HU217200B - Abszorbens betételemet tartalmazó nadrágpelenka - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya abszőrbens betételemmel ellátőtt, nadrágtípűsúpelenka egyszeri használatra, amely tartalmaz egy elülső részt (1),egy hátsó részt (2), az elülső rész (1) és a hátsó rész (2) közöttelhelyezkedő lépésbetétrészt (3), tővábbá legalább két őldalsózáróelemet, amelyek a megfelelő elülső rész (1) és hátsó rész (2)őldalperemeit (4, 5) egymással úgy kapcsőlják össze, hőgy az ily módőnkialakítőtt nadrágszerű pelenka el van látva egy deréknyílással és kétlábnyílással, tővábbá a nadrágszerű pelenka tartalmaz egy hősszúkásabszőrbens betételemet (14), amelynek elülső vége (17), hátsó vége(18) és közöttük elhelyezkedő középső része (19) is van, és azabszőrbens betételem (14) egy, a használat közben a viselője felé esőbelső bőrítással és használat közben a viselőtől távőlabb eső külsőbőrítással van ellátva. A találmány lényege, hőgy legalább az egyikelülső rész (1) és hátsó rész (2) el van látva legalább egy rűgalmasannyújtható tartőmánnyal (29, 30), tővábbá a lépésbetétrész (3)lényegében az előbb említett rűgalmas tartőmányőkhőz (29, 30) képestnem nyújthatóra van kiképezve, tővábbá legalább az egyik vég (17, 18),amely az abszőrbens betételemhez tartőzik (14) az előbb említettrűgalmasan nyújtható tartőmányők (29, 30) egyikében van elhelyezve, ésaz abszőrbens betételem (14) középső része (19) relatíve nemnyújthatóan van a lépésbetétrészben (3) elhelyezve, és legalább azegyik nyújtható tartőmány (29, 30) az abszőrbens betételem (14) azőnőldalán van elhelyezve, amely távőlabb esik a belső bőrítástól, és ilymódőn a rűgalmasan nyújtható tartőmány (29, 30) által létrehőzőtt erőkaz abszőrbens betételem (14) végrészén vagy végrészein (17, 18) őlyanhatást fejtenek ki, hőgy az abszőrbens betételemet (14) a viselésközben a viselője testéhez megfelelően illesztik. ŕ

Description

A találmány tárgya abszorbens elemet tartalmazó nadrágpelenka, amely egyszer használatos formában van kiképezve és tartalmaz egy elülső részt, egy hátsó részt, valamint az elülső és a hátsó részek között elhelyezkedő lépésbetétrészt, továbbá legalább két oldalzáró elemet, amelyek az elülső és a hátsó részek oldalperemeit úgy kapcsolják össze, hogy a pelenkának végül is lesz egy felső nyílása, valamint két lábnyílása, és a nadrágként kialakított pelenka tartalmaz még egy hosszúkás abszorbens betételemet, amelynek van egy elülső vége, egy hátsó vége, ezek között elhelyezkedő középső része, továbbá egy belső borítás, amely használat közben az abszorbens betételemen a viselő felé esően van elhelyezkedve, és egy külső borítás vagy hátlap, amely az abszorbens betételem másik oldalán helyezkedik el.

A pelenkát viselő gyermekeket abban a korban, amikor átmeneti periódusban vannak, és megpróbálják szabályozni a vizeletürítést, általában a tradicionális pelenkákról leszoktatják, és megpróbálják rászoktatni őket arra, hogy szükségleteiket a WC-n végezzék el. Célszerű, ha ekkor olyan terméket viselnek, amely tartalmaz abszorbens betétet, amely elnyeli a testfolyadékot, ugyanakkor azonban jellegét tekintve egy nadrághoz hasonlítható. Az abszorbens betételemmel ellátott nadrágpelenkákat célszerű tehát akkor viselni, amikor arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy a hagyományos alsófehémeműt viseljék. Egyik lényeges különbség a nadrágszerűen kialakított pelenka és az önmagában is ismert és konvencionális pelenka között az, hogy napközbeni viseletre van kialakítva. Az abszorbens betételemmel ellátott nadrágpelenka hasonló módon húzható fel többször, mint az önmagában ismert fehérnemű, ugyanakkor azonban, ha a viselője a vizeletét ebbe a nadrágpelenkába üríti, azt a betét elnyeli, pontosabban oly módon nyeli el a pelenka, hogy a nadrágpelenka képes az alsófehémemű funkcióját biztonságos módon továbbra is ellátni, mindaddig, amíg nincs arra szükség, hogy egy friss pelenkával kicseréljük a már átitatódott pelenkarészt. Az átitatódott pelenka azután egyszerűen eldobható. Az alsófehémeműként kiképezett nadrágpelenka célszerűen úgy van kialakítva, hogy a viselőjének egyértelműen az az érzete legyen, hogy egy olyan fehérneműt visel, amely eltér a korábban használt pelenkától, továbbá a viselője képes legyen a pelenkát könnyedén eltávolítani, illetve lehúzni, például akkor, ha WC-re megy. Ez utóbbi szempont azért rendkívül fontos, mert többek között a pelenkának azt a fehémeműnadrág jelleget biztosítja, amelynek megvan a felső nyílása, ahol bele lehet bújni, és megvannak a lábnyílások, tehát nem olyan pelenkát képez, amelyen különféle rögzítőelemek vannak, amelyek az elülső és a hátsó részt összekapcsolják, és amelyeket oldani kell akkor, ha a pelenkát feladjuk. Ez utóbbi nem teszi lehetővé azt, hogy gyerekek vagy akár még felnőttek is saját maguk tudják felvenni a pelenkát. Az ilyen eldobható, nadrágtípusú pelenkáknál vagy szoktatónadrágoknál javasolták azt is, hogy a külső borítása textilszerű anyagból legyen, illetve eldobható anyagból, de mindenképpen olyanból, ami nagymértékben elősegíti a textil érzetének a kialakulását, mert - különösen felnőttek esetében - a pelenkáknak a pszichológiailag negatív hatásával kapcsolódik az, hogy nehezen szokják meg a nadrág használatát, az ismert pelenkáknál ugyanis műanyag külső borítás vagy külső réteg van, amely szinte minden eldobható pelenkának a jellemzője.

Az a követelmény azonban, hogy fehémemű-nadrágszerűen legyen kialakítva a pelenka, számos problémát vetett fel. A rögzítőelemeknek, amelyeknek az az elsődleges szerepük, hogy a pelenkát a viselőjének a teste körül megfelelően rögzítsék, fontos szerepet játszanak abban, hogy megfelelően megtartják a pelenkát még akkor is, ha az abszorbens betételemben jelentős mennyiségű folyadék gyűlik össze. Ennek eredménye, hogy azok a rögzítőelemek, amelyek a pelenkákhoz tartoznak, és amelyek a viselőjének a teste körül és a pelenkához rögzítve vannak, viszonylag merev és nem megfelelő komfortérzetet biztosító elemek, és maga a pelenka is ezeken a részeken, ahol a rögzítőelemek vannak, meglehetősen merev. A pelenka derékrészének tehát vannak olyan részei, amelyek nem tudnak megnyúlni, illetve csak bizonyos fokig tudnak megnyúlni, és van a merev, nem flexibilis rögzítőszalagokat tartalmazó rész. Természetesen az, hogy a derékrész milyen mértékben tud tágulni, a rögzítőszalagok közötti részen különböző mértékű lehet, és általában a rögzítőszalagok is úgy vannak elhelyezve, hogy korlátozzák azt, hogy a pelenkának a derékrésze milyen mértékben tudjon tágulni. Ily módon tehát a pelenkák biztonságosan rögzítve maradnak a viselő testén, még akkor is, ha az abszorbens betételem már a vizelettel megtelt, feltéve természetesen, hogy a rögzítőszalagok megfelelő szorosan vannak rögzítve. A derékrészt megszorító mechanizmus a nadrágtípusú pelenkáknál nem található meg, hiszen itt nem találhatók meg a rögzítőszalagok sem. Ily módon tehát a pelenkanadrágokat a viselője teste körül kizárólag a pelenka külső borítórétege tartja meg, és az a rugalmasság, amit ezzel a résszel biztosítani tudunk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a nadrágtípusú pelenkákat az olyan korú gyerekek viselik, akik 2-4 évesek, vagy ha idősebb gyerekek, akkor olyanok, akik incontinenciában szenvednek, vagy adott esetben felnőttek is lehetnek, meghatározó az, hogy mennyi az a folyadékmennyiség, amit az abszorbens betételemmel el tudunk nyeletni, és hogy milyen jelentősége van annak, hogy ennek a folyadéknak a súlya kifejti hatását az egész pelenkarészre. Ily módon tehát igen komoly követelmény az ilyen jellegű pelenkanadrág kialakításánál, hogy nagy legyen a terhelést elbíró kapacitása, a nadrágtípusú pelenka tehát ne csússzon le a viselőjéről akkor, ha az abszorbens betételem a folyadékkal megtelt.

Azon túlmenően tehát, hogy a nadrágpelenkának el kell bírnia az elnyelt folyadék súlyát, biztosítani kell azt is, hogy megfelelően illeszkedjen a viselője testéhez. A pelenkának tehát megfelelően rugalmasnak, tágíthatónak kell lennie ahhoz, hogy biztosítva legyen az, hogy lehúzható és felhúzható is legyen.

Az US 4.205.679 számú szabadalmi leírás olyan abszorbens betételemet tartalmazó, nadrágtípusú pelenkát ismertet, amely egy vagy több réteg, nyújtható, nem

HU 217 200 Β szövött anyagból van kialakítva. Az ezen szabadalomban ismertetett nadrágtípusú pelenka egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy mind a külső borításon, mind a belső borításon mikrobordás vagy míkrohurkolású, nem szövött anyagból van, amely az anyag gyártása során mindkét irányban rugalmasan van kialakítva, azaz a gyártási folyamat irányába és arra keresztben is rugalmas szálakból van redőzve. Ilyen rugalmas elemek lehetnek például a természetes gumiszálak vagy -szalagok, amelyek a pelenka végeinél, illetve a deréknyílásnál vannak elhelyezve.

Az EP 0.320.991 számú szabadalmi bejelentés olyan abszorbens betételemet tartalmazó, nadrágtípusú pelenkát ismertet, amelynek van egy központi abszorbens egysége, és két oldaleleme, amelyek az abszorbens elemmel az oldalperemeik mentén vannak csatlakoztatva. Az oldalelemek rugalmas részeket tartalmaznak. Ezen túlmenően rugalmas elemek helyezhetők el a derékrésznél, valamint a lábkivágásnál is egy-egy kiviteli alaknál. Az abszorbens betételemnek egyik borítása sincs lényegében rugalmas anyagból kialakítva. Ennek a bejelentésnek a tárgya egy olyan függőleges erővektor létrehozása, amely az abszorbens betételemet a viselőjének a lépésbetétrészéhez nyomja, s befelé irányul, a vízszintes erőkomponens pedig a viselőjének a combjai felé irányul, és az abszorbens betételemet a viselőjének lábához nyomja.

Az EP 0.412.549 számú leírás olyan abszorbens elemet tartalmazó nadrágpelenkát ismertet, amelynek rugalmas külső és belső burkolata van, vagy egy-egy rugalmas külső és belső réteggel van ellátva, továbbá tartalmaz egy rugalmas gátréteget, amely a két burkolati rész közé van építve. A nadrágtípusú pelenka tartalmaz még mindkét helyen, így a derékrésznél és a lábnyílásoknál is, rugalmas elemeket.

Az US 4.690.681 számú szabadalmi leírás szintén nadrágtípusú abszorbens terméket ismertet, amely havivérzés vagy enyhe incontinencia esetén alkalmazható. Maga az abszorbens betételem egy egységet képez a termékkel, és a terméknek az elülső része és a hátsó része a viselő felé kissé tovább nyújtva van kiképezve, tehát kissé hosszabb, mint az általánosan eltelj edten használt egészségügyi betét. Másrészt az abszorbens betételem mérete úgy van megválasztva, hogy lényegében nagyobb mennyiségű vizelet befogadására nem is alkalmas. Ez az abszorbens nadrág szintén tartalmaz egy derékrészt és lábrészeket, amelyek rugalmasak. Tartalmaz a nadrág egy külső burkolatot is, amely nyújtható anyagból van kiképezve, például nylon és pamut keverékéből. Az abszorbens betételem a nadrágnak a folyadékzáró tartományában van elhelyezve, amely a két oldalsó rész között helyezkedik el. Ez a folyadékot át nem eresztő, folyadékzáró tartomány nem nyújtható anyagot tartalmaz, és a nadrágnak a nyújthatósága és a viselője testéhez való illeszkedése teljes egészében a külső borításban levő rugalmas anyag következtében valósul meg.

A fent ismertetett megoldások egyike sem alkalmas arra, hogy olyan abszorbens nadrágpelenkaként működjön, amely megoldja azt, hogy a nadrágpelenka képes arra, hogy az abszorbens betételemet a viselőjéhez illeszkedően megtartsa, és ugyanakkor biztosítsa azt is, hogy az abszorbens betételem akkor is a helyén marad, ha a betételembe nagy mennyiségű folyadék kerül, azaz nagy mennyiségű folyadékot nyelt el.

Olyan nadrágtípusú pelenkák, amelyek rugalmas anyagból készült külső borítást tartalmaznak, például az US 4.205.679 és az EP 0.412.549 számú leírásokban ismertetett megoldások nem megfelelőek, mivel a külső borítása a pelenkának a lépésbetétrészében, ahol az abszorbens betételem is van, szintén nyújtható. Ily módon a pelenkának a lépésbetétrészében is a külső burkolat az abszorbens betételem súlya alatt meg fog nyúlni, és így maga a pelenka a viselőjének a lábai között kissé megereszkedve fog elhelyezkedni, akkor, hogy ha egyáltalán a pelenka a helyén megmarad. Ez a különleges hátrány annak következtében lép fel, amikor a külső burkolat a pelenkatípusú nadrág hosszirányába esően tud tágulni, azaz abba az irányba, amely a pelenka lépésbetétrészéhez képest a derékrésztől távolabb esik, mivel a gravitációs erő ebbe az irányba hat, amikor a viselője például feláll, és ily módon megnövekszik az a feszültség, amely ebben az irányban a külső rétegre hat.

Nadrágtípusú pelenkák, amelyek csak rugalmas és tágulásra képes oldalelemeket tartalmaznak, vagy rugalmasan nyújtható burkolatot a pelenkarészben, ott, ahol egyébként nincs a betét elhelyezve, van az EP 0.320.991 és az US 4.690.681 számú szabadalmi leírásokban ismertetve. Ezek a megoldások is rendelkeznek azonban némi hátránnyal. A pelenka külső borításának rugalmasan nyújtható részei nem tudják elég hatásosan megtartani az abszorbens betételemet viselőjének a testéhez képest, különösen nem az abszorbens betételem elülső felső részénél, amely viselőjének a gyomorrészével érintkezik. Hasonló módon a rugalmasan nyújtható oldalelemek egyedül nem alkalmasak arra, hogy azt a megnövelt terhelést elviseljék, amely akkor keletkezik, amikor az abszorbens betételem a folyadékot elnyeli. A derékrész körül elhelyezett rugalmas elemek, amelyek a pelenka nadrág jellegét biztosítják, és az abszorbens betételem végein kívül helyezkednek el, szintén nem elegendően erősek ahhoz, hogy az abszorbens betételemet a viselőjének a has táján megtartsák, vagy egyáltalán úgy rögzítsék akkor, amikor az abszorbens betételem a folyadékkal van megtelve.

A találmány célul tűzte ki egy olyan abszorbens elemet tartalmazó nadrágpelenka létrehozását, amely hatásosan biztosítja azt, hogy a pelenka a viselőjéhez megfelelően tömítetten feküdjön fel, alakja mindenkor illeszkedjen a viselőjének a testformájához, és akkor is képes legyen mindezeket a paramétereket biztosítani és a pelenkát megfelelően rögzíteni, amikor a betételem folyadékkal megtelt.

A találmány tehát abszorbens betételemmel ellátott, nadrágtípusú pelenka egyszeri használatra, amely tartalmaz egy elülső részt, egy hátsó részt, az elülső rész és a hátsó rész között elhelyezkedő lépésbetétrészt, továbbá legalább két oldalsó záróelemet, amelyek a megfelelő elülső rész és hátsó rész oldalperemeit egymással úgy kapcsolják össze, hogy az ily módon kialakított nadrágszerű pelenka el van látva egy deréknyílással és két láb3

HU 217 200 Β nyílással, továbbá a nadrágszerű pelenka tartalmaz egy hosszúkás abszorbens betételemet, amelynek elülső vége, hátsó vége és közöttük elhelyezkedő középső része is van, és az abszorbens betételem egy, a használat közben a viselője felé eső belső borítással és használat közben a viselőtől távolabb eső külső borítással van ellátva.

A találmány lényege abban van, hogy legalább az egyik elülső rész és hátsó rész el van látva legalább egy rugalmasan nyújtható tartománnyal, továbbá a lépésbetétrész lényegében az előbb említett rugalmas tartományokhoz képest nem nyújthatóra van kiképezve, továbbá legalább az egyik vég, amely az abszorbens betételemhez tartozik, az előbb említett rugalmasan nyújtható tartományok egyikében van elhelyezve, és az abszorbens betételem középső része relatíve nem nyújthatóan van a lépésbetétrészben elhelyezve, és legalább az egyik nyújtható tartomány az abszorbens betételem azon oldalán van elhelyezve, amely távolabb esik a belső borítástól, és ily módon a rugalmasan nyújtható tartomány által létrehozott erők az abszorbens betételem végrészén vagy végrészein olyan hatást fejtenek ki, hogy az abszorbens betételemet a viselés közben a viselője testéhez megfelelően illesztik.

A találmány egyik kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a rugalmasan nyújtható tartomány magába foglalja az abszorbens betételem elülső és/vagy hátsó részének végperemeit, és részben az oldalperemeit.

Egy további előnyös kiviteli alaknál a nyújtható tartomány lényegében az egész elülső és/vagy hátsó részt átfedi.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a nyújtható tartomány az abszorbens betételemet tekintve keresztirányban képes megnyúlni, de ugyanakkor lényegében nem nyújtható a betételem hosszirányában.

A rugalmasan nyújtható tartomány például különféle olyan, rugalmasan nyújtható elemeket tartalmaz, mint rugalmasan nyújtható szálak, szalagok vagy hasonlók, amelyek előre megnyújtott állapotban vannak elhelyezve, de tartalmazhat rugalmasan nyújtható anyagréteget, például rugalmasan nyújtható filmet, vagy rugalmasan nyújtható nem szövött anyagot, réteget, habosított anyagot vagy hasonlót.

A találmány egy további kiviteli alakjánál a nadrágszerű pelenka rugalmasan nyújtható övrészt, illetve derékrészt tartalmaz a deréknyílásnál az elülső és/vagy a hátulsó rész zárópereménél, és ez a derékrész nagyobb nyújtásra, illetve összehúzásra képes, mint az elülső és/vagy hátulsó résznek a rugalmas tartománya.

A találmány egy további kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a deréknyílásnál kiképezett, rugalmasan nyújtható derékrészek olyan peremmel vannak kiképezve, amely rugalmasan nyújtható anyagból, például filmből van, és a peremrész vastagsága legalább a kétszerese a rugalmasan nyújtható anyagréteg vastagságának, amelyet úgy hozunk létre, hogy az anyagréteget a peremnél visszahajtjuk.

A találmány szerinti megoldásnál előnyös, ha a rugalmasan nyújtható tartomány a pelenka elülső és/vagy hátulsó részei egészében vagy a felső részénél a deréktartományban egy rugalmasan nyújtható derékrészt képez, amelybe legalább részben az abszorbens betételem zárórészei is átnyúlnak.

A rugalmas deréktartománynak lényegesen nagyobb a tágulási képessége a pelenkarésznél, a végperemtől elfele irányulva, mint az ismert, és viszonylag keskeny rugalmas elemeknek, amelyek a nadrágtípusú pelenkák végei mentén vannak. A rugalmas deréktartomány az abszorbens betételemnek a végénél vagy a végrészeinél végig megtalálható, és nemcsak az abszorbens betételem oldalperemein kívüli oldalrészeknél, mint ahogy az az EP 0.320.991 számú leírásban ismertetve van. Ily módon el lehetett érni, hogy olyan rugalmasan nyújtható tartomány jöjjön létre a deréktartományban, amely sokkal jobban megtartja az abszorbens betételemet, mint az ismert megoldásoknál alkalmazott rugalmas elemek, vagy azok az oldalelemek, amelyek végzáró peremeken, vagy az oldalzáró peremeken kívüli résznél voltak megtalálhatók az abszorbens betételemnél.

A találmány szerint kialakított rugalmas deréktartomány rendkívül előnyös abból a szempontból, hogy biztosítja azt, hogy a nadrág akkor is a megfelelő és a korábbi helyzetében marad, ha a terhelése megnő. Nagyon fontos megjegyezni azt, hogy a pelenkának a lépésbetétrésze lényegében nem nyújtható, ha összehasonlítjuk a derékrész rugalmasan nyújtható tartományával. Ennek következtében a lépésbetétrészben lévő borítórétegek a folyadékkal megtöltött abszorbens betételem súlyának a hatására nem fognak megnyúlni úgy, mint az ismert nadrágpelenkák esetében, amelyek teljes egészében megnyújtható külső burkolóréteggel vannak ellátva.

A találmány egyik további előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a rugalmas derékrész az abszorbens betételem irányára keresztbe tud megnyúlni, az abszorbens betételem hosszirányába azonban lényegében nem nyújtható. Ez azért előnyös, mert ellenhat annak, hogy a nadrágpelenkának a külső burkolórétege az abszorbens betételem hosszirányába megnyúljon, az ilyen irányú megnyúlás ugyanis nagyobb kockázatot jelent abból a szempontból, hogy a pelenka viselőjének a lába között megnyúlva megereszkedik.

A találmány még egy további előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a rugalmas deréktartomány - amely lényegében a teljes elülső és hátsó rész szélességében ki van képezve -, tehát a derékrész teljes egészében rugalmasan van kialakítva. Ez a megfelelő rögzítését biztosítja a nadrágnak, összehasonlítva az olyan nadrágokkal, ahol a rugalmasan nyújtható rész csak az oldalsó betételemekben található meg. Ez a megoldás többek között azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy a nadrágot megfelelően kitágítsuk, amikor levesszük, és ugyanakkor könnyen lehessen felvenni, illeszkedik a viselőjének a testméretéhez, és ezzel lehetővé válik, hogy sokkal kevesebb különböző méretű nadrágpelenkát kelljen előállítani.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható a találmány szerint kialakított abszorbens elemet tartalmazó, nadrágszerű

HU 217 200 Β pelenka azon oldala felől nézve, amely viselés közben a viselőjétől távolabb esik, és a pelenkát abban az állapotában mutatjuk, amikor az elülső és a hátsó részek még nem lettek úgy egymáshoz csatlakoztatva, hogy kialakuljon a derékrész és a lábnyílások, ahol a pelenkának a rugalmas elemei megfelelően nyújtott állapotban vannak, a 2. ábrán az 1. ábra II-II vonal mentén vett metszete látható, a 3. ábrán összeállított állapotban elölnézetben látható a találmány szerinti nadrágpelenka, míg a 4. ábrán a találmány egy további kiviteli alakja szerint kialakított nadrágpelenka derékrészének egy egyszerűsített kiviteli alakja látható.

Az 1. ábrán látható tehát egy 14 abszorbens betételemet tartalmazó, nadrágtípusú pelenka még teljesen össze nem állított állapotában, olyan állapotban tehát, amikor a derékrész és a lábnyílások a nadrágon még nem kerültek megformálásra. A nadrágtipusú pelenka tartalmaz egy 1 elülső részt, amely a viselőjén elöl helyezkedik el, egy 2 hátsó részt, amely a viselőjének a hátánál helyezkedik el, és látható egy 3 lépésbetétrész, amely az 1 elülső és a 2 hátsó rész között, azokat összekötőén helyezkedik el, és amely lényegében a viselőjének a lábai között helyezkedik el. A rajzon olyan kiviteli alak látható, ahol az arányokat lényegében nem adtuk meg, az egyes részeknek a mérete és az egymáshoz képesti arány változhat, az 1. ábrán csak egy kiviteli alakot és a találmány lényegét szemléltető megoldást mutattunk be. Az 1 elülső rész két 4 oldalperemmel, a 2 hátulsó rész pedig két 5 oldalperemmel van ellátva, továbbá az 1 elülső részen megtalálható még egy 6 záróperem, a 2 hátsó részen pedig a 7 záróperem. Ahogyan a későbbiekben a 3. ábrán majd látható, akkor, amikor a nadrágszerű pelenka már összeállított, használatra kész állapotban van, a pelenkához tartozik egy 9 nyílás, amely a derékrészhez van kiképezve, és amelyet a két 6 és 7 záróperem határol, továbbá összeállított állapotában látható a két 10, 11 lábnyílás, amely a 3 lépésbetétrésznél van kialakítva. Az 1 elülső rész megfelelő 4 oldalperemei a 2 hátsó rész megfelelő 5 oldalperemeivel vannak összekapcsolva, úgy, hogy a nadrágszerű pelenka két 12 és 13 oldalsó záróelemmel össze van kötve, ez a két 12 és 13 oldalsó záróelem a 9 nyílástól a 10 és 11 lábnyílásokig tart a pelenka megfelelő oldalán. A két 12 és 13 oldalsó záróelem akár hőhatással, akár ultrahanghegesztéssel, akár ragasztással vagy varrással, vagy egyéb önmagában ismert technikával illeszthető egymáshoz.

Ahogyan az 1. és 2. ábrákon látható, a találmány szerint kialakított nadrágszerű pelenka tartalmaz egy hosszúkás 14 abszorbens betételemet, amely a pelenka hosszirányában van elhelyezve, és amely egy 15 belső borítás és egy 16 külső borítás között helyezkedik el, a 16 külső borítás viselőjétől távolabb esik, míg a 15 belső borítás a 14 abszorbens betételemnek azon az oldalán van elhelyezve, amely használat közben a viselője felé esik, és amely folyadékáteresztő és például nem szövött anyagból van. A nem szövött anyag szálai lehetnek például polietilénből, polipropilénből, poliészterből vagy ezek keverékéből. Adott esetben viszkózalapú szálak is használhatók. Nyilvánvaló az, hogy a 15 belső borítás kialakítható perforált műanyag lapokból is, például perforált polietilénfilmből vagy hasonlóból. A 16 külső borítás, amely lényegében a 14 abszorbens betételem hátlapját képezi, folyadék-átnemeresztő, azaz folyadékzáró anyagból van, vagy legalább hidrofób anyagból, felhasználható a 16 külső borításként, például polietilén vagy nem szövött anyag, amely be van borítva vagy rétegenként el van látva például poliolefin filmmel, amely ezt a réteget folyadék át nem eresztővé vagy legalábbis hidrofóbbá teszi.

A 14 abszorbens betételem abszorbens anyaga készíthető például cellulózszálakból. Maga az anyag tartalmazhat egyéb abszorbenseket is, például polimer hidrokolloid anyagot, például részecskék formájában. Az ilyen anyagokat általánosságban szuper abszorbenseknek nevezzük, ez alatt azt értjük, hogy ezek az anyagok olyan folyadékelnyelő képességgel rendelkeznek, hogy a folyadékelnyelő kapacitásuk többszöröse a saját súlyuknak. A 14 abszorbens betételem tartalmazhat nem abszorbens anyagot, például termoplasztikusan olvasztott szálakat annak érdekében, hogy a 14 abszorbens betételem szilárdsága jobb legyen. A 1. ábrán látható kiviteli alaknál a 14 abszorbens betételem egyetlen réteg csupán, de adott esetben a 14 abszorbens betételem több rétegből is kialakítható.

Ahogyan az 1. és 2. ábrán látható, a 14 abszorbens betételemnek van egy 17 elülső vége és egy 18 hátsó vége, és ezeket köti össze a közöttük elhelyezkedő 19 középső rész, a 14 abszorbens betételemnek van még további két 20 és 21 oldalpereme és két 22 és 23 végpereme. A 14 abszorbens betételem célszerűen négyszögletes alakú, a 17 elülső és a 18 hátsó vég kissé szélesebbre van kiképezve, mint a 19 középső rész. A 14 abszorbens betételem természetesen nemcsak az 1. ábrán látható kiviteli alakban alakítható ki, egyéb alakzatú is lehet, például óraüveg alakú, vagy T alakú.

A 15 belső borítás mérete lényegében akkora, mint a nadrágtípusú pelenka mérete. A 14 abszorbens betételem keskenyebb és rövidebb, mint a 15 belső réteg, és kissé előre irányba van a pelenkán elhelyezve, azaz az elülső 17 vég, amely az elülső vége a 14 abszorbens betételemnek, a pelenka 1 elülső részén helyezkedik el, a 19 középső rész a pelenka 3 lépésbetétrészében helyezkedik el, míg a hátsó 18 vég a 14 abszorbens betételemnek részben a pelenka 3 lépésbetétrészében, részben pedig a 2 hátsó részén helyezkedik el. A 14 abszorbens betételem elülső 22 végpereme közelebb van a pelenka 6 zárópereméhez, mint a hátsó 7 záróperem, a 14 abszorbens betételem hátsó 23 záróvégpereméhez. Természetesen itt is elképzelhető másféle elrendezés. Például a 14 abszorbens betételem a pelenka teljes hossza mentén elnyúlhat, vagy olyan kialakítás is elképzelhető, hogy a 14 abszorbens betételemnek egyáltalán semennyi része nem helyezkedik el a 2 hátsó részen, ha például az első részben növelni kell a 14 abszorbens betételem méretét,

HU 217 200 Β vagy a második esetben egy szellősebb pelenkát kell előállítani. A 16 külső borítás nincs olyan méretűre és kiteqedésűre kiképezve, mint a 15 belső borítás, és a 16 külső borítás hátsó részét 24 szaggatott vonallal jelöljük, amely röviddel a 14 abszorbens betételem hátsó 23 végpereme előtt ér véget. A 2 hátsó részben lévő 16 külső borítás oldalirányba is csak kissé nyúlik túl a 20 és 21 oldalperemeken. Hasonló módon a pelenka 1 elülső részében lévő 16 külső borítás oldalirányba és hosszirányba csak olyan nagyságúra van kialakítva, mint a 15 belső borítás, egyedül a 22 elülső végperem és a 20 és 21 oldalsó peremeken nyúlik túl egy kissé. Ezt az

1. ábrán a 25 szaggatott vonallal jelöltük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pelenkanadrág 2 hátulsó részének és 1 elülső részének a legnagyobb részét nem borítja a 16 külső borítás, ily módon egyszerű és könnyű a levegőnek a pelenka burkolatán való áthaladása. Természetesen aló külső borítás kialakítható olyan méretűre is, amely lényegében megegyezik a 15 belső borítás méretével, erre akkor lehet szükség, ha növelni kívánjuk a szivárgás elleni védelmet a külső borítás egész területén, ekkor a 16 külső rész előnyösen mind levegő-, mind pedig gőzáteresztő anyagból van kialakítva.

Az 1. ábrán jól megfigyelhető, hogy mind az 1 elülső részen, mind pedig a 2 hátsó részen keresztirányban számos 26 rugalmas elem, például rugalmas szál, szalag vagy hasonló van előre megnyújtott állapotban elhelyezve. Ezek a 26 rugalmas elemek tetszőleges számúak lehetnek, nem csupán az 1. ábrán bemutatott számúak, adott esetben lehet több vagy kevesebb is. Mind az 1 elülső részen, mind a 2 hátsó részen megtalálható, textilszerű anyagból kiképezett 27 és 28 réteg, ezek a 27 és 28 rétegek lehetnek például nem szövött anyagok, és a pelenkának a legkülső oldalán helyezkednek el. A 26 rugalmas elemek, például rugalmas szálak ezen 27 és 28 rétegek között helyezkednek el, valamint a 16 külső és 15 belső borítás között az 1 elülső rész és a 2 hátsó rész azon részeinél, ahova a 16 külső borítás nem nyúlik be. A hátsó 28 réteg és az első 27 réteg ily módon tehát a 14 abszorbens betételem hátsó 23 és első 22 végpereménél is elhelyezkedik, ahol ezek a rétegek aló külső borítást is részben befedik. Két különálló textilréteg helyett egyetlen textilréteget is alkalmazhatunk az egész pelenkán, amely réteg a 26 rugalmas elemeket és a teljes 16 külső borítást is lefedi.

Ily módon tehát a nadrágszerű pelenka 1 elülső része és 2 hátsó része tartalmaz olyan 29 és 30 tartományokat, amelyek a pelenkát tekintve keresztirányba lényegében megnyújthatók, és amelyek lényegében - ahogyan ez az 1. ábrán is látható - egybeesnek az 1 elülső résszel és a 2 hátsó résszel. A rugalmas elemek szálak, szalagok vagy hasonlók helyett a 29 és 30 tartományok, amelyek megnyújtható tartományok, rugalmasan nyújtható anyagból is kialakíthatók, például rugalmasan nyújtható filmből, vagy rugalmasan nyújtható, nem szövött anyagból, rétegből, habosított anyagból vagy hasonlóból. A rugalmasan megnyújtható film például lehet etilén-vinil-acetát, etilén-akril-sav, etilénbutil-acetát, poliuretán, sztirol-butadién, polibutadién, poliizoprén, izopréngumi, vagy etilén-propilén gumi. Hasonló, rugalmasan nyújtható anyagok elhelyezhetők úgy is, hogy a rugalmasan megnyújtható 29 és 30 tartományok lényegében csak a pelenka keresztirányában nyújthatók.

Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, a 26 rugalmas elemek vagy az egyéb rugalmas anyagok legalább az egyik 15 belső réteggel vagy 16 külső réteggel össze vannak kapcsolva, vagy össze vannak kapcsolva megfelelő textilszerű 27 és 28 rétegekkel úgy, hogy a nyújtható 29 és 30 tartományok legalább egy adott tartományban létre tudjanak jönni.

A találmány szerint kialakított, nadrágtípusú pelenkának van egy rugalmasan nyújtható elülső 31 derékrésze és hátulsó 32 derékrésze, amelyek a megfelelő elülső 6 záróperem, illetve hátulsó 7 záróperem mentén vannak elhelyezve. A 33 rugalmas elemek a megfelelő 6 és 7 záróperem mentén vannak elrendezve, a megfelelő 31 és 32 derékrészekben. Ezekből a 33 rugalmas elemekből kettőnél kevesebb vagy több is használható. A 33 rugalmas elemek lehetnek rugalmas szálak, szalagok, csíkok vagy hasonlóak, amelyek előre megnyújtott állapotban vannak behelyezve. A 31 és 32 derékrészekben lévő 33 rugalmas elemek nagyobb megnyújtási, illetve összehúzási teljesítményt képesek elvégezni, mint az egyedi 26 rugalmas elemek a már említett 29 és 30 tartományokban, amelyek szintén rugalmasan nyújthatóak. A 31 és 32 derékrészekben lévő 33 rugalmas elemek például lehetnek széles erős szalagok, míg a 29 és 30 tartományokban lévő rugalmas elemek vékony szálakból állhatnak.

Egy további kiviteli alak a szálak, illetve a szalagok helyett vékony filmet vagy anyagréteget, vagy nem szövött anyagot, vagy adott esetben habosított anyagot, vagy hasonlót alkalmaz a 31 és 32 derékrészekben. Ebben a viszonylatban lehetőség van arra is, hogy ugyanazt a rugalmas filmet használjuk, amely egyidejűleg a megnyújtható 29 és 30 tartományokban is megtalálható. A 4. ábrán egy olyan 35 peremrész egyszerűsített kiviteli alakja látható, ahol egy rugalmasan nyújtható 36 film van feltekercselve, oly módon, hogy háromszor feltekerve képezi a 35 perem, részt. Az 1-3. ábrán látható példaként! kiviteli alakoknál ez a 35 peremrész a találmány szerinti pelenkanadrág 9 nyílásánál lévő 31 és 32 derékrészekbe helyezhető be, míg a 36 film többi része pedig a rugalmasan nyújtható 29 és 30 tartományokat képezheti az 1 elülső és/vagy 2 hátsó részben.

A nadrágtípusú pelenka egyéb rugalmasan nyújtható 34 elemeket is tartalmazhat, amelyek lehetnek például rugalmasan nyújtható szalagok, csíkok, szálak vagy hasonlók, amelyek előre megnyújtott állapotban vannak a 3 lépésbetétrész 8 oldalperemeinél elhelyezve, éspedig az 1 elülső rész és a 3 lépésbetétrész határától egészen a 3 lépésbetétrész és 2 hátsó rész határáig. Az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a már előbb említett 34 elemekből kettő-kettő van a 8 oldalelemeknél elrendezve, ez a szám természetesen lehet több vagy kevesebb is, mint kettő. Az előbb említett 34 elemek az 1 elülső rész irányában fokozatosan csökkenő

HU 217 200 Β távolságra vannak egymástól elhelyezve a 14 abszorbens betételem megfelelő oldalain.

Az előbbiek alapján az is belátható, hogy a már előbb említett rugalmas, nyújtható 34 elemek más mintázat szerint is elhelyezhetők, például elhelyezhetők párhuzamosan a 14 abszorbens betételem hosszirányával.

A találmányt példakénti kiviteli alakjai segítségével mutattuk be, a találmány lényegét tükröző megoldások azonban a bemutatott kiviteli alaktól eltérően is megvalósíthatók.

Claims (5)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Abszorbens betételemmel ellátott, nadrágtípusú pelenka egyszeri használatra, amely tartalmaz egy elülső részt (1), egy hátsó részt (2), az elülső rész (1) és a hátsó rész (2) között elhelyezkedő lépésbetétrészt (3), továbbá legalább két oldalsó záróelemet (12, 13), amelyek a megfelelő elülső rész (2) és hátsó rész (2) oldalperemeit (4, 5) egymással úgy kapcsolják össze, hogy az ily módon kialakított nadrágszerű pelenka el van látva egy deréknyílással (9) és két lábnyílással (10, 11), továbbá a nadrágszerű pelenka tartalmaz egy hosszúkás abszorbens betételemet (14), amelynek elülső vége (17), hátsó vége (18) és közöttük elhelyezkedő középső része (19) is van, és az abszorbens betételem (14) egy, a használat közben a viselője felé eső belső borítással (15) és használat közben a viselőtől távolabb eső külső borítással (16) van ellátva, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik elülső rész (1) és hátsó rész (2) el van látva legalább egy rugalmasan nyújtható tartománnyal (29, 30), továbbá a lépésbetétrész (3) lényegében az előbb említett rugalmas tartományokhoz (29, 30) képest nem nyújthatóra van kiképezve, továbbá legalább az egyik vég (17, 18), amely az abszorbens betételemhez tartozik (14) az előbb említett rugalmasan nyújtható tartományok (29, 30) egyikében van elhelyezve, és az abszorbens betételem (14) középső része (19) relatíve nem nyújthatóan van a lépésbetétrészben (3) elhelyezve, és legalább az egyik nyújtható tartomány (29, 30) az abszorbens betételem (14) azon oldalán van elhelyezve, amely távolabb esik a belső borítástól (15), és ily módon a rugalmasan nyújtható tartomány (29, 30) az abszorbens betételem (14) végrészén vagy végrészein (17, 18) az abszorbens betételemet (14) a viselés közben a viselője testéhez illeszti.

2. Az 1. igénypont szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan nyújtható tartomány (29, 30) magában foglalja az abszorbens betételem (14) elülső és/vagy hátsó részének (1,2) végperemeit (22, 23), és részben az oldalperemeit (20, 21).

3. Az 1. igénypont szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy az elülső rész (1) és/vagy a hátsó rész (2) lényegében egészében el van látva és be van borítva a rugalmas tartománnyal (29, 30).

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmas tartomány (29, 30) az abszorbens betételem (14) keresztirányában nyújthatóan és hosszirányában lényegében nem nyújthatóan van kiképezve.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan nyújtható tartomány (29, 30) rugalmasan nyújtható elemekből (26), például rugalmasan nyújtható szálakból, szalagokból, csíkokból vagy hasonlókból áll, amelyek a tartományokban (29, 30) előre megnyújtott állapotban vannak behelyezve.

6. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmas tartomány (29, 30) rugalmasan nyújtható anyagból, például rugalmasan nyújtható filmből (36), rugalmasan nyújtható nem szövött anyagból, anyagrétegből, habosított anyagból vagy hasonlóból van kiképezve.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan nyújtható elemek (26) vagy a rugalmasan nyújtható réteg, például film (36) legalább az egyik belső borítással (15) vagy külső borítással (16) legalább egy külön tartományban össze vannak kapcsolva.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan nyújtható tartomány (29, 30) rugalmasan nyújtható elemei (26) vagy rétegei a külső borítás (16) külső oldalán vannak elhelyezve, és legalább egy további külső réteggel (27,28) - amely textilszerű anyagból van - vannak borítva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy az elülső rész (1) és/vagy a hátsó rész (2) záróperemeinek (6, 7) deréknyílásánál (9) rugalmasan nyújtható derékrészek (31, 32) vannak kiképezve, amelyeknek a nyújtható és összehúzó ereje nagyobb, mint ezek a rugalmasan nyújtható tartományokban (29, 30).

10. A 9. igénypont szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a deréknyílásnál (9) lévő, rugalmasan nyújtható derékrészek (31, 32) rugalmasan nyújtható elemeket (33), például rugalmas szálakat, szalagokat, csíkokat vagy hasonlókat tartalmaznak, amelyek előre megnyújtott állapotban vannak elhelyezve.

11. Az 6-9. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a deréknyílásnál (9) kiképezett, rugalmasan nyújtható derékrészek (31, 32) olyan peremmel (35) vannak kiképezve, amely rugalmasan nyújtható anyagból, például filmből (36) van, és a peremrész (35) vastagsága legalább a kétszerese a rugalmasan nyújtható anyagréteg vastagságának, azáltal, hogy az anyagréteg a peremnél (35) vissza van hajtva.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy tartalmaz további rugalmasan nyújtható elemeket (34), például rugalmasan nyújtható szalagokat, szálakat, csíkokat vagy hasonlókat, amelyek előre megnyújtott állapotban vannak, és a pelenka oldalperemeinél (8) vannak legalább a lépésbetétrészben (3) elhelyezve, és célszerűen úgy, hogy két egymás mellett elhelyezett rugalmas elem (34) közötti távolság a megfelelő oldalperemeknél (8) az

HU 217 200 Β elülső rész (1) irányában fokozatosan csökkenőre van kialakítva.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti nadrágszerű pelenka, azzal jellemezve, hogy a külső borítás (16) folyadékzáró és a külső borítás (16) az elülső részben (1) és a hátsó részben (2) csak kissé nyúlik túl az abszorbens betételem (14) peremein, és az elülső rész (1) és a hátsó rész (2) azon részei, amelyek a külső borításon (16) kívül esnek, folyadékáteresztő és/vagy

5 levegőáteresztő anyagból vannak.