverékeknél megállapított nagyon csekély áteresztőképességi minősítés egy olyan módszert nyújt, amellyel a szálló hamu és RHH keverékekkel - amelyben 10 tömeg% az RHH-tartalom - elegyített beton átnemeresztő-képessége nagyon jelentősen megnövelhető. De - amint azt a 4. táblázat be is mutatja -, ha az RHH-t egyedül használtunk adalékanyagként, akkor a nagyon csekély áteresztőképességi minősítés elnyeréséhez a cement tömeg%-ának vagy nagyobb részének kell RHHból állnia. Úgy is el lehet érni a már ásványi adalékanyagként szálló hamut tartalmazó és 10 tömeg% RHH-t tartalmazó cementkeverékből készített beton feljavított tulajdonságait, ha tiszta portlandcement helyett kevert, IP típusú vagy I (PM) típusú - az ASTM C 595-nek megfelelő - pozzolanikus vagy cementes adalékanyagokat tartalmazó cementet alkalmazunk. Nem lényeges tiszta portlandcementet (ASTM C 150) használni a nyomószilárdság vagy a csekély, illetőleg nagyon csekély áteresztőképesség növelésére. Hasonló eredményekre lehet jutni az IP típusú vagy az I (PM) típusú kevert hidraulikus cement alkalmazásával, a tiszta portlandcement helyett.
7. példa
A példa bemutatja a jelen találmányban használható RHH-k részecskeméret-tartományát. A vizsgálathoz az alábbiakban leírt három részecsketartományban az 1. számú RHH-t használtuk fel.
(L minta)
A kiindulási állapotban a részecskék 75%-a 75 pm méret felett volt, a fajlagos felület 24,3 m2/g volt (nitrogénadszorpció alapján).
(G minta)
A mintát az L minta finomőrlésével nyertük, így a részecsekék 80%-a 10 és 77 pm közötti tartományban van, és a részecske-átlagátmérő 38 pm lett. (Lásd az 1. ábrán bemutatott teljes részecskeanalízist.) A fajlagos felület (nitrogénadszorpció esetén) 25,5 m2/g, ami azt mutatja, hogy a finomőrlésnek csekély vagy csaknem semmilyen hatása sincsen a fajlagos felületre. Amint azt korábban említettük, a leírt vizsgálatokat (például az A-E vizsgálatok) finomra őrölt 1. számú RHH-val hajtottuk végre.
(U minta)
Ez egy ultrafinomőrlésű hamu, amely részecskéinek 80%-a 1-6 pm között van, a részecskeátmérő-átlag: körülbelül 3 pm. (Lásd a 2. ábrán bemutatott teljes részecskeméret-analízist.) A fajlagos felület (nitrogénadszorpció esetén) 26,5 m2/g, ami ismét csak azt mutatja, hogy az RHH finomőrlésének csekély vagy csaknem semmilyen hatása sincsen a fajlagos felületre. Ennek magyarázata, hogy a felületet az anyag belső szerkezete határozza meg. Az ultrafinomőrlés következtében előálló magas felületi feszültség következtében a por hajlamos a flokkulálásra (pelyhesedésre). Nagyon nehéz volt ennek a hamunak a bekeverése por formában a betonkeverékbe a szabvány szerinti keverési eljárással (ASTM C 192), mert az anyag nem egységesen oszlott el. Ennek eredményeképpen az RHH-U-t tartalmazó betonszerkezet keverési eljárását az alábbiak szerint módosítottuk: A hamut először sűrű diszperzió formába hoztuk, vízzel és betonkeverékekhez használatos képlékenyítővel. A sűrű diszperzióhoz portlandcementet, kvarchomokot és mészkőlisztet adtunk hozzá a keverési művelet során.
A B vizsgálat keverési arányai (lásd 3. táblázat) alapján előállított betonkeverékeket 10 tf 1. számú RHH-t és három különböző részecskeméretű (L, G, U) RHH-t tar8
HU 217 409 Β talmazó kevert cementből készítettük. A 6. táblázat mutatja be a 28 napos szilárdulás utáni nyomószilárdságra és áteresztőképességre vonatkozó vizsgálati eredményeket.
6. számú táblázat
Betonkeverék (coulomb) Nyomószilárdság (MPa) Áteresztőké- pesség
Referenciabeton 66,7 3500
10 tömeg% RHH-L 68,1 3300
10 tömeg% RHH-G 76,8 1250
10 tömeg% RHH-U 82,5 880
Az adatok mutatják, hogy a nagy részecskéket tartalmazó (L mintában a részecskék 75%-a nagyobb, mint 75 pm) RHH használata nem hozott javulást a kevertcementből készített beton tulajdonságaiban, sem a nyomószilárdságban, sem az áteresztőképességben. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az RHH eloszlása a betonkeverékben nem homogén. Amikor összehasonlítottuk a referenciabetont az enyhe őrlésű RHH-t (G minta) és a finomőrlésű RHH-t (L minta) tartalmazó kevert cementből készített termékekkel, relatíve csekély növekedést észleltünk a nyomószilárdságban (19%, illetve 23%). De az átnemeresztő-képesség területén drámai javulás mutatkozott. Például az AASHTO Τ-272-es tesztben mért, áthaladt coulombmennyiség körülbelül az egyharmadára és egynegyedére csökkent mindkettő mintánál (azaz az áteresztőképességi minősítés csekélyre, illetőleg nagyon csekélyre változott). Feltételezhető, hogy a jobb homogenitású, finomabb részecskékből álló RHH-t tartalmazó kevert cementekből készített beton kedvező az áteresztőképesség csökkentésénél. Mindazonáltal az adatokból az is kiderül, hogy a finomőrlésű U minta nem szükséges erre a célra. A gyakorlati megfontolások szerint egy jó tartós beton csekély áteresztőképességi besorolása is elegendő, és a gyakorlatban nem várható nagy különbség a 880, illetve 1250 coulomb permeabilitást mutató betonok kloridion-áteresztő képességében.
A vizsgálat során használt pozzolanikus RHH széles skálájú fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, úgymint 21-100 m2/g fajlagos felület (nitrogénadszorpció), 35 tömeg% felett van a széntartalom, 60-95 tömeg% a kovasavtartalom, amelynek 10%-a lehet kristályos. Mivel az A-F vizsgálatokban leírt kevert cementekben az RHH kívánt részecskemegoszlási tartománya nem sokban különbözik egy tipikus ASTM 1. típusú portlandcementétől (lásd 4. számú ábra), így az őrölt portlandcementben megállapított RHH részecskemérettartomány hasonlónak várható, mint a 4. számú ábrán bemutatott részecskeméret-tartomány. A cementtermékek B-F vizsgálatok által bebizonyított különleges tulajdonsága (úgymint 10-40 tömeg%-os RHH-tartalmú kevert cement elegyítése következtében csekély vagy nagyon csekély áteresztőképesség elérése) széles tartományban mozgó részecskeméretű hamuk alkalmazásával is elérhető, ha a részecskék nagysága 10-75 pm között marad.
A BETON KORAI SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA
A szálló hamut tartalmazó betonkeverékek korai szilárdulását RHH hozzáadásával gyorsítottuk.
8. példa
ASTM I. típusú portlandcementből, kvarchomokból (finomsága 3,0) és legfeljebb 12 mm átlagméretű őrölt mészkőből elkészítettük a referenciaalapként szolgáló betont. A vizsgálati keverékben felhasznált pozzolánok az ASTM szerint F osztályba sorolt szálló hamut, 90 tömeg%-os kovasavtartalmú amorf rizshéjhamut, 51 tömeg% szenet tartalmaztak, és a fajlagos felületük 20 m2/g (nitrogénadszorpció) volt. A hamut porítottuk, így a részecskék kevesebb, mint 10%-a került 75 pm átmérő fölé.
Az ACI normál súlyú betonkeverékek arányaira vonatkozó útmutatását használtuk fel a betonkeverési arányok megállapításához, nyomószilárdság=27 MPa és 12,5 -15 cm közötti süppedési értékek mellett. A 7. táblázat bal oldali hasábja mutatja az ellenőrző keverék (1. számú keverék) keverési arányait. A 7. táblázat középső hasábja (2. számú keverék) a cement súlyához képest 20% szálló hamut mint részleges cementhelyettesítőt tartalmazó vizsgálati keverék keverési arányait mutatja. A 7. táblázat jobb oldali hasábja (3. számú keverék) a cement súlyához képest 10 tömeg% szálló hamut és 10 tömeg% porított rizshéjhamut tartalmazó másik vizsgálati keverék keverési arányait mutatja.
7. számú táblázat
A betonkeverékek keverési arányai (kg/m3)
Anyag 1. számú keverék 2. számú keverék 3. számú keverék
Cement 362 297 297
Szálló hamu - 74 37
Rizshéjhamu - - 37
Kvarchomok 1092 1104 1115
Mészkőliszt 742 730 724
Víz 192 181 192
Víz/cement arány 0,53 0,49 0,52
Mindegyik betonkeverék kiváló megmunkálhatóságot mutatott. A szálló hamu vízcsökkentő tulajdonsága világosan megmutatkozott akkor, amikor az ellenőrző keverékkel összevetettük, és körülbelül 6%-kal kevesebb víztartalom volt szükséges ahhoz, hogy egy hasonló volumenű süppedést nyerjünk (150 mm). Ez valószínűleg a rizshéjhamu nagyon jelentős belső felületének tudható be, a 3. számú keverék csekélyebb süppedést adott (127 mm értéket 150 mm helyett) a referenciakeverékhez hasonló víztartalommal vizsgálva, bár a végtermékként nyert beton sokkal jobb kohéziót és megmunkálhatóságot mutatott, mint az ellenőrző keverék alapján készített beton.
HU 217 409 Β
Az elegyítés, öntvénykészítés és a kezelés az ASTMszabvány szerinti eljárások alapján történt meg. Henger alakú (100-200 mm) mintákat azért készítettünk, hogy 3,7, illetve 28 napos szilárdulási idők beiktatásával megvizsgáljuk a beton nyomószilárdságát. A 8. táblázat a nyomószilárdsági adatokat és a háromszorosan mért mintákat mutatja.
8. számú táblázat
A betonkeverékek nyomószilárdsága (MPa)
Vizsgálati idő 1. számú keverék 2. számú keverék 3. számú keverék
3 nap 11,9 9,0 10,4
7 nap 20,2 16,5 17,4
28 nap 33,4 28,0 29,8
A csak szálló hamut tartalmazó betonkeverék a referenciabetonhoz képest 20%-kal kisebb nyomószilárdságú lett a 3, illetve a 7 napos szilárdulási idő alatt. 28 napos szilárdulási idő esetén az eltérés valamennyivel kevesebb volt (17%), amely jelzi a lassú pozzolanikus reakció hatását. Ez egybevág számos kutató korábbi megfigyelésével. A 2. számú keverékhez (amely csak szálló hamut tartalmaz) viszonyítva a 3. számú keverék (amely szálló hamut és rizshéjhamut tartalmaz) nyomószilárdsága minden szilárdulási időtartam mellett jelentősen magasabb volt. A szálló hamus beton 17-20%-kal csekélyebb mértékű nyomószilárdságával ellentétben a 3. számú keverékből nyert betoné csak 10%-kal mutatott alacsonyabb értéket a referenciabetonénál, minden szilárdulási időtartam mellett. A rizshéjhamu éppen tehát a fent leírtak miatt hatásos adalékanyag a korai szilárdulási jellemzőit - a szálló hamu mint pozzolán egyedüli használata miatt - elveszített beton feljavítására.
IPARI FELHASZNÁLHATÓSÁG
A jelen találmányban használt RHH átnemeresztőképességet javító és korai szilárdulási gyorsító jellemzői miatt a cement- és betonipar számára értékes potenciális alapnyag lehet. Fel lehet használni kevert portlandcementek előállításához, pozzolanikus adalékanyagként vagy vízmentes pozzolanikus keverékként lehet közvetlenül hozzáadni a betonkeverékekhez.

Claims (22)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Készítmény beton vagy habarcs készítéséhez, azzal jellemezve, hogy 60-95 tömeg% portlandcementet és 5-40 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-ának mérete 4 és 75 pm között van, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az átlag-részecskeméret 15-38 pm között van.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a terménymaradék rizshéjhamu.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a portlandcement és a hamu vízmentes.
  5. 5. Készítmény beton vagy habarcs készítéséhez, azzal jellemezve, hogy 60-95 tömeg% kevert hidraulikus, portland-pozzolan cementet és 5-40 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék 75%-ának mérete 4 és 75 pm között van, a hamurészecskék 10%-a nagyobb, mint 75 pm, lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  6. 6. Egy csekély áteresztőképességű cementtermék, azzal jellemezve, hogy I. típusú (PM) portlandcementből vagy IP típusú hidraulikus cementből, kvarchomokból, mészkőlisztből és terménymaradékból nyert kovasavas hamuból áll, ahol a hamu a száraz cement 10-40 tömeg%-a, a hamu 60-95 tömeg%-a kovasav, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék 75%-ának mérete 4 és 75 pm között van, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a terménymaradék rizshéjhamu.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a hamurészecskék legalább 75%-a 10 és 75 pm közötti méretű.
  9. 9. Egy csekély áteresztőképességű cementtermék, azzal jellemezve, hogy portlandcementből vagy I. típusú (PM) hidraulikus cementből, vagy IP típusú hidraulikus cementből, kvarchomokból, mészkőlisztből és terménymaradékból nyert kovasavas hamuból áll, ahol a hamu a száraz cement 15-30 tömeg%-a, a hamu 60-95 tömeg%-a kovasav, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-ának mérete 4 és 75 pm között van, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  10. 10. Eljárás csekély áteresztőképességű cementtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) I. típusú (PM) portlandcementet vagy IP típusú hidraulikus cementet, kvarchomokot, mészkőlisztet, vizet és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 85 tömeg%-a kovasav, legfeljebb 10 tömeg%-a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g - összekeverünk úgy, hogy a hamu a cement 10-15 tömeg%-ában van jelen, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
  11. 11. Eljárás nagyon csekély áteresztőképességű cementtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) I. típusú (PM) portlandcementet vagy IP típusú hidraulikus cementet, kvarchomokot, mészkőlisz10
    HU 217 409 Β tét, vizet és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 85 tömeg%-a kovasav, legfeljebb 10 tömeg%-a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 μιη, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g - összekeverünk úgy, hogy a hamu a száraz cement 15-30 tömeg%-ában van jelen, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
  12. 12. Cementkészítmény, amely megszilárdulásakor képes nagy szilárdságú és nagyon csekély áteresztőképességű cementtermékké alakulni, azzal jellemezve, hogy portlandcementből vagy I. típusú (PM) hidraulikus cementből, vagy IP típusú hidraulikus cementből áll, amely 10-30 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, a fajlagos felület legalább 20 m2/g, és a hamu a száraz cement 15-30 tömeg%-ában van jelen.
  13. 13. Cementkészítmény beton vagy habarcs készítéséhez, azzal jellemezve, hogy portlandcementből vagy I. típusú (PM) hidraulikus cementből, vagy IP típusú hidraulikus cementből áll, amely 10-30 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő 6 és 38 pm között van, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  14. 14. Eljárás cement áteresztőképességének csökkentésére, azzal jellemezve, hogy
    a) portlandcementet vagy I. típusú (PM) hidraulikus cementet, vagy IP típusú hidraulikus cementet, kvarchomokot, mészkőlisztet, vizet és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 60 tömeg%-a kovasav, 40 tömeg%-nál nem több a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 50%-a kisebb, mint 75 pm, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő 6-38 pm között van, a fajlagos felület legalább 20 m2/g, és hamu cementkeverékbeli hányada 5-40 tömeg%-nál több - összekeverünk, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
  15. 15. Készítmény beton vagy habarcs készítéséhez, azzal jellemezve, hogy pozzolan-portland hidraulikus cementkeverékből áll, amely 5-40 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamut tartalmaz, valamint ez a hamu 60-95 tömeg% kovasavból áll, amelynek legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább
    75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, és a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  16. 16. Egy nagyon csekély áteresztőképességű cementtermék, azzal jellemezve, hogy pozzolan-portland hidraulikus cementkeverékből, kvarchomokból, mészkőlisztből és 15-30 tömeg% terménymaradékból nyert kovasavas hamuból áll, a hamu 60-95 tömeg%-a kovasav, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, és a fajlagos felület legalább 20 m2/g.
  17. 17. Eljárás nagyon csekély áteresztőképességű cementtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) pozzolan-portland hidraulikus cementkeveréket, kvarchomokot, mészkőlisztet, vizet és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 85 tömeg%-a kovasav, legfeljebb 10 tömeg%-a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlaghamurészecskeátmérő 6 pm, a fajlagos felület legalább 20 m2/g - összekeverünk úgy, hogy a hamu a száraz hidraulikus cement 15-30 tömeg%-ában van jelen, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
  18. 18. Eljárás nagyon csekély áteresztőképességű cementtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) portlandcementet vagy I. típusú (PM) portlandcementet, vagy IP típusú portlandcementet, kvarchomokot, mészkőlisztet, vizet, szálló hamut és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 85 tömeg%-a kovasav, legfeljebb 10 tömeg%-a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő legalább 6 pm, a fajlagos felület legalább 20 m2/g - összekeverünk úgy, hogy a terménymaradékból nyert kovasavas hamu a száraz cement 10 tömeg%-ában van jelen, és a szálló hamu a száraz cement 10 tömeg%-ában van jelen, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
  19. 19. Eljárás mérsékeltnél kedvezőbb áteresztőképességű cementtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy a) portlandcementet vagy I. típusú (PM) hidraulikus cementet, vagy IP típusú hidraulikus cementet, kvarchomokot, mészkőlisztet, vizet, szálló hamut és terménymaradékból nyert kovasavas hamut - ahol a hamu legalább 60 tömeg%-a kovasav, 40 tömeg%-nál nem több a szén, a kovasav legalább 90%-a amorf, a hamurészecskék legalább 75%-a 4 és 75 pm közötti méretű, a hamurészecskék legalább 10%-a nagyobb, mint 75 pm, a lézerfénnyel mért átlag-hamurészecskeátmérő 6-38 pm, a fajlagos felület legalább
  20. 20 m2/g - összekeverünk úgy, hogy a terménymara11
    HU 217 409 Β dékból nyert kovasavas hamu a száraz cement 10 tömeg%-ában van jelen, és
    b) a cementkompozíciót hagyjuk megszilárdulni.
    20. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a kovasavas hamu a cement 13-40 tömeg%-át teszi ki.
  21. 21. A 6. igénypont szerinti készítmény, azzal jelle mezve, hogy a kovasavas hamu a cement 13-40 tő meg%-át teszi ki.
  22. 22. A 13. igénypont szerinti készítmény, azzal jelle 5 mezve, hogy a kovasavas hamu a cement 13-30 tö meg%-át teszi ki.
HU9204069A 1990-06-25 1991-06-18 Fokozott tartósságú, kovasavhamut tartalmazó cementtermékek HU217409B (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US54326290A 1990-06-25 1990-06-25
PCT/US1991/004139 WO1992000251A1 (en) 1990-06-25 1991-06-18 Highly durable cement products containing siliceous ashes

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9204069D0 HU9204069D0 (en) 1993-09-28
HUT67417A HUT67417A (en) 1995-04-28
HU217409B true HU217409B (hu) 2000-01-28

Family

ID=24167258

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9204069A HU217409B (hu) 1990-06-25 1991-06-18 Fokozott tartósságú, kovasavhamut tartalmazó cementtermékek

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0537202B1 (hu)
JP (1) JP3058446B2 (hu)
KR (2) KR0182591B1 (hu)
AT (1) ATE134598T1 (hu)
AU (1) AU652944B2 (hu)
BR (1) BR9106677A (hu)
CA (1) CA2085219C (hu)
DE (1) DE69117512T2 (hu)
DK (1) DK0537202T3 (hu)
ES (1) ES2086546T3 (hu)
FI (1) FI925854A (hu)
GR (1) GR3019164T3 (hu)
HK (1) HK1001173A1 (hu)
HU (1) HU217409B (hu)
NO (1) NO314626B1 (hu)
RU (1) RU2098372C1 (hu)
WO (1) WO1992000251A1 (hu)

Families Citing this family (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0671409A3 (de) * 1994-03-11 1996-06-12 Hoechst Ag Malonsäurederivate mit antiadhäsiven Eigenschaften.
DE4408248A1 (de) * 1994-03-11 1995-09-14 Hoechst Ag Physiologisch verträgliche und physiologisch abbaubare Kohlenhydrat-Mimetika, ein Verfahren zur Herstellung und ihre Verwendung
EP0866778A4 (en) * 1995-12-13 2000-01-12 Henkel Corp METHOD FOR PRODUCING MIXED CEMENT COMPOSITIONS
AUPP819899A0 (en) * 1999-01-18 1999-02-11 Contract Research & Development (M) Sdn. Bhd. Conductive and flame retardant plastic fillers
JP4524721B2 (ja) * 2000-04-10 2010-08-18 株式会社前田先端技術研究所 籾殻灰等を含有するセメント組成物
JP2001316145A (ja) * 2000-04-28 2001-11-13 Maeta Techno Research Inc 籾殻灰からなる水硬性組成物用混和材とその応用
MXPA03007890A (es) * 2001-03-02 2003-12-04 James Hardie Res Pty Ltd Aparato para rociadura.
CN100340519C (zh) * 2005-11-17 2007-10-03 中国建筑材料科学研究院 麦秸秆水泥复合材料夹芯墙板及其制造方法
EP2010730A4 (en) 2006-04-12 2013-07-17 Hardie James Technology Ltd SURFACE-SEALED, REINFORCED BUILDING ELEMENT
US7799128B2 (en) 2008-10-10 2010-09-21 Roman Cement, Llc High early strength pozzolan cement blends
JP5178554B2 (ja) * 2009-01-27 2013-04-10 太平洋セメント株式会社 セメント組成物
US8414700B2 (en) 2010-07-16 2013-04-09 Roman Cement, Llc Narrow PSD hydraulic cement, cement-SCM blends, and methods for making same
JP5455832B2 (ja) * 2010-07-28 2014-03-26 太平洋セメント株式会社 セメント組成物
US9272953B2 (en) 2010-11-30 2016-03-01 Roman Cement, Llc High early strength cement-SCM blends
WO2013059339A1 (en) 2011-10-20 2013-04-25 Roman Cement, Llc Particle packed cement-scm blends
CN102674721A (zh) * 2012-05-11 2012-09-19 湖南农业大学 一种利用生物质制备混凝土掺合料的方法
AT516111B1 (de) 2014-07-17 2018-02-15 Holcim Technology Ltd Trockene Zementmischung
US11168029B2 (en) 2017-01-10 2021-11-09 Roman Cement, Llc Use of mineral fines to reduce clinker content of cementitious compositions
US10131575B2 (en) 2017-01-10 2018-11-20 Roman Cement, Llc Use of quarry fines and/or limestone powder to reduce clinker content of cementitious compositions
US10730805B2 (en) 2017-01-10 2020-08-04 Roman Cement, Llc Use of quarry fines and/or limestone powder to reduce clinker content of cementitious compositions
US10737980B2 (en) 2017-01-10 2020-08-11 Roman Cement, Llc Use of mineral fines to reduce clinker content of cementitious compositions
RU2679322C1 (ru) * 2018-03-13 2019-02-07 Федеральное государственное автономное образовательное учреждение высшего образования "Дальневосточный федеральный университет" (ДВФУ) Самоуплотняющийся бетон
US10689559B2 (en) 2018-03-19 2020-06-23 Saudi Arabian Oil Company Flexible durable cement
US10655044B2 (en) 2018-04-27 2020-05-19 Saudi Arabian Oil Company Self-healing durable cement
JP7454396B2 (ja) * 2020-02-06 2024-03-22 太平洋セメント株式会社 セメント及びその製造方法
CN113121160B (zh) * 2021-04-23 2022-04-12 徐银田 一种硅砂透水砖及其制备方法

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3959007A (en) * 1972-07-28 1976-05-25 Structural Materials Process for the preparation of siliceous ashes
US4105459A (en) * 1974-01-28 1978-08-08 The Regents Of The University Of California Siliceous ashes and hydraulic cements prepared therefrom
US4210457A (en) * 1978-10-12 1980-07-01 W. R. Grace & Co. Portland cement-fly ash-aggregate concretes
US4659679A (en) * 1985-01-25 1987-04-21 Falk Richard A Insulative composition and method of making articles therefrom
FR2621036B1 (fr) * 1987-09-25 1992-11-06 Bouygues Sa Coulis a base de ciment, melanges d'adjuvants pour la preparation de ce coulis et applications
US4829107A (en) * 1988-02-24 1989-05-09 W. R. Grace & Co.-Conn. Rice hull ash concrete admixture

Also Published As

Publication number Publication date
AU652944B2 (en) 1994-09-15
DK0537202T3 (da) 1996-03-18
HK1001173A1 (en) 1998-05-29
AU8003891A (en) 1992-01-23
HU9204069D0 (en) 1993-09-28
KR0182591B1 (ko) 1999-05-01
ES2086546T3 (es) 1996-07-01
NO314626B1 (no) 2003-04-22
JPH05508607A (ja) 1993-12-02
NO924945D0 (no) 1992-12-21
JP3058446B2 (ja) 2000-07-04
EP0537202A1 (en) 1993-04-21
GR3019164T3 (en) 1996-05-31
HUT67417A (en) 1995-04-28
CA2085219C (en) 2004-10-19
FI925854A0 (fi) 1992-12-23
WO1992000251A1 (en) 1992-01-09
BR9106677A (pt) 1993-06-08
EP0537202A4 (hu) 1994-03-16
ATE134598T1 (de) 1996-03-15
EP0537202B1 (en) 1996-02-28
DE69117512D1 (de) 1996-04-04
RU2098372C1 (ru) 1997-12-10
KR0183536B1 (ko) 1999-05-01
DE69117512T2 (de) 1996-07-11
FI925854A (fi) 1992-12-23
NO924945L (no) 1993-02-24
CA2085219A1 (en) 1991-12-26

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU217409B (hu) Fokozott tartósságú, kovasavhamut tartalmazó cementtermékek
US5346548A (en) Highly durable cement products containing siliceous ashes
US2564690A (en) Hydrated lime-fly ash-fine aggregate cement
US4336069A (en) High strength aggregate for concrete
CN109455992A (zh) 一种机制砂混凝土及其制备方法
KR20080072001A (ko) 배합된 시멘트 조성물
WO2001058823A1 (en) Method for producing a blended cementitious composition
US4451295A (en) Cements, mortars and concretes
CA2731199A1 (en) Aqueous formulations
Cordeiro et al. Long-term compressive behavior of concretes with sugarcane bagasse ash as a supplementary cementitious material
El-Didamony et al. Hydration behavior of composite cement containing fly ash and nanosized-SiO2
Özcan et al. Utilization of metakaolin and calcite: working reversely in workability aspect—As mineral admixture in self-compacting concrete
EP3507256B1 (en) Hyaloclastite, sideromelane or tachylite pozzolan, cement and concrete using same and method of making and using same
JPH07267697A (ja) 水硬性組成物
Malhotra et al. Blended cements in North America—a review
Gunduz et al. Use of rice husk ash as strength-enhancing additive in lightweight cementitious composite mortars
JP2015124097A (ja) コンクリート組成物及びその製造方法
Dinh et al. Effect of limestone content on properties of portland limestone cement produced by intergrinding
Patel et al. Suitability of Porcelain and Marble Industrial Waste Powder to Produce High Performance Concrete
Calica Jr Influence of rice husk ash as supplementary material in cement paste and concrete
Fekry et al. Effect of Superplasticizer on the Properties of Sulfate Resistance Concrete
Kudu et al. CHARACTERISTICS BEHAVIOR OF PARTIALLY REPLACED CEMENT WITH KANKARA METAKAOLIN IN CONCRETE PRODUCTION
Magar et al. Effect of Colloidal Nano silica on High Strength Rice Husk Ash Concrete
KR900002820B1 (ko) 고강도의 수경재 조성물
SU1698218A1 (ru) Сырьева смесь дл изготовлени стеновых строительных изделий