HU209911B - Heating boiler - Google Patents

Description

A találmány tárgya fűtőkazán, főként többfokozatú vagy szabályozható égőfejjel, hőcserélő térrel, ezt körülvevő vízköpennyel, amelynek külső és belső falazata van és a hőcserélő térben elrendezett másik vízköpennyel is rendelkezik, amely a hőcserélő tér hosszának egy részéig terjed ki így közbenső teret képez és egy belső teret vesz körül.

A 2.154 347 sz. francia szabadalmi leírásban olyan fűtőkazánt ismertetnek, amelynél két hengeralakú vízköpeny van koncentrikusan egymáshoz rendezve. Emellett a belső vízköpeny által körülhatárolt belső tér képezi az égető teret és a vízköpenyek közötti tér füstgázcsatornaként szolgál. Ebben a füstgázcsatornában csavar alakú betét van elhelyezve. Ennek a fűtőkazánnak viszonylag bonyolult a felépítése. Ezért viszonylag drága az elkészítése és karbantartása nehéz és időigényes. Különösen hátrányos a fűtőkazán leállításakor fellépő azon veszély,, amikor a csökkentett fűtőteljesítmény miatt a füstgázokból agresszív anyagok kondenzálódnak le, ami később korróziós nehézségekhez vezet. Ezen kívül ez a fűtőkazán rosszul üzemel többfokozatú égőfejjel. Az ismertetett fűtőkazánhoz nem terveztek olyan eszközt, amely alkalmas lenne melegvíz, azaz ún. üzemi víz előállítására.

A fűtőkazán és az égőfej teljesítményét fontos egymáshoz igazítani. Ezért eddig a kisebb teljesítmény tartományban kb. 5 kW fokozatonként különböző méretű kazánra volt szükség.

A jelen találmány feladata olyan szerkezetileg egyszerű és olcsó futőkazánt létrehozni, amelynek nagy a termikus hatásfoka. A fűtőkazánnak alkalmasnak kell lennie többfokozatú vagy szabályozható égőfej alkalmazására anélkül, hogy korrózió veszélye állna fenn. Ezen kívül a fűtőkazánnak nem lehet nagy állási vesztesége és lehetőség szerint alkalmasnak kell lennie melegvíz feldolgozására is.

Ezt a feladatot a találmány szerint a bevezetőben említett módon olyan fűtőkazánnal oldjuk meg, hogy közbenső tér kivezetőnyílása kiegészül a belső térből kijövő füstgáz kivezetőnyílásával, és hogy a közbenső tér és/vagy a belső tér kivezetőnyílásából kijövő füstgázáram szabályozására szolgáló eszközökkel látjuk el. Ha a füstgázáram szabályozására szolgáló eszközök mind a közbenső, mind a belső térből füstgázáramot bocsátanak át, akkor a fűtőkazán teljes terheléssel járható. A füstgázok ekkor átáramolhatnak egyrészt mindkét vízköpeny közötti közbenső téren, másrészt a másik vízköpeny belső terén át. Eközben annyi meleget adnak át ezeknek a vízköpenyeknek, hogy a gázok viszonylag alacsony hőmérsékleten hagyják el a fűtőkazánt. Amennyiben a fűtőkazán csak részleges terheléssel működik, pl. a teljes terhelés 30%-ával, akkor a közbenső tér kivezetését lezárjuk úgy, hogy a füstgázok csak a belső téren keresztül áramolhatnak. Ekkor nem áll fenn annak a veszélye, hogy a füstgázok nagyon lehűlnek és a kazán hátsó részében kondenzációs problémákat okoznak. A fűtőkazán jól működik, ha kétfokozatú égőfejjel látjuk el. Arra is mód lehet, hogy szabályozható égőfejet alkalmazzunk, amely a legkisebb terheléstől a teljes terhelésig fokozatmentesen szabályozható. Ebben az esetben célszerű a füstgázcsappantyút motormeghajtással működtetni azért, hogy azt is fokozatmentesen szabályozhassuk. Az is lehetséges, hogy a közbenső téren átáramló füstgázáram nagyságát szabályozzuk. A jelen találmány előnye az is, hogy azonos méretű kazán viszonylag nagy teljesítmény-tartományban alkalmazható. Egyfokozatú égőfejjel ellátott fűtőkazán alkalmazásakor az azonos méretű kazán viszonylag nagy teljesítmény-tartományban alkalmazható. így lényegesen kevesebb különböző méretű fűtőkazánt kell készíteni és raktározni, mint ahogy az eddig szükséges volt. Ezáltal lehetővé válik a termelési és a raktározási költségek jelentős csökkenése. Egyfokozatú égőfejjel ellátott fűtőkazán beszerelésekor elegendő a füstgázáram szabályozására szolgáló eszközt az égőfej teljesítményének megfelelő, illetve az optimális fíistgázhőmérsékletnek megfelelően kézzel beállítani.

A füstgázáram szabályozására szolgáló eszköz célszerűen füstgázcsappantyú. Emellett mód van arra, hogy a kivezetések közös füstcsőbe torkolljanak és hogy a füstgázcsappantyú úgy legyen elrendezve, hogy az a közbenső térből való kivezetés zárásakor a belső térből való kivezetést nyissa. A legnagyobb égető-teljesítményhez a füstgázcsappantyú így közbenső állásba hozható és a legkisebb égető-teljesítmény esetén a kivezetés elzárható a közbenső térből. A füstgázcsappantyúnak közbenső állásban gyakorlatilag nincs fojtóhatása a két kivezetésre. Motormeghajtással is van lehetőség arra, hogy a füstgázcsappantyút olyan helyzetbe hozzuk, amelyben a kivezetések egyikére fojtó hatást gyakorol.

A hőcserélőt körülvevő vízköpeny olyan kettős köpeny, amely belső és külső köpenytérrel rendelkezik, amelyeket egymástól közbenső fal választ el. Ennél a kivezetésnél a fűtőkazán üzembehelyezésekor a belső köpenytérben a víz hamarabb felmelegszik, mint a külső köpenytérben. Emiatt hidegindításkor csupán rövid ideig áll fenn kondenzátumképzés veszélye. Továbbá a fűtőkazán üzemelésekor a visszaáramló, viszonylag hideg visszafolyó víz nem ömölhet a belső falazatra. A belső köpenytérben lévő víz főként pufferként viselkedik, megakadályozván a belső falazat túlzott lehűlését. Ez különösen előnyös alacsony hőmérsékleten való fűtéskor, amikor a visszafolyási hőmérséklet viszonylag alacsony. Ennek következtében nem jelent veszélyt a nem kívánt kondenzátum képződése, amely korróziót okozhat. A leírt kiviteli forma további fontos előnye, hogy az állási veszteséget nagyon lecsökkenti. A belső köpenytérben lévő víz az égőfej állásakor úgy működik, mint a külső köpenytér szigetelése.

Különösen előnyösnek mutatkozott, ha a kettős köpeny belső és közbenső falazata közötti távolság viszonylag kicsi, előnyösen 5-15 mm közötti. Ezzel elkerülhető a víz hőmérsékletének réetegenkénti eloszlása a belső köpenytérben. Tehát a hőmérsékletelosztás jó. Aforrási zaj is elkerülhetővé válik. A belső köpenytérben lévő víz mennyisége viszonylag kicsi. Ennek az az előnye, hogy üzemeltetéskor a belső köpenytérben lévő víz gyorsan felmelegszik, aminek köszönhetően

HU 209 911 Β egyrészt a korróziós nehézségek elkerülhetők, másrészt ezzel a vízzel igény esetén gyorsan fel lehet tölteni egy bojlert. Ezt a bojlert viszonylag kicsire lehet méretezni, mert nagyobb vízigény esetén gyakorlatilag, mint folyamatos melegítő melegvizet adhat le.

Mivel a belső köpenytérben a víztartalom kicsi, ennek a víznek a bojler feltöltése utáni lehűlése folytán bekövetkező állási veszteség miatt viszonylag kevés meleg megy veszendőbe. A melegvizet nyáron is nagy összhatásfokkal lehet előállítani. Ez kifejezetten ellentétes az ismert fűtőkazánokkal, amelyeknek az összes hatásfokuk nyáron köztudomásúan alacsony. így aztán általában nyárra az elektromos felfűtést ajánlják.

A kettős köpeny belső falazata és a külső falazata közötti távolság jelentősen nagyobb, mint a belső falazat és a közbenső falazat közötti távolság. Ezáltal például helyiség fűtésére elegendő mennyiségű kazánvíz keletkezik.

A fűtőkazánt előnyösen úgy építjük meg, hogy a második vízköpeny mintegy feleolyan hosszú, mint az először említett vízköpeny. így az égőfejes oldalon nagy átmérőjű égéstér keletkezik, amely különösen az erősen expandálódó lánggal járó modern porlasztós égőfejekhez alkalmas. Az erősen expandálódó lángok olyan előnyös lánghőmérsékletűek, amely hőmérsékleten igen csekély a nitrogén-oxidok képződése.

A második vízköpenyt előnyösen a hőcserélő tér hátoldalára erősítjük. Ez a fűtőkazánnak egyszerű felépítést biztosít, aminek köszönhetően a kazán belseje jól hozzáférhetően tisztítható.

A második vízköpennyel körülzárt belső térben, közbenső tér képzése mellett, előnyösen magtestet helyezünk el. Ez a közbenső tér lehetővé teszi a füstgázok vezetéses hőátadását. A fűtőkazán különböző részeit előnyösen hengeralakú képezzük ki. Ez lehetővé teszi a fűtőkazán ésszerű és olcsó elkészítését különösen abban az esetben, ha a különböző elemeket koaxiálisán rendezzük el. A fűtőkazánt például hegesztett acélszerkezetként lehet megvalósítani. A második vízköpenyt és a magtestet körül lehet venni egy kb. csavar alakú füstgázvezetékkel is. Az ilyen füstgázvezetékek viszonylag hosszú utat biztosítanak a füstgázok számára és így a hőcsere optimális. A füstgázok valamennyi hőcserélő felülettel egyenletesen érintkeznek. Ennek az az előnye, hogy tovább csökken annak a veszélye, hogy a füstgázból kondenzvíz csapódik le. A füstgázvezeték méretezése célszerűen úgy történik, hogy a fűtőkazán az égőtérben kb. 0,5-6 Hgmm, előnyösen 2 Hgmm túlnyomással dolgozik. Ez feltételezi a túlnyomás előállítására alkalmas eszközök, például kompresszoros égőfej felhasználását. Az ilyen kombináció igen zajosan üzemel. A füstgázvezetékeket csavar alakban ívelt bádogszalagokból készített betétként képezhetjük ki. Ez a füstgázvezeték rendkívül olcsó kialakítását teszi lehetővé. Ez a kiképzés azzal a további előnnyel jár, hogy a fűtőkazán tisztításakor egyszerűen kihúzható a csavar ívelt bádogszalagokból készített betét.

A füstgázvezeték keresztmetszete előnyösen elölről hátrafelé csökken. Mivel a füstgázok a hátrafelé vezető úton lehűlnek, térfogatuk lecsökken, ezért a keresztmetszetet hátul kisebbre lehet méretezni, mint elöl. A keresztmetszetnek ez a csökkenése azzal az előnnyel jár, hogy a füstgázvezeték hosszabbra készíthető. Különösen előnyös, hogy a füstgázvezeték erősen tompítja a zajt. A változó keresztmetszet ugyanis megakadályozza a rezonancia rezgések létrejöttét. A keresztmetszet progresszív csökkenését például azzal érhetjük el, hogy a csavar alakban ívelt bádogszalagok emelkedését elölről hátrafelé csökkentjük. Mivel a csavar alakban ívelt bádogszalagok viszonylag kevéssé stabilak, a bádogszalagok csavarulatait célszerűen távtartókkal kötjük egymáshoz. Ezzel kétkét kanyarulat között a kívánt távolság rögzíthető.

A magtest előnyösen üreges. Emellett például a köpenyen nyílásokat képezhetünk ki. A magtestben lévő üreg rezgéscsökkentő hatású. A magtestben gázmennyiség képes olyan nyomáskülönbségeket is felvenni, amelyek a láng meggyújtásakor, az ún. indítási sokk miatt keletkeznek. A magtest hangtompítóként működik. Különösen jó hangtompító hatás érhető el, ha az üreget lazán ásványi szálasanyagokkal, pl. ásványi gyapjúval töltjük meg. Ezzel a töltettel messzemenően megakadályozzuk a nemkívánt hőátadást is.

Előnyösen a második vízköpenyt a kettős köpeny belső köpeny terével sorba kapcsoljuk. Ezzel elérjük, hogy forró víz áramlik a belső köpenytérből a második vízköpenybe, így az gyorsan a harmatpont fölé melegszik, amelyen nem történhet többé kondenzáció. Célszerűen a második vízköpeny és a belső köpenytér közé szivattyút szerelünk fel. Ezzel jó cirkulációt érünk el, amely jó hőmérsékleteloszlást biztosít. Mivel a víz mennyisége viszonylag kevés és ezért gyorsan keringtethető, a hőt gyorsan elvezetjük és a forralási zajt elkerülhetjük. Szelepet is alkalmazhatunk azért, hogy egy bojlert feltölthessünk.

Célszerűen a fűtő áramkör hozzá- és visszafolyása a kettős köpeny a külső köpenytérhez csatlakozik. Emellett előnyös, ha a hozzáfolyás a kettős köpeny egyik végéhez és a visszafolyás a kettős köpeny másik végéhez csatlakozik.

A találmány egyik kiviteli módja továbbá olyan fűtőkazán is, amely hőcserélő térrel, ezeket körülvevő vízköpennyel van ellátva, amely külső és belső falazattal rendelkezik. A találmány szerint erre a fűtőkazánra az a jellemző, hogy a vízköpeny kettős köpeny, amelynek belső és külső köpenytere van, amelyek egymástól közbenső falazattal vannak elválasztva. Ez a fűtőkazán egyszerűbb, mint a korábban leírt fűtőkazán. Lényeges emellett, hogy a fűtőkazán mindkét fajtája nagyobbrészt azonos alkotórészekből épül fel. Emellett előnyösnek bizonyul, ha a köpenytérben magtestet szerelünk fel közbenső tér képződése mellett. Ez szintén előnyös füstgázvezetést biztosít, amihez a fentiekben leírt csavar alakú füstgázvezeték alkalmazható.

A találmányt a rajzok alapján ismertetjük közelebbről.

A mellékelt rajzokon az

1. ábra vázlatosan ábrázol egy fűtőkazánt és annak felhasználását kétfokozatú vagy szabályozható égőfejjel rendelkező fűtőberendezésben, a

HU 209 911 B

2. ábra a fűtőkazán olyan egyszerűsített kiviteli alakját mutatja, amely különösen egy fokozatú égőfejjel rendelkező fűtőberendezéshez alkalmas.

Az 1. ábra szerinti fűtőberendezés olyan 10 fűtőkazánt ábrázol, amelyet többfokozatú, például kétfokozatú vagy 11 szabályozható égőfej fűt. A 13 hőcserélő teret 15 kettős vízköpeny veszi körül. A 15 kettős vízköpeny 17 belső köpenytérrel és 19 külső köpenytérrel rendelkező kettős köpenyként van kiképezve. A 17 belső köpeny tér a 19 külső köpeny tértől 21 közbenső falazattal van elválasztva. A 23 belső falazat és amely 21 közbenső falazat közötti távolság viszonylag kicsi, pl. 10-15 mm. Egy 25 kW teljesítményű fűtőkazán esetében a 17 belső köpenytérben lévő víz mennyiség kb. 5 literre tehető. A 21 közbenső falazat és a 25 külső falazat közötti távolság a mindenkori szükséglet szerint lényegesen nagyobb, mint a 23 belső falazat és a 21 közbenső falazat közötti távolság. Mivel a károsanyag-kibocsátás az induláskor és a leálláskor a legnagyobb, el kell kerülni a rövid égetési futamidőt. Ennek megfelelően kell méretezni a 19 külső köpeny térben lévő víz mennyiségét. A 17 belső köpeny térben lévő viszonylag kis mennyiségű vizet gyorsan fel lehet melegíteni az üzemi hőmérsékletre. Az előnyösen hengeres 15 kettős vízköpeny koncentrikusan hengeres 27 második vízköpeny van rendezve. A 17 belső köpenytér a 27 második vízköpennyel 28 vezetékkel sorba van kapcsolva, hogy elkerüljük a kondenz víz képződését és a korróziós problémákat. A 27 vízköpeny a 13 hőcserélő tér 29 hátsó falára van rögzítve és a 13 hőcserélő tér hosszának csak egy részéig, pl. a feléig terjed ki. A 13 hőcserélő 31 elülső része egy viszonylag nagy átmérőjű égető tér, amely speciálisan alkalmas erősen expandáló lángú modern porlasztós égőfejekhez. A 15 kettős vízköpeny és a 27 második vízköpeny közötti 53 közbenső tér hátul 33 füstkivezetővei van ellátva, amely 39 füstgáz csappantyúval elzárható. A 27 második vízköpennyel körülvett 35 belső térnek 37 füstgázkivezetőnyílása van. A 39 füstgáz csappantyú meghajtására szoleonid vagy 41 motor szolgál. Egyfokozatú égőfejjel ellátott fűtőkazán alkalmazásakor fölösleges a meghajtás. Ekkor a füstgáz csappantyút manuálisan hozzuk abba a helyzetbe, ahol a távozó gáz optimális hőmérsékletű. A 27 második vízköpenyhez koncentrikusan van elrendezve 43 hengeralakú magtest. Ezt elöl tűzálló anyagból készült 45 lap zárja le. Porlasztós égőfejben a 45 lap az égés elősegítésére szolgál. A forró felületen az esetleges olajcseppek elpárolognak, amikoris a keletkező gáz gyakorlatilag káros anyag keletkezése nélkül ég el. Előnyösen a hátsó részt is egy 47 lap zárja le. A 49 köpenyen nagyszámú 51 nyílás van. Az 50 üregben ásványi gyapjú vagy hasonló 52 töltelék van. Ezzel hangszigetelés érhető el és messzemenően megakadályozható, hogy nemkívánatos hővezetés történjen a 33 füstgáz kivezetőnyílás irányába. Mind az 53, mind az 55 közbenső térben csavar alakú 54 ill. 56 fiistgázvezeték van kiképezve. Az 54, 56 füstgázvezetékek csavar alakban ívelt 86 bádogszalagokból állnak, amelyek betét formájúak. A csavar alakban ívelt 86 bádogszalagok emelkedése elölről hátrafelé csökken, így az 54, 56 füstgázvezetékek keresztmetszete is elölről hátrafelé csökken. A 86 bádogszalagok csavarulatai távtartókkal, például rudakkal (nincs megjelölve) vannak egymáshoz kötve.

Az 1. ábrán a 10 fűtőkazán fűtőberendezésben történő alkalmazása látható. A 19 külső köpeny tér elülső végétől az 59 fűtővíz 61 keverőszelephez jut és onnan a 63 keringető szivattyún át a 65 felhasználóhoz. A 67 visszafolyást a fűtőkazán hátulsó végén 19 külső köpenytérhez vezetjük. A 67 visszafolyásból 70 kerülővezeték (bypass) vezet a 61 keverőszelephez.

A 27 második vízköpenyből 71 fűtővízvezeték a 75 bojler 73 hőcserélő csőkígyójához vezet. A 77 visszafolyó vezeték a 73 hőcserélő csőkígyótól a 79 szelepen és a 81 szivattyún keresztül a 17 belső köpeny térhez vezet. A 71 fűtővízvezetéktől a 79 szelephez 83 kerülővezeték van beépítve.

A 85 hivatkozási számmal jelöljük a vázlatosan ábrázolt fűtőberendezést vezérlő berendezést.

A 10 fűtőkazán 2. ábra szerinti kiviteli alakja az 1. ábra szerinti 10 fűtőkazántól abban különbözik, hogy nem rendelkezik második vízköpennyel és füstgáz csappantyúval ellátott második füstgáz-kivezetéssel. Ezért a 43 hengeralakú magtest nagyobb átmérőjű. Ez az átmérő megfelel az 1. ábra szerinti 27 második vízköpeny átmérőjének. A 2. ábra szerinti 10 fűtőkazán gyakorlatilag az 1. ábra szerinti fűtőkazánnal azonos alkotórészekből épülhet fel. Ez kedvező az előállítási költségekre és az alkotórész készletezésre. Mivel az 1. ábra szerinti 27 második vízköpenyt elhagytuk, a 2. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 71 fűtővízvezeték a 17 belső köpenytértől a 73 hőcserélő csőkígyóhoz vezet. Egyebekben a fűtőberendezés ugyanúgy van kiképezve, mint az 1. ábra szerinti. Mód van különböző változtatásokra is anélkül, hogy eltérnénk a találmányi gondolattól. Ilyen lehet például egy függőlegesen épített kazánszerkezet is.

Az 1. ábra szerinti fűtőberendezés működési elvéről még az alábbiakat jegyezzük meg:

A kazán feltöltésekor az égőfej teljes terheléssel üzemel. Viszonylag hideg víz esetén a 81 szivattyúval a vizet a 17 belső köpenytérbe szivattyúzzuk és az egész köpenytérben meglehetősen gyorsan és egyenletesen eloszlatjuk. Az előmelegítés gyorsan történik, ami után a víz a belső 27 második vízköpenybe áramlik, ott tovább melegszik és visszafolyik a 75 bojler 73 hőcserélő csőkígyójához. A 75 bojlerben a 73 hőcserélő az ipari vizet felmelegíti. Amennyiben a 85 vezérlőberendezés a helyiség fűtésére meleget igényel, a 81 szivattyú is működik, ha a 75 bojlert nem kell felfűteni. Mivel azonban a belső 27 második vízköpenyben felmelegített víz a 83 kerülővezetéken át áramlik, ez észrevehető melegveszteség nélkül jut a 17 belső köpenytérbe. Onnan a 17 belső köpenytérből származó vagy a 13 hőcserélő térből közvetlenül a 23 belső falazatra átvitt meleget a 21 közbenső falazaton át a 19 külső köpenytérbe visszük, ahol a 63 keringtető szivattyú üzeme miatti cirkuláció a hőcserét kedvezővé teszi.

Claims (27)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fűtőkazán, főként többfokozatú vagy szabályozható égőfejjel, hőcserélő térrel (13), azt körülvevő kettős vízköpennyel (15), amelynek belső köpenytere (17), külső falazata (25) és belső falazata (23) van azzal jellemezve, hogy a hőcserélő térben (13) elrendezett másik vízköpennyel (27) is rendelkezik, amely egy belső üreget (50) körülvevő közbenső teret (53) képez, a közbenső térből (53) kijövő füstgázoknak füstgázkivezetőnyílása (33) van, amelyet a belső köpeny térből (17) kijövő füstgázok füstgáz kivezetőnyílása (37) egészíti ki és a közbenső tér (53) és/vagy a belső köpeny tér (17) füstgáz kivezetőnyílásából (33,37) származó füstgázáramot szabályozó füstgáz csappantyója (39) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a füstgáz kivezetőnyílások (33, 37) közös füstgázcsőbe torkollanak és, hogy a füstgázcsappantyú (39) úgy van elrendezve, hogy az a közbenső tér (53) kivezetőnyílásán (33) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a hőcserélő teret (13) körülvevő kettős vízköpeny (15) belső és külső köpeny térrel (17, 19) rendelkező kettős köpeny, amely tereket közbenső falazat (21) választ el egymástól.
4. 4. A 3. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a kettős vízköpeny (15) belső falazata (23) és közbenső falazata (21) közötti távolság 5-15 mm.
5. 5. A 4. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a kettős vízköpeny (15) közbenső falazata (21) és külső falazata (25) közötti távolság háromszortízszer nagyobb, mint a belső falazat (23) és a közbenső falazat (21) közötti távolság.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpeny (27) feleolyan hosszú, mint a hőcserélő teret (13) körülvevő vízköpeny (15).
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpeny (27) a hőcserélő tér (13) hátsó falához van rögzítve.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpennyel (27) körülvett belső térben (50) - közbenső tér (55) keletkezése mellett - üreges henger alakú magtest (43) van elrendezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a hőcserélő tér (13), a második vízköpeny (27) és az abban lévő hengeralakú magtest (43) henger alakú.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpeny (27) a hőcserélő térben (13) koaxiálisán van elrendezve.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a hengeralakú magtest (43) a második vízköpenyben (27) koaxiálisán van elrendezve.
12. 12. Az 1-1. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpenyt (27) mintegy csavar alakú füstgázvezeték (54) veszi körül.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy az üreges hengeralakú magtestet (43) csavar alakú füstgázvezeték (56) veszi körül.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a mindenkori csavar alakú füstgázvezeték (54, 56) csavar alakban hajlított bádogszalagból (86) készült betétként vannak kiképezve.
15. 15. A 12., 13. vagy 14. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a mindenkori füstgázvezetékek (54, 56) átmérője, valamint a csavar alakban hajlított bádogszalag (86) emelkedése elölről hátrafelé csökken.
16. 16. A13., 14. vagy 15. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a bádogszalag (86) kanyarulatai távtartókkal vannak egymáshoz kötve.
17. 17. A 8-16. igénypontok bármelyike szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy az üreges hengeralakú magtestben (43) üreg (50) van.
18. 18. A 17. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy az üreges hengeralakú magtesten (43) nyílások (51) vannak.
19. 19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy az üreg (50) ásványi szálasanyaggal, előnyösen ásványi gyapjúval (52) van megtöltve.
20. 20. A 3-19. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpeny (27) a kettős vízköpeny (15) belső köpenyterével (17) sorba van kapcsolva.
21. 21. Az 1-20. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a második vízköpeny (27) és a belső köpenytér (17) között szivattyú (81) van.
22. 22. A 21. igénypont szerinti bojlerrel rendelkező fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a bojler (75) és a szivattyú (81) közé szelep (79) van beépítve.
23. 23. A 20., 21. vagy 22. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a fűtési kör fűtővíz kivezetése (59) és visszafolyása 867) a kettős vízköpeny (15) külső köpenyteréhez (19) csatlakozik.
24. 24. A 23. igénypont szerinti lűtőkazán azzal jellemezve, hogy a fűtővíz kivezetés (59) a kettős vízköpeny (15) egyik végéhez alul és a visszafolyás (67) a kettős vízköpeny (15) másik végéhez felül csatlakozik.
25. 25. A 4., 5. vagy 8. igénypont szerinti fűtőkazán azzal jellemezve, hogy henger alakú magtest (43) mintegy feleolyan hosszú, mint a vízköpeny (15),
26. 26. A3., 4., 5., 8., 9., IL, 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19. vagy 25. igénypont szerinti bojlerrel (75) rendelkező fűtőkazán azzal jellemezve, hogy a belső köpeny tér (17) egyik szelvénye és a belső köpeny tér (17) másik szelvénye szivattyún (81) keresztül van összekötve.
27. 27. A 26. igénypont szerinti lűtőkazán azzal jellemezve, hogy a belső köpeny tér (17) alsó szelvénye a szivattyún (81) keresztül van összekötve a belső köpenytér (17) felső szelvényével.