HU211353B - Eljárás és berendezés feszített vasbeton híd építéséhez - Google Patents

Abstract

Az eljárás során a tervezett híd hídfőjénél, előnyösen a hídfőn, vagy közvetlenül a hídfő mögött a híd keresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű előregyártott vasbeton elemeket (2) készítenek, azokat egymáshoz utófeszített lineáris elemekkel, például feszítőrudakkal vagy -kábelekkel csatlakoztatják, és a híd nyomvonalán előre tolják. Az eljárás lényege, hogy olyan több cellás (3) takaréküreges, előnyösen mintegy 1,0-2,0 m magas előregyártott vasbeton elemekből (2) építik meg a hidat, amelyek előregyártására egymáshoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatható részekből álló, ily módon áttelepíthető, és mind magassági, mind szélességi értelemben állítható zsaluzattal (9) rendelkező berendezést (1) telepítenek a hídfőn vagy annak környezetében, amelyet az előregyártott elemek (2) elkészítését követően szétszerelnek, és a helyszínről eltávolítanak. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek zsaluzata (9), annak alátámasztására szolgáló szerkezete, feszítőgépe, valamint az elkészült előregyártott elemeknek (2) a

Description

A leírás terjedelme: 14 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 211 353 Β létesítendő híd nyomvonalán történő előremozgatásához előirányzott hidraulikus sajtója van, továbbá az elemek (2) alatt húzódó betolósínei vannak. E berendezésnek az a lényege, hogy a zsaluzatot (9) alátámasztó szerkezet egymáshoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatható, előnyösen acélanyagú, szét- és öszszeszerelhető részegységekből van összeállítva, maga a zsaluzat (9) pedig szélességi - és előnyösen magassági - értelemben állítható külső zsaluval, továbbá a cellák (3) kialakításához előirányzott, csuklós rúd-mechanizmussal működtethető összehúzható és széttolható zsalutáblákkal ellátott belső zsaluzatokkal rendelkezik.

A találmány feszített vasbeton híd építésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amely 40-60 m-es nyílásoknál segédjárommal vagy anélkül, de viszonylag kis (kb. 32,0 méter alatti) nyílások (fesztávolságok) és rövid (célszerűen 100 méternél kisebb hosszúságú) hidak esetén is gazdaságosan alkalmazható.

Hidak építésére különféle eljárások ismeretesek. Régebben munka- és időigényes állványozással és zsaluzással, valamint monolit betonozással készültek a hídszerkezetek, majd előtérbe került az előregyártott vasbeton elemek alkalmazása, ami viszont igen nagy szállító és emelő kapacitást igényelt.

Nagy szerkezeti magasságú és nagy összhosszúságú hidaknál alkalmazzák a szakaszos előretolásos szerkezetépítési módszert, amelynek az a lényege, hogy a hídfőnél helyszíni előregyártással a hídszelvény teljes szélességével azonos, előre meghatározott hosszúságú elemeket állítanak elő, ezeket egymás után összefeszítik és előretolják. E műveleteket (megfelelő ideiglenes segéd tartószerkezetek alkalmazása mellett) addig ismétlik, amíg a hídszerkezet teljes hosszában el nem készült.

Az eljárás végrehajtásához a hídfőnél cölöpalapozásra épült költséges, gerendákat és lemezeket is tartalmazó vasbeton gyártópadot kellett építeni, amely azután nem is került elbontásra, illetve újra felhasználásra, ezért a technológia alkalmazása - amint említettük - csak hosszú, (kb. 200 métert meghaladó) hidaknál lehetett gazdaságos, és alkalmazása ténylegesen erre is korlátozódott.

A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson feszített vasbeton híd építéséhez, amely lehetővé teszi kisebb (például 32,0 méter alatti) hídnyílások és viszonylag rövid (akár 100,0 méter alatti) összhosszúságú hidak szakaszos előretolásos és összefeszítéses módszerrel gazdaságosan történő megépítését is.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha akár kisebb magasságú, egy vagy több üreggel kikönnyített (cellás) szakaszokat más szóval: takaréküreges lemezeket - készítünk a helyszínen, és - ami ebből is következik - a hídfőnél részelemekből összeszerelhető és szétszedhető, áthelyezhető, tehát ismételten újra felhasználható, valamint a helyszínen előregyártott elemek méreteinek a változtatását is lehetővé tevő módon állítható gyártóberendezést alkalmazunk, az egész hídépítési művelet kis nyílások és rövid hídhosszak esetén is más-más, esetenként változó keresztmetszetű hidakhoz racionálisan végrehajtható.

E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a tervezett híd hídfő-környezetében, a hídfő mögött, vagy itt először javasolt módon a hídfő előtt a híd keresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű előregyártott vasbeton elemeket készítünk, ezeket egymáshoz utófeszített lineáris elemekkel, például feszítőrudakkal vagy -kábelekkel csatlakoztatjuk és a híd tervezett nyomvonalán előre toljuk, és amely eljárásra az jellemző, hogy olyan többcellás, előnyösen 1,0-3,0 méter magas előregyártott vasbeton elemekből építjük meg a hidat, amelyek előregyártására egymáshoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatható részekből álló, ily módon áttelepíthető, és mind magassági, mind szélességi értelemben állítható zsaluzattal rendelkező berendezést telepítünk a hídfőn, vagy annak a környezetében, amelyet az előregyártott elemek elkészítését követően szétszerelünk, és a helyszínről eltávolítunk. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelen találmány vonatkozásában a „híd” fogalmat a lehető legtágabban kell értelmezni, tehát e fogalomkörbe tartozónak kell tekinteni minden olyan szerkezetet, műtárgyat stb., amely valamely nyílás áthidalására szolgál.

Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a zsaluzatban az elem alsó lemezéhez előirányzott vasszerelést, valamint a cellák közötti bordák vasalásának egy részét előregyártott egységként elhelyezzük, majd az alsó lemezt bebetonozzuk, ezt követően helyezzük el a bordák kiegészítő vasalását és az elem felső lemezének előregyártott armatúráját, végül pedig végrehajtjuk a bordák és a felső lemez betonozását. A kis magasságnak köszönhetően a teljes keresztmetszet vasszerelése előregyártható és beszerelhető. Lehetséges az egész keresztmetszet egyszerre történő betonozása.

Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a végleges híd külső és/vagy belső szegélyét bentmaradó acéllemezből készítjük, amelyet az elem el őre gyártásakor a zsaluzatban a betonozást megelőzően helyezünk el. Ily módon a szegélyépítés időszükséglete az eddig alkalmazott módszerekhez szükségesnek a töredékére csökken. Az eljárás egy másik előnyös foganatosítási módjára az jellemző, hogy a zsaluzattal rendelkező berendezést a hídfő előtt - a hídpálya felé eső, a hídfőhöz csatlakozó töltéssel átellenes oldalon - létesített állványzatra telepítjük.

Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek zsaluzata, annak alátámasztására szolgáló szerkezete, feszítőgépe, valamint az elkészült hídszakaszok a létesítendő híd nyomvonalán történő előremozgatásához előirányzott hidraulikus sajtója van, továbbá az elemek alatt elhelyezkedő, csúsztatást lehetővé tevő elemei

HU 211 353 Β vannak, és e berendezésnek az a lényege, hogy a zsaluzatot alátámasztó szerkezet egymáshoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatható, előnyösen acél anyagú, szét- és összeszerelhető részegységekből van összeállítva, maga a zsaluzat pedig szélességi - és előnyösen magassági - értelemben állítható külső zsaluval, továbbá a cellák kialakításához előirányzott, csuklós, rúdmechanizmussal működtethető - összehúzható és széttolható - zsalutáblákkal ellátott belső zsaluzatokkal rendelkezik.

A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a zsaluzatot tartó szerkezetnek célszerűen acél profilok által alkotott, hosszirányban húzódó főtartói, azokon ékek közbeiktatásával felfekvő, ugyancsak célszerűen acél profilok által alkotott kereszttartói, valamint a kereszttartókon felfekvő, célszerűen acél profilok által alkotott hossztartói vannak, továbbá, hogy a hidraulikus sajtók függőleges geometriai középsíkjában segéd-hossztartók vannak elhelyezve.

Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően függőleges, vagy előnyösen ferdén kifelé hajló oldalelemmel és ahhoz sarokmereven csatlakoztatott felsó elemmel rendelkező külső zsaluja van, amely felső elemnek az oldalelemhez csatlakozási helyétől kiindulva előnyösen felfelé irányuló hajlása van.

Az oldalelem alsó vége tartományában egyes kiépítésben egymás felett, illetve alatt elhelyezkedő lyukak által alkotott lyuksorral rendelkezik, amely lyukak egy hosszirányú talpgerendában levő lyukkal fedésbe hozhatóan vannak kialakítva, és a berendezésnek egyvonalba kerülő lyukakon átvezethető rögzítő csapja vagy hasonló eszköze van; ebben az esetben célszerű, ha a berendezésnek a külső zsalu emelését-süllyesztését lehetővé tevő egy kereszttartón feltámaszkodó eszköze, célszerűen csavarorsós támasza van.

Végül a berendezés egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a műtárgyszakaszok egyes celláinak a zsaluzására szolgáló belső zsaluzatoknak egymáshoz csuklókkal csatlakoztatott felső zsalutáblája és oldalsó zsalutáblái vannak, amely utóbbiakat alul hozzájuk csuklókkal kapcsolt távtartórudak fognak össze, és hogy a zsalutáblák által határolt térben hosszirányú előnyösen centrális helyzetű - szabályozó rúd, például csavarorsó helyezkedik el, amely végeiken csuklókkal kapcsolódó kitámasztó rudak útján a felső zsalutáblával, az oldalsó zsalutáblákkal, valamint a távtartó rudakkal működési kapcsolatban áll.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás legfontosabb lépéseit, illetve az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést és annak részelemeit szemléltetik. A rajzokon az 1.

ábrán a találmány szerinti gyártóberendezés és egy előregyártott szakasz vázlatos függőleges keresztmetszetben, részben nézetben látható;

a 2. ábrán a berendezés részét képező állítható zsalut tüntettük fel ugyancsak vázlatos függőleges metszetben;

a 3a.

ábrán a berendezéshez tartozó állítható belső zsaluzatot tüntettek fel vázlatos függőleges metszetben;

a 3b. ábra a 3a. ábra szerinti zsaluzat működési vázlatát vízszintes metszetben ábrázoltuk;

a 4a—4c.

ábrákon egy hídszakasz építésének három fontos fázisát érzékeltettük vázlatos függőleges metszetben;

az 5.

ábrán az előregyártott szakasz keresztmetszetének változtathatóságát érzékeltettük;

a 6. ábrán vázlatos függőleges metszetben, részben oldalnézetben ábrázoltuk a találmány alkalmazásának egy olyan módját, amelynél az előregyártó hely egy, a hídfő előtti állványon van kialakítva;

a 7. ábra a 6. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett nagyobb méretarányú metszet;

a 8. ábra a 6. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet.

Az 1. ábrán az előregyártott vasbeton cellás lemeznek tekinthető 2 elem gyártására szolgáló, találmány szerinti berendezést egészében 1 hivatkozási számmal, a 2 elem celláit pedig 3 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 berendezésnek e kiviteli példa szerint acél I-profilok által alkotott, egymással párhuzamos két-két 4 főtartója van (az 1. ábrán csak a berendezés és a 2 elem fele látható), amelyek 5 merevítőkkel vannak összefogva és egymáshoz merevítve, és amelyekre acélból készült 11 ékek közbeiktatásával vannak az ugyancsak acél I-profilokból készült 6 kereszttartók felfektetve. Az előregyártott vasbeton 2 elemek betolása a hídnyílás fölé - mint a jelenleg ismert előretolásos szerkezetépítési módszernél is - (nem ábrázolt) hidraulikus sajtókkal történik, amelyek közül az egyiknek a függőleges hosszanti középsíkját - amelyben a hatását kifejti az 1. ábrán X hivatkozási betűvel jelöltük. Ezekben az X középsíkokban 7 segéd-hossztartók vannak beépítve; ezekkel értelemszerűen párhuzamosak a 6 kereszttartókon felfekvő, tulajdonképpeni 8 horonytartók, amelyek az 1 berendezés részét képező 9 zsaluzat megtartására szolgálnak. A helyszínen előregyártott 2 elemek hidraulikus sajtóval történő mozgatását a 12 bakokon feltámaszkodó betolósínek teszik lehetővé. Az 1. ábra szerinti 1 berendezés (állítható gyártópad) szokásos emelő- és szállítógépekkel külön-külön mozgatható, és a helyszínen oldható kapcsolatokkal (például csavarozással) csatlakoztathatók egymáshoz. A 11 ékek lehetővé teszik a Am-mel érzékeltetett magassági állítást. A 2 elem (tehát a hídpálya) M magassága 1-2 méter között lehet, tehát lapos elemről (többcellás elemről) van szó.

A 2. ábrán a berendezéshez tartozó állítható külső zsalut egészében 14 hivatkozási számmal jelöltük. Ennek az alul elhelyezkedő y, hosszanti geometriai középtengelyű oldaleleme az előregyártott vasbeton 2 elem kissé kifelé hajló oldalfelületének a zsaluzására szolgál, míg az y₂ hosszanti geometriai középtengelyű, a vízszinteshez képest kissé felfelé hajló 16 felső ele3

HU 211 353 Β me, amely a 15 oldalelemhez sarokmereven van csatlakoztatva, a 2 elem 2a konzoljának a zsaluzásához van előirányozva. A 15 oldalelem (szár) alsó vége tartományában egy egymás felett, illetve alatt elhelyezkedő 19 lyukak által alkotott lyuksor van, és itt a b kettős nyílnak megfelelően keresztirányban állítható helyzetű (két acél U-profil által alkotott), vagyis átállításával a 2 elem szélességének a változtatását lehetővé tevő hosszirányú 13 talpgerenda húzódik, amelyhez 20 rögzítő csap (csapszeg) segítségével csatlakoztatható a 14 külső zsalu 15 oldaleleme; a jelen példa esetében a 20 rögzítő csap alulról a negyedik 19 lyukon (és a 13 talpgerendában levő, külön nem ábrázolt lyukon) van keresztülvezetve. Könnyen belátható, hogy a lyuksor magasságának tartományán belül a 9a zsalupadon bebetonozott 2 elem M magassága a 14 külső zsalu a kettős nyílnak megfelelő emelésével-süllyesztésével változtatható. A 14 külső zsalu említett emelése-sülylyesztése a függőleges tengelyű, a 6 kereszttartóhoz rögzített 21 támaszlemezbe ágyazott, és nyilakkal érzékeltetett 18 csavarorsós támasz segítségével hajtható végre, amely felül a 17 támasztógerendához kapcsolódik. A keresztmetszet méreteinek a változtathatóságát az 5. ábrán érzékeltettük, értelemszerűen alkalmazva itt a korábban már használt hivatkozási számokat. A magassági méret változtatása a 3 cellák (következésképpen a közöttük levő bordák) magasságának a változtatásával oldható meg, a lemezszélesség pedig egyrészt a 13 talpgerendák áthelyezésével, másrészt a 2a konzolok hosszának a módosításával változtatható.

A 3a. és 3b. ábrákon mutatjuk be az 1. és 2. ábrákon is látható 3 cellák kialakításához szükséges, egészében 22 hivatkozási számmal jelölt belső zsaluzatot; a 3a. ábra bal oldalán a 22 belső zsaluzat betonozásához beállított helyzetet foglal el, míg a jobb oldalán kizsaluzási helyzetben van. A 22 zsaluzatnak - mindegyik 3 cella zsaluzásához külön-külön - a 23 felső zsalutáblája és ahhoz 29 csuklókkal csatlakoztatott 24 oldalsó zsalutáblái vannak, amelyek egymással alul hozzájuk ugyancsak 29 csuklókkal csatlakoztatott 25 távtartó rudakkal vannak összekapcsolva. Mindegyik fent leírt zsaluelem-csoporthoz egy-egy centrális, hosszirányú működtető rúd, valamint attól kiinduló négy-négy kitámasztó rúd tartozik, amely a 3a. ábrán háromszögekkel érzékeltetett csuklós 28 támaszok közbeiktatásával csatlakoznak a 23 felső zsalutáblához, a 24 oldalsó zsalutáblához, valamint az alsó 25 támasztó rúdhoz. A 26 szabályozó rudat például csavarorsó alkothatja, amelynek a segítségével a 27 kitámasztó rudat össze lehet húzni és szét lehet tolni, és ezzel a zsalutáblákat is kifelé és befelé lehet mozgatni. A 3a. ábrán egyébként vázlatosan ábrázoltuk a fentebb már részletesen ismertetett 14 külső zsalut is.

A találmány szerinti eljárás végrehajtásának egy célszerű módját a 4a-4c. ábrák alapján ismertetjük, hivatkozva természetesen a fent részletezett 1 —3b. és 5. ábrákra is.

Az építendő híd egyik tervezett hídfőjénél összeszereljük az 1. ábra szerinti 1 berendezést, és az adott tervdokumentációnak megfelelő keresztmetszethez beállítjuk a 14 külső zsaluzatot (lásd a 2. és 5. ábrákat), egyrészt a 13 talpgerenda helyének megválasztásával (szélességi értelmű állítás), másrészt a 20 rögzítő csap helyes 19 lyukba való vezetésével (magassági értelmű állítás).

A következő lépésben - amit a 4a. ábrán érzékeltettünk - a beállított zsaluzatba (a 9a zsalupad két végén jelentkező alsó hézagokat a szaggatott vonallal jelölt 30 takarólemezekkel zártuk le) elhelyezzük a 2 elem alsó lemezének (nem ábrázolt) vasszerelését, valamint a 3 cellák (1. és 2. ábra) közötti bordák felfelé nyúló 31 vasalását, és vérehajtjuk a 32 beton betöltésével az említett alsó lemez betonozását. A munkahézagokat a 4a. ábrán 32 hivatkozási számmal jelöltük. Megjegyezzük, hogy a 9a zsalupadon levő zsaluzóhéj, amely a 2b alsó lemez zsaluzatául szolgál, lehet akár mozgatható, akár a betontól nem idegen anyagból készült bentmaradó (elvesző) szerkezet.

A 4b. ábra szerinti fázisban elhelyezzük a 3a., 3b. ábrákon látható, fentebb már ismertetett 22 belső zsaluzatot, majd elhelyezzük a 2 elem felső lemezének (nem ábrázolt) vasszerelését, továbbá a 4a. ábrával kapcsolatban említett bordák 31 a kiegészítő vasalását. Ezután végrehajtjuk a bordák és a felső lemez betonozását; a 4b. ábrán az alsó lemezt 2b, a bordákat 2c, a felső lemezt 2d, a konzolokat pedig - mint az 1. és 2. ábrákon - 2a hivatkozási számmal jelöltük.

A 4c. ábra szerinti fázisban - amely ábrán a korábban már ismertetett szerkezetrészeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük - a 14 külső zsalut már leengedtük, a 22 belső zsaluzatokat pedig a 3a. és 3b. ábrák jobb oldali részén látható módon - a 26 szabályozó rúd és a csuklós mechanizmus működtetésével - összehúztuk, és a 22 belső zsaluzatokat eltávolítottuk, így kialakult a keresztmetszet, vagyis a beton megszilárdulásával elkészült az előregyártott vasbeton 2 elem (takaréküreges lemez).

A 2 elemekben hosszirányú csatornák (csövek) is be vannak betonozva (ezek az armatúrákkal együtt emelhetők be a zsaluzatba; a 2b alsó lemezhez és 2d felső lemezhez előirányzott armatúrák ily módon két részletben történő előregyártásával és beemelésével az építési ciklusidő - a helyszínen szerelt armatúrás technológiához viszonyítva - jelentősen lerövidíthető), amely csatornákon 33 feszítőrudak, vagy -kábelek vannak keresztülvezetve; ezek és (nem ábrázolt) feszítőgép segítségével a fentiek szerint elkészült 2 elem egy, illetve több korábban elkészített ilyen 2 elemmel egyesíthető, majd az egyesített hidraulikus sajtók segítségével a 10 betolósíneken (lásd az 1. ábrát is) egy 2 elem hosszának (a 4c. ábrára merőleges méret) megfelelő távközzel előretoljuk, és a fentiekben leírtak szerint újabb 2 elem gyártását kezdhetjük meg.

A 6-8. ábrákon keresztül a találmány szerinti eljárásnak azt az esetét kívánjuk érzékeltetni, amikor a 9 zsaluzattal rendelkező berendezést nem a 35 hídfőn, hanem az annak környezetében készített állványzaton helyezzük el, más szóval a provizórikus 41 előregyártó helyet itt alakítjuk ki. A 6. ábrán látható módon az állványzatot a 38, 39 állványok alkotják, amelyek kö4

HU 211 353 Β zül a 39 állványt a 7. ábrán részletesebben is bemutatjuk; eszerint a 39 állványnak acélcsőből készült, alaptestekre helyezett 39a, 39b oszlopai vannak, amelyeket a pontvonallal jelölt 45, 46 és 49 merevítők kötnek össze egymással. A 7. ábra szerint 39a, 39b oszlopok tetején húzódó 59 hossztartókon fekszenek fel a 60 kereszttartók, és ezekre kerülnek a 9 zsaluzatot tartalmazó berendezés 4 főtartói, amelyen viszont a 14 külső zsaluzatot hordozó 6 kereszttartók támaszkodnak fel (lásd a 6. ábrát is). A 7. ábrán feltüntetett előregyártott vasbeton 2 elem a 6. ábrán az egészében 1 hivatkozási számmal jelölt, a 35 hídfő előtti állványzaton nyugvó gyártóberendezésen a betoláshoz előkészített, illetve a betolását megelőzően elfoglalt helyzetében látható. A

6. ábrán a berendezéshez tartozó betolósínt 40 hivatkozási számmal és pontvonallal jelöltük. A berendezés helyzete a 36 kitámasztással, illetve a kihorgonyozást biztosító 37 horgonyrudakkal van rögzítve. A 6. ábrán feltüntettük az önmagában ismert 42 betolócsőrt is, amely egyrészt 44 kábellel vagy rúddal kihorgonyzott 43 járom tetején a 48 csúsztató szerkezet közbeiktatásával, másrészt a 47 pillér tetején támaszkodik fel.

A 6. és 7. ábrákon látható elrendezés nagy előnye, hogy a 35 hídfő mögötti töltésszakaszt a hídépítés nem veszi igénybe, az e művelet során teljes mértékben szabadon marad, így a töltés építése a híd építésével egyidejűleg történhet, ami az össz-építési időt értelemszerűen jelentősen lerövidíti. Ezen túlmenően lehetőség nyílik a korszerű vasalt talaj-támfalas töltésépítésre, amint ez a 8. ábrával érzékeltettük. A 34 töltés 51 alaptesteken feltámaszkodó 50 támfalaival közbezárt talajtömegbe - önmagában ismert módon - több rétegben, meglehetősen sűrűn 54 acélszalagok vannak beágyazva, amelyek a töltést stabilizálják, állékonyságát fokozzák. Az 50 támfalak mentén húzódó homokos kavics 52 szivárgókból alul műanyag 55 kifolyócsövek vannak kivezetve. A 34 töltés talajtömegét alul cementtel stabilizált 53 réteg zárja le. A 34 töltésre épített 56 útpálya mentén kétoldalt az 57, illetve 58 korlátok húzódnak.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze:

alapvetően fontos előny, hogy a szakaszos előretolásos-összefeszítéses szerkezetépítési módszer racionálisan és gazdaságosan alkalmazható kis nyílások és/vagy rövid hídhosszak esetén is a találmánynak köszönhetően, így ennek az alapvetően kedvező építéstechnológiának a használhatósági tartományát jelentősen sikerült kiterjeszteni. Az adott nyílástartományban előfordulható keresztmetszeti igények a berendezés zsaluzatának állíthatósága révén könnyen kielégíthetők, és megoldásunk versenyképes a gyakran alkalmazott előregyártott gerendákból és felettük épített monolit vasbeton lemezből álló, nehézkesen és hosszadalmasan kivitelezhető, de viszonylag kis magasságú szerkezetekkel. A cellás (takaréküreges) lemez - amint erre már utaltunk - lehetővé teszi az armatúra gyors beszerelését, és ezzel az építési ciklusidő jelentős csökkentését. A berendezés részegységeinek és részelemeinek (vagyis a segédszerkezeteknek) általános (újra felhasználhatóságával, hordozható kivitelével, a mindenkori igényeknek megfelelő beállíthatóságával és gyors beépíthetőségével biztosítva van a messzemenően gazdaságos alkalmazhatóság. Mivel a hidak döntő többségét nem az egyedi nagy szerkezetek, hanem a „kisebb” műtárgyak teszik ki, amelyek azonban önmagukban meglehetősen nagyok, a találmány rendkívül kedvező lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az egyenként jelentkező legkülönbözőbb feladatok gazdaságos és műszakilag kifogástalan megoldása egységes elveken alapuljon. A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével a hídszerkezet bármilyen akadály felett megépíthető; nincs szükség például folyóvízben állvány építésére, vagy folyóvízről (úszótestről) végzett emelési műveletek végrehajtására. A találmány szerinti eljárás során végzett munkák nem zavarják a híd alatti vasúti vagy közúti forgalmat sem magassági (például állvány), sem szélességi (például járom), sem pedig területi (például felső vezeték, emelési forgalomkizárás) értelemben. Végül megjegyezzük, hogy mivel az általános elveken alapuló szerkezeti megoldás a különféle hidaknál csak néhány méret tekintetében változik, számítógépes feldolgozásra (erőtani számítás, geometriai adatok) különösen kedvező.

Rá kell mutatnunk arra az előnyre is, ami abból következik, hogy nem közvetlenül a hídfőre telepítjük a zsaluzatot tartalmazó provizórikus berendezést, hanem a hídfő előtti, a hídfőtől a meder vagy űrszelvény felöli oldalon készített állványra. Ez ugyanis - szabadon hagyva a hídfő mögötti teret - lehetővé teszi egyrészt a hídfő másik oldalán a töltésnek a híddal egyidejűleg végzett építését, másrészt olyan korszerű töltésépítési technológia alkalmazását, amelynél a töltés anyagába több rétegben sűrűn elhelyezkedő stabilizáló acélszalagokat ágyaznak. (Ilyen töltésekbe nem lehetne a gyártópadot alátámasztó oszlopokat vagy cölöpöket beépíteni.) Megjegyezzük, hogy a provizórikus gyártóhelynek a hídfő előtt állványon történő elhelyezésére nagyobb magasságú, hosszabb hidak esetében is lehetőség van.

A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatositási módjára, illetve a berendezés ábrázolt és magyarázott kiviteli alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megvalósítható.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás feszített vasbeton híd építésére, amely eljárás során a tervezett híd hídfőjénél, előnyösen a hídfő mögött a híd keresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű előregyártott vasbeton elemeket készítünk, azokat egymáshoz utófeszített lineáris elemekkel, például feszítőrudakkal vagy -kábelekkel csatlakoztatjuk, majd a híd tengelyében előre toljuk, azzal jellemezve, hogy olyan több cellás (3) (takaréküreges), előnyösen mintegy 1,0-3,0 méter magas előregyártott vasbeton elemekből (2) építjük meg a hidat, amelyek előregyártására egymáshoz oldható kapcsolatokkal

   HU 211 353 Β csatlakoztatható részekből álló, ily módon áttelepíthető, és mind magassági, mind szélességi értelemben állítható zsaluzattal (9) rendelkező berendezést (1) telepítünk a hídfőn, vagy annak környezetében, amelyet az előregyártott elemek (2) elkészítését követően szétszerelünk és a helyszínről eltávolítunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a zsaluzatban (9) az elem (2) alsó lemezéhez (2b) előirányzott vasszerelést, valamint a cellák (3) közötti bordák (2c) vasalását (31) egészben vagy részben előregyártott egységként elhelyezzük, majd az alsó lemezt (2b) bebetonozzuk, ezt követően helyezzük el a bordák (2c) kiegészítő vasalását (31a) és az elem (2) felső lemezének (2d) előregyártott armatúráját, végül pedig végrehajtjuk a bordák (2c) és a felső lemez (2d) betonozását.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a végleges híd külső és/vagy belső szegélyét bentmaradó acéllemezből készítjük, amelyet az elem (2) előregyártásakor a zsaluzatban (9) a betonozást megelőzően helyezünk el.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a zsaluzattal (9) rendelkező berendezést (1) a hídfő előtt - a hídpálya felé eső, a hídfőhöz csatlakozó töltéssel átellenes oldalon - létesített állványzatra telepítjük. 1995. 06. 26.
5. 5. Berendezés az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely berendezésnek zsaluzata, annak alátámasztására szolgáló szerkezete, feszítőgépe, valamint az elkészült előregyártott elemeknek a létesítendő híd nyomvonalán történő előremozgatásához előirányzott hidraulikus sajtója van, továbbá az elemek alatt húzódó, csúszást lehetővé tevő elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a zsaluzatot (9) alátámasztó szerkezet egymáshoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatható, előnyösen acél anyagú, szét- és összeszerelhető részegységekből van összeállítva, maga a zsaluzat (9) pedig szélességi - és előnyösen magassági - értelemben állítható külső zsaluval (14), továbbá a cellák (3) kialakításához előirányzott, csuklós, rúd-mechanizmussal működtethető összehúzható és széttolható zsalutáblákkal ellátott belső zsaluzatokkal (22) rendelkezik.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a zsaluzatot (9) tartó szerkezetnek célszerűen acél profilok által alkotott, hosszirányban húzódó főtartói (4), azokon ékek (21) közbeiktatásával felfekvő, ugyancsak célszerűen acél profilok által alkotott kereszttartói (6), valamint a kereszttartókon (6) felfekvő, célszerűen acél profilok által alkotott hossztartói (8) vannak.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hidraulikus sajtók függőleges geometriai középsíkjában (X) segéd-hossztartók (7) vannak elhelyezve.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy függőleges, vagy előnyösen ferdén kifelé hajló oldalelemmel (15) és ahhoz sarokmereven csatlakoztatott felső elemmel (16) rendelkező külső zsaluja (14) van, amely felső elemnek (16) az oldalelemhez (15) csatlakozási helyétől kiindulva előnyösen felfelé irányuló hajlása van; az oldalelem (15) alsó vége tartományában egymás felett, illetve alatt elhelyezkedő lyukak (19) által alkotott lyuksorral rendelkezik, amely lyukak (19) egy hosszirányú talpgerendában levő lyukkal fedésbe hozhatóan vannak kialakítva, és a berendezésnek egyvonalba kerülő lyukakon átvezethető rögzítő csapja (20) vagy hasonló eszköze van.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a külső zsalu (14) emelését-süllyesztését lehetővé tevő. egy kereszttartón (6) feltámaszkodó eszköze, célszerűen csavarorsós támasza (18) van.
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy az előregyártott elem (2) egyes celláinak (3) a zsaluzásra szolgáló belső zsaluzatoknak (22) egymáshoz csuklókkal (29) csatlakoztatott felső zsalutáblája (23) és oldalsó zsalutáblái (24) vannak, amely utóbbiakat alul hozzájuk csuklókkal (29) kapcsolt távtartó rudak (25) fognak össze; és hogy a zsalutáblák által határolt térben hosszirányú - előnyösen centrális helyzetű - szabályozó rúd (26), például csavarorsó helyezkedik el, amely végeiken csuklókkal (29) kapcsolódó kitámasztó rudak (27) útján a felsó zsalutáblával (23), az oldalsó zsalutáblákkal (27), valamint a távtartó rudakkal (25) működési kapcsolatban áll.