HU217039B

HU217039B - Kerámiai korund csiszolóanyag, ebből készült szerszámok, és eljárás a csiszolóanyag előállítására

Info

Publication number: HU217039B
Application number: HU9401259A
Authority: HU
Inventors: Gunter Bartels; Günter Becker; Eckhard Wagner
Original assignee: Hermes Schleifmittel Gmbh. Und Co.
Priority date: 1993-04-30
Filing date: 1994-04-29
Publication date: 1999-11-29
Also published as: RU2126318C1; CA2122512A1; NZ260306A; AU672878B2; AU6052294A; US5531799A; HU9401259D0; ES2118161T3; BR9401657A; FI941949A0; SG46650A1; RU94015186A; HUT68276A; NO301871B1; KR100253528B1; EP0622438A1; CZ288100B6; FI941949A; ATE167225T1; NO941500L

Abstract

A találmány tárgya csiszőlóanyag, amely lényegében szintereltpőlikristályős kerámiai kőrűndból áll, és a szól-gél eljárássalállítható elő. A találmány szerinti csiszőlóanyagőt az jellemzi, hőgya szinterelt kőrűnd, ón-őxidként számítva, 0,01 tömeg%-nál több ónttartalmaz a pőlikristályős szerkezet alkőtójaként. A találmány akőrűnd csiszőlóanyag előállítási eljárására is kiterjed. ŕ

Description

A leírás terjedelme 6 oldal

HU 217 039 B

HU 217 039 Β

A találmány tárgya csiszolóanyag kerámiai korundból, ebből készült szerszámok, továbbá eljárás csiszolóanyag előállítására.

Az olvasztott korund mellett növekvő mértékben alkalmaznak kerámiai korundot, amely polikristályos szerkezete következtében előnyös kopási tulajdonságokat mutat, s amely speciális szerkezeti anyagok - például magasan ötvözött nemesacél - megmunkálásánál lehetővé teszi a szerszám tartóssági idejének jelentős növelését. Az ilyenfajta kerámiai korund csiszolóanyagok előállításához elterjedt eljárás az úgynevezett szóigéi eljárás, ahol egy szólt, ami egy víztartalmú agyagföld és leginkább alumíniumoxi-hidrátot tartalmaz, sav hozzáadása útján géllé alakítanak át. Szárítás után ezt kalcinálják, összezúzzák, végül szinterelik. Különösen az elmúlt tíz évben sokféle kísérlet történt arra nézve, hogy az ily módon nyert csiszolóanyag minőségét különleges eljárástechnikai műveleti lépések segítségével (lásd EP-PS 263 810), vagy anyagok hozzáadásával javítsák. Az utóbbi szinterelési eljárásnál kifejtett hatásának megfelelően egyrészt mint kristálymagképző [Kumagai és G. L. Messing: Controlled Transformation and Sintering of a Boehmite Sol-Gel by O-Alumina Seedign, J. Am. Ceram. Soc. 68 (9), 500-505., (1987)], másrészt mint modifikáló komponens vehető számításba. Az utóbbiak különféle módon befolyásolják a szinterelési folyamatot, valamint a végtermék szerkezetét és tulajdonságait. Modifikáló komponensként magnézium, hafnium, kobalt, nikkel, ón (EP-PS 0024099), ittrium (EP-PS 228 856), vas-oxid (EP-PS 200487), ritkaföldfémek (EP-PS 293 164), lítium (EP-A-411 640) alkalmazható. Bár ezek az adalékok egyrészről jelentősen javítják a csiszolás! tulajdonságokat, azonban az értékek széles szórása jelentkezik, ami minőségcsökkentő hatású.

Az US-A-4,713,360 (megfelel az EP 0155 831nek) eljárást ismertet kerámiai testek oly módon való előállítására, hogy olvadt fémet egy gázfázisban levő oxidálószerrel oxidálnak. Az eljárás fémes testekből indul ki, a kész kerámiai test mikrofinomságú hálót tartalmaz nem oxidált fémből.

A ZA-A-7707153 arra ad kitanítást, hogy kész csiszolószemcsét por alakú fémmel kevernek össze, és ezt a keveréket hevítik, a csiszolószemcsék aggregációjának biztosítására. Az olvadt fém kötőanyagként szolgál a csiszolószemcse számára, önmaga azonban nem válik a polikristályos szerkezet alkotójává.

Az EP-A-491 184 színtereit csiszolótestet ismertet, amely a-Al₂O₃-mátrixban kemény anyagot tartalmaz, amely előnyösen szilícium-karbid.

A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a szokásos korund csiszolóanyagok ismert fizikai anyagtulajdonságai mellett, mint a keménység, szívósság, ellenállás a mikrorepedések kitágulásával vagy a mikrokopásokkal szemben, járulékosan még ezen értékek nagyfokú állandóságát lehessen elérni egy szemcsefrakción belül, ami nagy jelentőségű egy megnövekedett szerszámélettartam létrejötte tekintetében.

A találmány feladata olyan korund csiszolóanyag létrehozása, amely a szokásos minőségi jellemzők (főként a nagy keménység) mellett csak csekély mértékű minőségingadozást mutat egy szemcseadagon belül. Meglepő módon azt találtuk, hogy ezt ónadalékolással elérhetjük.

Ennek megfelelően a találmány tárgya csiszolóanyag, amely lényegében színtereit polikristályos és a szól-gél eljárással állítható elő. A találmány szerinti megoldást az jellemzi, hogy a színtereit korund több mint 0,01 tömeg% ónt tartalmaz, a polikristályos szerkezet alkotójaként, ón-oxidként számítva. Az óntartalom előnyösen 0,1 tömeg% felett van. Az 5 tömeg%-ot, de előnyösen már az 1 tömeg%-ot nem szabad meghaladni.

A találmány további tárgya eljárás kerámiai korund csiszolóanyag előállítására, amely a következő lépéseket foglalja magában:

a) szól előállítása, amely kiindulási anyagként alumínium-hidroxidot tartalmaz, mimellett ásványi sótól mentesített víz, valamint salétromsavnak a kiindulási anyaghoz való hozzáadásával szuszpenzió előállítása, és ennek centrifugálása a durvább anyagok leválasztására;

b) szól géllé alakítása;

c) a gél szárítása és/vagy kalcinálása;

d) a szárított vagy kalcinált közbenső termék aprítása és adott esetben osztályozása;

e) az aprított közbenső termék szinterelése;

eljárást az jellemzi, hogy az a) lépésben a szóihoz vagy a b) lépésben a gélhez óntartalmú anyagot adunk olyan mennyiségben, hogy az e) lépésben kapott színtereit termék - ón-oxidként számítva - több mint 0,01 tömeg% ónt tartalmaz.

A keménység és a szemcsefinomság, mint ez ismeretes, magnézium adalékolásával javítható. Továbbá célszerűnek mutatkozott, hogy ha a csiszolóanyag lítiumot is tartalmaz, ezáltal a keménység és a termék egyenletessége továbbjavítható. Végül további modifikáló komponensek, mint kobalt, ittrium, hafnium, vas és/vagy ritkaföldfémek is alkalmazhatók.

A későbbi, példákban szereplő termék optikai, azaz szemmel törésképben vagy maratott csiszolatképben való vizsgálata során a szokásos termékektől könnyen megkülönböztethető struktúra adódik. A feltűnően nagyobb részecskék között, melyek részben az Ó-alumínium-oxidra jellemző, teraszos struktúrát mutatnak (Petzold/Ulricht: Tonerde und Tonerdewerkstoffe, 83. oldal, 7.14 kép) kisebb részecskék csoportja található. A közepes méretarány legalább 3:1, de rendszerint nagyobb, mint 5:1. A szomszédos nagyobb részecskék egymástól messzemenően, de legtöbbször szinte teljesen el vannak választva a kisebb részecskékből álló réteg útján. A kisebb részecskék rétegei egy lényegileg átmenő mátrixot alkotnak, amelybe a nagyobb részecskék be vannak ágyazódva. A kisebb részecskék lerakódásai, összegyülemlései, melyek a nagyobb részecskék között, azok ék alakú közbenső tereibe nyúlnak bele, vagy területén szétágazva, egymással összeköttetésben állanak. A részecskék különböző megjelenési képeinek egy különböző összetétel oly módon felel meg, hogy a modifikáló komponensek különösen magas koncentrációban, illetve alacsony koncentrációban vannak jelen a

HU 217 039 Β morfológiailag megkülönböztethető részecskék (krisztallitok), melyek a maratott csiszolatban világosan elütnek egymástól. Ha a részecskékről ebben az összefüggésben beszélünk, akkor ezzel azon formaegységeket értjük, amelyek a maratott csiszolatban világos határokkal elütnek egymástól. Ezeket a szakirodalomban krisztallitként is említik.

A találmány szerinti csiszolóanyag a nagy keménység mellett különösen szokatlan állóképességet mutat a nagy termikus és mechanikus terhelésekkel szemben, úgyhogy például a csiszolószalagok alkalmazásánál, melyek a találmány szerinti csiszolóanyaggal vannak ellátva, az időegység alatti jelentősen nagyobb lecsiszolt anyagmennyiség mellett még a szerszám élettartamának tekintélyes növekedése is elérhető.

A találmány szerinti csiszolóanyagot alátéteken, kötött csiszolószerszámok részeként vagy különálló csiszolóanyagként - például sugaras csiszolásnál vagy leppelésnél - lehet alkalmazni. Valamennyi felhasználási területen tetszés szerinti minőségi és mennyiségi kombináció lehetséges más csiszolóanyagokkal. Különösen előnyös nagyobb, illetve különösen nagy keménységű csiszolószemcsékkel - például szilícium-karbiddal, köbös bór-nitrittel vagy akár gyémánttal - való keverékének használata.

Ezen túlmenően a találmány szerinti csiszolóanyag mátrixként is működhet, amelybe egy vagy több, minőségileg különböző csiszolóanyag van beágyazva. Utóbbi például úgy érhető el, hogy a másik csiszolóanyagot egy közbenső termékhez, előnyösen a szóihoz vagy gélhez, a találmány szerinti csiszolóanyag előállításakor keveijük hozzá.

Az előállítási eljárásban gondoskodni kell arról, hogy az ónt tartalmazó anyagot a többi kiindulási anyagokkal alaposan és finom elosztásban összekeveijük. Ha por alakú kiindulási anyagokból indulunk ki, melyek egymással össze vannak sajtolva, majd színtéréivé, akkor az ónt tartalmazó anyagot előnyösen ugyancsak por alakban adjuk hozzá. Ezt a szinterelendő anyaghoz folyadék formájában keverhetjük hozzá, vagy rápermetezhetjük arra. Különösen bensőséges összekeveredés adódik a szól-gél eljárás alkalmazásával, ha az ónt tartalmazó anyagot a kiindulási anyaghoz a gél képződését megelőzően adjuk hozzá, úgy, hogy ez a gélt eredményező diszperzióban (a szóiban) már benne van. Szilárd, igen finom részecskékké őrölt alakban vagy oldat formájában állhat rendelkezésre. Megállapítottuk, hogy a már megszárított gél az ón nélküli eljárással szemben jelentősen megváltozott, mechanikusan jobban terhelhető tulajdonságokat, minőséget mutat. Ebből nemcsak egy jelentősen módosított hatás következik, hanem ezáltal a megszárított gél törése is jobb lesz, a kihozatal, valamint az összetört szemcsék tekintetében.

Különösen előnyös vegyületnek az ón-oxid bizonyult, amit por alakú SnO₂ formájában adunk hozzá a kiindulási anyaghoz, illetve a közbenső termékhez. Használhatók azonban más óntartalmú anyagok is, például ónsók.

Célszerű, ha a szól igen finom szemcséjű, adott esetben őrölt gamma-alumínium-oxidot tartalmaz.

Különösen előnyös eredményt érünk el további lítiumadagolással, amit előnyösen vízben oldott lítiumsó alakjában valamelyik közbenső munkafázisban keverünk be. Különösen előnyös egy lítiumvegyület, főként egy lítiumsó jelenléte már a szóiban, oldott alakban. Előnyös továbbá, ha az esetleges további modifikáló komponensek, főleg a már előbb említettek, már a szóiban, finom szemcsés szilárd, vagy oldott formában jelen vannak. Ezeket egy másik közbenső termékbe is beadagolhatjuk. Előnyös mennyiségek (oxidként): magnézium 0,1-1 tömeg%, ittrium 0,1-1 tömeg%, lítium 0,01 -5 tömeg%, előnyösen 1,5-3%, kobalt 0,01-0,4 tömeg%, ritkaföldfémek 0,1-2 tömeg%.

Egyebekben a szól-gél eljárás műveleti lépései nem kívánnak közelebbi magyarázatot, mivel azok az általánosan hozzáférhető „technika állásából”, főleg az előzőekben megadott szabadalmi irodalomból megismerhetők.

Kiindulási anyagként célszerűen alumínium-hidroxidot - előnyösen Boehmit-típusú alumínium-oxid-hidroxidot - alkalmazunk. Kedvező például a CondeaChemie, Brunsbüttel cég „Disperal Aluminas” nevezetű anyaga. Ásványmentesített víz, valamint salétromsav hozzáadása útján egy szuszpenziót kapunk, amelyet adott esetben a durvább anyagrészek leválasztása céljából centrifugálunk. Előnyös, azonban nem feltétlenül szükséges egy kristálymagképző szer, vagy gamma-alumínium-oxid hozzáadása. Utóbbit először egy vizes, salétromsavas szuszpenzióba visszük, amit hasonlóképpen centrifugálunk. Ezen szuszpenziók meghatározott menynyiségeinek, valamint adott esetben még további modifikáló komponensek célszerűen vizes oldatainak vagy szuszpenzióinak összekeverése útján olyan szuszpenziót kapunk, amely salétromsav és/vagy annak vizes oldatban jelenlévő sói útján géllé alakítható. Ezt a gélt megszárítjuk és kalcináljuk. A szárított vagy kalcinált közbenső terméket összetörjük, és adott esetben osztályozzuk. A kalcinált közbenső terméket szintereljük. Végezetül az így nyert csiszolóanyagot szitáljuk és egységes szemcsézetű szemcseadagokhoz keveijük.

Azt találtuk, hogy a lítium alkalmazása, adott esetben további, az előzőekben megadott komponensekkel együtt, azonban ón nélkül, szintén igen jó eredményekhez vezetett. Ez főként érvényes egy nagyságrendileg 2 tömeg%-os lítiumadalék esetén (oxidként a színtereit termékben). A lítium adalékolása ugyan önmagában ismert (EP O 441640), azonban a színtereit termékben lévő oxidnak csupán 1,5 tömeg%-áig terjedő mennyiségben. Ennél nagyobb mennyiségeknél a csiszolástechnikai minőség erős csökkenése, romlása következik be. A találmány szerint azonban ennek ellenkezőjét állapítottuk meg. Egy, a találmány szerint előnyös termék ezért — az ón hozzáadásától függetlenül - a színtereit lítiumtartalommal tűnik ki. Különösen előnyös azonban a lítium és ón kombinált alkalmazása.

1. példa

2000 kg ásványi sótól mentesített vizet (50 °C), 28 1 53%-os HNO₃-oldatot, valamint 1000 kg Disperalt egy

HU 217 039 Β szuszpenzióvá keverjük össze, amelyből centrifugálás után az 1. előfokozatot kapjuk. A szilárd részek aránya körülbelül 30 tömeg%.

1000 kg ásványmentesített vizet (50 °C), 27 kg Gamma-Al₂O₃-at („Purolox 400”, a Condea, Brünshüttel cég terméke), valamint 5 liter 53%-os HNO₃-oldatot összekeverve, centrifugálás után a 2. előfokozatot kapjuk (szilárdanyag-tartalma 2,5 tömeg%).

Az 1. előfokozatból 1000 kg-ot, a 2. előfokozatból 500 kg-ot, 1 kg ón-oxidot (vizes szuszpenzióként), 3,3 kg magnézium-nitrát-6-hidrátot (vizes oldatban), 0,2 kg kobalt-nitrát-6-hidrátot (vizes oldatban) és 1 kg ittrium-oxidot keverünk össze. Ily módon nyerjük a 3. előfokozatot.

A 4. előfokozat 75 kg ásványmentesített vizet, valamint 48 kg alumínium-nitrát-9-hidrátot tartalmaz.

A 3. előfokozatból 1505,5 kg-ot és a 4. előfokozatból 123 kg-ot összekeverve egy gél képződik, amelyet 130 °C-on 20 perces időtartamon át szárítunk.

A szárított anyag összetörése után azt kalcináljuk (850 °C-on 15 percig). Ezt követi a szinterelés forgócső-kemencében (1450 °C-on 12 percig), valamint a szitálás és osztályozás. Az így nyert csiszolószemcsében 0,36 tömeg% ón van (ón-oxidként). Átlagos keménysége 19,1 GPa.

2. példa

Ugyanúgy járunk el, mint az 1. példában, a 3. előfokozatban 5,5 kg ón-oxiddal. Az előállított szemcse közepes keménysége 18,1 GPa. A sűrűség nagyobb, mint az 1. példa esetében.

3. példa

Ugyanúgy járunk el, de járulékosan 25,4 kg lítiumnitráttal. Az így nyert szemcse 2 tömeg% lítiumot tartalmaz (lítium-oxidként). Az átlagos Knoop-keménység 22,22 GPa.

4-10. példa

Az eljárás és az anyagösszetétel ugyanaz, mint a 3. példa esetében, de a lítium-nitrát részarányát oly módon változtattuk, hogy a lítium-oxid részaránya a végtermékben

0,1 tömeg% (4. példa),

0,2 tömeg% (5. példa),

0,3 tömeg% (6. példa),

0,4 tömeg% (7. példa),

0,5 tömeg% (8. példa),

1,0 tömeg% (9. példa),

3,0tömeg% (10. példa) értékű volt.

A keménység mérését (a Knoop-féle eljárás szerint) a Shimadzu által előállított, HMV-2000 típusú vizsgálókészülékkel végeztük.

	Közepes keménység (Knoop szerint) [GPa]
4. példa	18,9
5. példa	20,3
6. példa	20,5

	Közepes keménység (Knoop szerint) [GPa]
7. példa	20,5
8. példa	20,6
9. példa	20,7
10. példa	19,7

11. példa

A 3. példának megfelelően a találmány szerinti csiszolóanyagot műszaki léptékben, folyamatosan gyártottuk, amikor is időben 60 perces eltolásokkal mindenkor két próbát vettünk a csiszolószemcséből, a folyamatos gyártásból.

Egy-egy próbából 10 csiszolószemcsét vetettünk alá keménységmérésnek, az alábbi eredménnyel (Knoopféle GPa).

1. próba:

22,22,

21,21,

20.57,

21,88,

20,72,

21,88,

21,04,

21,88,

22,22, m_A=27,55 (középérték).

2. próba:

22,22,

23,70,

20,88,

22.58,

22,22,

21,54,

20,41,

20,72,

21,04,

21,04, m_A=21,64 (középérték).

12. példa

A találmány szerinti csiszolóanyag teljesítőképességének megítéléséhez az 1. és a 3. példa szerinti csiszolószemcsével állítottuk elő a P36 szemcsézetű vulkánfíber csiszolótárcsát.

Összehasonlítási mintaként vele egyezően előállított vulkánfíber csiszolótárcsákat használtunk, melyek ömlesztett korundot tartalmaztak (ez az „A” jelű összehasonlítási minta).

A tárcsák átmérője egységesen 180 mm volt (kereszthasításos kivitelben), 6000/perc fordulattal. Egy ST37 acélcsövet köszörültünk, melynek átmérője 195 mm volt és a csiszolótárcsával ellentétes, 16,3/perc fordulatszámmal rendelkezett. A számszerű adatok mindenkor a 60 mp-es időintervallumban elért leköszörült anyagmennyiséget grammokban szolgáltatják.

HU 217 039 Β

Leköszörült anyagmennyiség, grammokban:

Alkalmazott csiszolóanyag	0-60 mp	60-120 mp	120-180 mp	180-240 mp
A 3. példa szerinti csiszolószemcse	65	47	39	35
Az 1. példa szerinti csiszolószemcse	52	35	27	23
,A” összehasonlító minta	32	17	12	9

13. példa

Egy további összehasonlító kísérlethez 50 mmx2000 mm méretű csiszolószalagokat készítettünk, ahol ömlesztett korundot („B” összehasonlítási minta”), az 1. példa szerinti csiszolóanyagot, valamint a

3. példa szerinti csiszolóanyagot alkalmaztuk.

Egy ST35-8/I acélcsövet köszörültünk 219,1 mm 15 átmérővel és 6,33 mm falvastagsággal, s ezt 33,4/perc sebességgel forgattuk. A csiszolószalag kerületi sebessége 38 m/mp volt.

A számértékek a mindenkori időpontig elért összes leköszörült anyagmennyiséget jelentik kg-ban.

Alkalmazott csiszolóanyag	5 perc	10 perc	15 perc	20 perc	25 perc	30 perc	35 perc	40 perc	45 perc
„B” összehasonlítási minta	0,91	1,46	1,93	2,35	2,75	2,98	3,16	3,29	3,44
1. példa	0,95	1,67	2,29	2,85	3,28	3,73	4,12	4,45	4,71
3. példa	1,29	2,27	3,18	4,01	4,80	5,57	6,25	6,87	7,42

14. példa

Ugyanúgy jártunk el, mint a 3. példánál, de ón hozzáadása nélkül. Eredményként olyan szemcsét kaptunk, amelynek keménysége 19,1 GPavolt.

Claims

1. Csiszolóanyag, amely lényegében színtereit polikristályos kerámiai korundból áll, és a szól-gél eljárással állítható elő, azzal jellemezve, hogy a színtereit korund, ón-oxidként számítva, 0,01 tömeg%-nál több ónt tartalmaz, a polikristályos szerkezet alkotójaként.

2. Az 1. igénypont szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy az óntartalom - ón-oxidként számítva legfeljebb 5 tömeg%.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy magnéziumot tartalmaz.

4. Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy lítiumot tartalmaz.

5. A 4. igénypont szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy a lítiumtartalom - lítium-oxidként számítva - legalább 2 tömeg%.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy kobaltot, ittriumot, hafniumot, vasat és/vagy ritkafoldfém(ek)et tartalmaz.

7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy a csiszolati képben két, jelentősen eltérő nagyságú részecskefrakciót tartalmaz, amelyek közepes méretaránya legalább 3:1.

30

8. A 7. igénypont szerinti csiszolóanyag, azzal jellemezve, hogy az ón, valamint adott esetben a lítium a kisebb részecskékben nagyobb részarányúak, mint a nagyobb részecskékben.

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti csiszolóanyag, az35 zal jellemezve, hogy legalább a kisebb részecskék mikrométer alatti átlagos nagyságúak.

10. Csiszolószerszám, azzal jellemezve, hogy az 1 -9. igénypont bármelyike szerinti csiszolóanyagot tartalmaz.

40

11. A 10. igénypont szerinti csiszolószerszám, azzal jellemezve, hogy csiszolóanyagát legalább 5 tömeg%ban az 1-9. igénypont bármelyike szerinti csiszolóanyag alkotja.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti csiszolószer45 szám, azzal jellemezve, hogy még egy vagy több nagyobb keménységű csiszolóanyagot - így a gyémántot, köbös bór-nitritet és/vagy szilícium-karbidot - tartalmaz.

13. Eljárás kerámiai korund csiszolóanyagnak az

50 alábbi lépésekben történő előállítására,

a) szól előállítása, amely kiindulási anyagként alumínium-hidroxidot tartalmaz, mimellett ásványi sótól mentesített víz, valamint salétromsavnak a kiindulási anyaghoz való hozzáadásával szuszpenzió előállí55 tása, és ennek centrifugálása a durvább anyagok leválasztására;

b) szól géllé alakítása;

c) a gél szárítása és/vagy kalcinálása;

HU 217 039 Β

e) az aprított közbenső termék szinterelése; azzal jellemezve, hogy az a) lépésben a szóihoz vagy a b) lépésben a gélhez óntartalmú anyagot adunk olyan mennyiségben, hogy az e) lépésben kapott színtereit termék - ón-oxidként számítva - több mint 0,01 tömeg% ónt tartalmaz.

14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy, ónt tartalmazó anyag a szóiban finom szemcsés, szilárd és/vagy oldott alakban van jelen.

15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti eljárás, αζζα/ jellemezve, hogy a szól gamma-alumínium-oxidot tartalmaz.

16. A 13-15. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lítiumot tartalmazó anyag finom szemcsés, szilárd, és/vagy oldott alakban van a szóiban jelen.

5

17. A 13-16. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a magnézium finom szemcsés, szilárd, és/vagy oldott alakban van a szóiban jelen.

18. A 13-17. igénypont bármelyike szerinti eljárás,

10 azzal jellemezve, hogy 1-20 percig 1100 °C-1600 °C közötti hőmérsékleten szinterelünk.

Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest

A kiadásért felel: Töröcsik Zsuzsanna osztályvezető