HU212506B - Method for the preparation of recombinant vaccine against coccidiosis - Google Patents

Method for the preparation of recombinant vaccine against coccidiosis Download PDF

Info

Publication number
HU212506B
HU212506B HU893216A HU321689A HU212506B HU 212506 B HU212506 B HU 212506B HU 893216 A HU893216 A HU 893216A HU 321689 A HU321689 A HU 321689A HU 212506 B HU212506 B HU 212506B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
produced
polypeptide
eimeria
dna sequence
cdna
Prior art date
Application number
HU893216A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT51327A (en
Inventor
Rein Dijkema
Jacobus Johannes Kok
Arno Vermeulen
Original Assignee
Akzo Nv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Akzo Nv filed Critical Akzo Nv
Publication of HUT51327A publication Critical patent/HUT51327A/hu
Publication of HU212506B publication Critical patent/HU212506B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/44Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from protozoa
    • C07K14/455Eimeria
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K39/002Protozoa antigens
    • A61K39/012Coccidia antigens
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P33/00Antiparasitic agents
    • A61P33/02Antiprotozoals, e.g. for leishmaniasis, trichomoniasis, toxoplasmosis
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/11DNA or RNA fragments; Modified forms thereof; Non-coding nucleic acids having a biological activity
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Tropical Medicine & Parasitology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás coccidiosis elleni vakcina előállítására. A találmány közelebbről egy DNS fragmens és az ez által kódolt Eimeria polipeptid, rekombináns DNS, amely az illető DNS fragmenst tartalmazza, ezt a rekombináns DNS-t tartalmazó gazdasejt és az ezekből képzett, coccidiosis elleni vakcina előállítására vonatkozik.
A coccidiosis olyan betegség, amelyet az Apicomplexa subphylumba és Eimeria nemzetségbe tartozó intracelluláris paraziták és protozoák okoznak. Ezek a paraziták a gazdaállataik gasztrointesztinális traktusának és emésztőszerveinek sejtjeiben szaporodnak.
Az egyre fokozódó intenzív tervelés következtében a baromfiiparban az ezen paraziták által okozott kár riasztóan megnőtt az utolsó tíz évben. Hollandiában a baromfitermelők kára évente millió guilder nagyságrendű, 1986-ban a kár kb. 13 millió guilder volt. Ugyanabban az évben az amerikai egyesült államokban a kár 300 millió dollár körül volt, a coccidiostatikumok alkalmazása ellenére.
Csirkék esetén a coccidiosist okozó patogének kilenc típusába oszthatók, éspedig Eimeria acervulina, E. maxima, E. tenella, E. necatrix, E. brunetti, E. mitis, E. praecox, E. mivati és E. hagani. Néhányan azonban kétségbe vonják a két utolsó típus létezését. Ezeknek a típusoknak csak a csirke a gazdaállata, és ezek magas szövet-fajlagosságot mutatnak. Az említett típusok életciklusa azonban hasonló.
A típusok csirkékre gyakorolt patogén hatásukban eltérőek, és a hatás szempontjából a csirke típusa szintén szerepet játszik. így egy rántanivaló csirkét nagyrészt károsíthat például az E. acervulina vagy E. maxima, mivel ezek a vékonybél nagy részében élősködnek, ahol a tápanyag emésztése nagy szerepet játszik.
Az Eimeria paraziták életciklusuk során számos formán mennek át. A fertőző forma (spórás oocisza) orálisan jut a csirkék gyomrába, ahol az emésztés hatására a ciszta héja felnyílik. Az oocisztában található négy darab sporociszta kiszabadul és a duodénumba jut, így ezek az epe és emésztőenzimeknek vannak kitéve. Ennek hatására a sporociszta falán egy nyílás keletkezik, így a sporocisztában található sporozoiták kiszabadulnak. Ezek a sporozoiták mozgékonyak, és alkalmas gazdasejtet, például epitéliumsejtet keresnek, ahová behatolnak és ott szaporodnak. A típustól függően ez az első reprodukciós fázis 20-48 óra hosszat tart, és néhányszor tíztől százig terjedő merozoita képződik, amelyek mindegyike új gazdasejtbe hatol be, és reprodukálódik. Kettőtől néhányszor ötig terjedő ilyen aszexuális reprodukciós ciklus után az intracelluláris merozoiták szexuális formába, hím és női gametociták formájába mennek át. Miután egy hím gaméta megtermékenyít egy női gamétát, egy zigóta képződik, amely maga körül cisztafalat képez. Ez az oociszta elhagyja a gazdasejtet, és a fekáliával kiürül. Ha a csirke testén kívül a hőmérséklet és a nedvességtartalom viszonylag magas, és ugyanakkor elegendő oxigén van a levegőben, az oociszta spórát képez, és fertőző formába megy át.
így intermedier gazdaállat nem szükséges ahhoz, hogy a parazita egyik csirkéből a másikba jusson. A területegységre jutó csirkék számával tehát a csirkefarmon a fertőzési veszély gyorsan növekszik.
A parazita különböző módokon küzdhető le.
A jótartás mellett a coccidiosis különböző coccidiosis elleni szerekkel küzdhető le, amelyeket többnyire a takarmányhoz vagy az ivóvízhez kevernek. Ezek a szerek azonban az utóbbi években vesztettek hatékonyságukból, részben azért, mert a parazita nagy genetikai kapacitásánál fogva rezisztenciát tud kifejleszteni a különböző coccidiosis elleni szerekkel szemben. Emellett ezen szereknek a maradéka megjelenik a húsban, amely fogyasztási problémákat okoz.
Ezért az immunológiai profilaxis jobb leküzdési módszer lenne. Ismeretes, hogy azok a csirkék, amelyek egy kellően nagy fertőzést átéltek, ellenállóak az ugyanolyan típusú Eimeria fertőzéssel szemben. Eimeria elleni rezisztencia kifejleszthető úgy is, hogy az állatokat néhányszor kisebb dózisú oocisztával vagy gyengített (nem patogén) törzs oocisztájával fertőzzük. A kontrollált adagolás azonban különösen nagyszámú vágóállat esetén szinte leküzdhetetlen probléma. így az egyetlen megoldásnak látszik az inaktivált vakcina.
Az inaktivált vakcina a parazitából származó antigénből áll, adott esetben adjuvánst is tartalmaz. Eimeria antigéneket és az ezen antigének elleni monoklonális antitesteket ismerteti az EP-A 135 712; EP-A 167 433 és a C. A. 107, 173 833 számú dokumentum.
A parazitából izolált antigén helyett alkalmazhatunk rekombináns DNS technológiával előállított terméket, e technikák ismertek pl. az EP-A 231 537 és a WO 86/00 528 számú dokumentumból.
Ezenkívül a vakcinálást végezhetjük úgy, hogy élő gazdaszervezetet adagolunk, például baktériumot, gombát vagy vírust, amely az antigént kódoló gént tartalmazza. Ez a szervezet azután az antigén kellően hosszú ideig tartó szintézisét biztosítja, így a csirke immunrendszere kellően stimulálódik.
Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az antigént vagy annak részeit szintetikusan állítsuk elő, és adagoljuk az állatoknak immunológiailag felismerhető és stimuláló formában, például egy hordozó fehérjéhez kötve, adjuváns jelenlétében.
A találmány értelmében baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazható egy olyan polipeptid vagy annak immunogén ekvivalense vagy fragmense, amelyet egy, az E. acervulinából származó dezoxi-polinukleotid kódol, amely a pEal A plazmidban inszertként van jelen, amellyel Escherichia coli K12JA221 törzset transzformáltunk, amelyet a Centraal Bureau voor Schimmelcultures, Baam (Hollandia) intézetnél BBS 143.88 számon helyeztünk letétbe, 1988. február 12-én.
A találmány értelmében továbbá baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazható egy Eimeria faj polipeptidje vagy annak immunogén ekvivalense vagy fragmense, amelyet egy Eimeria fajból származó dezoxi-polinukleotid kódol, és amely az inszertált dezoxi-polinukleotid szekvenciával hibridizál.
Az említett pEalA plazmidot a kísérleti részben ismertetett módon állítjuk elő, amelyet az 1. ábrán ábrázolunk.
HU 212 506 Β
A Xgtl 1 fágot [T. V. Huyuk és munkatársai: DNA Cloning Techniques: A Practica Approach; D. Golver, Oxford (1984)] EcoRI restrikciós enzimmel kezeltük, amelyre nézve az egyetlen restrikciós helyet tartalmaz. Erre a restrikciós helyre beiktatjuk az E. acervulina mRNS-ről készített cDNS-t: így a XgtllEalA rekombináns fágot kapjuk. KpnI és SacI restrikciós enzimekkel végzett kezelés után a kapott rekombináns fág azon fragmensét izoláljuk, amely az említett cDNS-ból és az EcoRI restrikciós helyből származó kapcsolódó DNS szekcióból áll a Xgtll LacZ génjében. ApUC18 plazmidot [Ganish Perron c.: Gene, 33, 103—119 (1985)] hasonlóképpen kezeljük KpnI és SacI enzimekkel, majd ligáljuk az előbb említett, cDNS:pUC18/EalA-t tartalmazó fágfragmenssel. Ezen inszert cDNS szekciója nukleotid szekvenciáját a 2. ábrán adjuk meg. Itt jeleztük az ebből levezetett aminosav-szekvenciát is.
Ismeretes, hogy egy adott aminosavat többször különböző kodonok (nukleotid bázis triplettek) kódolhatnak a DNS-ben. így például a Glu (glutaminsav) kodonja a GAT vagy GAA, stb. Nyilvánvaló, hogy a 2. ábrán megadott aminosav-szekvenciával rendelkező polipeptid (vagy annak fragmense) hasonló alternatív kodon-összetétellel rendelkező DNS-sel is kifejezhető.
A találmány szerinti eljárásban a polipeptid kifejezésére olyan DNS fragmens is alkalmazható, amelyet Eimeria faj genom DNS-éből vagy cDNS-éből izolálunk, és amely ismert módszerekkel szigorú körülmények között az EalA plazmid cDNS-szekvenciájával hibridizál. Kívánt esetben az ilyen típusú DNS fragmens szintén tartalmazhat az említett cDNS-szekvencia mellett kapcsolódó DNS darabokat, amelyek polipeptideket kódolnak.
Az ilyen típusú, hibridizálással kapott DNS fragmensek, valamint a rekombináns DNS molekulák előállítása, amelyek ezeket a fragmenseket tartalmazzák, szintén a találmány tárgyát képezik.
Az ilyen polipeptidek előállítása, amelyeket ezek a DNS fragmensek kódolnak és védő, immunizáló tulajdonságokkal rendelkeznek, szintén a találmány tárgyát képezik. Emellett az ezen polipeptidek fragmenseinek előállításra, amelyek baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazhatók, szintén a találmány tárgyát képezik.
Különböző módszerek ismeretesek az ilyen alkalmazható polipeptid fragmensek (epitópok) kimutatására ismert vagy nem ismert aminosav-szekvencián belül. Egy ismert aminosav-szekvencia alapján ezek az epitópok kísérleti úton átvizsgáló módszerekkel meghatározhatók, mint ahogyan például a WO 84/03 564 és a WO 86/06 487 számú közzétett nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentésekből ismeretes.
Emellett a polipeptid számos, az említett aminosavszekvenciával rendelkező területen epitópként jelölhető meg elméleti megfontolások alapján és a jelenleg ismeretes epitópokkal való strukturális megegyezés alapján. Ezen területek meghatározását a J. P. Hopp és
K. R. Woods szerinti [Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A., 78, 3824-3828 (1981)] hidrofílitási kritériumok és a P.
Y. Chou és G. D. Fasman szerinti [Advances in Enzymology, 47, 45-148 (1987)] másodlagos strukturális szempontok kombinációja alapján végeztük.
Antitestekhez kötődő valószínű epitópokat a következő területek tartalmazzák:
Leu2O-Arg37
Gly41-Met51
His232-Cys245
Glu325-Gly334
Gly335-Val346
Gly33j-Glu366
T-sejt epitópok, amelyek szükségesek lehetnek, hasonlóképpen elméleti alapon levezethetők a Berzofskyféle amfifilitási kritériumok alapján [M. F. Good és munkatársai: Science, 235, 1059-1062 (1987)].
A találmány értelmében coccidiosis elleni immunizálásra alkalmazhatók továbbá például az anti-idiotípusos antitestek vagy azok antigénmegkötő fragmensei. Az ilyen antitestek azon antitestek idiotfpusa ellen képződnek, amelyek viszont a találmány szerinti polipeptid ellen tesztelődnek. A találmány szerinti polipeptid immunogén-ekvivalensei alatt többek között az ilyen típusú anti-idiotípusos antitesteket értjük.
A kívánt immunizálás elérhető például úgy, hogy a polipeptidet vagy annak immunogén szekcióját vagy ekvivalensét adagoljuk az állatoknak; vagy elérhető úgy, hogy az immunizálandó állatoknak olyan mikroorganizmust adagolunk, amelyet rekombináns DNS-sel genetikailag módosítottunk, és amely képes a polipeptidet vagy annak immunogén szekcióját vagy ekvivalensét in situ termelni. A találmány értelmében baromfiak coccidiosis elleni immunizálása elérhető úgy, hogy egyrészt a polipeptidet vagy annak fragmensét vagy immunogén ekvivalensét adagoljuk az állatoknak, vagy másrészt úgy, hogy olyan genetikailag manipulált mikroorganizmust adagolunk az állatoknak, amely a polipeptid termelésére képes lett. Az első esetet „alegység vakcináknak”, míg a második esetet „vektor vakcináknak” nevezik [J. Tailor és munkatársai, Vaccine 6, 504-508 (1988)]. A továbbiakban mi is alkalmazzuk ezt a nómenklatúrát.
A találmány szerinti eljárással előállított alegység vakcinák általában polipeptideket tartalmaznak tisztított formában, adott esetben farmakológiailag elfogadható hordozó jelenlétében. A polipeptid adott esetben egy nemrokon proteinhez lehet kötve kovalensen, amely például a fúziós termék tisztításánál lehet előnyös. Ilyenek például a β-galaktozidáz, protein-A, prokimozin, Xa véralvadásfaktor, stb.
Az ilyen célra alkalmazott polipeptidek ismert módon állíthatók elő, például E. acervulina vagy más Eimeria fajból történő izolálással, rekombináns DNS technikával vagy peptid szintézissel.
Kívánt esetben a polipeptidek in vivő vagy in vitro módosíthatók, például glikozilezéssel, amidálással, karboxilezéssel vagy foszforilezéssel.
Vektor vakcinák esetén a találmány szerinti polipeptid terméket genetikailag manipulált szervezetek készítik, amelyeket magukat adagolunk az immunizálandó egyednek, és amelyek bizonyos ideig fenntartják magukat, sőt reprodukálódnak a testben. Ilyen célra gazdaként különböző szervezetek alkalmazhatók, mint például bak3
HU 212 506 B tóriumok, például Escherichia coli, Bacillus vagy Salmonella vagy vírusok, például szarvasmarha vagy szárnyas himlővírusok. Ilyen típusú gazdaszervezettel a polipeptid felületi antigénként fejeződik ki. Ilyen összefüggésben az adott polipeptid és OMP proteinek vagy Escherichia coli pilus proteinjei vagy a szervezet által felismert szignál és kötőhely szekvenciák szintetikus formái közötti fúzió képzelhető el. Az is lehetséges, hogy az adott immunogén polipeptid kívánt esetben egy nagyobb egésznek a részeként kerül az immunizálandó állatba. Mindezen esetekben az is lehetséges, hogy egy vagy több immunogén termék fejeződik ki, amelyek különböző patogének és/vagy az adott patogén különböző antigénjei ellen alakítanak ki védettséget.
A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül.
1. példa
E. Acervulina oociszták spóraképzése
5x1ο8 E. acervulina oociszta 60 ml 10-4 mól/l-es nátrium-ditionittel készült szuszpenzióját lecentrifugáljuk, az üledéket 100 ml steril vízzel mossuk. Ezután a sejteket 500 ml 2 tömeg/térf.%-os kálium-bikromátban szuszpendáljuk, majd erős levegőztetés közben 7 óra hosszat 30 ’C-on inkubáljuk. Ezután az oocisztákat centrifugálással összegyűjtjük, és 3x200 ml steril vízzel mossuk.
RNS izolálása
Az RNS [J. Pastemak és munkatársai: Mól. & Bibi. Pár., 3, 133-142 (1981)] a sejtüledéket 2,8 ml pufferrel felvesszük, amelynek összetétele 10 mmól/1 tris-acetát (pH = 7,6), 75 mmól/1 nátrium-acetát, 1 tömeg/térf.% SDS, 2 mmól/1 EDTA, 0,2 mg/ml proteináz-K és 10 mmól/1 vanadil-ribonukleozid-komplexek. Az oocisztákat 13 g, 0,5 mm átmérőjű üveggyöngy jelenlétében 60 másodpercig végzett keveréssel szétzúzzuk. Ezután hozzáadunk 5 ml fenolt, és az elegyet további 60 másodpercig erőteljesen keverjük. Centrifugálás után a felülúszót lepipettázzuk, és újra extraháljuk fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú, azonos térfogatú mennyiségével. Az RNS-t 2,5 térfogatnyi etanollal kicsapjuk, a kapott csapadékot 800 μΐ, 10 mmól/1 Tris-t és 0,1 mmól/1 EDTA-t tartalmazó oldattal pH = 7,6) feloldjuk, majd a terméket azonos térfogatú, fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével kétszer, majd kloroform és izoamil-alkohol 24:1 térfogatarányú elegyével kétszer extraháljuk, végül etanollal kicsapjuk. A poliA+-RNS-t oligo (dT)-cellulóz-kromatográfiával izoláljuk [Maniatis és munkatársai: Molecular Cloning (Cold Spring Harbor Laboratory), 1982] 5xl08 oocisztából kb. 100 pg poliA+-RNS-t izolálunk.
cDNS szintézise
A poliA+-RNS-t cDNS-sé alakítjuk MMLV reverz transzkriptáz segítségével. Ehhez 25 μg poliA+-RNS-t feloldunk 90 μΐ vízben, és 5 percig 20 ‘C-on merkuri-metil-hidroxid 10 mmól/1 koncentrációig történő adagolásával denaturáljuk, majd az elegyhez β-merkapto-etanolt adagolunk 45 mmól/1 koncentrációig, és az elegyet további 3 percig 20 ’C-on inkubáljuk. Az enzimreakciót 190 μ] puffer-oldatban hajtjuk végre, amelynek összetétele 4 μg oligo(dT)15, 150 egység RNSsin^, 20 mmól/1 Tris (pH = 7,6), 30 mmól/1 KC1, 4 mmól/1 ditiotreitol (DTT), 2 mmól/1 MgCl2,1-1 mmól/1 dNTP és 3000 egység MMLV reverz transzkriptáz. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 37 ’C-on inkubáljuk, majd 10 μΐ 0,5 mól/l-es EDTA-val leállítjuk a reakciót. Ezután azonos térfogatú fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével extraháljuk és az RNS/DNS hibridet ammónium-acetát 2 mól/1 koncentrációig történő adagolásával és 2,5-szeres térfogatú etanollal kicsapjuk. A második szál szintézisét DNS-polimeráz I és RN-áz H [U. Gubbler és munkatársai: Gene, 25, 263-269 (1983)] kombinációjával végezzük. Az előbbi csapadékot 960 μΐ pufferben oldjuk, amelynek összetétele 20 mmól/1 Tris (pH = 7,6), 5 mmól/1 MgCl2, 100 mmól/1 (NH^ SO4, 0,6 mmól/1 β = ΝΑϋ, 16 egység RN-áz H, 200 egység DNS-polimeráz I és 20 egység DNS-ligáz (E. coli). Az inkubálást 12 ’C-on egy óra hosszat, majd 22 ’C-on további egy óra hosszat végezzük, ezután a reakciót azonos térfogatú fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével leállítjuk, és etanollal kicsapjuk.
Mielőtt a cDNS-t egy alkalmas vektorba klónozzuk, 3'- és 5'-végét tompa véggé alakítjuk. 5 μg cDNS-t feloldunk 100 μΐ pufferben, amelynek összetétele 30 mmól/1 nátrium-acetát (pH = 5,6), 50 mmól/1 NaCl, 1 mmól/1 ZnSO4 és 21 egység Mung bab nukleáz. A reakcióelegyet 37 ’C-on 30 percig inkubáljuk, majd a reakciót EDTA 10 mmól/1 koncentrációig és Tris 25 mmól/1 koncentrációig történő adagolásával elállítjuk. Extrakciót végzünk fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével, és az elegyet Sephadex G50 oszlopon sómentesítjük.
125 μΐ eluátumhoz a következő anyagokat adjuk: Tris (pH = 7,6) 50 mmól/l-ig, EDTA 2,5 mmól/l-ig, DTT 5 mmól/l-ig, S'-adenozil-metionin 0,5 mmól/l-ig és 100 egység EcoRI-metiláz. Az elegyet 37 ‘C-on 30 percig inkubáljuk, majd 15 percig 65 ’C-ra melegítve a reakciót leállítjuk, ezután 1/10 térfogatnyi következő összetételű oldatot adjuk hozzá: Tris-HCl 100 mmól/1, MgCl2 100 mmól/1 és NaCl 500 mmól/1 (pH = 7,5), ugyanakkor hozzáadunk 1-1 mmól/1 dNTP-t és 12,5 egység Klenow DNS-polimerázt. A reakciót azonos térfogatú fenol, kloroform, izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegy adagolásával leállítjuk, miután 22 ’C-on 60 percig inkubáltunk. A felülúszó folyadékot 350 μΐ víz, 3 mól/l-es nátrium-acetát (pH = 5,6) és 500 μΐ izopropanol adagolásával kicsapjuk. A csapadékot 100 μΐ vízben feloldjuk, és Sephadex G50 oszlopon sómentesítjük, és eluátumot etanollal kicsapjuk.
A csapadékot 24 μΐ vízben feloldjuk, és a ligálást 50 μΐ térfogatban hajtjuk végre, amelyhez a következő anyagokat adjuk: 2 μg EcoRI linker, Tris-HCl (pH = 8,0) 30 mmól/l-ig, MgCl2 10 mmól/l-ig, ditiotreitol 10 mmól/I-ig, ATP 1 mmól/l-ig, zselatin 0,1 mg/ml-ig és 10 egység T4DNS-ligáz. A reakcióelegyet 16 óra hosszat 4 ’C-on inkubáljuk, majd 15 percig 70 ’C-on melegítve a reakciót leállítjuk. Ezután tapadós EcoRI végű cDNS-ffagmensek előállítására EcoRI endonuk4
HU 212 506 Β leázzal hasítunk 210 μΐ pufferben, amelynek összetétele: 100 mmól/1 Tris-HCl (pH = 7,6), 50 mmól/1 NaCl, 10 mmól/1 MgCl2, 2,5 mmól/1 DTT és 500 egység EcoRI. A reakcióelegyet 37 'C-on 90 percig inkubáljuk, majd a reakciót azonos térfogatú fenol, kloroform, izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú eleggyel történő extrakcióval leállítjuk. A felülúszó folyadékot 2,5-szörös térfogatú etanollal kicsapjuk, majd nátrium-acetátot (pH = 5,6) adunk hozzá 300 mmól/1 koncentrációig, majd a cDNS-t és a linkereket Biogel A15m oszlopon (BioRad gyártmány) elválasztjuk. A cDNS-t etanollal kicsapjuk, majd a csapadékot 10 mmól/1 Tris-HCl-ot és 0,1 mmól/1 EDTA-t tartalmazó oldattal (pH = 7,6) feloldjuk. A cDNS molekulákat ezután Xgtl 1 fágba [T. V. Huynk és munkatársai, id.h.] klónozzuk.
A kapott cDNS állomány sporozoiták elleni antitestre történő átvizsgálása 1000 fág-kiónonként 1 pozitív reakciót mutat. Az antitestet olyan hibridómából izoláljuk, amelyet sporozoitával immunizált egerek izolált lépsejtjeinek és mielomasejteknek a fúziójával állítunk elő. A kísérletben a hibridómák felülúszóját alkalmazzuk [Vermeulen és munkatársai: J. Exp. Med., 162, 1460-1476 (1985)]. Az antitesteket előzetesen protein A Sepharose-on tisztítjuk, majd 4-szeresre hígítjuk a következő anyagokkal: lxTris-só (Tris-HCl 10 mmól/1, NaCl 150 mmól/1, pH = 8,0) + 0,05% Tween 20+10% borjú embrió szérum (FCS). A reakcióelegyet 37 ‘C-on két óra hosszat inkubáljuk a szűrővel együtt, amelyen a cDNS inszertet tartalmazó Xgtll fággal fertőzött, lizált sejtekből származó protein van.
A szűrőt ezután 4x10 percig mossuk a következő összetételű oldattal: 50 ml lxTris-só + 0,05% Tween 20. A második antitest inkubálásához kecske-anti-egér antitestek és alkálikus foszfatáz konjugátumát (Promega gyártmány) alkalmazzuk (1/7500-szoros hígítás a következő összetételű oldattal: lxTris-só + 0,05% Tween 20+10% FCS), és az inkubálást 37 °C-on 30 percig végezzük, utána a szűrőt az első antitest inkubálásánál leírt módon mossuk. A színreakciót a következő összetételű oldatban végezzük: Tris-HCl 100 mmól/1, NaCl 100 mmól/1, MgCl2 10 mmól/1, (pH = 9,6), amelyben 0,33 mg/ml nitrokék-tetrazóliumot és 0,17 mg/ml 5-bróm-4-klór-3-indolil-foszfátot oldottunk. A szűrőket 30 percig szobahőmérsékleten történő inkubálás után optikailag értékeljük ki. Egy immunpozitív kiónt plakk-tisztítással elválasztunk, Ezt a kiónt E. acervulina 1A klón (XgtllEalA) jellel látjuk el, és tovább meghatározzuk (1. ábra).
A fág DNS-t izoláljuk [T. Maniatis és munkatársai, id.h.] és EcoRI enzimmel vágjuk. Ehhez Xgtll fágot tartalmazó cDNS-t tisztítunk, és E. coliban felszaporítjuk. A fágot tisztítjuk, és a DNS-t izoláljuk. A kapott DNS-fragmensek hossza kb. 970 és 295 bp.
Az EcoRI fragmenseket M13mpl8 és pBR327 plazmidokba szubklónozzuk. Emellett a komplett cDNS fragmenseket pUC18 plazmidba szubklónozzuk. Ezeknek a szubklónoknak a restrikciós térképét pBR327 plazmidban meghatározzuk, és az Ml3 kiónok nukleotid szekvenciáját teljesen meghatározzuk (2. ábra) [T. Maniatis és munkatársai, id.h.].
A fúziós protein (β-galaktozidáz és az inszertált cDNS által kódolt protein fúziója) kifejezéséhez egy lizogén törzset alakítunk ki, E. coli Y1089 törzsben [T. V. Huynk és munkatársai, id.h.]. A proteint a csirke védő kísérlet előtt egy Proto-Sorb LacZ [Promega w] oszlopon tisztítjuk.
2. példa
E. acervulina fertőzés elleni védelem
A XgtllEalA klón által Escherichia coli Y1089” törzsben termelt fúziós proteint, melynek móltömege SDS-PAGE-val mérve kb. 160 kD, az 1. példa szerinti módon tisztítottuk. Ehhez a terméket PBS-ben avridinnel [K. E. Jensen, „Advances in carriers and adjuvants fór Veterinary Biologics” ed. R. M. Nervig, P. M. Gough, M. L. Kaeberle, C. A. Whetstone. Iowa State Univ. Press, 1986, 77-91.] hoztuk össze úgy, hogy 1 ml szuszpenzió 1 mg avridint és 0,1 mg terméket tartalmazott. Ezt az anyagot intramuszkulárisan adagoltuk négyhetes csirkéknek (fehér Leghom) csirkénként kb. 50 gg termék dózisban. Két hét múlva ezt az oltást azonos dózissal megismételtük. 10 nap múlva a csirkéket 500 000 spórázott E. acervulina oocisztával fertőztük, amelyet orálisan adagoltunk. Az oociszták számát a fekáliában naponta megszámoltuk. Kontrollként csirkéknek E. acervulina elölt sporozoiták és merozoiták, valamint β-galaktozidázt adagoltunk injekciós úton, dózisonként 500 gg avridinnel szuszpendálva. A kísérlet eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A csirkék ötös csoportokba voltak osztva, a táblázatban a 4 nap alatt ürített oociszták számát adjuk meg (a fertőzés után 3-6. napok beleértve).
1. táblázat
Antigén „Immunizálás” dózis per csirke per injekció Oociszta ürítés csirkénként a fertőzés után %-os gátlás a kontrolihoz viszonyítva
Sporozoita (kontroll) lxlO7 82,8x107 47
Merozoita (kontroll) lxlO7 20,9x107 87
LacZ-EalA (tál. szerinti) 50 gg 62,2x107 60
β-galaktozidáz (kontroll) 50 gg 143,7xl07 8
Kontroll fertőzés - 155,8xl07 -
Megjegyzés: kontrollfertőzés: 50 000 spórázott E. acervulina oociszta 1 ml 15%-os szacharóz-oldatban orálisan adagolva.
A táblázatból látható, hogy a találmány szerinti rekombináns antigén által kifejtett gátlás az elölt sporozita, illetve merozoita által kifejtett gátlás nagyságrendjébe esik.
3. példa
Antitestek
Az 1. példa szerinti módon kapott termék ellen kép5
HU 212 506 Β ződött antitestek csirkékben l:1600-szoros hígításig reagálnak E. tenella, E. acervulina és E. maxima inváziós állapotú formáival, sporozoitáival és merozoitáival. Ezek a komponensek főleg ezeknek a formáknak az első szekciójára lokalizálódnak, ahol a penetrációs szervecskék rhoptriumok és mikronémák szintén lokalizálódnak. Néhány csirke esetén úgy találtuk, hogy az antitestek a sporozoiták refraktil teste táján reagálnak, ez volt a helyzet különösen E. tenella esetén.
34. példa
E. tenella fertőzés elleni védelem
A tisztított fúziós proteint (LacZ-EalA) alkalmas pufferben dioktadecil-ammónium-bromiddal (DDA) elegyítjük úgy, hogy 1 ml szuszpenzió 0,5 mg DDA-t és kb. 50 gg fúziós proteint tartalmazzon.
Ezt az anyagot intramuszkulárisan injektáljuk 3-4 hetes csirkéknek (fehér Leghom) csirkénként kb. 50 gg fúziós protein dózisban. Két hét múlva a csirkéket orálisan fertőztük 7500 spórázott E. tenella oocisztával (Weybridge törzs). A fertőzés után hét nappal a csirkéket leöltük, és megszámoltuk a csirkék mindkét ceca található sebeket. A sebeket Johnson és Reid módszere szerint határoztuk meg [J. Johson és W. R. Reid: Parasitology, 28, 30-36 (1970)]. A kísérlet eredményeit a 2. táblázatban foglaltuk össze.
Úgy találtuk, hogy más Eimeria fajba tartozó protein vagy annak fragmense, amely legalább az EalA polipeptid megfelelő részét tartalmazza, szintén védelmet nyújt. A kísérletek esetén a csirkék ötös csoportokban voltak osztva.
2. táblázat
Antigén Immunizáló dózis Seb pontszám ±SD
LacZ-EalA (tál. szerinti) 50 gg 2,5±1,2
β-galaktozidáz 50 gg 3,5±O,O
kontroll fertőzés - 3,3±O,5
SD = standard deviáció
5. példa
EalA-nak megfelelő DNS szekvencia izolálása és azonosítása E. tenellából
E. tenella cDNS könyvtár kialakítása
E. tenella spórázott oocisztájának cDNS könyvtára kialakításához az 1. példa szerinti eljárást követjük, azzal az eltéréssel, hogy a végső cDNS-t XgtlO fágba klónozzuk Ág ti 1 fág helyett [T. V. Huyuk és munkatársai, id. h.].
E. tenella cDNS könyvtár átvizsgálása E. acervulina DNS-sel pUC18/EalA (lásd 1. példa) 296 bp EcoRI fragmensét digoxigenin-dUTP-vel jeleztük random színezéssel, pontosan követve a Boehringer, Mannheim gyártmányú DNS jelölő és detektáló készlet, nem-radioaktív (1 093 657 katalógusszám) használati utasítását. A fenti E. tenella cDNS könyvtárból származó immobilizált DNS-t tartalmazó szűrőket állítottunk elő Maniatis és munkatársai előírása szerint és a frissen denaturált (10 perc 95 ’C-on), jelzett E. acervulina fragmenssel vizsgáltuk 16 óra hosszat 42 ’C-on az előállító (Boehringer, Mannheim) instrukciói szerint. A szűrőket ezután mostuk a következő oldatokkal: kétszer 15 percig szobahőmérsékleten 2xSSC, 0,1 tömeg/térf.% SDS (lxSSC: 0,015 mól/1 nátrium-citrát, pH = 7,0,0,16 mól/1 NaCl), kétszer 15 percig 68 ’C-on lxSSC, 0,1 tömeg/térf.% SDS, kétszer 30 és egyszer 15 percig 68 ’C-on 0,lxSSC, 0,1 tömeg/térf.% SDS, és kétszer 15 percig szobahőmérsékleten PBS-Tween (7,65 g/1 NaCl, 0,91 g/1 Na2HPO4.2H2O, 0,21 gfl KH2PO4,0,05 térf.% Tween 80, pH = 7,3).
A szűrőket ezután 30 percig szobahőmérsékleten alkálikus foszfatázzal kapcsolt poliklonális birka anti-digoxigenin fragmensek PBS-Tween-nel készült 1:5000-szeres hígításával reagáltattuk. Ezután a szűrőket négyszer 15 percig szobahőmérsékleten PBS-Tween-nel és 15 percig a következő oldattal mostuk: 0,01 mól/1 Tris-HCl (pH = 8,0) + 0,15 mól/1 nátrium-klorid. Az alkálikus foszfatáz szűrőkhöz való kapcsolódását a következő oldatban történt inkubálás után detektáltuk: 0,33 g/1 nitrokék-tetrazólium és 0,17 g/15-bróm-4-klór-3-indolil-foszfát 0,1 mól/1 Tris-HCl (pH = 9,6), 0,1 mól/1 nátrium-klorid, 0,01 mól/1 magnézium-klorid tartalmú oldatban. Minden 400 ÁgtlO E. tenella klórból egy reagált az E. acervulina próbával, vagyis E. acervulinával rokon szekvenciák jelen vannak E. tenellában. A klónokból tízet, amelyeket a következő jellel láttunk el: E. tenella 1A1-10 (XgtlOEtlAl-lO), plakk-tisztításnak vetettünk alá. A ÁgtlOEtl Al-t az Escherichia coli BNN102 törzzsel együtt a Centraal Bureau voor Schimmelcultures, Baam (Hollandia) intézetnél helyeztük letétbe, CBS 286. 89 számon, 1989. június 21-én.

Claims (11)

1. Eljárás egy antigén tulajdonságú Eimeria polipeptidet vagy fragmensét vagy immunológiai ekvivalensét kódoló DNS-szekvencia előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) valamely Eimeria faj oocisztáiból mRNS-t izolálunk, az mRNS-ről cDNS-t készítünk, a cDNS-t fágvektorba klónozzuk, az így kapott cDNS-könyvtárat sporozoiták elleni antitesttel átvizsgáljuk és az immunpozitív kiónokat elválasztjuk, vagy
b) a megfelelő DNS-szekvenciát ismert módon szintetizáljuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az mRNS-t E. acervulina vagy E. tenella oocisztából izoláljuk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 2. ábra szerinti dezoxinukleotid-szekvenciának vagy legalább egy részének megfelelő vagy azzal hibridizáló DNS-szekvenciát állítjuk elő.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 2. ábra szerinti dezoxinukleotid-szekvencia egy részének megfelelő vagy azzal hibridizáló DNS-szekvenciát állítjuk elő.
HU 212 506 Β
5. Eljárás az 1. igénypont szerinti DNS-szekvenciát tartalmazó plazmid vektor előállítására, azzal jellemezve, hogy az említett DNS-szekvenciát egy alkalmas hordozóvektorba iktatjuk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez- 5 ve, hogy a pEalAplazmidvektort állítjuk elő.
7. Eljárás transzformált mikroorganizmus előállítására, azzal jellemezve, hogy az említett mikroorganizmust egy, az 5. igénypont szerinti eljárással előállított plazmidvektorral transzformáljuk. 10
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a CBS 286.89 számon deponált E. coli törzset állítjuk elő.
9. Eljárás egy, a 2. ábrán bemutatott aminosavszekvenciával rendelkező Eimeria polipeptidnek vagy fragmensének vagy immunológiai ekvivalensének előállítására, azzal jellemezve, hogy egy, a 7. igénypont szerinti eljárással előállított mikroorganizmust alkalmas tápközegben tenyésztünk, és a termelt polipeptidet elválasztjuk.
10. Eljárás baromfiaknak Eimeria paraziták által okozott coccidiosis elleni védelmére szolgáló vakcina előállítására, azzal jellemezve, hogy egy, a 7. igénypont szerinti eljárással előállított mikroorganizmust alkalmas fiziológiásán elfogadható vivőanyaggal elegyítjük.
11. Eljárás baromfiaknak Eimeria paraziták által okozott coccidiosis elleni védelmére szolgáló vakcina előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely a 9. igénypont szerinti eljárással előállított polipeptidet vagy immunológiailag azonos fragmensét vagy ekvi15 valensét fiziológiásán elfogadható vivőanyaggal elegyítjük.
HU893216A 1988-06-27 1989-06-26 Method for the preparation of recombinant vaccine against coccidiosis HU212506B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NL8801627 1988-06-27

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT51327A HUT51327A (en) 1990-04-28
HU212506B true HU212506B (en) 1996-07-29

Family

ID=19852528

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU893216A HU212506B (en) 1988-06-27 1989-06-26 Method for the preparation of recombinant vaccine against coccidiosis

Country Status (11)

Country Link
US (2) US5602033A (hu)
EP (1) EP0349071B1 (hu)
JP (1) JP3086227B2 (hu)
KR (1) KR970007376B1 (hu)
AU (1) AU621903B2 (hu)
DE (1) DE68914043T2 (hu)
ES (1) ES2053950T3 (hu)
HU (1) HU212506B (hu)
NZ (1) NZ229679A (hu)
TW (1) TW204368B (hu)
ZA (1) ZA894726B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPH02502784A (ja) * 1987-03-06 1990-09-06 サイナーゲン,インコーポレーテッド コクシジウム感染の診断用ポリペプチドとその組換えdna法による製造法
NZ227597A (en) * 1988-01-15 1991-11-26 Merck & Co Inc Eimeria tenella group b immunogens and their production
ATE94208T1 (de) * 1989-06-21 1993-09-15 Akzo Nv Eimeria tenella-vakzin.
AU654481B2 (en) * 1991-03-14 1994-11-10 British Technology Group Usa, Inc. Recombinant anticoccidial vaccine
US6008342A (en) * 1991-07-12 1999-12-28 Roche Vitamins Inc. DNA encoding eimeria antigen
US5403581A (en) * 1991-07-12 1995-04-04 Hoffmann-La Roche Inc. Coccidiosis vaccines
IL116026A (en) * 1994-11-22 2005-08-31 Rhone Poulenc Rorer Sa Peptides capable of linking to the sh3 domain of gap, nucleotide sequences encoding the same, their preparation and uses
DK0775746T3 (da) * 1995-07-03 2006-04-03 Akzo Nobel Nv Vaccine mod fjerkræcoccidiose
US7354593B2 (en) 2002-12-09 2008-04-08 Merial Limited Coccidial vaccine and methods of making and using same
BR0317144A (pt) * 2002-12-09 2005-10-25 Univ Georgia Res Found Vacina coccìdica e métodos de preparar e empregar a mesma
US6924135B2 (en) * 2003-08-29 2005-08-02 Zeon Corporation DNA encoding Eimeria glyceroaldehyde-3-phosphate dehydrogenase and uses thereof
DE602005021873D1 (de) 2004-03-12 2010-07-29 Univ Georgia Neues impfstoffadjuvans und dessen herstellung und verwendung
EP1666489B1 (en) * 2004-12-01 2007-11-21 Zeon Corporation DNA encoding an antigenic protein of eimeria apical membrane antigen 1 and use thereof
CN107904247A (zh) * 2017-12-26 2018-04-13 吉林大学 一种重组鸡球虫甲病毒颗粒疫苗及制备方法

Family Cites Families (18)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4710377A (en) * 1983-08-19 1987-12-01 American Cyanamid Company Antigens and monoclonal antibodies reactive against sporozoites of Eimeria spp.
EP0135073A3 (en) * 1983-08-19 1987-05-27 American Cyanamid Company Antigens and monoclonal antibodies reactive against merozites of eimeria spp.
US5187080A (en) * 1984-06-05 1993-02-16 Solvay & Cie S.A. DNA encoding an antigenic protein derived from Eimeria tenella and vaccines for prevention of coccidiosis caused by Eimeria tenella
US4874705A (en) * 1985-05-16 1989-10-17 Solvay & Cie, S.A. DNA encoding an antigenic protein derived from Eimeria tenella and vaccines for prevention of coccidiosis caused by Eimeria tenella
US4639372A (en) * 1984-06-29 1987-01-27 Merck & Co., Inc. Coccidiosis vaccine
WO1986000528A1 (en) * 1984-07-05 1986-01-30 Genex Corporation Cloned gene and method for making and using the same
US5273901A (en) * 1984-07-05 1993-12-28 Enzon Corp. Genetically engineered coccidiosis sporozoite 21.5 Kb antigen, ac-6b
US5279960A (en) * 1984-07-05 1994-01-18 Enzon Corp. 25 KD coccidial antigen of eimeria tenella
US4724145A (en) * 1985-11-18 1988-02-09 Merck & Co., Inc. Eimeria acervulina immunogens
US5028694A (en) * 1985-12-03 1991-07-02 Solvay & Cie, S.A. Antigenic proteins and vaccines containing them for prevention of coccidiosis caused by eimeria Eimeria necatrix and Eimeria tenella
EP0453054B1 (en) * 1985-12-03 1996-07-03 SOLVAY (Société Anonyme) Antigenic proteins and vaccines containing them for prevention of coccidiosis
JPS62262994A (ja) * 1986-05-12 1987-11-16 Asahi Chem Ind Co Ltd D−アミノ酸オキシダ−ゼ遺伝子
US5496550A (en) * 1986-08-14 1996-03-05 Chilwalner Method of reducing the output of Eimeria oocysts from a newborn chick
IL83523A (en) * 1986-08-14 1994-10-21 Chilwalner Partnership Method of purification of eimeria gametocytes and coccidiosis vaccine containing them
US4973551A (en) * 1988-01-15 1990-11-27 Merck & Co., Inc. Vector for the expression of fusion proteins and protein immunogens
NZ227597A (en) * 1988-01-15 1991-11-26 Merck & Co Inc Eimeria tenella group b immunogens and their production
ZA924203B (en) * 1991-06-18 1993-03-31 Akzo Nv Coccidiosis poultry vaccine
US5403581A (en) * 1991-07-12 1995-04-04 Hoffmann-La Roche Inc. Coccidiosis vaccines

Also Published As

Publication number Publication date
ES2053950T3 (es) 1994-08-01
US5783197A (en) 1998-07-21
KR910001050A (ko) 1991-01-30
ZA894726B (en) 1990-03-28
JPH0260587A (ja) 1990-03-01
TW204368B (hu) 1993-04-21
EP0349071B1 (en) 1994-03-23
US5602033A (en) 1997-02-11
AU3706989A (en) 1990-01-04
DE68914043D1 (de) 1994-04-28
DE68914043T2 (de) 1994-07-07
JP3086227B2 (ja) 2000-09-11
HUT51327A (en) 1990-04-28
KR970007376B1 (en) 1997-05-08
AU621903B2 (en) 1992-03-26
NZ229679A (en) 1991-11-26
EP0349071A1 (en) 1990-01-03

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP2907813B2 (ja) コクシジウム症予防用抗原性蛋白質およびそれを含有するワクチン
EP0134799B1 (en) Expression of plasmodium falciparum polypeptides from cloned cdna
HU212506B (en) Method for the preparation of recombinant vaccine against coccidiosis
EP0519547B1 (en) Coccidiosis poultry vaccine
KR0165115B1 (ko) 콕시듐증 백신
JP4116680B2 (ja) 家禽コクシジウム症ワクチン
KR100244828B1 (ko) 콕시디아증 백신
JP2006512926A (ja) マラリア・ワクチン
KR0152245B1 (ko) 에이메리아 테넬라 왁찐
US7335759B2 (en) Recombinant immunogens for the generation of antivenoms to the venom of scorpions of the genus Centruroides
US5670362A (en) DNA encoding an Eimeria 100kD antigen
WO1992005193A1 (en) Plasmodium liver stage antigens
JPH05271293A (ja) コクシジオーシス鶏ワクチン

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees