HU213363B - Laundry detergent containing a polyhydroxy fatty amide and insoluble ethoxylated alcohol - Google Patents

Description

A jelen találmány textíliát tisztító készítményekre, közelebbről automata mosógépekben zsír- és olajszennyezés eltávolítására alkalmas textíliatisztító készítményekre vonatkozik.

A kereskedelemben kapható textíliatisztító készítmények felületaktív anyag rendszereit különféle szennyezés-típusoknak a textíliafelületről történő eltávolítására tervezték. Az ilyen rendszerek túlnyomó részének alapját egy vagy több anionos felületaktív anyag képezi, amely(ek) kisebb mennyiségben egyéb felületaktív anyag típusokat, mint nemionos, amfolitikus és kationos felületaktív anyagokat is tartalmaznak. Közelebbről, általában egy nagyobb mennyiségű anionos, és egy kisebb mennyiségű nemionos felületaktív anyag kombinációját használják arra a célra, hogy darabos szennyezés és zsír, valamint olajos szennyezés eltávolítására egyformán elfogadható jellemzőket kapjanak. Az olyan mosószer készítmények, amelyekben a fő komponens nemionos anyag, a szakterületen (például az A-0 006 268 számú európai és a 2 206 601 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból) ismertek, de ezek kereskedelmi alkalmazása inkább speciális természetű. Ez azért van így, mert az anionos felületaktív anyag alapú készítmények tágabb szennyezőanyag-típus spektrumban biztosítanak megfelelő mosóhatást, jobb az összeférhetőségük a segédanyagokkal, mint optikai fehérítőszerekkel vagy textília puhító adalékanyagokkal és textíliaszínezékekkel, valamint mosógép alkatrészekkel szemben is kevésbé agresszívek.

Ennek megfelelően még mindig van igény olyan mosószerkészítményekre, amelyek jobban eltávolítják a zsírt és olajos szennyezést anélkül, hogy egyéb szennyezéstípusok eltávolítása tekintetében kevésbé volnának hatásosak vagy egyéb mosószer-komponensek hatását befolyásolnák.

A jelen találmány olyan mosószerkészítményeket szolgáltat, amelyek egy vagy több polihidroxi-zsírsavamidból és egy vagy több, további nemionos felületaktív anyagból álló, nemionos felületaktív anyagrendszert tartalmaznak. Ha beépítjük őket ilyen mosószerkészítményekbe, akkor ezek a nemionos felületaktív anyagrendszerek nem várt módon javítják az ilyen készítmények hatásosságát zsíros/olajos szennyezésekkel szemben a mosási paraméterek széles tartományában.

A 07/578 760 számú amerikai egyesült államokbeli függő találmányi bejelentés [USSN 07/578 760 = =PCT/US91/06980, közzétéve WO 92/06160; 87303761.8 számú európai találmányi bejelentés = = 0 251 446 számú európai szabadalmi leírás, közzététel: 1988. január 7., USNN 740 446 = 0 170 386 számú európai szabadalmi leírás] (1990. szeptember 28.) olyan nemionos felületaktív anyag rendszereket ismertet, amelyek bizonyos polihidroxi-zsírsavamidok és egy vagy több további nemionos felületaktív anyag kombinációit tartalmazzák. A polihidroxi-zsírsavak (I) általános képletüek, ahol

Rj jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos szénhidrogéncsoport, 2-hidroxi-etil- vagy 2-hidroxi-propil-csoport;

Z jelentése legalább 3, közvetlenül a lánchoz kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó egyenes szénhidrogénlánccal rendelkező polihidroxi-szénhidrogén-csoport vagy ennek alkoxilezett származéka.

A polihidroxi-zsírsavamid és a további, nemionos felületaktív anyag tömegaránya az 1 : 5-től 5 : 1-ig terjedő tartományban lehet. Adott esetben egyéb felületaktív anyagtípusok, mint anionos, kationos, amfolitikus, ikerionos és szemipoláros felületaktív anyagok is beépíthetők, és felületaktív anyagrendszereket tartalmazó mosószer készítményeket is ismertet ez a leírás.

Meglepő módon azt találtuk, hogy az ilyen általános típusú, nemionos felületaktív anyagrendszereket tartalmazó detergens készítmények, amelyek polihidroxi- zsírsavamidok és vízoldhatatlan etoxilezett nemionos felületaktív anyagok bizonyos kombinációit egyéb vízoldható felületaktív anyagokkal együtt tartalmazzák, nem várt olaj- és zsírszennyezés eltávolítási előnyöket biztosítanak, ugyanakkor nem csökken a mosási hatásfokuk egyéb szennyezés-típusok tekintetében sem.

A szakterületen a polihidroxi-zsírsavamidok egy választékát ismertették. Az N-acil, N-metil-glükamidokat például J. W. Goodby, M. A. Marcus, E. Chin, és P. L. Finn ismertetik: „The thermotropic liquid-crystalline properties of somé straight chain carbohydrate amphiphiles” c. közleményükben, Liquid Cristals, 3. köt., 11. sz. 1569-1581. old., 1988; és A. MullerFahmow, V. Zabéi, M. Steifa és R. Hilgenfeld: „Molecular and crystal structure of a nonionic detergent: nonanoyl-N-methylglucamide” c. közleményükben, J. Chem. Soc. Chem. Commun., 1986, 1573-1574. old. Az N-alkil-polihidroxi-amid felületaktív anyagok iránt jelentős érdeklődés mutatkozott újabban a biokémiában, például a biológiai membránok disszociációja területén. Lásd például J. Ε. K. Hildreth „N-D-gluco-N-methyl-alkanamide compounds (a new eláss of nonionic detergents fór membráné biochemistry című közleményét, Biochem. J., 207. köt., 363-366. old. 1982.

N-alkil-glükamidok mosószer készítményekben történő felhasználását is tárgyalták. A 2 965 576 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (E. R. Wilson; 1960. december 20.) és a 809 060 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás (bejelentő: Thomas Hedley & Co., Ltd.; 1959. február 18.) olyan mosószer készítményekre vonatkozik, amelyek anionos felületaktív anyagokat és bizonyos amid felületaktív anyagokat, mint N-metil-glükamidot tartalmaznak, melyet alacsony hőmérsékletű habzást fokozó szerként adnak hozzá. Ezek közé a vegyületek közé tartoznak a 10-14 szénatomos, magasabb, egyenesláncú zsírsavamidok N-acil csoportjai. Ezek a készítmények segédanyagokat, mint alkálifém-foszfátokat, alkálifém-szilikátokat, -szulfátokat és karbonátokat is tartalmazhatnak. Arra is rámutatnak általában, hogy a készítménynek kívánt tulajdonságokat kölcsönző további komponensek, mint fluoreszcens színezékek, fehérítőszerek, illatszerek, stb. is befoglalhatok a készítménybe.

A 2 703 798 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (A. M. Schwartz; 1955. március 8.) olyan vizes mosószerkészítményekre vonatkozik, amelyek N-alkil-glükamin és valamely alifás zsírsavészter kondenzációs reakciótermékét tartalmazzák. Ennek a re2

HU 213 363 Β akciónak terméke az állítás szerint további tisztítás nélkül használható vizes mosószerkészítményekben. Az acilezett glükamin kénsavésztere is előállítható, mint ezt a 2 717 894 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (A. M. Schwartz; 1955. szeptember 13.) ismerteti.

A WO 83/04412 számú PCT nemzetközi szabadalmi leírás (J. Hildreth; 1983. december 22.) olyan amfifil vegyületekre vonatkozik, amelyek polihidroxi-alifás csoportokat tartalmaznak melyek a leírás szerint számos célra alkalmasak, mint kozmetikai szerekben, gyógyszerekben, samponokban, lotion-okban, szemkenőcsökben használt felületaktív anyagokként, gyógyszerek emulgeáló- és diszpergálószereként, a biokémiában membránok, egész sejtek vagy egyéb szövetminták szolubilizálására vagy liposzómák előállítására. Ebben a leírásban az olyan R'CON(R)CH₂ és RCON(R)R' általános képletű vegyületek szerepelnek, melyek képletében R jelentése hidrogénatom vagy szerves csoport, R' jelentése legalább 3 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport, és R jelentése aldóz-maradék.

A 0 285 768 számú európai szabadalmi leírás (H. Kelkenberg és mások; 1988. október 12.) N-polihidroxi-alkil-zsírsavamidok mint vizes mosószer rendszerek sürűsítő szerei felhasználására vonatkoznak. Ezek közé az R]C(O)N(X)R₂ általános képletű amidok tartoznak - ahol

Rl jelentése 1-17 szénatomos (előnyösen 7-17 szénatomos) alkilcsoport,

R₂ jelentése hidrogénatom, 1-18 szénatomos (előnyösen 1-6 szénatomos) alkilcsoport vagy valamely alkilénoxid,

X jelentése 4—7 szénatomos polihidroxi-alkil-csoport például az N-metil, kókuszdió zsírsav-glükamid.

Az amidok sürűsítő tulajdonságai a leírás szerint különösen paraffin-szulfonát tartalmú folyékony felületaktív anyag rendszerekben használhatók ki, bár a vizes felületaktív anyagrendszerek egyéb anionos felületaktív anyagokat, mint alkil-aril-szulfonátokat, olefm-szulfonátokat, szulfoborostyánkősav-félészter sókat, és zsíralkoholéter-szulfonátokat, valamint nemionos felületaktív anyagokat, mint zsíralkohol poliglikol-étereket, alkil-fenol-poliglikol-étereket, zsírsav-poliglikol-észtereket, poli(propilén-oxid)poli(etilén-oxid) keverék polimereket, stb. is tartalmazhatnak. Példaként paraffin-szulfonát (N-metil-kókuszdiózsírsav-glükamid)nemionos felületaktív sampon receptúrákat írnak le. A sürűsítő hatásukon túlmenően, az N-polihidroxi-alkil-zsírsavamidokat a leírás szerint a bőr is kitűnően elviseli.

A 2 982 737 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Boettner és mások; 1961. május 2.) olyan detergens rudakra vonatkozik, amelyek karbamidot, laurilszulfát-nátrium anionos felületaktív anyagot és valamely N-alkil-glükamidot nemionos felületaktív anyagot, mint N-metil-N-szorbitil-lauramidot vagy N-metil-N-szorbitil-mirisztamidot tartalmaznak.

Más glükamid felületaktív anyagokat ismertet például a DT 2 226 872 számú német szabadalmi leírás (H. W. Eckert és mások; közzététel: 1973. december

20.), amely egy vagy több felületaktív anyagot és lebegtető sót, mint polimer foszfátot, komplexképző szereket és mosó alkáliákat tartalmazó,

R]C(O)N(R₂)CH₂(CHOH)_n CH₂OH általános képletű - ahol Rí jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport, R₂ jelentése 10-22 szénatomos alkilcsoport, és n jelentése 3 vagy 4 - N-acil-polihidroxi-alkil-amin hozzáadásával javított mosókészítményekre vonatkozik. Az N-acil-polihidroxi-alkil-amint szennyszuszpendáló szerként adják a készítményhez.

A 3 654 166 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (H. W. Eckert; 1972. április 4.) olyan detergens készítményekre vonatkozik, amelyek legalább egy felületaktív anyagot, mint anionos, ikerionos vagy nemionos felületaktív anyagot és textília-puhítószerként valamely RjN(Z)C(O)R₂ általános képletű - ahol Rl j elentése 10-22 szénatomos alkoxicsoport, R₂ j elentése 7-21 szénatomos alkilcsoport,

Rl és R₂ összesen 23-39 szénatomot tartalmaz, és Z jelentése polihidroxi-alkil-csoport, ami olyan

-CH₂(CHOH)_mCH₂OH csoport lehet, melyben m jelentése 3 vagy 4 N-acil-N-alkil-polihidroxi-alkil-vegyületet tartalmaz.

A 4 021 539 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (H. Müller és mások; 1977. május 3.) olyan, bőrkezelő kozmetikai készítményekre vonatkozik, amelyek N-polihidroxi-alkil-aminokat tartalmaznak, melyek az RiN(R)CH(CHOH)_mR₂általános képletű vegyületeket foglalják magukban, ahol

Rl jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkil-, hidroxi-(rövidszénláncú)-alkil- vagy amino-alkil-csoport vagy heterociklusos amino-alkil-csoport,

R jelentése ugyanaz, mint R[-é, de nem lehet hidrogénatom, és R₂ jelentése CH₂OH vagy COOH csoport. Az 1 360 018 számú francia szabadalmi leírás (bejelentő: Commercial Solvents Corporation; 1963. április

26.) polimerizáció ellen stabilizált formaldehid oldatokra vonatkozik, melyeket RC(O)N(R,)G általános képletű amidok hozzáadásával stabilizálnak, melyben R jelentése legalább 7 szénatomos karbonsav-csoport, R] jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és

G jelentése legalább 5 szénatomos glicitilcsoport.

Az 1 261 861 számú német szabadalmi leírás (A.

Heins; 1968. február 29.) nedvesítő- és diszpergálószerként használható N(R)(R|)(R₂) általános képletű glükamin-származékokra vonatkozik, mely képletben R jelentése glükamin-cukormaradék,

R] jelentése 10-20 szénatomos alkilcsoport és R₂ jelentése 1-5 szénatomos acilcsoport.

A 745 036 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás (bejelentő: Atlas Powder Company; 1956. február 15.) heterociklusos amidokra és ezek karbonsav-észtereire vonatkozik, melyek kémiai közbenső termékek, emulgeátorok, nedvesítő- és diszpergálószerek, detergensek, textília-puhítószerek, stb. céljára alkalmasak. E vegyületeket az N(R)(R|)C(O)R₂ általános képlet jellemzi, ahol R jelentése egy anhidrált hexán-pentol maradék vagy annak karbonsav-észtere,

HU 213 363 Β

Rl jelentése egyvegyértékü szénhidrogéncsoport, és C(0)R2 jelentése 2-25 szénatomos karbonsav acilcsoportja.

A 3 312 627 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (D. T. Hooker; 1967. április 4.) olyan szilárd toalett-készítményeket ismertet, amelyek lényegében anionos detergens és alkalikus lebegtetőszer mentesek, és amelyek bizonyos zsírsavlítium-szappanokat, nemionos felületaktív anyagokat, mint bizonyos propilénoxid-etiléndiamin-etilénoxid kondenzátumokat propilén-oxid-propilén-glikol-etilén-oxid kondenzátumokat vagy polimerizált etilénglikolt, és valamely nemionos habosító komponenst is tartalmazhatnak, mely utóbbi lehet valamely RC(O)NR'(R²) általános képletű polihidroxi-amid, mely képletben RC(O) 10-14 szénatomot tartalmaz

R és R mindegyikének jelentése hidrogénatom vagy

I- 6 szénatomos alkilcsoport, mimellett nevezett alkilcsoportok összesen 2-től 7-ig terjedő számú szénatomot és összesen 2-től 6-ig terjedő számú szubsztituens hidroxilcsoportot tartalmaznak.

Egy lényegében hasonló ismertetés található a 3 312 626 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (D. T. Hooker; szintén 1967. április 4.).

A nemionos felületaktív anyagok mosószer-készítményekben történő felhasználása a szakterületen ismert. A 3 654 166 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Eckert és mások; 1972. április 4.) olyan mosószer készítményeket ír le, amelyek anionos, ikerionos vagy nemionos felületaktív anyagot és N-alkil-N-acil-N-polihidroxi-alkil-vegyületet tartalmaz.

A nemionos felületaktív anyagok mosószer-készítményekben történő felhasználásának egy másik ismertetését az 1 241 754 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás nyújtja, amely azt a kitanítást adja, hogy 8-15 szénatomos, lényegében el nem ágazó egy értékű alkoholok 10-51 tömeg% átlagos etilén-oxid-tartalmú etilén-oxid adduktumai vízoldható, szerves anionos vagy nemionos felületaktív anyagok mosóhatásának javítására szolgálhatnak. Ezeket az anyagokat 5 : 1-től 1 : 1-ig terjedő felületaktív anyag: adduktum tömegarányban használjuk. A leírás azonban nem veszi számításba a jelen találmány olyan kombinációit, amelyek vízben oldhatatlan polihidroxi-zsírsavamid felületaktív anyagokat, valamint meghatározott, vízben oldhatatlan etoxilezett nemionos felületaktív anyagokat is tartalmaznak.

A jelen találmány textíliák automata mosógépekben végzett tisztítására használható mosószer-készítményt szolgáltat, amely 1-60 tömeg% egy vagy több vízoldható, anionos, kationos, amfolitikus vagy ikerionos, deterzív felületaktív anyagot vagy ilyen keveréket, és adott esetben 1-80 tömeg% detergens lebegtetőszer vegyületeket tartalmaz szokásos detergens segédanyagokkal együtt, és a készítmény ismérve, hogy (a) a készítmény 1-10 tömeg%-át kitevő mennyiségű, legalább egy (I) általános képletű- ahol Rj jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 2-hidroxi-etil- vagy 2-hidroxi-propil-csoport, R2 jelentése

II- 19 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, és

Z jelentése redukáló cukorból reduktív aminálási reakcióban származó polihidroxi-szénhidrogéncsoport - polihidroxi-zsírsavamid és (b) a készítmény 1-10 tömeg%-át kitevő mennyiségű, vízben oldhatatlan, mólonkénti átlagosan legfeljebb öt etilén-oxid-csoporttal és 50 tömeg%-nál kevesebb etilén-oxid tartalommal rendelkező 11-15 szénatomos, etoxilezett primer alifás alkohol keverékét tartalmazza.

A készítmény előnyösen granulált formájú és 3-tól tömeg%-ig terjedő mennyiségű anionos felületaktív anyagot, 1-től 10 tömeg%-ig terjedő mennyiségű (a) komponenst és 1-től 10 tömeg%-ig terjedő mennyiségű (b) komponenst tartalmaz, ahol az anionos felületaktív anyagnak az (a) és (b) komponensek egyesített tömegéhez viszonyított aránya 1 : 3 és 3 : 1 között van. Még előnyösebben, az anionos felületaktív anyag egy nagyobb mennyiségű vízoldható, 14-15 szénatomos alkil-szulfát és egy kisebb mennyiségű, (12-15 szénatomos alkil)-etoxi-szulfát - mely utóbb 1 mól alkil-etoxi-szulfátra számítva átlagban három etoxicsoportot tartalmaz - keverékéből áll.

A jelen találmány szerinti mosószer-készítménynek három lényeges komponense van, nevezetesen egy polihidroxi-zsírsavamid, egy vízben oldhatatlan 11-15 szénatomos alifás alkohol-etilén-oxid adduktum és egy vízben oldódó felületaktív anyag, amely lehet anionos, kationos, amfolitikus vagy ikerionos.

Po l ih idroxi-zsírsavam id

A jelen találmány polihidroxi-zsírsavamid felületaktív anyag komponense az (I) általános képletű vegyületeket foglalja magában, mely képletben

R¹ jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, 2-hidroxi-etil- vagy 2-hidroxi-propil-csoport, előnyösen 1-4 szénatomos alkil-, még előnyösebben 1 vagy 2 szénatomos alkil-, legelőnyösebben szénatomos alkil- (vagyis metil-) csoport;

R² jelentése előnyösen egyenes láncú 11—19 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, még előnyösebben egyenes láncú 15-19 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, legelőnyösebben 15-17 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport,

Z jelentése valamely redukáló cukorból reduktív aminálási reakcióban származó polihidroxi-szénhidrogén-csoport, még előnyösebben Z jelentése glicitilcsoport.

Alkalmas redukáló cukrok közé tartozik a glükóz, fruktóz, maltóz, laktóz, galaktóz, mannóz és xilóz. Nyersanyagként nagy dextróz tartalmú kukoricaszirup, nagy fruktóz tartalmú kukoricaszirup és nagy maltóz tartalmú kukoricaszirup használható, valamint a fent felsorolt, egyes cukrok. Ezek a kukoricaszirupok a Z szubsztituens számára egy keveréket jelenthetnek. Figyelembe kell venni, hogy semmiképpen sem áll szándékunkban egyéb alkalmas nyersanyagokat kizárni. A Z komponens előnyösen

- CH₂-(CHOH)_n-CH₂OH, -CH(CH₂OH) -(CHOH)_n.j vagy

HU 213 363 Β

- CH₂-(CHOH)₂CHOR') - (CHOH) -CH₂OH csoport, ahol n jelentése 3-tól 6-ig (bezárólag) terjedő szám,

R' jelentése hidrogénatom vagy ciklikus vagy alifás monoszacharid és ezek alkoxilezett származéka.

A legelőnyösebbek az olyan glicitilcsoportok, ahol n jelentése 4, különösen a -CH2-(CHOH)4-CH2OH csoport.

Az (I) általános képletben

R¹ jelentése lehet például N-metil-, Ν-etil-, N-propil-, Ν-izopropil-, N-butil-, Ν-2-hidroxi-etil- vagy N-2-hidroxi-propil-csoport,

R²-CO-N< csoport lehet kókuszamid-, sztearamid-, oleamid-, lauramid-, faggyúamid-, stb. csoport,

Z lehet 1-dezoxi-glucitil-, 2-dezoxi-fruktitil-, N-dezoxi-maltitil-, 1-dezoxi-laktitil-, 1-dezoxi-galaktitil-, 1-dezoxi-mannitil-, 1-dezoxi-maltotriotitil-, stb. csoport. A legelőnyösebb polihidroxi-zsírsavamid általános képlete (II), ahol

R² jelentése 11-19 szénatomos egyenes szénláncú alkil- vagy alkenilcsoport.

A polihidroxi-zsírsavamidok előállítási módszerei a szakterületen ismertek. Általában úgy állíthatók elő, hogy valamely alkilamint egy redukáló cukorral reduktív aminálási reakcióval a megfelelő N-alkil-polihidroxi-aminná reagáltatunk, majd az N-alkil-polihidroxi-amint egy kondenzálási/amidálási lépésben valamely alifás zsírsavészterrel vagy triglicerideel az Ν-alkil-, N-polihidroxi-zsírsavamid termékké reagáltatjuk. Polihidroxi-zsírsavamidokat tartalmazó készítmények előállítási eljárását ismerteti például a 809 060 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás (bejelentő: Thomas Hedley & Co., Ltd.; közzététel: 1959. február 18.), a 2 965 576 számú (E. R. Wilson; 1960. december 20.), a 2 703 798 számú (Anthony M. Schwarzt; 1955. március 8.) és az 1 985 424 számú (Piggott; 1934. december 25.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Olyan N-alkil- vagy Ν-hidroxi-alkil-, N-deoxi-glicitil-zsírsavamidok egy előnyös előállítási eljárásánál, melyekben a glicitil komponens glükóz-származék és az N-alkil- vagy N-hidroxi-alkil-csoport, N-metil-, Ν-etil-, Ν-propil-, Ν-butil-, N-hidroxi-etil- vagy N-hidroxi-propil-csoport, a terméket úgy állítjuk elő, hogy N-alkil- vagy N-hidroxi-alkil-glükamint zsírsavészterrel, mint zsírsav-metil-észterrel, zsírsav-etil-észterrel vagy zsírsav-trigliceriddel katalizátor, mint trilítium-foszfát, trinátrium-foszfát, trikálium-foszfát, tetranátrium-pirofoszfát, pentakálium-tripolifoszfát, lítium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kalcium-hidroxid, lítium-karbonát, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, dinátrium-tartarát, dikálium-tartarát, nátrium-kálium-tartarát, trinátrium-citrát, trikálium-citrát, bázikus nátrium-szilikátok, bázikus kálium-szilikátok, bázikus nátrium-alumínium-szilikátok, bázikus kálium-alumínium-szilikátok vagy ezek keverékei jelenlétében reagáltatunk. A katalizátor mennyisége előnyösen egy mól N-alkil- vagy N-hidroxi-alkil-glukaminra számítva 0,5-50 mól%, előnyösebben 2,0-10 mól%. A reakciót előnyösen 138-170 °C hőmérsékleten, tipikusan

20-90 percig végezzük. Ha a reakcióelegyben zsírsavészter-forrásként triglicerideket használunk, akkor a reakciót úgyszintén előnyösen, a teljes reakcióelegyre számított 1-10 tömeg% fázistranszfer katalizátor, mint telített zsíralkohol-polietoxilát, alkil-poliglikozid, lineáris glikamid felületaktív anyag vagy ezek keveréke felhasználása mellett hajtjuk végre.

Ezt az eljárást előnyösen a következőképpen végezzük:

(a) a zsírsavésztert 138-170 °C hőmérsékletre melegítjük ;

(b) az N-alkil- vagy N-hidroxi-alkil-glükamint a melegített zsírsavészterhez adjuk és az elegyet addig keverjük, amíg kétfázisú folyadék/folyadék elegy képződik;

(c) a katalizátort a reakcióelegybe keverjük; és (d) a reakcióelegyet a megadott reakcióidéig keverjük. Úgyszintén előnyösen a reakcióelegyhez, a reagensek tömegére számítva 2-20%, előre előállított lineáris N-alkil-/N-hidroxi-alkil-, N-lineáris glikozil-zsírsavamid terméket adunk fázistranszfer szerként akkor, ha a zsírsavészter egy triglicerid. Ez beojtja a reakciót, ezzel növeli a reakciósebességet. A részletes kísérleti eljárást az alábbi „Kísérleti rész” fejezetben írjuk le.

Az itt használt polihidroxi - „zsírsav” - amid anyagok a mosószer recepturálását végző szakember számára azt az előnyt is jelentik, hogy teljesen vagy elsősorban természetes, megújítható, nem ásványolaj nyersanyagból állíthatók elő és lebonthatók. A vízi élet számára is alacsony toxicitást jelentenek.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a polihidroxi-zsírsavamid anyagok forrása a faggyú, úgyhogy az R² szubsztituens jelentése 15-17 szénatomos egyenesláncú alkilcsoport.

Figyelembe kell venni, hogy az (I) általános képletű polihidroxi-zsírsavamidok előállítására szolgáló eljárások tipikus módon bizonyos mennyiségű nem illő mellékterméket, mint észteramidokat és ciklikus polihidroxi-zsírsavamidokat is eredményeznek. Ezeknek a melléktermékeknek mennyisége változik a reagensek minőségével és az eljárás körülményeivel. Az ezekbe a mosószer készítményekbe beépített polihidroxi-zsírsavamidot olyan alakban biztosítjuk, hogy a mosószerhez hozzáadott polihidroxi-zsírsavamid tartalmú készítmények 10 tömeg%-nál, előnyösen 4 tömeg%-nál kevesebb ciklikus polihidroxi-zsírsavamidot tartalmaznak. A fentiekben leírt előnyös eljárások olyan szempontból előnyösek, hogy meglehetősen kis mennyiségű mellékterméket, mint ciklikus amid mellékterméket eredményeznek.

A polihidroxi-zsírsavamid komponens a készítmény tömegére számítva legalább 1 tömeg%, előnyösen 1-10 tömeg%, legelőnyösebben 2-6 tömeg% mennyiségben van jelen.

Nem ionos felületaktív anyagok

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények a polihidroxi-zsírsavamid komponensen kívül egy vagy több, itt leírt nemionos felületaktív anyagot is tartalmaz5

HU 213 363 Β nak. Az itt leírt nemionos felületaktív anyagokat „további, nemionos felületaktív anyagokénak nevezzük. Adott esetben a jelen találmány szerinti nemionos felületaktív anyag-rendszerbe ezeken a „további, nemionos felületaktív anyagokon” kívül egyéb nemionos vegyületek is beépíthetők. Ez utóbbiakat a továbbiakban „opcionális nemionos vegyületeknek” nevezzük. Anélkül, hogy ezzel korlátozni kívánnánk magunkat, úgy véljük, hogy amennyiben a jelen találmány szerinti nemionos felületaktív anyag-rendszerben ilyen opcionális neminos vegyületek vannak, akkor ezek a rendszerek nem nyújtják a már említett, nem várt szennyeltávolítási előnyöket.

További nemionos felületaktív anyagok A jelen találmány szerinti készítményekben használható további neminos felületaktív anyagokat az egy mól alkoholra számítva átlagosan 5 etilén-oxid csoportot tartalmazó 11-15 szénatomos alifás alkoholok képezik. Az ilyen alkohol-etoxilátok etilénoxid-tartalma 50 tömeg%-nál kisebb kell legyen és azoknak vízben oldhatatlannak kell lenniük.

Egy előnyös alifás alkohol-etoxilát az olyan lineáris vagy lényegében lineáris alifás alkohol, amely alkilláncában 12-15 szénatomot tartalmaz, és amelynek egy mólja átlagosan három etoxicsoporttal van etoxilezve.

A további nemionos felületaktív anyag a készítmény tömegére számítva legalább 1 tömeg%, előnyösen 1-10 tömeg%, még előnyösebben 1-6 tömeg% mennyiségben van jelen.

A jelen találmány szerinti mosószer készítmények harmadik lényeges komponense egy-vagy több vízoldható, anionos, kationos, amfolitikus vagy ikerionos felületaktív anyag.

Anionos felületaktív anyagok

A jelen találmány szerinti mosószer készítmények a találmány szerinti nemionos felületaktív anyagrendszeren kívül egy vagy több, alábbiakban leírt anionos felületaktív anyagot tartalmazhatnak.

Alkil-észter-szulfonát felületaktív anyag

Az alkil-észter-szulfonát felületaktív anyagok 8-20 szénatomos karboxilsavak (például zsírsavak) olyan lineáris észterei, amelyek a „The Journal of the American Oil Chemists Society” 52. köt., 323-329. old. (1975) szerint gázalakú kéntrioxiddal vannak szulfonálva. Alkalmas kiindulási anyagok a faggyúból, pálmaolajból, stb. származó természetes zsíros anyagok.

Az előnyös alkil-észter-szulfonát felületaktív anyagok különösen mosási célra a (III) általános képletű alkil-észter-szulfonátok, ahol

R³ jelentése 8-20 szénatomos szénhidrogéncsoport, előnyösen valamely alkilcsoport vagy ezek kombinációi,

R⁴ jelentése 1-6 szénatomos szénhidrogéncsoport, előnyösen alkilcsoport vagy ezek kombinációi, és M jelentése olyan kation, amely az alkil-észter-szulfonáttal vízoldható sót képez.

Alkalmas sóképző kationok a nátrium-, kálium- és lítiumkation, valamint a szubsztituált és nem szubsztituált ammónium-kationok, mint a monoetanol-amin, dietanol-amin és trietanol-amin.

R³ jelentése előnyösen 10-16 szénatomos alkilcsoport és

R⁴ jelentése metil-, etil- vagy izopropilcsoport.

Különösen előnyösek az olyan metil-észter-szulfonátok, melyekben

R³ jelentése 10-16 szénatomos alkilcsoport.

Alkilszulfát felületaktív anyag

Ezek az alkilszulfát felületaktív anyagok az ROSO3M általános képletű savak vízoldható sói, ahol R jelentése előnyösen 10-24 szénatomos szénhidrogéncsoport, előnyösen valamely 10-20 szénatomos alkilkomponensü hidroxi-alkil-csoport, még előnyösebben valamely 12-18 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-csoport és

M jelentése hidrogénatom vagy kation, például alkálifém- (például nátrium, kálium, lítium) kation vagy ammónium vagy szubsztituált ammónium- (például metil-, dimetil- és trimetil-ammónium) kation, valamint kvatemer ammónium kationok, mint a tetrametil-ammónium- és dimetil-piperidínium kation, továbbá alkil-aminokból, mint etil-aminból, dietil-aminból, trietil-aminból és ezek keverékeiből és hasonlókból származó kvatemer ammóniumkationok.

Előnyösek a 12-16 szénatomos, még előnyösebbek a

14-15 szénatomos alkilláncok.

Alkil-alkoxilezett szulfát felületaktív anyag

Ezek az alkil-alkoxilezett szulfát felületaktív anyagok

RO(A)_mSO3M általános képletű vízoldható sók vagy savak, mely képletben

R jelentése nem szubsztituált 10-24 szénatomos alkilvagy hidroxi-alkil-csoport 10-24 szénatomos alkil-komponenssel, előnyösen 12-20 szénatomos alkilvagy hidroxi-alkil-csoport, még előnyösebben 12-18, különösen 12-15 szénatomos alkilcsoport,

A jelentése etoxi- vagy propoxi-egység, m jelentése nullánál nagyobb szám, tipikusan 0,5 és 6, előnyösebben 0,5 és 3 közötti szám, és

M jelentése hidrogénatom vagy kation, amely lehet például egy fémkation (például nátrium, kálium, lítium, kalcium, magnézium, stb. kation), ammónium vagy szubsztituált ammóniumkation. Alkil- etoxilezett szulfátok, valamint alkil-propoxilezett szulfátok jöhetnek itt szóba.

A szubsztituált ammóniumkationok specifikus példái a metil-, dimetil-, trimetil-ammónium-kationok és a kvatemer ammóniumkationok, mint a tetrametil-ammónium- és dimetil-piperidínium-kationok, valamint az alkil-aminokból, etil-aminból, dietil-aminból, trietil-aminból és ezek keverékéből, valamint hasonlókból származó kationok.

Előnyös alkil-alkoxilezett szulfát felületaktív anyagok például az egy mól alkil-etoxi-szulfátra számítva átlagosan háromig terjedő etoxicsoportot tartalmazó 12-18 szénatomos alkil-etoxi-szulfátok.

Egy különösen előnyös felületaktív anyag a 12-15 szénatomos alkil-polietoxilát- (3.0)szulfát [Ci2-Ci5E(3.0)M].

HU213 363 B

Egyéb felületaktív anyagok közé tartoznak a 12-18 szénatomos alkil-polietoxilát (1.0) szulfát [Ci₂-CisE(1 .0)M], a 12-18 szénatomos alkil-polietoxilát (2.25) szulfát [Ci2-Ci8-E(2.25)M], a 12-18 szénatomos alkilpolietoxilát (3.0) szulfát [C₁₂-CigE(3.0)M] és a 12-18 szénatomos alkil-polietoxilát (4.0) szulfát [C12-C18E(4.0)M], ahol M előnyösen nátrium- vagy káliumatom.

Egyéb anionos felületaktív anyagok

A jelen találmány szerinti mosószer készítményekben más, deterzív célokra használható anionos felületaktív anyagok is felhasználhatók. Ezek lehetnek szappansók (például nátrium-, kálium-, ammónium- és szubsztituált ammónium, mint mono-, di-, vagy trietanolaminsók), 9-20 szénatomos lineáris alkil-benzolszulfonátok, 8-22 szénatomos primer vagy szekunder alkánszulfonátok, 8-24 szénatomos olefmszulfonátok, alkáliföldfém-citrátok pirolizált termékének szulfonálása útján előállított szulfonált polikarboxilsavak, stb. mint ezt az 1 082 179 számú nagybritanniai szabadalmi leírás írja le, (a 10 mólig térj edő mennyiségű etilén-oxidot tartalmazó) 8-24 szénatomos alkil-poliglikol-éter-szulfátok; alkilglicerinszulfonátok, zsírsav-acil-glicerinszulfonátok, zsír-oleil-glicerinszulfátok, alkilfenol-etilénoxid-éterszulfátok, paraffinszulfonátok, alkil-foszfátok, izetionátok, mint az acil-izetionátok, N-acil-taurátok, alkil-szukcinamátok és szulfoszukcinátok, szulfoszukcinát-monoészterek (különösen telített és telítetlen, 12-18 szénatomos monoészterek) és szulfoszukcinát-diészterek (különösen telített és telítetlen 6-12 szénatomos diészterek), acil-szarkozinátok, alkil-poliszacharid-szulfátok, mint az alkil-poliglikozid-szulfátok (a nemionos, nem szulfonált vegyületeket az alábbiakban írjuk le), az elágazó láncú primer alkil-szulfátok és alkilpolietoxi-karboxilátok, mint az

RO(RH₂CH₂O)_kCH₂COO®M®általános képletűek, ahol

R jelentése 8-22 szénatomos alkilcsoport, k jelentése O-tól 10-ig terjedő egész szám, és M jelentése oldható sót képző kation.

A gyantasavak és hidrogénezett gyantasavak szintén alkalmasak, mint a rozin, hidrogénezett rozin és a tallolajból származó vagy abban jelenlévő gyantasav és hidrogénezett gyantasav. További példákat ír le Schwartz, Perry ésBerch: „Surfaceactive agentsanddetergents”c. munkája (I. és II. köt.). Ilyen felületaktív anyagok egy választékát írja le a 3 929 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Laughlin és mások; 1975. december30.) 23. oszlop 58. sortól a 29. oszlop 23. sorig teijedő része is, melyet itt hivatkozásként említünk.

A találmány szerinti mosószerkészítményekben használt előnyös anionos felületaktív anyagrendszerek alkil-benzol-szulfonátsó mentesek. Egy igen előnyös rendszer egy nagyobb mennyiségű 14-15 szénatomos vízoldható alkil-szulfátot és egy kisebb mennyiségű 12-15 szénatomos, egy mól alkil-etoxi-szulfátra számított, átlagosan 3 etoxicsoportot tartalmazó alkil-etoxiszulfátot tartalmaz. A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények tipikusan 1-20%, előnyösen 3-15%, és legelőnyösebben 5—10 tömeg% anionos felületaktív anyagot tartalmaznak.

Egyéb felületaktív anyagok

A találmány szerinti mosószerkészítmények kationos, amfolitikus, ikerionos, és szemipoláros felületaktív anyagokat is tartalmazhatnak.

A jelen találmány szerinti mosószerkészítményekben használható kationos deterzív felületaktív anyagok azok, amelyeknek hosszúláncú szénhidrogén csoportjuk van. Ilyen kationos felületaktív anyagok közé tartoznak például az ammónium felületaktív anyagok, mint az alkil-dimetil-ammónium-halogenidek vagy a (IV) általános képletű felületaktív anyagok mely képletben R² jelentése az alkilláncban 8-18 szénatomot tartalmazó alkil- vagy alkil-benzil-csoport;

R³ szubsztituensek mindegyikének jelentése

-CH2CH2-, -CH₂CH(CH₃)-, -CH₂CH(CH₂OH)-, -CEI2CH2CH2- csoport vagy ezek keveréke;

R⁴ szubsztituensek mindegyikének jelentése 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos hidroxi-alkil-csoport, a két R⁴ csoport egyesülésével képződött benzilgyürű szerkezet

-CH₂CHOH-CHOHCOR⁶CHOHCH₂OH általános képletű csoport, ahol R⁶ jelentése hexóz vagy körülbelül 1000-nél kisebb molekulatömegű bármilyen hexóz polimer vagy hidrogénatom, ha y jelentése nem 0;

R⁵ jelentése ugyanaz, mint R⁴-é vagy olyan alkillánc, ahol 9 5

R + R szénatomjainak összes száma nem több, mint 18; mindegyik y jelentése O-tól 10-ig terjedő szám és az y értékek összege O-tól 15-ig terjedő szám; és

X jelentése bármilyen, összeférhető anion.

Egyéb használható kationos felületaktív anyagokat a

228 044 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Cambre; 1980. október 14.) is leír, melyet itt hivatkozásként említünk.

Ha a találmány szerinti mosószerkészítmények ilyen kationos felületaktív anyagokat tartalmaznak, úgy azok mennyisége tipikusan 0 és 25%, előnyösen 3 és 15 tömeg% között van.

Amfolitikus felületaktív anyagok szintén alkalmasak a találmány szerinti mosószerkészítmények céljára. Ezek a felületaktív anyagok nagyjából úgy írhatók le, mint szekunder vagy tercier aminok alifás származékai vagy heterociklusos szekunder vagy tercier aminok olyan alifás származékai, melyekben az alifás csoport egyenes vagy elágazó láncú. Az alifás szubsztituens egyike legalább 8, tipikusan 8-18 szénatomot tartalmaz, és legalább egyikük egy anionos, vízoldékonyságot elősegítő csoportot, például karboxi-, szulfonát-, szulfátcsoportot tartalmaz. Az amfolitikus felületaktív anyagokat illetően lásd a 3 929 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Laughlin és mások; 1975.december30.; 19. oszlop 18-35. sor), melyet itt hivatkozásként említünk.

Ha a találmány szerinti mosószerkészítmények ilyen amfolitikus felületaktív anyagokat tartalmaznak, úgy azok mennyisége O-tól 15%-ig, előnyösen 1 tömeg%-tól 10 tömeg%-ig terjed.

HU 213 363 Β

A mosószerkészítmények céljára ikerionos felületaktív anyagok is alkalmasak. Ezek a felületaktív anyagok úgy írhatók le, mint szekunder- és tercier aminszármazékok, heterociklusos szekunder vagy tercier aminszármazékok vagy kvatemer ammónium-, kvatemer foszfónium- vagy tercier szulfónium-vegyületek származékai. Lásd a 3 929 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Laughlin és mások; 1975. december 30.; 19. oszlop 38. sortól a 22. oszlop 48. sorig) ikerionos felületaktív anyagok példáira vonatkozóan. (A leírást itt hivatkozásként említjük).

Ha a jelen találmány szerinti mosószerkészítmények ilyen ikerionos felületaktív anyagokat tartalmaznak, úgy azok mennyisége tipikusan 0-15%, előnyösen 1-10 tömeg%.

A szemipoláris nemionos felületaktív anyagok a nemionos felületaktív anyagok egy speciális kategóriáját képezik, amelyek: olyan vízoldható amin-oxidok, amelyek egy 1-18 szénatomos alkil-molekularészt és két, 1-3 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-csoportból álló molekularészt tartalmaznak; olyan vízoldható foszfín-oxidok, amelyek egy 10-18 szénatomos alkilcsoportot és két, 1-3 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-csoportból álló molekularészt tartalmaznak; olyan vízoldható szulfoxidok, amelyek egy 10-18 szénatomos alkil-molekularészt és egy 1-3 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-molekularészt tartalmaznak.

Szemipoláros nemionos detergens felületaktív anyagok közé tartoznak az (V) általános képletű aminoxid felületaktív anyagok, mely képletben

R³ jelentése 8-22 szénatomos alkil-, hidroxi-alkilvagy alkil-fenil-csoport vagy ezek keveréke;

R⁴ jelentése 2-3 szénatomos alkilén- vagy hidroxi-alkilén-csoport vagy ezek keveréke;

x jelentése O-tól 3-ig terjedő szám; és

R⁵ szubsztituensek mindegyikének jelentése 1-3 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-csoport vagy 1-3 etilén-oxid-csoportot tartalmazó poli(etilén-oxid)-csoport. Az R? csoportok például egy oxigén vagy nitrogénatomon keresztül egymáshoz kapcsolódva gyűrűszerkezetet képezhetnek.

Ezek az aminoxid felületaktív anyagok különösen a 10-18 szénatomos alkil-dimetil-amin-oxidokat és 8-12 szénatomos alkoxi-etil-dihidroxi-etil-amin-oxidokat foglalják magukban. Ha a jelen találmány szerinti mosószerkészítmények ilyen szemipoláros nemionos felületaktív anyagokat tartalmaznak, akkor azok mennyisége tipikusan a készítményre számított 1-10 tömeg%.

Lebegtetőszerek

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények az ásványi anyagok okozta keménység szabályozására szervetlen vagy szerves detergens lebegtetőszereket tartalmazhatnak.

A lebegtetőszer mennyisége a készítmény végső felhasználásától és kívánt fizikai alakjától függően tág határok között változhat. A folyékony készítmények tipikusan legalább 1 %, még tipikusabban 5-50%, előnyösen 5-30 tömeg% detergens lebegtetöszert tartalmaznak.

Ennél kisebb vagy nagyobb lebegtetőszer-mennyiségek sem kizártak.

A szervetlen detergens lebegtetőszerek közé tartoznak, de nem korlátozódnak ezekre a polifoszfátok (például a tripoli-foszfátok, pirofoszfátok és üveges polimer metafoszfátok), foszfonátok, fitsav, szilikátok, karbonátok (ezen belül bikarbónátok és szeszkvikarbonátok), szulfátok és alumínium-szilikátok alkálifém-, ammónium- és alkanol-ammónium-sói. Borát lebegtetőszerek, valamint a mosószer tárolási vagy mosási körülményei között borátképzésre alkalmas borátképző anyagok úgyszintén használhatók, de ezek 50 °C-nál, különösen 40 °C-nál alacsonyabb mosási körülmények között nem előnyösek. Az előnyös lebegtetőszer-rendszerek foszfátmentesek is.

Szilikát lebegtetőszerek például az alkálifém-szilikátok, különösen azok, melyeknek SiO₂: Na₂ mól aránya az 1,6 : 1 és 3,2 : 1 tartományban van, és a rétegelt szilikátok, mint a rétegelt nátrium-szilikátok.

Az előnyös kristályos rétegelt nátrium-szilikátok általános képlete (VI), ahol M jelentése nátrium- vagy hidrogénatom X jelentése 1,9-től 4-ig terjedő szám és

Y jelentése O-tól 20-ig terjedő szám,

Ilyen típusú kristályos rétegelt nátrium-szilikátokat ismertet az A-0 164 514 számú európai szabadalmi leírás és ezek előállítási eljárásait ismertetik az A-3 417 649 és az A-3 742 043 számú német szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk.

A jelen találmány céljára a fenti általános képletben X jelentése 2, 3 vagy 4 és előnyösen 2, még előnyösebben

M jelentése nátriumatom és

Y jelentése 0, és e képlet előnyös példái az Na₂Si₂O₅ α, β, γ és δ alakjai. Ezek az anyagok a Hoechst AG, Németország cégtől NaSKS-5, NaSKS-7, NaSKS-11 és NaSKS-6 elnevezésen szerezhetők be. A legelőnyösebb anyag ő-Na₂Si₂O₅, NaSKS-6.

Egyéb szilikátok szintén használhatók, mint például a magnézium-szilikát, amely granulált készítményekben ropogóssá tevő szerként, oxigén fehérítők stabilizáló szereként és habzást szabályozó rendszerek komponenseként használható.

A karbonát lebegtetőszerek példái az alkáliföldfémés alkálifém-karbonátok, mint a nátrium-karbonát és szeszkvikarbonát, valamint ezek ultrafinom kalciumkarbonáttal képezett keverékei, melyeket a 2 321 001 számú német szabadalmi leírás (közzététel: 1973. november 15.) ismertet, amelyet itt hivatkozásként említünk.

Az alumínium-szilikát lebegtetőszerek különösen hasznosak a jelen találmányban. Az alumínium-szilikát lebegtetőszereknek nagy a jelentősége a legújabban forgalmazott nagy mosóhatású granulált készítményekben és jelentős lebegtetőszer-komponensek lehetnek folyékony mosószer-készítményekben is. Alumínium-szilikát lebegtetőszerek a (VII) általános képletű vegyületek, ahol M jelentése nátrium-, káliumatom, ammónium- vagy szubsztituált ammóniumcsoport;

HU 213 363 Β

Z jelentése körülbelül 0,5-2; és y jelentése 1.

Ennek az anyagnak magnéziumion-cserélő kapacitása legalább 50 mg kalcium-karbonát ekvivalens/g vízmentes alumínium-szilikát. Előnyös alumínium-szilikátok a (VIII) általános képletű zeolít lebegtetőszerek, mely képletben z és y jelentése legalább 6 egész szám, z-nek y-hoz viszonyított mólaránya 1,0-tól 0,5-ig terjed, és x jelentése 15-től 264-ig terjedő szám.

Használható alumínium-szilikát ioncserélő anyagok a kereskedelemben beszerezhetők. Ezek az alumíniumszilikátok lehetnek kristályos vagy amorf szerkezetűek és lehetnek természetes vagy szintetikus eredetűek. Alumínium-szilikát ioncserélő anyagok előállítási eljárását ismerteti a 3 985 669 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Krummel és mások; 1976. október 12.), melyet itt hivatkozásként említünk. A célj ainkra használható előnyös, szintetikus, kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagok Zeolit A, Zeolit P (B), és Zeolit X elnevezésen szerezhetők be. Egy különösen előnyös kiviteli alak esetében a kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyag képlete (IX) mely képletben x jelentése 20 és 30 közötti szám, különösen 27; ez az anyag Zeolit A-ként ismert.

Az alumínium-szilikát szemcsemérete átmérőben előnyösen 0,1-10 μ.

A polifoszfátok specifikus példái az alkálifém-tripolifoszfátok, a nátrium-, kálium- és ammónium-pirofoszfát, a nátrium- és kálium-ortofoszfát, a nátrium-poli(metafoszfát), melynek polimerizációfoka 6-21, és a fitsav sói.

A foszfonát lebegtetőszer-sók például az etán-1-hidroxi-l,l-difoszfonát vízoldható sói, különösen nátrium- és káliumsója, a metilén-difoszfonsav vízoldható sói, például trinátrium és trikáliumsói, és a szubsztituált metilén-difoszfonsavak vízoldható sói, mint a trinátrium- és trikálium-etilidén-, izopropilidén-, benzil-metilidén- és halometilidén-foszfonátok. Az említett foszfonát lebegtetőszer-sókat ismertetik a 3 159 581 és a 3 213 030 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások (Diehl; 1964. december 1., és 1965. október 19.); a 3 422 021 számú (Roy; 1969. január 14.); valamint a 3 400 148 és a 3 422 137 számú (Quimby; 1968. szeptember 3. és 1969 január 14.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk.

A polikarboxilát lebegtetőszer általában sav formában adható a készítményhez, de semlegesített só formában is. Ha só formában alkalmazzuk őket, akkor az alkálifém-, mint nátrium-, kálium- és lítiumsók, különösen a nátriumsók vagy az ammónium- és szubsztituált ammónium-(például alkanol-ammónium-) sók előnyösek.

A polikarboxilát lebegtetőszerek közé számos használható anyagcsoport tartozik. Az egyik fontos ilyen polikarboxilát csoportot képezik az éter-polikarboxilátok. Számos, detergens lebegtetőszerként használható éter-polikarboxilátot ismertettek már. Használható éter-polikarboxilátok közé tartoznak az oxi-diszukcinátok, melyeket a 3 128 287 számú (Berg; 1964. április 7.) és a 3 635 830 számú (Lamberti és mások; 1972. január 18.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertetnek, melyeket itt hivatkozásként említünk.

A jelen találmány szerint lebegtetőszerként használható éter-polikarboxilátok egy speciális típusát alkotják a (X) általános képletű vegyületek, mely képletben A jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport;

B jelentése hidrogénatom vagy

-O-CH(COOX)-CH2(COOX) képletű csoport; és X jelentése hidrogénatom vagy sóképző kation.

Ha például ebben az általános képletben mind A, mind B jelentése hidrogénatom, akkor a vegyület az oxi-diborostyánkősav és vízoldható sói. Ha A jelentése hidroxilcsoport és B jelentése hidrogénatom, akkor a vegyület a borkösav-monoborostyánkősav (TMS) és vízoldható sói. Ha A jelentése hidrogénatom és B jelentése -O-CH(COOX)-CH2(COOX), akkor a vegyület a borkősav-diborostyánkősav (TDS) és vízoldható sói. E lebegtetőszerek keverékei különösen előnyösen használhatók erre a célra. Különösen előnyösek a TMS és TDS 97 : 3 és 20 : 80 közötti TMS : TDS tömegarányú keverékei. Ezeket a lebegtetőszereket a 4 663 071 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Bush és mások; 1987. május 5.) ismerteti.

Alkalmas éter-polikarboxilátok közé gyűrűs vegyületek, különösen aliciklusos vegyületek is tartoznak, mint a 3 923 679; 3 825 163; 4 158 635; 4 120 874 és 4 102 903 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban leírt aliciklusos vegyületek. A leírásokat itt hivatkozásként említjük.

Egyéb, használható mosó lebegtetőszerek közé tartoznak a (XI) általános képletű hidroxi-polikarboxilátok - mely képletben

M jelentése hidrogénatom vagy olyan kation, melynek sója vízoldható, előnyösen alkálifém-, ammónium vagy szubsztituált ammónium-kation, n jelentése 2-től 15-ig terjedő szám (előnyösen 2-10, még előnyösebben n átlagértéke 2-4) és az

R szubsztituensek mindegyikének jelentése ugyanaz vagy különböző és lehet: hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos szubsztituált alkilcsoport (R jelentése előnyösen hidrogénatom).

Még további éter-polikarboxilátok közé tartoznak a malein-savanhidrid etilénnel vagy vinil-metil-éterrel, l,3,5-trihidroxi-benzol-2,4,6-triszulfonsawal vagy karboxi-metil-oxi-borostyánkősawal képezett kopolimerei.

Szerves polikarboxilát lebegtetőszerek közé tartoznak a poliecetsavak különféle alkálifém-, ammónium- és szubsztituált ammóniumsói is. Poliecetsav lebegtetőszer sók például az etiléndiamin-tetraecetsav és a nitrilo-triecetsav nátrium-, kálium-, lítium-, ammónium- és szubsztituált ammóniumsói.

Ide tartoznak a polikarboxilátok is, mint a mellitsav, borostyánkősav, polimaleinsav, benzol-1,3,5-trikarboxilsav, benzol-pentakarboxilsav és a karboxi-metil-oxi-borostyánkősav és ezek oldható sói.

A citromsavnak és sóinak, mint poliacetál lebegtetőszereknek, különös jelentősége van nagy mosóhatású

HU 213 363 Β folyékony mosószer-receptúrákban, de granulált készítményekben is használhatók. Alkalmas sók közé a fémsók, mint a nátrium-, kálium- és lítiumsó, valamint az ammónium- és szubsztituált ammóniumsók tartoznak.

Egyéb karboxilát lebegtetőszerek közé tartoznak a karboxilezett szénhidrátok, amelyeket a 3 723 322 számú (Diehl; 1973. március 28.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet, melyet itt hivatkozásként említünk.

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények céljára ugyancsak alkalmasak a 4 566 984 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Bush; 1986. január 28.) ismertetett 3,3-dikarboxi-4-oxa-l,6-hexándioátok és rokon vegyületeik. Használható borostyánkősav lebegtetőszerek közé tartoznak az 5-20 szénatomos alkil-borostyánkősavak és sóik. Egy különösen előnyös ilyen típusú vegyület a dodecil-borostyánkősav. Az alkil-borostyánkősavak tipikusan R-CH(COOH)CH₂(COOH) általános képletüek, vagyis a borostyánkősav olyan származékai, melyek képletében R jelentése szénhidrogéncsoport, például 10-20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, ahol az R hidroxil-, szulfo-, szulfoxi- vagy szulfon szubsztituensekkel lehet helyettesítve, mint ezt a fent említett szabadalmi leírások leírják.

A borostyánkősav lebegtetőszereket előnyösen vízoldható sóik, mint nátrium-, kálium-, ammónium- és alkanol-ammónium-sójuk alakjában használjuk.

A borostyánkősav lebegtetőszerek speciális példái a lauril-szukcinát, palmitil-szukcinát, 2-dodecenil-szukcinát (előnyös), 2-pentadecenil-szukcinát és hasonlók. Ebből a csoportból a lauril-szukcinátok az előnyös lebegtetőszerek, melyeket a 0 200 263 számú európai találmányi bejelentés (nyilvánosságrahozatal: 1986. november 5.) ír le.

Használható lebegtetőszerek például a nátrium- és kálium-karboxi-metil-oxi-malonát, karboxi-metil-oxi-szukcinát, cisz-ciklohexán-hexakarboxilát, cisz-ciklopentán-tetrakarboxilát, vízoldható poliakrilátok is (ezek a 2000 feletti molekulatömegű poliakrilátok hatékonyan használhatók diszpergálószerként is) és a maleinsav vinil—metil-éterrel vagy etilénnel képezett kopolimerei.

Egyéb alkalmas polikarboxilátok a 4 144 226 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Crutchfíeld és mások; 1979. március 13.) ismertetett poliacetál-karboxilátok. A leírást itt hivatkozásként említjük. Ezek a poliacetál-karboxilátok úgy állíthatók elő, hogy polimerizációs körülmények között egy glioxilsav-észtert és egy polimerizációs iniciátort hozunk össze egymással. A kapott poliacetál-karboxilát-észtert azután kémiailag stabilis végcsoportokkal zárjuk le, hogy a poliacetál-karboxilátot lúgos oldatban végbemenő gyors depolimerizáció ellen stabilizáljuk, a megfelelő sóvá alakítjuk át és egy felületaktív anyaghoz adjuk.

Polikarboxilát lebegtetőszereket ismertet a 3 308 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Diehl; 1967. március 7.) is, melyet itt hivatkozásként említünk. Ilyen anyagok közé tartoznak az alifás karboxilsavak homo- és kopolimerjeinek, mint a maleinsavnak, itakonsavnak, mezakonsavnak, fumársavnak, akonitsavnak, citrakonsavnak és metilén-malonsavnak vízoldható sói.

Egyéb, a szakterületen ismert szerves lebegtetőszerek ugyancsak használhatók, például a hosszú szénhidrogénláncot tartalmazó monokarboxilsavak és oldható sóik. Ezek közé tartoznak az általában „szappanokénak nevezett anyagok. Tipikusan 10-20 szénatomos lánchosszúságú ilyen vegyületeket használunk. A szénhidrogén telített vagy telítetlen lehet.

Enzimek

A jelen találmány szerinti mosószerkészítményekbe deterzív enzimek építhetők be számos meggondolásból, így például protein alapú, szénhidrát alapú vagy triglicerid alapú szennyezések eltávolítása vagy textíliák átszínezésének megelőzése céljából. A bedolgozandó enzimek közé tartoznak a proteázok, amilázok, lipázok, cellulázok és peroxidázok, valamint ezek keverékei. Ezek bármilyen alkalmas eredetűek lehetnek, így növényi, állati, bakteriális, gomba vagy élesztő eredetűek. Kiválasztásukat azonban számos tényező befolyásolja, így a pH-aktivitás és/vagy stabilitási optimum, a termikus stabilitás, az aktív detergensekkel, lebegtetőszerekkel szembeni stabilitás, stb. Ilyen vonatkozásban a bakteriális vagy gomba eredetű enzimek az előnyösek, mint a bakteriális amilázok és proteázok, valamint a gomba eredetű cellulázok.

Alkalmas proteázok például a szubtilinek, amelyeket a B.subtilis és a B.licheniforms bizonyos törzseiből nyernek. Egy másik alkalmas proteázt egy Bacillus törzsből nyernek, ennek maximális aktivitása van a 8-12 pH tartományban, a Novo Industries A/S cég fejlesztette ki és forgalmazza ESPERASE® védjegyzett név alatt. Ennek és ezzel analóg enzimeknek az előállítását a Novo cég az 1 243 784 számú brit szabadalmi leírása írja le. Protein alapú szennyezések eltávolítására alkalmas, a kereskedelemben beszerezhető proteolitikus enzimek a Novo Industries A/S (Dánia) cég ALCALASE® és SAVINASE® védjegyzett néven, és az International Bio-Synthetics, Inc. cég (Hollandia) MAXATASE® védjegyzett néven árusított enzimjei.

A proteolitikus enzimek kategóriájában különösen a folyékony mosószer készítmények céljára szolgáló enzimeket itt Proteáz A és Proteáz B-ként említjük. A Proteáz A-t és előállítási módszereit a 130 756 számú európai találmányi bejelentés írja le (nyilvánosságrahozatal: 1985. január 9.), melyet itt hivatkozásként említünk. A Proteáz B olyan proteolitikus enzim, amely a Proteáz A-tól abban különbözik, hogy aminosav szekvenciájának 217 helyzetében a leucint tirozin helyettesíti. A Proteáz B-t a 87303761.8 [USSN 07/578 760 = = PCT/US91/06980, közzétéve WO 92/06160; 87303761.8 számú európai találmányi bejelentés = 0 251 446 számú európai szabadalmi leírás, közzététel:

1988. január 7., USNN 740 446 = 0 170 386 számú európai szabadalmi leírás] sorozatszámú európai találmányi bejelentés (1987. április 28.) írja le, melyet itt hivatkozásként említünk. Proteáz B előállítási módszereket ismertet a 130 756 számú európai találmányi beje10

HU 213 363 Β lentés is (Bott és mások; nyilvánosságra hozatal: 1985. január 9.), melyet itt hivatkozásként említünk.

Az amilázok közé tartoznak például az egy speciális B.licheniforms törzsből nyert amilázok, melyeket részletesebben az 1 296 839 számú brit szabadalmi leírás (bejelentő: Novo) ír le, melyet az előzőekben hivatkozásként említettünk.

Amílolitikus proteinek közé tartoznak például a RADIAPSE®, az International Bio-Synthetics, Inc. és a TERMAMYL®, a Novo Industries cég terméke.

A jelen találmány céljára használható cellulázok közé mind bakteriális, mind gombaeredetű cellulázok tartoznak. Ezek pH-optimuma 5 és 9,5 között van. Alkalmas, a Humicola insolensből előállított, gombaeredetü cellulázokat ismertet a 4 435 307 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Barbesgoard és mások; 1984. március 6.), melyet itt hivatkozásként említünk. Alkalmas cellulázokat ismertetnek az A-2 075 028, A-2 095 275 számú brit szabadalmi leírások, valamint a 2 247 832 számú német szabadalmi közzétételi leírás is.

Ilyen cellulázok például az egyik Humicola insolens törzs (Humicola grisea var. thermoidea) által, különösen a DSM 1800 Humicola törzs által termelt cellulázok, valamint a Bacillus N egy gombájának vagy az Aeromonas fajtához tartozó, celluláz 212-t termelő gomba cellulázai, és egy tengeri puhatestü állat (a Dolabella Auricula Solander) hepatopancreas-ából extrahált celluláz.

Mosószerekben történő használatra alkalmas lipáz enzimek közé tartoznak a Pseudomonas csoport, mint a Pseudomonas stutzeri ATCC 19.154 mikroorganizmusai által termelt lipázok, melyeket az 1 372 034 számú brit szabadalmi leírás ír le, melyet itt hivatkozásként említünk. Alkalmas lipázok közé tartoznak azok, amelyek pozitív immunológiai kereszt-reakciót mutatnak a lipáz antitesttel, és amelyeket a Pseudomonas fluorescens IÁM 1057 mikroorganizmus termel. Ezt a lipázt és tisztításának egy módját az 53-20487 számú japán találmányi bejelentés írja le (nyilvánosságra hozatal: 1978. február 24.). Ez a lipáz az Amano Pharmaceutical Co. Ltd., Nagoya, Japán cégtől szerezhető be Lipase P „Amano” védjegyzett elnevezésen, melyet a továbbiakban „Amano-P”-nek jelölünk. A jelen találmány e lipázainak az Amano-P antitesttel pozitív immunológiai keresztreakciót kell mutatnia a sztenderd, jól ismert, Ouchterlony-féle (Acta. Med. Scan., 133. köt., 76-79. old.; 1950) immunodiffúziós eljárás során. Ezeket a lipázokat és Amano-P-vel történő immunológiai kereszt-reakciójuk egy vizsgálati módszerét a 4 707 291 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Thom és mások; 1987. november 17.) írja le, melyet itt hivatkozásként említünk. Tipikus példái ennek az Amano-P lipáz, a Pseudomonas fragi FERM P 1339-ből eredő lipáz (amely az Amano-B védjegyzett néven szerezhető be), a Pseudomonas nitroreducens var. lipolyticum FERM P 1338 (amely Amano-CES védjegyzett néven kapható), a Chromobacter viscosum var. lipolyticum NRRLB 3673, amely a Toyo Jozo Co., Tagata, Japán cégtől szerezhető be; továbbá a

Chromobacter viscosum lipázok, az U.S. Biochemical Corp., USA és a Dísoynth Co., Hollandia cég gyártmányai, valamint a Pseudomonas gladioli-ból származó lipázok. Egy különösen preferált lipáz enzimet gyárt és forgalmaz a Novo Industri A/S, Dánia cég Lipolase védjegyzett elnevezésen (Biotechnology Newswatch,

1988. március 7., 6. old.), amelyet más alkalmas lipázokkal együtt a 0 258 068 számú európai szabadalmi leírás (bejelentő: Novo) említ, melyet itt hivatkozásként említünk.

A peroxidáz enzimeket oxigénforrás anyagokkal, például perkarbonátokkal, perborátokkal, perszulfátokkal, hidrogénperoxiddal, stb. kombinálva használjuk. „Oldatban történő fehérítésre” használjuk őket, vagyis arra, hogy a mosási műveletek során szubsztrátumokról eltávolított színezékek vagy pigmentek más, az oldatban jelenlévő szubsztrátumokra történő átvitelét megelőzzük. A peroxidáz enzimek a szakterületen ismertek, ezek közé tartozik például a lóretek peroxidáz, lignináz és haloperoxidáz, például klór- vagy bróm-peroxidáz. Peroxidáz tartalmú detergens készítményeket ismertet például a 89/099813 számú PCT nemzetközi találmányi bejelentés (O. Kirk; bejelentő: Novo Industries A/S;

1989. október 19.) melyet hivatkozásként említünk.

Enzim anyagok széles választékát és ezek szintetikus mosószer-granulátumokba történő beépítését ismerteti a

553 139 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is (McCarty és mások; 1971. január 5.), melyet hivatkozásként említünk. Enzimeket ismertetnek továbbá a4 101 457 számú (Piacé és mások; 1978. július 18.) és 4 507 219 számú (Hughes; 1985. március 26.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyeket hivatkozásként említünk. Folyékony mosószerkészítményekben használható enzim anyagokat és ilyen készítményekbe történő bedolgozásukat írja le a

261 868 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Hóra és mások; 1981. április 14.), melyet szintén hivatkozásként említünk.

Az enzimeket általában a készítmény egy grammjára számítva 5 mg-ig terjedő aktív enzim mennyiségben, tipikusabban 0,05 mg-tól 3 mg-ig terjedő aktív enzim mennyiségben adjuk a készítményhez.

A granulált mosószereknél az enzimeket előnyösen velük szemben iners adalékanyagokkal vonjuk be vagy szemcsézzük, hogy minimálisra csökkentsük a porzást és javítsuk a tárolási stabilitást. Az erre szolgáló eljárások a szakmában jól ismertek. Folyékony készítmények esetében előnyösen enzimstabilizáló rendszert használunk. Vizes mosószerkészítmények enzimstabilizálási technikái a szakterületen jól ismertek. Az egyik ilyen vizes oldatok stabilizálására szolgáló technika például abban áll, hogy kalcium-acetát, kalcium-formiát vagy kalcium-propionát forrásból eredő kalciumionokat használunk. A kalciumionok rövidszénláncú karboxilsav-sókkal, előnyösen formiátokkal kombinálva használhatók. Lásd például a 4 318 818 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Letton és mások; 1982. március 9.), melyet itt hivatkozásként említünk. Poliolok, mint glicerin vagy szorbit, továbbá alkoxi-alkoholok, dialkil-glikol-éterek, többértékű alkoholok

HU 213 363 Β polifunkciós alifás aminokkal (például alkanol-aminokkal, mint dietanol-aminnal, trietanol-aminnal, di-izopropanol-aminnal, stb.) képezett keverékei, valamint bórsav vagy alkálifém-borát használatát is javasolták. Enzimstabilizálási technikákat ismertetnek és ilyen példákat írnak le a 4 261 868 számú (Hóm és mások; 1981. április 14.) és 3 600 319 számú (Gedge és mások; 1971. április 17.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, és a 0 199 405 számú európai találmányi bejelentés közlemény; bejelentési szám: 86200586.5 (Venegas; közzététel: 1986. október 29.). Bórsavat és borátot nem tartalmazó stabilizátorok az előnyösek. Enzimstabilizáló rendszereket írnak le a 4 261 868, a 3 600 319 és a 3 519 570 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások is.

Fehérítöszer-készítmények-fehérítöszerek és fehérítőszer-aktivátorok

A jelen találmány szerinti mosószer-készítmények fehérítőszert, vagy fehérítöszert és ezen kívül egy vagy több fehérítőszer-aktivátort tartalmazó fehérítőszer-készítményt tartalmazhatnak. Ha ilyen fehérítő adalékokat alkalmazunk, akkor azok a mosószerkészítmény

1-20 tömeg%-át, tipikusabban 1-10 tömeg%-át képezik. Nem folyékony készítményekben, például granulált mosószerekben fehérítő készítményeket csak opcionálisan használunk. A fehérítőszer-aktivátorok mennyisége tipikusan 0,1-60 tömeg%-a, tipikusabban 0,5—40 tömeg%-a a fehérítőszer-készítménynek.

Az itt használt fehérítőszerek bármilyen, a textília tisztításánál, kemény felület tisztításánál vagy bármely más tisztítási célra jelenleg ismert vagy a későbbiekben majd ismertté váló fehérítőszerek lehetnek.

A használható fehérítőszerek egyik használható kategóriáját a perkarboxilsav fehérítőszerek és sóik képezik. Ezeknek a szereknek alkalmas példái a monoperoxi-ftalát-hexahidrát, a metaklór-perbenzoesav magnéziumsója, a 4-(nonil-amino)-4-oxo-peroxi-vajsav és a diperoxi-dodekándionsav. Ilyen fehérítőszereket ismertetnek a 4 483 781 számú (Hartman; 1984. november 20.), és a 740 446 [USSN 07/578 760 = PCT/US91/06980, közzétéve W092/06160; 87303761.8 számú európai találmányi bejelentés = 0 251 446 számú európai szabadalmi leírás, közzététel: 1988. január 7., USNN 740 446 = = 0 170 386 számú európai szabadalmi leírás] számú (Bums és mások; 1985. június 3.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, illetve találmányi bejelentés; a 0 133 354 számú európai találmányi bejelentés (Banks és mások; közzététel: 1985. február 20.), valamint a 4 412 934 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Chung és mások; 1983. november 1.), melyek mindegyikét hivatkozásként említjük.

Ilyen előnyös fehérítőszerek közé tartozik a 6-(nonil-amino)-6-oxo-peroxi-kapronsav is, melyet a 4 634 551 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Bums és mások; 1987. január 6.) ír le, melyet hivatkozásként említünk.

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények általában valamely peroxigén fehérítőszert, szokásos módon egy szervetlen perhidrát fehérítőszert tartalmaznak, normális körülmények között nátriumsója alakjában.

Alkalmas perhidrát fehérítőszer bármely szervetlen só, mint perborát, perkarbonát, perfoszfát vagy perszilikát só lehet, de szokásos módon valamely alkálifém-, mint nátrium-perborát vagy -perkarbonát. A nátrium-perborát az NaBCEUCb képletű monohidrát vagy az NaBO₂H2O2'3H2O képletű tetrahidrát lehet.

Az előnyös perhidrát a nátrium-perkarbonát, egy addíciós vegyület, melynek képlete 2Na2CO₃ ^-3H₂O₂, és a kereskedelemben kristályos szilárd anyagként kapható. A legtöbb, kereskedelemben beszerezhető anyag kis mennyiségű nehézfém-komplexképző anyagot, mint EDTA-t, l-hidroxi-etilidén-l,l-difoszfonsavat (HEDP) vagy amino-foszfonátot tartalmaz, amelyet a gyártási eljárás folyamán dolgoznak be a mosószerkészítménybe. Bár a perkarbonát további védelem nélkül építhető be a mosószerkészítménybe, az ilyen készítményeket előnyösen bevonattal ellátott anyagként alkalmazzák. Különféle bevonatok használhatók, de a leggazdaságosabb az 1,6 : 1-től 3,4: 1-ig teqedő, előnyösen 2,8 :1 SiO₂ : Na₂O mólarányú nátrium-szilikát, amelyet vizes oldat alakjában alkalmazunk úgy, hogy 2-10 tömeg% előnyösen 3-5 tömeg% szilikát szilárdanyag-tartalma legyen a perkarbonátnak. A bevonatba magnézium-szilikát is beépíthető.

A peroxigén fehérítőszereket előnyösen fehérítőszer aktivátorokkal kombináljuk, ami az aktivátomak megfelelő peroxisavnak in situ képződéséhez vezet vizes oldatban (vagyis a mosási eljárás folyamán).

A fehérítőszer-aktivátorok széles választéka használható, ilyen példákat ismertet a 4 179 390 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Spadini és mások). Előnyös fehérítőszer-aktivátorok közé tartoznak a tetraacetil-alkilén-diamin, különösen a tetraacetil-etilén-diamin (TAED), a tetraacetil-glikuril (TAGÚ), valamint a (XII) általános képletű vegyületek, mely képletben R jelentése 1-18 szénatomos alkilcsoport, ahol a leghosszabb, a karbonilcsoport szénatomjától terjedő, azt is magábafoglaló lineáris alkillánc 6-10 szénatomot tartalmaz, és L jelentése kilépő csoport, amelynek megfelelő sav pKa értéke a 4-13 tartományban van. Ezeket a fehérítőszer aktivátorokat a 4 915 854 számú (Mao és mások; 1990. április 10.) és a 4 412 934 számú, előzőekben említett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások írják le.

Az oxigén fehérítőszerektől eltérő fehérítőszerek is ismeretesek a szakterületen és felhasználhatók a jelen találmány céljaira. Egy különös érdeklődésre számot tartó, nem-oxigén fehérítöszer-típust képeznek a fotóaktivált fehérítöszerek, mint a szulfonált cink- és/vagy alumínium-ftalocianin. Ezek az anyagok a mosási művelet alatt rakhatók le a szubsztrátumra. Fénnyel történő besugárzás hatására oxigén jelenlétében, mint olyankor, amikor a ruhát szabadban száradni terítik ki, a szulfonált cink-ftalocianin aktiválódik, következésképpen a szubsztrátum fehérítődik. Az előnyös cink-ftalocianint és egy fotóaktivált fehérítést eljárást a 4 033 718 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le (Holcombe és mások; 1977. július 5.), melyet hivatko12

HU 213 363 Β zásként említünk. A mosószerkészítmény tipikusan 0,025-1,25 tömeg% szulfonált cink-ftalocianint tartalmaz.

Polimer szennyleválasztó szer

Bármely, a szakemberek által ismert polimer szennyleválasztó szer használható a találmány szerinti mosószerkészítményekben. A polimer szennyleválasztó szereket az jellemzi, hogy mind hidrofil, mind hidrofób szegmenseik vannak, az előbbiek hidrofilizálják a hidrofób szálak, mint poliészter- és nejlonszálak felületét, az utóbbiak elősegítik a hidrofób szálakra történő lerakódást, azokon megtapadnak a mosási és öblítési ciklusok alatt, és ily módon a hidrofil szegmensek lehorgonyzását segítik elő. Ez lehetővé teheti, hogy a szennyleválasztó szerrel történő kezelés után előforduló elszennyeződések a későbbi mosási folyamatok során könnyebben legyenek tisztíthatok.

Polimer szennyleválasztó szerek közé tartoznak cellulóz-származékok, mint a hidroxi-éter-cellulóz-polimerek, etilén-tereftalát vagy propilén-tereftalát poli(etilénoxid)-dal vagy propilén-oxid-tereftaláttal képezett blokk-kopolimerjei és hasonlók.

Szennyleválasztó szerként hatásos cellulóz-származékok beszerezhetők a kereskedelemben, ezek közé tartoznak a cellulóz-hidroxi-éterek, mint a Methocel® (Dow gyártmány).

Cellulóz szennyleválasztó szerek az 1-4 szénatomos alkil- és 4 szénatomos hidroxi-alkil-cellulózok is, mint a metil-cellulóz, etil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz és hidroxi-butil-metil-cellulóz. Szennyleválasztó polimerként használható cellulózszármazékok egy választékát ismerteti a 4 000 093 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Nicol és mások; 1976. december 28.), melyet hivatkozásként említünk.

Polivinil-észter hidrofób szegmensekkel jellemzett szennyleválasztó szerek közé tartoznak a polivinil-észter ojtásos kopolimeijei, például poli(alkilén-oxid)gerincre, mint poli(etilén-oxid)gerincre ojtott 1-6 szénatomos vinilészterek, előnyösen poli(vinil-acetát). A szakterületen ismert ilyen anyagokat ír le a 0 219 048 számú európai találmányi bejelentés (Kud és mások; 1987. április 22.). Kereskedelemben kapható, alkalmas ilyen szennyleválasztó szerek közé tartoznak a SOKALAN® típusú anyagok, például a SOKALAN®HP-22, amely a BASF cégtől (Németország) szerezhető be.

Egy előnyös szennyleválasztó szertípus az etilén-tereftalát és poli(etilén-oxid)-tereftalát random kopolimer. Közelebbről, ezeket a polimereket etilén-oxi- tereftalát és poli(etilén-oxid)-tereftalát ismétlődő egységek képezik, ahol az etilén-tereftalát egységek PEOtereftalát [PEO = poli(etilén-oxid] egységekhez viszonyított mólaránya 25 : 75 és 35 : 65 között van, és a nevezett PEO-tereftalát egységek 300—2000 molekulatömegü poli(etilén-oxid)-ot tartalmaznak. Ennek a polimer szennyleválasztó szemek a molekulatömege a 25000-55000 tartományban van. Lásd a 3 959 230 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Hays; 1976. május 25.), melyet hivatkozásként említünk. Lásd szintén a 3 893 929 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Basadur; 1975. július 8.), amely hasonló kopolimereket ismertet (és amelyet ugyancsak hivatkozásként említünk ).

Egy másik előnyös polimer szennyleválasztó szer egy olyan poliészter, amelynek etilén-tereftalát ismétlődő egységei vannak, amelyek 10-15 tömeg% etilén- tereftalát egységet és 90-80 tömeg% poli(oxi-etilén)-tereftalát egységet tartalmaznak, mely utóbbiak 300-5000 átlag molekulatömegü poli(oxi-etilén)-glikolból származnak, és a polimer vegyület etilén-tereftalát és poli(oxi-etilén)-tereftalát egységeinek mólaránya 2 : 1 és 6 : 1 között van. Ilyen polimerek például a kereskedelemben kapható ZELCON® 5126 (DuPont gyártmány) és MILEASE®T (ICI gyártmány). Ezeket a polimereket és előállítási módszereiket részletesebben a 4 702 857 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás írja le (Gosselink; 1987. október 17.), melyet hivatkozásként említünk.

Egy másik előnyös polimer szennyleválasztó szer egy lényegében lineáris oligomer észter szulfonált terméke, amely tereftaloil- és oxi-alkilén-oxi- ismétlődő csoportokból álló oligomer észter gerincből és ehhez a gerinchez kovalens kötéssel kapcsolódó végcsoportokból van képezve. Nevezett szennyleválasztó szer allil-alkohol-etoxilát, dimetil-tereftalát és 1,2-propilén-diol-származék, melyben minden oligomer végcsoportjainak átlagban összesen 1^4- szénatomos szulfonátcsoportja van. Ezeket a szennyleválasztó szereket részletesen a 4 968 451 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (J. J. Scheibel és Ε. P. Gosselink; 1990. január 29.; sorszám; 07/474 709) írja le, melyet hivatkozásként említünk.

Egyéb, alkalmas polimer szennyleválasztó szerek közé tartoznak az etil- vagy metil-végcsoportú 1,2-propilén-tereftalát-poli(oxi-etilén) tereftalát poliészterek, melyeket a 4 711 730 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Gosselink és mások; 1987. december 8.); a 4 721 580 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Gosselink; 1988. január 26.) szerinti, anionos végcsoportú oligomer észterek, melyekben az anionos végcsoportok polietilénglikolból (PEG) származó szulfo-polietoxi-csoportokból állnak; a 4 702 857 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Gosselink; 1987. október 27.) szerinti poliészter blokk-oligomer vegyületek, melyeknek olyan X-(OCH2CH2)_n általános képletű polietoxi végcsoportjaik vannak, mely képletben n jelentése 12-től 43-ig terjedő szám, és X jelentése 1—4 szénatomos alkil- vagy előnyösen metilcsoport. E szabadalmi leírások mindegyikét hivatkozásként említjük.

További szennyleválasztó polimerek közé tartoznak a 4 877 896 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Maldonado és mások; 1989. október 31.) szerinti szennyleválasztó polimerek. A hivatkozásként említett leírás anionos, különösen szulfoaroil végcsoportú tereftalátésztereket ismertet. A tereftalát észterek a szimmetrikusan szubsztituált oxi-l,2-alkilénoxiegységeket tartalmaznak.

Amennyiben használjuk őket, úgy a szennyleválasztó szerek általában a jelen találmány szerinti mosószerké13

HU 213 363 Β szítmények 0,01-10,0%-át, előnyösen 0,1-5,0%-át, még előnyösebben 0,2-3,0 tömeg%-át képezik.

Kelátképző szerek

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények adott esetben egy vagy több vas és mangán kelátképző szert is tartalmaznak lebegtetőszer-segédanyagként. Ezek a kelátképző szerek lehetnek amino-karboxilátok, amino-foszfonátok, polifimkcionálisan helyettesített aromás kelátképző szerek és ezek keverékei, az alábbiak szerint. Anélkül, hogy elmélethez kívánnánk kötni magunkat, úgy véljük, hogy ezeknek az anyagoknak az előnyös hatása részben azon különleges képességüknek tulajdonítható, hogy oldható kelátok képzése útján eltávolítják a vas- és mangánionokat a mosóoldatokból.

A találmány szerinti készítményekben adott esetben kelátképző szerként használható amino-karboxilátoknak egy vagy két, előnyösen legalább két (XIII) általános képletű szerkezeti eleme lehet, mely képletben M jelentése hidrogénatom, alkálifématom, ammónium- vagy szubsztituált ammóniumcsoport (például etanol-amin-csoport), és

X jelentése 1 -tői 3-ig terjedő szám, előnyösen 1.

Ezek az amino-karboxilátok előnyös módon nem tartalmaznak 6-nál több szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportokat. Működő amino-karboxilátok az etilén-diamin-tetraacetát, N-hidroxi-etil-etilén-diamin-triacetát, nitrilo-triacetát, etilén-diamin-tetrapropionát, trietilén-tetramin-hexaacetát, dietilén-triamin-pentaacetát és etanol-diglicin, ezek alkálifém-, ammónium- és szubsztituált ammóniumsói és ezek keverékei.

Amino-foszfonátok is alkalmasak a jelen találmány szerinti mosószerkészítmények kelátképző szereként, ha a mosószerkészítménynek legalább egy alacsony foszfortartalma megengedett. Használhatók az egy vagy több, előnyösen legalább két (XIV) általános képletű szerkezeti egységet tartalmazó vegyületek, mely képletben

M jelentése hidrogénatom, alkálifématom, ammónium- vagy szubsztituált ammóniumcsoport és

X jelentése l-töl 3-ig terjedő szám, előnyösen 1.

Ilyen vegyületek az etilén-diamin-tetrakisz-metilén-foszfonátok, a nitrilo-trisz-metilén-foszfonátok és a dietilén-triamin-pentakisz-metilén-foszfonátok. Ezek az amino-foszfonátok előnyösen nem tartalmaznak 6-nál több szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportokat. Az alkiléncsoportokat a szerkezeti elemek egymás között megoszthatják.

Ezekben a készítményekben polifunkciósan szubsztituált aromás kelátképző szerek is használhatók. Ezek a vegyületek lehetnek olyan (XV) általános képletűek, mely képletben az R szubsztituens legalább egyike -SO3H vagy -COOH csoport vagy ezek oldható sói és ezek keverékei. A 3 812 044 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Connor és mások; 1974. május 21.), melyet itt hivatkozásként említünk, polifűnkciósan szubsztituált aromás kelátképző és komplexképző szereket ismertet. Előnyös, savformájú ilyen típusú vegyületek a dihidroxi-diszulfo-benzolok, mint az l,2-dihidroxi-3,5-diszulfo-benzol. Az alkalmas mosószerkészítmények ezeket az anyagokat alkálifém-ammónium- vagy szubsztituált ammónium- (például monovagy trietanol-amin-) sók alakjában tartalmazhatják.

Ha használjuk őket, akkor ezek a kelátképzö szerek a jelen találmány szerinti mosószerkészítmények 0,1-10 tömeg%-át képezik. Még előnyösebben a kelátképző szerek 0,1-3,0 tömeg%-át képezik az ilyen készítményeknek.

Agyagos szennyezést eltávolító/újralerakódást gátló szerek

A jelen találmány szerint használható agyagos szennyezést eltávolító/újralerakódást gátló szerek közé tartoznak a polietilénglikolok és olyan vízoldható etoxilezett aminok, melyeknek agyagos szennyezést eltávolító és újralerakódást gátló tulajdonságai vannak.

A találmány szerinti mosószerkészítményekben használható polietilénglikol vegyületek 400-10 0000, előnyösen 1000-20 000, még előnyösebben 2000-12 000, legelőnyösebben 4000-8000 molekulatömegűek. Ilyen vegyületek a kereskedelemben Carbowax® néven (az Union Carbide, Danbury, Comm. cégtől) szerezhetők be.

A vízoldható etoxilezett aminok előnyösen;

(1) (XVI) általános képletű etoxilezett monoaminok, (2) (XVII), (XVIII) vagy (XIX) általános képletű etoxilezett diaminok, (3) (XX) általános képletű etoxilezett poliaminok, (4) (XXI) általános képletű etoxilezett amin polimerek vagy (5) ezek keverékei; ahol

A¹ jelentése (a), (b), (c), (d), (e),

OOO I! II II

-CO-, -OCO-, -OC-, (f) képletű csoport vagy oxigénatom;

R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilvagy hidroxi-alkil-csoport;

R¹ jelentése 2-12 szénatomos alkilén-, hidroxi-alkilén-, alkenilén-, arilén- vagy alkariléncsoport vagy 2-től 20-ig térj edő számú oxi-alkilén-egységet tartalmazó

2-3 szénatomos oxi-alkilén-molekularész, feltéve, hogy O-N kötések nem képződnek;

R² szubsztituensek mindegyikének jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy hidroxi-alkil-csoport, az L-X szubsztituens rész vagy a két R² szubsztituens a -(CH2)r vagy -A²-(CH2)S- molekularészt képezi, ahol A² jelentése -O- atom vagy -CH2- csoport, r jelentése 1 vagy 2, s jelentése 1 vagy 2 és r+s jelentése 3 vagy 4;

X jelentése nemionos vagy anionos csoport vagy ezek keveréke;

R³ jelentése szubsztituált 3-12 szénatomos alkil-, hidroxi-alkil-, alkenil-, aril- vagy szubsztitúciós helyekkel rendelkező alkil-aril-csoport;

R⁴ jelentése 1-12 szénatomos, alkilén-, hidroxi-alkilén-, alkenilén-, arilén- vagy alkil-arilén-csoport vagy 2-3 szénatomos oxi-alkilén-molekularész, amelynek 2-től 20-ig terjedő számú oxialkilén-egysége van, feltéve, hogy 0-0 vagy 0-N kötések nem képződnek;

HU 213 363 Β

L jelentése hidrofil lánc, amely az

-[(R⁵O)_m(CH2CH2O)_n]~ poli(oxi-alkilén)-molekularészt tartalmazza, melyben R⁵ jelentése

3- 4 szénatomos alkilén- vagy hidroxi-alkilén-csoport és m, valamint n jelentése olyan szám, hogy s-(CH2CH2O)_n molekularész a nevezett poli(oxi-alkilén)-résznek legalább 50 tömeg%-át képezi;

a nevezett monoaminok esetében m jelentése O-tól

4- ig terjedő szám és n jelentése legalább 12;

a nevezett diaminok esetében m jelentése O-tól 3-ig terjedő szám és n jelentése legalább 6 abban az esetben, ha R¹ 2-3 szénatomos alkilén-, hidroxi-alkilén- vagy alkeniléncsoport, és legalább 3 abban az esetben, ha R¹ jelentése más, mint 2-3 szénatomos alkilén-, hidroxi-alkilén- vagy alkeniléncsoport; a nevezett poliaminok és amin polimerek esetében m jelentése O-tól 10-ig terjedő szám és n jelentése legalább 3;

p jelentése 3-tól 8-ig terjedő szám; q jelentése 1 vagy 0;

t jelentése 1 vagy 0, feltéve, hogy t jelentése 1, ha q jelentése 1:

W jelentése 1 vagy 0; x+y+z jelentése legalább 2; és y+z jelentése legalább 2.

A legelőnyösebb szennyezést leválasztó és újralerakódást gátló szer az etoxilezett tetraetilén-pentamin. Etoxilezett aminok példáit írja le továbbá a 4 597 898 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Vander Meer; 1986. július 1.), melyet hivatkozásként említünk.

Az előnyös agyagos szennyeződést eltávolító/újralerakódást gátló szerek egy másik csoportj át képezik azok a kationos vegyületek, melyeket a 111 965 számú európai találmányi bejelentés (Oh és Gosselink; 1984. június 27.) ismertet, melyet hivatkozásként említünk. Egyéb használható agyagos szennyeződést eltávolító/újralerakódást gátló szerek közé tartoznak a 111 984 számú európai találmányi bejelentésben (Gosselink; 1984. június 27.) ismertetett etoxilezett amin polimerek; a 112 592 számú európai találmányi bejelentésben (Gosselink; 1984. július 4.) ismertetett ikerionos polimerek; a 4 548 744 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Connor; 1985. október 22.) ismertetett aminoxidok. E leírások mindegyikét hivatkozásként említjük.

A legelőnyösebb szennyezést leválasztó és újralerakódást gátló szerek az etoxilezett tetraetilén-pentamin és a 4000-8000, molekulatömegű polietilénglikolok.

Az ilyen vegyületeket tartalmazó granulált mosószerkészítmények 0,01-10,0 tömeg% agyageltávolító szert tartalmaznak, a folyékony mosószerkészítmények tipikusan 0,01-5,0 tömeg%-ot.

Polimer diszpergáló szerek

A jelen találmány szerinti mosószerkészítményekben előnyösen használhatók polimer polikarboxilát diszpergáló szerek.

Ezek az anyagok a kalcium- és magnézium-keménység szabályozásában tudnak segíteni. Azon túlmenően, hogy a fentiekben a lebegtetőszer fejezetben leírt polikarboxiláttal analóg módon lebegtetöszer-segédanyagként is hatnak, úgy véljük - bár nem kívánjuk magunkat elmélettel korlátozni -, hogy ezek a nagyobb molekulatömegű diszpergálószerek tovább javítják a detergens lebegtetőszer hatásfokot azáltal, hogy meggátolják szervetlen anyagok kristálynövekedését a szennyrészecskék peptizálása és újralerakódásának gátlása következtében, ha őket egyéb lebegtetőszerekkel, ezeken belül kisebb molekulatömegű polikarboxilátokkal kombinált formában használjuk.

A polimer polikarboxilát diszpergálószerként használható polikarboxilát anyagok azok a polimerek vagy kopolimerek, amelyek legalább 60 tömeg%-ban (g) általános képletű szegmenst tartalmaznak, mely képletben X, Yés Z mindegyikének jelentése hidrogénatom, metil-, karboxi-, karboxi-metil-, hidroxi- vagy hidroxi-metil-csoport;

M jelentése sóképző kation és n jelentése 30-400;

X jelentése előnyösen hidrogénatom vagy hidroxilcsoport,

Y jelentése hidrogénatom vagy karboxilcsoport,

Z jelentése hidrogénatom és

M jelentése hidrogénatom, alkálifématom, ammónium- vagy szubsztituált ammóniumcsoport.

Ilyen típusú polimer polikarboxilát anyagok oly módon állíthatók elő, hogy alkalmas telítetlen monomereket, előnyösen sav alakjukban polimerizálunk vagy kopolimerizálunk. Alkalmas polimer polikarboxilátokká polimerizálható telítetlen monomer savak az akrilsav, maleinsav (vagy maleinsavanhidrid), fumársav, itakonsav, akonitsav, mezakonsav, citrakonsav és metil-malonsav. Az ilyen polimer polikarboxilátokban a karboxilátcsoportot nem tartalmazó monomer szegmensek, mint vinil-metil-éter, sztirol, etilén, stb. jelenléte megfelelő, feltéve, hogy az ilyen szegmensek mennyisége nem több, mint 40 tömeg%.

Különösen alkalmas polimer polikarboxilátok az akrilsavszármazékok. Ilyen, e célra használható akrilsav bázisú polimerek a polimerizált akrilsav vízoldható sói. Az ilyen, savformájú polimerek átlagos molekulatömege 2000-10 000, előnyösebben 4000-7000, legelőnyösebben 4000-5000. Ilyen akrilsav homopolimerek vízoldható sói például az alkálifém-, ammónium- és szubsztituált ammóniumsók. Az ilyen típusú oldható polimerek ismert anyagok. Az ilyen típusú poliakrilátok használatát például a 3 308 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Diehl; 1967. március 7.) ismertette. A leírást itt hivatkozásként említjük.

A diszpergálószer előnyös komponenseként akrilsav/maleinsav alapú kopolimerek is használhatók. Ilyen anyagok közé tartoznak az akrilsav és maleinsav kopolimereinek vízoldható sói. Az ilyen kopolimerek átlag molekulatömege savformában 5000-10 0000, előnyösen 6000-60 000, előnyösebben 7000-60 000. Az akrilát szegmensek maleát szegmensekhez viszonyított tömegaránya az ilyen kopolimerekben általában a 30 : lés 1 : 1 között, előnyösebben 10 : 1 és 2 : 1 között van. Az ilyen akrilsav/maleinsav kopolimerek vízoldható sói lehetnek például alkálifém-, ammónium15

HU 213 363 Β vagy szubsztituált ammóniumsók. E típusú oldható akrilát/maleát kopolimerek ismert vegyületek, amelyeket a 66 915 számú európai találmányi bejelentés (1982. december 15.) ír le, melyet itt hivatkozásként említünk.

Amennyiben használjuk őket, úgy a polimer diszpergáló szerek a mosószer készítmény 02-10%-át, előnyösen 1-5 tömeg%-át teszik ki.

Derítőszer

A szakemberek által ismert optikai vagy egyéb derítöszerek vagy fehérítőszerek építhetők be a találmány szerinti mosószerkészítményekbe. A derítőszer megválasztása azonban egy sor egyéb tényezőtől, mint a mosószer típusától, a mosószerkészítményben jelen lévő egyéb komponensek minőségétől, a mosóvíz hőfokától, a keverés intenzitásától, a mosandó anyag és a mosógéptartály térfogatának viszonyától függ.

A derítőszer megválasztása függ a tisztítandó anyag típusától is, vagyis attól, hogy az például gyapot, szintetikus anyag, stb. Minthogy a legtöbb mosószerkészítmény sokfajta textília mosására szolgál, ezért a készítménynek a derítőszerek olyan keverékét kell tartalmaznia, amely számos textíliára hatásos. Szükséges természetesen, hogy az ilyen derítőszerkeverék egyes komponensei egymással összeférhetők legyenek.

A kereskedelemben kapható optikai derítöszerek alcsoportokba sorolhatók, amelyek közé a sztilbén-, pirazolin-, kumarin-, karboxilsav-, metincianin-, dibenzotiofén-5,5-dioxid-, azol-, 5- és 6-tagú gyűrűs heterociklusos származékok és különféle egyéb anyagok tartoznak. Ilyen derítőszerek példáit ismerteti M. Zahradnik: „The production and application of fluorescent brightening ágens” c. müve, John Wiley & Sons kiad., New York, 1982., melyet hivatkozásként említünk.

A sztilbén-származékok közé tartoznak, de nem korlátozódnak ezekre a bisz-triazinil-amino-sztilbén; bisz(acil-amino)-sztilbén-származékok; a sztilbén triazolszármazékai,; a sztilbén oxadiazolszármazékai; a sztilbén oxazolszármazékai; és a sztilbén sztirilszármazékai.

A bisztriazinil-amino-sztilbén bizonyos származékai a 4,4’-diamino-sztilbén-2,2'-diszulfonsavból állíthatók elő.

A kumarinszármazékok magukba foglalják - de nem korlátozódnak szükségszerűen ezekre - a 3-helyzetben, 7-helyzetben, valamint a 3- és 7-helyzetekben szubsztituált származékokat.

A karboxilsavszármazékok magukba foglalják - de nem korlátozódnak szükségszerűen ezekre - a fumársavszármazékokat, benzoesavszármazékokat; p-fenilén-biszakrilsav-származékokat;naftalindikarboxilsav-származékokat; heterociklusos savszármazékokat és fahéjsavszármazékokat.

A fahéj savszármazékok további alcsoportokba sorolhatók, így (nem korlátozó jelleggel) a fahéj savszármazékok, sztiril-azolok, sztiril-benzofüránok, sztiril-oxadiazolok, sztiril-triazolok és sztiril-polifenilek alcsoportjába, mint ezt a hivatkozott Zahradnik mű 77. oldala ismerteti.

A sztiril-azolok további alcsoportokba sorolhatók, így a sztiril-benzoxazolok, sztiril-imidazolok és sztiriltiazolok alcsoportjába, mint ezt a hivatkozott Zahradnikféle munka 78. oldala ismerteti. Figyelembe kell venni, hogy ez a három azonosított alcsoport nem fedi szükségszerűen azoknak az alcsoportoknak sorát, amelyekbe a sztiril-azolok besorolhatók.

Egyéb optikai derítőszerek azok a dibenzotiofén-5,5-dioxid-származékok, melyeket a Kirk-Othmer: „Encyclopedia of Chemical Technology” kézikönyv

3. köt. 737-750. old. (John Wiley & Sons., Inc., 1962) ismertet, melyet hivatkozásként említünk. Ezek közé tartozik a 3,7-diamino-dibenzotiofén-2,8-diszulfonsav-5,5-dioxid.

Egyéb optikai derítőszerek az azolok, melyek az 5 gyürűtagú heterociklusos vegyületek származékai. Ezek további, monoazol és biszazol alcsoportokba sorolhatók. Monoazolokat és biszazolokat a hivatkozott Kirk-Othmer mű ismertet.

Ismét más optikai derítőszerek a hivatkozott Kirk-Othmer műben ismertetett 6 gyürűtagú heterociklusos vegyületek származékai. Ilyen vegyületek például a pirazinból és 4-amino-naftalamidból származó derítőszerek.

A leírt derítőszereken kívül különféle vegyületek szintén használható derítőszerek lehetnek. Ilyen különféle szereket ismertet a hivatkozott Zahradnik-féle munka, ezek közé tartozik az l-hidroxi-3,6,8-piréntriszulfonsav; a 2,4-dimetoxi-l,3,5-triazin-6-il-pirén; a 4,5-difenil-imidazolon-diszulfonsav; és a pirazolinkinolin-származékok.

Egyéb specifikus optikai derítőszer-példák a 4 790 856 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Wixon; 1988. december 13.) szereplő anyagok. Ezek közé tartozik a Verona cég PHORWHITE® derítőszer-sorozata. Egyéb, ebben a leírásban ismertetett derítőszerek közé tartoznak a Tinopal UNPA, Tinopal CBS és Tinopal 5BM, melyek a Ciba-Geigy cégtől szerezhetők be; az Arctíc White CC és Arctic White CWD a Hilton-Davis (Olaszország) cég termékei; a 2-(4-sztiril-fenil)-sztilbének; 4,4'-bisz(sztiril)biszfenilek; és a gamma-amino-kumarinok. Ezeknek a derítőszereknek specifikus példái közé tartoznak a 4-metil-7-(dietil-amino)-kumarin; 1,2-bisz(benzimidazol-2-il)-etilén; 1,3-difenil-frazolinek; 2,5-bisz(benzoxazol-2-il)-tiofén; 2-sztiril-naft-[l,2-d]-oxazol; és a 2-(sztilbén-4-il)-2H-nafto[l,2-d]triazol.

Ismét más optikai derítőszerek azok, melyeket a 3 646 015 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet, melyet itt hivatkozásként említünk.

Ha használjuk őket, akkor az optikai derítőszerek általában a mosószerkészítmény 0,05-2,0 %-át, előnyösen 0,1-1,0 tömeg%-át képezik.

Habzásgátlók

A jelen találmány szerinti mosószerkészítményekbe a habképződés gátlására ismert vegyületek dolgozhatók be. Az ilyen, a továbbiakban „habzásgátló”-nak nevezett anyagok bedolgozása kívánatos lehet, mert az itt tárgyalt polihidroxi-zsírsavamidok növelhetik a mosószer készít16

HU 213 363 Β mények habjának stabilitását. A habzásgátlásnak akkor lehet különös fontossága, ha a mosószerkészítmények egy viszonylag nagy habzású felületaktív anyagot tartalmaznak a polihidroxi-zsírsavamid felületaktív anyaggal kombinált formában. A habzásgátlás különösen olyan készítmények esetében kívánatos, amelyeket elöltöltő automata mosógépekben kívánnak felhasználni. Ezeket a gépeket tipikusan az jellemzi, hogy a szennyes és a mosóvíz befogadására vízszintes tengelyű és e körül a tengely körül forgó dobjuk van. Ez a típusú keverés nagy habképződéshez, és következésképpen csökkentett mosási hatásfokhoz vezet. Habzásgátlók használatának különös jelentősége lehet forró vizes és nagy felületaktív anyagkoncentráció mellett végzett mosási körülmények között.

Habzásgátlóként az anyagok széles választéka használható. A habzásgátlókat a szakemberek jól ismerik. Általánosan például a Kirk-Othmer: „Encyclopedie of Chemical Technology”, 3. kiad., 7. köt. 430-447. oldal (John Wiley & Sons, Inc., 1979) írja le őket. A habzásgátló szerek egy különösen fontos kategóriája a monokarboxi-zsírsavakat és ezek sóit foglalja magában. Ezeket az anyagokat a 2 954 347 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás tárgyalja, melyet itt hivatkozásként említünk. A habzásgátló szerként használt monokarboxi-zsírsavaknak és sóiknak 10-től 24-ig terjedő számú, előnyösen 12-18 szénatomos szénhidrogénláncuk van. Alkalmas sóik az alkálifém-, mint nátrium-, kálium-, lítiumsók, valamint ammónium- és alkanol-ammóniumsók. Ezek az anyagok a mosószerkészítmények céljára szolgáló habzásgátlók előnyös kategóriáját képezik.

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények nem felületaktív habzásgátlókat is tartalmazhatnak. Ilyenek például a nagy molekulatömegű szénhidrogének, mint a paraffin, zsírsavészterek (például zsírsav-trigliceridek), egyértékű alkoholok zsírsavészterei, 18^40 szénatomos alifás ketonok (például a sztearon), stb. Egyéb habzásgátlók közé tartoznak az N-alkilezett amino-triazinok, mint a tri-, tetra-, penta-, hexaalkilmelaminok vagy di-, tri-, tetraalkil-diamin-klór-triazinok, melyek cianur-klorid két vagy három mól 1-24 szénatomos primer vagy szekunder aminnal végzett reakciója útján képződnek, a propilén-oxid, és monosztearil-foszfátok, mint a monosztearil-alkohol-foszfátészter és monosztearil-di-alkálifém-(például nátrium-, kálium-, lítium-)-foszfátok és foszfátészterek. A szénhidrogének, mint a paraffin és halogénezett paraffin, folyékony alakban használhatók. A folyékony szénhidrogének szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson cseppfolyósak, és cseppenéspontjuk -40 °C és 5 °C között van, forráspontjuk (atmoszférikus nyomáson) nem alacsonyabb, mint 110 °C. Ismeretes viaszos, előnyösen 100 °C-nál alacsonyabb olvadáspontú szénhidrogének használata is. A szénhidrogének a mosószerkészítmények részére szolgáló habzásgátlók egy előnyös kategóriáját képezik. Szénhidrogén habzásgátlókat ír le például a 4 265 779 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A szénhidrogének közé 12-70 szénatomos alifás, aliciklusos, aromás és heterociklusos, telített vagy telítetlen szénhidrogének tartoznak. A „paraffin” kifejezés alatt ebben a habzásgátló szer vonatkozásban valódi paraffinok és ciklikus szénhidrogének keverékét értjük.

A nem felületaktív habzásgátlók egy másik előnyös kategóriáját a szilikon habzásgátlók képezik. Ebbe a kategóriába tartoznak a poli(organo-sziloxán) olajok, mint a poli(dimetil-sziloxán), a poli(organo-sziloxán) olaj vagy gyanta diszperziók vagy emulziók, és a poli(organo-sziloxán) szilícium-dioxid szemcsékkel képezett kombinációi, amelyeknél a poli(organo-sziloxán) a szilícium-dioxidra van kemoszorbeáltatva vagy olvasztva. A szilikon habzásgátlók a szakterületen jól ismertek, azokat például a 4 265 779 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás írja le.

Egyéb szilikon habzásgátlókat ismertet a 3 455 839 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amely vizes oldatok habzásának megszüntetésére alkalmas kompozíciókra és eljárásokra vonatkozik, és amely abban áll, hogy kis mennyiségű poli(dimetil-sziloxán) folyadékot keverünk hozzájuk.

Szilikon és szilánozott szilícium-dioxid keverékeket ír le például a 2 124 526 számú német találmányi bejelentés. Szilikon habzásmentesítőket és habzást szabályozó szereket ismertetnek granulált mosószerkészítmények céljára a 3 933 672 és a 4 652 392 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások.

A céljainkra használható szilikon alapú habzásgátló például egy olyan habzást szabályozó szer habzást csökkentő mennyisége, amely lényegében:

(i) egy 25 °C-on (2-150)10^-5 m²/s viszkozitású poli— dimetil-sziloxánt;

(ii) 100 tömegrész (i)-re számítva 5-50 rész (CH3)3SiOl/2 egységekből és SiO2 egységekből 0,6 : 1-től 1,2 : 1-ig teqedő (CH3)3SiOl/2 egység : SiO2 egység mólarányban álló sziloxán gyantát; és (iii) 100 tömegrész (i)-re számítva 1-20 rész szilárd szilícium-dioxidot tartalmaz.

Ha használunk habzásgátló szert, akkor az „habzást csökkentő mennyiségben” van jelen. Ezalatt azt értjük, hogy a receptúrát összeállító szakembernek módjában van megválasztani ennek a habzásgátló szemek azt a mennyiségét, amely a habzást a kívánt mértékben szabályozza. A habzást szabályozó szer mennyisége változik a választott detergens felületaktív anyaggal. így például nagy habzású felületaktív anyagok használata esetén több habzást szabályozó szert alkalmazunk a kívánt mértékű habzásszabályozás elérésére, mint kis habzású felületaktív anyagok esetén.

A jelen találmány szerinti mosószerkészítmények általában 0-5 tömeg% habzásgátló szert tartalmaznak. Ha monokarboxi-zsírsavakat vagy ezek sóit használjuk habzásgátló szerként, úgy azokat a mosószerkészítmény 5 tömeg%-áig teqedő mennyiségben alkalmazzuk. Előnyösen 0,5-3 tömeg% monokarboxi(lát)-zsírsav habzásgátló szert használunk. A szilikon habzásgátlókat tipikusan a mosószerkészítmény 2,0 tömeg%-áig terjedő mennyiségben alkalmazzuk, de nagyobb mennyiségek is használhatók. Ez a felső küszöbérték praktikus, elsősorban a költségek minimumra csökkentése szempontjából,

HU 213 363 Β másrészt azért, hogy kisebb mennyiséggel érjünk el hatásos habzásszabályozást. Előnyösen 0,01-1 tömeg%, még előnyösebben 0,25-0,5 tömeg% szilikon habzásgátlót használunk. Ez a tömeg% érték magában foglalja a poli(organo-sziloxán)-nal esetleg együtt használt szilícium-dioxidot, valamint egyéb esetleges segédanyagokat. A monosztearil-foszfátokat általában a készítmény 0,1-2 tömeg%-át kitevő mennyiségben használjuk.

A szénhidrogén habzásgátlókat tipikusan 0,01 tömeg%-tól 5,0 tömeg%-ig terjedő mennyiségben alkalmazzuk, bár nagyobb mennyiségben is használhatók.

Egyéb komponensek

Egyéb, a jelen találmány szerinti mosószerkészítményekbe bedolgozható komponens anyagok közé más aktív komponensek, hordozóanyagok, hidrotróp anyagok, feldolgozási segédanyagok, színezékek és pigmentek, folyékony készítmények céljára szolgáló oldószerek tartoznak.

A folyékony mosószerkészítmények hordozóanyagként vizet vagy egyéb oldószereket tartalmazhatnak. Alkalmasak a kis molekulatömegű primer alkoholok, például a metanol, etanol, propanol és izopropanol. A felületaktív anyag szolubilizálására egyértékű alkoholok az előnyösek, de a 2-6 szénatomot és 2-6 hidroxilcsoportot tartalmazó poliolok (például propilénglikol, etilénglikol, glicerin és 1,3-propán-diol) szintén használhatók.

A jelen találmány szerinti mosószer készítményeket előnyösen úgy recepturáljuk, hogy vizes tisztító műveleteknél a mosóvíznek 6,5-11, előnyösen 7,5-10,5 legyen a pH-ja. A folyékony készítmények pH-ja 7,5-9,5, előnyösebben 7,5-9,0. A pH-szabályozás módszerei, a pufferek, lúgok, savak, stb. használata a szakemberek előtt jól ismert.

A találmány továbbá eljárást szolgáltat szubsztrátumok, mint szálak, textíliák, kemény felületek, bőr stb., tisztítására a nevezett szubsztrátumnak egy, a jelen találmány szerinti nemionos felületaktív anyagrendszert tartalmazó olyan mosószerkészítménnyel - egy oldószer, mint víz vagy valamely vízzel elegyedő oldószer (például primer vagy szekunder alkohol) j elenlétében - végzett érintkeztetése útj án, amelyben a polihidroxi-zsírsavamid és a nemionos felületaktív rendszerben lévő további felületaktív anyag tömegaránya az 1 : 5-től 5 : 1 -ig terjedő tartományban van. A tisztítás elősegítésére előnyösen keverést alkalmazunk. Alkalmas keverési módszerek a kézzel, kefe vagy egyéb tisztítóeszköz segítségével, történő dörzsölés, az automata mosó- vagy mosogatógépben végzett keverés.

Kísérleti rész

Az alábbiakban egy N-metil-l-dezoxi-glucitil-lauril-amid felületaktív anyag előállítási eljárását írjuk le. Bár a gyakorlott kémikus megválaszthatja az ehhez szükséges berendezést, úgy találtuk, hogy az erre a célra alkalmas készülék egy háromliteres, négynyakú, motorral hajtott lapátkeverővei és a reakcióközegbe nyúló hőmérővel ellátott lombikból áll. A lombik másik két nyaka nitrogén-bevezető csővel, és szélesnyílású páracsővel van felszerelve (a széles nyílás fontos gyors metanolfejlődés esetén), melyhez hatékony hűtő és vákuumcső csatlakozik. Utóbbi egy nitrogénforráshoz és vákuumcsaphoz, majd elszívóberendezéshez és csapdához csatlakozik. Egy változtatható hőfokszabályozóval („Variac”) ellátott 500 Wattos futőköpenyt úgy helyezünk el a Bunsen állványon, hogy az könnyen legyen emelhető és süllyeszthető a reakcióhőfok szabályozása céljából.

195 g (1,0 mól) N-metil-glükamint (Aldrich, M4700-0 termék) és 220,9 g (1 mól) metil-laurátot (Procter & Gamble CE 1270 termék) töltünk a lombikba. A szilárd anyag/folyadék elegyet keverés és nitrogénöblítés közben olvadékká melegítjük fel (kb. 25 perc). Amikor az olvadékhőmérséklet a 145 °C-t elérte, 10,5 g (0,1 mól) vízmentes, poralakú nátrium-karbonát katalizátort (J. T. Baker gyártmány) adunk hozzá. A nitrogénöblítést leállítjuk, az elszívást és a nitrogénbevezetést úgy állítjuk be, hogy 1,69 kPa (12,7 Hgmm) (0,16 atm.) vákuum álljon elő. Ettől az időponttól kezdve a reakcióhőmérsékletet a hőfokszabályozó állításával és/vagy a fűtőköpeny emelésével vagy süllyesztésével 150 °C-on tartjuk.

percen belül a reakcióelegy meniszkuszán megjelennek az első metanol-buborékok. Ezt nemsokára élénk reakció követi. Metanol desztillál át, majd a desztilláció sebessége lecsökken. A vákuumot 3,34 kPa-ra (25,4 Hgmm- re) (0,32 atm.) állítjuk be. A vákuumot a következő ütemben növeljük (kPa, adott perc elteltével): 3,34 3 perc múlva, 6,76 7 perc múlva, 8,45 10 perc múlva. A metanol-fejlődés megindulásától számított 11 perc múlva a melegítést és keverést befejezzük, ekkor némi habzás lép fel. A terméket lehűtjük, az megszilárdul.

A következő példákat a találmány szerinti készítmények példáinak szánjuk, de azok nem korlátozzák a találmány célját, amelyet az igénypontok határoznak meg.

A következő példákban a mennyiségek tömegmennyiségek, hacsak azt másként nem jelezzük.

A példákban a rövidítések jelentése a következő: C12LAS: 12 szénatomos, lineáris nátrium-benzolszulfonát

TGA: glucitil faggyúzsírsav-amid

TAS: nátrium-faggyúalkohol-szulfát

C14/15AS: 14-15 szénatomos nátrium-alkil-szulfát

C12/15AE3ST2-I5 szénatomos nátrium-alkil-éter-szulfát, mely 1 mól alkil-szulfátra számítva átlagosan 3 mól etilén-oxidot tartalmaz

TAE_n 1 mól alkoholra számítva n mól etilén-oxiddal etoxilezett faggyúalkohol 45E7: átlagosan 7 mól etilén-oxiddal kondenzált,

14—15 szénatomos, túlnyomórészt egyenes szénláncú primer alkohol

25E3: átlagosan 3 mól etilén-oxiddal kondenzált

12-15 szénatomos primer alkohol

TAED: tetraacetil-etilén-diamin szilikát: amorf nátrium-szilikát (a SÍO2 : Na₂O mólarány általában megadva) karbonát: vízmentes nátrium-karbonát

HU 213 363 Β

CMC: nátrium-karboxi-metil-cellulóz

Zeolit A: Nai2(AlO2SiO2)i₂'27H2Oképletühidratált nátrium-alumínium-szilikát 1-10 pm primer szemcsemérettel citrát: trinátrium-citrát-dihidrát

MA/AA: 1 : 4 mólarányú maleinsavanhidrid/akrilsav-kopolimer, átlag molekulatömeg kb. 80.000 perborát: vízmentes nátrium-perborát monohidrát: NaBO2’H2O tapasztalati képletű fehérítőszer enzim: protolitikus és amilolitikus kevert enzim, a

Novo Industries AS terméke derítőszer: dinátrium-4,4'-bisz(2-morfolino-4-anilino-s-triazín-6-il-amíno)-sztilbén-2,2'-diszulfonát

DETPMP: dietilén-triamin-pentametilén-foszfonsav, a Monsanto cég Dequest® 2060 védjegyzett néven forgalmazott terméke habzásgát- 25 tömeg% 50 °C olvadáspontú paraffinlőszer: viasz, 17 tömeg% hidrofób szilícium-dioxid, 58 tömeg% paraffinolaj.

1. példa

A következő összetételű szemcsés mosószer készítményeket állítottuk elő (tömeg%-ban):

TAS	A 2,43
C14/15AS	5,4
C12/15AE3S	1,5
TGA	3,5
25E3	3,0
Zeolit A	15,0
citrát	6,5
szilikát (2, 0-es arány)	3,5
karbonát	13,6
MA/AA	4,25
DETPMP	0,38
CMC	0,48
TAED	5,0
perborát	16,0
enzim	1,4
derítőszer	0,19
habzásgátlószer	3,0

A három készítmény hatásfokát mind tergotométeres vizsgálattal, mind mosógéppel végzett vizsgálattal összehasonlítottuk.

A kiértékelést egy szakértő csoport a tisztítószerek teljesítményének összehasonlítására használt Schefféskála alapján végezte vizuális értékeléssel:

nincs különbség kis különbség lehetséges kis különbség érzékelhető van különbség nagy különbség.

Tergotométeres vizsgálat darab 2 literes fémfazekat 1,68 mmol Ca/liter (12° Clark) keménységű vízzel (Ca: Mg = 4:1) töltöttünk meg és 60 °C-ra melegítettünk. Minden fazékba 14 g terméket adtunk, azt feloldottuk vagy diszpergáltuk, így a termékkoncentráció 0,7 tömeg% volt. 7,5 *7,5 cm-es szennyezett gyapot és poligyapot mintacsomókat készítettünk úgy, hogy külön-külön mesterséges faggyú, cipőkrém és piszkos motorolaj (DM0) egyenletes csíkokat vittünk fel mindegyik mintacsomóra. Ezután mindkét típusú textília mintacsomóból egyet-egyet a fazekak lapátkeverőjéhez erősítettünk és a lapátokat a fazekakban 45 percig forgattuk. így minden egyes terméket 6 párhuzamos vizsgálattal vizsgáltunk. A terméket ezután hideg vízzel leöblítettük, éjszakán át szárítottuk, majd azokat egy szakértő csoport 5 pontos Scheffé-skála szerint minősítette.

Mosógépes vizsgálat

A termékek egy hasonló összehasonlításának elvégzésére AEG Lavamat 980 típusú mosógépeket használtunk. A termékkoncentráció 1,68 Ca/liter (12° Clark) keménységű vízben (Ca : Mg = 4 : 1) 0,7 tömeg% volt, a mosást 60 °C-on 45 percig végeztük. Minden termékből 6 párhuzamost vizsgáltunk. Mindegyik töltet 3 kg természetesen szennyes gyapotkendőből és -törülközőből, valamint poligyapot textília-darabból állt 3 : 1 gyapot : poligyapot tömegarányban, valamint mesterségesen elszennyezett mintacsomókból.

A mesterségesen szennyezett darabok:

zsír (ajakrúzs, DM0) szennyezés gyapoton.

zsír (make up, lakk) szennyezés poliészter mintán.

Vizes öblítés után mindegyik mintacsomót megszárítottuk és azokat egy szakértő csoport 5 pontos Schefféskála szerint értékelte ki.

A kétfajta vizsgálat eredményét az alábbi táblázat tartalmazza.

A baloldali oszlop azt mutatja, hogy az A készítmény előnyösebb, mint a B készítmény, míg a jobboldali oszlop azt, hogy az A készítmény előnyösebb, mint a C készítmény.

Tergotométer gyapot

- faggyú

- lakk poligyapot

- faggyú

- lakk

-DMSO mosógép ajakrúzs/gyapot

DMO/gyapot make up/poliészter lakk/poliészter

A/B	A/C
-0,3	-0,3
+0,6	+0,2
+1,1 (s)	+0,8
+0,2	+0,4
+0,8	+0,5
+l,5(s)	+0,5
+l,5(s)	+0,2
+1,2	+0,5
+1,0	+0.3
+l,4(s)	+l,l(s)

(s) = 95%-os megbízhatóságú statisztikus adat.

A C termék egy, a szakma korábbi állása szerinti terméket képvisel és az A/C összehasonlítás azt mutatja,

HU 213 363 Β hogy az A készítmény szennyleválasztó hatása különféle textíliák és szennyezőanyag-típusok esetében a találmány szerintieknek megfelelően nagyobb. Az A és B készítmények összehasonlítása azt mutatja, hogy a találmány szerinti készítménynek meglepő módon jobb a tisztító hatása, mint annak a készítménynek, amely egyedül polihidroxi-zsírsavamidot tartalmaz nagyobb mennyiségben.

2. példa

Az 1. példa szerinti A készítményt egy olyan, kereskedelemben kapható D készítménnyel hasonlítottuk össze, amely az A készítményből abban különbözik, hogy benne a 45AS, 25AE₃S, TGA és 25E3 komponensek 7,6 tömeg%-a 12 szénatomos LAS-sal, 3 tömeg% 45E7-tel és 1,1 tömeg% ΤΑΕπ-gyel vannak helyettesítve. Az összehasonlító vizsgálatot AEG Lavamat 980 típusú mosógéppel, az 1. példa szerinti eljárással szennyezett gyapot, poligyapot és poliészter textilmintákon végeztük. A mintákat az 5 pontos Scheffé skála szerint szakértő bizottság értékelte. Az értékelés szerint az A készítmény a D készítményhez képest ponttal jobb poliészterről történő lakkeltávolítás ponttal jobb poligyapotról történő DMO-eltávolítás,

1,5 ponttal jobb gyapotról történő make-up eltávolítás esetében.

3. példa

Az 1. példa szerinti A készítmény hatásfokát két további, olyan D és E készítmény hatásfokával hasonlítottuk össze, amelyek az A készítménytől csak abban különböztek, hogy a 25E3 komponenst 68E3, illetve 68E5 komponenssel helyettesítettük, ahol a 68E3 és 68E5 komponensek 16-18 szénatomos, átlagosan 3, illetve 5 mól etilén-oxiddal kondenzált, túlnyomórészt egyenes szénláncú primer alkoholok. A hatásfokbeli összehasonlítást az 1. példa szerinti tergotométeres vizsgálat szerint végeztük.

A kimosott textílmintákat egy szakértő bizottság az 5 pontos Scheffé-skála szerint minősítette. Ez azt mutatta, hogy a találmány szerinti A készítmény szennyeltávolító hatása jelentősen jobb, mint a D és E készítményeké, amelyek nem a jelen találmány szerinti összetételűek.

Az összehasonlítás eredményeit az alábbi táblázat mutatja. A baloldali oszlop az A készítmény előnyét mutatja a D készítményhez képest, a jobboldali oszlop pedig az A készítményét az E készítményhez képest.

	A/D	A/E
poligyapot
- faggyú	+0,8(s)	+0,3
- lakk	-0,3	-0,6
-DM0	+ l,8(s)	+2,0(s)
poliészter
- faggyú	+2,6(s)	+2,7
-lakk	+l,6(s)	+0,5
-DM0	+0,8(s)	+ l,5(s)

(s) = 95%-os megbízhatóságú statisztikus adat.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Textíliák automata mosógépekben végzett tisztítására használható mosószerkészítmény, amely 1-60 tömeg% egy vagy több vízoldható, anionos, kationos, amfolitikus vagy ikerionos, deterzív felületaktív anyagot vagy ilyen keveréket, és adott esetben 1-80 tömeg% detergens lebegtetőszer vegyületeket tartalmaz szokásos detergens segédanyagokkal együtt, azzal jellemezve, hogy (a) a készítmény 1-10 tömeg%-át kitevő mennyiségű, legalább egy (I) általános képletű - ahol R| jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 2-hidroxi-etil- vagy 2-hidroxi-propil-csoport, R2 jelentése 11-19 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, és Z jelentése redukáló cukorból reduktív aminálási reakcióban származó polihidroxi-szénhidrogéncsoport - polihidroxi-zsírsavamid és (b) a készítmény 1-10 tömeg%-át kitevő mennyiségű, vízben oldhatatlan, mólonkénti átlagosan legfeljebb öt etilén-oxid-csoporttal és 50 tömeg%-nál kevesebb etilén-oxid tartalommal rendelkező 11-15 szénatomos, etoxilezett primer alifás alkohol keverékét tartalmazza.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az (a) komponens olyan (II) általános képletű polihidroxi-zsírsavamid, melynek képletében R₂ jelentése 11-19 szénatomos egyenesláncú alkil- vagy alkenilcsoport.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy R₂ jelentése 15-19 szénatomos egyenesláncú alkil- vagy alkenilcsoport, és Rí jelentése metilcsoport.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy R₂ jelentése 15-17 szénatomos, faggyúzsírból származó egyenesláncú alkilcsoport.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a (b) komponens 12-15 szénatomos alkilláncot tartalmazó, 1 mól alkoholra számítva átlagosan 3 etoxicsoportot tartalmazó lineáris alifás alkohol.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 3-15 tömeg% anionos felületaktív anyagot, 1-10 tömeg% (a) komponenst és 1-10 tömeg% (b) komponenst tartalmaz, ahol az anionos felületaktív anyag tömegének és az (a) és a (b) komponensek össztömegének aránya 1 : 3 és

   3 : 1 között van.
7. 7. A 6. igénypont szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az anionos felületaktív anyag vízoldható 12-18 szénatomos alkil-szulfát vagy (12-18 szénatomos alkil)-etoxi-szulfát, amelynek egy mólja átlagosan háromig terjedő számú etoxicsoportot tartalmaz vagy ezek keveréke.
8. 8. A 7. igénypont szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az anionos felületaktív anyag alkil-benzolszulfonát-sótól mentes.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az anionos

   HU 213 363 Β felületaktív anyagban a vízoldható, 14-15 szénatomos alkil-szulfát és az 1 mól alkil-etoxi-szulfátra számított, átlagosan 3 etoxicsoporttal rendelkező (12-15 szénatomos alkil) etoxi-szulfát tömegaránya legalább 1,01 : 1.
10. 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy foszfátmentes detergens lebegtetőszer-rendszert tartalmaz.
11. 11. A10. igénypont szerinti granulált mosószerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a detergens lebegtetőszer szintetikus kristályos vagy amorf zeolit alumínium-szilikát, alkálifém-karbonát, -hidrogén-karbonát vagy szerves polikarboxilát, alkálifém-szilikát,

    5 kristályos réteges nátrium-szilikát, vízoldható akrilsav homopolimer- vagy akrilsav kopolimer-maleinsavanhidrid-só, amino-polikarboxilát vagy ezek bármelyikének keveréke.