HU212432B

HU212432B - Pourable, aqueous composition for cleaning of hard surfaces

Info

Publication number: HU212432B
Application number: HU9202351A
Authority: HU
Inventors: Terry Instone; David Philip Jones; Kenneth Leslie Rabone; A May Shana
Original assignee: Unilever Nv
Priority date: 1991-07-19
Filing date: 1992-07-17
Publication date: 1996-06-28
Also published as: JPH05194990A; SK218492A3; BR9202742A; CA2073829A1; CZ218492A3; AU2037292A; PL295330A1; GB9115645D0; TW227573B; KR930002496A; SK279992B6; ZA925314B; HU9202351D0; EP0524762A2; EP0524762A3; TR25996A; KR960000206B1; IN176374B; HUT62650A

Description

A találmány önthető, homogén, csiszolóhatású vizes, folyékony tisztítószerre vonatkozik, amely szemcsés csiszolóanyagot tartalmaz és alkalmas kemény felületek tisztítására.

A folyékony, kemény felületek tisztítására alkalmas készítményeket egészen az utóbbi időkig két általános típusra osztották. Az első típusba tartoznak a vizes szuszpenziók, amelyek vízben oldhatatlan csiszolóhatású részecskéket tartalmaznak, ezen készítmények hátránya, hogy nem stabilak és hajlamosak a szemcsésedésre, miáltal a felületet karcolják. Nehézséget okozhat még ezen készítmények esetében az is, hogy a tisztított felületekről a vízben oldhatatlan részecskék vizes öblítéssel nehezen illetve nem tökéletesen távolíthatók el. A másik típusú készítmények közé tartoznak azon tisztítószerek, amelyek általában szappant, nemionos felületaktív anyagokat és alkil-benzolszulfonátot tartalmaznak, de csiszolóhatású részecskéket nem.

Az utóbbi típusú folyékony tisztítószerek bár nem áll fenn a veszélye a karcolásnak, mégis számos hátránnyal rendelkeznek, amelyet miatt a felhasználók nehezen fogadják el őket. így például igen rossz a tisztítóhatásuk nehezen eltávolítható szennyezések esetében, különösen olyan helyeken, ahol a víz keménysége nagy, mivel ezek nem tartalmaznak csiszolóhatású komponenst. Továbbá, a készítmények nagy felületaktív anyag tartalma, ami szükséges a zsíros, szilárd részecskék eltávolításához, felesleges habképződéshez vezet, ami viszont további öblítést és törölgetést tesz szükségessé. Bár ezen felesleges habképződés szabályozható bizonyos mértékig, hab-szabályozó anyag, így például oldószerek, szilícium-dioxid és/vagy szilikonok vagy szappan adagolásával ezek azonban növelik a termékkel kapcsolatos stabilitási és homogenitási problémákat, továbbá oldhatatlan részecskék kicsapódását okozhatják a tisztítandó felületen, továbbá a felületen száradás után csíkokat és foltokat okozhatnak.

A 193 375 számú európai szabadalmi leírásban egy következő típusú folyékony tisztítószer készítményt ismertetnek, amely egy önthető, homogén, csiszolóhatású vizes készítmény és alkalmas kemény felületek tisztítására, a készítmény 1,5-30 tömeg% detergens hatású vegyületet, 6-45 tömeg% vízben oldható sót tartalmaz, amely utóbbinak legalább 5 tömeg%-a 20 ’C hőmérsékleten oldhatatlan részecskék formájában szilárd fázist képez, e részecskék átlagos részecske átmérője 10-500 pm. Az alkalmazott só nem több mint egy hidratált tagot tartalmaz, ha kristályos szilárd anyag formájában van jelen a vízben 10-40 ’C hőmérséklet között a fent említett mennyiségben, ami a telített oldat létrejöttéhez szükséges, továbbá a telített oldat stabilitása 40 ’C hőmérsékleten kevesebb, mint a 10 ’C hőmérsékleten mért érték tízszerese, a készítmény viszkozitása 20 ’C hőmérsékleten legalább 6500 Pa.s 3xl0“⁵/mp nyíróhatásnál és nem több mint 10 Pa.s 21/mp nyíróhatásnál. Ennek megfelelően a 193 375 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett készítmény egy nyíróhatású híg, folyékony csiszolóanyagot tartalmazó tisztítószer, amely vízben oldható anyagot tartalmaz telített oldat formájában. Felhasználásnál a tisztított felületen visszamaradó bármilyen nem feloldott vízoldható só a felületről könnyen eltávolítható vízzel való öblítéssel. Ily módon az itt ismertetett készítmény jó öblíthetőséggel rendelkezik.

Hasonló típusú, nagyobb mennyiségű vízben oldható sót tartalmazó készítményt ismertetnek a 4 179 414 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, de ez a készítmény egy sűrű paszta, azaz nem krémszerű folyadék. Ezen termékek alkalmasak bizonyos területen való felhasználásra, de általában nem alkalmasak átlagos háztartási területen, így például nem alkalmazható műanyag flakonokból nyíláson való adagolásra. Ezekben a termékekben a stabilitást nátrium-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát egymásra hatásával biztosítják bizonyos dietanol-amidok jelenlétében.

Az 1 370 377 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban oldható csiszolóhatású terméket ismertetnek, amely nem-vizes tisztítószer, koncentrált formájában dörzshatású és vízzel hígítva mosogatószerként alkalmazható. A készítmény vízzel elkeverhető folyékony anyagot (például glicerint), szilárd szemcsézetű szervetlen, vízben oldható sót (például nátrium-klorid), szilárd anionos felületaktív anyagot és egy szuszpendálószert (például keményítőt) tartalmaz. A készítmény tartalmazhat még továbbá különböző baktericid anyagokat, hártyásodást gátló anyagokat, enzimeket, színező és illatosító anyagokat.

A 3 577 347 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás több alkalmas csiszolóhatású anyagot ismertet, ilyenek például a nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-cetil-benzolszulfonát, klórozott trinátrium-foszfát és egy illatosító anyag.

A 4 057 506 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban nátrium-tri(polifoszfát) szemcsék alkalmazását ismertetik olyan szemcseméretben, amely nem okoz karcolást. A szemcsék a kollodiális szemcsetartományban, 1 pm alatti méretben vannak jelen és emulgeáló anyagok segítségével szuszpenziót képeznek.

A szemcsés, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítószerek esetében szükséges, hogy a szemcséket szuszpenzió formájában lehessen tartani. A készítmények egyik alcsoportját képezik azon típusok, amelyeknél a felületaktív anyag szuszpendálószerként is hat, általában valamely elektrolittal kombináltan.

A folyékony csiszolóhatású (dörzshatású) tisztítószerek esetében felhasználható felületaktív anyagok közé tartoznak például a következők: alkil-benzolszulfonátok, alkohol-etoxilátok, alkil-amido-etoxilátok, zsírsav szappanok, valamint másodlagos alkil-szulfonátok. Ezen anyagok kombinációját is lehet alkalmazni elektrolitokkal együtt.

A fenti szuszpendáló rendszerek általában finom gömbformájú részecskékből állnak, amelyek átmérője 0,05-10 pm közötti érték. Úgy gondolják, hogy ezek a részecskék koncentrikus kagylószerű szerkezetet alkotnak, amelyeknél a felületaktív anyag molekuláiból álló két réteget egy vékony vízréteg választja el egymástól. A felületaktív anyagok azonban nemcsak szuszpendáló rendszert képesek alkotni víz jelenlétében. A fentiekben említett felületaktív anyagok micelláris szerkezetet is kialakíthatnak, amely viszkózus, de nem képes részecské2

HU 212 432 B két szuszpendálni. A felületaktív anyagokból és vízből álló keverékek továbbá két vagy több különböző fázist is alkothatnak, amelyek fizikai jellemzői különbözőek.

A folyékony dörzshatású tisztítószerek esetében, amelyek szuszpendáló szerként felületaktív anyagot tartalmaznak, lényeges, hogy a szuszpendáló rendszer a felhasználásánál előforduló hőmérséklet határok között stabil legyen és megfelelő mértékben szuszpendált állapotban tartsa a dörzshatású részecskéket a termék raktározási ideje alatt. Szükséges továbbá figyelembe venni a különböző, a készítményben jelenlévő egyéb komponensekkel, így például elektrolitokkal való kölcsönhatásukat is.

Annak ellenére, hogy a készítményeknél különös figyelmet fordítanak a stabilitás kérdésére, az oldható dörzshatású részecskéket tartalmazó folyékony tisztítószerek esetében ezek a stabilitási problémák mégis csak fennállnak. Egyik lehetőség, amellyel a vizes készítmények stabilitását növelhetjük, az elektrolitok alkalmazása, azaz az oldható dörzshatású anyagot egy erre az anyagra nézve telített vizes oldat tartalmazza. Közelebbről, mivel egy telített oldat összetétele nagy mértékben függ az oldat hőmérsékletétől, az elektrolit koncentráció változni fog a termék tárolási és/vagy felhasználási körülményeitől. Az elektrolit koncentráció ezen változása befolyásolja a szuszpendáló rendszert és bizonyos körülmények között a terméket destabilizálhatja.

A piacon jelenleg egyetlen folyékony készítmény ismert, amely vízben oldható dörzshatású részecskéket tartalmaz, amelynek átlagos szemcsemérete 200 μ körüli érték, de ismert, hogy ez tárolás közben fázisokra válik szét, amelyekben a dörzshatású részecskék mennyisége magasabb, illetve alacsonyabb, mivel a részecskék a szuszpendáló közegből leülepednek. Ez a tisztítóhatás csökkenéséhez vezet, továbbá a flakon teljes tartalma nem üríthető ki.

Felismertük, hogy ezeket a problémákat kiküszöbölhetjük, ha az önthető, vizes, kemény felületek tisztítására alkalmas vízben oldható dörzshatású részecskéket tartalmazó készítményeknél lényegében hidrofób tulajdonságú illatosító kompozíciót alkalmazunk stabilitást fokozó szerként.

Bár az illatosító anyagokat korábban is alkalmazták, az önthető, kemény felületek tisztítására alkalmas, vízben oldható dörzshatású anyagot tartalmazó készítményekben, ezek stabilitást növelő hatása azonban eddig még nem volt ismert.

A fentieknek megfelelően a találmányunk tárgya önthető, vizes, kemény felületek tisztítására alkalmas készítmény, amely 1,5-30 t% mennyiségben anionos vagy nemionos detergenst, vizet és vízben oldható, dörzshatású sót tartalmaz, amely só 20 ’C hőmérsékleten legalább 5 t% mennyiségű szilárd fázist képez, melynek átlagos részecskemérete 10-500 pm közötti érték és amely só nem több mint egy hidratált tagot tartalmaz, ha kristályos, szilárd anyag formájában van jelen a vízben 10-40 “C hőmérsékleten a fentiek szerinti, a telített oldathoz szükséges mennyiségben, a só telítettségi oldhatósága a vízben 40 ’C hőmérsékleten kevesebb mint tízszerese a 10 ’C hőmérsékleten mért értéknek, a só oldhatósága vízben legalább 1,2 g/1 10 ’C hőmérsékleten és viszkozitása 20 ’C hőmérsékleten legalább 6500 Pa.s 3xlO^_5mp~^l nyíróhatásnál és nem több mint 10 Pa.s 21 mp^-1 nyíróhatásnál és amely vízoldható sóként 6-75 t% mennyiségben nátrium-hidrogén-karbonátot és emellett még legalább 0,1 t% mennyiségben lényegében hidrofób tulajdonságú illatanyag kompozíciót tartalmaz.

A találmány szerinti készítményben az illatosító anyag mennyisége előnyösen 0,1-10 tömeg% a készítmény teljes tömegére számolva.

A találmány szerinti készítmény egy tipikus kivitelezési formájánál az önthető, tárolás során stabil, homogén dörzshatású vizes tisztítószer készítmény a víz mellett a következőket tartalmazza:

i) legalább 0,1 tömeg% lényegében hidrofób illatosító kompozíció, ii) 1,5-30 tömeg% detergens hatású vegyület, iii) nátrium-hidrogén-karbonát, olyan mennyiségben, hogy 20 ’C hőmérsékleten legalább 5 tömeg%-a oldhatatlan részecske formában legyen jelen, ezen részecskék átlagos részecske átmérője 10-500 μ, a só nem több mint egy hidratált tagot tartalmaz, ha kristályos, szilárd anyag formájában van jelen a vízben 10-40 ’C hőmérsékleten a fentiek szerinti, a telített oldathoz szükséges mennyiségben és a só telítettségi oldhatósága a vízben 40 ’C hőmérsékleten kevesebb mint tízszerese a 10 ’C hőmérsékleten mért értéknek és a só oldhatósága a vízben legalább

1,2 g/1 10 C hőmérsékleten.

A találmány szerinti készítmények viszkozitása ’C hőmérsékleten előnyösen legalább 6500 Pa.s 3xl0^_5/mp nyíróhatásnál és nem több mint 10 Pa.s 21/mp nyíróhatásnál rotációs viszkoziméterrel meghatározva.

Detergens hatású anyagok A találmány szerinti készítmények detergens hatású anyagokat tartalmaznak, amelyek lehetnek anionos vagy nemionos típusúak.

Az anionos detergensek lehetnek például szerves kénvegyületek vízoldható sói, amelyekben az alkilcsoport 8-22 szénatomos, és a vegyületek szulfonsav vagy szulfonsav-észtercsoportokat vagy ezek keverékét tartalmazzák. Ilyen anionos detergensek például a következők: nátrium- vagy kálium-alkohol-szulfátok, különösen azok, amelyeket faggyúzsír vagy kókuszdió olaj gliceridjeinek redukálásával nyert hosszúszénláncú alkoholok szulfatálásával állítanak elő; nátrium- vagy kálium-alkilbenzolszulfonátok, előnyösen a 9-15 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó vegyületek; nátrium- vagy káliumszekunder-alkán-szulfonátok; nátrium-alkil-glicerinéter-szulfonátok, különösen a faggyúzsírból és kókuszdió olajból származtatott hosszúszénláncú alkoholok éterei; nátrium-kókuszdió olaj/zsírsav-monoglicerid-szulfátok;

mól hosszúszénláncú zsíralkohol és 1-6 mól etilénoxid reakciótermékének kénsav-észterei, és ezek nátrium-káliumsói; alkil-fenol/etilén-oxid éter-szulfátszármazékának nátrium- és káliumsói, ahol az etilén-oxid egységek száma 1-8 molekulánként és az alkilcsoport előnyö3

HU 212 432 Β sen 4-14 szénatomos; izotionsavval észterezett zsírsavak, és ezek nátrium-hidroxiddal semlegesített terméke, ahol a zsírsav előnyösen kókuszdió olajból származó zsírsav. A fenti anyagok keveréke szintén alkalmazható.

Előnyös vízoldható szintetikus anionos detergens anyagok a hosszúszénláncú alkil-benzolszulfonátok, valamint ezek olefin szulfonátokkal képzett keverékeinek ammónium vagy szubsztituált ammóniumsói, így például mono-, di- és trietanol-amin sói, alkálifém, így például nátrium vagy kálium sói, valamint alkáliföldfém sói, így például kalcium és magnézium sói, továbbá előnyösek még a hosszúszénláncú zsírsav-monoglicerid-szulfátok. Különösen előnyös anionos detergens anyag a hosszúszénláncú alkil/aromásszulfonátok, így például a hosszúszénláncú alkil-benzolszulfonátok, amelyekben az alkilcsoport egyenes vagy elágazó szénláncú és 6-20 szénatomos. Példaképpen említjük a következőket: hosszúszénláncú alkil-benzolszulfonátok vagy hosszúszénláncú alkil-toluol-, -xilol- vagy -fenol-szulfonátok, alkil-naftalinszulfonátok, ammónium-szulfonátok nátriumsói, ammónium-diamil-naftalin-szulfonát, nátrium-dinonilnaftalin-szulfonát.

A szintetikus anionos detergens anyag mennyisége a találmány szerinti készítményben általában 1-25 tömeg%, előnyösen 2-20 tömeg%, még előnyösebben 2-15 tömeg%.

A nemionos detergens anyagokat általában úgy állítják elő, hogy egy alkilén-oxid-csoportot, amelyek a természetben hidrofil tulajdonságúak, egy szerves hidrofób vegyülettel kondenzálnak, amely utóbbi lehet alifás vagy alkil-aromás típusú. Kondenzálásra kerülő hidrofil tulajdonságú poli(oxi-alkilén)-csoport hosszát az adott hidrofób csoporthoz megfelelőképpen lehet megválasztani, hogy a kívánt tulajdonságú és a megfelelő nagyságú hidrofil/hidrofób egyensúlyt biztosítsuk. Előnyösen alkalmazható például a 8-22 szénatomos egyenes vagy elágazóláncú alifás alkoholok etilén-oxi kondenzációs terméke, így például a kókuszdió olaj etilén-oxiddal képzett kondenzátuma, amely 2-15 mól etilén-oxid egységet tartalmaz egy kókuszdió-alkoholra számolva, továbbá a 6-12 szénatomos alkil-fenolok

5-25 etilén-oxid egységgel kondenzált terméke, etiléndiamin és propilén-oxid reakciótermékének etilénoxiddal nyert kondenzációs terméke, amely 40-80% mennyiségű poli(etilén-oxi)-csoportot tartalmaz és a molekulatömege 5000-11 000 közötti érték, az R₃NO általános képletnek megfelelő tercier aminoxidok, ahol az egyik R csoport jelentése 8-18 szénatomos alkilcsoport, és a másik kettő jelentése metil-, etil- vagy hidroxi-etil-csoport, így például a dimetil-dodecil-aminoxid, az R₃PO általános képletnek megfelelő tercier foszfin-oxidok, ahol az egyik R csoport jelentése ΙΟΙ 8 szénatomos alkilcsoport és a másik két csoport jelentése 1-3 szénatomos alkil- vagy hidroxil-alkilcsoport, így például dimetil-dodecil-foszfin-oxid, az R₂SO általános képletnek megfelelő dialkil-szulfoxidok, ahol az egyik R csoport jelentése 10-18 szénatomos alkilcsoport és a másik jelentése metil- vagy etilcsoport, így például lehet metil-tetradecil-szulfoxid, továbbá zsírsav-alkilol-amidok, továbbá zsírsav-alkilolamidok és alkil-merkaptánok alkilén-oxidokkal nyert kondenzációs termékei.

A találmány szerinti készítményekben a nemionos detergens hatású komponensek mennyisége általában 0,5-15 tömeg%, előnyösen 1-10 tömeg%, még előnyösebben 1-8 tömeg%.

A találmány szerinti készítmények előnyösen mind anionos, mind nemionos detergens komponenst tartalmaznak és ezeket úgy választjuk meg, hogy strukturált folyékony detergens készítményt nyerjünk, azaz olyat, amelyik „ön-sűrűsödő hatású anélkül, hogy külön sűrítőszert kellene használni.

Az anionos és nemionos detergens komponensek tömeg aránya széles határok között változhat, függően az adott vegyületektől, értékük általában (1:9) és 9:1), előnyösen (1:4) és (4:1) közötti érték.

A találmány szerinti készítmények egy előnyös kivitelei formájánál a készítmény 2-10 tömeg% vízben oldható szintetikus, anionos szulfatált vagy szulfonált detergenst tartalmaz, amelyekben az alkilcsoport 8-22 szénatomos, és 0,5-8 tömeg% alkilén-oxilezett nemionos detergenst tartalmaz, amely 8-22 szénatomos alifás alkohol etilén-oxiddal nyert kondenzációs terméke, amely 1 mól alifás alkoholra számolva 2-15 mól etilén-oxidot tartalmaz.

A találmány szerinti készítmények adott esetben amfoter, kationos vagy ikerionos detergenst is tartalmazhatnak.

Amfoter detergens hatású anyagként például alifás szekunder vagy tercier amin-származékokat alkalmazunk, amelyek 8-18 szénatomos alkilcsoportot és egy anionos vízoldható csoporttal szubsztituált alifás csoportot tartalmaznak, ilyen vegyület előnyösen például a nátrium-3-dodecil-amino-propionát, nátrium-3-dodecil-amino-propán-szulfonát, vagy nátrium-N-2-hidroxi-dodecil-n-metil-taurát.

A kationos detergens hatású anyagok lehetnek például kvatemer ammónium sók, amelyek 8-18 szénatomos alifás csoportot tartalmaznak, ilyen például a cetiltrimetil-ammóni um-bromid.

Az ikerionos detergens hatású anyagok lehetnek például alifás kvatemer-ammónium-származékok szulfonium és foszfonium-vegyületek, amelyek 8-18 szénatomos alifáscsoportot és egy anionos vízoldható csoporttal szubsztituált alifás-csoportot tartalmaznak, ilyenek például a következők:

3-(N,N-dimetil-N-hexadecil-ammónium)-propán-1 szulfonát bétáin,

3-(dodecil-metil-szulfonium)-propán-1 -szulfonát-betain, 3-(cetil-metil-foszfonium)-etán-szulfonát-betain.

Detergens hatású anyagként alkalmazhatunk különböző ismert felületaktív anyagokat is, amelyek például a következő jól ismert szakkönyvekben ismertetve vannak: „Surface active Agnets”, I. kötet, Schwartz és Perry, valamint Surface Active Agents and Detergents”, Π. kötet, Schwartz, Peny és Berch.

A találmány szerinti készítményekben a detergens hatású komponensek ossz mennyisége általában 1,5— 30 tÖmeg%, előnyösen 2-15 tömeg%.

HU 212 432 Β

Vízoldható sók

A találmány szerinti készítmények vízoldható sóként még 6-75 tömeg%, még előnyösebben 6-45 tömeg% nátrium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak. Ez a só a készítményben a telítettségi határon felüli mennyiségben van jelen, így a készítmény tartalmaz oldott és nem oldott állapotban lévő sót is. Ennek megfelelően a készítmény a sót telített vizes oldatban tartalmazza és 20 ’C hőmérsékleten a szilárd fázis mennyisége legalább 5 tömeg% és a szemcsemérete átmérőben 10-500 pm, előnyösen 15300 pm, még előnyösebben 20-100 pm.

Nagyobb mennyiségű dörzshatású anyag jelenlétében különösen 45-75 tömeg% dörzshatású anyag jelenlétében további figyelmet kell szentelni a részecskeméretnek.

A 193 375 számú európai szabadalmi leírásban utalás van arra, hogy a 45-75 tömeg% mennyiségű dörzshatású anyag jelenlétében hogyan kell megválasztani a részecskeméretet.

A vízoldható sók, előnyösen a szervetlen sók, amennyiben azok 10-40 ’C hőmérsékleten a telítettségi határon felüli mennyiségben kristályos anyag formájában vannak jelen, általában nem több, mint egy hidratált részt tartalmaznak. A só oldhatósági értéke vízben 40 C hőmérsékleten kevesebb mint tízszerese, előnyösen kevesebb mint nyolcszorosa, és még előnyösebben kevesebb mint kétszerese legyen a 10 ’C hőmérsékleten mért értéken. Ez azért szükséges, hogy a termék jellemzői, különösen a dörzshatású kristályos részecskék mérete, formája és mennyisége jellegzetesen ne változzon a használatnak megfelelő normál hőmérsékleten. Ezáltal a felhasználhatóság egyenletessége biztosítva van. Nyilvánvaló az is, hogy a fentieknek megfelelő tulajdonságú só megfelelő megválasztása biztosítja, hogy ha a készítmény önmagától strukturálódik, a kapott szerkezet olyan, amelyet a megfelelően kiválasztott anionos és nemionos detergensek viszkozitása biztosít, így a viszkozitás lényeges változása nélkül állandó értéken marad.

A vízoldható só Mohs keménysége előnyösen kevesebb mint 3 és a telítettségi érték vízben 10 ’C hőmérsékleten nem haladja meg a 15 tömeg% értéket.

A só oldhatósága vízben legalább 1,2 g/1, előnyösen legalább 5 g/1 10 C hőmérsékleten, így biztosítható, hogy a felesleges só könnyen leöblíthető a készítménnyel való tisztítás után a felületről. Ily módon a tisztított felület minden visszamaradó folttól és csíktól mentes marad.

A nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO₃) oldhatósága 10 ’C hőmérsékleten 8 t/tf% és 40 ’C hőmérsékleten 13 t/tf%.

A találmány szerinti készítményeknél a nátriumhidrogén-karbonát előnyei például a következők:

i) olcsó és könnyen hozzáférhető, ii) nem toxikus és a bőrre nem ártalmas, iii) a vízben való oldhatósága nem változik lényegesen a termék normál tárolási hőmérsékleti tartományban, azaz 0-40 ’C közötti hőmérsékleten, oldhatósága 10 ’C hőmérsékleten 8 g/100 ml és 40 ’C hőmérsékleten 13 g/100 ml, iv) a telítettségi értéke vízben 10 ‘C hőmérsékleten kb. 8 tömeg%, ami biztosítja, hogy megfelelő mennyiség marad feleslegben nem oldott állapotban és így ez a készítmény kívánt dörzshatását biztosítja, ugyanakkor megfelelően oldható vízben ahhoz, hogy a végső, vízzel való öblítésnél megfelelően oldódjon és így a kemény felület utólagosan könnyen lemosható,

v) 10 és 40 ’C hőmérséklet közötti tartományban csak kristályos formában fordul elő, nincs hidratált formája, azaz nem tartalmaz kristályvizet, ily módon a kristályos szerkezete nem változik a tisztítószer készítmény normál hőmérsékleten való tárolása közben, iv) a kristályos forma megfelelően kemény ahhoz, hogy a kívánt tisztítóhatást biztosítsa, de mivel a keménysége kevesebb, mint a kalcité (azaz a keménysége kisebb mint 3 a Mohs-féle skálán), kevésbé valószínű, hogy kemény felületen karcolást okoz, mint ami előfordul, ha hasonló, de vízben oldhatatlan dörzshatású anyagot, így például kalcitot alkalmaznak, amelynek Mohs-féle keménysége

3.

Más dörzshatású anyag nem rendelkezik egyidejűleg a fenti tulajdonságokkal.

Finomeloszlású nátrium-hidrogén-karbonátot a kereskedelmi forgalomban beszerezhető tennék őrlésével tudunk előállítani, de beszerezhető különösen finomeloszlású formában is, amelyet „extra-finom” jelzéssel a Brünner-Mond cég (korábban ICI) állít elő. Különösen előnyösen olyan sót alkalmazunk, amelynek térfogat szerinti eloszlású részecske-átmérője kevesebb mint 80 pm és a Mohs-féle keménysége 1-3 közötti érték.

A találmány szerinti készítményben jelenlévő vízoldható só összes mennyisége, tehát az oldott és nem oldott mennyiség együttesen, előnyösen 6-45 tömeg, még előnyösebben 10-40 tömeg%, különösen előnyösen 15-40 tömeg%. A készítményben a vízoldható sónak legalább 5 tömeg%-nyi mennyisége normál tárolási vagy felhasználási hőmérsékleten, tehát 10-40 ’C hőmérsékleten szilárd, szemcsés formában kell, hogy jelen legyen, amelynek átlagos részecske mérete és más jellemzői azonosak a fentiekben elmondottakkal.

A nátrium-hidrogén-karbonát mellett a találmány szerinti készítmények adott esetben tartalmazhatnak más vízoldható szervetlen sókat vagy szerves sókat is, így például lítium, magnézium, nátrium, kálium és kalcium sókat. Mindezen adott esetben jelenlévő sók a készítményben a megfelelő telítettségi határuk alatti vagy feletti értékben lehetnek jelen. Ezen sók keverékét is alkalmazhatjuk.

Hidrofób vegyületek

A találmány szerinti készítmények legalább 0,1 tömeg% mennyiségben lényegében hidrofób tulajdonságú illatanyag kompozíciót tartalmaznak.

Az illatanyagokról az ismert, hogy hidrofóbok, azaz vízben oldhatatlanok, ha azonban ez teljes mértékben így lenne, nem lennének „illatosak”, azaz az emberi orr számára érzékelhetők, mivel nem lennének

HU 212 432 Β képesek oldódni a szaglószervek vizes bevonati rétegében, tehát bizonyos minimális poláros tulajdonságuk kell, hogy legyen. Ezen tulajdonságra utalunk a „lényegében hidrofób” kifejezéssel, és feltételezésük szerint ennek tudható be az általunk felismert stabilizáló hatás is, mivel csak ennek révén képesek az illatanyagok molekulái a szuszpenzió gömbformájú részecskéinek felületén elhelyezkedő végcsoportokhoz kötődni és így elősegíteni a lamellás szerkezet kialakulását.

Az illatosító anyag mennyisége előnyösen 0,1-2 tömeg%. Az „illatosító anyag” alatt lényegében vízben oldhatatlan illatanyagot vagy illatanyag keveréket értünk, amelyek lehetnek természetes, mesterséges vagy szintetikus szagos anyagok. Az illatanyag általában különböző szerves anyagok keveréke, így például szagos vagy illatos eszenciális anyagok, gyantaszerű anyagok, gyanták, észterek, éterek, aldehidek, alkoholok, szénhidrogének, ketonok, laktonok, pirronok, és pirrolok. Példaképpen a következőkben felsorolunk néhány illatanyagot:

i) eszenciális olajok: fenyő balzsam, citrusfélék, örökzöldek, jázmin, liliom, rózsa és ilang-ilang, ii) észterek: fenoxi-etil-izobutirát, benzil-acetát, p-tercier-butil-ciklohexil-acetát, guajafa-acetát, linalilacetát, dimetil-benzil-karbinil-acetát, fenil-etil-acetát, linalil-benzoát, benzil-formiát, etil-metil-fenilglicidát, alkil-ciklohexán-propionát, sztirallil-propionát és benzil-szalicilát, iii) éterek: benzil-etil-éter, iv) aldehidek: 8-18 szénatomos alkil-aldehidek, burgenal, citrál, citronellál, citronellil-oxi-acetaldehid, ciklámen-aldehid, hidroxi-citronellál, valamint liliál,

v) alkoholok: anetol, citronellol, eugenol, geraniol, linalol, fenil-etil-alkohol és terpineol, vi) szénhidrogének: balzsamok és terpének, vii) ketonok: ionok α-izometil-ionon és metil-cedrilketon, viii) laktonok: gamma-alkil-lakton, ahol az alkilcsoport

8-18 szénatomos, ix) pirronok: hidroxi-rövidszénláncú alkil-pirrolok, ahol az alkilcsoport 1—4 szénatomos, és

x) pirrolok: benzopirrol.

További illatos anyagok, amelyek felhasználhatók, például a következők: fenyőolaj, citromolaj, limeolaj, narancsolaj, bergamotolaj, édes narancsolaj, aprőszemű cseresznyeolaj, rozmaringolaj, metil-antranilát, dimetilantranilát, indol, jázminolaj, pacsuliolaj, vetiver bourbonolaj, vanillin, etil-vanillin, kumarin, 3 metil-nonán-3il-acetál, metil-ionon, szintetikus gyöngyvirágolaj, szintetikus vörösrózsaolaj, 3-metil-nonán-3-ol, a-amil-cinnamin-aldehid, metil-szalicilát, amil-szalicilát, levendula, izobutil-heptenon, cedril-acetát, etil-linalil-acetát, neril-acetát, nerol, d-limonén, kumin-aldehid, linalil-propionát, nerolidil-acetát, nerolidil-formiát, oc-pinén, izobutil-linalool, metil-naftil-keton, linalol-izobutirát, parakrezil-kaprilát, parakrezil-fenol-acetát, xantálfaolaj, korianderolaj, szaszaffászolaj, kassziaolaj, angelikagyökérolaj, peruibalzsam, szegfűszegolaj, szerencsedióolaj, mentol, borsmenta és fodormenta olaj, továbbá mandulaolaj.

Víz

A találmány szerinti készítmények általában 2092,4 tömeg%, előnyösen 40-80 tömeg%, még előnyösebben 50-70 tömeg% vizet tartalmaznak.

Adott esetben jelenlévő alkotók

A találmány szerinti vegyületek adott esetben további egyéb adalékanyagokat is tartalmazhatnak, amelyek fokozzák a tisztítóhatást. így például a készítmények tartalmazhatnak az adott vízben oldható sótól eltérő, más tisztítóhatású anyagot is, így például nitrilotriacetátokat, polikarboxilátokat, citrátokat, dikarbonsavakat, vízben oldható foszfátokat, különösen polifoszfátokat, orto- és pirofoszfátok keverékét, zeolitokat és ezek keverékét. Az ilyen anyagok hozzájárulnak a dörzshatás kifejtéséhez, amennyiben a vízben való oldhatósági határok feletti mennyiségben vannak jelen. Általában ezek, a fentiekben specifikált, vízben oldható sóktól eltérő anyagok adott esetben 0,1-25 tömeg% mennyiségben vannak jelen.

A készítmények tartalmazhatnak továbbá még különböző fémion megkötő anyagokat, így például etiléndiamin-tetraacetátokat, amino-polifoszfátokat (DEQUEST), valamint különböző típusú foszfátokat és a legkülönbözőbb féle többértékű szerves savakat és azok sóit.

A készítmények tartalmazhatnak még továbbá habszabályzó anyagokat is, amelyeket általában olyan esetekben alkalmazunk, ha a készítmény felesleges habképződésre hajlamos. Ilyen anyag például a szappan. A szappanok zsírsavak sói és közéjük tartoznak például a

8-24 szénatomos, előnyösen 10-20 szénatomos zsírsavak nátrium, kálium, ammónium vagy alkohol-ammónium sói. Különösen előnyösen kókuszolajból és őrölt dióolajból származó zsírsavak nátrium és kálium, valamint mono-, és di- és trietanol-amin sóit alkalmazzuk. Ezen adalékok mennyisége adott esetben legalább 0,005 tömeg%, előnyösen 0,5-2 tömeg%. A fentieken kívül habképző anyagként még szerves oldószereket, hidrofób szilícium-dioxidot, szilikonolaj vagy szénhidrogéneket is alkalmazhatunk.

A találmány szerinti készítmények adott esetben még strukturálószereket is tartalmazhatnak, amelyek elősegítik megfelelő reológiai tulajdonságok kialakítását azzal, hogy az oldhatatlan sót vagy sókat megfelelően egyenletes eloszlásban tartják, és elősegítik a tisztítandó kemény felületen a készítmény egyenletes eloszlását és tapadását. Az előnyös strukturálószerek közé tartoznak például a poliszacharidok, így például a nátrium-karboxi-metilcellulóz, vagy más kémiailag módosított celllulózok, xantángumi és egyéb nem-flokuláló strukturálószerek, így például a Biololymer PS87, mint amilyet például a 4 329 448 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek. Bizonyos polimerek, így például valamely több funkciós szerrel térhálósított akrilsav polimer, így például a CARBOPOL szintén alkalmazhatók strukturáló szerként. Az adott esetben jelenlévő strukturáló szer mennyisége a találmány szerinti készítményben előnyösen legalább 0,001 tömeg%, még előnyösebben 0,01 tömeg%.

HU 212 432 Β

A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak továbbá még legalább parciálisán észterezett gyantákat, így például legalább parciálisán észterezett fenyőgyanta, és telítetlen dikarbonsav vagy anhidrid adduktumát vagy egy egyszeresen telítetlen, karbonsavcsoportot nem tartalmazó alifás, cikloalifás vagy aromás monomer és egy telítetlen dikarbonsav vagy dikarbonsavanhidrid kopolimerizátumának legalább parciálisán észterezett származékát.

Az ezen utóbbi típusú kopolimerek közé tartoznak például az etilén, sztirol és vinil-metil-éter maleinsavval, fumársavval, itakonsavval, citrakonsavval vagy más hasonlóval, vagy ezek anhidridjeivel nyert kopolimerek. Előnyösen sztirol/maleinsavanhidrid kopolimert alkalmazunk.

A találmány szerinti készítmények általában adott esetben 0,005-20 tömeg%, előnyösen 0,1-15 tömeg%, még előnyösebben 0,5-10 tömeg% valamely fenti, legalább parciálisán észterezett gyantát tartalmaznak.

A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak továbbá még a fentiekben említett adalékokon kívül különböző egyéb adalékanyagokat is, így például pHszabályozókat, színezőanyagokat, optikai fehérítőket, talaj szuszpendálószereket, deterzív enzimeket, kompatíbilis fehérítőszereket, gél szabályozószereket, fagyasztás-olvadás stabilizáló szereket, baktericideket, konzerválószereket, detergens hidrotópokat, és opalizálószereket.

A találmány szerinti készítmények nem több mint 100 tömeg% mennyiségben, előnyösen nem több mint 5 tömeg% mennyiségben tartalmaznak vízben oldhatatlan dörzshatású anyagot, így például kalcitot, azért, hogy ezen anyagok azon hatása, hogy nyomot hagynak a tisztított felületen még öblítés után is, elkerülhető legyen.

Ideális esetben a találmány szerinti készítmények lényegében vízben oldhatatlan dörzshatású anyagtól mentesek.

Általában a találmány szerinti készítményekben a vizet és az adott esetben jelenlévő egyéb alkotóanyagokat olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy azok a detergens hatású anyagok a vízben oldható só, valamint az illatanyag összmennyiségét 100%-ra egészítsék ki.

pH

A találmány szerinti készítményeket általában alkalikus pH intervallumban állítjuk elő, ez a pH érték általában 7-13, előnyösen 7-11 közötti érték. Különösen nátrium-hidrogén-karbonát esetében az oldható dörzshatású anyag által biztosított pH értéke 8-9,5 közötti érték, ezen pH tartományon kívül a hidrogénkarbonát vagy elbomlik és szén-dioxid szabadul fel, vagy karbonáttá alakul. Annak érdekében, hogy a pH-t a kívánt tartományban állítsuk be, alkalikus szereket, így például nátrium-hidroxidot vagy nátrium-karbonátot alkalmazhatunk.

Szuszpendáló tulajdonságok

A találmány szerinti készítmények igen fontos jellemzője, hogy azok stabilan szuszpendált állapotban képesek tartani a dörzshatású, nem oldott állapotban lévő sórészecskéket, ily módon a felhasználónak nem szükséges a készítményt keverni, például rázással annak érdekében, hogy felhasználás előtt a szedimentált részecskéket ismételten szuszpendálja és megfelelően eloszlassa. Ennek érdekében a találmány szerinti készítmények viszkozitása 20 ’C hőmérsékleten legalább 6500 Pa.s értékű kell legyen 3xlO~⁵/mp nylfóhatásnál is ily módon biztosítható, hogy a sórészecskék 20 ’C hőmérsékleten való állásnál több mint 1 hónap alatt ne szedimentálódjanak. Bár a találmány szerinti készítmények esetében szükséges, hogy a készítmények megfelelően magas viszkozitásuk legyen, hogy lényeges ülepedés a tárolás alatt elkerülhető legyen, azoknak mégis folyékony állapotúnak kell maradnia, hogy a flakonból vagy a tartóedényből a felhasználás során könnyen kiönthetők legyenek. Ennek érdekében a találmány szerinti készítmény viszkozitása 20 °C hőmérsékleten rotációs viszkoziméterrel meghatározva nem lehet nagyobb mint 10 Pa.s 21/mp nyíróhatásnál, előnyösen nem lehet nagyobb mint 5 Pa.s 20 ”C hőmérsékleten 21/mp nyíróhatásnál.

A fenti követelmények biztosítása érdekében a megfelelő Teológiai tulajdonságokat az anionos és nemionos detergensek megfelelő megválasztásával biztosíthatjuk, ily módon strukturált folyadékot kapunk, amely a megfelelő szuszpendáló tulajdonságokkal rendelkezik, és/vagy kívánt esetben még valamely fentiekben már ismertetett strukturáló szert is alkalmazhatunk.

Előnyös kiviteli formák

A találmány szerinti készítmények egy előnyös kiviteli formája egy önthető, vizes, kemény felületek tisztítására alkalmas kompozíció, amelynek viszkozitása 20 ’C hőmérsékleten 3xl0^-5 mp nyíróhatásnál legalább 6500 Pa.s és nem több mint 10 Pa.s 21/mp nyíróhatásnál rotációs viszkoziméterrel meghatározva.

Ezen készítmények az alábbiakat tartalmazzák:

i) 0,1-2 tömeg% lényegében hidrofób illatanyag kompozíció, ii) 4-20 tömeg% detergens hatású anyag, amely nemionos és anionos felületaktív anyagokat tartalmaz 1:10 és 10:1 közötti arányban, iii) olyan mennyiségű nátrium-hidrogén-karbonát, amelyből 20 ’C hőmérsékleten legalább 5 tömeg% mennyiség nem oldott állapotban van, és ezen részecskék átlagos részecske átmérője 10-500 μηι közötti érték.

A találmány szerinti készítmények előállítási eljárása

Mivel a találmány szerinti készítmények folyadékok, ezeket az alkotók vízzel való egyszerű el keverésével állítjuk elő.

A találmány szerinti készítmények csomagolása és felhasználása

A találmány szerinti készítmények önthető folyadékok, amelyeket előnyösen egy zárható, tárolásra, szállításra és eladásra alkalmas tartályban forgalmazunk.

HU 212 432 Β

A találmány szerinti készítmények különösen alkalmasak szennyezett kemény felületek tisztítására, amelyek a háztartásban, a konyhában és a fürdőszobában előfordulhatnak. A találmány szerinti készítmények közvetlenül hígítás nélkül alkalmazhatók vagy azokat 5 először vízzel a kívánt mértékben hígíthatjuk és például rongyra, kefére vagy szivacsra téve használjuk. A felhasználás után a vízben oldhatatlan dörzshatású só nem oldott mennyiségét a felületről könnyedén, vizes öblítéssel eltávolíthatjuk.

A találmány szerinti készítménnyel tisztított felületeken nem marad vissza karcolási nyom vagy folt, mint ami a megfelelő és vízben oldhatatlan dörzshatású anyagként kalcitot tartalmazó készítményeknél gyakran előfordul.

Kiviteli példák

A találmány szerinti megoldást a következő példákkal illusztráljuk.

A példákban a következő, márkanevekkel jellemzett anyagokat alkalmazzuk.

DOBS 102 lineáris alkil-benzol-szulfonát, Shell gyártmányú alkilát termék külön szulfonált változata.

DOBS 113 lineáris alkil-benzol-szulfonát, Shell gyártmányú alkinát termék külön szulfonált változata.

PETRELAB 550 lineáris alkil-benzol-szulfonát, PETRESA alkilát gyártmányú termék külön szulfonált változata.

DOBANOL 23 (6,5 EO) Shell gyártmányú alkoholetoxilát eredeti formában felhasználva.

PRIFAC 7901 Unichema zsírsav terméke nátrium-hidroxiddal való semlegesítés után nyert nátriumsó formában alkalmazzuk.

LEMONSTAR a Firmenich svájci cég által előállított illatanyag kompozíció.

BUPPA a Firmenich svájci cég által gyártott illatanyag kompozíció.

Dowanol PnB n-butoxi-propanol, Dow gyártmány. Isopar L izo-parafin, Exxon gyártmány.

Nátrium-hidrogén-karbonátként a Brunner Mond cég extra finomságú nátrium-hidrogén-karbonátját alkalmazzuk.

A példákban felhasználásra kerülő készítményeket, valamint az összehasonlító készítményeket a következő 1. táblázatban foglaljuk össze. Mindezen készítmények alkalmasak fazekak, különböző edények, fürdőszobák és padlók tisztítására.

1. táblázat

Példák	1	2	3	4	5	A	B	C	D	E
DOBS 102 (Na-só)	5	-	6,2	3,5	-	5	5	5	5	-
ODS 113 (Na-só)	-	5	-	-	-	-	-	-	-	-
DOBABOL23 (6,5 EO)	2,5	2,5	3,1	1,7	3,08	2,5	2,5	2,5	2,5	3,08
PRIFAC 7901 (Na-só)	0,8	0,8	1,0	0,6	1,03	0,8	0,8	0,8	0,8	1,03
NaHCOj	35	25	20	55	37,5	35	35	35	35	37,5
Petrolab 550 (Na-só)	-	-	-	-	6,16	-	-	-	-	6,16
Lemonstar	0,7	0,7	0,9	0,5	-	-	-	-	-	-
Buppa	-	-	-	-	0,5	-	-	-	-	-
Isopar L	-	-	-	-	-	0,7	-	-	-	-
Dowanol PnB	-	-	-	-	-	-	0,7	-	-	-
Etanol	-	-	-	-	-	-	-	0,7	-	-
NaOH pH 9,0-ig, víz 100 t%-ig	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Oldhatóság	S	S	S	S	S	F	F	F	U	F

A stabilitást a következőképpen jellemezzük:

S: a dörzshatású anyag nem szedimentálódik 37 ‘C-on való 12 hetes tárolás után vagy pedig 12 hőmérsékleti ciklus után, amelyet úgy végzünk, hogy -5 *C hőmérsékleten 8 órán tárolás után 25 *C hőmérsékleten 16 órán át tárolunk.

F: a dörzshatású anyag nem szedimentálódik 12 hőmérséklet ciklusa után, amelyet -5 *C hőmérsékleten 8 órán, majd 25 ’C hőmérsékleten 16 órán tárolással végzünk.

U: a készítmény 37 C hőmérsékleten 12 hét után nem stabil.

HU 212 432 Β

Az 1-4. példákban találmány szerinti készítményeket mutatunk be, amelyekből látható, hogy a termékek a fentiekben definiált tárolási körülmények között stabilak maradnak. Az A-D példák összehasonlító példák, amelyekből látható, hogy a készítmények a találmány szerinti illatanyag jelenléte nélkül nem stabilak vagy csak részlegesen stabilak szerves oldószerek és más illatanyagok jelenlétében Közelebbről az A-C összetételek nem stabilak olyan körülmények között, amelyek megközelítik a téli hónapokban temperált körülmények között lévő körülményeket.

Anélkül, hogy bármilyen elmélethez kötődni kívánnánk, úgy gondoljuk, hogy a lényegében hidrofób anyagok jelenléte elősegíti a lamellás fázisok kialakulását oly módon, hogy azok a felületaktív anyag vég csoportjaihoz kötődnek és így növelik a lamellás szerkezetű fázisok kialakulását.

Claims

1. Önthető, vizes, kemény felületek tisztítására alkalmas készítmény, amely 1,5-30 t% mennyiségben anionos vagy nemionos detergenst, vizet és vízben oldható, dörzshatású sót tartalmaz, amely só 20 °C hőmérsékleten legalább 5 t% mennyiségű szilárd fázist képez, melynek átlagos részecskemérete 10-500 pm közötti érték és amely só nem több mint egy hidratált tagot tartalmaz, ha kristályos, szilárd anyag formájában van jelen a vízben 10-40 °C hőmérsékleten a fentiek szerinti, a telített oldathoz szükséges mennyiségben, a só telítettségi oldhatósága a vízben 40 ’C hőmérsékleten kevesebb mint tízszerese a 10 ’C hőmérsékleten mért értéknek, a só oldhatósága vízben legalább 1,2 g/1 10 ’C hőmérsékleten és viszkozitása 20 ’C hőmérsékleten legalább 6500 Pa.s 3xlO”⁵ mp^-1 nyíróhatásnál és nem több mint 10 Pa.s 21 mp^-1 nyíróhatásnál azzal jellemezve, hogy vízoldható sóként 6-75 t% mennyiségben nátrium-hidrogén-karbonátot és emellett még legalább 0,1 t% mennyiségben lényegében hidrofób tulajdonságú illatanyag kompozíciót tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát mennyisége

6-45t%.

3. Az 1. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát mennyisége 45-75 t%.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát részecskék átlagos részecskeátmérője kisebb mint 80 pm .