HU216282B

HU216282B - Párologtatószerkezet aktív anyag, például rovarölő szer vagy illatos kompozíció elpárologtatására

Info

Publication number: HU216282B
Application number: HU9500537A
Authority: HU
Inventors: Caroline Gertrude Duterloo
Original assignee: Sara Lee/De N.V.
Priority date: 1994-02-24
Filing date: 1995-02-22
Publication date: 1999-06-28
Also published as: AU690182B2; NO950690L; ZA951457B; EP0669137A1; BR9500735A; HU9500537D0; CA2143030A1; AU1226995A; NZ270553A; JPH07289138A; HUT70705A; NO950690D0; PL307434A1

Abstract

A találmány párőlőgtatószerkezet aktív anyag, főleg rővarölő szer vagyillatős kőmpőzíció elpárőlőgtatására, amelynek legalább egy, aktívanyagőt tartalmazó főlyékőny kőmpőzíciót (I) befőgad tartálya (II)van, tővábbá a főlyékőny kőmpőzíciót (I) elpárőlőgtatni képespárőlőgtatóegységgel (III) és a főlyékőny kőmpőzíciót (I) a tartályból(II) a párőlőgtatóegységbe (III) tővábbító adagőlóe ységgel (IV) vanellátva. Lényege, hőgy az adagőlóegység (IV) a párőlőgtatóegység (III)párőlőgtatási kapacitásának megfelelő mennyiségnél kisebb mennyiségűfőlyékőny kőmpőzíció (I) tővábbításáhőz sz kséges szállításikapacitásúra van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya párologtatószerkezet aktív anyag, például rovarölő szer vagy illatos kompozíció elpárologtatósára, amely különösen rovarölő, rovarokat elűző vagy parfüm jellegű kompozíciók levegőbe juttatására alkalmas, így kényelmi inszekticid vagy levegőt frissítő eszköz része lehet. Az ilyen szerkezetnek legalább egy aktív anyaggal készített, legalább egy folyékony halmazállapotú kompozíciót befogadó tartálya van. Továbbá, a folyékony halmazállapotú kompozíciót elpárologtató párologtatóegységgel és a folyékony halmazállapotú kompozíciót a tartályból a párologtatóegységbe továbbító adagolóegységgel van ellátva.

A folyékony kompozíciók, illetve a folyékony halmazállapotú készítmények, mint a légfrissítő és inszekticid hatású anyagok, elpárologtatását végző szerkezeteknél az elpárologtatandó folyadékot általában megfelelő kanóc vagy hasonló továbbítóelem segítségével tányérszerű, nagy területű edény nyitott párologtatófelületére juttatják.

Az ismert párologtatószerkezeteknél általában olyan folyékony kompozíciót használnak, amely illékony szerves oldószert és benne feloldott aktív anyagot tartalmaz, vagy megfelelő emulgeálószer jelenlétében az aktív anyag vízben van eloszlatva. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél az aktív anyag mellett mind a szerves oldószer, mind pedig a víz és az emulgeálószer is megtalálható.

Az ismert szerkezeteknél tehát az aktív anyag oldatban vagy vízzel elkeverve tartályban helyezkedik el. Ilyen ismerhető meg például az EP-178.228 számú szabadalmi leírásból. A porózus szerkezetű kanóc vagy hasonló, általában a kapillárishatás elvén működő szállítóelem, a folyékony kompozíciót a tartályból az elpárologtatófelületet borító porózus rétegbe juttatja, azt feltölti, és a telített állapotú rétegből az aktív összetevő párolgás útján, folyamatosan jut a környezetbe. Mivel a folyadék áramlása folyamatos, a párologtatás és az elpárolagtatott összetevő felszabadulásának üteme elvileg állandó marad. Problémaként jelentkezik azonban, hogy a tartály szinte azonnal kiürül, ami a használó számára azt a benyomást kelti, mintha a folyékony kompozíció gyorsan elfogyott volna. Hátrányos az is, hogy az aktív anyag felszabadulása időben nem állandó. A kívánatos megoldás az lenne, ha összhangban lenne az aktív anyagot elpárologtató felület, a tartály és a kanóc nagysága. A vizsgálatok szerint azonban ez sem megfelelő, mivel nem vezet a kívánt eredményre, vagyis ezzel sem oldható meg az egyenletes ütemű elpárologtatós.

A kísérletek egyértelműen azt mutatják, hogy az ismertté vált rendszerekben az aktív anyag párolgásának üteme nem állandó és időben csökken. Az adatokból az is nyilvánvaló, hogy az aktív anyag felszabadításának üteme egy csúcsérték elérése után gyorsan csökken. Ezt egyebek között az okozza, hogy a folyékony kompozíció lassabban elpárolgó összetevői a párologtatófelületet alkotó anyagban felhalmozódnak - mivel a környezetben párolgó összetevők gyorsabban elpárolognak - és idővel annak egyre növekvő területű részét foglalják el. Ennek következtében a teljes párolgási ütem fokozatosan csökken, vagyis a párolgás ütemét egyre inkább a gyengébben párolgó összetevők határozzák meg. Mivel a folyékony kompozíció aktív anyagait az elpárolgás ütemében juttatják a párologtatófelületre, időben egyre csökkenő mennyiségű folyékony kompozíció jut a felületre. Mindez oda vezet, hogy az elpárolgó összetevők aránya a párologtatófelületen időben rendre változik.

Az ismert megoldások további hiányossága, hogy oldószer viszonylag nagy mennyiségben juthat a környezetbe. Ezt az ismert kompozícióknál csak úgy lehetne kizárni, ha a szerves oldószereket nem használnánk. Ez azonban a szerves oldószerre épülő kompozíciók jelentős részénél megoldhatatlan, ha ugyanis vízzel keverjük őket, az emulgeálást lehetővé tevő összetevő szintén elpárologhat, míg magának a vizes készítménynek a párolgási intenzitása jelentősen lecsökkenhet.

Ismert továbbá a CH-668.536 számú szabadalmi leírásból olyan parfümszóró, amelynél a porlasztó hirtelen mozgatása révén juttatják az aktív anyagot véletlenszerűen a porlasztófejbe. Az US-4.968.676 számú szabadalmi leírás pedig olyan párologtatótartályt ismertet, amelynél az aktív anyag akkor kerülhet kapcsolatba az eddig száraz párologtatóelemmel, ha előbb csapot helyeznek a tartályba. Az elpárologtatott aktív anyag mennyiségét itt a felszívómag hatékonysága befolyásolja döntően. Ezek a megoldások sem képesek tehát az aktív anyag egyenletes kiadagolására.

A fentiekből megállapíthatóan fennáll az igény arra, hogy az aktív összetevő párologtatása időben egyenletes ütemben, legfeljebb minimális mennyiségű szerves oldószer felhasználása mellett legyen lehetséges.

A jelen találmánnyal célunk ennek az igénynek a kielégítése, azaz a fentebb említett hiányosságok kiküszöbölése.

Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a párologtatószerkezeteknél a párologtatási teljesítmény és a szállítási teljesítmény követelményeinek sajátos összehangolásával lehetővé válik olyan megoldás létrehozása, amelynél a párologtatófelület telített állapota akkor sem jön létre, ha a tartály a folyékony kompozíciót nagyobb mennyiségben tartalmazza. Felismerésünk lényege tehát az, hogy a párologtatófelület mindenkori telítetlen állapotát célszerűen úgy biztosíthatjuk, hogy megakadályozzuk, hogy az adagolóegység a párologtatófelület telítéséhez szükséges mennyiséget oda eljuttassa. Ez biztosítható a párologtatófelület nagyságának viszonylagos növelésével vagy az adagolóegység szállítási teljesítményének viszonylagos csökkentésével.

A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan párologtatószerkezet létrehozása, amely aktív anyag hosszú ideig tartó, egyenletes párologtatására alkalmas, és ehhez szerves oldószerre nincs, vagy adott esetben csak minimális mennyiségben lehet szükség.

A kitűzött feladat megoldásához aktív anyag, például rovarölő szer vagy illatos kompozíció elpárologtatósára való olyan párologtatószerkezetből indultunk ki, amely legalább egy aktív anyaggal készített legalább egy folyékony halmazállapotú kompozíciót befogadó tartályt tartalmaz, továbbá a folyékony kompozíciót el2

HU 216 282 Β párologtató párologtatóegységgel és a folyékony kompozíciót a tartályból a párologtatóegységbe továbbító adagolóegységgel van ellátva, és lényege, hogy az adagolóegység szállítási kapacitása, vagyis a folyékony kompozíciónak az általa szállított mennyisége úgy van méretezve, hogy az a párologtatóegység párologtatási kapacitásánál kisebb legyen.

A találmány lényege tehát az, hogy az aktív anyagot a párologtatóegység porózus szerkezetéhez, például itatóspapírhoz korlátozott mennyiségben úgy juttatjuk el, hogy a környezetbe juttatandó anyag a párologtatóegység anyagát ne telíthesse. Ez biztosítja, hogy a folyékony kompozíciót homogén módon, lineáris ütemben elpárologtató megoldást kapunk. A párologtatóegység általában kapilláris úton tart kapcsolatot a tartályt kitöltő folyékony kompozícióval, és ez biztosítja, hogy annak nehezebb vagy nehezebben párolgó összetevői az adagolóegység és a párologtatóegység csatlakozási pontjának környezetében felhalmozódjanak. Éppen a kapilláris működési elv és a telítettség hiánya az, ami miatt ezek az összetevők is a párologtatóegységben szétteijedhetnek. így a nehezebb összetevőknek nincs lehetőségük a felület eltömésére, lezárására, mindenkor marad hely a folyékony kompozíció újabb adagjának továbbítására, és ezzel a lineáris párologtatási ütem fenntartására. Mivel a párologtatóegység telítettségét nem engedjük bekövetkezni, a telítetlen állapat mindenkor garantálja a „szívóhatást” a kapilláris hatás révén.

Különösen célszerű a találmány szerinti párologtatószerkezet olyan kiviteli alakja, amelynél a párologtatóegység olyan porózus szerkezetű anyagból van kiképezve, amelynek abszorpciós kapacitása nagyobb, mint a folyékony kompozíció adott párologtatási és továbbítási üteme alapján a szerkezetében felhalmozódó folyékony kompozíció mennyisége. így tehát a folyékony halmazállapotú kompozíció nem képes a párologtatóegység porózus szerkezetének egészét kitölteni, abban mindig marad üres tér.

A találmány értelmében ennek megfelelően az a lényeges, hogy a párologtatóegységbe mindig csak korlátos mennyiségű folyékony halmazállapotú kompozíció jut. Ezt sokféle módon lehet szabályozni, például kis porozitású adagolóegység beépítésével, az adagolóegység szállítási keresztmetszetének csökkentésével vagy részbeni elzárásával, továbbá a párologtatóegység porozitásának növelésével vagy csökkentésével, vagy a folyékony kompozíció viszkozitásának megfelelő beállításával, adott esetben a tartályban túlnyomás vagy nyomáshiányos állapot létrehozásával. Az elpárologtatás üteme, és így a párologtatóegység párologtatási kapacitása növelhető, ha a párologtatóegység környezetébe friss, az aktív anyaggal nem, vagy kevéssé telített levegőt juttatunk. Erre a célra használható ventilátor, de adott esetben maga a találmány szerinti párologtatószerkezet ellátható forgatható párologtatóegységgel, amely „ventilátorként” működhet.

A találmány szerinti porlasztószerkezet előnyösen kialakítható oly módon, hogy alkalmas legyen a rendeltetésszerű működésre akkor is, ha a tartályban szerves oldószert és aktív összetevőt tartalmazó legalább egy, folyékony halmazállapotú kompozíció van elrendezve. Ebben célszerűen legalább 25 tömeg, előnyösen legalább 50 tömeg%, még előnyösebben legalább 90 tömeg, adott esetben legalább 95 tömeg% az aktív komponens. Különös előnye a találmány szerinti porlasztószerkezetnek az, hogy kialakítása lehetséges úgy is, hogy benne a folyékony halmazállapotú kompozíció lényegében csak az aktív anyagból áll.

Lehetőség van arra is, hogy legfeljebb 10 tömeg%ban aktív anyagot tartalmazó folyékony kompozíciót párologtassunk. Ez azzal a különös előnnyel jár, hogy igen hosszú ideig lehet az aktív anyag párologtatását állandó ütem mellett, szabályozott módon biztosítani. A találmány egyik fő előnye tehát, hogy akár teljesen tiszta aktív anyagot a célnak megfelelő ütemben tudunk elpárologtatni.

A szokásos felhasználói igények kielégítésére igen alkalmas a találmány szerinti párologtatószerkezet olyan kiviteli alakja, amelynél a folyékony kompozíció aktív anyaga rovarölő szer vagy parfümöt tartalmazó keverék.

Változó feltételekhez való jobb alkalmazkodást tesz lehetővé a találmány szerinti párologtatószerkezet további célszerű kiviteli alakja, amelynél a folyékony halmazállapotú kompozíciónak a párologtatóegységbe való adagolási ütemét szabályozó vezérlőelemet használunk.

Igen egyszerű kivitelt érünk el az olyan kiviteli alakkal, amelynél a párologtatóegység a folyékony kompozíciót befogadó porózus anyagból álló és/vagy laminált szerkezetet alkotó tömbként vagy porózus párologtatórétegként van kialakítva.

A javasolt párologtatószerkezetben a vezérlőelem az adagolóegységben a folyékony halmazállapotú kompozíció számára kijelölt szállítási útban elrendezett, a folyékony kompozíció áramlási sebességét korlátozó elemként, előnyösen az áramlási utat legalább részben lezáró nemporózus, például eltolható betételemként van kialakítva.

Ugyancsak előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél az adagolóegység egy vagy több kanócból és/vagy a párologtatóegységgel közvetlenül vagy porózus csatlakoztató közdarabon keresztül érintkező egy vagy több kapilláriscsőből van kialakítva, ahol célszerűen a kapilláriscső anyaga üveg, fém vagy műanyag.

A találmány szerinti párologtatószerkezet az aktív anyag egyenletes ütemű elpárologtatását teszi lehetővé, ahol az ütem széles határok között változtatható. Mivel nincs szükség oldószer alkalmazására, a folyékony kompozíció által igényelt térfogat az ismert berendezésekhez képest sokkal, adott esetben akár tízszer is kisebb lehet. Az ismert megoldásoknál alkalmazott kanócot mint adagolóeszközt, és itatóspapírt mint párologtatóegységet használva már önmagában véve is egyszerűen biztosítható, hogy az adagolóegység a párologtatóegység párologtatási kapacitásánál mindenkor kisebb mennyiségű, folyékony halmazállapotú kompozíciót juttasson a párologtatóegységbe.

A találmányt részletesebben példakénti kiviteli alakok és példák kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük. A rajzon:

HU 216 282 Β az 1. ábra az EP-178.228 számú európai szabadalmi leírásból ismert párologtatószerkezet vázlatos keresztmetszete, a

2. ábra a találmány szerinti párologtatószerkezet példakénti kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete, a

3a. ábra a találmány szerinti párologtatószerkezet további kiviteli alakjának keresztmetszete, működésen kívüli állapotban, a

3b. ábra a 3a. ábra szerinti párologtatószerkezet keresztmetszete kis intenzitással működő állapotában, a

3c. ábra a 3a. ábra szerinti párologtatószerkezet keresztmetszete teljes intenzitással működő állapotában, a

4. ábra a találmány szerinti megoldás kiviteli alakjában alkalmazott kanóc és laminált egység oldalnézete, az

5. ábra a találmány szerinti megoldás további előnyös, a 4. ábra szerinti részletet is magában foglaló kiviteli alakja keresztmetszetben, a

6. ábrán ismét a találmány szerinti porlasztószerkezet további kiviteli alakjának keresztmetszete, a

7. ábra az ismert és a találmány szerinti megoldások párolgási teljesítményét összehasonlító diagram, a

8. ábra a találmány szerinti megoldás kanócos adagolóegységet tartalmazó változatánál a tartályba adagolt folyékony halmazállapotú kompozíció (tiszta parfüm) tömegének változását az elpárologtatási idő függvényében szemléltető diagram, a

9. ábra a találmány szerinti megoldás kapillárisos adagolóegységet tartalmazó változatánál a tartályba adagolt folyékony halmazállapotú kompozíció (tiszta parfüm) tömegének változását az elpárologtatási idő függvényében szemléltető diagram.

A találmány értelmében az ismert megoldáshoz (1. ábra) képest alapvetően fünkcionálisan különböző párologtatószerkezetet (2. ábra) hoztunk létre. Mindkét megoldásnál közös, hogy II tartályban I folyékony kompozíció van, amelybe IV adagolóegység merül, és ez utóbbi szabad végével ül párologtatóegységhez csatlakozik. AIII párologtatóegység a jelen esetben itatóspapírból készült 3 porózus párologtatórétegként van kialakítva (2. ábra). (Az 1. ábra szerinti berendezés további részleteit az EP-178.228 számú európai szabadalmi leírás mutatja be.) Az I folyékony kompozíció jelentős mennyiségű oldószert tartalmaz, éppen ezért az 1. ábra szerinti párologtatószerkezetre fentebb említett hiányosságok jellemzők, amelyeket egyébként mérési adatok is bizonyítanak. A 7. ábra diagramja az ilyen I folyékony kompozíció napi elpárologtatott mennyiségének (függőleges tengely) időbeni (vízszintes tengely) változását b és c jelű görbéken mutatja be. (Összehasonlításképpen a jelű görbe képviseli a találmány szerinti megoldásra jellemző értékeket, amelyekre alább térünk ki részletesebben.)

A találmány szerinti porlasztószerkezet 2. ábra szerinti kiviteli alakjának lényege, hogy a IV adagolóegység szállítási kapacitását és az aktív anyagnak a III párologtatóegységből való elpárologtatósára jellemző ütemet, tehát a III párologtatóegység párologtatási kapacitását egymáshoz igazítjuk, mégpedig oly módon, hogy a IV adagolóegység egy előre meghatározott idő alatt a III párologtatóegységbe átlagosan kevesebb vagy legfeljebb ugyanannyi I folyékony kompozíciót juttathat, mint amennyi onnan párolgással ugyanannyi idő alatt összesen vagy átlagosan távozni tud. Ezzel, amint a 7. ábrán látható, olyan párologtatószerkezet jön létre, amelynél az a jelű görbe szerint egy rövid felfutás után az elpárologtatás napi értéke igen jó állandóságot mutat egészen addig, amíg az aktív anyag, illetve az I folyékony kompozíció utánpótlása meg nem szűnik. Ez a megszűnésig terjedő időtartam a találmány szerinti berendezés „élettartama”. A 7. ábra b és c jelű görbéje bizonyítja, hogy az ismert megoldásoknál egy rövid idejű felfutás után elérhető az elpárologtatott mennyiség maximuma, majd ez a mennyiség napról napra, viszonylag gyorsan csökken. Benne lineáris (vízszintes) szakasz nincs. A 7. ábra b jelű görbéje a könnyebben elpárologtatható, a c jelű görbéje pedig a nehezebben elpárologtatható összetevőket tartalmazó oldószeres készítményeknél mért tendenciákra jellemző.

A találmány szerinti párologtatószerkezettel a légfrissítő készítmények, például a különböző parfümös kompozíciók bármelyike egyenletesen elpárologtatható. Ezek a parfümös kompozíciók szükség szerint oldószerrel együtt is betölthetők a II tartályba, de célszerű, ha az oldószer mennyisége csekély, vagy az akár nincs is jelen. A parfümökkel együtt egyéb aktív anyagok is elpárologtathatok, például a szagokat abszorbeáló, azokat módosító, fertőtlenítő hatású anyagok, vagy egyéb más készítmények (ilyeneket például az EP-37.375 és az US-4.663.315 számú szabadalmi leírások ismertetnek).

Ha a találmány szerinti párologtatószerkezetet rovarok elűzésére, illetve irtására kívánjuk használni, célszerű, ha egy vagy több, folyékony állapotban kiszerelt készítményt párologtatunk el. A szilárd vagy nagyon kevéssé viszkózus készítményeket oldhatjuk, illetve hígíthatjuk megfelelő oldószerrel, de ajánlatos az oldószer mennyiségét a minimálisra csökkenteni. Az ilyen folyékony kompozíció adott esetben kiegészíthető különböző fajtájú, rovarokat elűző vagy riasztó, esetleg egyéb biológiai hatású szerekkel.

A találmány szerinti párologtatószerkezet alapváltozatát a 2. ábra mutatja. Ennél a IV adagolóegységet úgy alakítjuk ki, hogy az I folyékony kompozícióból előre meghatározott, azaz korlátozott mennyiséget juttasson el a ΠΙ párologtatóegységbe, amely tartalmazhat célszerűen itatóspapírt és/vagy nemszövött szövetet. A IV adagolóegység kialakítható kapilláris rendszerként is, amely egy vagy több kapilláriscsőből áll. Ezek anyaga lehet például üveg, fém vagy műanyag. A kapillárisrendszer 3 porózus párologtatórétegbe torkollik. A kapilláriscsövek átmérőjének és számának megválasztásával az I folyékony kompozíció szállítási üteme jól beál4

HU 216 282 Β lítható. Az ilyen kapillárisrendszer alkalmas lehet (lásd 3a., 3b. és 3c. ábrák) szabályozható szállítási ütemmel rendelkező IV adagolóegység létrehozására.

A IV adagolóegység készülhet adott esetben abszorpciós elven folyadékot vezető anyagokból, főleg papírból, porózus műanyagból, porózus kerámiaanyagból, porózus fémből, porózus üvegből, fából, nemszövött szövetből, üvegszálakkal és hasonlókból létrehozott kanócokból. Ezek célszerű megválasztásával a szállítási ütem ugyancsak pontosan beállítható, és adott esetben velük pontosan beszabályozható szállítási ütemű rendszer állítható elő.

Akár kapilláris tulajdonságú anyagot, akár kanócos rendszert alkalmazunk, a szállítási ütem szabályozásának lényege, hogy a szállítási keresztmetszetet a lehetőségek határain belül növeljük vagy csökkentjük. A kapilláriscsöveknél ez a cső kiömlésének lezárását vagy folyamatosságának megszüntetését jelenti, kanócos rendszernél viszont ez az egyes elemek összeszorításával (például szorítóbilinccsel) vagy számának változtatásával érhető el.

Egy további kiviteli lehetőséget a csepegtetéssel működő rendszerek jelentenek, amikor az aktív anyagot, illetve az azt szükség szerint tartalmazó, folyékony halmazállapotú I kompozíciót cseppenként juttatjuk a IV adagolóegység felületére. (Hasonló rendszert ismertet például az EP-78.114 számú európai szabadalmi leírás.) További kiviteli lehetőség, hogy a II tartályban túlnyomást létesítünk, például ozmózis révén. A túlnyomás hatására az I folyékony kompozíció akár csövön keresztül is a III párologtatóegységbejuttatható. Az adagolás ütemét ilyenkor a cső átmérője és/vagy a túlnyomás mértéke határozza meg.

Az I folyékony kompozíció, és így az aktív anyag pontos és egyenletes adagolásának biztosítására tehát a találmányunk számos konstrukciós lehetőséget kínál. Egy további példakénti kivitelt ismertetnek a 3a., 3b. és 3c. ábrák, amelyek egyúttal különböző üzemállapotokat szemléltetnek. A 3a. ábrán működésen kívüli állapotban látható párologtatószerkezetnél II tartályban levő I folyékony kompozícióba IV adagolóegységként 2a és 2b kanócok nyúlnak be, amelyek felső végéhez nemporózus záróelem, valamint 3 porózus párologtatóréteg (például itatóspapírból készült réteg) kapcsolódik. A 3a nemporózus záróelem méretét úgy választjuk meg, hogy az adott esetben a 2a és 2b (és az esetleges további) kanócok felső végével egyidejűleg érintkezésbe legyen hozható. A 3a. ábrán azt a helyzetet mutatjuk be, amelyben a találmány szerinti párologtatószerkezet üzemen kívüli állapotban van. Ilyenkor a 2a és 2b kanócok felső végét a nemporózus záróelem lezárja, vagyis belőlük az I folyékony kompozíció nem juthat a 3 porózus párologtatórétegbe. A 3b. ábrán a 3a záróelem oldalirányban (jobbra) kissé eltolt helyzetben van, a 2a és 2b kanócok közül csak a 2b kanóc felső végét záqa le. így a 2a kanóc felső vége a porózus párologtatóréteggel közvetlenül érintkezik, és abba az I folyékony kompozíciót a kívánt ütemben szállítja. Ha a találmány szerinti párologtatószerkezetet két kanóccal látjuk el, ebben a helyzetben a maximális szállítási teljesítmény felét érhetjük el.

A 3c. ábrán a 3a nemporózus záróelem még inkább jobbra eltolt helyzetben van, ilyenkor teljesen szabadon hagyja a 2a, a 2b kanócok felső végét, így a maximális szállítási teljesítmény biztosítható, vagyis a 3 porózus párologtatóréteg párologtatási kapacitását maximálisan kihasználhatjuk. Ugyanezen az elven kapillárisok is alkalmazhatók a IV adagolóegységben, vagyis a 2a és 2b kanócok helyett kapilláriscsövek is használhatók, illetve kettőnél több kanóc vagy kapilláris ugyancsak alkalmazható.

A 4. és 5. ábrán találmány szerinti párologtatószerkezethez való célszerű ΠΙ párologtatóegységet mutatunk be, amely 4 laminált szerkezetet tartalmaz. A laminált szerkezetet több, különböző anyagú réteg egymáshoz illesztésével készítünk. A 4 laminált szerkezet készülhet például úgy, hogy egy réteg itatóspapírt egy réteg nemszövött szövettel kapcsolunk össze, és adott esetben több ilyen kétrétegű egységet helyezünk egymásra, illetve illesztünk egymáshoz. Ehhez a TV adagolóegység részeként 2 kanóc csatlakoztatható (4. ábra). A 4 laminált szerkezetet, amely így III párologtatóegység párologtatóelemét alkotja, 5 csővel kombinálhatjuk (5. ábra), amely a 4 laminált szerkezetet rögzíti, és egyúttal a 2 kanócot tartja. A 2 kanóc 7 parfümöt tartalmazó II tartály belsejében van elrendezve, felső részét 6 aeroszolképző kupak zárja le, amelyen a 2 kanóc átvezethető.

Egy további kiviteli alakot szemléltet a 6. ábra, amely szerint 7 parfümöt befogadó II tartályban 2c kapilláris van elrendezve, amelynek a II tartályból kinyúló végéhez 8 betét csatlakozik, és a 8 betétet a II tartály felső részén 10 fedél rögzíti. A 2c kapillárisnak a 10 fedél fölé nyúló végét 10 fedélen támasztott 9 porózus csatlakoztató közdarab veszi körül, amely egyúttal a jelen esetben itatóspapírból kialakított 3 porózus elpárologtatóréteget is támasztja. Az így kialakított egység külső 1 edényben van elrendezve, amely azt felborulás ellen biztosítja.

A fentiekben számos kiviteli lehetőségre utaltunk már, érdemes azonban megemlíteni, hogy a IV adagolóegység nem feltétlenül mozdulatlan, azaz fix elrendezésű. Ugyanígy a III párologtatóegység kialakítható mozgó- vagy csúszóelemekkel is. A IV adagolóegység alkothatja csepegtetőrendszer részét, amelynek kiömlése a III párologtatóegység felülete fölött végződik, így a IV adagolóegységnek a III párologtatóegységhez viszonyított magassága szabályozható.

A továbbiakban a találmány tárgyát példák bemutatásával ismertetjük még részletesebben.

1. példa

A 4. ábra szerinti elrendezésben váltakozva egymásra helyeztünk több réteg itatóspapírt és nemszövött szövetet. Az itatóspapír kereskedelmi forgalomban beszerezhető, a német Binzer cég KS617 jelű, 650 g/m²fajlagos tömegű terméke volt, míg a nemszövött szövetet az angol Crompton cég 19 g/m² fajlagos tömegű, 784 gyári jelű (ugyancsak kereskedelmi forgalomban beszerezhető) termékeként választottuk meg. Az egymásra helyezett rétegekből 90x40 mm méretű téglalapot vágtunk ki. A fenti nemszövött szövetből, an5

HU 216 282 Β nak egyik rétege folytatásaként 2 kanócot is kivágtunk, amelynek hossza 60 mm, szélessége 1 mm volt (lásd 4. ábra).

A 4 laminált szerkezetet alkotó rétegeket egymáshoz varrtuk, mégpedig gyapotszállal, amelyet az itatóspapír széle mentén vezettünk végig.

Műanyagból készült, 75 mm hosszúságú, 5 mm körüli átmérőjű 5 csövet (lásd 5. ábra) 50 mm hosszon befűrészeltük, és az így képződött horonyba a 11 laminált szerkezetet beillesztettük, míg az eg észben hagyott csőszakaszon előzetesen a 2 kanócot átvezettük. Az így kapott 4 laminált szerkezetet és a 2 kanócot a II tartályt képező üvegcsébe helyeztük, mégpedig oly módon, hogy ezzel a 4 laminált szerkezet lényegében függőleges helyzetét biztosítottuk az 5. ábra szerinti módon. Az üvegcsébe ezt megelőzően 8 g tiszta parfümöt öntöttünk (a Lucta cég Myralda AE-22 411 P jelű termékét), vagyis az aktív anyaghoz nem alkalmaztunk oldószert.

A párolgás ütemét közvetlenül mérni nem tudtuk, de erre vonatkozóan jó támpontot szolgáltatott a rendszer tömegének időbeni változása. Ezt a 8. ábra görbéi mutatják, amelyek szerint a tömeg 70%-os, vagyis 5,6 g-os csökkenéséig az elpárologtatás üteme rendkívül egyenletes volt. Megfigyelésünk szerint ilyen mértékű csökkenésnél az üvegcse tartalma eltűnt, az mintegy 35 nap elteltével a 4 laminált szerkezetbe szívódott fel. így a termék előbb meghatározott „élettartama” 35-36 napra adódott.

A felszívódás befejeződéséig tehát az elpárologtatás üteme igen egyenletes volt, mégpedig közelítőleg 0,16 g/nap. Közvetlenül az üvegcse kiürülése után az elpárologtatás ütemének jelentős csökkenése volt megfigyelhető. Ez annyit jelent, hogy a találmány szerinti párologtatószerkezet mindaddig egyenletes ütemű elpárologtatóst biztosít, amíg a II tartályban az I folyékony kompozíció jelen van. Csak a II tartály kiürülése után csökken le az elpárologtatás üteme hirtelen.

2. példa

A 6. ábra szerinti kiviteli alak készítésekor a Teibow cég C-3D jelű 0,38 mm-es és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető termékéből készült 2c kapilláriscsövet alkalmaztunk IV adagolóegységként, amelynek felső kiömlését a Filtrona cég kereskedelmi forgalomban ugyancsak beszerezhető TPU 3550 jelű, porózus anyagából készített, támasztófunkciót is ellátó 9 porózus csatlakoztató közdarabon vezettünk át, és a Binzer cég 183 jelű, 210 g/m² fajlagos sűrűségű itatóspapíijából készült 3 porózus párologtatóréteghez érintkeztetve illesztettük. A 3 porózus párologtatóréteg lOOx 100 mm nagyságú volt.

A 2c kapilláriscsövet 8 g mennyiségű 7 parfümöt tartalmazó - és II tartályként szereplő - üvegcsébe merítettük, és az egész elrendezést a 3 porózus párologtatóréteget alkotó itatóspapír és a 9 porózus csatlakoztató közdarab közötti biztonságos kapcsolat létrehozása érdekében 1 edényben helyeztük el, miután azt az üvegcse nyakrészét lezáró 10 fedőben elrendezett 8 betéttel megtámasztottuk. A 7 parfüm a Givaudan cég Pino nouveau F jelű készítménye volt.

A 7 parfüm elpárologtatásának ütemét ez esetben is tömegmérés alapján állapítottuk meg. A 9. ábra százalékos arányban és abszolút értékben (grammokban) mutatja az aktív anyag, azaz a parfüm elpárologtatásának időbeni lefolyását.

A 9. ábrából a 8. ábrához hasonlóan kitűnik, hogy a 3 porózus párologtatóréteg az aktív anyag mintegy 70%nyi mennyiségét, vagyis nagyjából 5,6 g-ot tud egyenletes ütemben elpárologtatni. 25 napig tartott, amíg a 7 parfümöt befogadó üvegcse tartalma kiürült. így a termék „élettartama” ebben az esetben 25 napban határozható meg. (Az elpárologtatott mennyiség csökkenthető azáltal, ha kisebb kapacitású kapilláriscsövet alkalmazunk.)

Az üvegcse kiürüléséig a párologtatás üteme egyenletes volt, azaz 0,23 g/nap értéket lehetett megállapítani. Az üvegcse kiürülését követően azonban a párologtatás üteme gyorsan lecsökkent. Megállapítható volt tehát, hogy az üvegcsében levő elpárologtatandó anyag jelenléte lényegében azonos a találmány szerinti párologtatószerkezet „élettartamával”, miközben az aktív anyag egyenletes ütemű párologtatását teszi lehetővé.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Párologtatószerkezet aktív anyag, főleg rovarölő szer vagy illatos kompozíció elpárologtatósára, amelynek legalább egy, aktív anyagot tartalmazó folyékony kompozíciót (I) befogadó tartálya (II) van, továbbá a folyékony kompozíciót (I) elpárologtatni képes párologtatóegységgel (III), és a folyékony kompozíciót (I) a tartályból (II) a párologtatóegységbe (III) továbbító adagolóegységgel (IV) van ellátva, azzal jellemezve, hogy az adagolóegység (TV) a párologtatóegység (III) párologtatási kapacitásának megfelelő mennyiségnél kisebb mennyiségű folyékony kompozíció (I) továbbításához szükséges szállítási kapacitásúra van kialakítva.
2. Az 1. igénypont szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a párologtatóegység (III) olyan porózus szerkezetű anyagból van kialakítva, amelynek abszorpciós kapacitása nagyobb, mint a folyékony halmazállapotú kompozíció (I) adott párologtatási és továbbítási üteme alapján a szerkezetében felhalmozódó folyékony kompozíció (I) mennyisége.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartályban (II) az aktív összetevőt, és adott esetben szerves oldószert tartalmazó egy vagy több folyékony kompozíció (I) van elrendezve.
4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a folyékony kompozíció (I) legalább 25 tömeg%, előnyösen legalább 50 tömeg% aktív összetevőt tartalmaz.
5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a folyékony kompozíció (I) kizárólag az aktív anyagból áll.
6. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a folyékony kompozíció (I) aktív anyaga rovarölő szer vagy parfümöt tartalmazó keverék.

HU 216 282 Β
7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a folyékony kompozíciónak (I) a párologtatóegységbe (ΠΙ) való adagolási ütemét szabályozó vezérlőelemmel van ellátva.
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti páro- 5 logtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a párologtatóegység (III) a folyékony kompozíciót (I) befogadó, porózus anyagból álló és/vagy laminált szerkezetet (4) alkotó porózus tömbként vagy porózus párologtatórétegként (3) van kialakítva.
9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelem az adagolóegységben (IV) a folyékony kompozíció (I) számára kijelölt szállítási útban elrendezett, a folyékony kompozíció (I) áramlási sebességét szabályzó elemként, előnyösen elmozdítható, az áramlási utat legalább részben lezáró, nemporózus záróelemként (3a) van kialakítva.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy az adagolóegység (IV) kanócból (2, 2a, 2b) és/vagy a párologtatóegységgel (III) közvetlenül vagy porózus csatlakoztató közdarabon (9) keresztül érintkező kapilláriscsőből (2c) van kialakítva.
11. Az 1 -10. igénypontok bármelyike szerinti páro10 logtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy az adagolóegység (IV) egynél több kanóccal (2a, 2b) és/vagy kapilláriscsővel (2c) van ellátva.
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti párologtatószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kapilláriscső (2c)
15 üvegből, fémből vagy műanyagból van kialakítva.