HU216354B - Fejőgéptömlő - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya tömlő rűgalmas fallal (24) és végződésekkel (30),amelyek ki vannak tágítva és fel vannak helyezve egy csőcsőnkra (29).A csőcsőnk (29) külső átmérője kisebb a fal (24) első átmérőjénél. Atömlő alűlnyőmást előállító eszközzel rendelkező fejőgép részétképezi. A találmány szerinti fejőgép lényege, hőgy a fal meg vanerősítve legalább egy hősszúkás merevítőtaggal (25 26), amely tagkeményebb anyagból készült, mint a fal (24), és a tömlő falában (24)spirálisan fűtó üregben van elhelyezve, őly módőn, hőgy lehetséges azelmőzdűlás a fal (24) és a merevítőtag (25, 6) között. A merevítőtag(25, 26) kitölti az üreget, és a tömlő végződéseiben (30) amerevítőtag (25, 26) el van mőzdűlva a tömlőhöz képest az üregbenabból a helyzetéből, amelyet a merevítőtag (25, 6) felvett, amikőr atömlő végződése (30) nem vőlt kitágítva; őly módőn, hőgy a merevítőtag(25, 26) spirális alakőt vesz fel, amelynek a kitágítőtt végződés (30)mentén nagyőbb az átmérője, mint a t mlő tágítatlan fala (24) mentén. ŕ

Description

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 216 354 Β

A találmány tárgya fejőgéptömlő, kör keresztmetszetű, körgyűrű alakú, rugalmas fallal és kettő végződéssel, amelyek sugárirányban ki vannak tágítva, és fel vannak helyezve egy csőcsonkra. A csőcsonk külső átmérője kisebb a körgyűrű alakú fal átmérőjénél. A tömlő egy fejőgép részét képezi, amely fejőgép alulnyomást előállító eszközzel rendelkezik.

A fejőgépek tejvezetékéhez alkalmazott tömlőknek bizonyos követelményeknek eleget kell tenniük. Ezek a következők: Nem lapulhatnak össze meghatározott mértékű alulnyomás következtében (ma ezeknek a tömlőknek akár 75 kPa vákuumot is el kell viselniük, a korábbi 50 kPa-lal szemben), azért, hogy ne akadályozzák a tej szabad áramlását. Ellenállónak kell lennie külső mechanikai terheléssel szemben, például a tehenek ráléphetnek. Könnyen moshatónak kell lenniük, és sima felülettel rendelkezzenek, különösen a cső belsejében. Emellett olyan anyagból kell készülnie, amelyet engedélyeznek arra, hogy érintkezzen tejjel. Az ismert tömlők, amelyek kielégítik ezeket a feltételeket, viszonylag vastag falúak és homogén fallal készülnek.

A hagyományos fejőgéptömlők egyik hátránya, hogy viszonylag nehezek, ami többek között azzal jár, hogy a fejőgép részei, amit a fejőnek kézben kell hordania, szintén nehezek. Például a mai fejőgépek hordozható részeinek tömege akár 2,5 kg is lehet.

A hagyományos tömlők további hátránya, hogy viszonylag nehezen hajlanak. Emiatt nehéz a fejőtagot a tőgyhöz képest optimális pozícióban elhelyezni. így a viszonylag merev tömlők következtében egyenlőtlenül van a fejőtag megterhelve, és a tőgyhöz képest ferdén fog állni. Ez azt eredményezheti, hogy a tőgy kifejése egyenetlen lesz, vagy a fejőtag leeshet a fejés alatt.

Ezenkívül az automatikus fejőrendszerek fejlődése miatt szükség van olyan tömlőkre, amelyek hajlékonyabbak és könnyebbek, mint a fent ismertetett hagyományos tömlők.

Más alkalmazási területekről ismertek olyan tömlők, amelyek merev anyagokkal vannak megerősítve, és amelyek ennek eredményeképpen viszonylag könnyűek és hajlékonyak, a fal vastagságának csökkentése következtében. Egy ilyen ismert, megerősített tömlőnél a tömlő falába merevítőhuzalokat ágyaznak be. Ezek a huzalok a tömlő tengelyével koncentrikus tengelyű spirál mentén vannak elhelyezve. Ilyen tömlő ismerhető meg például a GB 1 533 204 számú szabadalmi leírásból. A merevítés eredményeképpen a tömlő fala vékonyabb lehet, és emiatt a tömlő súlya is csökken. Kézenfekvőnek tűnik ilyen tömlőt fejőgépekhez is alkalmazni. Azonban az ilyen megerősített tömlőknek az a hátrányuk, hogy sugárirányban nehezen tágíthatok ki, és emiatt nehéz a felhelyezésük a fejőgép csatlakozó csőcsonkjaira, amelyeknek a külső átmérője nagyobb, mint a tömlő belső átmérője. Emiatt az ismert tömlők alkalmatlanok fejőgépeken való használatra, mivel a fejőgépeken általában több különböző külső átmérőjű csatlakozó csőcsonk van, és a tömlőket ezekre kézzel kell felhelyezni.

A SE 409613 számú és az US 2798508 számú szabadalmi leírásokból ismertek olyan tömlők, amelyekben a merevítőhuzal a tömlő mentén, annak falában spirális üregben van elhelyezve. A tömlő hajlítatlan állapotában az üregnek tengelyirányú metszetben látható bővítése van, amely lényegesen nagyobb, mint a merevítőhuzal. Ahogy a tömlő meghajlik, az üreg bővítménye a kifelé irányuló konkáv alakot mutató falrészben csökken. Ennek eredményeképpen a tömlő nagyon hajlékony lesz.

Azonban az ilyen típusú tömlő kiváló hajlékonysága csak azon az áron érhető el, hogy az a falrész, amelyik kifelé irányított konkáv alakú lesz, meggyűrődik. Ennek az a következménye, hogy ezt a tömlőt nem lehet fejőgépekben alkalmazni, mivel a begyűrődés miatt turbulens tejáramlás léphet fel, amely rontja a tej minőségét, és higiéniai okokból is elfogadhatatlan. Továbbá a tömlőn kialakuló ráncokban tej maradványok maradhatnak vissza, amelyeket nehéz kimosni. A merevítőhuzal körüli viszonylag nagy üreg szintén tisztítási problémákat okozhat, és a tömlő belsejének összenyomását is okozhatja a vákuum hatására.

Ezért a találmány célja, hogy olyan új fejőgéptömlőt hozzon létre, amely képes nagy belső alulnyomásnak ellenállni, amely könnyen hajlítható, könnyen kimosható, könnyű, és a végeinél kitágítható, amikor a tömlőt egy csőcsonkra helyezik fel.

A fenti célok olyan, a bevezetésben említett típusú tömlővel érhetők el, amelynek fala önmagában ismert módon meg van erősítve legalább egy hosszúkás merevítőtaggal, amely tag jelentősen keményebb anyagból készült, mint a fal és a tömlő falában spirálisan futó üregben van elhelyezve oly módon, hogy lehetséges a relatív elmozdulás a fal és a merevítőtag között;

- a merevítőtag teljesen kitölti az üreget, és

- a tömlő mindegyik sugárirányban kitágított végződésében a merevítőtag el van mozdulva a tömlőhöz képest a spirális üregben abból a helyzetéből, amelyet a merevítőtag felvett, amikor a tömlő végződése nem volt kitágítva; oly módon, hogy a merevítőtag spirális alakot vesz fel, amelynek a kitágított végződés mentén nagyobb az átmérője, mint a tömlő tágítatlan fala mentén.

Az ilyen módon készített tömlő hajlékonyabbra és könnyebbre készíthető, mint a hagyományos tömlők, de a tömlővel szemben támasztott egyéb szükséges követelmények romlása nélkül, és nem keletkeznek a tömlő belső és külső felületén nemkívánatos gyűrődések, amikor a tömlőt meghajlítják. Ennek következtében a hagyományos tömlővel ellátott fejőgép fejőtagjával összehasonlítva az új típusú tömlővel ellátott fejőgép fejőtagja könnyebben lesz kezelhető, és egyenletesebben terheli a csecsbimbókat a fejés alatt.

Az a megállapítás, hogy „a merevítőtag a tömlő falában spirálisan futó üregben van elhelyezve, oly módon, hogy lehetséges a relatív elmozdulás a fal és a merevítőtag között”, úgy értendő, hogy a súrlódási ellenállás a merevítőtag és a tömlő fala között nem nagyobb annál, hogy a merevítőtag elmozdulhasson az üregben, amikor a végződések sugárirányba kitágulnak olyan erők hatása alatt, amelyek akkor keletkeznek, amikor a végződéseket hagyományos csőcsonkokra helyezik fel.

HU 216 354 Β

Elegendően alacsony súrlódási ellenállás érhető el a megfelelő anyagok kiválasztásával, például a merevítőtaghoz poliamiddal vagy polipropilénnel és a tömlő falához lágyított poli(vinil-klorid)-dal, sztirolgumival vagy nitrilkaucsukkal. Alternatív megoldásként a merevítőtagot tapadás elleni anyaggal lehet előkezelni a tömlő gyártása közben vagy előtt.

Mivel a merevítőtag teljesen kitölti az üreget, a tömlő fala extrudálással olcsón készíthető. Az extrudálás közben a merevítőtagot lehet használni a spirális üreg kialakításához.

Az újszerű tömlő egy előnyös kiviteli alakjánál a falat legalább kettő merevítőtag merevíti, amelyek spirálisan, egymással párhuzamosan helyezkednek el a tömlő mentén. Emiatt a tömlő végződéseit sugárirányban könnyebb lesz kitágítani, amikor a végződéseket fel kell illeszteni a csőcsonkokra, mivel a két merevítőtag meredekebb emelkedési szöggel tud csavarodni, mint csak egy. Ugyanakkor nem romlik a merevítőtagnak az a képessége, hogy megakadályozza a cső összelapulását. Egyben a meredekebb emelkedési szög miatt a merevítőtagok könnyebben tudnak csúszni az üregekben.

Előnyösen a két spirális merevítőtag kettő, a kerületük mentén egymáshoz képest 180°-kal elmozdított tekercset alkot. így a tömlő fala egyenletesen van megerősítve a tömlő mentén a két merevítőtag által.

A tömlő fala lényegében homogén anyagból van. Emiatt a tömlő olcsón gyártható. Azonban párhuzamos extrudálással az is megvalósítható, hogy a tömlő fala két koncentrikus, egy külső és egy belső falrétegből álljon. Ilyenkor a külső falréteg viszonylag olcsóbb anyagból van, míg a belső falréteg olyan anyagból van, amely engedélyezett tejjel történő érintkezéshez. Továbbá a külső falréteget olyan anyagból lehet készíteni, amely ellenállóbb a mechanikus hatásokkal szemben, mint a belső falréteg. A külső falréteg például tartalmazhat olyan anyagokat, amely az ózon káros hatásaitól véd. Ilyen anyagokat nem lehet alkalmazni olyan anyagokban, amelyek tejjel érintkeznek. Mindegyik üreg kizárólag a külső falrétegben helyezkedhet el, amely általában vastagabbra van tervezve, mint a drágább belső falréteg, de az is elképzelhető, hogy mindkét üreg a külső falréteg és a belső falréteg között helyezkedik el. Természetesen szükség esetén az üreg kizárólag a belső falrétegben is elhelyezkedhet.

A találmányt részletesebben a mellékelt ábrákra történő hivatkozással ismertetjük, ahol az

1. ábra	a találmány szerinti tömlővel ellátott fejőgép, a
2. ábra	a találmány szerinti tömlő részbeni metszete, a
3. és 4. ábra	két további, a találmány szerinti tömlőn keresztüli metszetet mutat, az
5. ábra	olyan, a találmány szerinti tömlőnek a részmetszetét mutatja, amelyben két merevítőtag van, és a
6. ábra	az 5. ábra szerinti tömlőt mutatja egy csőcsonkra erősítve.

Az 1. ábrán egy 1 fejőgép látható, amelynek négy 2 fejőkelyhe, 3 tejgyűjtője, négy 4 tejvezetéke van, amelyek összekötik a 2 fejőkelyheket a 3 tejgyűjtővel. Az 1 fejőgépen még van egy 5 tejvezeték és egy kör keresztmetszetű 6 rugalmas tömlő, amely összeköti a 3 tejgyűjtőt és az 5 tejvezetéket. A 3 tejgyűjtőnek és az 5 tejvezetéknek csőszerű, kör keresztmetszetű csatlakozó 7 és 8 csőcsonkja van, amelyekre a 6 tömlő megfelelő 9 és 10 végződései illeszkednek. A csatlakozó 7, 8 csőcsonkok külső átmérője nagyobb, mint a 6 tömlő belső átmérője, ami azt jelenti, hogy a 6 tömlő 9, 10 végződései sugárirányban kitágítva és ezzel biztosítva vannak felhelyezve a csatlakozó 7, 8 csőcsonkra.

A fentieken kívül az 1 fejőgépnek van egy 11 vákuumvezetéke és 12 pulzátora, valamint két rugalmas 13, 14 tömlője, amelyek a 3 tejgyűjtő és a 12 pulzátor között vannak elhelyezve, és ugyanúgy csatlakozó csőcsonkokkal csatlakoznak, ahogy a 6 tömlő. A 13, 14 vákuumtömlők átmérője lényegesen kisebb, mint a 6 tömlő átmérője, de egyébként ugyanolyan kialakításúak mint a 6 tömlő.

A 6 tömlő fala varratmentes, lényegében homogén rugalmas, hőre lágyuló vagy nem lágyuló anyagból van, például lágyított poli(vinil-klorid)-ból, sztirolgumiból vagy nitrilkaucsukból, és extrudálással készült. Egy ilyen tömlőt mutat a 2. ábra. A 6 tömlő falába van beágyazva a kör keresztmetszetű 15 huzal, és abban spirálisan helyezkedik el, akkora menetemelkedéssel, amely jelentősen nagyobb, mint a 15 huzal átmérője a 6 tömlő mentén, azzal közös tengelyen mérve. (Alternatív megoldásként a 15 huzal keresztmetszete más is lehet, például ovális vagy sokszögletű). A 15 huzal lényegesen merevebb anyagból készült, mint a 6 tömlő fala. A huzal anyaga lehet például fém, poliamid vagy polipropilén, és erősíti a 6 tömlő ellenállását azzal szemben, hogy a 6 tömlő összelapuljon a 6 tömlőben uralkodó alulnyomás hatására. így a 6 tömlő falát lényegesen vékonyabbra lehet készíteni, mint a hagyományos tömlők falát. Ezzel a 6 tömlőnél 50%-os tömegcsökkenést lehet elérni.

A 3. ábrán látható tömlő 16 fala két összeilleszkedő, koaxiális 17 külső falréteget és 18 belső falréteget tartalmaz. A 17 külső falréteg előnyösen viszonylag olcsó anyagból készül, míg a tejjel kapcsolatba kerülő 18 belső falréteg viszonylag drágább anyagból van, amely engedélyezetten kapcsolatba kerülhet tejjel. A tömlő 19 erősítőhuzallal van ellátva. A 19 erősítőhuzal kialakítása ugyanolyan, mint a 6 tömlőnél, de ennél a tömlőnél csak a 17 külső falrétegben megy a huzal. A 4. ábrán látható egy olyan típusú tömlő 20 fala, mint a 3. ábrán levő tömlő 16 fala, amelynek 21 külső falrétege és 22 belső falrétege van. Ennél az utóbbi tömlőnél a 23 merevítőhuzal részben a 21 külső falrétegben, részben a 22 belső falrétegben van.

Az 5. ábrán látható tömlő megegyezik a 2. ábra 6 tömlőjével, azzal a különbséggel, hogy ez a tömlő két 25 és 26 huzallal van megerősítve. Mindkét 25, 26 huzal spirálisan van elhelyezve a tömlő 24 falában, és a menetemelkedésük a 6 tömlő 15 huzala menetemelkedésének a kétszerese. A 25, 26 huzalok egymással párhuzamosan futnak a tömlő 24 falában, és kettő, egymáshoz képest a kerületük mentén 180°-kal eltolt tekercset alkotnak.

HU 216 354 Β

A 6. ábra azt mutatja, hogy a 25 és 26 huzalok 27 és 28 végei miként változtatják meg a helyzetüket az 5. ábrán bemutatott tömlő üregeiben, amikor a tömlő 30 végződését felhelyezik a 29 csőcsonkra.

A találmány szerinti tömlő előállításakor, a tömlő falának extrudálása közben a merevítőhuzal nem tapadó öntőformaként használható. így a tömlő falában olyan üreg alakul ki, amelynek a méretei megegyeznek a merevítőhuzal méreteivel. Ilyen módon lehetséges a merevítőhuzallal teljesen kitölteni az üreget a kész tömlőnél anélkül, hogy vegyi kötés jönne létre a tömlő fala és a merevítőtag között.

Claims (9)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fejőgéptömlő (6) kör keresztmetszetű, körgyűrű alakú, rugalmas fallal és két végződéssel (9, 10), amelyek sugárirányban ki vannak tágítva és fel vannak helyezve egy csőcsonkra (7, 8), ahol a csőcsonk külső átmérője kisebb a körgyűrű alakú fal átmérőjénél, a tömlő fejőgép részét képezi, amely fejőgép alulnyomást előállító eszközzel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a fal (16, 20, 24) önmagában ismert módon meg van erősítve legalább egy hosszúkás merevítőtaggal (15,19, 23, 25, 26), amely tag jelentősen keményebb anyagból készült, mint a fal, és a tömlő (6) falában (16, 20, 24) spirálisan futó üregben van elhelyezve, oly módon, hogy lehetséges a relatív elmozdulás a fal és a merevítőtag (15, 19, 23, 25,26) között;

- a merevítőtag (15, 19, 23, 25, 26) teljesen kitölti az üreget, és

- a tömlő mindegyik sugárirányban kitágított végződésében (9, 10, 30) a merevítőtag (15, 19, 23, 25, 26) el van mozdulva a tömlőhöz képest a spirális üregben abból a helyzetéből, amelyet a merevítőtag (15,19,23,25,26) felvett, amikor a tömlő végződése (9, 10, 30) nem volt kitágítva; oly módon, hogy a merevítőtag (15,19,23,25,26) spirális alakot vesz fel, amelynek a kitágított végződésben (9, 10, 30) nagyobb az átmérője, mint a tömlő tágítatlan falában (16,20, 24).

2. Az 1. igénypont szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a falat (24) legalább két merevítőtag (25, 26) merevíti, amelyek spirálisan, egymással párhuzamosan helyezkednek el a tömlő falában (24).

3. A 2. igénypont szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a két spirális merevítőtag (25, 26) két, a kerületük mentén egymáshoz képest 180°-kal elmozdított tekercset alkot.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a tömlő fala (24) lényegében homogén anyagból van.

5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a tömlő fala (16, 20) két koncentrikus, egy külső és egy belső falrétegből (17, 21; 18, 22) áll.

6. Az 5. igénypont szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a külső falréteg (17,21) viszonylag olcsóbb anyagból van, míg a belső falréteg (18, 22) olyan anyagból van, amely engedélyezett tejjel történő érintkezéshez.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy mindegyik üreg kizárólag a külső falrétegben (17) helyezkedik el.

8. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy mindegyik üreg a külső falréteg (21) és a belső falréteg (22) között helyezkedik el.

9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti tömlő, azzal jellemezve, hogy a tömlő végződése (9, 10, 30) tejvezetékcsőcsonkhoz (7, 8, 29) illeszkedik.