HU209588B - Process for determination, by means of free radicals, of anti-oxidant properties of cells of a living organism or potencially agressive agent - Google Patents

Process for determination, by means of free radicals, of anti-oxidant properties of cells of a living organism or potencially agressive agent Download PDF

Info

Publication number
HU209588B
HU209588B HU901439A HU143990A HU209588B HU 209588 B HU209588 B HU 209588B HU 901439 A HU901439 A HU 901439A HU 143990 A HU143990 A HU 143990A HU 209588 B HU209588 B HU 209588B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
cells
free radicals
free radical
cell
agent
Prior art date
Application number
HU901439A
Other languages
English (en)
Other versions
HU901439D0 (en
HUT56970A (en
Inventor
Michel Prost
Original Assignee
Spiral Rech & Dev
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Spiral Rech & Dev filed Critical Spiral Rech & Dev
Publication of HU901439D0 publication Critical patent/HU901439D0/hu
Publication of HUT56970A publication Critical patent/HUT56970A/hu
Publication of HU209588B publication Critical patent/HU209588B/hu

Links

Classifications

    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • G01N33/5014Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics for testing toxicity
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02ATECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A50/00TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE in human health protection, e.g. against extreme weather
    • Y02A50/30Against vector-borne diseases, e.g. mosquito-borne, fly-borne, tick-borne or waterborne diseases whose impact is exacerbated by climate change

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Pathology (AREA)
  • Cell Biology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Physics & Mathematics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Tropical Medicine & Parasitology (AREA)
  • Measuring Or Testing Involving Enzymes Or Micro-Organisms (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Investigating Or Analysing Biological Materials (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás élő szervezet sejtjei vagy potenciálisan agresszív ágens antioxidáns tulajdonságainak kiértékelésére vagy meghatározására szabad gyökök útján.
Közelebbről a találmány tárgya eljárás egyrészt élő szervezet sejtjei antioxidatív (oxidációval szemben ellenálló) állapotának, másrészt potenciálisan (feltételezetten) agresszív kémiai vagy fizikai ágens oxidáló vagy antioxidáns sajátságainak a kiértékelésére. Ezek a potenciálisan agresszív ágensek olyan vegyszerek vagy fizikai tényezők, amelyek képesek szabad gyökök által előidézett sejtbomlás (sejtlízis) fokozására, gyorsítására vagy ellenkezőleg: gátlására vagy késleltetésére.
Ismeretes, hogy a szabad gyökök általában káros hatásúak a szervezetre, különösen a szervezet sejtjeire. A szabad gyökök a sejtfalat olyan mértékben támadják meg, amely a sejt enzimes és molekuláris készlete által biztosított sejtellenállástól függ. Amennyiben a szabad gyökök a sejtfalat lebontják, kilyuggatják vagy megnyitják, a sejttartalom a falon át kiszivárog. Erre vonatkoznak különösen az alábbi irodalmi helyek: Chemical Abstracts: 107, 213235v, 100, 99345J; Biological Abstracts 72 (9. szám) 5904. oldal, 57169 sz. kivonat (1981); Biological Abstracts 73 (12. szám), 8817. oldal, 84420 kivonat (1982).
A Ca.107, 213235v kivonat M. Miki és munkatársai közleménye [Arch. Biochem. Biophys. 2JS, 373— 80 (1987)], amely ismerteti, hogy α-tokoferol megvédi a patkány vörösvérsejtjeit a szabad gyökök által előidézett bomlástól (lízistől).
ACA. 100,99345j kivonat E. B. Spektro és munkatársai közleményét ismerteti [Láb. Delo 1984, (1) 268], amely szerint egy minta (vérplazma vagy gerincvelőfolyadék mintája) antioxidáns aktivitását az 532 nmnél mért abszorpció útján határozták meg, miután egy sejttömegben (ebben az esetben vörösvérsejtek membránjában) UV-fényforrással szabad gyökök képződését váltották ki.
A CA. 107, 232454g kivonat V. A: Ushkalova és munkatársai közleményét referálja [Láb. Delo 1987, (6), 446-450], amely szerint lipid gyökök kinetikai módszerrel történő meghatározása során a lipidek molekuláris oxigénnel történő oxidálásánál 2,2’-azobisz(izobutiro-nitril)-t alkalmaznak iniciátorként.
A jelen találmány értelmében új műszaki megoldást találtunk, amelynek során: (i) a szabad gyököket nem az említett sejttömegben képezzük, hanem e szabad gyökök a sejttömeghez hozzáadott szabadgyökképzőből (szabadgyök-generátorból) származnak; és (ii) a sejttömeget előzőleg potenciálisan agresszív ágenssel szennyezzük.
Ennek alapján a találmány tárgya új eljárás élő szervezet sejtjei vagy potenciálisan agresszív ágens antioxidáns aktivitásának kiértékelésére és meghatározására, a sejtbomlást (sejtlízist) kiváltó szabad gyökök útján. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy
1) 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán) vagy 2,2’-azobisz(2,4-dimetil-valeronitril) szabadgyök-képzőt vagy ezek savaddíciós sóját vizes vagy szerves oldószeres közegben egy (II) jelű potenciálisan agresszív ágenssel szennyezett (I) jelű sejttömeggel amely lehet (a) emberi, állati vagy növényi sejt vagy (b) a fenti sejtek fragmentumai vagy (c) liposzómák érintkezésbe hozunk;
2) megindítjuk a szabad gyökök felszabadulását a szabadgyök-képző vegyületből; és
3) az (I) jelű sejttömeg szabadgyökök által előidézett bomlását folyamatosan, ismert módon mérjük, és a (Π) jelű ágenssel előzőleg nem szennyezett sejttömeggel, mint kontrollal összehasonlítva kiértékeljük.
A fenti eljárással kiértékelhető az (I) jelű sejttömeg oxidatív állapota, vagy a (II) jelű ágens (I) jelű sejttömegre kifejtett befolyása.
Közelebbről a sejttömeg bomlása „kinetikusán” követhető úgy, hogy szabályszerű időközökben azonos térfogatú mintákat veszünk a szabadgyök-képzőt, a sejttömeget és adott esetben a vizsgálandó (II) jelű ágenst tartalmazó folyékony vizsgálati közegből; vagy a sejtbomlást követhetjük „nem kinetikus” úton, úgy, hogy dózis-válasz típusú méréseket végzünk a folyékony vizsgálati közegből vett mintákon, amelyek a sejttömeget, adott esetben a vizsgálandó (II) jelű ágenst, valamint a szabadgyök képzőt növekvő alikvot mennyiségeit tartalmazzák.
A kinetikai kiértékelés esetén az (I) jelű sejttömeg szabad gyökökkel szemben mutatott ellenállását azzal az időtartammal fejezzük ki, aminek során az adott sejttömeg 50%-a bomlik.
A dózis-válasz típusú kiértékelés esetén a sejttömeg szabad gyökökkel szembeni ellenállását a szabadgyökképző azon koncentrációjával fejezzük ki, amely az adott sejttömeg 50%-ának a bomlását előidézi.
A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan szabadgyök-képzők alkalmazhatók, amelyek kinetikája elsőrendű (azaz a szabad gyökök felszabadulása az idő függvényében lineáris). Ennek értelmében a találmány szerinti eljárásban alkalmazott előnyös, oxidáló jellegű szabadgyök-képzők: egyrészt a 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidroklorid, amelynek kinetikája vizes közegben elsőrendű, másrészt a 2,2’-azo-bisz(2,4-dimetil-valeronitril), amelynek kinetikája viszont olajos vagy folyékony szerves közegben elsőrendű. A szabadgyök-képzőkből a szabad gyökök felszabadítását önmagában ismert módon például hevítéssel, besugárzással (főként látható vagy UV fénnyel), protonok, elektronok vagy röntgensugarak hatásával végezzük, előnyösen fotonokkal vagy hevítéssel válthatjuk ki. így például a 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán) dihidroklorid vizes oldatát elegendő 37 °C hőmérsékletre melegíteni, hogy az A) reakcióvázlat szerint oxidáló szabad gyökök szabaduljanak fel.
A találmány értelmében az (I) jelű sejttömeg például emberi, állati, növényi vagy szintetikus eredetű lehet; továbbá e sejtek fragmentumaiból, például falaiból is állhat.
Előnyös olyan, színes vagy fluoreszkáló jelzőanyagot tartalmazó (I) jelű sejttömeg alkalmazása, amely szabad gyökök hatására felszabadul.
HU 209 588 B
A találmány szerinti eljárásban különösen a pigmentált (pigmentet tartalmazó) élő, emberi, állati vagy növényi eredetű sejttömegek, azaz olyan pigmentet vagy színanyagot - így hemoglobint, klorofillt, xantofilt, karotint vagy antocianint - tartalmazó élő sejtek alkalmazhatók, amelyek sejtbomlás időpontjában bekövetkező felszabadulása az optikai sűrűség változásával, azaz spektrofotométer alkalmazásával kimutatható. E célra élő sejtekként elsősorban az állati eredetű eritrociták, előnyösen melegvérű állatokból, például emlősökből, különösen emberből származó eritrociták javasolhatók. Az eritrociták választása az alábbi tényezőkön alapszik:
- a vérsejtek - például eritrociták - felezési ideje viszonylag rövid (az emberi eritrocitáké 80 nap);
- az eritrociták valamennyi molekuláris és enzimes készlettel rendelkeznek a szabad gyökökkel szemben történő védelemre, s így a szervezet egyéb sejtjei reprezentatív képviselőinek tekinthetők; és
- az eritrociták könnyen és tág keretek között hozzáférhetők, különösen például néhány milliliter térfogatú egyszerű vérminta útján.
Ha plazmából elkülönített eritrocitákat szabad gyökök oxidatív típusú támadásának teszünk ki, akkor e sejtek teljes enzim- és molekulakészletüket bevetik a támadás kivédésére mindaddig, amíg a sejt membránja vagy fala annyira el nem változik, hogy a sejttartalom kiürülése lehetővé válik. Az eritrociták esetében a sejttartalom kiszabadulása a biológiai közegbe átmenő hemoglobin spektrofotometriás mérésével könnyen meghatározható. A vizsgálandó eritrocitapopuláció ellenállását kifejezhetjük: azzal az időtartammal, amelynek során az eritrocitákban lévő hemoglobin 50 tömeg%-a felszabadul (kinetikai kiértékelés); vagy a szabadgyökképzőnek azzal a koncentrációjával (CH50%), amely 50%-os hemolízist idéz elő (dózis-válasz típusú kiértékelés).
A sejttömeg sejtek falaiból vagy faltöredékeiből, előnyösen pigmenttartalmú sejtek falaiból vagy fal töredékeiből is állhat. A találmány szerinti eljárás céljára legalkalmasabbak az elegendő mennyiségű olyan pigmentet vagy színanyagot tartalmazó sejtfalak, amely a szabad gyökök által előidézett sejtbomlás időpontjában felszabadul.
A találmány értelmében olyan sejttömeget alkalmazunk, amely előnyösen eritrocitákból és legelőnyösebben olyan liposzómákból áll, amelyekben fedett (maszkírozott), bevont, rögzített vagy immobilizált állapotban színes jelzőanyag van jelen és ez utóbbi a szabad gyökök okozta sejtbomlás során felszabadulhat. Ebben az esetben a szabad gyökökkel szemben mutatott, vizsgálandó ellenállást vagy a bomlási idő 50%-ával, azaz azzal az időtartammal fejezzük ki, amely a színes jelzőanyag 50 tömeg%-ának felszabadulásához szükséges (kinetikai mérés); vagy a szabadgyök-képző azon koncentrációjával fejezzük ki, amely 50%-os sejtbomlást vált ki (dózis-válasz mérés).
A „(Π) jelű, potenciálisan agresszív ágenssel szennyezett sejttömeg” olyan (I) jelű, fentiekben meghatározott sejttömeget jelent, amelyet a (II) jelű ágenssel a találmány szerinti eljárás végrehajtása előtt legalább fél órán át érintkezésbe hoztunk; vagy amelyet a találmány szerinti eljárás végrehajtása előtt legalább fél órán át a (II) jelű ágens hatása alá helyeztünk.
Az (I) jelű sejttömeget a (II) jelű ágenssel úgy hozhatjuk érintkezésbe, hogy a (II) jelű ágenst bevezetjük az élő szervezetbe, majd - a találmány szerinti eljárás megvalósítása céljából - a (II) jelű ágenssel szennyezett, pigmentált sejteket veszünk ki a szervezetből. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az (I) jelű sejtekbe önmagában ismert módon beágyazzuk a (Π) jelű ágenst: ezt végezhetjük befecskendezéssel (hasonló eljárással, mint amelyet az in vitro megtermékenyítés során alkalmaznak) vagy ozmózis útján.
A (Π) jelű, potenciálisan agresszív ágens lehet fizikai természetű (besugárzás, például röntgensugarakkal, béta-sugárzással vagy protonokkal) vagy kémiai jellegű (tesztanyagok vagy összehasonlító anyagok, metabolitok); lehet továbbá fizikai-kémiai jellegű (például a dohányfüst, amely pirolízis következtében szabad gyökök felszabadulásával jár).
A biológiai tesztközeg - amely folyékony vizes közeg vagy folyékony szerves közeg - tartalmazza az (I) jelű, előzőleg a (II) jelű ágenssel szennyezett sejttömeget, valamint egy szabadgyök-képzőt és kívánt esetben egy vagy több, a sejttenyésztés és biológiai mérések során általánosan alkalmazott segédanyagot, elsősorban tartósítószert. A (H) jelű ágenst, amely az említett, folyós tesztközeg részét képezi, a biológiai közegbe - amely a sejttömeget és a szabadgyök-képzőt tartalmazza - bevihetjük önmagában, legalább fél órával a szabad gyökök felszabadításának megindítása előtt; vagy bevezethetjük a szennyezés megtörténte után az említett sejttömeggel együtt. A szennyezés eredhet a (II) jelű ágens (vagy valamilyen prekurzora) szándékos vagy véletlenszerű adagolásából a szervezetbe, amelyből a sejtmintákat vesszük; vagy a (II) jelű ágensnek a sejtmembránon végbemenő in vitro adszorpciója útján.
Abban az esetben, ha az élő sejtek szennyezését a szervezetbe történő adagolás útján végezzük, a sejtek a sejttartalomban és/vagy membránjukon - az említett szennyező anyagot vagy legalább annak egyik metabolitját tartalmazzák. Abban az esetben, ha az élő vagy szintetikus sejtek szennyezését adszorpcióval érjük el, a szennyező anyag rögzülése legnagyobbrészt a sejtfalban vagy a sejtfalon történik. Az adszorpciós szennyezést előnyösen alkalmazhatjuk lipofil szennyező anyagok esetében. A sejtfalon végbemenő adszorpciót úgy érhetjük el, hogy a sejttömeget és a szennyező anyagot megfelelő közegben, megfelelő hőmérsékleten inkubáljuk, aminek során a szennyező anyagot szelektív oldószerrel előzőleg felhígítjuk; az inkubálás időtartamától és az alkalmazott sejttömeg koncentrációjától függően a szennyező anyag az inkubációs közegben teljes mértékben vagy (gyakrabban) részben, adszorpció útján a természetes vagy szintetikus sejtfalon kötődik.
A (II) jelű ágensként vegyianyag minőségében bármilyen tesztanyag, különösen oxidáló jellegű anyag, antioxidáns anyag, több termékből álló készítmény,
HU 209 588 Β kombináció vagy metabolit alkalmazható. A vizsgálandó és/vagy mérendő (meghatározandó) anyagok például pigmentek (különösen flavonoidok), fehérjék, enzimek, peptidek, aminosavak, antitestek, antigének és általában - bármilyen típusú termékek lehetnek, amelyekkel antitestek képezhetők. A szervezetre és/vagy a sejtekre ható termékek vagy más ágensek különösen az alábbiakban részletezett, tesztelhető és/vagy mérhető anyagok lehetnek.
A találmány szerinti eljárás megvalósítása során az izolált és kimosott sejttömeget folyékony, előnyösen izotóniás biológiai közegben szuszpendáljuk. Az inkubálást 10 és 60 °C közötti, előnyösen 15 és 40 °C közötti hőmérsékleten, legelőnyösebben 37 °C-on hajtjuk végre úgy, hogy a szabadgyök-képző 50200 mmól/liter és a sejttömeg 10-20 tömeg/térf.% koncentrációban van jelen. (Az „mmól/liter”-t esetenként „mM”-val rövidítjük.)
A találmány szerinti eljárás különösen előnyös megvalósítási módja szerint eritrocitákból, vagy liposzómákat és felszabaduló színes jelzőanyagot tartalmazó szintetikus sejtfaltöredékekből álló sejttömeget valamilyen izotóniás, fiziológiai szérumban - amely pufferolható - szuszpendálunk, és az így kapott szuszpenziót 37 °C hőmérsékleten, az előnyösen vizes, folyékony biológiai közeg 2 ml végtérfogatára számítva 100 mM koncentrációban vett 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán) dihidroklorid jelenlétében vagy a szerves, biológiai folyékony közegben azonos arányban vett 2,2’-azo-bisz(2,4-dimetil-valero-nítril) jelenlétében inkubáljuk. A szabad gyökök felszabadulását a szabadgyök képzőből előnyösen fotonokkal, legelőnyösebben hőhatással (ebben az esetben 37 °C-ra való hevítéssel) indítjuk meg. Szabályszerű időközökben (például 20 percenként) 0,02 ml térfogatú mintákat veszünk mindaddig, amíg a sejtmaradék el nem tűnik (ez az időtartam nagyságrendben 150-600 perc, főként 200300 perc); minden egyes mintát 1 ml fiziológiai szérummal hígítunk, majd - például 110-60 másodpercig 3000-9000 x g sebességgel, előnyösen 3000-6000 x g sebességgel - centrifugáljuk [a túlzottan erélyes centrifugálás - különösen 9000 x g sebesség fölött zavarhatja a mérést, mivel a sejtek mechanikus bomlását (lízisét) okozhatja]. Az így kapott felülúszó 0,2 ml térfogatú alikvot részét mikrolemez üregeibe vagy mikrocellakészletbe visszük, és - tekintet nélkül arra, hogy pigmentált sejtekből vagy szintetikus sejtfalakból származnak-e - optikai sűrűségüket spektrofotometriás úton - közelebbről 405-410 és 540 nm hullámhosszon, ha a sejttömeg eritrocitákból áll - meghatározzuk.
A gyakorlatban az optikai sűrűség változását a sejttömeg maximális mértékű (100%-os) lízisére vonatkoztatott relatív százalékban fejezzük ki. Egy elméleti görbe - amelyet a kísérleti időpontokra állítunk be lehetővé teszi az 50%-os sejtbomlásnak megfelelő időpont (ez az időtartam annál hosszabb, minél nagyobb az eritrociták vagy szintetikus sejtfalak ellenállása a fentebb említett műveleti körülmények között alkalmazott in vitro oxidatív stresszel szemben), valamint a szigmoid görbecsúcs meredeksége és a latenciaidő (amelyet az említett szigmoid görbe inflexiós pontjának tangensértékével határozunk meg) meghatározását.
Az 1-4. ábrákon a fenti módszerrel felvett görbék láthatók, melyek részletes ismertetését rendre az 1-4. példákban adjuk meg.
A fentebb ismertetett kinetikai kiértékelés dózis-válasz típusú kiértékeléssel helyettesíthető.
A találmány szerinti meghatározási eljárás igen egyszerűen kivitelezhető, és mérőkészlet (kit) formájában megvalósítható egyrészt diagnosztikai célra, másrészt szűrővizsgálatok céljára különböző molekulák és azok metabolitjai esetében, különösen: egyrészt oxidáló vagy antioxidáns jellegű molekulák, másrészt nyújtott hatású (tartós hatású) molekulák vizsgálatára. A találmány szerinti mérőmódszer emberi és állati plazmán is végezhető a fentebb említett molekulák plazmára kifejtett hatásának kiértékelése céljából [aminek során e molekulák a (II) jelű ágens szerepét játsszák a plazmában],
A találmány szerinti eljárás különösen értékes: (i) malária elleni hatóanyagok kiértékelésére, mivel ezek az anyagok általában csökkentik az eritrociták és liposzómák ellenállását szabad gyökökkel szemben; (ii) a cukorbetegség felismerése (diagnosztizálása) szempontjából, mivel ez a kóros állapot a szervezetben hipooxidatív hatású; valamint (iii) élelmiszerek és élelmiszeradalékok, különösen élelmiszerszínezék szervezetre kifejtett hatásának kiértékelésére.
A találmány szerinti eljárás előnye, hogy nagyon rövid idő alatt végrehajtható: előnyösen 5 órát vagy még csekélyebb időt vesz igénybe.
Ha a találmány értelmében sejttömegként liposzómákat alkalmazunk, akkor előnyös az alábbi liposzóma-készítmények alkalmazása:
„A” készítmény:
Liposzómák, valamint színes vagy fluoreszkáló jelzőanyag - amely szabad gyökök hatására felszabadul kombinációját tartalmazó részecskékből és e részecskék kohézióját biztosító kötőanyagból áll.
„B” készítmény:
Liposzómák, valamint színes vagy fluoreszkáló jelzőanyag - amely szabad gyökök hatására felszabadul kombinációját tartalmazó liposzóma-matrixból és a mátrix kohézióját biztosító kötőanyagból áll.
„C” készítmény:
Közömbös (inért) hordozó, amelyhez a „B” készítménynek megfelelő mátrixból álló liposzómaréteg adhézió útján kötődik.
„D” készítmény:
Közömbös hordozó, amely legalább egyik felületén legalább egy övezete (zónája) színes vagy fluoreszkáló jelzőanyaggal - amely szabad gyökök hatására felszabadul - és az adott felülete és adott zónája liposzómák és a réteg kohézióját biztosító kötőanyag keverékéből álló réteggel van bevonva; ebben az esetben a liposzómaréteg befedi (maszkírozza) a színes vagy fluoreszkáló jelzőanyaggal bevont zónát.
„E” készítmény:
Porózus, közömbös hordozó, amely színes vagy fluoreszkáló jelzőanyagot - amely szabad gyökök ha4
HU 209 588 Β tására felszabadul, s amelyet impregnálással vezetünk be - tartalmaz, és a „D” készítményhez hasonlóan a jelzőanyagot fedő liposzómaréteggel van bevonva.
„F” készítmény:
A „D” készítménynek megfelelő liposzóma-matrix, amelynek felülete a kromogén peptid-szubsztrátumok területén ismert típusú, kromogén jelzőanyaggal érzékenyített (lásd közelebbről a 0 280 610. számú európai közrebocsátási iratot); szabad gyökök hatására a jelzőanyagot tartalmazó liposzómák töredékei leválnak a mátrixról, ezeket a fragmentumokat a mátrix mellől izoláljuk, szűréssel vagy centrifugálással összegyűjtjük, majd a fragmentumokat ismételten szuszpendáljuk olyan biológiai közegben, amely ismert módon színképzésre alkalmas (lásd a fentebb idézett európai közrebocsátási iratot).
A fenti „D” és „E” készítményekben a színes vagy fluoreszkáló jelzőanyagot - amely szabad gyökök hatására felszabadul - a liposzóma-matrix fedi, amelynek vastagsága viszonylag csekély, s így a szabad gyökök a jelzőanyaggal könnyen érintkezésbe lépnek. Az ,Λ”„D” készítményekben elérhető a színes vagy fluoreszkáló jelzőanyag - amely szabad gyökök hatására felszabadul - tisztán fizikai fedése (maszkírozása), vagy a jelzőanyag és a liposzómák tökéletesebb kombinációja például rögzítés, immobilizálás vagy szekvesztrálás útján.
Végül előnyös egy olyan mérőkészlet alkalmazása, amely tartalmazza: (i) a találmány szerinti eljárásban alkalmazott sejttömeget; és (ii) adott esetben a szabadgyökképzőt és/vagy a folyékony biológiai hígítóközeget.
A találmány szerinti eljárás további előnyei és jellegzetességei világosabban kitűnnek az alábbi példákból. Megjegyezzük, hogy egészben véve ez az információ csupán példaként szolgál, és nem jelent korlátozást. Az 1-9. példák kinetikai mérések; 10-15. példák dózis-válasz típusú meghatározások.
A találmány szerinti eljárást az alábbi, nem korlátozó jellegű kiviteli példákban részletesen ismertetjük.
1. példa
A találmány szerinti eljárás kvantifikálása céljából megvizsgáltuk a 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán) dihidroklorid koncentrációjának a befolyását patkányból származó eritrocitákra.
A mintaként kivett és mosott patkány-eritrocitákat (hematokrit-értékük 15 tömeg/térf%) izotóniás fiziológiai szérumban szuszpendáljuk, majd 0 mM (kontroll), 25 mM, 50 mM, illetve 100 mM koncentrációban vett 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloriddal hozzuk érintkezésbe úgy, hogy a vizes, folyékony biológiai közeg végtérfogata 2 ml. A szabad gyökök felszabadulását úgy indítjuk meg, hogy a reakcióközeget 37 °C-ra melegítjük. 200-240 percig minden 20 percben 0,02 ml térfogatú mintát veszünk, amelyet 1 ml fiziológiai szérummal hígítunk, és 15 másodpercig 4000 x g sebességgel centrifugáljuk. A felülűszóból 0,2 ml térfogatú alikvot részt mikrolemez üregeibe helyezünk, és spektrofotometriás úton (különösen 540 nm hullámhosszon) meghatározzuk az optikai sűrűséget.
Eredményeinket az 1. ábrában mutatjuk be, amely a percekben mért azon időtartamot fejezi ki, amely az 50%-os hemolízis időpontjának felel meg (t50%). Az (a) görbe a 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidroklorid 100 mM koncentrációjára vonatkozik, és mutatja, hogy a t50% értéke 158 perc; a (b) görbe 50 mM 2,2’-azobisz(2-amidino-propán)-dihidroklorid koncentrációra vonatkozik, és ennek alapján a t50% 176 perc; a (c) görbe 25 mM 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidroklorid koncentrációra vonatkozik, és mutatja, hogy ez esetben a t50% értéke 214 perc; a (d) görbe a kontroll vizsgálat, azaz 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidroklorid nélkül végzett vizsgálat eredményét mutatja.
Az 1. ábra adatai mutatják a dózis és a sejtbomlása kifejtett hatás függése közötti kapcsolatot az adott szabadgyök-képző molekula vonatkozásában.
2. példa
E példában bemutatjuk egy antioxidáns (ez esetben az aszkorbinsav) hatását.
Az 1. példában ismertetett műveleteket követjük: vizes, folyékony biológiai közeget (fiziológiai szérumot) alkalmazunk, amely patkány-eritrocitákat, 100 mM koncentrációban 2,2’-azo-bisz(2-amidinopropán)-dihidrokloridot és 0 mM koncentrációban (antioxidáns nélkül) vagy 0,1 mM koncentrációban aszkorbinsavat tartalmaz. A szabad gyökök felszabadulását az aszkorbinsavnak az eritrocitákkal és a szabadgyök-képzővel történt érintkeztetése után fél órával indítjuk meg.
A 2. ábrában összegezett eredmények azt mutatják, hogy aszkorbinsav nélkül [(a) görbe] a t50% 158 perc; 0,1 mN aszkorbinsav jelenlétében [(b) görbe] a t50% 244 perc. Más szavakkal kifejezve; egy antioxidáns például aszkorbinsav - jelenlétében a sejt szabad gyökök által előidézett bomlása lassúbbá válik.
3. példa
E példában bemutatjuk egy patkány-eritrociták membránjába ágyazott antioxidáns, rövid néven butilhidroxi-toluol [pontos kémiai néven 2,6-di( 1,1-dimetiletil-4-metil-fenol, röviden DHT] hatását.
Az 1. példában ismertetett műveleteket követjük: egészséges patkányok eritrocitáit (kontrollként), valamint olyan patkány-eritrocitákat alkalmazunk, amelyeket előzőleg 37 °C hőmérsékleten fél órán át BHT és annak oldószere (közelebbről etanol) jelenlétében előzetesen inkubáltunk (a BHT eritrociták membránján végbemenő adszorpciója céljából). A meghatározás céljából az eritrocitákat ismételten szuszpendáljuk az
1. példában leírt fiziológiás szérumban, 100 mM koncentrációjú 2,2’-azo-bisz(l-amidino-propán)-dihidrokloriddal érintkezésbe hozzuk, majd az így kapott reakcióközeget 37 °C-ra melegítjük.
Eredményeinket a 3. ábrában összegeztük. Az (a) görbe alapján a t50% 163 perc. A (b) görbe - amely előzőleg a BHT oldószerével azaz 0,5 tömeg/térf.% koncentrációban vett etanollal 0,5 órán át 37 °C hőmérsékleten inkubált, egészséges patkány-eritrocitákra
HU 209 588 B vonatkozik - alapján a t50% 157 perc. A (c) görbe amely a (b) görbe felvételében alkalmazott eritrocitákra vonatkozik azzal a kivétellel, hogy azokat azonos körülmények között BHT-val és etanollal előzetesen inkubáltuk (ennek során a tesztközeg 0,03 mM BHT-t és 0,5 tömeg/térf.% etanolt tartalmazott) - szerinti t50% értéke 193 perc. A (c) görbe összehasonlítása az (a) és (b) görbékkel azt mutatja, hogy a BHT védőhatást fejt ki a sejtbomlással szemben. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban alkalmazott antioxidáns a sejtek szabad gyökök által előidézett bomlását lassítja.
4. példa
E példában két különböző egyedből származó eritrocitákat hasonlítunk össze. Az eritrocitákat - elkülönítés és mosás után - azonos koncentrációban szuszpendáljuk, és 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloridból, mint szabadgyök-képzőből származó szabad gyökök hatásának tesszük ki. E vizsgálatban a szabadgyök-képző koncentrációja 100 mM.
Eredményeinket a 4. ábrában illusztráljuk. Az (a) görbe egy felnőtt, dohányzó egyén eritrocitáinak százalékos értékben megadott hemolízisét mutatja, ennek alapján a t50% értéke 84,4 perc. A (b) görbe felnőtt, nem dohányzó egyén hemolízisének százalékos értékét mutatja, ennek alapján a t50% 93,3 perc. Az (a) és (b) görbék összehasonlítása arra utal, hogy dohányosok eritrocitáinak normális ellenállása a szabad gyökök támadó hatásával szemben csekélyebb, mint a nem dohányzó egyének esetében.
5. példa
E példában növényi sejtek alkalmazását mutatjuk be besugárzásnak a sejt oxidatív állapotára gyakorolt befolyása kiértékelésében.
Kamillasejteket két részletre osztunk; ezek egyikét 3,7xl06 Bq (100 microcurie) erősségű radioaktív forrásból származó besugárzásnak tesszük ki, majd a besugárzott és be nem sugárzott részleteket közömbös atmoszférában (nitrogén- vagy argongázban) 7 hónapig tároljuk. Ezután mindkét részlet sejtjeit vizes, folyékony biológiai közegben szuszpendáljuk, és szabadgyök-képzővel, közelebbről 2,2’ -azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloriddal 15 °C hőmérsékleten fél órán át érintkeztetjük. A szabad gyökök felszabadulását 37©0 °C-ra hevítéssel indítjuk meg, majd a minták vitelét és elemzését az 1. példában leírt műveletekkel végezzük. A sejttömeg bomlásának kinetikai vizsgálata azt mutatja, hogy az előzőleg besugárzott sejtek szabad gyökökkel szemben mutatott ellenállása csekélyebb, mint a be nem sugárzott sejteké. A megfelelő görbék a 3. ábrában bemutatott görbékhez hasonlók (a besugárzott sejtek bomlásának kinetikája és a be nem sugárzott sejtek bomlásának kinetikája megközelítőleg azonos lefutású görbe szerint történik, mint a 3. ábrában bemutatott (a), illetve (b) vagy (c) görbéké.
6. példa
Kamillamagvak egy tételét 3,7xl06 Bq erősségű radioaktív forrással besugározzuk, és a kapott terméket a be nem sugárzott részlettel együtt közömbös atmoszférában hónapig tároljuk, majd mind a besugárzott, mind a be nem sugárzott magvakat pontjuk, és az így kapott, porított terméket fiziológiai szérumban 15 °C hőmérsékleten 1 órán át patkány-eritrocita-szuszpenzióval hozzuk érintkezésbe. Ezután bevisszük a szabadgyök-képzó't, azaz a 2,2’ -azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloridot, majd az 1. példában leírt eljárást követjük. A porított, besugárzott és be nem sugárzott kamillamagvak jelenlétében végbemenő eritrocita-lízis kinetikai vizsgálata a 3. ábrában bemutatott (a) görbéhez, illetve (b) vagy (c) görbékhez megközelítőleg hasonló lefutású görbékhez vezet. Ez arra utal, hogy a magvak enzimes-molekuláris készlete módosult, és - ebben az adott esetben - részben tönkrement (elbomlott) a besugárzás hatására.
E példa, valamint az előző 5. példa mutatják, hogy a találmány szerinti eljárás lehetőséget ad állati és/vagy növényi eredetű táplálékok minőségének a kiértékelésére olyan értelemben, hogy meghatározzuk: a vizsgálandó táplálék fogyasztás előtt nagyobb vagy kisebb mértékű bomlást szenvedett-e vagy sem.
7. példa
A 3. példában közölt eljárást követjük, BHT helyett azonban fentiazint alkalmazunk. A vizsgálat alapján a fentiazinnak nem várt antioxidáns hatása van abban az értelemben, hogy az eritrociták szabad gyökök hatásáa bekövetkező bomlását lassítja.
8. példa
A 7. példában közölt eljárást követjük, azonban az eritrocitákat olyan szintetikus sejttömeggel helyettesítjük, amely a fentebb megadott „C” készítménynek megfelelő liposzómákat tartalmazza. A fentiazin antioxidáns hatását ugyanúgy megfigyelhetjük, mint a 7. példában.
9. példa
Teából liofilizátumot állítunk elő úgy, hogy a szárított tealeveleket előzőleg felforralt vízzel extraháljuk, majd a kapott szűrletet liofilizáljuk. A liofilizátum egyik részletét ionizáló besugárzás hatásának (50 kGy) tesszük ki a liofilizálás előtt, míg a kontroli-részletet nem sugározzuk be, majd mindkét részletet vákuumban 9 hónapig tároljuk.
Ezt követően a 3. példában ismertetett eljárást követjük; a BHT-t egyrészt a besugárzott tearészlettel, másrészt a be nem sugárzott kontrollal helyettesítjük. Az eredmények azt mutatják, hogy a besugárzott részlet ellenállása szabad gyökökkel szemben kisebb, mint a kontroli-részleté.
10-15. példa
A 10-15. példákban bemutatjuk a szabad gyökökkel szembeni hatás (ellenállás) mérésére vonatkozó eredményeinket dózis-válasz típusú meghatározási módszerrel.
A 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloridot, mint szabadgyök-képzőt 20-300 mM határok között növekvő koncentrációban vizes közegben (vízben vagy fiziológiai szérumban) oldva kémcsövekbe helyezzük, és liofilizáljuk. Ezután az így kapott szabadgyök-képző alikvotokat azonos térfogatú fiziológiai
HU 209 588 B tesztszérumban - amely a vizsgálandó anyagot tartalmazza, vagy nem tartalmazza - ismét feloldjuk, és azonos mennyiségű sejttömeget adunk hozzá.
A megfelelő tesztközegeket 37 °C hőmérsékleten meghatározott időn (2,5 órán) át ínkubáljuk, majd kiértékeljük a szabad gyökök hatását a sejttömeg bomlása alapján.
A10. példában egészséges patkány-eritrocitákat alkalmaztunk, és azt találtuk, hogy a szabadgyök-generátor azon koncentrációja, amely az eritrociták 50%-ának bomlását váltott aki (CH50%) 108,0+20 mM értéknek adódott.
All. példában a 10. példában alkalmazott, egészséges patkány-eritrocitákkal dolgoztunk, a tesztközeg azonban 20 mM koncentrációban mannitot is tartalmazott. ACH50% értéket 155,6±6,1 mM-nak találtuk, és ez igazolja a mannit antioxidáns hatását a 10. példában talált CH50% értékkel való összehasonlítás alapján.
A 12. példában a 10. példában alkalmazott, egészséges patkány-eritrocitákkal azonos eritrocitákat alkalmaztunk, a tesztközeg azonban oxidálószert, közelebbről azo-dikarbonsav-bisz(dimetil-amid)-ot is tartalmazott 250 mM koncentrációban (ez utóbbi olyan vegyület, amely tiolokat oxidálni képes). Azt találtuk, hogy ez a peroxidáló jellegű anyag az eritrocitákat a szabad gyökök hatásával szemben érzékenyíti a glutationnak az eritrocitákban végbemenő ürítése (depléciója) vonatkozásában, mivel a CH50% érték a 10. példával öszszehasonlítva 60,8+8,1 nM értékre csökken.
A 13-15. példákban a 10-12. példákban kapott eredményekhez hasonló eredményeket kaptunk, ha az eritrocitákat a fenti „C” készítménynek megfelelő, liposzómákat tartalmazó, szintetikus sejttömeggel helyettesítettük.

Claims (7)

1) 2,2’-azo-bisz(2-amidino-propán) vagy 2,2’-azobisz(2,4-dimetil-valeronitril) szabadgyök-képzőt vagy ezek savaddíciós sóját vizes vagy szerves oldószeres közegben egy potenciálisan agresszív ágenssel szennyezett sejttömeggel - amely lehet (a) emberi, állativagy növényi sejt vagy (b) a fenti sejtek fragmentumai vagy (c) liposzómák érintkezésbe hozunk;
1. Eljárás élő szervezet sejtjei vagy potenciálisan agresszív ágens antioxidáns aktivitásának meghatározására sejtbomlást kiváltó szabad gyökök alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sejttömegként pigmentált emberi, állati vagy növényi eredetű sejteket alkalmazunk.
2) megindítjuk a szabad gyökök felszabadulását a szabadgyök-képző vegyületből; és
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy pigmentált sejtekként emberi vagy állati eredetű eritrocitákat alkalmazunk.
3) a sejttömeg szabad gyökök által előidézett bomlását folyamatosan, ismert módon méljük, és a potenciálisan agresszív ágenssel előzőleg nem szennyezett sejttömeggel, mint kontrollal összehasonlítva kiértékeljük.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sejttömegként liposzómákat tartalmazó sejttömeget alkalmazunk.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szabadgyök-képzőként 2,2’azo-bisz(2-amidino-propán)-dihidrokloridot alkalmazunk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szabadgyök-képzőt 50200 mmól/liter koncentrációban hozzuk érintkezésbe olyan sejttömeggel, amely vizes biológiai közegben 10-20 tömeg/térfogat% koncentrációban van jelen.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szabad gyököket 37 °C hőmérsékleten végzett inkubálással képezzük.
HU901439A 1989-01-27 1990-01-26 Process for determination, by means of free radicals, of anti-oxidant properties of cells of a living organism or potencially agressive agent HU209588B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR8900999A FR2642526B1 (fr) 1989-01-27 1989-01-27 Utilisation de generateur de radicaux libres dans le domaine des dosages biologiques

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU901439D0 HU901439D0 (en) 1991-06-28
HUT56970A HUT56970A (en) 1991-10-28
HU209588B true HU209588B (en) 1994-08-29

Family

ID=9378160

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU901439A HU209588B (en) 1989-01-27 1990-01-26 Process for determination, by means of free radicals, of anti-oxidant properties of cells of a living organism or potencially agressive agent

Country Status (12)

Country Link
US (1) US5135850A (hu)
EP (1) EP0418335B1 (hu)
JP (1) JPH03505257A (hu)
KR (1) KR910700456A (hu)
CN (1) CN1057675A (hu)
AT (1) ATE153762T1 (hu)
AU (1) AU629611B2 (hu)
CA (1) CA2025316A1 (hu)
DE (1) DE69030797D1 (hu)
FR (1) FR2642526B1 (hu)
HU (1) HU209588B (hu)
WO (1) WO1990008955A1 (hu)

Cited By (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
RU2563838C1 (ru) * 2014-03-24 2015-09-20 Федеральное государственное бюджетное учреждение "Всероссийский научно-исследовательский институт по проблемам гражданской обороны и чрезвычайных ситуаций МЧС России" (федеральный центр науки и высоких технологий) Способ экспресс-обнаружения агрессивных химических веществ

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CA2333115A1 (en) * 1998-06-04 1999-12-09 The Procter & Gamble Company Method for detecting potential cellular toxicity of compounds
KR20010073833A (ko) * 2000-01-21 2001-08-03 복성해 2',7'-dichlorofluorescin을 이용한세포의 유리 라디칼 생성량 고속 측정방법
DE10049732C2 (de) * 2000-09-30 2003-06-26 Stiftung A Wegener Inst Polar Verfahren zum Testen von Substanzen mit lytischer Wirkung, Anordnung zur Durchführung und Anwendung des Verfahrens
US6923939B1 (en) * 2001-07-05 2005-08-02 Uop Llc Heat activated membrane introduction apparatus and method for screening materials
FR2861463B1 (fr) * 2003-10-22 2006-02-10 Michel Prost Procede de determination du potentiel de defense antiradicalaire et utilisation notamment en therapeutique preventive humaine et veterinaire.
US7241622B2 (en) * 2004-04-22 2007-07-10 Kemin Industries, Inc. Method for high throughput screening of antioxidants at near ambient temperatures
KR100561873B1 (ko) * 2004-11-30 2006-03-17 삼성전자주식회사 자유 라디칼을 이용한 세포 용해 방법
EP2108692A1 (fr) 2008-04-11 2009-10-14 Brasseries Kronenbourg Procédé d'obtention d'extraits concentrés en polyphénols issus du procédé de brassage
FR2931359B1 (fr) * 2008-05-20 2012-12-21 Menvielle Bourg Fabienne Joanny Utilisation d'une matrice pour administration orale de magnesium a liberation prolongee, et composition contenant cette matrice
FR2931361B1 (fr) * 2008-05-20 2012-08-31 Menvielle Bourg Fabienne Joanny Systeme a base de magnesium et son utilisation en cosmetique
FR2953687B1 (fr) 2009-12-15 2012-10-05 Labo Concept Nature Installation et procede pour le traitement d'un produit de type organisme vegetal ou animal

Cited By (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
RU2563838C1 (ru) * 2014-03-24 2015-09-20 Федеральное государственное бюджетное учреждение "Всероссийский научно-исследовательский институт по проблемам гражданской обороны и чрезвычайных ситуаций МЧС России" (федеральный центр науки и высоких технологий) Способ экспресс-обнаружения агрессивных химических веществ

Also Published As

Publication number Publication date
JPH03505257A (ja) 1991-11-14
WO1990008955A1 (fr) 1990-08-09
HU901439D0 (en) 1991-06-28
KR910700456A (ko) 1991-03-15
AU5027190A (en) 1990-08-24
DE69030797D1 (de) 1997-07-03
EP0418335A1 (fr) 1991-03-27
FR2642526A1 (fr) 1990-08-03
US5135850A (en) 1992-08-04
CN1057675A (zh) 1992-01-08
EP0418335B1 (fr) 1997-05-28
ATE153762T1 (de) 1997-06-15
CA2025316A1 (en) 1990-07-28
AU629611B2 (en) 1992-10-08
FR2642526B1 (fr) 1992-11-13
HUT56970A (en) 1991-10-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Guptasarma et al. Hydroxyl radical mediated damage to proteins, with special reference to the crystallins
Ressmeyer et al. Antioxidant properties of the melatonin metabolite N1-acetyl-5-methoxykynuramine (AMK): scavenging of free radicals and prevention of protein destruction
CA2133983C (en) Test article and method for performing blood coagulation assays
Tomasi et al. Free-radical metabolism of carbon tetrachloride in rat liver mitochondria. A study of the mechanism of activation
HU209588B (en) Process for determination, by means of free radicals, of anti-oxidant properties of cells of a living organism or potencially agressive agent
Ritzen Quantitative fluorescence microspectrophotometry of 5-hydroxytryptamine-formaldehyde products in models and in mast cells
Mauk et al. Protoporphyrin-apoperoxidase complex. Photooxidation studies
Lamola et al. Fluorimetric study of the binding of protoporphyrin to haemopexin and albumin
Ogawa et al. Properties and structure of fractions prepared from Anabaena variabilis by the action of Triton X-100
Simons Jr et al. Fluorescent chemoaffinity labeling. Potential application of a new affinity labeling technique to glucocorticoid receptors
Latocha et al. Pyrolytic GC-MS analysis of melanin from black, gray and yellow strains of Drosophila melanogaster
Sator et al. Pyrenesulfonyl azide: a marker of acetylcholine receptor subunits in contact with membrane hydrophobic environment
FR2678387A1 (fr) Procede de dosage immuno-enzymatique de la vitamine b12 et de preparation d'un echantillon pour ce dosage.
CA1123324A (fr) Procede et reactifs de detection des substances cancerigenes et des substances anticancereuses
Geiger et al. Photodynamically generated 3‐β‐hydroxy‐5α‐cholest‐6‐ene‐5‐hydroperoxide: toxic reactivity in membranes and susceptibility to enzymatic detoxification
Slobozhanina et al. Lead‐induced changes in human erythrocytes and lymphocytes
Rodriguez et al. Suppression of both basal and antigen-induced lipid peroxidation in ring dove heterophils by melatonin
Van der Zee et al. The influence of ozone on human red blood cells. Comparison with other mechanisms of oxidative stress
Kinsky et al. Further studies on the hemolytic action of filipin and derivatives
Hunter et al. Membranes of Rhodopseudomonas sphaeroides VII. Photochemical properties of a fraction enriched in newly synthesized bacteriochlorophyll a-protein complexes
Can et al. Contradictory effects of chlorpromazine on endothelial cells in a rat model of endotoxic shock in association with its actions on serum TNF-α levels and antioxidant enzyme activities
FR2537723A1 (fr) Procede et composition pour evaluer la reaction phagocytaire
CN113416540A (zh) 一种应用于检测药物性耳聋试剂的碳点及其制备方法
Zilberstein et al. Fluorescence analysis of the interaction of isometamidium with Trypanosoma congolense
FI75056B (fi) Foerfarande foer bevisning av bis-(2-kloretyl)-sulfid eller bis-(2-kloretyl)-imin.

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee