HU217278B - Fokozatmentes áttételű sebességváltó - Google Patents

Abstract

Főkőzatmentes áttételű sebességváltó, különösen tőrőid pályás, görgőshajtású sebességváltó, amelynél egy bemenőtárcsa (51) és egykimenőtárcsa (40) között a hajtást átvivő görgőcsőpőrt görgőjének (1)helyzetét hidraűlikűsan váltőztatja egy hidraűlikűs hengerben (6)működő, kettős működtetésű dűgattyú (5). A találmány lényege az, hőgyaz összes henger (6a, ... 6f) a tárcsák mértani tengelyét (43) magábanfőglaló közös síknak (43a) űgyanazőn az őldalán van elhelyezve. ŕ

Description

A találmány tárgya fokozatmentes áttételű sebességváltó. Ez a sebességváltó olyan áttételi viszonyt fokozatmentesen változtató szerkezet, amelyet toraid pályás, görgős hajtású sebességváltókban alkalmaznak. A sebességváltókban a görgőcsoport, amely a vonóerőt egy bemenőtárcsa és egy kimenőtárcsa között átviszi, egy hidraulikus szerkezethez van kötve. Ez a hidraulikus szerkezet határozza meg a görgők helyzetét, aminek az áttételi viszony meghatározásában döntő szerepe van.

Az adott szakterületen az ilyen típusú sebességváltók ismertek. A sok szabadalmi leírás közül, amelyek egy ilyen görgőhelyzet-beállító rendszert ismertetnek és leírnak, a GB-A-1395319 számú, a GB-B-2107009 számú, az EP-B-0078125 számú, és az EP-B-0133330 számú leírást említjük meg. Mind a négy szabadalmi leírás szerint három görgőből álló görgőcsoport viszi át a vonóerőt egy forgó bemenőtárcsa és egy előbbivel egytengelyű és ahhoz képest ellenkező irányban forgó kimenőtárcsa között. A görgők a tárcsák közös mértani tengelye körül egymástól 120°-ra vannak elhelyezve. Mind a négy szabadalmi leírás szerint az egyes görgők által a bemenőtárcsáról a kimenőtárcsára átvitt áttételi viszonyt úgy változtatják, hogy az adott görgő helyzetét a bemenő- és kimenőtárcsa futópályái által meghatározott közös tömsz központi köréhez képest lényegében érintőleges irányban eltolják, minek következtében az eltolás iránya körül a görgők tengelye elfordul, és egy új pozíciót vesz fel. Mind a négy hivatkozott szabadalmi leírásban az a szerkezet, amelyik legalább a görgők egy részét ilyen elmozdulásra készteti, a görgőkocsi ellentett végein kialakított és hidraulikus hengerekben mozgatható dugattyúkat tartalmaz. Görgőkocsinak nevezik azt a szerkezetet, amely hordozza a csapágyakat, amelyben a görgő forog. Az ilyen görgőhelyzet-beállító szerkezet nyilvánvalóan sok alkatrészből áll, mivel az egyes dugattyúkhoz tartozó két henger mindegyike robusztus szerkezetet igényel, ami a hengert rögzített helyzetben tartja a benne lévő dugattyú mozgása, valamint a henger és a dugattyú közötti reakció változásai ellenében is. Emellett mindegyik hengert bemenő és kimenő hidraulikus vezetékekre kell rákötni. Ezeknek a vezetékeknek és a hengerekkel való kötéseiknek ki kell bírniuk a folyadék nyomását, aminek ki vannak téve. Ezenkívül a hengerek szimmetrikus elhelyezése a sebességváltó mértani tengelye körül azt jelenti, hogy a vezetékeket ugyancsak a sebességváltó kerülete körül kell elhelyezni, például öntéssel a sebességváltó házában kialakítani, sőt esetleg azon kívül elhelyezni, ami problémát jelent. Ilyen problémák például az öntött házban lévő bonyolult csatornák kialakításának költsége, a csatornák kötései nagy nyomásokon olajtömör elkészítésének nehézsége, az áramlási ellenállás minimálása végett az összes csatorna átmérőjének maximálása, a csatornák valamelyikének külső kialakítása esetén ezeknek a részeknek a sérülés elleni védelme és a görgők és kocsik szerelési hozzáférhetőségének akadályozása.

Javasolták azt is - például a GB-A-1600972 számú szabadalmi leírásban és a jelen szabadalom bejelentőjének WO 90/05860 számú, nemzetközi szabadalmi bejelentésében -, hogy az egyes görgők tangenciális helyzetét és áttételi szögét csak egy dugattyú-henger szerelvény szabályozza, ami a görgőkocsinak csak az egyik végén van elhelyezve. Egy tipikus háromgörgős görgőcsoport esetén ez nyilvánvalóan feleannyi számú hengert jelent. Ez csökkenti a sérülés elleni védelemmel járó és a hozzáférhetőséggel kapcsolatos problémákat. Egyik leírás sem utal arra azonban, hogy a három működtetőhengert másképpen kellene elhelyezni, mint a tárcsák mértani tengelye körüli íven 120°-os közökkel, vagyis ugyanúgy, mint magukat a görgőket. Ezért továbbra is jelentős problémák állnak fenn.

Találmányunk célja olyan sebességváltó kialakítása, amelynél a fentebb leírt problémák nem jelentkeznek.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az összes henger a tárcsák mértani tengelyét tartalmazó közös síknak ugyanazon az oldalán van elhelyezve. A megoldásnál a következő megfontolásokból indultunk ki. Ha mindegyik görgő helyzetét csak egy hidraulikus működtetőszerkezet változtatja, ahogyan ezt leírtuk, akkor a három szerkezet elhelyezését lehet úgy módosítani, hogy mind a három a tárcsák közös mértani tengelyének csak az egyik oldalán legyen. Ez potenciálisan csökkent több említett problémát. A találmányt különösen a már hivatkozott GB-A-1395319 számú, GB-B-2107009 számú, EP-B-0078125 számú, GB-A-1600972 számú és a WO 90/05860 számú leírásban ismertetett sebességváltókban lehet alkalmazni, amelyekben a bemenőtárcsán és a kimenőtárcsán lévő toraid pályák olyan alakúak, hogy a tárcsa mértani tengelyétől az egyes pályák és görgők érintkezési pontjáig teijedő sugár olyan tartományban változhat, ami a tárcsa mértani tengelyétől a közös tórusz központi köréig teijedő sugárnál mind nagyobb, mind kisebb értékeket tartalmaz.

Az összes hengert előnyös módon egy közös szerkezet hordozza. Az összes hengert előnyös módon metszi egy közös sík, amely a sebességváltó tengelyével lényegében párhuzamos.

A görgőcsoport előnyös módon három, a tárcsák mértani tengelye körül lényegében azonos távolságban elhelyezett görgőből áll, és az egyik tárcsa forgásirányához viszonyítva az egyik dugattyú és henger a hozzá tartozó görgőt követi, míg a görgőcsoport másik két dugattyúja és hengere a hozzájuk tartozó görgőt megelőzi.

A három görgő hengerei a két tárcsa közös tóruszának központi körét tartalmazó síkból el vannak tolva, és ezáltal a görgőket egy „utánfutási szögbe” állítják be. Ez a szög megegyezik az alátámasztó 41 tartószerkezet 42 felülete és a 9 mértani tengely által bezárt szöggel.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy sebességváltó részvázlata-részmetszete a

2. ábra I-I vonala szerint, a

2. ábra egy sebességváltó egyszerűsített képe a 3. ábra

II-II vonala szerint, a

3. ábra egy toraid pályás, gördülő-hajtő típusú „kétvégű” fokozatmentes sebességváltó hat működ2

HU 217 278 Β tetőhengerének és az ezek rögzítésére szolgáló szerkezetnek az egyszerűsített felülnézete, a

4. ábra az 1. ábra szerinti görgőszabályozó henger 6’ és 6” változatának elosztása a 3. ábra szerinti hat henger között, vázlatosan ábrázolva.

Az 1. ábrán látható, hogy egy toroid pályás, fokozatmentes sebességváltóban alkalmazott 1 görgő a 3 kocsiban lévő 2 csapágyakban forog. A 3 kocsi egyik vége elvékonyodva egy 4 rúdba megy át, aminek a távolabbi végén egy kettős működtetésű 5 dugattyú van. Az 5 dugattyú a 7 hengerblokkban kialakított görgőszabályozó 6 hengerben mozog. Az 5 dugattyú külső 8 élének lekerekítése lehetővé teszi, hogy a dugattyú a 6 hengerben kissé ferde helyzetbe kerüljön, továbbá előre és hátra mozogjon a henger 9 mértani tengelye mentén. így az 1 görgő 10 középpontja nemcsak a 9 mértani tengely mentén mozoghat felfelé és lefelé, hanem attól el is térhet, bár a görgő középpontja és az 5 dugattyú 11 középpontja közötti távolság rögzítve van. A 6 henger elülső végét 12 tömítés zárja, amit 13 Seeger-gyűrű tart a helyén. A 12 tömítés 14 középrésze a henger 9 mértani tengelyéhez képest korlátozott radiális elmozdulásra képes, így lehetővé teszi a görgő középpontjának előbb említett mozgását. Az 5 dugattyú a 6 hengert két, 15 és 16 kamrára osztja. A 6 hengert az

1. ábra kombinált módon, két változatban ábrázolja: az egyik változat szerinti 6’ henger a 9 mértani tengely fölött, a másik változat szerinti, 6” henger a 9 mértani tengely alatt látható. Mindkét változatnál a 15 kamra egy gyűrű alakú 17 horonnyal és a 16 kamra egy hasonló 18 horonnyal van kiképezve. Az 5 dugattyú bal oldalán a 6 henger mindkét változatánál (6’ és 6” henger) van egy alkalmas gyűrű alakú 19 tag. Az így elhelyezett 19 tag megakadályozza a dugattyú és a 12 tömítés belső 20 fala közötti közvetlen érintkezést, ha a dugattyú a hengeren belüli útján túllépi az előírt bal oldali határt, és megakadályozza a dugattyú és a henger 21 zárófala közötti követlen érintkezést, ha a dugattyú útjának előírt jobb oldali határát lépi túl.

Az ilyen fokozatmentes sebességváltóban alkalmazott tipikus sebességváltó három ilyen 1 görgőből álló görgőcsoportot tartalmaz. Mindegyik görgőt egy-egy, 5 dugattyúból és 6 hengerből álló szerelvény szabályozza, és a három henger egy közös hidraulikus szabályozókörben van. Még inkább tipikus két ilyen görgőcsoport, így összesen hat görgő alkalmazása, ami a 3. és 4. ábrán látható. A hat görgőt egy közös hidraulikus kör szabályozza. Ez a szabályozókor - amit részletesen a WO 90/02277 számú szabadalom ír le - két, 25 és 26 szivattyút, két nyomásszabályozó 27 és 28 szelepet és egy 29 gyűjtőtartályt tartalmaz. A nyomásszabályozó 27 és 28 szelep relatív beállítását az adott szakterületen jól ismert módon egy közös elektronikus 30 szabályozóegység szabályozza, amely megkapja a hajtási igényre, a motor sebességére, a haladási sebességre és az összes más fontos paraméterre vonatkozó bemenőjeleket. A 25 szivattyú az összes 6 henger egyik, 15 vagy 16 kamráján át sorba van kötve a nyomásszabályozó 27 szeleppel és a 29 gyűjtőtartállyal. A másik, 16 vagy 15 kamráján át sorba van kötve a másik nyomásszabályozó 28 szeleppel, és így a 29 gyűjtőtartállyal is. Az 1. ábrán - csak példaként - látható, hogy a 15 kamra a 25 szivattyúra és a 16 kamra a 26 szivattyúra, valamint a nyomásszabályozó 28 szelepre és a 29 gyűjtőtartályra van kötve. Az összes 15 és 16 kamra soros kapcsolásának módját a 25, 26 szivattyú és a megfelelő 27, 28 szelepek között - ami biztosítja a hat görgő helyes és egyforma működését egy szokványos „kétvégű” rendszerben, ami a 3. és 4. ábrán látható - ezeknek az ábráknak a kapcsán fogjuk leírni. Az első változat szerint mindegyik 6’ hengerben a henger 15 kamrája a 17 horony és egy 31 vezeték útján van az egyik szivattyúra (az ábra szerint a 25 szivattyúra) kötve, míg a 16 kamra a 18 horony és egy 32 vezeték útján van a másik szivattyúra kötve. A másik változat szerinti 6” hengerben viszont a 4 rúd végére szerelt 33 agy úgy van kialakítva, hogy a henger 21 zárófalában kiképzett 35 üreg letört 34 éléhez illeszkedik. A 15 kamra ennél a változatnál is a 17 horony és a 31 vezeték útján van a 25 vagy 26 szivattyúra kötve. A 16 kamra azonban nemcsak a másik szivattyúra van rákötve a 32 vezeték útján, hanem a megfelelő 27 vagy 28 szelepre, és így a 29 gyűjtő tartályra is a 35 üreg és a 37 vezeték útján. Ha az 5 dugattyú a 6” hengerben löketének normális határain belül van, akkor a 35 üregben nincs akadály, és a 16 kamrán átáramló folyadék mennyiségét a csatlakoztatott 25 vagy 26 szivattyú szállítómennyisége és a megfelelő nyomásszabályozó (27 vagy 28) szelep beállítása határozza meg. Ha azonban az 5 dugattyú a 6” hengerben jobbra haladó mozgás közben túlmegy a normális löketen, akkor a 33 agy közeledése a 34 élhez korlátozza a folyadék beáramlását a 37 vezetékbe, és ezért a folyadék nyomása a 16 kamrában megemelkedik. így „hidraulikus ütköző” hatás lép fel, ami ellene hat az 5 dugattyú további jobbra mozgásának. Ha ez nem tudja megállítani a dugattyú túlhaladását, akkor a 33 agy a 34 élhez ér, és így fizikai ütköző lép működésbe.

Az 1. ábrán látható azon két tárcsa egyikének (a 40 tárcsának - lásd a 2. és 3. ábrát) résztoroid 38 pályarészlete is, amelyek között az 1 görgő átviszi a vonóerőt.

A görgőnek, kocsinak és a kettős működésű dugattyú-henger működtetőszerkezetének az 1. ábra kapcsán most leírt kombinációja nagyon hasonlít a WO 90/05860 számú szabadalomban leírt kettős működésű szerkezethez. A jelen találmány értelmében a 2. ábrán látható módon a nem ábrázolt bemenőtárcsa és a 40 kimenőtárcsa között a vonóerőt átvivő három la, lb és le görgőből álló minden görgőcsoport 7 hengerblokkjai mind egyetlen robusztus 41 tartószerkezetre vannak szerelve. A 41 tartószerkezet lényegében téglalap alakú, és van egy sík felső 42 felülete, úgyhogy a három hengerblokk (a 3. ábrán látható 7a, 7b és 7c hengerblokk) a tárcsák közös 43 mértani tengelyét tartalmazó közös 43a síknak ugyanazon az oldalán van, és mindegyik hengerblokkot metszi egy másik közös sík (az ábra szerint az I-I metszésvonal 43b keresztsíkja), ami a 43 mértani tengelyhez képest el van tolva és azzal lényegében párhuzamos. Úgy, mint az 1. ábrán, a 2. ábra szerinti 7 hengerblokkok is a 31, 32 és 37 vezeték útján vannak a 25, 26 szivattyúra és a nyomásszabályo3

HU 217 278 Β zó 27, 28 szelepre kötve, de most ezek a vezetékek nagyrészt a 41 tartószerkezet belsejében haladnak, amit példaként, vázlatosan a 31a, 32a és 37a vezetékekkel ábrázoltunk. Ha a tartószerkezet tömör, akkor ezeket a vezetékeket magában a tartószerkezetben lehet furatokként kialakítani. Példaként egy ilyen 44 furatot ábrázoltunk. A 25, 26 szivattyút és a nyomásszabályozó 27, 28 szelepet is el lehet helyezni a tartószerkezetben. Ezt a 2. ábrán vázoltuk. Ez tovább egyszerűsíti az elkészítendő hidraulikus összekötéseket.

A találmány egy másik előnyös jellemzője a legjobban a 2. ábrán látható. Ha a 45 nyíllal jelöljük a 40 kimenőtárcsa forgásirányát, akkor nyilvánvaló, hogy az la görgő követi 6a hengert ehhez az irányhoz képest és az lb görgő ugyancsak követi 6b hengert. A harmadik 1 c görgő és 6c hengerből álló kombinációnál azonban a helyzet fordított: a 6c henger követi le görgőt a 45 nyíl irányához képest. Ez azonban nem jelent különös problémát az 1. ábra szerint kettős működésű hidraulikus működtetőszerkezetekkel ellátott görgők esetében. Mindössze arra van szükség, hogy a 6c henger 15, 16 kamrája ugyanazokra a szivattyúkra legyenek kötve, mint a 6a és 6b henger 16, 15 kamrái. A 2. ábrán a 46 és 47 vonal jelöli a 40 kimenőtárcsán kialakított résztoroid pálya radiálisán belső és külső végét, amelyeken az la, lb és le görgő gördül, és a 49 vonal jelöli a középsugarat, vagyis a közös tórusz központi körének sugarával egyenlő sugarat. Ez az a sugár, amelyen mindegyik görgő akkor gördül, amikor az la görgő helyzetében van, amikor a görgő forgástengelye metszi a tárcsák közös 43 mértani tengelyét és a görgő egységnyi áttételi viszonyt visz át úgy, hogy a 40 kimenőtárcsa ugyanazzal a sebességgel, de ellenkező irányban forog, mint a megfelelő 51 bemenőtárcsa (3. ábra).

A 3. ábrán láthatók a 2. ábra szerinti 6a, 6b, 6c hengerek és egy „kétvégű” toroid pályás, fokozatmentes sebességváltó második görgőcsoportjának megfelelő 6d, 6e és 6f hengerek is, valamint a bemenőtárcsa és a kimenőtárcsa részletének körvonalai. Az ilyen „kétvégű” egységeknél szokásos módon az a sebességváltó egyik axiális végén lévő 50 bemenőtárcsát egy 53 bemenőtengely köti össze a sebességváltó másik végén lévő 51 bemenőtárcsával. A 40 kimenőtárcsa a két bemenőtárcsa között, egy hengeres 54 üregben van úgy elhelyezve, hogy szabadon foroghat az 53 tengely körül. Az 53 tengely és az 51 bemenőtárcsa közötti 39 reteszkötés lehetővé teszi a tengely és a tárcsa közötti axiális elmozdulást a terhelőerők felvétele végett, amint ez az adott szakterületen jól ismert. Az la, lb és le görgő (2. ábra) viszi át a vonóerőt az 51 bemenőtárcsán lévő 55 pálya és a 40 kimenőtárcsa egyik oldalán lévő 48 pálya között, és a 6d, 6e és 6f henger által szabályozott másik görgőcsoport nem ábrázolt ld, le és lf görgő viszi át a vonóerőt az 50 bemenőtárcsa és a 40 kimenőtárcsa ellentett oldalán lévő pálya között. Az ilyen „kétvégű”, toroid pályás fokozatmentes sebességváltó hatékony működésének három speciális követelménye van, amiket - többek között - teljesíteni kell. Először is természetszerűleg mindegyik la, lb, le, ld, le és lf görgőnek ugyanazt az áttételi viszonyt kell átvinnie a megfelelő bemenőtárcsa és kimenőtárcsa között. Ez szükségessé teszi, hogy a kapcsolódó 5 dugattyúra ugyanazzal a nettó hidraulikus erővel hassanak a hozzá tartozó 6 henger 15, 16 kamrájában lévő folyadéktérfogatok. Másodszor, ugyanúgy, ahogyan a 2. ábra szerint, a 6c hengernél a 6a és 6b hengerhez képest fel vannak cserélve a 15, 16 kamra és a 25, 26 szivattyú közötti összekötések, itt is a 6d, 6e és 6f henger közül az egyiknél fel kell cserélni az összekötéseket a másik két hengerhez képest. Harmadszor, a teljes hidraulikus körben négy darab első változat szerinti 6’ hengerre és két darab második változat szerinti 6” hengerre van szükség. Az utóbbi két henger egymáshoz képest meg van fordítva úgy, hogy az első henger akkor fejt ki hidraulikus ütköztetést, amikor a görgők az áttételi viszony tartományának egyik határát lépnék túl, a másik henger akkor fejt ki ilyen hatást, amikor a görgők a másik határt lépnék át. Egy ilyen elrendezés látható a 4. ábrán. Ugyanúgy, mint a 2. ábrán, az első három görgőből álló görgőcsoport egyik, 6c hengere meg van fordítva a másik két, 6a és 6b hengerhez képest. Hasonlóképpen a második görgőcsoportnál a 6f henger meg van fordítva a 6d és 6e hengerhez képest, így a 6a, 6b, 6d és 6e henger a 40 kimenőtárcsa 45 nyíllal jelölt forgásirányát tekintve azonos irányban van és a 6c és 6f henger ezzel ellentett irányban. Ezért a 25 szivattyú kiömlőnyílására kötött közös 52 elosztócső a 6a, 6b, 6d és 6e henger 15 kamrájához és a 6c és 6f henger 16 kamrájához van kötve. Ez biztosítja, hogy azonos legyen a nyomás mind a hat kamrában. Hasonlóképpen a 26 szivattyú kiömlőnyílására kötött 56 elosztócső a 6a, 6b, 6d és 6e henger 16 kamrájára és a 6c és 6f henger 15 kamrájára van kötve. A 25 és 26 szivattyú két hidraulikakörében csak két darab második változatú 6” hengerre van szükség, a többi négy lehet az egyszerűbb 6’ henger. Arra az esetre, ha a görgők az áttételi viszony normális tartományának határait túllépnék, egy hidraulikus ütközőhatás létrehozása végett a két 6” henger irányát meg kell fordítani. A 4. ábrán ezek a 6c és 6e henger. A 6c henger 16 kamrája a 25 szivattyú és az ahhoz tartozó nyomásszabályozó szelep közötti körben van, míg a 6e henger 16 kamrája a 26 szivattyú és az ahhoz tartozó nyomásszabályozó 28 szelep közötti körben van. Ha a dugattyúk túllépnék normális löketűk bal oldali határát, akkor a 6c henger 16 kamrájából a 37 vezetékbe irányuló áramlás korlátozása hidraulikus ütközőhatást létesít, és megnöveli a nyomást az 52 elosztócsőben. Ha a dugattyúk normális löketűk jobb oldali határát lépnék túl, akkor a hidraulikus ütközőhatás a 6e henger 16 kamrájában jön létre. Ekkor a nyomás az 56 elosztócsőben nő meg.

A 3. ábrán látható a legjobban, hogy a 6 hengerek 9 mértani tengelyei mind szöget zárnak be az 57 keresztsíkkal, ami tartalmazza azon tárcsák közös tóruszának középkorét, amelyek között az ezek a hengerek által pozícionált görgők a vonóerőt átviszik. Az adott szakterületen utánfutási szögként ismert dőlésszög természetszerűleg azonos mind a hat hengernél. Az ettől való eltérés a 3. ábrán látszólagos és a perspektíva következménye. Az utánfutási szög lehetővé teszi a 6a, 6c, 6d és 6f henger 7 hengerblokkjának szoros egy4

HU 217 278 Β más mellé szerelését, ami a 3. ábrán látható. Ha a szög kicsi vagy nulla lenne, akkor nyilvánvaló, hogy a hengerblokkok egymásba ütköznének, ha megkísérelnénk - mint a 3. ábrán - a három blokkot a 41 tartószerkezet 42 felületén egy lényegében közös síkban szerelni. Kis vagy nulla utáníutási szögek esetén tehát a hengerek elhelyezésére egy másik változatot kell keresni, hogy ne ütközzenek egymásba. Az összes 7 hengerblokk egyik sarkában lévő, a 2. és 3. ábrán látható 58 bevágás hézagot tesz lehetővé az 50, 51 bemenőtárcsa és 40 kimenőtárcsa külső élénél.

A 41 tartószerkezetet tömör vagy üreges és lényegében téglalap alakú szerkezetként adtuk meg, de a találmány terjedelmén belül lehetségesek más változatok is, így például egy nyitottabb keretszerkezet, ami két párhuzamos, egymással összekötött tartót tartalmaz. Az egyik tartó tartja a 3. ábra szerinti 6a, 6c, 6d és 6f henger blokkját, a másik tartó a 6b és 6e henger blokkját. Ebben a szerkezetben is mind a hat henger és blokkjaik a 43 mértani tengelye egyik oldalán vannak, és nem a körül, szimmetrikusan elosztva. Ez lehetővé teszi a hengereket ellátó hidraulikus vezetékek némi védelmét.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fokozatmentes áttételű sebességváltó, különösen toraid pályás, görgős hajtású sebességváltó, amelynél egy bemenőtárcsa (51) és egy kimenőtárcsa (40) között a hajtást átvivő görgőcsoport görgőjének (1) helyzetét hidraulikusan változtatja egy hidraulikus hengerben (6) működő, kettős működtetésű dugattyú (5), azzal jellemezve, hogy az összes henger (6a, ... 6f) a tárcsák mértani tengelyét (43) magában foglaló közös síknak (43a) ugyanazon az oldalán van elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti variátor, azzal jellemezve, hogy az összes hengert (6a, ... 6f) egy közös tartószerkezet (41) tartja.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti sebességváltó, azzal jellemezve, hogy az összes hengert (6a, ... 6f) metszi egy közös keresztsík (43b), ami lényegében párhuzamos a sebességváltó mértani tengelyével.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti sebességváltó, azzal jellemezve, hogy a görgőcsoport három, a tárcsák közös mértani tengelye (43) körül egyenletesen elosztva elhelyezett görgőből (la, lb, le) áll, és hogy az egyik tárcsa nyíllal (45) jelölt forgásirányához képest a dugattyú (5) és a henger (6c) a hozzá tartozó görgőt (le) követi, míg a görgőcsoport másik két dugattyúja és hengere (6a, 6b) a hozzájuk tartozó görgőt (la, lb) megelőzi.
5. 5. A 4. igénypont szerinti sebességváltó, azzal jellemezve, hogy a három görgő hengerei (6a, 6b, 6c) el vannak tolva a két tárcsa közötti toroid tér központi körét tartalmazó keresztsíkból (57).
6. 6. Az 5. igénypont szerinti sebességváltó, azzal jellemezve, hogy a hengerek közül két henger (6a és 6b) a toroid tér központi körét tartalmazó keresztsík (57) egyik oldalán, a harmadik henger (6c) pedig ennek a síknak a másik oldalán van.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti sebességváltó, azzal jellemezve, hogy a közös tartószerkezet (41) lényegében téglalap alakú tömb, és tartalmazza azokat a hidraulikus vezetékeket (44, 31a, 32a, 37a), amik a hengereket ellátják.