HU210728B

HU210728B - Needle for piloting of a catheter through the skin in closed structure

Info

Publication number: HU210728B
Application number: HU912931A
Authority: HU
Inventors: Gyula Bottlik
Original assignee: Bottlik
Priority date: 1991-09-12
Filing date: 1991-09-12
Publication date: 1995-07-28
Also published as: HUT64703A; HU912931D0; DE69210829D1; JP2636082B2; CA2117066C; WO1993004723A1; DE69210829T2; JPH07500978A; CA2117066A1; US5417670A; EP0603325A1; EP0603325B1

Description

A jelen találmány tárgya olyan punkciós tű, elsősorban kanül bőrön át zárt rendszerben történő bevezetéséhez, amely tűszárból és csatlakozó részből áll és amely alkalmas adott esetben pacemaker elektródák, vezetődrótok vagy egyéb hasonló eszközök percután (bőrön át történő) bevezetésére is.

Súlyos állapotú betegek parenterális táplálására, vér pótlására, vér cseréjére, haemodialízésére stb. a beteg vénájába bevezetett kanülön keresztül kerül sor. Különösen fontos az ilyen kanülök megfelelő bevezetése a szívközeli nagyvénákba történő gyógyszer, táplálék, folyadék, vér stb. tartós adagolásához.

A kanülök bevezetése hagyományosan többféle módon történhet.

Az úgynevezett Branüle-típusú eszköz alkalmazása esetén a kanül behüvelyezi a punkciós tűt és a tűnek a vénába történő behatolása után ezt a hüvelyt tolják a tű által megvezetve a vénába. A tűt ezután a kanülből kihúzzák. A megoldás csak steril körülmények között alkalmazható, minthogy a kanül bevezetése teljesen nyíltan történik.

A másik ismert megoldás az úgynevezett Seldingermódszer, amelynek során a vénapunkció után a tűről a fecskendőt leválasztják és helyére vezetődrótot illesztenek. Ezt a tű lumenén át a vénába vezetik, majd a punkciós tűt a vezetődróton keresztül lehúzzák és a vezetődrótra a kanült húzzák rá. így a kanült a vezetődrót felületén tolják be a vénába.

A módszer előnye, hogy a vezetődrót segítségével viszonylag vastag kanül vezethető be kis vénanyíláson át a vénába. Hátránya azonban, hogy a fecskendő eltávolítása után a rendszer nyitottá válik és megnő a fertőzés veszélye. A fecskendő eltávolítása és a vezetődrót beillesztése során a tű hegye gyakran kicsúszik a vénából, ami melléksérülésekkel járhat. A vénából történő kicsúszás a szövetek közötti vérömleny képződéséhez is vezethet, ami a további szúrások esélyét csökkenti, vagy lehetetlenné teszi.

Alkalmaznak olyan megoldást is, amelynek során viszonylag vastag punkciós töt vezetnek a vénába, majd a fecskendő eltávolítása után közvetlenül a kanült vezetik be a vénába a tű lumenén át. Ezt követően húzzák ki a töt a vénából és távolítják el a kanülről (ez olyankor lehetséges, amikor a kanül végén nincs perem).

Ezen megoldásnak is hátránya, hogy a fecskendőt el kell távolítani, a rendszer nyitottá válik, továbbá, hogy a fogásváltások során a tű hegye könnyen kicsúszik a vénából, hasonlóan a Seldinger-féle megoldásnál ismertetetthez.

Valamennyi ismert megoldás hátránya a kanül bevezetésének nehézkessége, amelynek következtében a punkciós tű idő előtt kimozdulhat, a rendszer nyitottá válhat, illetve fertőzés veszélye állhat elő. Általában a punkciós tű kimozdulásának a veszélye az ismert megoldásoknál még gyakorlott kézben is mintegy 20-30%.

A 4 149 535 számú USA szabadalmi leírás leágazással ellátott kanülbevezető eszközt ismertet. Ennél a megoldásnál az elágazó kanülbevezető elem egy műanyag hüvely, amelyet a punkciós tűre ráhúzva a tű vénába történő bevezetése után a tű által vezetve tolnak be a vénába. A punkciós tűt ezután eltávolítják és a hüvely oldalán lévő csatlakozón keresztül vezetik be a kanült a vénába. A hüvelynek arra az ágára, amelyen át a punkciós tű bevezetése történt, vezetéket csatlakoztatnak, hogy a vénába egyidejűleg kétfajta közeget tudjanak bevezetni.

Ez a megoldás tehát punkcióra nem alkalmas, továbbá ugyanazokkal a hátrányokkal rendelkezik, mint a fent leírt megoldások: a rendszer a fecskendő, illetve a tű eltávolításakor nyitottá válik. További hátránya a megoldásnak, hogy a kanül bevezetése a hüvely tengelyével szöget bezáró oldalágból történik, ami a bevezetést az iránytörés miatt jelentősen megnehezíti és a bevezetéskor a súrlódást növeli. Ugyancsak a súrlódást növeli a bevezető ágban lévő rugalmas tömítőanyag is.

További problémát jelent a kanül perifériás végének rögzítése, amit általában több darabból álló kanülrögzítőkkel oldanak meg (lásd például a 4 149 535 számú USA szabadalmi leírást). Az ilyen kanülrögzítő szerkezetek alkalmazása kissé körülményes és általában nem eléggé biztonságos a több apró alkatrész kanülvégre történő szerelése miatt.

A 4 675 007 számú USA szabadalom ugyancsak katétervég csatlakoztatására szolgáló rögzítőt ismertet. Ezen megoldás hátránya hasonló az előző szabadalom szerinti megoldáséhoz: a katéter végének rögzítése nehézkes, ráadásul a rögzítő műanyag falán keresztülszúrt tűre kell a katéter végét felhúzni.

A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kidolgozása a célom, amellyel az ismertetett hátrányok kiküszöbölhetők és ami lehetővé teszi a kanülbevezetés zárt rendszerben történő egyszerű és biztonságos megoldását, majd a kanül megfelelő rögzítését.

A kitűzött feladatot olyan egyszer használatos punkciós tűvel oldottam meg, amely tűszárból és csatlakozó részből áll, és amely a találmány szerint két csonkot tartalmazó csatlakozó résszel van ellátva. Az egyik csonk a tű lumenéhez törés nélkül csatlakozó járat végén kialakított kanülcsonk, a másik pedig a tű lumenéhez a kanüljárattal szöget bezáró fecskendőjárattal kapcsolódó fecskendőcsonk. A csatlakozó részen ezenkívül a kanülcsonk és a két járat metszéspontja között záróelem van.

A találmány szerinti két csatlakozócsonkos punkciós tű egy célszerű kiviteli alakjánál a kanüljárat egyenes és középvonala egybeesik a tű lumenének középvonalával, a fecskendőjárat pedig ugyancsak egyenes és tengelye a kanüljárat, illetve a tű tengelyével hegyesszöget zár be.

Egy másik kiviteli alaknál a kanüljárat és/vagy a fecskendőjárat ívelt kialakítású lehet.

A punkciós tű csatlakozó része célszerűen lapos markolattal van ellátva.

A csatlakozó részen lévő záróelem lehet a kanüljáratban lévő csap vagy például a kanülcsonkban elhelyezett átszúrható membrán.

A punkciós tű célszerűen ismert módon levehető védőhüvellyel van ellátva.

A találmány szerinti punkciós tűhöz tartozó kanül2

HU 210 728 Β rögzítő olyan lapkákból áll, amelyek alsó részét infúziós csatlakozóval és hüvellyel egy darabból kialakított egyetlen lapka, felső részét pedig két behajtható lapka alkotja, ahol a behajtható lapkák az alsó lapka két oldalán, egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve.

A találmány szerinti megoldás teljesen zárt kanülbevezetést biztosít azáltal, hogy a punkció során a kanülbevezető csonk zárt, a fecskendőt pedig a fecskendőcsonkról nem kell eltávolítani. Ez egyidejűleg azzal az előnnyel is jár, hogy a bevezetéskor elvégzendő műveletek száma csökken, ami a bevezetés biztonságát fokozza.

A találmány szerinti punkciós tű felhasználásakor mind a fecskendő, mind pedig a kanül már a bevezetés helyén van és a fecskendőt a vér megjelenése után nem szükséges eltávolítani, a következő műveletben csupán a záróelemet kell nyitni és a kanül bevezetését elvégezni.

Találmányom alapját az a felismerés képezi, hogy a kanül, vezetődrót vagy elektróda felvezetése akkor a legbiztosabb, illetve a punkciós tű idő előtti kicsúszása a vénából annál kevésbé valószínű, minél kevesebb művelet elvégzése szükséges a punkciós tűnek a vénába jutása után. Ilyen művelet például a fecskendő lecsavarása és a kanül, vezetődrót vagy elektróda beillesztése a fecskendő helyére. Ha tehát ezen műveleteket fölöslegessé lehet tenni, illetve a punkció előtt vagy a kanülbevezetés után lehet elvégezni, a kanülbevezetés a hagyományosnál lényegesen biztonságosabban történhet. Ily módon, ha két csonkkal ellátott punkciós tűt alkalmazunk, a kanülnek a kanülcsonkba történő bevezetése a punkció előtt, a fecskendő eltávolítása pedig a kanül bevezetése után történhet, vagyis a punkció és a kanül bevezetése között semmilyen műveletet nem kell végezni, így a tű kicsúszásának veszélye a minimálisra csökkenthető.

A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetem. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti punkciós tű egy célszerű kiviteli alakja részben metszetben, a

2. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak egy részének oldalnézete, a

3. ábra egy másik kiviteli alak felső részének metszete, a

4. ábra a kanülrögzítő kinyitott állapotban és az

5. ábra a 4. ábrán bemutatott kanülrögzítő részben összezárt állapotban.

Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 tűszár olyan 2 csatlakozó résszel van ellátva, amelynek alján 3 markolat, e fölött pedig 4 kanülcsonk és 5 fecskendőcsonk van kialakítva. Az 1 tűszárat 6 védőhüvely veszi körül a szokásos módon. Ezt a punkciós tű felhasználása előtt el kell távolítani.

Az 1 tűszár 7 lumene egytengelyű a 2 csatlakozó rész 8 furatával és a 4 kanülcsonk 9 kanüljáratával. A 7 lumen, a 8 furat és a 9 kanüljárat palástja azonos átmérőjű, így törés- és lépcsőmentes csatornát alkotnak.

A 9 kanüljárat végén kúpos átmeneti szakasszal csatlakozó 10 hüvely van kialakítva és ezt megelőzően a 9 kanüljáratban 11 záróelem van elhelyezve. Ennél a kiviteli alaknál a 11 záróelem elfordítható csapként van kialakítva.

A 2 csatlakozó rész 8 furatához a 9 kanüljárat torkolatánál 12 fecskendőjárat csatlakozik. A 8 furat és a 12 fecskendőjárat geometriai tengelyei egymással hegyesszöget zárnak be, átmérőjük célszerűen azonos vagy közel azonos.

Az 5 fecskendőcsonkban, a 12 fecskendőjárat végénél ugyancsak kúpos szakasszal csatlakozó 13 hüvely van kialakítva, amelybe fecskendő illeszthető.

A 3. ábrán a találmány szerinti punkciós tű egy másik kiviteli alakjának felső része látható. Ez az előző kiviteli alaktól annyiban különbözik, hogy az 1 tűszár 7 lumene és a 4 kanülcsonk 9 kanüljárata nem esik egy egyenesbe, hanem a 9 kanüljárat és a 12 fecskendőjárat szimmetrikusan, enyhe ívben csatlakozik az egyenes 8 furathoz.

A 9 kanüljáratban lévő 11 záróelem ennél a megoldásnál nem csap, hanem átszúrható membrán, amely a 4 kanülcsonk 4a és 4b csonkrészei között van befogva. A 4a és 4b csonkrészek összecsavarozhatók és a membrán a két rész között tömítetten zárja a 9 kanüljáratot.

A 4. és 5. ábrákon látható kanülrögzítő az ismert módon 14 infúziós csatlakozóval, 16 hüvellyel, valamint 15, 17a és 17b vályúkkal ellátott 18, 19 és 20 lapkákból áll. A 18, 19 és 20 lapkák 21 rugalmas szalagokkal vannak egymáshoz kapcsolva és zárt állapotban 22 patentkapcsokkal, illetve 23 patenthüvelyekkel rögzíthetők.

A 4. ábrán a kanülrögzítő teljesen nyitott állapotban látható, a 14 infúziós csatlakozóval és 16 hüvellyel, amelyek a 18 lapkával egy darabból készülnek. A 16 hüvely a merevített kanülvég befogadására szolgál. A 18 és 20 lapkáknak a 19 lapkára történő ráhajtásakor a 15 vályú rögzíti a kanül véget a 16 hüvelyben, a 17a és 17b vályúk pedig egy további kanülszakaszt vesznek körül és megakadályozzák, hogy a kanül járata megtörjék.

A találmány szerinti punkciós tű a következőképpen használható.

Az 1 tűszárról eltávolítjuk a 6 védőhüvelyt és az 5 fecskendőcsonkhoz fecskendőt csatlakoztatunk. Ezután egyik kézzel a 3 markolatot fogva, másik kézzel a fecskendőt szívás alatt tartva a vénát a megpungáljuk. A fecskendő dugattyúját elengedjük és ezen - most már szabad - kezünkkel a 11 záróelemet kinyitjuk. Ez az 1, és 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a csap 90°-kal történő elfordítását, a 3. ábrán bemutatott megoldásnál a 10 hüvelybe illesztett kanülnek a 9 kanüljáratba történő betolását és egyidejűleg a membrán átszakítását jelenti.

A 9 kanüljárat szabaddá válásakor a kanült hüvelyéből a 8 furaton és az 1 tűszár 7 lumenén keresztül a vénába toljuk.

A kanülnek a vénába történő bevezetése után a punkciós tűt lehúzzuk a kanülről. A kanül perifériás végére felhúzzuk a 14 infúziós csatlakozót és a 18 lapkát a 19 lapkához erősítjük a 22 patentkapoccsal és

HU 210 728 B a 23 patenthüvellyel. Ezután felhajtjuk a 20 lapkát is és segítségével rögzítjük a kanül további szakaszát a 17a és 17b vályúk között. A külön-külön lehajtható 18 és 20 lapka lehetővé teszi, hogy a kanül puha végét könnyen beillesszük a 16 hüvelybe még a 18 lapka széthajtott állapotában, majd a lapkák egyenként történő lehajtásával külön műveletben lehet a merevítést elvégezni. Az összekapcsozott kanülrögzítőt a beteg bőréhez rögzítjük, majd zátjuk, illetve csatlakoztatjuk az infúziós csatlakozót.

A fentiekben a találmány szerinti punkciós tűnek a kanülbevezetés során történő felhasználását ismertettük. Nyilvánvaló, hogy ugyanilyen módon történhet vezetődrótok vagy pacemaker elektródák bevezetése is.

Ezekben az esetekben azonban a punkciós tűnek a vezetődrótról vagy elektródákról történő lehúzásával a rendszer nyílttá válik, ezért ilyenkor az eljárást steril körülmények között kell végezni.

A találmány szerinti megoldás alapvető előnye, hogy a punkciós tűt tartó kezünkkel nem kell fogást váltogatni, nem kell a fecskendőt eltávolítani és nem kell a kanült illeszteni. A bevezetés során vér nem jut ki a rendszerből és a kanül minimális számú művelettel a vénába jut. Mindezek eredményeképpen a punkciós tűnek a vénából történő kimozdulására lényegesen kisebb esély van, tehát a kanülbevezetés biztonsága jelentősen megnövekszik. A kanül végleges helyére történő bevezetése teljesen zárt rendszerben történik, így a fertőzés veszélye is minimális. Kényszerhelyzet esetén, például balesetekkor a művelet kesztyű nélkül is biztonsággal elvégezhető.

További előnye a megoldásnak, hogy a rendszer merev hossza jóval kisebb, mint a korábbi eszközöké. Ez a tény a vénapunkcióval kapcsolatos műveleteket egyszerűbbé teszi, ami különösen a véna subclavia punkciójánál jelentős. A perifériás kanülvég csatlakoztatása, megvezetése és kirögzítése az ismertetett kanülrögzítővel gyorsan, egyszerűen és biztonságosan elvégezhető.

A találmány szerinti megoldás tehát egyszerűbbé, könnyebbé és biztonságosabbá teszi az orvos munkáját a kanülbevezetés során és eközben lényegesen csökkenti a beteg kockázatát is.

Előnye a találmány szerinti megoldásnak az is, hogy az így kialakított punkciós tű segítségével a kanül bármely vénába (subclavia, jugularis intema vagy externa, nagyobb perifériás véna) vagy adott esetben (Seldinger-technikával) különböző artériákba is bevezethető. A tű készülhet egyszer használatos kivitelben vagy többszöri felhasználásra alkalmas változatban is

Természetesen a kiviteli példák a találmány szerinti megoldást csupán szemléltetik és nyilvánvaló, hogy a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül még számos változat kialakítható.

Claims

1. Punkciós tű, elsősorban kanülnek bőrön át zárt rendszerben történő bevezetéséhez, amely tűszárból és csatlakozó részből áll, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó rész (2) két csonkot tartalmaz: az egyik a tű lumenéhez (7) törés nélkül csatlakozó kanüljárat (9) végén kialakított kanülcsonk (4), a másik pedig a tű lumenéhez (7) a kanüljárattal (9) szöget bezáró fecskendőjárattal (12) kapcsolódó fecskendőcsonk (5), ahol a kanülcsonk (4) és a két járat (9, 12) metszéspontja között záróelem (11) van.

2. Az 1. igénypont szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a kanüljárat (9) egyenes és középvonala egybeesik a tűszár (1) lumenének (7) középvonalával.

3. A 2. igénypont szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a fecskendőjárat (12) egyenes és tengelye a kanüljárat (9), illetve a tűszár (1) tengelyével hegyesszöget zár be.

4. Az 1. igénypont szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a kanüljárat (9) és/vagy a fecskendőjárat (12) ívelt kialakítású.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó rész (2) lapos markolattal (3) van ellátva

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a záróelem (11) a kanüljáratban (9) lévő csap.

7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a záróelem (11) a kanülcsonkban (4) lévő átszúrható membrán.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a tűszár (1) levehető védőhüvellyel (6) van ellátva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy lapkákból (18, 19, 20) álló kanülrögzítővel van ellátva, amelynek alsó részét infúziós csatlakozóval (14) és hüvellyel (16) egy darabból kialakított egyetlen lapka (19), felső részét pedig két behajtható lapka (18,20) alkotja.

10. A 9. igénypont szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a kanülrögzítő behajtható lapkái (18, 20) az alsó lapka (19) két oldalán, egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti punkciós tű, azzal jellemezve, hogy a kanülrögzítő lapkái (18, 19, 20) egymáshoz rugalmas szalagok (21) segítségével vannak csatlakoztatva.