HU209322B - Lubricating oil composition - Google Patents

Lubricating oil composition Download PDF

Info

Publication number
HU209322B
HU209322B HU894476A HU447689A HU209322B HU 209322 B HU209322 B HU 209322B HU 894476 A HU894476 A HU 894476A HU 447689 A HU447689 A HU 447689A HU 209322 B HU209322 B HU 209322B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
weight
acid
mixture
oil
parts
Prior art date
Application number
HU894476A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT57822A (en
HU894476D0 (en
Inventor
Calvin William Schroeck
David Eugene Ripple
Original Assignee
Lubrizol Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=26901046&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU209322(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Priority claimed from US07/206,113 external-priority patent/US4981602A/en
Application filed by Lubrizol Corp filed Critical Lubrizol Corp
Publication of HU894476D0 publication Critical patent/HU894476D0/hu
Publication of HUT57822A publication Critical patent/HUT57822A/hu
Publication of HU209322B publication Critical patent/HU209322B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M141/00—Lubricating compositions characterised by the additive being a mixture of two or more compounds covered by more than one of the main groups C10M125/00 - C10M139/00, each of these compounds being essential
    • C10M141/10—Lubricating compositions characterised by the additive being a mixture of two or more compounds covered by more than one of the main groups C10M125/00 - C10M139/00, each of these compounds being essential at least one of them being an organic phosphorus-containing compound
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M129/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing oxygen
    • C10M129/02—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing oxygen having a carbon chain of less than 30 atoms
    • C10M129/26—Carboxylic acids; Salts thereof
    • C10M129/28—Carboxylic acids; Salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M129/38—Carboxylic acids; Salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having 8 or more carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M129/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing oxygen
    • C10M129/86—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing oxygen having a carbon chain of 30 or more atoms
    • C10M129/95—Esters
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M133/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen
    • C10M133/52—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing nitrogen having a carbon chain of 30 or more atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M135/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing sulfur, selenium or tellurium
    • C10M135/02—Sulfurised compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M135/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing sulfur, selenium or tellurium
    • C10M135/08—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing sulfur, selenium or tellurium containing a sulfur-to-oxygen bond
    • C10M135/10—Sulfonic acids or derivatives thereof
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M135/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing sulfur, selenium or tellurium
    • C10M135/20—Thiols; Sulfides; Polysulfides
    • C10M135/28—Thiols; Sulfides; Polysulfides containing sulfur atoms bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring
    • C10M135/30—Thiols; Sulfides; Polysulfides containing sulfur atoms bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring containing hydroxy groups; Derivatives thereof
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M137/00—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing phosphorus
    • C10M137/02—Lubricating compositions characterised by the additive being an organic non-macromolecular compound containing phosphorus having no phosphorus-to-carbon bond
    • C10M137/04—Phosphate esters
    • C10M137/10—Thio derivatives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M159/00—Lubricating compositions characterised by the additive being of unknown or incompletely defined constitution
    • C10M159/12—Reaction products
    • C10M159/20—Reaction mixtures having an excess of neutralising base, e.g. so-called overbasic or highly basic products
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M159/00—Lubricating compositions characterised by the additive being of unknown or incompletely defined constitution
    • C10M159/12—Reaction products
    • C10M159/20—Reaction mixtures having an excess of neutralising base, e.g. so-called overbasic or highly basic products
    • C10M159/22—Reaction mixtures having an excess of neutralising base, e.g. so-called overbasic or highly basic products containing phenol radicals
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M159/00—Lubricating compositions characterised by the additive being of unknown or incompletely defined constitution
    • C10M159/12—Reaction products
    • C10M159/20—Reaction mixtures having an excess of neutralising base, e.g. so-called overbasic or highly basic products
    • C10M159/24—Reaction mixtures having an excess of neutralising base, e.g. so-called overbasic or highly basic products containing sulfonic radicals
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M163/00—Lubricating compositions characterised by the additive being a mixture of a compound of unknown or incompletely defined constitution and a non-macromolecular compound, each of these compounds being essential
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2205/00—Organic macromolecular hydrocarbon compounds or fractions, whether or not modified by oxidation as ingredients in lubricant compositions
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/02—Hydroxy compounds
    • C10M2207/023—Hydroxy compounds having hydroxy groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C10M2207/028—Overbased salts thereof
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/12—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2207/121—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of seven or less carbon atoms
    • C10M2207/123—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of seven or less carbon atoms polycarboxylic
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/12—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2207/125—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of eight up to twenty-nine carbon atoms, i.e. fatty acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/12—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2207/129—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of thirty or more carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/14—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C10M2207/144—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings containing hydroxy groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/14—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C10M2207/146—Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings having carboxyl groups bound to carbon atoms of six-membeered aromatic rings having a hydrocarbon substituent of thirty or more carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/18—Tall oil acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/20—Rosin acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10—Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/22—Acids obtained from polymerised unsaturated acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/26—Overbased carboxylic acid salts
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/26—Overbased carboxylic acid salts
    • C10M2207/262—Overbased carboxylic acid salts derived from hydroxy substituted aromatic acids, e.g. salicylates
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C10M2207/283—Esters of polyhydroxy compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C10M2207/287—Partial esters
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C10M2207/287—Partial esters
    • C10M2207/288—Partial esters containing free carboxyl groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C10M2207/287—Partial esters
    • C10M2207/289—Partial esters containing free hydroxy groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00—Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/28—Esters
    • C10M2207/34—Esters having a hydrocarbon substituent of thirty or more carbon atoms, e.g. substituted succinic acid derivatives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2209/00—Organic macromolecular compounds containing oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2209/10—Macromolecular compoundss obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2209/103—Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups
    • C10M2209/104—Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups of alkylene oxides containing two carbon atoms only
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2209/00—Organic macromolecular compounds containing oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2209/10—Macromolecular compoundss obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2209/103—Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups
    • C10M2209/109—Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups esterified
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/02—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines
    • C10M2215/04—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/02—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines
    • C10M2215/04—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2215/042—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms containing hydroxy groups; Alkoxylated derivatives thereof
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/02—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines
    • C10M2215/06—Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C10M2215/064—Di- and triaryl amines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/24—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions having hydrocarbon substituents containing thirty or more carbon atoms, e.g. nitrogen derivatives of substituted succinic acid
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00—Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/26—Amines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/04—Macromolecular compounds from nitrogen-containing monomers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2217/046—Polyamines, i.e. macromoleculars obtained by condensation of more than eleven amine monomers
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2217/00—Organic macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2217/06—Macromolecular compounds obtained by functionalisation op polymers with a nitrogen containing compound
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/02—Sulfur-containing compounds obtained by sulfurisation with sulfur or sulfur-containing compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/04—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions containing sulfur-to-oxygen bonds, i.e. sulfones, sulfoxides
    • C10M2219/044—Sulfonic acids, Derivatives thereof, e.g. neutral salts
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/04—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions containing sulfur-to-oxygen bonds, i.e. sulfones, sulfoxides
    • C10M2219/046—Overbasedsulfonic acid salts
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/08—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals
    • C10M2219/082—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2219/087—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms containing hydroxy groups; Derivatives thereof, e.g. sulfurised phenols
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/08—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals
    • C10M2219/082—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2219/087—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms containing hydroxy groups; Derivatives thereof, e.g. sulfurised phenols
    • C10M2219/088—Neutral salts
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00—Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/08—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals
    • C10M2219/082—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2219/087—Thiols; Sulfides; Polysulfides; Mercaptals containing sulfur atoms bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms containing hydroxy groups; Derivatives thereof, e.g. sulfurised phenols
    • C10M2219/089—Overbased salts
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2223/00—Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2223/02—Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions having no phosphorus-to-carbon bonds
    • C10M2223/04—Phosphate esters
    • C10M2223/045—Metal containing thio derivatives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2227/00—Organic non-macromolecular compounds containing atoms of elements not provided for in groups C10M2203/00, C10M2207/00, C10M2211/00, C10M2215/00, C10M2219/00 or C10M2223/00 as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2227/06—Organic compounds derived from inorganic acids or metal salts
    • C10M2227/061—Esters derived from boron
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2229/00—Organic macromolecular compounds containing atoms of elements not provided for in groups C10M2205/00, C10M2209/00, C10M2213/00, C10M2217/00, C10M2221/00 or C10M2225/00 as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2229/02—Unspecified siloxanes; Silicones
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2229/00—Organic macromolecular compounds containing atoms of elements not provided for in groups C10M2205/00, C10M2209/00, C10M2213/00, C10M2217/00, C10M2221/00 or C10M2225/00 as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2229/04—Siloxanes with specific structure
    • C10M2229/05—Siloxanes with specific structure containing atoms other than silicon, hydrogen, oxygen or carbon
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/02—Groups 1 or 11
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/04—Groups 2 or 12
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/06—Groups 3 or 13
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/08—Groups 4 or 14
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/10—Groups 5 or 15
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/12—Groups 6 or 16
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/14—Group 7
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2010/00—Metal present as such or in compounds
    • C10N2010/16—Groups 8, 9, or 10
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00—Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/25—Internal-combustion engines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00—Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/25—Internal-combustion engines
    • C10N2040/251—Alcohol fueled engines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00—Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/25—Internal-combustion engines
    • C10N2040/255—Gasoline engines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10N—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00—Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/25—Internal-combustion engines
    • C10N2040/255—Gasoline engines
    • C10N2040/28—Rotary engines
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F02—COMBUSTION ENGINES; HOT-GAS OR COMBUSTION-PRODUCT ENGINE PLANTS
    • F02B—INTERNAL-COMBUSTION PISTON ENGINES; COMBUSTION ENGINES IN GENERAL
    • F02B1/00—Engines characterised by fuel-air mixture compression
    • F02B1/02—Engines characterised by fuel-air mixture compression with positive ignition
    • F02B1/04—Engines characterised by fuel-air mixture compression with positive ignition with fuel-air mixture admission into cylinder
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F02—COMBUSTION ENGINES; HOT-GAS OR COMBUSTION-PRODUCT ENGINE PLANTS
    • F02B—INTERNAL-COMBUSTION PISTON ENGINES; COMBUSTION ENGINES IN GENERAL
    • F02B75/00—Other engines
    • F02B75/12—Other methods of operation
    • F02B2075/125—Direct injection in the combustion chamber for spark ignition engines, i.e. not in pre-combustion chamber
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F02—COMBUSTION ENGINES; HOT-GAS OR COMBUSTION-PRODUCT ENGINE PLANTS
    • F02F—CYLINDERS, PISTONS OR CASINGS, FOR COMBUSTION ENGINES; ARRANGEMENTS OF SEALINGS IN COMBUSTION ENGINES
    • F02F7/00—Casings, e.g. crankcases or frames
    • F02F7/006—Camshaft or pushrod housings

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Lubricants (AREA)
  • Photoreceptors In Electrophotography (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Window Of Vehicle (AREA)
  • Seal Device For Vehicle (AREA)
  • Noodles (AREA)
  • Medicines Containing Plant Substances (AREA)

Description

A találmány tárgya kenőolaj készítmények. Találmányunk olyan kenőolaj készítményekre vonatkozik, amelyek egy kenéshez megfelelő viszkozitású olajat, egy viszkozitás-javító (VI: viscosity-improvers) és diszpergáló hatású karbonsav származékot és legalább egy ditio-foszforsav-fémsót tartalmaznak.
A belső égésű motorokhoz, elsősorban a szikragyújtású és dieselmotorokhoz alkalmazott kenőolajakat a teljesítmény növelése érdekében állandóan módosítják és javítják. A különböző szervezetek, így a SAE (Society of Automotive Engineers), az ASTM (korábban: American Society fór Testing and Materials) és az API (American Petroleum Institute), valamint az autógyártók folyamatosan kutatják a kenőolajok teljesítőképesség növelésének lehetőségét. A motorok kimenő teljesítményének és komplexitásának növekedésével megnőtt az olyan kenőolajok iránti igény, amelyek használat közben kevésbé bomlanak, és ezáltal csökken a motor különböző részeire kirakódó, és ezáltal a motor hatásfokát rontó, különböző, nemkívánatos lerakódások, például olajkoksz, olajiszap, szenesedő anyagok, gyantás anyagok képződése.
Az olajok és a velük szemben támasztott teljesítményigények különböző osztályozását általában a szikragyújtású és dieselmotorokhoz alkalmazott forgattyúház kenőolajokra alakították ki, felismerve az ezeken a területeken használt kenőolajokkal szemben támasztott igények különbözőségét.
A szikragyújtású motorokhoz alkalmazható, kereskedelemben beszerezhető, minőségi olajok azonosítása és címkézése, abban az esetben, ha az olaj teljesítménye kielégíti az API Service Classification SF követelményeit, „SF” olaj jelzésű. Mostanában kialakítottak egy API Service Classification SG osztályozást is, ebben az esetben az olajok címkézése „SG” jelzésű. Ezeket a követelményeket az SF olajok teljesítményét és egyéb jellemzőit meghaladó tulajdonságú, új olajok minősítésére alakították ki. Az SG olajokat a motor kopás, a motorban lévő lerakódás és a lerakódás vastagságának minimalizálására fejlesztették ki. Az SG olajok a szikragyújtású motorokhoz az összes, eddigiekben forgalomba hozott motorolajoknál jobb motorteljesítményt és kopásállóságot tesznek lehetővé.
Az SG olajok további előnye, hogy a CC kategóriájú diesel olajokkal szemben támasztott követelményeket is tartalmazzák az SG előírások.
Az SG olajok teljesítménye akkor kielégítő, ha az olajok megfelelnek a benzin- és dieselmotorokhoz kialakított, következő ipari szabványok előírásainak: The Ford Sequence VE Test; The Buick Sequence IIIE Test; The Oldsmobile Sequence IID Test; The CRC L-38 Test; és a The Caterpillar Single Cylinder Test Engine 1H2. A Caterpillar Test teljesítmény előírások a könynyű diesel motorokhoz alkalmazható olajok („CC” teljesítmény kategóriájú olajok) minősítésére szolgálnak. A nehéz diesel motorokhoz alkalmazható, SG minősítésű olajok jellemzői meg kell feleljenek a Caterpillar Single Cylinder Test Engine 1G2 sokkal szigorúbb előírásainak (azaz a „CD” teljesítmény kategóriájú olajok jellemzőinek). Mindezek az ipar által támasztott követelmények, és a teljesítésük kielégítését mérő vizsgálatokat a következőkben részletesen ismertetjük.
Ha az SG osztályú kenőolajnak a motorhajtó anyag gazdaságos felhasználását is javítania kell, az olaj jellemzőinek ki kell elégítenie a Sequence VI Fuel Efficient Engine Oil Dynamometer Test előírásait is.
A SAE, az ASTM és az API közös erőfeszítéssel kifejlesztettek egy „CE” címkézésű, új olajat is. A CE osztályú, új dieselolajok olyan, további teljesítmény jellemzőkkel is rendelkeznek, amelyek nem szerepelnek a jelenlegi CD kategógiájú olajok Mack T-6, Mack T-7 és Cummins NTC-400 vizsgálatokkal meghatározható jellemzői között.
A legtöbb felhasználási célra az ideális kenőolaj viszkozitása bármilyen hőmérsékleten azonos. Ajelenleg kapható kenőolajok viszkozitása azonban ettől távol van. A kenőolajok hőmérséklettel való viszkozitás változásának minimalizálásához alkalmazott adalékanyagokat viszkozitás módosító, viszkozitás javító, viszkozitásindex javító vagy VI javító anyagoknak nevezzük. A kenőolajok VI jellemzőinek javítására általában olajban oldható, szerves polimereket, mint például poliizobutiléneket, polimetakrilátokat (azaz különböző lánchosszúságú alkil-metakrilát polimereket); etilén és propilén kopolomereket; hidrogénezett sztirol és izoprén tömb kopolimereket; és poliakrilátokat (azaz különböző lánchosszúságú alkil-akrilát kopolimereket) alkalmazunk.;
A kenőolajokkal szemben támasztott, különböző teljesítmény igények kielégítésére a kenőolaj készítmények különböző, egyéb anyagokat, például diszpergálószereket, felületaktív anyagokat, súrlódás módosító szereket és korróziógátló anyagokat tartalmaznak. A diszpergálószereket azért alkalmazzák a kenőolajokban, hogy szuszpenzióban tartsák, ne engedjék kiülepedni elsősorban a belső égésű motorok üzemelése közben keletkező szennyező anyagokat. A szakterületen ismertetnek olyan anyagokat, amelyek viszkozitásjavító és ugyanakkor diszpergáló tulajdonságúak. Ilyen, mindkét jellemzővel rendelkező anyag például az olyan polimer, amelynek polimervázához egy vagy két poláris csoportot tartalmazó monomer kapcsolódik. Ezeket a vegyületeket gyakran úgy állítjuk elő, hogy a polimervázba közvetlen monomerrel való reagáltatással megfelelő monomert ültetünk be.
A kenőolajokhoz olyan diszpergálószereket alkalmazunk, amelyek hidroxivegyületek vagy aminok szukcinsavakkal vagy származékaikkal alkotott reakciótermékei. Ezek a vegyületek a szakterületen ismertek, pl. a 3 272 746., 3 522 179., 3 219 666. és a 4 234 435. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból. A4 234 435. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett anyagok elsősorban diszpergáló, detergens és viszkozitás indexjavító szerként használatosak a kenőolaj készítményekben.
Találmányunk tárgya belső égésű motorokhoz alkalmazható kenőolaj készítmények, amelyek kenésre alkalmas olajon kívül 2,55-201% kétkomponensű adalékot tartalmaznak, amely (A) egy dialkil-ditio-foszfor2
HU 209 322 Β sav fémsóból és (B) egy olyan karbonsavszármazék készítményből áll, amelyet úgy állítunk elő, hogy egy vagy több (B—1) helyettesített borostyánkősavból képzett, helyettesítő csoportból és szukcincsoportból álló acilezőszert (B-2) egy vagy több, legalább egy HN< csoportot tartalmazó aminnal reagáltatunk, amelyre jellemző, hogy 1 ekvivalens (B—1) acilezőszert 0,5 ekvivalens -2 mól (B-2) aminnal reagáltatunk, a (B—1) acilezőszer egy ekvivalens tömegű helyettesítő csoportra átlagosan 1,3^4 szukcincsoportot tartalmaz, helyettesítő csoportjai olyan polialkénből származnak, amelynek Mn értéke 1300-5000 és Mw/Mn értéke 1,5-4,5, az (A) fém-dialkil-ditio-foszfátban az egyik alkilcsoport izopropil- vagy szekunder butilcsoport, a másik 513 szénatomos alkilcsoport, és az (A) komponens öszszesen 25-80 mól% izopropil- vagy szekunder butilcsoportot és fémként kalciumot, magnéziumot, cinket, mangánt, alumíniumot, ónt, kobaltot, nikkelt, vasat, ólmot, molibdént vagy rezet tartalmaz, és hogy 0,0551% (A) és 2,5-151% (B) komponenst tartalmaznak, azzal a megkötéssel, hogy amikor 1 ekvivalens (B1) acilezőszert 0,7-0,95 ekvivalens (B-2) aminnal reagáltatunk, és az (A) komponens 25-80 mól% izopropilcsoportot tartalmaz, akkor a kenőolajkészítmények (B) komponens tartalma 2,5-10 tömeg%-tól eltérő.
A találmány szerinti olaj készítmények tartalmazhatnak még (C) egy vagy több savas szerves vegyületből előállított egy vagy több semleges vagy bázikus alkáliföldfém sót és/vagy (D) egy vagy több karbonsav-észter-származékot. Találmányunk egyik célkitűzése olyan olaj készítmények előállítása, amelyek a fentiekben és a leírásunkban egyéb helyen ismertetett adalékanyagokat olyan mennyiségben tartalmazzák, amelyek lehetővé teszik, hogy az olaj teljesítmény jellemzői megfeleljenek az API Service Classification „SG” besorolásának.
Találmányunk másik célkitűzése olyan olaj készítmények előállítása, amelyek a fentiekben és a leírásunkban egyéb helyen ismertetett adalékanyagokat olyan mennyiségben tartalmazzák, hogy az olaj jellemzői megfeleljenek az API Service Classification „CE” besorolásának.
A leírásunkban a különböző komponensek mennyiségi jelölésére alkalmazott tömeg% értékeket a tiszta kémiai komponensre értjük. Ennek megfelelően, ha például olyan olaj készítményt ismertetünk, amely 2 tömeg% (B) komponenst tartalmaz, és a (B) komponens 50 tömeg%-os oldat formájában szerezhető be, akkor ebből 4 tömeg% mennyiséget kell alkalmazni.
Az acilezőszer ekvivalens száma a molekulában lévő funkciós karboxicsoportoktól függ. Az acilezőszer ekvivalens számának meghatározásánál a karbonsavként reakcióképtelen karboxicsoportokat figyelmen kívül kell hagyni. Általában azonban karboxicsoportonként egy ekvivalens acilezőszerrel számolhatunk. Például egy mól olefin polimer és egy mól maleinsavanhidrid reakciójából származó anhidrid ekvivalens száma kettő. A karboxicsoportok száma hagyományos eljárásokkal (például savszám, elszappanosítási szám) könnyen meghatározható, és így az acilezőszer ekvivalens száma egyszerűen kiszámolható.
Egy amin vagy egy poliamin ekvivalens tömegét úgy határozzuk meg, hogy molekulatömegét a molekulában lévő összes nitrogénatom számával osztjuk. Ennek megfelelően az etilén-diamin ekvivalens tömege molekulatömegének felével egyenlő; a dietilén-triamin ekvivalens tömege molekulatömegének egy harmada. Valamely, kereskedelemben beszerezhető polialkilénpoliamin ekvivalens tömegét úgy határozzuk meg, hogy a nitogén atomtömegét (14) a poliamin nitrogénatomtartalmának (%)-os értékével osztjuk, és szorozzuk 100-zal; így egy 34% nitrogéntartalmú poliaminelegy ekvivalens tömege 41,2. Az ammónia vagy egy monoamin ekvivalens tömege a molekulatömegével azonos.
Egy hidroxilcsoporttal helyettesített amin [amelyet acilezőszerrel reagáltatva állítjuk elő a (B) karbonsavszármazékot] ekvivalens tömegét úgy kapjuk, hogy molekulatömegét osztjuk a molekulában jelenlévő összes nitrogénatom számával. A találmányunk szerinti készítmény (B) komponense előállításához kiszámolt ekvivalens tömegnél a jelenlévő hidroxilcsoportokat figyelmen kívül hagyjuk. Ennek megfelelően az etanol-amin ekvivalens tömege azonos molekulatömegével, és a dietanol-amin nitrogénatomra számolt ekvivalens tömege is azonos molekulatömegével.
A találmányunk szerinti készítményben alkalmazható karbonsavészter-származék előállításához használt hidroxil-helyettesített amin ekvivalens tömegét úgy határozzuk meg, hogy molekulatömegét osztjuk a molekulában lévő hidroxilcsoportok számával, és a jelenlévő nitrogénatomokat figyelmen kívül hagyjuk, így például, ha az észetereket dietanol-aminból állítjuk elő, ennek ekvivalens tömege molekulatömegének fele.
A leírásban található „helyettesítő csoport”, „acilezőszer” vagy „helyettesített borostyánkősavból képezett acilezőszer” kifejezéseket a szokásos értelemben alkalmazzuk. így például a helyettesítő csoport olyan atom vagy atomcsoport, amely valamely reakcióban egy másik atom vagy atomcsoport helyébe lép.
Az „acilezőszer” vagy „helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer” kifejezés magát a vegyületet jelenti, és nem vonatkozik az acilezőszer vagy a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer előállításához alkalmazott, nem reagált vegyületekre.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények előállításához alkalmazott olaj lehet valamilyen természetes olaj, szintetikus olaj vagy ezek elegye.
Természetes olajként alkalmazhatunk állati eredetű vagy növényolajokat (például ricinusolajat, zsírolajat) valamint ásványi kenőolajokat, mint például folyékony petróleum olajokat és oldószerrel vagy savval kezelt paraffin, naftén vagy paraffin-naftén típusú ásványi kenőolajokat. Alkalmazhatunk kenésre alkalmas viszkozitású szén- vagy palaeredetű olajokat is. Szintetikus kenőolajként alkalmazhatunk szénhidrogén olajokat és halogénezett helyettesített szénhidrogén olajokat, mint például polimerizált és interpolimerizált olefineket
HU 209 322 B (például pohbutiléneket, polipropiléneket, propilénizobutilén kopolimereket, klórozott polibutiléneket); poli(l-hexén)-eket, poli(l-oktén)-eket, poli(l-decén)eket, és ezek elegyét; alkil-benzol-vegyületeket (például dodecil-benzol-vegyületeket, tetradecil-benzol-vegyületeket, di-nonil-benzol-vegyületeket, di-(2-etil-hexil)-benzol-vegyületeket); polifenileket (például bifenileket, terfenileket, alkilezett polifenileket); alkilezett difenil étereket és alkilezett difenil-szulfidokat, valamint ezek származékait, analógjait és homológjait
Az alkalmazható, szintetikus kenőolajok másik csoportját az alkilén-oxid polimerek és interpolimerek valamint az olyan származékaik képezik, amelyekben a láncvégi hidroxilcsoportok észterezve vagy éterezve vannak. Ilyen olajok például az etilén-oxid vagy propilén-oxid polimerizációjával előállított olajok vagy ezeknek a poli(oxi-alkilén) polimereknek az alkil- és aril-éter-származékai (például az olyan metil-poli-izopropilén-glikol-éter, amelynek átlagos molekulatömege körülbelül 1000 vagy a körülbelül 500-1000 átlagos molekulatömegű poli(etilén-glikol)-difenil-éter vagy a körülbelül 1000-1500 átlagos molekulatömegű poli(propilén-glikol)-dietil-éter vagy ezek mono- vagy polikarbonsav észterei, például ecetsav-észterei, vegyes 3-8 szénatomos zsírsavészterei vagy a tetraetilén glikol 13 szénatomos oxosav-diészterei.
Szintetikus kenőolajként megfelelően alkalmazhatók dikarbonsavészterek (például a ftálsav-, borostyánkősav-, alkil-borostyánkősav-, alkenil-borostyánkősav-, maleinsav-, azelainsav-, szuberinsav-, szebacinsav-, fumársav-, adipinsav-, dimer linolsav észterek, malonsav-, alkil-malonsav- vagy alkenil-malonsav észterek). Az észterképzéshez különböző alkoholok (például butil-alkohol, hexil-alkohol, dodecil-alkohol, 2-etil-hexilalkohol, etilén-glikol, dietilén-glikol-monoéter vagy propilén-glikol) alkalmazhatók. Ilyen észterek például a dibutil-adipát, di(2-etil-hexil)-szebacát, di-n-hexil-fiimarát, dioktil-szebacát, diizooktil-azelát, diizodecilazelát, dioktil-ftalát, didecil-ftalát, diejkozil-szebacát, dimer linolsav-2-etil-hexil-diészter, egy mól szebacinsav és két mól tetraetilén-glikol és 2 mól 2-etil-hexánsav komplex észtere.
Szintetikus olajként alkalmazhatók még az 5-12 szénatomos monokarbonsavak és poliolok, valamint poliol-éterek, mint például a neopentil-glikol, trimetilol-propán, pentaeritrit, dipentaeritrit és tripentaeritrit észterei.
A szintetikus kenőolajok további, jól alkalmazható csoportját képezik a szilikonalapú olajok, mint például a polialkil-, poliaril-, polialkoxi- vagy poli(aril-oxi)sziloxán olajok (például a tetraetil-szilikát, tetraizopropil-szilikát, tetra-(2-etil-hexil)-szilikát, tetra-(4-metilhexil)-szilikát, tetra-(p-terc-butil-fenil)-szilikát, hexil(4-metil-2-fenoxi)-disziloxán, poli(metil)-sziloxán-vegyületek vagy poli(metil-fenil)-sziloxán vegyületek.
Egyéb szintetikus kenőolajok is alkalmazhatók, ilyenek például a foszforsavtartalmú savak folyékony észterei (például trikrezil-foszfát, trioktil-foszfát vagy dekán-foszforsav-dietil észter) vagy a tetrahidrofurán polimerek.
A fentiekben ismertetett típusú, finomítatlan, finomított vagy újra finomított, természetes vagy szintetikus olajok, valamint ezek elegyei a találmányunk szerinti koncentrált készítményekben alkalmazhatók. A finomítatlan olajok a közvetlenül a természetes vagy szintetikus forrásból további finomító kezelés nélkül nyert olajok. A palaolajat például közvetlenül a lepárló művelettel, a petróleumolajat közvetlenül az elsődleges desztillációval vagy az észterolajat közvetlenül az észterezéssel, további tiszítás nélkül nyerik. A finomított olajokat a finomítatlan olajokhoz hasonlóan nyerik, azzal a különbséggel, hogy az olajokat egy vagy több tulajdonságuk javítására egy vagy több tisztító műveletnek vetik alá. Számos tisztító eljárás ismeretes, ilyen például az oldószerer extrahálás, hidrokezelés, második desztillálás. savas vagy bázisos extrahálás, szűrés vagy perkolálás. Az olajok újra finomítását a szokásos olajfinomító eljárások valamelyikével végzik. Ezeket az újra finomított olajokat visszanyert, visszakeringetett vagy újra feldolgozott olajoknak is nevezzük, és a kimerült adalék anyagok és olaj bomlástermékek eltávolítására gyakran további műveleteknek is alávetjük.
(B) Karbonsavszármazékok
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények (B) komponensként egy vagy több olyan karbonsavszármazékot tartalmaznak, amelyet úgy állítunk elő, hogy egy vagy több (B—1) helyettesített borostyánkősavból képezett acilezőszert, 1 mól acilezőszerre számolva általában 0,5-2 mól egy vagy több (B-2) aminvegyülettel reagáltatunk, amely szerkezetében legalább egy HNfcC csoportot tartalmaz;
és a szubsztituált borostyánkősavból képzett_acilezőszer olyan polialkénből származik, amelynek Mn értéke 1300-5000, Mw/Mn értéke 1,5-4,5; és az acilezőszer szerkezetében minden ekvivalens tömegű helyettesítő csoportra számolva átlagban
1,3 -4 szukcincsoportot tartalmaz.
A (B) karbonsavszármazékokat diszpergáló és VI tulajdonságaik javítására adjuk az olaj készítményekhez. Az olaj készítmények (B) komponenstartalma általában 2,5-15 tömeg%, előnyösen legalább 3 tömeg%.
A (B) karbonsavszármazékok előállításához alkalmazott (B—1) helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer szerkezetében két jellemző csoportot tartalmaz. Az első csoport, az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a „helyettesítő csoport” valamilyen polialkénből származik. A helyettesítő csoportot szolgáltató polialkén 1300-5000 Mn (átlagos molekulatömeg) értékkel és legalább 1,5, méginkább 1,4-4,5 vagy 1,5-4,0 Mw/Mn értékkel jellemezhetők. Az Mw rövidítést általában a tömeg szerinti átlagos molekulatömeg jelölésére alkalmazzák. A tömeg, valamint a szám szerinti molekulatömeg és a polimerek teljes molekulatömeg eloszlás meghatározása gél áteresztő kromatográfiás eljárással (GPC) történik. A GPC elemzések kalibrációs standardjaként izobutén vagy poliizobutén polimerfrakció sorozatot alkalmazunk.
HU 209 322 B
A polimerek Mn és Mw értékeinek meghatározását számos könyvben és cikkben ismertetik. A polimerek Mn és molekulatömeg eloszlásának meghatározására ismertetnek eljárásokat például a W. W. Yan, J. J. Kirkland and D. D. Bly, „Modem Size Exlusion Liquid Chromatographs”, J. Wiley et Sons, Inc., 1979. kiadványban.
Az acilezőszer szerkezetében lévő második elemet, amely borostyánkősavszármazék, a továbbiakban „szukcincsoport(ok)”-nak nevezzük. A szukcincsoportok az (I) általános képlettel jellemezhetők, ahol X és X' jelentése azonos vagy eltérő csoport, oly módon, hogy az X vagy X' legalább egyikének jelentése olyan csoport, hogy a borostyánkősavból képzett acilezőszer karbonsavas acilezőszerként viselkedjen. Ez azt jelenti, hogy az X vagy X' legalább egyikének jelentése olyan csoport, hogy a hagyományos karbonsav acilezőszerekhez hasonlóan a helyettesített acilezőszer aminovegyületekkel amidokat vagy aminsókat képezzen.
Találmányunk szempontjából hagyományos acilező reakcióknak tekintjük az átészterezhető és átamidáló reakciókat.
Ennek megfelelően az X és X' jelentése általában hidroxil- vagy -O-szénhidrogén-csoport vagy egy -0M+ általános képletű csoport, amelyben M+ jelentése egy ekvivalens fém-, ammónium- vagy aminkation, aminocsoport, klór- vagy brómatom; vagy az X és X' együttesen -0- csoportot jelenthet, ekkor anhidridről van szó.
Az X vagy H' csoportok jelentése mindaddig nem kritikus, amíg közülük az egyik a másik csoport acilező reakcióban való részvételét nem akadályozza. Azonban az X és X' jelentése előnyösen olyan csoport, hogy a szukcincsoport mindkét karboxil funkciós csoportja, például mind a -C(O)X mind a -C(O)X' csoport képes legyen acilezésre.
A (I) általános képletű vegyületben lévő (a) képletű csoport egyik le nem kötött vegyértéke a helyettesítő csoport szénatomjával szén-szén kötést képez, a másik le nem kötött vegyérték az előzőhöz hasonló vagy másik helyettesítő csoporttal szintén szén-szén kötést képezhet, de ezt a vegyértéket általában hidrogénatom köti le.
A helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer minden helyettesítő csoportra számolva szerkezetében átlagban legalább 1,3 szukcin-csoportot [azaz a (I) általános képletű csoportnak megfelelő csoportot] tartalmaz. A találmányunk célkitűzését tekintve a helyettesítő csoportok ekvivalens tömegét úgy kapjuk, hogy a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerben jelenlévő, helyettesítő csoport összes tömegét osztjuk annak a polialkénnek az Mn értékével, amelyből a helyettesítő csoport származik. Ennek megfelelően, ha a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerben lévő helyettesítő csoportok összes tömege 40000, és helyettesítő csoport forrásául szolgáló polialkén Mn értéke 2000, a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer helyettesítő csoportjainak ekvivalens tömege összesen 20 (40000:2000=20). Ennek megfelelően a találmányunk szerinti készítmény előállításához alkalmazható borostyánkősavból képzett acilezőszer szerkezetében legalább 26 szukcincsoportot kell tartalmaznia.
A helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerrel szemben támasztott másik követelmény, hogy a helyettesítő csoportok olyan polialkénből származzanak, amelyek Mw/Mn értéke legalább 1,5. Az Mw/Mn felső határértéke általában 4,5. Az Mw/Mn értéke ennek megfelelőenj, 5-4,5.
A fenti Mn és Mw értékű polialkének a szakterületen ismertek, és előállításuk valamilyen, hagyományos eljárással történhet. Ilyen polialkéneket ismertetnek például a 4 234 435. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Számos ilyen polialkén, elsősorban polibutén kereskedelmi forgalomban van.
Az egyik előnyös szukcincsoport a (II) általános képletű csoport, amelyben R és R' jelentése egymástól függetlenül hidroxilcsoport, klóratom, -O- rövidszénláncú alkilcsoport vagy R és R' együttesen -O- csoportot képeznek. Ez utóbbi esetben borostyánkősav-anhidrid csoportról van szó. Valamely borostyánkősavból képzett acilezőszerben nem szükséges, hogy minden szukcincsoport azonos legyen, de lehetnek azonosak is.
A szukcincsoportok előnyösen a (III. A) vagy (III. B.) általános képletű csoportnak vagy ezek elegyeinek felelnek meg. Az azonos vagy különböző szukcincsoportokat tartalmazó borostyánkősavból képzett acilezőszerek előállítása hagyományos eljárásokkal történhet. Ilyen eljárás például magának a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszemek a megfelelő kezelése (például az anhidrid szabad savvá történő átalakítása vagy a szabad sav tionil-kloriddal savkloriddá történő átalakítása) és/vagy a megfelelő maleinvagy fumársav reagensek kiválasztása.
Amint a fentiekben ismertettük, a szubsztituens csoportok ekvivalens tömegére számított szukcincsoportok száma legalább 1,3. A maximális szám általában nem haladja meg a 4,5-t. A szubsztituens csoportok ekvivalens tömegére számított szukcincsoportok száma általában 1,4. Ez a szám általában legalább 1,4-től 3,5-ig, még inkább 1,4-től 2,5-ig terjedő érték.
A szubsztituens csoportok ekvivalens tömegére számított szukcincsoportok számának előnyösen jellemző értéke mellett fontos a helyettesítő csoportok forrásául szolgáló polialkének fajtája, és fontosak ezek jellemző tulajdonságai is.
Például az Mn érték minimuma előnyösen 1300, maximuma előnyösen 5000, és előnyös az 1500-5000 értéktartomány is. Az Mn értéktartománya előnyösen 1500-2800, még előnyösebben 1500-2400.
Megjegyzendő, hogy a helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer fentiekben ismertetett, két fontos tulajdonsága részben egymástól független, részben egymástól függ. Független abban az értelemben, hogy a szukcincsoportok szubsztituens csoportok, ekvivalens értékére számított, minimálisan 1,4— 1,5 értéke nem kapcsolódik valamely előnyösebb Mn vagy Mw/Mn értékhez. A tulajdonságok abban az értelemben pedig egymással összefüggenek, hogy ha pél5
HU 209 322 B dául 1,4-1,5 minimum értékű szukcincsoportot valamely előnyösebb Mn vagy Mw/Mn értékkel kombinálunk, előnyösebb találmányunk szerinti készítményt nyerünk.
Ennek megfelelően, ha valamely egyedi paramétert ismertetünk a különböző paramétereket önmaguk viszonylatában tárgyaljuk, azonban a további előnyös tulajdonságokat együttesen eredményező paramétereket egymással összefüggésben is tárgyaljuk. A leírásunkban ismertetett, előnyös értékek, értéktartományok, arányok, reagensek is a fenti gondolatmenetnek megfelelőek. _
Abban az esetben például, ha a polialkén Mn értéke az alsó határnál van, például körülbelül 1300, az acilezőszerben lévő, polialkénből származó helyettesítő csoportokhoz viszonyított szukcincsoportok aránya előnyösen nagyobb legyen, mint abban az esetben, ha az_Mn értéke 1500. Ennek megfelelően, ha a polialkén Mn értéke nagyobb, például 2000, az arány kisebb lehet, mint ha a polialkén Mn értéke például 1500.
A helyettesítő csoport forrásául szolgáló polialkének 2-16 szénatomos, előnyösen 2-6 szénatomos polimerizálható olefin monomerek polimeijeiből vagy interpolimeijeiből származnak. Az inteipolimerek olyan polimerek, amelyeket két vagy több olefin monomer valamilyen ismert eljárással megvalósított interpolimerizálással állítunk elő. Az interpolimerizálás során olyan polialkének keletkeznek, amelyek szerkezetükben a fenti, két vagy több olefin monomerből származó egységeket tartalmaznak. Ennek megfelelően a leírásunkban alkalmazott ,,interpolimer(ek)” kifejezés kopolimerekre, terpolimerekre és tetrapolimerekre vonatkozik. A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy ezeket a helyettesítő csoportok forrásául szolgáló polialkéneket gyakran hagyományosan „poliolefinek”-nek nevezzük.
A polialkének előállítására egy vagy több, etilénszerű telítetlen kötést (azaz OC ) tártalmazó, polimerizálható monomerek alkalmazhatók; ilyenek a monoolefin monomerek, mint például etilén, propilén,
1-butén, izobutén vagy 1-oktén vagy a poliolefm (általában diolefin) monomerek, mint például 1,3-butadién vagy izoprén.
Ezek az olefin monomerek általában polimerizálható láncvégződésű olefinek; ami azt jelenti, hogy szerkezetükben C=CH2 csoportot tartalmaznak. A polialkének azonban olyan, polimerizálható, belső olefin kötést tartalmazó (a szakirodalomban gyakran közép olefineknek nevezik) monomerekből is előállíthatok, amelyek szerkezetükben (b) képletű csoportot tartalmaznak. A belső olefin kötést tartalmazó monomereket általában láncvégi olefin kötést tartalmazó olefinekkel polimerizálják interpolimer polialkénekké. Ha valamely olefin monomer mind a láncvégi, mind a belső olefin kötést tartalmazó monomerek közé besorolható, az ilyen monomert a találmányunk szerinti kenőolaj készítmény előállításánál láncvégi olefinkötést tartalmazó monomerekhez soroljuk. Ennek megfelelően találmányunk szempontjából az 1,3-pentadiént (azaz piperilént) a láncvégi olefin kötést tartalmazó monomerek közé soroljuk.
A (B) karbonsavészterek előállításához használatos (B-l) helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerek egy része ismert eljárásokkal állíthatók elő. Ilyen eljárásokat ismertetnek például a 4 234 435. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Az említett szabadalmi leírásban olyan acilezőszert ismertetnek, amelyek helyettesítő csoportjai 1300-1500 Mn értékű és 1,5-4,0 Mw/Mn értékű polialkénekből származnak.
Általában előnyösek az aromás és cikloalifás csoportokat nem tartalmazó, alifás szénhidrogén eredetű polialkének. Ezen belül a 2-16 szénatomos, láncvégi olefin kötést tartalmazó olefin szénhidrogének homoés interpolimerjei előnyösek. Azonban a láncvégi olefin kötést tartalmazó interpolimerek mellett azok az interpolimerek is előnyösek, amelyek adott esetben 40 tömeg%-ig teijedő mennyiségű, belső olefin kötést tartalmazó olefinekből származó polimer egységet tartalmaznak. Még előnyösebbek azok a polialkének, amelyek 2-6 szénatomos, előnyösebben 2^4 szénatomos, láncvégi olefin kötést tartalmazó homo- vagy interpolimer eredetűek.
A polialkének további előnyös csoportját azok a vegyületek képezik, amelyek adott esetben legfeljebb 25 tömeg%, legfeljebb 6 szénatomos, belső olefin kötést tartalmazó monomerből származó polimer egységet tartalmaznak. _
A fenti Mn és Mn/Mw kritériumoknak megfelelő polialkének előállítása jól ismert, ezért nem képezi találmányunk tárgyát. Ilyen eljárási módszer például a polimerizációs hőmérséklet szabályozása, a polimerizációs iniciátor és/vagy katalizátor mennyiségének és típusának szabályozása, vagy a lánczáró csoport beépítése a polimerizálás során. További ilyen hagyományos módszer például a nagyon könnyű termékek sztrippelése (például vákuum sztrippeléssel) és/vagy a nagy molekulatömegű polialkénekből alacsony molekulatömegű polialkének előállítása oxidatív vagy mechanikus lebontással.
A helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer előállítási eljárása során egy vagy több, fentiekben ismertetett polialként reagáltatunk egy vagy több, (IV) általános képletű - a képletben X és X' jelentése azonos a (I) általános képletű vegyületnél meghatározottakkal - maleinsavból vagy fumársavból képzett reagenssel. A maleinsavból vagy fumársavból képzett reagens előnyösen egy vagy több, olyan, (V) általános képletű vegyület, amelyben az R és R' jelentése azonos a (II) általános képletű vegyületnél meghatározottakkal. Ilyen vegyületek például a maleinsav, fumársav, maleinsavanhidrid, vagy ezek valamilyen elegye.
Általában a maleinsavból képzett reagens az előnyösebb, mert könnyebben beszerezhető, és helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer előállítása során a polialkénekkel (vagy ezek származékaival) is könnyebben reagál. Különösen előnyös a maleinsav vagy a maleinsavanhidrid vagy ezek elegye. A köny6
HU 209 322 B nyebb beszerezhetőség és jobb reakcióképesség miatt általában maleinsavanhidridet alkalmazunk.
Hatásos acilezőszer előállítására különféle eljárásokat ismertetnek a 3 215 707, 3 219 666, 3 231 587, 3 912 764, 4 110 349 és a 423 435. számú amerikai egyesült államokbeli és a 1 440 219. számú, nagy-britanniai szabadalmi leírásokban.
Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban gyakran alkalmazzuk a „maleinreagens” kifejezést. Ez a kifejezés a fenti (IV) és (V) általános képletű maleinsavból és fúmársavból képzett reagensekre és ezek elegyeire egyaránt vonatkozik.
A fentiekben ismertetett acilezőreagens a (B) karbonsavszármazék készítmény előállításánál intermedier vegyületként szolgál. Az előállítás során egy vagy több (B-l) acilezőreagenst egy vagy több olyan (B-2) aminovegyülettel reagáltatunk, amely szerkezetében legalább egy HN aminocsoportot tartalmaz.
A szerkezetében legalább egy HN Csoportot tartalmazó (B-2) aminovegyületként valamilyen monovagy poliaminvegyületet alkalmazhatunk. Egy vagy több acilezőreagenst két vagy több aminovegyülettel reagáltatunk. Az aminovegyület előnyösen legalább egy primer aminocsoportot (azaz -NH2 csoportot) és a még előnyösebben alkalmazható poliaminvegyület legalább két aminocsoportot (-NH-) tartalmaz, amelyek egyike vagy mindkettő primer vagy szekunder amin. Aminként alkalmazhatunk alifás, cikloalifás, aromás vagy heterogyűrűs aminokat. Poliaminok alkalmazása a monoaminok alkalmazásához képest általában sokkal hatásosabb diszpergáló/detergens tulajdonságú karbonsavszármazékot eredményez, és az így előállított karbonsavszármazékok VI (viszkozitás index) javító hatása is jobb.
Előnyösek az alkilén-poliaminok, elsősorban a polialkilén-poliaminok. Az alkilén-poliaminok olyan (VI) általános képletű vegyületek, amelyek képletében n értéke 1-10; az R3 csoportok jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy legfeljebb 30 szénatomos szénhidrogéncsoport vagy hidroxil- vagy aminocsoporttal helyettesített szénhidrogéncsoport vagy két különböző nitrogénatomon lévő R3 csoport egymáshoz kapcsolódva U csoportot képez, azzal a megkötéssel, hogy legalább az egyik R3 csoport jelentése hidrogénatom; és U jelentése 2-10 szénatomos alkiléncsoport. Az U jelentése előnyösen etilén- vagy propiléncsoport.
Elsősorban azok az alkilén-poliaminok előnyösek, amelyekben mindegyik R3 csoport jelentése hidrogénatom, vagy aminocsoporttal helyettesített szénhidrogén csoport, a legelőnyösebbek pedig az etilén-poliaminok vagy az etilén-poliamin-elegyek. Az n értéke általában
2-7. Ilyen poliaminok a metilén-poliamin, etilén-poli aminok, butilén-poliaminok, propilén-poliaminok, pentilén-poliaminok, hexilén-poliaminok vagy heptilén-poliaminok. Alkalmazhatók az itt felsorolt aminok magasabb homológjai és a rokon amino-(alkil-helyettesített)-piperazin-vegyületek is.
A (B) karbonsavszármazék készítmények előállításához alkalmazható alkilén-poliaminok például az etilén-diamin, trietilén-tetramin, propilén-diamin, trimetilén-diamin, hexametilén-diamin, dekametilén-diamin, hexametilén-diamin, dekametilén-diamin, oktametilén-diamin, di(heptametilén)-triamin, tripropiléntetramin, tetraetilén-pentamin, trimetilén-diamin, pentaetilén-hexamin, di(trimetilén)-triamin, N-(2-aminoetil)-piperazin, l,4-bisz(2-amino-etil)-piperazin. A felsorolt poliaminok két vagy több komponensének kondenzáltatásával előállított magasabb homológok vagy ezeknek a komponenseknek elegyei is alkalmazhatók.
A költségek és a hatásosság szempontjából különösen a fent felsorolt etilén-poliaminok előnyösek. Ilyen poliaminokat ismertetnek részletesen „Diamines and Higher Amines” címmel a The Encyclopedia of Chemical Technology, Second Edition, Kirk and Othmer, Volume 7, pages 27-39, Interscience Publishers, Division Of Jóim Wiley and Sons, 1965 kiadványban.
Ezek a vegyületek a legegyszerűbben úgy állíthatók elő, hogy valamilyen alkilén-kloridot ammóniával reagáltatunk, vagy etilén-imint valamilyen gyűrűnyitó reagenssel, például ammóniával reagáltatunk. A reakciók lejátszhatók alkilén-poliaminok komplex elegyeivel, mint például gyűrűs kondenzációs termékekkel, például piperazinokkal.
A találmányunk szerinti készítményben lévő (B) karbonsavszármazékok előállításához különösen jól alkalmazhatók az elegyek. Azonban tiszta alkilén-poliaminokból is teljesen kielégítő termékek állíthatók elő.
Jól alkalmazhatók a fentiekben ismertetett poliaminelegyek sztrippelésével nyert poliaminelegyek. Ilyenkor az alkilén-poliamin-elegyekből eltávolítják a kis molekulatömegű poliaminokat és illő szennyeződéseket. Az így kapott maradékot általában „poliaminfenéktermék”-nek nevezzük. Az alkilén-poliamin fenéktermék 2 tömeg%nál, általában 1 tömeg%-nál kevesebb 200 °C alatt forró anyagot tartalmaz. A könnyen beszerezhető és jól alkalmazható etilén-poliamin fenéktermék például összesen 2 tömeg%-nál kevesebb dietilén-triamint (DETA) vagy trietilén-tetramint (TETA) tartalmaz. Ilyen etilén-poliamin „E-100” kereskedelmi néven beszerezhető például a texasi Dow Chemical Company of Freeport-tól. Az E100 termék sűrűsége 15,6 °C hőmérsékleten 1,0168, nitrogéntartalma 33,15 tömeg% és viszkozitása 40 °C-on 1,21·10'5 m2/s.
A termék gázkromatográfiás elemzéssel mért Öszszetétele:
könnyű termék (leginkább DETA): 0,93 tömeg%,
TETA: 0,72 tömeg%, tetraetilén-pentamin: 21,74 tömeg%, és pentaetilén-hexamin: 76,61 tömeg%. Alkilén-poliamin fenéktermékek azok a termékek is, amelyek gyűrűs kondenzációs termékeket, mint például piperazint és dietilén-triamin, trietilén-tetramin magasabb analóg vegyületeket tartalmaznak.
Az alkilén-poliamin fenéktermékek amino-reagensként önmagukban vagy egyéb aminokkal, poliaminokkal vagy alkoholokkal vagy ezek elegyeivel keverve reagáltathatók az acilezőszerrel. Az első esetben az amino-reagens lényegében alkilén-poliamin fenéktermékből áll, az utóbbi esetben legalább egy aminoreagens tartalmaz alkilén-poliamin fenékterméket.
HU 209 322 B
A találmányunk szerinti készítmény (B) komponense előállításához a (B—1) acilezőszerrel reagáltatható egyéb (B-2) poliaminokat ismertetnek például a 3 219 666 és 4 234 435 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Az ismertetett aminok a fentebb ismertetett acilezőszerrel való reakciója a találmányunk szerinti (B) karbonsavszármazék képződését eredményezi.
A fentiekben ismertetett (B—1) acilezőreagensek és (B-2) aminovegyületek reagáltatásával előállított (B) karbonsavszármazékok közül megemlítjük az acilezett aminokat, ezen belül az aminsókat, amidokat, imideket, imidazolinokat, valamint ezek elegyét. A karbonsavszármazékok acilezőreagensek és aminovegyületek reagáltatásával való előállítása úgy történik, hogy a reagenseket adott esetben valamilyen, normál állapotban folyadék, lényegében inért, szerves, folyékony oldószer vagy hígító anyag jelenlétében melegítjük. A melegítés 80 °C-tól a bomlási hőmérsékletig (a bomlási hőmérséklet fogalmát a fentiekben meghatároztuk) terjedő hőmérséklettartományban, de általában 100 °C-tól 300 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban megy végbe úgy, hogy az alkalmazott hőmérséklet a bomlási hőmérsékletet ne haladja meg. Az alkalmazott hőmérséklet általában 125-250 °C. Az acilező reagenst és az aminovegyületet olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy egy mól ekvivalens acilezőreagensre 0,5-2 mól ekvivalens aminovegyület jusson.
Mivel a (B—1) acilezőreagensek és a (B-2) aminovegyületek reagáltatása a nagymolekulájú acilezőszerek és aminovegyületek reagáltatása a technika állásából eddig ismert eljárásokkal mehet végbe, a fenti reakciót lejátszathatjuk például a 3 172 892, 3 219 666, 3 272 746 és 4 234 435. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásokkal.
Azt tapasztaltuk, hogy az acilezőreagenseket általában több animocsoportot tartalmazó aminreagensekkel kell reagáltatni ahhoz, hogy a képződő karbonsavszármazék készítmények viszkozitásindex javító hatásúak legyenek. így például a két vagy több primer vagy szekunder aminocsoportot tartalmazó poliaminok alkalmazhatók előnyösen. Azonban, nyilvánvalóan nem mindegyik acilezőreagensekkel reakcióba lépő aminovegyületnek kell több aminocsoportot tartalmaznia. Ennek megfelelően egy és több aminocsoportot tartalmazó aminovegyületelegyek alkalmazhatók.
Eljárhatunk például úgy, hogy az acilezőszert 0,70 és 0,95 ekvivalens mennyiségű amino vegyülettel reagáltatjuk 1 ekvivalens acilezőszerre számítva. Úgy is eljárhatunk, hogy az aminovegyület ekvivalensére az alsó határt 0,75, sőt 0,80-nál választjuk meg, és a felső határt 0,90 vagy 0,95 ekvivalensnél, ugyancsak 1 ekvivalens acilezőszerre számítva. Tehát ha a (B—1) acilezőszer és a (B-2) aminovegyület ekvivalens arányára szűkebb intervallumot kívánunk megadni, akkor azt választhatjuk 0,70 és 0,90 között, vagy 0,75 és 0,90 között, vagy 0,75 és 0,85 között. Bizonyos esetekben az tapasztalható, hogyha az amino vegyület ekvivalens száma 0,75 vagy alacsonyabb, 1 ekvivalens acilezőszerre számítva, akkor a karbonsav-származék, mint diszpergálószer hatékonysága csökken. Úgy is eljárhatunk, hogy az acilezőszer és az amin relatív mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a karbonsav-származék nem tartalmaz szabad karboxilcsoportot.
Egy másik megvalósítási mód szerint egy ekvivalens mennyiségű acilezőszert 1,0-től 1,1- vagy 1,5-ig terjedő ekvivalens mennyiségű aminovegyülettel reagáltatunk. Növekvő mennyiségű aminovegyületet is alkalmazhatunk.
A (B—1) acilezőszerrel reagáltatandó (B-2) aminovegyületek mennyisége a vegyületben lévő nitrogénatom számától és jellegétől is függ. így például egy adott acilezőszerrel való reakcióhoz kevesebb mennyiségű olyan poliamin szükséges, amely egy vagy több -NH2 csoportot tartalmaz, mint olyan poliamin, amelyben ugyanannyi nitrogénatom van, de kevesebb -NH2 csoportot tartalmaz, vagy nincs benne -NH2 csoport. Egy -NH2 csoport imidképződés közben két -COOH csoporttal képes reagálni. Ha az aminovegyületben csak szekunder nitrogénatomok vannak, ezek a NH csoportok egyenként csak egy -COOH csoporttal képesek reagálni. Ennek megfelelően a találmányunk szerinti karbonsavszármazékok előállításához szükséges, az acilezőszerrel reagáltatandó poliamin mennyisége a poliaminban lévő nitrogénatomok számából és típusából (nevezetesen a -NH2, NH és N-csoportokból) könnyen meghatározható.
A (B) karbonsavszármazékok előállításához alkalmazott acilezőszer és aminvegyület relatív mennyisége mellett a találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben lévő karbonsavszármazékok további fontos jellemzője a polialkének Mn és Mw/Mn értéke, valamint az, hogy az acilezőszerben lévő minden ekvivalens tömegű helyettesítő csoportra átlagban legalább 1,3 ekvivalens tömegű szukcincsoport jusson. Ha a (B) karbonsavszármazékok a fentiekben ismertetett tulajdonságokkal rendelkeznek, a találmányunk szerinti kenőolaj készítmények új és a korábbiaknál jobb tulajdonságai a robbanó motorok nagyobb teljesítményét eredményezik.
Az acilezőszer ekvivalens tömegű helyettesítő csoportjára jutó szukcincsoport aránya a reagált elegy a reakció végén a reakcióelegyben jelenlévő polialkén (amit a következőkben ismertetésre kerülő példákban általában szűrletnek vagy maradéknak nevezünk) mennyiségének korrigálásával kapott elszappanosítási számából határozható meg. Az elszappanosítási szám meghatározása az ASTM D-94 eljárással történik. Az elszappanosítási számból a fenti arányt a következő képlettel számoljuk ki:
_ (Mn) (korrigált elszappanosítási szám) y 112,200 - 98 (korrigált elszappanosítási szám)
A korrigált elszappanosítási számot úgy kapjuk, hogy az elszappanosítási számot osztjuk a reagált polialkén tömegének %-os értékével. Például, ha a polialkén 10 tömeg%-a nem reagált, és a szűrlet vagy maradék elszappanosítási száma 95, a korrigált elszappanosítási szám a következő:
95:0,90=105,5
Az acilezőszerek előállítását a következő, 1-3. pél8
HU 209 322 Β dákban, a (B) karbonsavszármazékok előállítását a (B1) - (B-26) példákban ismertetjük. Ezekben a példákban a találmányunk jelenlegi előnyös megvalósítási módjait mutatjuk be.
Acilezőszerek előállítása
1. Példa _
510_tömegrész (0,28 mól) poliizobutént (Mn =
1845; Mw = 5325) és 59 tömegrész (0,59 mól) maleinsavanhidridet felmelegítünk 110 °C-ra. Ezt az elegyet 7 óra alatt felmelegítjük 190 °C-ra, és ezalatt az idő alatt 43 tömegrész (0,6 mól) klórgázt vezetünk be közvetlenül az elegy felszíne alá. Ezután 190-192 ’C hőmérsékleten további 11 tömegrész (0,16 mól) klórgázt vezetünk az elegybe. Ezután a reakcióelegyet 190— 193 ’C hőmérsékleten való melegítéssel és nitrogénnel való kifuvatással sztrippeljük 10 órán keresztül. Az így kapott termék a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer, amelynek ASTM D-94 eljárással meghatározott elszappanosítási ekvivalens száma 87.
2. Példa _
1000 tömegrész (0,495 mól) poliizobutént (Mn =
2020; Mw = 6049) és 115 tömegrész (1,17 mól) maleinsavanhidridet felmelegítünk 110 °C-ra. Ezt az elegyet 6 óra alatt felmelegítjük 184 ’C-ra, és ezalatt az idő alatt 85 tömegrész (1,2 mól) klórgázt vezetünk be közvetlenül a felszín alá. Ezután 184-189 °C hőmérsékleten további 59 tömegrész (0,83 mól) klórgázt vezetünk az elegybe. Ezt követően a reakcióelegyet 186-190 ’C hőmérsékleten való melegítéssel és nitrogénnel való kifuvatással sztrippeljük 26 órán keresztül. Az így kapott termék a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer, amelynek ASTM D-94 eljárással meghatározott elszappanosítási ekvivalens száma 87.
3. Példa _ _
3000 tömegrész poliizobuténhez (Mn = 1696; Mw
- 6594) 80 °C hőmérsékleten, 4,66 óra alatt hozzáadunk, 251 tömegrész klórgázzal előállított poliizobutén-klorid elegyet és 345 tömegrész maleinsavanhidridet 0,5 óra alatt 200 °C-ra melegítünk. A reakcióelegyet 6,33 órán át 200-224 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd vákuumban, 210 ’C hőmérsékleten sztrippeljük és leszűrjük. A szűrlet a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer, amelynek ÁSTM D-94 eljárással meghatározott elszappanosítási ekvivalens száma 94.
(B) Karbonsavszármazékok előállítása
B-l. Példa
10,2 tömegrész (0,25 mólekvivalens) E-100 (Dow Chemical Company of Freeport terméke) molekulánként
3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilénpoliamin-elegyet 138 ’C hőmérsékleten hozzáadunk 113 tömegrész ásványolajat és 161 tömegrész (0,25 mólekvivalens), 1.
példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert tartalmazó elegyhez. Az így kapott reakcióelegyet 2 óra alatt 150 ’C hőmérsékletre melegítjük, és nitrogén átfilvatással sztrippeljük. A reakcióelegyet ezután szűrőanyaggal leszűrjük.
B-2. Példa tömegrész (1,38 mólekvivalens), E-100 molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilén-poliamin-elegyet 140-145 ’C hőmérsékleten, hozzáadunk 1067 tömegrész ásványolaj és 893 tömegrész (1,38 mólekvivalens), 2. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer elegyhez.
Az így kapott reakcióelegyet 3 óra alatt 155 ’C hőmérsékletre melegítjük, és nitrogén átfűvatással sztrippeljük. A reakcióelegyet ezután szűrőanyaggal leszűrjük.
B-3. Példa
1132 tömegrész ásványolaj és 709 tömegrész (1,2 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer elegyhez 200 tömegrész oldott 56,8 tömegrész (1,32 mólekvivalens) piperazint csepegtetünk lassan csepegtető tölcsérből 130-140 ’C hőmérsékleten, körülbelül 4 óra alatt. A reakcióelegyet ezután tovább melegítjük 160 °C-ra a víz eltávozásáig. Ezt követően a reakcióelegyet 160-165 ’C hőmérsékleten tartjuk egy órán át, amjd egy éjszakán át hűtjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 4 órán át. Az elegyhez 270 tömegrész ásványolajat adunk, és szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 65% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 0,65 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti nitrogéntartalom: 0,86 tömeg%).
B-4. Példa
1968 tömegrész ásványolaj és 1508 tömegrész (2,5 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer elegyet felmelegítünk 145 °C-ra, majd 125,6 tömegrész (3,0 mólekvivalens), B-l. példában alkalmazott, kereskedelemben beszerezhető etilén-poliamin-elegyet adunk hozzá 2 óra alatt, miközben a hőmérsékletet 145-150 °C-on tartjuk.
A reakcióelegyet 5,5 órán keresztül 150-152 ’C-on keveijük, és eközben nitrogén átfűvatással sztrippeljük. Az elegyet 150 ’C hőmérsékleten szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 55% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 1,20 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 1,17 tömeg%).
B—5. Példa
4082 tömegrész ásványolaj és 250,8 tömegrész (6,24 mólekvivalens), B-l. példában alkalmazott, kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet felmelegítünk 110 °C-ra, majd 3136 tömegrész (5,2 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert adunk hozzá 2 óra alatt, és eközben a hőmérsékletet 110-120 °C9
HU 209 322 Β on tartjuk, és nitrogén átfuvatással sztrippeljük. Az összes amin hozzáadása után az elegyet 160 °C-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 6,5 órán át, miközben a víz eltávozik. Az elegyet 140 ’C hőmérsékleten szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 55 tömeg% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 1,17 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 1,18 tömeg%).
B-6. Példa
4158 tömegrész ásványolaj és 3136 tömegrész (5,2 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer elegyet 140 °C-ra melegítünk, majd 312 tömegrész (7,26 mólekvivalens), (B—-1) példában alkalmazott, kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet adunk hozzá 1 óra alatt, miközben a hőmérséklet 140-150 ’Cra emelkedik. A reakcióelegyet 2 órán át 150 ’C hőmérsékleten tartjuk, és eközben nitrogén átfiivatással sztrippeljük. Az elegyet ezután 140 ’C hőmérsékleten szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 55 tömeg% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 1,44 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 1,34 tömeg%).
B-7. Példa
4053 tömegrész ásványolaj és 287 tömegrész (7,14 mólekvivalens), B-l. példában alkalmazott kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet felmelegítünk 110 ’C-ra, majd 3075 tömegrész (5,1 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített szukcin-acilezőszert adunk hozzá 1 óra alatt, miközben a hőmérsékletet 110 ’C-on tartjuk. Az elegyet 2 óra alatt 160 ’C-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk további 4 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 150 ’C hőmérsékleten szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 55 tömeg% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 1,33 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 1,36 tömeg%).
B-8. Példa
1503 tömegrész ásványolaj és 1220 tömegrész (2 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer elegyet 110 ’C-ra melegítünk, majd 120 tömegrész (3 mólekvivalens), B-l. példában alkalmazott, kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet adunk hozzá 50 perc alatt. A reakcióelegyet 110 ’C hőmérsékleten keveqük további 30 percig, majd 151 ’C-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 4 órán át. Az elegyet ezután szűrőanyaggal leszűq'ük. A szűrlet a kívánt termék 53,2 tömeg% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 1,44 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 1,49 tömeg%).
B-9. Példa
3111 tömegrész ásványolaj és 844 tömegrész (21 mólekvivalens), B-l. példában alkalmazott, kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet felmelegítünk 140 ’Cra, majd 3885 tömegrész (7,0 mólekvivalens), 1. példában ismertetett eljárással előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert adunk hozzá 1 óra alatt, miközben a hőmérséklet 150 ’C-ra emelkedik. Az elegy hőmérsékletét nitrogén átfiúvatás mellett 150— 155 ’C-on tartjuk 6 órán át, majd 130 ’C-on szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 40 tömeg% olajat tartalmazó, olajos oldata. A termék 3,5 tömeg% nitrogént tartalmaz (az elméleti: 3,78 tömeg%).
B-10. Példa
18,2 tömegrész (0,433 ekvivalens) kereskedelemben beszerezhető, molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilén-poliamin elegyet 140 ’C hőmérsékleten hozzáadunk egy 392 tömegrész ásványolajat és 348 tömegrész (0,52 ekvivalens), 2. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert tartalmazó elegyhez. Az így kapott reakcióelegyet 1,8 óra alatt 150 ’C hőmérsékletre melegítjük, és nitrogén átfuvatással sztrippeljük. A reakcióelegyet ezután szűrjük, a szűrlet a kívánt termék olajos oldata (55 tömeg% olajat tartalmaz).
B-ll. Példa
Egy keverővei, nitrogén bevezető csővel, adagoló tölcsérrel és Dean-Stark visszafolyató hűtővel ellátott lombikba 2483 tömegrész (4,2 ekvivalens), 3. példa szerint előállított acilezőszer és 1104 tömegrész olaj elegyét helyezzük. A keveréket 210 ’C hőmérsékletre melegítjük, és közben lassan nitrogént buborékoltatunk át rajta. Ezután ezen a hőmérsékleten lassan 1 óra alatt hozzáadunk 134 tömegrész (3,14 ekvivalens) etilénpoliamin fenékterméket. A hőmérsékletet 3 órán keresztül 210 ’C-on tartjuk, majd hozzáadunk 3688 tömegrész olajat, amitől a hőmérséklet 115 ’C-ra csökken. A reakcióelegyet 17,5 órán keresztül 138 ’C-on tartjuk, majd diatómaföldön leszűrjük, a szűrlet a kívánt acilezett amin fenéktermék 65 tömeg%-os olajos oldata.
B-12. Példa
3660 tömegrész (6 ekvivalens), az 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból készített acilezőszer és 4664 tömegrész hígító olaj elegyét 110 ’C-ra melegítjük, miközben nitrogént buborékoltatunk át rajta. Ezután a reakcióelegyhez 1 óra alatt hozzáadunk 210 tömegrész (5,25 ekvivalens) kereskedelemben beszerezhető, molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilén-poliamin elegyet, és a reakcióelegyet további 0,5 órán keresztül 110 ’C-on tartjuk. Az elegyet ezután 6 órán keresztül 155 ’C-on tartjuk, s így a vizet eltávolítunk belőle, majd egy szűrletet adunk hozzá, és a reakcióelegyet 150 ’C-on leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék olajos oldata.
B-l 3. Példa
AB-12. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 0,8 ekvivalens 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert 0,67 ekvivalens kereskedelemben beszerezhető etilén10
HU 209 322 B poliaminnal reagáltatunk. Az így kapott termék a kívánt termék 55 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-14. Példa
AB-12. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy poliaminként ekvivalens mennyiségű olyan alkilén-poliamin elegyet használunk, amely 80 tömeg% Union Carbide-féle etilén-poliamin fenékterméket és 20 tömeg% kereskedelemben beszerezhető olyan etilén-poliamin elegyet tartalmaz, amely a dietilén-triamin képletnek felel meg. Ennek a poliamin keveréknek ekvivalens tömege 43,3.
B-15. Példa
AB-13. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy poliaminként olyan elegyet alkalmazunk, amely 80 tömeg% Dow cég által gyártott etilén-poliamin fenékterméket és 20 tömeg% dietilén-triamint tartalmaz. Ennek az amin keveréknek az ekvivalens tömege 41,3.
B-16. Példa
444 tömegrész (0,7 ekvivalens), 1. példa szerint előállított, helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 563 tömegrész ásványi olajat összekeverünk, és a keveréket 140 °C-ra melegítjük, majd hozzáadunk 22,2 tömegrész olyan etilén-poliamin-keveréket, amely a trietilén-tetraamin empirikus képletnek felel meg (0,58 ekvivalens). Az adagolást 1 órán keresztül végezzük, eközben a hőmérsékletet 140 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet 150 ’C-ra melegítjük, és nitrogént buborékoltatunk át rajta 4 órán keresztül, így a vizet eltávolítjuk. Az elegyet ezután segédszűrőn leszűqük 135 °C-on, a kapott szűrlet a kívánt termék 55 tömeg% ásványi olajat tartalmazó olajos oldata.
5-77. Példa
422 tömegrész (0,7 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 188 tömegrész ásványi olajat összekeverünk, és a keveréket 210 °C-ra melegítjük, majd hozzáadunk 22,1 tömegrész (0,53 ekvivalens) Dow cég által gyártott etilén-poliamin fenéktermék kereskedelmi elegyet. Az adagolás 1 órán keresztül tart, közben az elegyen nitrogént buborékoltatunk át. A reakcióelegy hőmérsékletét ezután 210-216 °C-ra növeljük, és az elegyet ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán keresztül. Ezután 625 tömegrész ásványi olajat adunk az elegyhez, amelyet 17 órán keresztül 135 °C-on tartunk, majd leszűrjük. A kapott szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-18. Példa
AB-17. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy poliaminként kereskedelemben beszerezhető, molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilén-poliamin elegyet alkalmazunk. Ennek az amin elegynek az ekvivalens tömege 42.
B-19. Példa
414 tömegrész (0,7 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 183 tömegrész ásványi olajat összekeverünk, a keveréket 210 °C-ra melegítjük, és hozzáadunk 20,5 tömegrész (0,49 ekvivalens) kereskedelemben beszerezhető, molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilén-poliamin elegyet. Az adagolást 1 órán keresztül végezzük, közben a hőmérsékletet 210-217 ’Con tartjuk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet további 3 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, és közben nitrogént buborékoltatunk át rajta, valamint hozzáadunk 612 tömegrész ásványolajat. Az elegyet 1 órán keresztül 145-135 ’C közötti hőmérsékleten tartjuk, majd 17 órán keresztül 135 ’C-on. A reakcióelegyet forrón leszűqük, a szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-20. Példa
414 tömegrész (0,71 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert, és 184 tömegrész ásványolajat összekeverünk. A reakcióelegyet 80 ’C-ra melegítjük, és hozzáadunk 22,4 tömegrész (0,534 ekvivalens) melamint. Az elegyet 2 óra alatt 160 ’C hőmérsékletre melegítjük, majd 5 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk. Éjszakán keresztül hagyjuk lehűlni, majd az elegyet ismét 170 ’C-ra melegítjük 2,5 óra alatt, majd 1,5 óra alatt 215 ’C-ra. A reakcióelegyet ezután 4 órán keresztül 215 ’C hőmérsékleten, majd 6 órán keresztül 220 ’C hőmérsékleten tartjuk. Egy éjszakán át a reakcióelegyet hagyjuk lehűlni, majd 150 ’C hőmérsékleten leszűrjük segédszűrőn át. A szűrlet a kívánt tennék 30 tömeg% ásványolajat tartalmazó olajos oldata.
5-27. Példa
414 tömegrész (0,71 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 184 tömegrész ásványolajat összekeverünk, és a keveréket 210 ’C-ra melegítjük, majd hozzáadunk 21 tömegrész (0,53 ekvivalens) olyan kereskedelemben beszerezhető etilén-poliamin elegyet, amely a tetraetilén-pentamin empirikus képletnek felel meg. Az adagolást fél óra alatt fejezzük be, közben a hőmérsékletet 210-217 ’C-on tartjuk. A poliamin adagolás befejezése után a reakcióelegyet 3 órán keresztül nitrogén átfüvatás közben 210 cc-on tartjuk. Ezután az elegyhez 613 tömegrész ásványolajat adunk, és a reakcióelegyet 17 órán keresztül 135 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% ásványolajat tartalmazó olajos oldata.
B—22. Példa
414 tömegrész (0,71 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített acilezőszer és 183 tömegrész ásványolaj elegyét 210 ’C-ra melegítjük, és hozzáadunk 18,3 tömegrész (0,44 ekvivalens) Dow cég által gyártott etilén-amin fenékterméket. Az adagolást 1 órán keresztül végezzük nitrogén átfüvatás közben. A reakcióelegyet ezután 15 perc alatt 210-217 ’C hőmérsékletre melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk
HU 209 322 B órán keresztül. Ekkor további 608 tömegrész ásványolajat adunk hozzá, és 17 órán keresztül 135 °C hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyet ezután 135 °C-on szűrőanyaggal leszűrjük, a szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-23. Példa
A B-22. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy etilén-amin fenéktermék helyett ekvivalens mennyiségű kereskedelemben beszerezhető, molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó etilénpoliamin elegyet alkalmazunk.
B-24. Példa
422 tömegrész (0,70 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 190 tömegrész ásványolajat összekeverünk, majd a reakcióelegyet 210 ’C-ra melegítjük, és 1 óra alatt, nitrogén átfuvatás közben hozzáadunk 26,75 tömegrész (0,636 ekvivalens) Dow cég által gyártott etilén-amin fenékterméket. Az etilén-amin adagolás befejezése után a reakcióelegyet 4 órán keresztül 210-215 °C hőmérsékleten tartjuk, majd keverés közben hozzáadunk 632 tömegrész ásványolajat. A reakcióelegyet 17 órán keresztül 135 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd szűrőanyaggal feszüljük. A szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-25. Példa
468 tömegrész (0,8 ekvivalens), 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 908,1 tömegrész ásványolaj elegyét 142 °C hőmérsékletre melegítjük, és 1,5-2 óra alatt hozzáadunk 28,63 tömegrész (0,7 ekvivalens) Dow cég által gyártott etilén-amin fenékterméket. A reakcióelegyet további 4 órán keresztül, 142 ’C hőmérsékleten keverjük, majd feszüljük. A szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
B-26. Példa
2653 tömegrész 1. példa szerint előállított helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer és 1186 tömegrész ásványolaj elegyét 210 ’C hőmérsékletre melegítjük, majd 1,5 óra alatt hozzáadunk 154 tömegrész Dow cég által gyártott etilén-amin fenékterméket. Az adagolás közben a hőmérsékletet 210215 ’C között tartjuk. A reakcióelegyet további 6 órán keresztül 215-220 ’C közötti hőmérsékleten tartjuk, majd 210 ’C-on hozzáadunk 3953 tömegrész ásványolajat. A reakcióelegyet ezután 17 órán keresztül nitrogén átfuvatás közben 135-128 ’C-on tartjuk, majd melegen szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt termék 65 tömeg% olajat tartalmazó olajos oldata.
(A) Dialkil-ditio-foszforsav fémsók
A találmány szerinti kenőolaj készítmények 0,055 tömeg% dialkil-ditiofoszforsav fémsó keveréket tartalmaznak, ahol egy vagy több dialkil-ditiofoszforsavban az egyik (A-l) alkilcsoport izopropil- vagy szekunder butilcsoport, a másik alkilcsoport (A-2) legalább 5 szénatomot tartalmaz, és legalább 20 mól% az összes (A)-ban jelenlevő alkilcsoportokból izopropilcsoport, szekunder butilcsoport vagy ezek keveréke, azzal a megkötéssel, hogy amikor a kenőolaj készítményekben kevesebb, mint 2,5 tömeg% (B) komponens van, akkor a (A) alkilcsoportok legalább 25 mól%-a izopropilcsoport, szekunder-butilcsoport vagy ezek keveréke.
Egy másik esetben a kenőolaj készítmények olyan dialkil-ditio-foszforsav férasó keveréket tartalmaznak, ahol legalább az egyik ditiofoszforsavban az egyik alkilcsoport (A-l) izopropil- vagy szekunder butilcsoport és a másik alkilcsoport (A-2) legalább 5 szénatomot tartalmaz, és a kenőolaj készítmény legalább 0,05 tömeg% (A) komponensből származó izopropilcsoportot, szekunder butilcsoportot vagy ezek keverékét tartalmazza, azzal a megkötéssel, hogy az olajkészítmény legalább 0,06 tömeg% (A) komponensből származó izopropil- és/vagy szekunder butilcsoportot tartalmaz, amikor a kenőolaj készítmény kevesebb, mint 2,5 tömeg% (B) komponenst tartalmaz. Egy másik esetben a találmány szerinti kenőolaj készítmény legalább 0,08 tömeg% (A) komponensből származó izopropil- és/vagy szekunder butilcsoportot tartalmaz.
Az olajban lévő, vagy az olajhoz adandó (A) komponensből származó izopropil- vagy szekunder butilcsoportok mennyiségét a következő képlettel lehet kiszámítani:
izopropil vagy szekunder-butil-csoportok tömeg%-a = =Ptömeg%-a az olajban x 2(43*) vagy 57*) x izopropil- vagy szekunder-butilcsoportok mól%-a
31*
100 az (A) alkil keverékben *43 egy izopropil-csoport molekulatömege *57 egy szekunder-butilcsoport molekulatömege *31 a foszfor atomtömege
Az (A) keverékben lévő dialkil-ditio-foszforsavfémsó a (VII) általános képlettel jellemezhető, ahol R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül legalább 3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, M jelentése fématom és n az M vegyértékével megegyező egész szám.
Az (A) keverékben lévő sók körül legalább egyben R1 jelentése izopropil- vagy szekunder-butil-csoport és
R2 jelentése legalább 5 szénatomos alkilcsoport. Az (A) keverékben lévő összes alkilcsoportokból legalább 20 mól% izopropilcsoport, szekunder-butil-csoport vagy ezek keveréke.
A (VII) általános képletű ditiofoszfátban R1 és R2 alkilcsoportok közül példaként megemlítjük az izopropil-, izobutil-, η-butil-, szek-butil-csoportot, a különböző amilcsoportokat, az η-hexil-, a metil-izobutil-karbinil-, a heptil-, a 2-etil-hexil-, a diizobutil-, az izooktil-, a nonil-, a behenil-, a decil-, a dodecil- vagy a tridecilcsoportot.
HU 209 322 Β
Azok a ditíofoszforsavak, amelyekből a találmány szerint alkalmazható fémsók előállíthatok, jól ismertek. Ilyen dialkil-ditiofoszforsavak és fémsóik, valamint az eljárás ezen savak és sóik előállítására ismert például a 4 263 150, a 4 289 635, a 4 308 154 és a 4 417 990 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból.
A ditiofoszforsavakat úgy állítják elő, hogy egy foszforpentaszulfidot alkohollal, fenollal, alkohol keverékkel vagy alkohol és fenol keverékével reagáltatunk. A reakcióban 4 mól alkohol vagy fenol reagál 1 mól foszfor-pentaszulfiddal, a reakciót 50 és 200 ’C közötti hőmérsékleten lehet előnyösen elvégezni. Az 0,0-di-n-hexil-ditiofoszforsav előállításához tehát foszfor-pentaszulíidot reagáltatunk 4 mól n-hexil-alkohollal 100 ’C körüli hőmérsékleten 2 órán keresztül. Hidrogén-szulfid szabadul fel, és a maradék a kívánt sav. Ennek a savnak a fémsóját fém-oxiddal való reagáltatással állítjuk elő. Elegendő a két reagens egyszerű összekeverése és melegítése, a reakció végbemegy, és a kapott termék elegendően tiszta a találmány szerinti felhasználáshoz.
A dialkil-ditiofoszforsav fémsók körül, amelyeket a találmányunk szerint előnyösen alkalmazhatunk, megemlítjük az I csoportba tartozó fémsókat, a II csoportba tartozó fémsókat, az alumíniummal, ólommal, ónnal, molibdénnel, mangánnal, kobalttal és nikkellel alkotott sókat. Előnyösek a II csoportba tartozó fémek, az alumínium, az ólom, a vas, a kobalt, az ón, molibdén-, mangán-, nikkel- és a rézsók. Különösen előnyösek a cink- és rézsók. A fémsók előállításához a savval való reakcióhoz előnyös fémvegyületek közül megemlítjük a lítium-oxidot, lítium-hidroxidot, nátrium-hidroxidot, nátrium-karbonátot, kálium-hidroxidot, kálium-karbonátot, ezüst-oxidot, magnézium-oxidot, magnéziumhidroxidot, kalcium-oxidot, cink-hidroxidot, stroncium-hidroxidot, kadmium-oxidot, kadmium-hidroxidot, bárium-oxidot, alumínium-oxidot, vas-karbonátot, rézhidroxidot, ólom-hidroxidot, ón-butilátot, kobalt-hidroxidot, nikkel hidroxidot, vagy a nikkel karbonátot.
Bizonyos esetekben előnyös kis mennyiségű egyéb komponens, például fém-acetát vagy ecetsav hozzáadása a fémtartalmú reagenssel együtt, így a reakció könnyebben lezajlik, és jobb minőségű termék képződik. Példaként megemlítjük az 5 tömeg% cink-acetát alkalmazását a megfelelő mennyiségű cink-oxiddal együtt. így könnyebben keletkezik a cink-ditiofoszfát.
Különösen előnyös fém-ditiofoszfátok állíthatók elő olyan ditiofoszforsavakból, amelyek foszfor-pentaszulfíd és alkohol keverék reakciójával készül. Ezen kívül az ilyen keverékek alkalmazása lehetővé teszi, hogy olcsóbb alkoholokat használunk fel, amelyekkel önmagában nem lehetne olajban oldható ditiofoszforsavat előállítani. Például izopropíl- és hexil-alkohol keverékből nagyon hatásos olajban oldható fém-ditiofoszfát állítható elő. Ugyanezen ok miatt a ditiofoszforsav keverékeket is reagáltathatjuk fém vegyületekkel, és így olcsóbb, olajban oldható sókat állíthatunk elő.
Az alkohol keverékek közül példaként megemlítjük a különböző primer alkoholok keverékét, a különböző szekunder alkoholok keverékét és a primer és szekunder alkoholok keverékét. Az ilyen előnyös keverékek közül megemlítjük az izopropil-alkohol és izoamil-alkohol keverékét. Az izopropil-alkohol és izooktil-alkohol keverékét, szekunder butil-alkohol és izooktil-alkohol keverékét, n-butil-alkohol és n-oktanol keverékét, az n-pentanol és a 2-etil-l-hexanol keverékét, az izobutil-alkohol és az n-hexanol keverékét, az izobutil-alkoholt és az izoamilalkohol keverékét, az izopropil-alkohol és a 2-metil-4pentanol keverékét, az izopropanol és a szekunder-butilalkohol keverékét, az izopropil-alkohol és az izooktil-alkohol keverékét, az izopropil-alkohol, n-hexil-alkohol és az izooktil-alkohol keverékét.
A találmányunk szerinti készítmény (A) komponensében a ditiofoszforsav sók közül egy vagy több tartalmaz egy (A—19) alkil-csoportot, amely izopropíl- vagy szekunder-butil-csoport, valamint egy (A-2) alkil-csoportot, amely legalább öt szénatomot tartalmaz. Ezeket a savakat a megfelelő alkoholok keverékéből állítjuk elő.
Az alkohol keverékek közül, amelyeket a találmányunk szerinti készítményben használt ditíofoszforsavak előállítására használunk, megemlítjük az izopropil-alkoholok vagy a szekunder-butíl-alkoholok keverékét, vagy az izopropíl- és szekunder-butil-alkohol keveréket, valamint egy vagy több 5-13 szénatomos primer vagy alifás alkoholt. Előnyösen az alkohol keverék legalább 20, 25 vagy 30 mól% izopropíl- és/vagy szekunder-butíl-alkoholt tartalmaz, és tartalmaz 20-90 mól% izopropíl- vagy szekunder-butil-alkoholt. Előnyös, ha az alkohol keverék 30-60 mól% izopropil-alkoholt tartalmaz, és a többi egy vagy több primer alifás alkohol.
A primer alkoholok közül, amelyek az alkohol keverékben alkalmazhatók, megemlítjük az n-amil-alkoholt, az izoamil-alkoholt, az n-hexil-alkoholt, a 2-etil1-hexil-alkoholt, az izooktil-alkoholt, a nonil-alkoholt, a decil-alkoholt, a dodecil-alkoholt vagy a tridecil-alkoholt. A primer alkoholok tartalmazhatnak különböző szubsztítuenseket, például halogénatomokat is. Az alkohol keverékek közül példaként megemlítjük az izopropil- és 2-etil-l-hexil-alkoholkeverékét, az izopropilés izooktil-alkohol keverékét, az izopropíl- és decil-alkohol keverékét, azizopropil- és dodecil-alkohol keverékét, valamint az izopropíl- és tridecil-alkohol keverékét. Előnyös, ha a primer alkohol 6-13 szénatomot tartalmaz, és az előállított ditiofoszforsavban az 1-foszfor-atomra eső szénatom szám legalább 9.
Az alkoholok keverékének (például izopropil-alkohol és R2OH általános képletű alkohol keverékének) a foszfor-pentaszulfiddal való reagáltatásából keletkező ditiofoszforsav készítmény tulajdonképpen három vagy több ditiofoszforsav statisztikai keveréke. Ezt a következő képletekkel ábrázolhatjuk:
iPrO \ PSSH, R2O^ iPrO X PSSH; és iPrO''
R2O\ R2OX PSSH
A találmányunk értelmében előnyös úgy megválasztani a két vagy több foszfor-pentaszulfiddal reagáló alkohol mennyiségét, hogy olyan keveréket kapjunk,
HU 209 322 B amelyben a domináló ditiofoszforsav olyan sav, amely egy izopropilcsoportot és egy szekunder izobutilcsoportot tartalmaz, valamint egy legalább 5 szénatomos primer vagy szekunder alkilcsoportot. A három ditiofoszforsav relatív mennyisége a statisztikai elegyben részben függ az alkoholok relatív mennyiségétől, valamint szférikus hatásoktól.
A következőkben példákban illusztráljuk az izopropil-alkoholt mint egyik keverék-komponenst tartalmazó alkohol-keverékből előállított fém ditiofoszfátok előállítását.
A-l. Példa
Ditiofoszforsav keveréket állítunk elő 6 mól 4-metil2-pentanol és 4 mól izopropil-alkohol keverékének foszfor-pentaszulfiddal való reagáltatásával. A ditiofoszforsavat ezután cinkoxid olajos szuszpenziójával reagáltatjuk. A cink-oxid mennyisége a szuszpenzióban 1,08-szorosa az elméleti mennyiségnek, amely a ditiofoszforsav teljes semlegesítéséhez szükséges. A cink ditiofoszfát keverék olajos oldata (10 tömeg% olajban) 9,5 tömeg% foszfort, 20,0 tömeg% ként és 10,5 tömeg% cinket tartalmaz.
A-2. Példa
Ditiofoszforsav keveréket állítunk elő finoman porított foszfor-pentaszulfid és 692 tömegrész (11,3 mól) izopropil-alkoholt és 1000 tömegrész (7,69 mól) izooktanolt tartalmazó alkoholelegy reagáltatásával. Az így kapott ditio-foszforsav savszáma 178-196, és 10,0 tömeg% foszfort és 21,0 tömeg% ként tartalmaz. Ezt a ditio-foszforsavat ezután cink-oxid olajos szuszpenzióval reagáltatjuk. Az olajos szuszpenzióban lévő cink-oxid mennyisége 1,1-szerese a ditiofoszforsav savszámból számított elméleti ekvivalens mennyiségnek. Az így kapott olajos cinksó oldat 12 tömeg% olajat, 8,6 tömeg% foszfort, 18,5 tömeg% ként és 9,5 tömeg% cinket tartalmaz.
A-3. Példa
Ditiofoszforsavat állítunk elő 1560 tömegrész (12 mól) izooktíl-alkohol és 180 tömegrész (3 mól) izopropil-alkohol és 756 tömegrész (3,4 mól) foszforpentaszulfid reagáltatásával. A reakció lejátszatását úgy végezzük, hogy az alkoholelegyet 55 °C-ra melegítjük, majd 1,5 óra alatt hozzáadjuk a foszfor-pentaszulfidot, mialatt a hőmérsékletet 60-75 ’C-on tartjuk. Az összes foszfor-pentaszulfid hozzáadása után az elegyet keverés mellett, 70-75 °C-on melegítjük további egy órán át, majd szűrőanyag segítségével feszüljük.
Egy reaktorba 282 tömegrész (6,87 mól) cink-oxidot és 278 tömegrész ásványolajat töltünk. A cink-oxid szuszpenzióhoz 30 perc alatt 2305 tömegrész (6,28 mól) a) pont szerint előállított ditio-foszforsavat töltünk, miközben az exoterm reakció hatására az elegy hőmérséklete 60 °C-ra melegszik. Az elegy hőmérsékletét ezután 80 °C-ra emeljük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. Ezt követően az elegyet 100 °C-on, 780 Pa nyomáson sztrippeljük, majd szűrőanyag segítségével kétszer leszűqük. A szűrlet a kívánt cinksó olajos oldata, amely 10 tömeg% olajat, 7,07 tömeg% cinket (elméleti: 7,40 tömeg%); 7,21 tömeg% foszfort (elméleti: 7,06 tömeg%); és 15,64 tömeg% ként (elméleti: 14,57 tömeg°/o) tartalmaz.
A-4. Példa
Egy reaktorba betöltünk 396 tömegrész (6,6 mól) izopropil-alkoholt, és 1287 tömegrész (9,9 mól) izooktil-alkoholt, és az elegyet keverés mellett 59 ’C-ra melegítjük. Ezután nitrogénáramban 833 tömegrész (3,75 mól) foszfor-pentaszulfidot adunk az elegyhez. A foszforpentaszulfid adagolást 2 óra alatt, 59-63 ’C hőmérsékleten folytatjuk le. Ezt követően az elegyet 4563 ’C hőmérsékleten, 1,45 órán át keverjük, majd leszűrjük. A szűrlet ditio-foszforsav keverék.
Egy reaktorba betöltünk 312 tömegrész (7,7 mólekvivalens) cink-oxidot és 580 tömegrész ásványolajat. Az elegyhez ezután szobahőmérsékleten való keverés mellett 2287 tömegrész (6,97 mólekvivalens), fentiek szerint előállított ditio-foszforsavat adunk 1,26 óra alatt, miközben az exoterm reakció hatására az elegy hőmérséklete 54 ’C-ra emelkedik. Az elegyet 78 ’C-ra melegítjük, és 78-85 ’C hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. Ezután az elegyet 100 ’C hőmérsékleten, 2500 Pa nyomáson sztrippeljük. A maradékot szűrőanyag segítségével leszűrjük, és így a kívánt cinksó olajos oldatát kapjuk, amely
19,2 tömeg% olajat, 7,86 tömeg% cinket, 7,76 tömeg% foszfort és 14,8 tömeg% ként tartalmaz.
A-5. Példa
A C-4. példában ismertetett eljárást folytatjuk le azzal a különbséggel, az izopropil-alkohol és az izooktil-alkohol mólaránya 1:1. így olyan ditio-foszforsavcinksót olajos oldatot kapunk, amely 10 tömeg% olajat, 8,96 tömeg% cinket, 8,49 tömeg% foszfort és 18,05 tömeg% ként tartalmaz.
A-6. Példa
A C-4. példában ismertetett eljárást folytatjuk le és ditio-foszforsav keveréket állítunk elő 520 tömegrész (4 mól) izooktil-alkoholt és 360 tömegrész (6 mól) izopropil-alkoholt tartalmazó alkoholelegy és 504 tömegrész (2,27 mól) foszforpentaszulfid alkalmazásával. A cinksót úgy állítjuk elő, hogy 116,3 tömegrész ásványolajban szuszpendált 141,5 tömegrész (3,44 mól) cinkoxidot 950,8 tömegrész (3,20 mól), fentiek szerint előállított ditio-foszforsawal reagáltatunk. így a kívánt cinksó olajos oldatát kapjuk, amely 10 tömeg% olajat, 9,36 tömeg% cinket, 8,81 tömeg% foszfort és 18,65 tömeg% ként tartalmaz.
A-7. Példa
520 tömegrész (4 mól) izooktil-alkohol és 559,8 tömegrész (9,33 mól) izopropil-alkohol elegyet felmelegítünk 60 ’C-ra, és közben, keverés mellett 672,5 tömegrész (3,03 mól) foszfor-pentaszulfidot adagolunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet 60-65 ’C hőmérsékleten tartjuk 1 órán át, és leszűrjük. A szűrlet a kívánt ditio-foszforsav.
199,6 tömegrész (4 mól) cink-oxid és 144,2 tömegrész ásványolaj összekeverésével olajos szuszpenziót
HU 209 322 B állítunk elő, majd 1145 tömegrész, fentiek szerint előállított ditio-foszforsav keveréket adagolunk hozzá, mialatt a hőmérsékletet 70 °C-on tartjuk. Az összes sav beadagolása után az elegyet 80 ’C-on melegítjük 3 órán át. A reakcióelegyből a vizet 110 ’C hőmérsékleten való sztrippeléssel távolítjuk el. Ezután a reakcióelegyet szűrőanyag segítségével leszűqük. A kapott szűrlet a kívánt termék olajos oldata, amely 10 tömeg% ásványolajat, 9,99 tömeg% cinket, 19,55 tömeg% ként és 9,33 tömeg% foszfort tartalmaz.
A-8. Példa
Ditio-foszforsavat állítunk elő a C-4. példában ismertetett eljárással 260 tömegrész (2 mól) izooktilalkohol, 480 tömegrész (8 mól) izopropil-alkohol és 504 tömegrész (2,27 mól) foszfor-pentaszulfid alkalmazásával. 1094 tömegrész (3,84 mól) ditio-foszforsavat 181 tömegrész (4,41 mól) cink-oxidot és 135 tömegrész ásványolajat tartalmazó szuszpenzióhoz 30 perc alatt. Az elegyet 80 °C-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. Ezt követően az elegyet 100 ’C hőmérsékleten, 2500 Pa nyomáson sztrippeljük, majd szűrőanyaggal kétszer leszűrjük. így a cinksó olajos oldatát kapjuk, amely 10 tömeg% olajat, 10,06 tömeg% cinket, 9,04 tömeg% foszfort és 19,2 tömeg% ként tartalmaz.
A találmány szerinti készítményben (A) komponensként alkalmazható ditiofoszfátok előállítását a következőkben táblázatosán illusztráljuk. Az A-9. - A13. példáig olyan alkohol keverékből indulunk ki, amelyeket a kívánt sók előállításánál használunk, a A-14 A-20. példákban alkoholt alkalmazunk önmagában, vagy egyéb alkohol keverékeket. Valamennyi példában a A-l. példában leírtak szerint járunk el.
Táblázat
A komponens: fém ditiofoszfát t\
R'CH
J^PSS —M r2o-
Példa száma R1 R2 M n
A-9 (izopropil + izooktil) (1:1) tömegarány Ba 2
A-10 (izopropil + 4-metil2-pentil) (40:60) mólarány Cu 2
A-ll (szek-butil + izoamil) (65:35) mólarány Zn 2
A-12 (izopropil + 2-etil-hexil) (40:60) mólarány Zn 2
A-13 (izopropil + dodecilfenil) (40:60) mólarány Zn 2
A-14 n-nonil n-nonil Ba 2
A-l 5 ciklohexil ciklohexil Zn 2
Példa száma R1 R2 M n
A-16 izobutil izobutil Zn 2
A-17 hexil hexil Ca 2
A-l 8 n-decil n-decil Zn 2
A-19 4-metil-2-pentil 4-metil-2-pentil Cz 1
A-20 (n-butil + dodecil) (1:1) tömegarány Zn 2
A találmány szerinti kenőolaj készítményekben ugyancsak alkalmazhatók ditiofoszfát additívként fémditiofoszfátok epoxiddal alkotott adduktjai. Ilyen adduktot előnyösen készíthetünk ha fém-ditiofoszfátként cink-ditiofoszfátot alkalmazunk. Epoxidként alkalmazhatunk alkilén-oxidokat vagy aril-alkilén-oxidokat. Az aril-alkilén-oxidok közül példaként megemlítjük a sztirol-oxidot, a para-etil-sztirol-oxidot, az alfa-metil-sztirol-oxidot, a 3-béta-naftil-l,l,3-butilén-oxidot, az mdodecil-sztirol-oxidot és a para-klór-sztirol-oxidot. Az alkilénoxidok közül megemlítjük a rövidszénláncú alkilén-oxidokat, amelyekben az alkiléncsoport legfeljebb 8 szénatomot tartalmaz. Az ilyen rövidszénláncú alkilénoxidok közül példaként megemlítjük az etilénoxidot, a propilén-oxidot, az 1,2-butén-oxidot, a trimetilén-oxidot, a tetrametilén-oxidot, a butadién-monoepoxidot, az 1,2-hexén-oxidot és az epiklórhidrint. Egyéb epoxidok is alkalmazhatók, például a butil-9,10epoxi-sztearát, epoxilált szójababolaj, epoxilált tungolaj és epoxilált sztirol-butadién-kopolimer.
Az adduktot úgy állíthatjuk elő, hogy egyszerűen összekeveqük a fém-ditiofoszfátot és az epoxidot. A reakció általában exoterm, és tág hőmérséklet határok között lejátszódik, így 0 és 300 ’C között. Mivel azonban a reakció exoterm, előnyösebb az egyik reagenst, általában az epoxidot, kis mennyiségekben adagolni a másik reagenshez, ily módon kézben lehet tartani a reakció hőmérsékletét. A reakciót oldószerben is elvégezhetjük, például benzolban, ásványi olajban, benzinben vagy n-hexénben.
Az addukt kémiai szerkezete nem ismeretes. A találmányunk szerinti készítményben előnyösen alkalmazhatók az olyan adduktok, amelyek 1 mól ditiofoszfát és 0,25-5 mól, előnyösen 0,25-0,75 mól, még előnyösebben 0,25-0,5 mól rövidszénláncú aliklén-oxid, előnyösen etilén-oxid vagy propilén-oxid reakciójával állítunk elő.
A következőkben az ilyen adduktok előállítását példákkal is illusztráljuk.
A-21. Példa
Egy reaktorba 2365 tömegrész (3,33 mól) C-2. példa szerint előállított cink-ditiofoszfátot helyezünk, és szobahőmérsékleten keveqük. Közben hozzáadunk 38,6 tömegrész (0,67 mól) propilén-oxidot. A reakció exoterm, 24-31 ’C közé emelkedik a hőmérséklet. A reakcióelegyet 3 órán keresztül 80-90 ’C-on tartjuk, majd vákuumban 101 ’C hőmérsékleten, 9,3 mbar nyomáson az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot leszűqük, és a szűrlet a kívánt só 11,8 tömeg% olajat tartalmazó olajos olda15
HU 209 322 Β ta, amely 17,1 tömeg% ként, 8,17 tömeg% cinket és 7,44 tömeg% foszfort tartalmaz.
A-22. Példa
394 tömegrész 7 tömeg% foszfort tartalmazó cinkdioktil-ditiofoszfáthoz 75-85 ’C hőmérsékleten hozzáadunk 20 perc alatt 13 tömegrész propilén-oxidot (így 1 mól cink-ditiofoszfátra 0,5 mól propilén-oxidot számítunk). A keveréket 82-85 ’C hőmérsékleten melegítjük 1 órán keresztül, majd leszűrjük. 399 tömegrészszűrletet kapunk, amely 6,7 tömeg% foszfort, 7,4 tömeg% cinket és 4,ltömeg% ként tartalmaz.
Az egyik előnyös megvalósítás szerint a találmány szerinti kenőolaj készítmények (A) komponensként használható fém diszénhidrogén ditiofoszfát keverék legalább egy diszénhidrogén ditiofoszfátot tartalmaz, ahol R1 jelentése izopropilcsoport vagy szekunder butilcsoport, és a másik szénhidrogén csoport R2 legalább 5 szénatomot tartalmaz és primer alkoholból származik. Az egyik megvalósítási módban R1 jelentése izopropil vagy szekunder butilcsoport és R2 jelentése egy legalább 5 szénatomot tartalmazó szekunder alkoholból származó csoport. Egy másik megvalósítás szerint a fémsók előállításához használt diszénhidrogén ditiofoszforsavakat úgy állítjuk elő, hogy foszforpentaszulfidot alifás alkohol keverékkel reagáltatjuk, ahol az alkohol legalább 20 mól% izopropil-alkoholt tartalmaz. Általában az ilyen keverékek legalább 25 vagy 30 mól% izopropil-alkoholt tartalmaznak. A keverékben a többi alkohol lehet primer vagy szekunder alkohol, amely 5 szénatomnál többet tartalmaz. Bizonyos felhasználási területeken, például személygépkocsi forgattyúház olaja céljára előnyös az olyan fém ditiofoszfátok alkalmazása, amelyeket izopropil-alkohol és egy másik szekunder alkohol (például 4-metil-2-pentanol) keverékéből állítunk elő. Ezeknél a felhasználási területeknél jobb eredményt kapunk (például kopásállóságot), ha a ditiofoszforsavat izopropil-alkohol és egy primer alkohol, például izooktil-alkohol keverékéből állítjuk elő.
A találmány szerinti kenőolaj készítmények ditiofoszfát adalékaként ugyancsak előnyösek olyan kevert fémsók, amelyek a) egy vagy több (VII) általános képletű, fentebb definiált és példákon keresztül is bemutatott ditiofoszforsavból, és b) egy vagy több alifás vagy aliciklusos karbonsavból állnak. A karbonsav lehet egy vagy többértékű sav, általában 1-3, előnyösen 1 karboxicsoportot tartalmaz. A karbonsav 2—40, előnyösen 2-20, még előnyösebben 5-20 szénatomot tartalmaz. Előnyösek az olyan karbonsavak, amelyek az R3COOH általános képlettel jellemezhetők, ahol R3 jelentése alifás vagy aliciklusos szénhidrogén alapú csoport, előnyösen olyan, amely nem tartalmaz acetilénes telítetlenséget. Megfelelő savak közül példaként megemlítjük a butánsavat, pentánsavat, hexánsavat, oktánsavat és az eikozánsavat, valamint az olefines savakat, így az oleinsavat, linoleinsavat és linolénsavat, valamint a linoleinsav dimert. Leggyakrabban R3 jelentése telített alifás csoport, előnyösen elágazó szénláncú alkilcsoport, például izopropil- vagy 3-heptil-csoport. A polikarbonsavak közül példaként megemlítjük a borostyánkősavat, az alkil- és alkenilcsoporttal helyettesített borostyánkősavat, az adipinsavat, a szebacinsavat és a citromsavat.
A kevert fémsókat úgy állíthatjuk elő, hogy egy ditiofoszforsav fémsót összekeverünk egy karbonsav fémsóval a kívánt arányban. A ditiofoszforsav és a karbonsav só ekvivalens aránya 0,5:1 - 400:1 közötti. Előnyösen ez az arány 0,5:1 - 200:1 közötti. Még előnyösebben ez az arány 0,5:1 - 100:1 közötti, ugyancsak előnyösen 0,5:1 - 50:1 közötti, és legelőnyösebben 0,5:1 - 20:1 közötti. Ez az arány lehet továbbá 0,5:1 -4,5:1 közötti, előnyösen 2,5:1 -4,25:1 közötti. Ebből a célból a ditiofoszforsav ekvivalens tömegét úgy számítjuk ki, hogy a molekulatömegét elosztjuk a benne lévő -PSSH csoportokkal, a karbonsav ekvivalens tömegét pedig úgy számítjuk ki, hogy a molekulatömegét elosztjuk a benne lévő karboxicsoportok számával.
A találmány szerint alkalmazott kevert fémsókat ugyancsak előnyösen állíthatjuk elő úgy, hogy keveréket készítünk a savakból a kívánt arányban, és a sav keveréket reagáltatjuk a megfelelő fémtartalmú bázissal. Ha ezt az eljárást alkalmazzuk, akkor gyakran lehetséges egy olyan sót előállítani, amely a jelenlévő sav ekvivalens számához képest feleslegben tartalmazza a fémet, olyan kevert fémsókat, amelyek 2 ekvivalens vagy gyakrabban 1,5 ekvivalens fémet tartalmaznak 1 ekvivalens savra számítva. A fém ekvivalens értéke ebből a szempontból atomsúlya: vegyértéke.
A fent ismertetett eljárások változatait is alkalmazhatjuk a találmány szerint felhasznált kevert fémsók előállítására. Például bármely sav fémsóját összekeverhetjük a másik savval, és a kapott keveréket reagáltathatjuk további fém bázissal.
A kevert fémsók előállításához alkalmas fém bázisok közül megemlítjük a korábban már felsorolt szabad fémeket és oxidjaikat, hidroxidjaikat, alkoxidjaikat és bázikus sóikat. Példaként felsoroljuk a nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, magnézium-oxidot, kalciumhidroxidot, cink-oxidot, ólom-oxidot, nikkel-oxidot.
A kevert fémsókat általában 30 °C és 150 ’C közötti, előnyösen 30-125 ’C közötti hőmérsékleten állítjuk elő. Ha a kevert sókat úgy állítjuk elő, hogy sav keveréket semlegesítünk fémtartalmú bázissal, akkor előnyös 50 ’C feletti, és még előnyösebb 75 ’C feletti hőmérséklet alkalmazása. Gyakran előnyös a reakciót egy lényegében inért, folyékony, szerves hígítószer jelenlétében, például benzinben, benzolban, xilolban, ásványi olajban végezni. Ha a hígító anyag ásványi olaj, vagy fizikailag vagy kémiailag ahhoz hasonló, akkor azt általában nem kell eltávolítani a kevert fémsó, mint kenőanyag adalék alkalmazása előtt.
A 4 308 154 és a 4 417 970 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások eljárásokat ismertetnek ilyen kevert fémsók előállítására, és számos példát is bemutatnak erre.
A kevert sók előállítását a továbbiakban példákkal is illusztráljuk.
HU 209 322 B
A-23. Példa tömegrész (1,63 ekvivalens) cink-oxid és 48 tömegrész ásványi olaj keverékét szobahőmérsékleten keveijük, és 10 perc alatt hozzáadjuk 401 tömegrész (1 ekvivalens) di-(2-etil-hexil)-ditiofoszforsav és 36 tömegrész (0,25 ekvivalens) 2-etil-hexánsav keverékét. Az adagolás során a hőmérséklet 40 °C-ra emelkedik. Az adagolás befejezése után a hőmérsékletet 3 órán keresztül 80 °C-on tartjuk. Ezután a keveréket 100 °Con vákuum desztillálásnak vetjük alá, és így a kívánt kevert fémsót, mint 91 tömeg%-os ásványi olajos oldatot kapjuk meg.
A-24. Példa
Az A-23. példában leírtak szerint járunk el, és 383 tömegrész (1,2 ekvivalens) 65 tömeg% izobutil és 35 tömeg% amilcsoportot tartalmazó dialkil-ditiofoszforsavból, 43 tömegrész (0,3 ekvivalens) 2-etil-hexánsavból, 71 tömegrész (1,73 ekvivalens) cink-oxidból és 47 tömegrész ásványi olajból készítünk kevert fémsót. A kapott terméket 90 tömeg%-os olajos oldatként kapjuk, és az 11,07 tömeg% cinket tartalmaz.
(C) Semleges és bázikus alkáliföldfémsók
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények tartalmazhatnak legalább egy, olyan semleges vagy bázikus alkáliföldfémsót is, amelyet legalább egy savas szerves vegyületből állítunk elő. Ezeket a vegyületeket általában hamutartalmú detergenseknek nevezzük. Savas szerves vegyületként alkalmazhatunk valamilyen kéntartalmú savat, karbonsavat, foszfortartalmú savat vagy fenolt vagy ezek elegyét.
Előnyösen alkalmazható alkáliföldfémek a kalcium, a magnézium, bárium és stroncium. Alkalmazhatunk olyan sókat, amelyek az említett alkáliföldfémek két vagy több ionját tartalmazzák.
Az alkalmazható sók semlegesek vagy bázikusak lehetnek. A semleges sók annyi alkáliföldfémet tartalmaznak, amelyek éppen elegendők a sóanion savcsoportjának semlegesítésére, a bázikus sók pedig feleslegben lévő alkáliföldfém-kationt tartalmaznak. Általában a bázikus vagy túlbázikus sók előnyösek. A bázikus vagy túlbázikus sók fémaránya legfeljebb 40 lehet, és a fémarány általában 2-30 vagy 40.
A bázikus vagy túlbázikus sók előállítása általában úgy történik, hogy a sav ásványolajos oldatát sztöchiometrikus feleslegben lévő fém semlegesítő szenei, mint például fém-oxiddal, hidroxiddal, karbonáttal, bikarbonáttal vagy szulfiddal 50 °C feletti hőmérsékleten melegítjük. A semlegesítő eljárásban a nagy mennyiségű fém társítás elősegítésére különböző promotorokat is alkalmazhatunk.
Promotorként alkalmazhatunk fenoljellegű vegyületeket, mint például fenolt vagy naftolt; alkoholokat, mint például metanolt, 2-propanolt, oktil-alkoholt és celloszolv-karbitolt; aminokat, mint például anilint, fenilén-diamint és dodecil-amint. Különösen előnyösek azok az eljárások, amelyekben a savat feleslegben lévő bázikus alkáliföldfémmel fenolos promotor és kis mennyiségű víz jelenlétében elegyítjük, és az elegyet megemelt hőmérsékletet, például 60-200 °C-on karbonátjuk.
Amint azt fentebb említettük, a savas szerves vegyületként alkalmazhatunk kéntartalmú savat, a karbonsavat, foszfortartalmú savat vagy fenolt, vagy ezek elegyét.
A kéntartalmú savak közé tartoznak a szulfonsavak, tioszulfonsavak, szulfmsavak, szulfénsavak, valamint a kénsav-, kénessav és tiokénsav részleges észterek.
Az előnyösen használható szulfonsavak közé tartoznak a (VIII) és a (IX) általános képletű vegyületek.
RxT(SO3H)y (Vffl)
R'(SO3H)r (EX)
Ezekben a képletekben R' jelentése alifás szénhidrogéncsoport vagy alifás szénhidrogéncsoporttal helyettesített cikloalifás szénhidrogéncsoport, vagy más olyan szénhidrogéncsoport, amely nem tartalmaz acetilénes telítetlenséget, és legfeljebb 60 szénatomot tartalmaz. Amikor R' jelentése alifás csoport, akkor általában legalább 15 szénatomot tartalmaz. Amikor R' jelentése alifás csoporttal helyettesített cikloalifás csoport, akkor az alifás rész általában összesen legalább 12 szénatomot tartalmaz. R' jelentésére példaként megemlítjük az alkil-, alkenil- és alkoxi-alkil-csoportokat, és az alifás csoporttal szubsztituált cikloalifás csoportokat, ahol az alifás csoport alkilcsoport, alkenilcsoport, alkoxicsoport, alkoxi-alkil, karboxi-alkil-csoport. A cikloalifás mag cikloalkánból vagy cikloalikénből, például ciklopentánból, ciklohexánból, ciklohexénből vagy ciklopenténből vezethető le. Az R' jelentései közül konkrét példaként megemlítjük a cetil-ciklohexil-, a lauril-ciklohexil-, a cetil-oxíetil-, az oktadecenil-csoportot, és a petróleumból, telített vagy telítetlen paraffinviaszból és olefin polimerből levezethető csoportot. Olefin polimeren polimerizált 2-8 szénatomos monomer egységből álló monoolefineket és 4-8 szénatomos monomer egységből álló diolefineket értünk. R' egyéb szubsztituenseket is, például fenilcsoportot, cikloalkilcsoportot, hidroxil-, merkapto-csoportot, halogénatomot, nitrocsoportot, aminocsoportot, nitrozo-csoportot, rövidszénláncú alkoxi-, rövidszénláncú alkilmerkapto-, karboxi-, karbalkoxi-, oxo- vagy tiocsoportot is tartalmazhat, vagy tartalmazhat megszakító csoportokat, például -NH-, -O- vagy -S- csoportot, amennyiben ezek a lényegében szénhidrogén karaktert nem befolyásolják.
A (VIII) általános képletben R jelentése acetilénes telítetlenségtől mentes szénhidrogén-csoport, amely 460 alifás szénatomot tartalmaz, előnyösen alifás szénhidrogéncsoport, például alkil- vagy alkenilcsoport. Tartalmazhat azonban szubsztituenseket vagy megszakító csoportokat, amelyeket az előző bekezdésben említettünk, feltéve, ha ezek nem befolyásolják a szénhidrogén karaktert. Általában előnyös, ha az R' vagy R szubsztituensben jelen lévő nem-szénatomok az össztömeg legfeljebb 10 tömeg%-át teszik ki.
T jelentése a (VIII) általános képletben egy ciklusos mag, amely aromás szénhidrogén csoportból, például benzolból, naftáimból, antracénből vagy bifenilből vezethető le, vagy heterociklusos vegyületből, pél17
HU 209 322 B dául piridinből, indolból vagy izoindolból vezethető le. T jelentése előnyösen aromás szénhidrogéncsoport, különösen előnyösen benzolból vagy naftáimból levezetett csoport.
x értéke legalább 1, előnyösen 1-3 közötti szám. r és yértéke átlagosan molekulánként 1-2 közötti érték, előnyösen szintén 1.
A szulfonsavak leggyakrabban petróleum-szulfonsavak vagy szintetikusan előállított alkaril-szulfonsavak. A petróleum szulfonsavak közül a legelőnyösebbek azok, amelyeket a megfelelő petróleum frakciók szulfonálásával állítunk elő, majd a savas terméket eltávolítjuk és tisztítjuk. A szintetikus alkaril szulfonsavakat általában alkil-benzolokból állítjuk elő, mint amilyenek a Friedel-Crafts reakció termékei benzolból és polimerekből, például tetrapropilénből kiindulva. A következőkben a (C) só komponens előállításánál előnyösen alkalmazható szulfonsavakra említünk példákat. Az említett savak sói is előnyösek (C) komponensként. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy ha egy szulfonsavat említünk, akkor azon azt értjük, hogy az abból képzett megfelelő bázikus alkálifémsót szintén előnyösen alkalmazhatjuk. (Ugyanez érvényes a továbbiakban felsorolt más savak esetén is.) A szulfonsavakra tehát példaként megemlítjük a következőket. Mahagóni szulfonsav, hengerolaj alapanyagból készült szulfonsav, petróleum szulfonsav, mono- és poliviasszal szubsztituált naftalin-szulfonsav, cetil-klórbenzol-szulfonsav, cetil-fenol-szulfonsav, cetil-fenol-diszulfidszulfonsav, cetoxi-kapril-benzolszulfonsav, dicetil-tiantrén-szulfonsav, dilauril-béta-naftol-szulfonsav, dikapril-nitronaftalin-szulfonsav, telített paraffin viasz szulfonsav, telítetlen paraffin viasz szulfonsav, hidroxiparaffin viasz szulfonsav, tetraizobutilén-szulfonsav, tetraamilén-szulfonsav, klór paraffin viasz szulfonsav, nitrozo paraffin viasz szulfonsav. petróleum naftén szulfonsav, cetil-ciklopentil-szulfonsav, lauril ciklohexil szulfonsav, mono- és poli viasszal szubsztituált ciklohexil szulfonsav, dodecil-benzolszulfonsav, „dimer alkilát” szulfonsav.
Különösen jól alkalmazhatók a legalább 8 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó, alkilcsoporttal helyettesített benzolszulfonsavak, például a dodecil-benzolszulfonsav fenéktermékek. Ez utóbbi savakat propilén tetramerekkel vagy izobutén trimerekkel alkilezett, a benzolgyűrűn 1, 2, 3 vagy több, 12 szénatomos, elágazó láncú helyettesítő csoportokat tartalmazó benzolokból állítják elő. A dodecil-benzol fenéktermékek, elsősorban a mono- és didodecil-benzol-elegyek a háztartási detergensek előállítása során képződő melléktermékekből nyerhetők. A találmányunk szerinti készítményben alkalmazható szulfonátok előállítására jól alkalmazhatók a lineáris alkilszulfonátok (LAS) előállításakor képződő, alkilezett fenéktermékek is.
A szakterületen jól ismertek a detergens gyártás melléktermékeiből például SO3-al való reakcióval előállított szulfonátok. Lásd például a John Wiley et Sons, N. Y. (1969) által kiadott Kirk-Othmer „Encyclopedia of Chemical Technology”, Second Edition, Vol. 19, 291. oldatával kezdődő „Sulfonates” című részt.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények harmadik komponenseként alkalmazható bázikus szulfonátsókat és előállítási eljárásukat ismertetik még a 2 174 110, 2 202 781, 2 239 974, 2 319 121, 2 337 552, 3 488 284, 3 595 790 és 3 798 012. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.
Az alkálifoldfémsók előállításához alkalmazható karbonsavak például az alifás, cikloalifás, mono- és polikarbonsavcsoportokat tartalmazó aromás savak, mint például a nafténsavak, alkil- vagy alkenilcsoporttal helyettesített ciklopentánsavak, alkil- vagy alkanilcsoporttal helyettesített ciklohexánsavak és az alkilvagy alkenilcsoporttal helyettesített aromás karbonsavak. Az alifás karbonsavak általában 8-50, előnyösen 12-25 szénatomot tartalmaznak. Előnyösek a telített és telítetlen cikloalifás és alifás karbonsavak. Ilyen karbonsavak például a 2-etil-hexánsav, linolénsav, propilén tetramercsoporttal helyettesített maleinsav, behénsav, izosztearinsav, pelargonsav, kaprinsav, palmitoleinsav, linolsav, laurilsav, oleinsav, ricinusolaj, undecilsav, dioktil-ciklopentán-karbonsav, mirisztinsav, dilauril-dekanto-naftalin-karbonsav, sztearil-oktahidro-indén-karbonsav, palmitinsav, alkil- és alkenil-borostyánkősavak, petróleum vagy szénhidrogén viaszok oxidálásával előállított savak, két vagy több karbonsav kereskedelemben beszerezhető elegyei, mint például tallolajsavak és rozinsavak.
A szerves sawegyületek ekvivalens tömegét úgy számítjuk ki, hogy molekulatömegüket a savcsoportok számával osztjuk (azaz a molekulában lévő szulfonsav vagy karbonsavcsoportok számával).
A harmadik komponens előállításához alkalmazható ötvegyértékű foszforsawegyületek a különböző, szerves foszforsavak, foszfon- vagy foszfinsav és ezek analóg tio-vegyületei.
A (C) komponens fenolokból, azaz az aromás gyűrűhöz közvetlenül kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekből is előállítható. A leírásunkban alkalmazott „fenol” kifejezés olyan vegyületekre vonatkozik, amelyekben az aromás gyűrűhöz egynél több hidroxilcsoport kapcsolódik. Ilyen vegyület például a katechin, rezorchin és hidrokinon. Ezek közé a vegyületek közé tartoznak az alkil-fenolok is, mint például az etil-fenolok és krezolok, valamint az alkenil-fenolok. Előnyösek a legalább egy,
3-100, elsősorban 6-50 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó fenolok, mint például a heptil-fenol, oktil-fenol, dodecil-fenol, tetrapropénnel alkilezett fenol, oktadecilfenol és a polibutenil-fenolok. Alkalmazhatók az egynél több alkil helyettesítő csoportot tartalmazó fenolok is, de a könnyebb beszerezhetőség és előállítás miatt előnyösek a monoalkil-fenolok.
Alkalmazhatók a fentiekben ismertetett fenolok legalább egy, rövid szénláncú aldehiddel vagy ketonnal alkotott kondenzációs termékei is. A „rövid szénláncú” kifejezés a legfeljebb 7 szénatomot tartalmazó aldehidekre vagy ketonokra vonatkozik. Ilyen aldehidek például a formadelhid, acetaldehid vagy propionaldehid.
A savas szerves vegyület ekvivalens tömegét úgy kapjuk, hogy molekulatömegét a savcsoportok (azaz a
HU 209 322 B szulfonsav- vagy karboxicsoportok) molekulában lévő számával osztjuk.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények egy részében előnyösen a szerves savas vegyületek túlbázikus alkáliföldfémsóit alkalmazzuk. A sók fémaránya legalább 2 vagy ettől több, általában 2-40, előnyösen legfeljebb 20.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmény harmadik komponensének mennyisége széles határok között változhat, és bármely kenőolaj készítményhez szükséges ilyen komponens mennyiségét a szakember könnyen meghatározhatja. A (D) komponens kiegészítő vagy segéd detergensként szolgál. A találmányunk szerinti kenőolaj készítmény e harmadik komponensének mennyisége 0 vagy 0,01 t% és 5 tömeg% közötti vagy ettől több is lehet.
A következő példákban a (C) komponensként alkalmazható semleges vagy bázikus alkáliföldfémsók előállítását ismertetjük.
C-l. Példa
906 tömegrész alkil-fenilszulfonsav olajos oldatot (a szulfonsav gőzfázisú ozmometriás eljárással meghatározott átlagos molekulatömege 450) 564 tömegrész ásványolajat, 600 tömegrész toluolt, 98,7 tömegrész magnézium-oxidot és 120 tömegrész vizet tartalmazó elegyen 0,084 m3/óra sebességű szén-dioxidot vezetünk át 78-85 ’C hőmérsékleten, 7 órán át. A reakcióelegyet az egész karbonálási folyamat alatt állandó sebességgel keveijük. A karbonálás után a reakcióelegyet 165 ’C-on és 2630 Pa nyomáson sztrippeljük, majd leszűrjük. Szűrletként a kívánt, 3 fémarányú túlbázikus magnézium-szulfonát 34 tömeg% olajat tartalmazó oldatát kapjuk.
C-2. Példa
Poliizobutenil-borostyánkősavanhidridet állítunk elő úgy, hogy klórozott poliizobutént (átlagos klórtartalma 4,3 tömeg%, átlagos szénatomtartalma 82) 200 ’C hőmérsékleten maleinsawal reagáltatok. Az így kapott poliizobutenil-borostyánkősavanhidrid elszappanosítási száma 90. 1246 találmány poliizobutenil-borostyánkősavanhidridet és 1000 tömegrész tokióit tartalmazó elegyhez 25 °C hőmérsékleten hozzáadunk 76,6 tömegrész bárium-oxidot. Az elegyet 115 °C-ra melegítjük, és 125 tömegrész vizet csepegtetünk hozzá 1 óra alatt. Az elegyet ezután visszafolyatás mellett 150 ’C-on melegítjük, amíg a bárium-oxid elreagál. Sztrippelés és szűrés után szűrletként a kívánt terméket kapjuk.
C-3. Példa
323 tömegrész ásványolajat, 4,8 tömegrész vizet, 0,74 tömegrész kalcium-kloridot, 79 tömegrész meszet és 128 tömegrész metil-alkoholt tartalmazó elegyet felmelegítünk 50 °C-ra. Ehhez az elegyhez 1000 tömegrész, 500 átlagos molekulatömegű (gőzfázisú ozmometriás meghatározással) alkil-fenilszulfonsavat adunk. Ezután az elegyen 50 ’C hőmérsékleten 2,43 kg/óra sebességű szén-dioxidot vezetünk át
2,5 órán keresztül. A karbonálás után az elegyhez további 102 tömegrész ásványolajat adunk, és az elegyet az illóanyagok eltávolítására 150-155 ’C hőmérsékleten, 7077 Pa nyomáson sztrippeljük, majd a kapott maradékot leszűqük. Szűrletként a kívánt, 3,7 tömeg% kalciumtartalmú és 1,7 fémarányú, túlbázikus kalciumszulfonátot kapunk.
C-4. Példa
490 tömegrész ásványolajat, 110 tömegrész vizet, 61 tömegrész heptil-fenolt, 340 tömegrész bárium-mahagóniszulfonátot és 227 tömegrész bárium-oxidot tartalmazó elegyet 0,5 óra alatt 100 °C-ra, majd 150 °C-ra melegítünk. Az elegyen addig buborékoltatunk át széndioxidot, amíg semlegessé válik. Az elegyet ezután leszűrjük, a szűrlet szulfáthamutartalma 25 tömeg%.
(D) Karbonsav észter-származékok
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények gyakran tartalmaznak legalább egy olyan (D) karbonsav észter-származékot, amelyet legalább egy (D—1) helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer és (D-2) legalább egy (X)
R3(OH)m (X) általános képletű alkohol vagy fenol reakciójával állítunk elő - a képletben R3 jelentése valamilyen, olyan egy vagy több vgyértékű szerves csoport, amely a hidroxilcsoporthoz szénkötésen keresztül kapcsolódik; és m értéke 1-10 egész szám.
A (D) karbonsav észter-származékokat bizonyos alkalmazási területeken az olaj készítmények diszperziós tulajdonságainak fokozására adjuk a készítményekhez. Az olajban lévő (B) karbonsavszármazék és (D) karbonsavészter aránya befolyásolja a készítmények tulajdonságait, mint például elhasználódását.
Bizonyos, találmányunk szerinti olajkészítményekben a (B) karbonsav származékot kisebb mennyiségű (C) karbonsavészterrel kombináljuk [az arány például (2:1) - (4:1)] valamilyen, speciális, találmányunk szerinti (A) ditio-foszforsav-fémsó jelenlétében. Az így kapott olaj különösen előnyös tulajdonságokkal bír (például elhasználódás, olajkoksz és olajiszap képződés). Ezeket a készítményeket elsősorban dieselmotorokban alkalmazzák.
A karbonsav észter-származék előállításához alkalmazott, az alkoholokkal vagy fenolokkal reagáló (D-l) helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerek azzal a különbséggel azonosak a fentiekben ismertetett (B) karbonsavszármazék előállításához alkalmazott (B—1) acilezőszerekkel, hogy itt helyettesítő csoport forrásául szolgáló polialkén számszerinti átlagos molekulatömege legalább 700.
Az (Mn) molekulatömeg előnyösen 700-5000. Az egyik előnyös készítményben az acilezőszer helyettesítő csoportja olyan polialkénekből származik, amelyek Mn értéke 1300-5000 és Mw/Mn értéke 1,5— 4,5. Az acilezőszerek azonosak a (B) komponensként alkalmazott karbonsavszármazékok előállításánál a fentiekben ismertetett acilezőszerekkel. Ennek megfelelően bármelyik, a (B) komponens előállításához
HU 209 322 B alkalmazható, fentiekben ismertetett acilezőszer a (D) komponens előállításához is alkalmazható. A (D) karbonsavészter komponens is az olaj készítmény VI tulajdonságait javítja. Ezen túlmenően a (B) komponens és az előnyös típusú (E) komponens kombinációja a találmányunk szerinti olaj készítmények elhasználódását is nagy mértékben megakadályozza. Azonban a találmányunk szerinti készítmények (D) komponensét egyéb, helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszerrel is előállíthatjuk. Alkalmazhatunk például olyan, helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert, amelyben a helyettesítő csoport 800-1200 számszerinti átlagos molekulatömegű polialkénből származik.
A (D) karbonsavészter-származékok a fentiekben ismertetett borostyánkősavból képzett acilezőszerek és hidroxivegyületek reagáltatásával állíthatók elő. Ahidroxivegyületek lehetnek alifás vegyületek, mint például mono- vagy polihidroxi-alkoholok vagy aromás vegyületek, mint például fenolok vagy naftolok. Az észterek előállításához alkalmazható aromás hidroxivegyületek például a fenol, béta-naftol, alfa-naftol, krezol, rezorcinol, katechol, p,p' -dihidroxi-bifenil, 2-klórfenol, 2,4-dibutil-fenol.
Az észterek előállításához legfeljebb 40 szénatomos (D-2) alkoholokat alkalmazhatunk. Alkoholként alkalmazhatunk monohidroxi-alkoholokat, mint például metanolt, etanolt, izooktanolt, dodekanolt vagy ciklohexanolt. A polihidroxi-alkoholok előnyösen 2-10 hidroxilcsoportot tartalmaznak. Ilyen alkoholok például az etilén-glikol, dietilén-glikol, trietilén-glikol, tetraetilén-glikol, dipropilén-glikol, tripropilén-glikol, dibutilén-glikol, tributilén-glikol és egyéb, az alkiléncsoportban 2-8 szénatomot tartalmazó alkilén-glikolok.
Különösen előnyösek az olyan, legalább három hidroxilcsoportot tartalmazó polihidroxi-alkoholok, amelyek hidroxilcsoportjainak egy része 8-30 szénatomos monokarbonsavakkal, mint például oktánsawal, oleinsawal, sztearinsawal, linolsawal, dodekánsavval, vagy tallolaj savval észterezett. Ilyen részlegesen észterezett polihidroxialkoholok a szorbit-monooleát és eritrit-di-dodekanoát.
A (D) észterek előállítása valamelyik, ismert eljárással történhet. A legegyszerűbb és a legjobb tulajdonságú észterek képződését eredményező eljárásban megfelelő alkoholt vagy fenolt szénhidrogénnel helyettesített borostyánkősavanhidriddel reagáltatnak. Az észterezés kivitelezése általában 100 °C feletti, előnyösen 150-300 °C hőmérsékleten történik. Az észterezés befejeződése után a melléktermékként képződött vizet desztillálással távolítják el.
A szukcinreagens és hidroxireagens egymáshoz viszonyított mennyisége nagy mértékben függ a kívánt terméktől és a hidroxireagensben lévő hidroxilcsoportok számától. Például az olyan borostyánkősav-félészter előállítása, amelyben csak az egyik savcsoportot észterezzük, úgy történik, hogy egy mól monohídro-alkoholt reagáltatunk 1 mól helyettesített borostyánkősav reagenssel. A borostyánkősav-diészter előállításakor pedig 2 mól alkoholt reagáltatunk 1 mól savval. Más esetben 1 mól hexahidroxi-alkoholt 6 mól borostyánkősavsal reagáltatunk, és így olyan észtert kapunk, amelyben az alkohol minden egyes hidroxilcsoportja egy borostyánkősav egyik savcsoportjával reagál. Ennek megfelelően a polihidroxi-alkohollal reagáltatandó borostyánkősav maximális arányát a hidroxireagensben lévő hidroxilcsoportok számából határozzuk meg. Előnyösek az ekvivalens mennyiségben alkalmazott borostyánkősavreagens és hidroxireagens reagáltatásával előállított észterek.
A (D) karbonsavészterek előállítási eljárásai jól ismertek, további részletezésük itt nem szükséges. Például a 3 522 179. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (D) komponensként alkalmazható karbonsavészter készítmények előállítási eljárását ismertetik. A fentiekben ismertetett, 4 234 435. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan karbonsavészter-származék előállítási eljárást ismertetnek, amelyben az acilezőszer helyettesítő csoportja olyan polialkénekből_származik, amelyek Mn értéke legalább 1300-5000, Mw/Mn értéke 1,5—4. Ez utóbbi szabadalmi leírásban olyan acilezőszer alkalmazását ismertetik, amelyek szerkezetükben minden ekvivalens tömegű helyettesítő csoportra számolva átlag legalább 1,3 szukcincsoportot tartalmaznak.
A következő példákban a (D) észterek előállítását mutatjuk be.
D-l. Példa
Szénhidrogénnel helyettesített borostyánkősavanhidridet állítunk elő úgy, hogy 1000 molekulatömegű poliizobutént 4,5 tömeg% klórtartalomig klórozzuk, majd a klórozott poliizobutént 1,2 mólarányú maleinsavanhidriddel melegítjük 150-220 °C hőmérsékleten. Az így kapott borostyánkősavanhidrid savszáma 130. 874 g (1 mól) borostyánkősavanhidrid és 104 g (1 mól) neopentil-glikol elegyet 240-250 °C hőmérsékleten és 3947 Pa nyomáson tartjuk 12 órán át. A maradék olyan észterelegy, amelyet a glikol egy vagy mindkét hidroxilcsoportjának észterezésével nyerünk. Az elegy elszappanosítási száma 101, alkoholos hidroxilcsoporttartalma 0,2 tömeg%.
D-2. Példa
A (B—1) példában előállított szénhidrogénnel nagy mértékben helyettesített borostyánkősavanhidrid dimetilészterét állítjuk elő úgy, hogy 2185 g anhidridet, 4800 g metanolt és 1000 ml toluolt tartalmazó elegyet melegítünk 50-65 °C hőmérsékleten, és eközben 3 órán át hidrogén-kloidot buborékoltatunk át rajta. Ezután a reakcióelegyet 60-65 °C hőmérsékleten melegítjük 2 órán át, feloldjuk benzolban, vízzel mossuk, szárítjuk, majd leszűrjük. Ezt követően a szűrletet 150 °C hőmérsékleten és 7894 Pa nyomáson tartjuk a víz eltávolítására. Az így kapott maradék a kívánt dimetilészter.
A fentiekben ismertetett, acilezőszer és hidroxilcsoport-tartalmú vegyületek, mint például valamilyen alkohol vagy fenol reagáltatásával előállított kaAonsavészter-származékok tovább reagáltathatók valamilyen
HU 209 322 B (D-3) aminnal, elsősorban poliaminnal. A reakció kivitelezésére a (B) komponens (B—1) acilezőszer és (B-2) amin reagáltatásával megvalósított, fentiekben ismertetett előállítási eljárásának megfelelően történik.
Az egyik eljárásban az észterrel reagáltatandó amint olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy az alkoholos reakcióban résztvevő, kezdeti acilezőszer ekvivalens mennyiségére legalább 0,01 ekvivalens mennyiségű amint számítunk. Ha az alkohollal reagáltatandó acilezőszert olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy egy ekvivalens mennyiségű acilezőszerre legalább egy ekvivalens mennyiségű alkohol jusson, ez a kis menynyiségű amin elegendő a jelenlévő, kis mennyiségű, nem észterezett karboxicsoportok reagáltatására. A (D) komponensként alkalmazott, amin-modifikált karbonsavészterek egy ekvivalens mennyiségű acilezőszerre számolva 1,0-2,0, előnyösen 1,0-1,8 ekvivalens mennyiségű hidroxilcsoport és legfeljebb 0,3 ekvivalens, előnyösen 0,02-0,25 ekvivalens mennyiségű poliamin reagáltatásával állíthatók elő.
Egy másik eljárásban a karbonsav acilezőszert egyidejűleg reagáltatjuk az alkohollal és az aminnal. Általában legalább 0,01 ekvivalens mennyiségű alkoholt és legalább 0,01 ekvivalens mennyiségű amint reagáltatunk, de kombináció összes ekvivalens mennyisége az acilezőszer ekvivalens mennyiségére számolva legalább 0,5 legyen.
A (D) komponensként alkalmazható karbonsavészter-származékok jól ismertek, előállításuk például a fentiekben jelzett, 3 957 854. és 4 234 435. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárással történhet.
A következő példákban olyan észterek előállítási eljárását ismertetjük, amelyekben az acilezőszerrel alkoholokat és aminokat reagáltatunk.
D—3. Példa
334 tömegrész (0,52 mólekvivalens), (D-2) példában ismertetett eljárással előállított poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert, 548 tömegrész ásványolajat, 30 tömegrész (0,88 mólekvivalens) pentaeritritet és 8,6 tömegrész (0,0057 mólekvivalens), Dow Chemical Co. gyártmányú, Polyglicol 112-2 demulgeálószert tartalmazó elegyet melegítünk 150 °C hőmérsékleten, 2 órán át. Ezután a reakcióelegyet felmelegítjük 210 °C-ra, 5 óra alatt, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3,2 órán át. A reakcióelegyet lehűtjük 190 °C-ra, és 8,5 tömegrész (0,2 mólekvivalens), molekulánként átlagban 3-10 nitrogénatomot tartalmazó, kereskedelmi etilén-poliaminelegyet adunk hozzá. A reakcióelegyet 205 °C hőmérsékleten, nitrogén átíuvatással sztrippeljük 3 órán át, majd leszűrjük, és így a kívánt termék olajos oldatát kapjuk.
D-4. Példa
322 tömegrész (0,5 mólekvivalens), E-2. példában ismertetett eljárással előállított poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert, 68 tömegrész (2,0 mólekvivalens) pentaeritritet és 508 tömegrész ásványolajat tartalmazó elegyet melegítünk 204-227 °C-on, 5 órán át. A reakcióelegyet 162 ’C-ra hűtjük, majd 5,3 tömegrész (0,13 mólekvivalens), molekulánként átlagban 3-10 nitrogénatomot tartalmazó, kereskedelmi poliaminelegyet adunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet 162-163 °C hőmérsékleten melegítjük egy órán át, majd 130 ’C-ra hűtjük, és leszűrjük. Az így kapott szűrlet a kívánt termék olajos oldata.
D-5. Példa
1000 tömegrész, 1000 számszerinti átlagos molekulatömegű poliizobutént és 108 tömegrész (1,1 mól) maleinsavanhidridet tartalmazó elegyet felmelegítünk 190 °C-ra, és 100 tömegrész (1,43 mól) klórt vezetünk közvetlenül az elegy felszíne alá 4 óra alatt, és eközben a hőmérsékletet 185-190 °C-on tartjuk. Ezután az elegyet néhány órán keresztül nitrogénnel fúvatjuk át ugyanezen a hőmérsékleten. Az így kapott termék a kívánt, poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer.
857 tömegrész ásványolajban oldva 1000 tömegrész, fentiek szerint előállított acilezőszert keverés mellett 150 °C-ra melegítünk, és keverés mellett 109 tömegrész (3,2 mólekvivalens) pentaeritritet adunk hozzá. Az elegyet nitrogénnel átfúvatjuk, és 14 óra altt 200 °C-ra melegítjük. így a kívánt karbonsavészter intermedier vegyületének olajos oldatát kapjuk. Ehhez 19,25 tömegrész (0,46 mólekvivalens), molekulánként átlag 3-10 nitrogénatomot tartalmazó, kereskedelmi etilén-poliamin-elegyet adunk. A reakcióelegyet 205 °C hőmérsékleten, nitrogén átfűvatással, 3 órán át sztrippeljük. A szűrlet a kívánt, aminmodifikált, 0,35 tömeg% nitrogéntartalmú karbonsavészter 45 tömeg% olajat tartalmazó oldata.
D-6. Példa
1000 tömegrész (0,495 mól), 2020 számszerinti átlagos molekulatömegű és 6049 tömeg szerinti átlagos molekulatömegű poliizobutént és 115 tömegrész (1,17 mól) maleinsavanhidridet tartalmazó elegyet 184 °C-ra melegítünk 6 óra alatt, és eközben közvetlenül az elegy felszíne alá 85 tömegrész (1,2 mól) klórt vezetünk. Ezután 184-189 ’C hőmérsékleten, 4 óra alatt további 59 tömegrész (0,83 mól) klórt vezetünk az elegybe. Ezt követően az elegyet 186-190 °C hőmérsékleten, 26 órán át nitrogénnel átfúvatjuk. Az így kapott termék a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavanhidrid, amelynek savszáma 95,3.
191 tömegrész ásványolajban oldva 409 tömegrész (0,66 mólekvivalens), helyettesített borostyánkősavanhidridet felmelegítünk 150 °C-ra, és 10 perc alatt 42,5 tömegrész (1,19 mólekvivalens) pentaeritritet adunk hozzá keverés mellett, 145-150 °C-on. Az elegyet nitrogénnel átfúvatjuk, és 14 óra alatt 205210 ’C-ra melegítjük. így a kívánt poliészter intermedier vegyület olajos oldatát kapjuk.
988 tömegrész, 0,69 mólekvivalens, helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 1,24 mólekvivalens pentaeritritet tartalmazó poliészter intermedier vegyülethez 4,74 tömegrész (0,138 mólekvivalens)
HU 209 322 B dietilén-triamint adagolunk 30 perc alatt, 160 ’C hőmérsékleten, keverés mellett. Ezután 160 °C hőmérsékleten folytatjuk a keverést még 30 percig, majd 289 tömegrész ásványolajat adunk az elegyhez. Az elegyet 135 ’C hőmérsékleten melegítjük 16 órán át, majd szűrőanyaggal ugyanezen a hőmérsékleten leszűrjük. A szűrlet a kívánt amin-modifikált poliészter 35 tömeg%os olajos oldata. A termék nitrogéntartalma 0,16 tömeg0/), és maradó savszáma 2,0.
D~7. Példa
a) 1000 tömegrész, 1000 számszerinti molekulatömegű poliizobutént és 108 tömegrész (1,1 mól) maleinsavanhidridet tartalmazó elegyet 190 ’C hőmérsékletre melegítünk, és 4 óra alatt 100 tömegrész (1,43 mól) klórt vezetünk közvetlenül az elegy felszíne alá, és eközben az elegy hőmérsékletét 185-190 ’C-on tartjuk. Ezután az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten, néhány órán keresztül nitrogénnel fuvatjuk át. Az így kapott maradék a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszer.
b) 1000 tömegrész, a) pontban ismertetett eljárással előállított acilezőszert 857 tömegrész ásványolajban oldva, keverés mellett 150 °C-ta melegítünk, és keverés mellett 109 tömegrész (3,2 mólekvivalens) pentaeritritet adunk hozzá. Az elegyet átfuvatjuk nitrogénnel, és 14 óra alatt 200 °C-ra melegítjük, és így a kívánt karbonsavészter intermedier vegyület olajos oldatát kapjuk. Ehhez hozzáadunk 19,25 tömegrész (0,46 mólekvivalens), molekulánként 3-10 nitrogénatomot tartalmazó, kereskedelmi etilén-poliaminelegyet. A reakcióelegyet 205 °C hőmérsékleten nitrogénátfúvatással sztrippeljük 3 órán át, és leszűrjük. A szűrlet a kívánt, 0,35 tömeg% nitrogéntartalmú, amin-modifokált karbonsavészter 45 tömeg% olajat tartalmazó oldata.
D-8. Példa
a) 1000 tömegrész (0,495 mól), 2020 számszerinti átlagos molekulatömegű és 6049 tömegszerinti átlagos molekulatömegű poliizobutént és 115 tömegrész (1,17 mól) maleinsavanhidridet tartalmazó elegyet 184 °C-ra melegítünk 6 órán át, és eközben 85 tömegrész (1,2 mól) klórt adagolunk közvetlenül az elegy felszíne alá. Ezt követően az elegybe 4 óra alatt, 184-189 ’C hőmérsékleten további 59 tömegrész (0,83 mól) klórt vezetünk be. Az elegyet 186-190 ’C hőmérsékleten, 26 órán keresztül nitrogénnel fuvatjuk át. Az így kapott maradék a kívánt poliizobuténnel helyettesített borostyánkősavanhidrid, amelynek összes savszáma 95,3.
b) 191 tömegrész ásványolajban oldott 409 tömegrész (0,66 mólekvivalens) helyettesített borostyánkősavanhidridet felmelegítünk 150 ’C-ra, és 10 perc alatt, 145-150 ’C hőmérsékleten, keverés mellett 42,5 tömegrész (1,91 mólekvivalens) pentaeritritet adunk hozzá. Az elegyet átfuvatjuk nitrogénnel, és 14 óra alatt 205-210 ’C-ra melegítjük. így a kívánt poliészter intermedier vegyület olajos oldatát kapjuk.
988 tömegrész, 0,69 mólekvivalens helyettesített borostyánkősavból képzett acilezőszert és 1,24 mólekvivalens pentaeritritet tartalmazó poliészter intermedier vegyülethez 4,74 tömegrész (1,38 mólekvivalens) dietilén-triamint adagolunk 30 perc alatt, 160 ’C hőmérsékleten, keverés mellett. A keverést még 30 percig folytatjuk, majd 289 tömegrész ásványolajat adunk hozzá. Az elegyet 16 órán át, 135 ’C hőmérsékleten melegítjük, majd ugyanezen a hőmérsékleten szűrőanyaggal leszűrjük. A szűrlet a kívánt, amin-modifikált poliészter 35 tömeg%-os, olajos oldata. A termék nitrogéntartalma 0,16 tömeg0/), maradó savszáma 2,0.
(E) Bázikus alkálifémsó
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények tartalmazhatnak egy vagy több szulfonsav vagy karbonsav alkálifémsót is. A fémtartalmú készítmények ilyen komponensét a szakterületen általában „bázikus” vagy „szuperbázikus” vagy „túlbázikus” sóknak vagy komplexeknek nevezik. Előállítási eljárásukat általában „túlbázisosítás”-nak nevezik. Az ilyen fémsók vagy komplexek szerves aniontartalmához viszonyított fémtartalmának meghatározására a „fémarány” kifejezést alkalmazzák. A fémarányt úgy határozzák meg, hogy a vegyület fémekvivalens számát a szokásos sztöchiometrikus arányú komponensekből előállított normál sók fémekvivalens számához hasonlítják.
(A) komponensként alkalmazható alkálifémsókat ismertetnek a 4 326 972. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Ebben a szabadalmi leírásban jól alkalmazható alkálifémsókat és előállítási eljárásukat ismertetik.
A bázikus alkálifémsók alkálifémként elsősorban lítiumot, nátriumot és káliumot, előnyösen nátriumot és káliumot tartalmaznak.
Az (E) komponens előállításához általában ugyanazokat a szulfonsavakat és karbonsavakat használhatjuk, mint a (C) komponens előállításához.
A szerves sawegyületek ekvivalens tömegét úgy számítjuk ki, hogy molekulatömegüket a savcsoportok számával osztjuk (azaz a molekulában lévő szulfonsav vagy karbonsavcsoportok számával).
Az (E) alkálifémsók előnyös típusai azok a vegyületek, amelyekben a fémarány legalább 2, általában
4-40, előnyösen 6-30, elsősorban 8-25.
Az (E) bázikus szulfonátsók másik előnyös típusát azok az olajban oldható diszperziók képezik, amelyeket úgy állítunk elő, hogy (E—1) egy vagy több savas, gázalakú anyagot, például szén-dioxidot, hidrogén-szulfidot vagy kén-dioxidot, és olyan (E-2) reakcióelegyet, amely (Ε-2-a) olajban oldódó, túlbázisosításra alkalmas szulfonsavat vagy származékát;
(Ε-2-a) egy vagy több olajban oldódó, túlbázisosításra alkalmas szulfonsavat vagy származékát;
(Ε-2-b) egy vagy több alkálifémet vagy bázikus alkálifémvegyületet;
(Ε-2-c) egy vagy több rövid szénláncú alifás alkoholt, alkil-fenolt vagy kénezett alkil-fenolt; és (Ε-2-d) egy vagy több olajban oldható karbonsavat vagy funkcionális származékát tartalmaz,
HU 209 322 B stabil diszperzió képződéséhez elegendő ideig, a komponensek megszilárdulási hőmérsékletétől bomlási hőmérsékletükig terjedő hőmérsékleten érintkeztetjük.
Ha az (E—2-c) komponens valamilyen alkil-fenol vagy kénezett alkil-fenol, akkor az (Ε-2-d) komponenst csak adott esetben alkalmazzuk.
Megfelelő bázikus szulfonsavsót állíthatunk elő az (E-2) komponensben karbonsav alkalmazásával vagy anélkül.
Az (E—1) egy vagy több savas, gázalakú reagens lehet széndioxid, hidrogén-szulfid vagy kén-dioxid, vagy ezek elegye. Előnyös a szén-dioxid.
A fentiekben ismertetettek szerint az (E-2) komponens általában legalább négy összetevőt tartalmaz, és ezek közül (Ε-2-a) egy vagy több túlbázisosításra alkalmas, olajban oldható, fentiekben meghatározott szulfonsav vagy ezek valamilyen származéka. A szulfonsavak és/vagy származékaik elegyei is alkalmazhatók. Túlbázisosításra alkalmas szulfonsavszármazékként használhatjuk fémsóikat, elsősorban alkálifoldfém-, cink- és ólomsóikat; ammónium és aminsóikat (például etil-amin-, butil-amin- és etilén-poliaminsóikat); és észtereiket, mint például etil-, butil- és glicerinésztereiket.
(Ε-2-b) komponensként egy vagy több alkálifémet vagy annak valamilyen bázikus vegyületét alkalmazzuk. Ilyen, bázikus alkálifémvegyületek a hidroxidok, alkoxidok (elsősorban a legfeljebb 10, előnyösen 7 szénatomos alkoxicsoportokat tartalmazó alkoxidok), hidridek és aminok. Ilyen vegyületek például a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, lítium-hidroxid, nátrium-peroxid, lítium-metoxid, kálium-etoxid, nátriumbutoxid, lítium-hidrid, nátrium-hidrid, kálium-hidrid, lítium-amid, nátrium-amid és kálium-amid. Elsősorban a nátrium-hidroxid és a rövid szénláncú alkoxicsoportokat tartalmazó nátrium-alkoxidok (azaz a legfeljebb 7 szénatomos alkoxicsoportokat tartalmazók) előnyösek.
A találmány szerinti készítmények előállításához szükséges (F-2-b) vegyületek ekvivalens tömege molekulatömegükkel azonos, mivel az alkálifémek egy vegyértékűek.
(Ε-2-c) komponensként egy vagy több, rövid szénláncú alifás alkoholt, előnyösen mono- vagy polihidroxi-alkoholt alkalmazhatunk. Ilyen alkoholok a metanol, etanol, 1-propanol, 1-hexanol, izopropanol, izobutanol, 2-pentanol, 2,2-dimetil-1-propanol, etilén-glikol, 1,3-propán-diol és 1,5-pentán-diol. Alkoholként alkalmazhatunk glikol-étert, mint például metil-celloszolvot is. Előnyösen alkohol a metanol, etanol és propanol, elsősorban a metanol.
(Ε-2-c) komponensként alkalmazhatunk egy vagy több alkil-fenolt vagy kénezett alkil-fenolt. A kénezett alkil-fenolok akkor előnyösek, ha (Ε-2-b) vegyületként káliumot vagy valamilyen bázikus vegyületét, mint például kálium-hidroxidot alkalmazunk. A leírásunkban alkalmazott „fenol” kifejezés olyan vegyületeker vonatkozik, amelyekben az aromás gyűrűhöz, amely lehet benzil- vagy naftilgyűrű, több, mint egy hidroxilcsoport is kapcsolódhat. A leírásunkban alkalmazott „alkil-fenol” kifejezés olyan mono- és dialkilezett fenolokra vonatkozik, amelyek alkil helyettesítő csoportja 6-100, előnyösen 6-50 szénatomot tartalmaz.
Ilyen alkil-fenolok a heptil-fenolok, oktil-fenolok, decil-fenolok, dodecil-fenolok, Mn =150 értékű polipropilénnel helyettesített fenolok, Mn = 1200 értékű poliizobuténnel helyettesített fenolok vagy ciklohexilfenolok.
Alkalmazhatók a fentiekben ismertetett fenolok legalább egy, rövid szénláncú aldehidekkel és ketonokkal kondenzált termékei is. A „rövid szénláncú” kifejezés legfeljebb 7 szénatomos aldehidet és ketont jelent. Ilyen aldehidek a formadelhid, acetaldehid, propionaldehid, butiraldehidek, valéraldehidek és benzaldehidek. Alkalmazhatók az aldehidképző reagensek, például a paraformaldehid, trioxán, metilol, metil-formcel és paraaldehid is. Különösen előnyösek a formaldehid és a formaldehidképző reagensek.
Kénezett alkil-fenolként alkalmazhatók a fenolszulfidok vagy poliszulfidok. Kénezett fenolok bámilyen alkil-fenolból előállíthatok. Az előállítás ismert eljárásokkal történhet, de sok kénezett fenol a kereskedelemben is beszerezhető. A kénezett alkil-fenolok úgy állíthatók elő, hogy alkil-fenolt elemi kémei és/vagy kén-monohalogeniddel, például kén-monokloriddal reagáltatok. A reakció valamilyen, feleslegben alkalmazott bázis jelenlétében úgy irányítható, hogy a reakció körülményektől függő összetételű szulfid-, diszulfidvagy poliszulfidelegyek sói képződjenek. A képződött termék a találmányunk szerinti kenőolaj készítmény előállításához használatos (E-2) komponens előállításához alkalmazható. Ilyen (Ε-2-c) komponensként alkalmazható, kénezett fenolokat ismertetnek a 2 971 940. és 4 309 293. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.
Az Ε-2-c) komponens ekvivalens tömegét úgy számítjuk ki, hogy a molekulatömegét osztjuk az egy molekulában lévő hidroxilcsoportok számával.
Az (Ε-2-d) komponens legalább egy, fentiekben ismertetett karbonsav, vagy funkcionális karbonsavszármazék. Különösen jól alkalmazhatók az olyan, R5 (COOH)n általános képletű vegyületek, amelyekben n értéke 1-6, előnyösen 1 vagy 2, és R5 jelentése olyan, telített, vagy lényegében telített, alifás csoport (előnyösen szénhidrogéncsoport), amely legalább 8 szénatomot tartalmaz. Az n értékétől függően az R5 jelentése 1-6 vegyértékű csoport lehet.
Az R5 tartalmazhat olyan, szénhidrogéncsoporttól eltérő, helyettesítő csoportokat is, amelyek szénhidrogén jellegét lényegében nem befolyásolják. Ezek a helyettesítő csoportok az R5 tömegének legfeljebb 20%-át alkothatják. Ilyen helyettesítő csoportok a fenti (E-2-a) komponensnél ismertetett helyettesítő csoportok lehetnek. Az R5 csoport a jelenlévő összes szénszén kovalens kötés maximum 5 tömeg%-ának, legfeljebb 2 tömeg%-ának megfelelő mennyiségű olefin telítetlen kötést is tartalmazhatnak. Az R5 szénatomjainak száma az R5 forrásától függően általában 8-700. A leírásunk későbbi részében ismertetettek szerint az elő23
HU 209 322 Β nyös karbonsavakat és származékaikat úgy állítjuk elő, hogy valamilyen olefin polimert vagy halogénezett polimert alfa, béta-telítetlen savval vagy anhidridjével, mint például akril-, metakril-, malein- vagy fumársavval vagy maleinsavanhidriddel reagáltatunk. Az ezekben a termékekben lévő R5 csoportok például gél áteresztő kromatográfiával meghatározott számszerinti átlagos molekulatömege 150-10000, rendszerint 7005000.
Az (Ε-2-d) monokarbonsavak általános képlete R5COOH. Ilyen savak például a kapril-, kaprin-, palmitin-, Sztearin-, izosztearin-, linói- és behénsav. A különösen előnyös monokarbonsavakat úgy állítjuk elő, hogy halogénezett olefin polimert, mint például klórozott polibutént akrilsawal vagy metakrilsawal reagáltatunk.
Dikarbonsavként olyan, (XI)
R6CHOOH
I
CH2COOH (XI) általános képletű, helyettesített borostyánkősavat alkalmazhatunk, amelyekben R6 jelentése azonos a fentiekben meghatározott R5 jelentésével.
R6 jelentése lehet olyan olefin polimer származék-csoport, amelyet például etilén-, propilén, 1-butén, izobutén, 1-pentén, 2-pentén, 1-hexén és 3-hexén monomerek polimerizálásával állíthatunk elő.
Az R6 csoport származhat nagy molekulatömegű, lényegében telített petróleumfrakciókból is.
Az (Ε-2-d) komponensként alkalmazható karbonsavak legelőnyösebb csoportját a szénhidrogénnel helyettesített borostyánkősavak és származékaik képezik.
A fentiekben ismertetett, olefin polimerekből és származékaikból származó karbonsavak jól ismertek, ilyen vegyületeket és előállítási eljárásukat számos, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek.
A fentiekben ismertetett (Ε-2-d) komponensként alkalmazható karbonsavak funkcionális származékai az anhidridek, észterek, amidok, imidek, amidinek és fém- vagy ammóniumsóik. Különösen jól alkalmazhatók az olefin polimerekkel helyettesített borostyánkősavak és mono- és poliaminok, elsősorban a legfeljebb 10 nitrogénatomot tartalmazó polialkén-poliaminok reakciótermékei. Ezek a reakciótermékek általában egy vagy több amidot, imidet és amidint tartalmaznak. Ezek közül különösen jól alkalmazhatók a legfeljebb 10 nitrogénatomot tartalmazó polietilén-aminok és az olyan, polibuténnel helyettesített borostyánkősavanhidrid reakciótermékei, amelyekben a polibutilcsoport elsősorban izobuténegységeket tartalmaz. A funkcionális származékokhoz tartoznak azok a készítmények, amelyeket úgy állítunk elő, hogy az amin-anhidrid reakcióterméket szén-diszulfiddal, bórvegyületekkel, nitrilekkel, karbamiddal, tiokarbamiddal, guanidinnel vagy alkilén-oxidokkal utókezeljük. Jól alkalmazhatók az ilyen borostyánkősavak fél-amid-, fél-fémsó- és félészter-származékai is.
Jól alkalmazhatók a helyettesített savak vagy anhidridek és egy vagy több hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek, mint például valamilyen alifás alkohol vagy fenol reakciójával előállított észterek is. Előnyösek az olefin polimerekkel helyettesített borostyánkősavak vagy anhidridek és több, például 210 hidroxilcsoportot és legfeljebb 40 szénatomot tartalmazó alkoholok észterei. Ilyen alkoholok például az etilén-glikol, glicerin, szorbit, pentaeritrit, polietilén-glikol, dietanol-amin, trietanol-amin vagy N,N' di(hidroxi-etil)-etilén-diamin. Ha az alkohol reakcióképes aminocsoportot tartalmaz, a reakciótermék a savcsoport hidroxil- és aminocsoportokkal való reakciójából származó komponenseket tartalmazhat. Ennek megfelelően ez a reakciótermék fél-észtereket, fél-amidokat, észtereket, amidokat és imideket tartalmazhat.
Az (E-2) reagens összetevői ekvivalens mennyiségeinek aránya széles határok között változhat. Az (E2-b) komponens (Ε-2-a) komponenshez viszonyított aranya legalább 4:1, rendszerint legfeljebb 40:1, előnyösen (6:1) - (30:1), a legelőnyösebben (8:1) (25:1). Némely esetben ez az arány meghaladhatja a 40:1 értéket, ez azonban általában nem jár további előnyökkel.
Az (Ε-2-c) komponens ekvivalens mennyiségének (Ε-2-a) komponens ekvivalens mennyiségéhez viszonyított aránya (1:20) - (80:1), előnyösen (2:1)- (50:1). Amint azt a fentiekben említettük, ha (Ε-2-c) komponensként alkil-fenolt vagy kénezett alkil-fenolt alkalmazunk, az (Ε-2-d) komponenst csak adott esetben adjuk az (E-2) komponenshez.
Ha alkalmazzuk, az (Ε-2-d) komponens ekvivalens mennyiségének az (Ε-2-a) komponens ekvivalens mennyiségéhez viszonyított aránya általában (1:1) (1:20), előnyösen (1:2) - (1:10).
Legfeljebb sztöchiometrikus mennyiségű (E—1) komponenst reagáltatunk az (E-2) komponenssel. Az egyik eljárás szerint a savas anyagot beméijük az (E-2) elegybe, és a reakció gyorsan lejátszódik. Az (E—1) komponens adagolási sebessége nem kritikus, azonban ha az exoterm reakció következtében a reakció sebessége túl gyorsan nő, az adagolás sebességét csökkenteni kell.
Ha (Ε-2-c) komponensként alkoholt alkalmazunk, a reakcióhőmérséklet nem kritikus. A reakcióhőmérséklet általában a reakcióelegy megszilárdulási hőmérsékletétől bomlási hőmérsékletéig (azaz bármely komponens legkisebb bomlási hőmérsékletéig) terjed. A reakcióhőmérséklet általában 25-200 °C, előnyösen 50-150 °C. Az (E-l) és (E-2) reagenseket legegyszerűbben az elegy visszafolyatási hőmérsékletén reagáltathatjuk. Ez a hőmérséklet nyilvánvalóan a különböző komponensek forráspontjától függ; így, abban az esetben, ha (Ε-2-c) komponensként metanolt alkalmazunk, az érintkeztetési hőmérséklet a metanol visszafolyatási hőmérsékletén vagy ezalatt lesz.
Ha (Ε-2-c) reagensként alkil-fenolt vagy kénezett alkil-fenolt alkalmazunk, a reakcióhőmérséklet a vízoldószer azeotróp hőmérséklete vagy efeletti érték lesz, hogy a képződött víz eltávozzon a reakcióelegyből.
HU 209 322 Β
A reakció kivitelezése általában atmoszferikus nyomáson történik, azonban atmoszféra feletti nyomás alkalmazása gyorsítja a reakciót és elősegíti az (E—1) reagens optimális hasznosítását. A reakció atmoszféra alatti nyomáson is kivitelezhető, gyakorlati okokból azonban ezt ritkán alkalmazzuk.
A reakciót általában inért, normál állapotban folyadékformájú, diszpergáló- és reakcióközegként egyaránt szolgáló, szerves oldószerben játszhatjuk le. Az oldószer mennyisége a reakcióelegy összes tömegének legalább 10%-a.
A reakció befejezése után a reakcióelegyben esetleg jelenlévő szilárd anyagot szűréssel vagy valamilyen, egyéb szokásos eljárással eltávolítjuk. A könnyen eltávolítható oldószereket, alkoholos gyorsító anyagokat és a reakció alatt keletkezett vizet adott esetben valamilyen, szokásos eljárással, például desztillálással könnyen eltávolíthatjuk. A reakcióelegyből kívánatos minden, lényeges mennyiségű víz eltávolítása, mert a víz jelenléte nehézségeket okozhat a szűrésnél, és nem kívánatos emulzióképződést eredményezhet a motorhajtó anyagban vagy a kenőolajban. A víz könnyen eltávolítható atmoszferikus vagy csökkentett nyomáson végzett melegítéssel vagy azeotrópos desztillálással. Ha (E) komponensként bázikus kálium-szulfonátokat alkalmazunk, a káliumsót szén-dioxid és (Ε-2-c) komponensként képezett alkil-fenolok reakciójával állítjuk elő. A kénezett fenolok alkalmazása nagy fémarányú, egyenletes és stabil bázikus só képződést eredményez.
Az (E) bázikus sók vagy komplexvegyületek oldat vagy méginkább stabil diszperzió formájúak lehetnek. Úgy is tekinthetjük őket, mint a savas anyagok, a túlbázisos, olajban oldható sav és a fémvegyület reakciójával képződött „polimer sók”-at. A fentieket figyelembevéve ezeket a készítményeket a legegyszerűbben előállítási eljárásukkal jellemezhetjük.
A legalább 2, előnyösen 4-40 fémarányú szulfonsav-alkálifémsó előállítására fentiekben ismertetett, (Ε-2-c) komponensként alkoholokat alkalmazható eljárást részletesen ismertetik a 1 055 700. számú kanadai, és az ennek megfelelő 1 481 553. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásokban.
A találmányunk szerinti készítmények (E) komponenseként használatos alkálifém-szulfonátok olajban oldható diszperzióinak előállítási eljárását részletesebben a következő példákban ismertetjük.
E-l. Példa
176 tömegrész ásványolajban oldott, 790 tömegrész (1 mólekvivalens) alkilezett benzolszulfonsav és 71 tömegrész (körülbelül 560 ekvivalens tömeg), elsősorban izobuténegységeket tartalmazó poliizobutenilborostyánkősavanhidrid elegyhez hozzáadunk 320 tömegrész (8 mólekvivalens) nátrium-hidroxidot és 640 tömegrész (20 mólekvivalens) metanolt. Az exoterm reakció következtében az elegy hőmérséklete 10 perc alatt 89 ’C-ra emelkedik. Ezalatt az idő alatt az elegyen 0,112 m3/ó sebességű szén-dioxidot vezetünk át. A karbonálást körülbelül 30 percig folytatjuk, mialatt a hőmérséklet fokozatosan 74 ’C-ra csökken. A karbonált elegyből a metanolt és az egyéb illó anyagokat 0,056 m3/óra sebességű nitrogén átfűvatással távolijuk el. A kifuvatást 90 percig folytatjuk, ezalatt az elegy hőmérséklete 150 °C-ra emelkedik. A sztrippelés befejezése után az elegy hőmérsékletét körülbelül 30 percig, 155-165 ’C-on tartjuk, majd leszűrjük. így a kívánt, 7,75 fémarányú, bázikus nátrium-szulfonát olajos oldatát kapjuk. (Az oldat olajtartalma: 12,4 tömeg%).
E-2. Példa
Az E-l. példa szerinti eljárással 442 tömegrész ásványolajban oldott 780 tömegrész (1 mólekvivalens) alkilezett benzolszulfonsav és 119 tömegrész polibutenil-borostyánkősavanhidrid elegyet összekeverünk 800 tömegrész (20 mólekvivalens) nátrium-hidroxiddal és 704 tömegrész (22 mólekvivalens) metanollal. Ezután az elegyen 0,2 m3/óra sebességgel 11 percen keresztül szén-dioxidot vezetünk át, miközben a hőmérséklet lassan 97 °C-ra csökken. Ezután a szén-dioxid sebességét 0,17 m3/ó-ra csökkentjük 40 perc alatt, miközben a hőmérséklet 88 °C-ra csökken. Ezt követően a rzén-dioxid sebességét 0,14 m3/ó-ra csökkentjük 35 perc alatt, miközben a hőmérséklet lassan 73 ’C-ra csökken. A karbonált elegyből az illó anyagokat 0,05 m3/óra sebességű nitrogén átfűvatással távolijuk el. A kifuvatást 105 percig folytajuk, ezalatt az elegy hőmérséklete lassan 160 ’C-ra emelkedik. A sztrippelés befejezése után az elegy hőmérsékletét további 45 percig 160 ’C-on tartjuk, majd leszűqük. így a kívánt, 19,75 fémarányú bázikus nátrium-szulfát olajos oldatát kapjuk. (Az oldat olajtartalma 18,7 tömeg%).
A találmány szerinti kenőolaj készítmények tartalmazhatnak súrlódás módosító szert is a kenőolaj javított súrlódási jelemzőinek biztosítására. A javított tulajdonságok eléréséhez általában 0,01-2 vagy 3 tömeg% súrlódás módosító szert alkalmazunk. Súrlódás módosító szerként különböző aminokat, elsősorban tercier aminokat alkalmazhatunk. Ilyen tercier aminok például az N-zsíralkil-N,N-dietanol-aminok és az N-zsíralkil-N,N-dietoxi-etanol-aminok. A tercier aminok előállítása úgy történhet, hogy valamilyen zsíralkil amint megfelelő mólszámú etilén-oxiddal reagáltatunk. A természetben előforduló anyagokból, mint például kókuszolajból és oleoaminból nyerhető tercier aminok beszerezhetők az Armour Chemical Company „Ethomeen” márkanéven. Jól alkalmazhatók az Ethomeen-C és az Ethomeen-0 sorozathoz tartozó termékek.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben súrlódás módosító szerként többértékű alkoholok zsírsavakkal alkotott részleges észterei is alkalmazhatók. A zsírsavak általában 8-22 szénatomosak, az észtereket úgy állítjuk elő, hogy ezeket 2-8 vagy 2-10 hidroxilcsoportot tartalmazó többértékű alkoholokkal reagáltatjuk. Az alkalmas zsírsav-észterek közül megemlítjük a szorbit monoleátot, a szorbit dioleátot, a glicerin-monoleátot, glicerin-dioleátot és ezek keverékeit. Ilyen keverék kereskedelmi forgalomban is kapható Emerest
HU 209 322 B
2421 márkanéven (Emergy Industries Inc. cég terméke). A többértékű alkoholok részleges zsírsav-észtereire további példák találhatók a K. S. Markley, Ed., „Fatty Acids”, second edition, parts I and V, Interscience Publishers (1968) irodalmi helyen.
Kéntartalmú vegyületek, mint például kénezett 1214 szénatomos zsírok, az alkilcsoportban 1-8 szénatomot tartalmazó alkil-szulfidok és poliszulfidok, valamint kénezett poliolefinek is alkalmazhatók súrlódás módosító szerként a találmányunk szerinti kenőolaj készítményben.
(F) Fenol-szulfidok semleges és bázikus sói
Bizonyos, találmányunk szerinti kenőolaj készítmények tartalmazhatnak egy vagy több, semleges vagy bázikus alkil-fenol-szulfid-alkáliföldfémsót is. Az olajok 0-2 vagy 3 tömeg% ilyen fenol-szulfid-vegyületet tartalmazhatnak. Az olajok többnyire 0,01-2 tömeg% fenol-szulfid bázikus sót tartalmaznak. Az itt alkalmazott „bázikus” kifejezés a leírásunkban egyéb helyeken alkalmazott, ilyen kifejezésekhez hasonlóan az 1-nél nagyobb fémarányú sókra vonatkozik. A fenol-szulfidok semleges és bázikus sói a találmányunk szerinti kenőolaj készítmények antioxidáns és detergens tulajdonságait javítják, és a Caterpillar vizsgálatokkal mért eredmények azt mutatják, hogy ezek alkalmazásával javul az olajok teljesítőképessége.
A szulfidsók előállításához alkalmazott alkil-fenolokat általában legalább 6 szénatomos szénhidrogén helyettesítő csoportokat tartalmazó fenolokból állítjuk elő; a helyettesítő csoportok legfeljebb 7000 alifás szénatomot tartalmazhatnak. A helyettesítő csoportok a fentiekben ismertetett szénhidrogéncsoportok is lehetnek.
Az előnyös helyettesítő csoportok olefinek, mint például etilén vagy propén polimerizálásával előállított szénhidrogéncsoportokból származnak.
Az „alkil-fenol-szulfid” kifejezés di-(alkil-fenol)monoszulfidokra, diszulfidokra, poliszulfiokra és egyéb, olyan termékekre vonatkozik, amelyek alkil-fenol és kén-monoklorid, kén-diklorid vagy elemi kén reakciójával nyerhető. A fenol kénvegyülethez viszonyított mólaránya (1:05) - (1:1,5) vagy ettől nagyobb is lehet. Fenolszulfídokat egyszerűen előállíthatunk például úgy, hogy 1 mól alkil-fenolt 60 °C hőmérsékleten 0,5-1 mól kéndikloriddal reagáltatunk. A reakcióelegyet általában 25 órán át, 100 °C hőmérsékleten tartjuk, és az így kapott szulfidot szárítjuk, és leszűrjük. Elemi kén alkalmazásakor 200 °C vagy némely esetben efeletti hőmérséklet kívánatos. Az is kívánatos, hogy a szárítást nitrogén- vagy egyéb semleges gázatmoszférában végezzük.
Jól alkalmazható bázikus alkil-fenol-szulfidokat ismertetnek például a 3 372 116, 3 410 798. és 3 562 159. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.
A következő példában ilyen bázikus só előállítást ismertetünk.
F-l. Példa
Fenol-szulfidot állítunk elő úgy, hogy kén-dikloridot nátrium-acetát jelenlétében olyan poliizobutenil-fenollal reagáltatunk, amelyben a poliizobutenil helyettesítő csoport átlagos szénatomszáma 23,8. (A savmegkötőszert a termék elszíneződésének elkerülésére alkalmaztuk.)
1755 tömegrész, fentiek szerint előállított fenolszulfidot, 500 tömegrész ásványolajat, 335 tömegrész kalcium-hidroxidot és 407 tömegrész metanolt tartalmazó elegyet felmelegítünk 43-50 °C-ra, és 7,5 órán keresztül szén-dioxidot vezetünk át rajta. Ezt követően melegítéssel eltávolítjuk az illóanyagokat, és további 422,5 tömegrész olajat adunk az elegyhez, és így 60 tömeg%-os, olajos oldatot kapunk. Az oldat 5,6 tömeg% kalciumot és 1,59 tömeg% ként tartalmaz.
(G) Kénezett olefinek
A találmányunk szerinti olaj készítmények tartalmazhatnak egy vagy több olyan, (G) kéntartalmú készítményt is, amelyek a kenőolaj elhasználódási, rendkívüli nagy nyomásállósági és antioxidáns tulajdonságait javítják. Olyan kéntartalmú anyagokat alkalmazunk, amelyeket különböző szerves anyagok, ezen belül olefinek kénezésével állítunk elő. Olefinként 330 szénatomos alifás, aril-alifás vagy aliciklikus olefin szénhidrogének alkalmazhatók.
Az olefin szénhidrogének legalább egy nem aromás, olefin kettős kötést, azaz két alifás szénatomot összekapcsoló kettős kötést tartalmaznak.
Olefin vegyületként különösen előnyösek a propilén, izobutén, valamint ezek dimerjei, trimerjei, tetrameqei és elegyeik. Különösen jól alkalmazhatók az izobutén és diizobutén, mert ezek könnyen beszerezhetők, és különösen nagy kéntartalmú készítmények állíthatók elő belőlük.
A 4 119 549. és 4 505 830. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban a találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben alkalmazható kénezett olefineket ismertetnek. A fenti leírások példáiban néhány speciális kénezett készítményt mutatnak be.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények (H) komponenseként alkalmazható kéntartalmú készítmények legalább egy olyan cikloalifás csoportot tartalmaznak, amelyekben egy cikloalifás csoport legalább két, magban lévő szénatomja vagy különböző cikloalifás csoportok két, magában lévő szénatomja egy kétértékű kéncsoporton keresztül kapcsolódik egymáshoz.
Ilyen típusú kénvegyületeket ismertetnek például a Re 27 331. számú felújított szabadalmi leírásban. A kéncsoport legalább két kénatomot tartalmaz. Ilyen kénvegyületek a kénezett Diels-Alder adduktumok.
A következő példában ilyen készítmény előállítását ismertetjük.
G-l. Példa
a) 2 literes, keverővei, nitrogén bevezető csővel és szilárd szén-dioxiddal hűtött visszafolyató hűtővel felszerelt lombikba 400 g toluolt és 66,7 g alumíniura-klori26
HU 209 322 Β dót tartalmazó elegyet töltünk. Az alumínium-klorid szuszpenzióhoz 0,25 óra alatt, 37-58 °C hőmérsékleten 640 g (5 mól) butil-akrilátot és 240,8 g toluolt tartalmazó elegyet töltünk. Ezután a szuszpenzióhoz 2,75 óra alatt 313 g (5,8 mól) butadiént adunk, miközben a hőmérsékletet külső hűtéssel 60-61 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet átfuvatjuk nitrogénnel 0,33 órán keresztül, 4 literes elválasztó tölcsérbe töltjük, és lloO g vízben oldott 150 g koncentrált sósav oldattal mossuk. Ezt követően a terméket 2 x 1000 ml vízzel mossuk. A mosott reakciótermékből desztillálással eltávolítjuk a nem reagált butil-akrilátot és toluolt. Az első desztillálás után kapott maradékot 1250-1320 Pa nyomáson még egysezr ledesztilláljuk, a kívánt adduktumot 105-115 °C hőmérsékleten gyűjtjük össze.
b) 4550 g (25 mól) fentiekben ismertetett eljárással előállított butadién-butil-akrilát adduktumot és 1600 g (50 mól) kénvirágot 12 literes, keverő vei, visszafolyató hűtővel és nitrogén bevezető csővel felszerelt lombikba töltünk. A reakcióelegyet 150-155 °C hőmérsékleten melegítjük 7 órán át, és eközben 0,013 m3/óra sebességű nitrogént vezetünk át az elegyen. Ezután az elegyet hagyjuk lehűlni szobahőmérsékletre, majd leszűrjük. Szűrletként a kéntartalmú terméket kapjuk.
A fentieken kívül alkalmazható egyéb, rendkívül nagy nyomástűrő adalékok, korrózió- és oxidációgátló szerek is, ilyen anyagok például a klórozott alifás szénhidrogének, mint például a klórozott viasz; szerves szulfidok és poliszulfidok, mint például a benzil-diszulfid, bisz(klór-benzil)-diszulíid, dibutil-tetraszulfid, oleinsav kénezett metilésztere, kénezett alkil-fenol, kénezett dipentén és kénezett terpén; foszforkénezett szénhidrogének, mint például foszfor-szulfidok turpentinnel vagy metil-oleáttal alkotott reakciótermékei; foszforészterek, elsősorban di- és triszénhidrogén-foszfitok, mint például dibutil-foszfit, diheptil-foszfit, diciklohexil-foszfit, pentil-fenil-foszfit, dipentil-fenilfoszfit, tridecil-foszfit, disztearil-foszfit, dimetil-naftinfoszfít, oleil-4-pentil-fenil-foszfit, poli- 500 molekulatömegű polipropilénnel helyettesített fenil-foszfit, diizobutillel helyettesített fenil-foszfit; fém-tiokarbamátok, mint például a cink-dioktil-ditiokarbamát és a bárium-heptil-fenil-ditiokarbamát.
A találmányunk szerinti kenőolajkészítményekben különösen hatásosan alkalmazhatók a folyáspont csökkentők. Amint a szakterületen ismert a folyáspont csökkentő adalékanyagok javítják az olajbázisú készítmények alacsony hőmérsékletű tulajdonságait. Lásd például a „Lubricant Additives” by C. V. Smalheer and R. Kennedy Smith Lezius-Hiles Co. publishers, Cleveland, Ohio, 1967-es kiadvány, 8. oldalát.
Jól alkalmazható folyáspont csökkentő szerek a polimetakrilátok; poliakrilátok; poli(akril-amidok); halogénezett paraffin viaszok és aromás vegyületek kondenzált termékei; vinil-karboxilát polimerek; és dialkil-fumarátok, zsírsav-vinilészterek és alkil-vinil-észterek terpolimerjei. Találmányunk célkitűzésének megfelelő folyáspont csökkentő adalékanyagokat ismertetnek például a 2 873 501, 2 015 748, 2 655 479, 1 815 022,2 191 498,2 666 746, 2 721 877,2721 878 és a 3 250 715. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.
Habzásgátló szereket a stabil habképződés csökkentésére vagy megakadályozására alkalmazunk. Tipikus habzásgátló szerek a szilikonok vagy a szerves polimerek. További habzásgátló készítményeket ismertetnek a „Foam Control Agents” by Henry T. Kemer (Noyes Data Corporation, 1976) kiadvány 125-162. oldalán.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítmények, elsősorban, ha ezekből multigrade minőségű olajokat állítunk elő, tartalmazhatnak egy vagy több, kereskedelmi viszkozitású módosító szert is. A viszkozitás módosító szerek általában olyan szénhidrogénbázisú polimerek, amelyek számszerinti átlagos molekulatömege 25 000-50 0000, méginkább 50 000-20 0000.
Viszkozitás módosító anyagként alkalmazhatunk például poliizobutént vagy olyan polimetakrilátot (PMA), amelyet különböző alkilcsoportokat tartalmazó metakrilát monomerelegyekből állítanak elő. A legtöbb PMA viszkozitás módosító szer ugyanakkor folyáspont csökkentő is. Az alkilcsoportok 1-18 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú szénhidrogének lehetnek.
Ha az alkil-metakriláttal kis mennyiségű, nitrogéntartalmú monomert kopolimerizálunk, a termék diszpergációs tulajdonsága is javul. Ennek megfelelően az ilyen termékek több funkciójú szerek, azaz viszkozitás módosítók, folyáspont csökkentők és diszpergáció javítók. Az ilyen termékeket a szakterületen diszpergáló típusú viszkozitás módosító szereknek vagy egyszerűen diszpergáció-viszkozitás módosító szereknek nevezik. Ilyen nitrogéntartalmú monomerek a vinil-piridin, N-vinil-pirrolidin és N,N' -dimetil-amino-etil-metakrilát. Viszkozitás módosító szerként jól alkalmazhatók az egy vagy több alkil-akrilát polimerizálásával vagy kopolimerizálásával előállított poliakrilátok.
Alkalmazhatunk olyan etilén-propilén (rövidítve OCP) kopolimereket is, amelyeket etilén és propilén általában oldószerben, ismert katalizátorok, mint például Ziegler-Natta iniciátor jelenlétében való polimerizálásával állítanak elő. Apolimerben lévő etilén propilénhez viszonyított mennyisége befolyásolja a termék olajban való oldhatóságát, olajsűrítő képességét, alacsony hőmérsékletű viszkozitását, folyáspont csökkentő képességét és motor teljesítő képességét. Az etiléntartalom általában 45-60 tömeg%, tipikusan 50-55 tömeg%. Néhány, kereskedelmi OCP etilén, propilén és kis mennyiségű nem konjugált dién, mint például 1,4-hexadién terpolimerje. A műanyagiparban ezeket a terpopolimereket EPDM jelöléssel (etilén-propilén-dién monomer) rövidítik. A kenőolajokban alkalmazott OCP viszkozitás módosító szerek felhasználása 1970 óta jelentősen növekszik, és jelenleg is elsősorban ezeket alkalmazzák.
Motorolajok viszkozitás módosító adalékanyagaként sztirol és maleinsavanhidrid szabad gyök iniciátor jelenlétében megvalósított kopolimerizálásával, majd az így kapott kopolimer ezt követően, 4-18 szénatomos észterezésével előállított észterek is alkalmazhatók. A sztirolészterek általában több funkciójú, elsősorban viszkozitás
HU 209 322 B módosító adalékanyagok. Ha az észterezést a reakció befejezése előtt abbahagyjuk, és így valamennyi, nem reagált anhidrid- vagy karbonsavcsoport marad a termékben, a sztirolészterek a viszkozitás módosító hatásuk mellett folyáspont csökkentők és diszpergáció javítók is. Ezek a savcsoportok valamilyen primer aminnal való reakcióval imidekké alakíthatók át.
A motorolajokban alkalmazható viszkozitás módosító adalékanyagok másik csoportját a hidrogénezett, szilről és konjugált dién kopolimerizálásával előállított termékek alkotják. Sztirolvegyületként alkalmazhatók a sztirol, alfa-metil-sztirol, orto-metil-sztirol, meta-metilsztirol, para-metil-sztirol és para-tercier butil-sztirol. A konjugált diének előnyösen 6 szénatomosak. Ilyen konjugált dién a piperilén, 2,3-dimetil-l,3-butadién, kloroprén, izoprén és 1,3-butadién, különösen előnyös az izoprén és a butadién. Ezek elegyei is alkalmazhatók.
A kopolimerek sztiroltartalma 20-70 tömeg%, előnyösen 40-60 tömeg%. A kopolimerek konjugált, alifás diéntartalma 30-80 tömeg%, előnyösen 40-60 tömeg%.
A kopolimerek számszerinti átlagos molekulatömege általában 30 000-500 000, előnyösen 50 000200 000. Tömeg szerinti átlagos molekulatömegük 50 000-500 000, előnyösen 50 000-300 000.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben viszkozitás módosító szerként alkalmazható, fentiekben ismertetett hidrogénezett kopolimereket ismertetnek a 3 551 336, 3 598 738, 3 554 911, 3 607 749. 3 687 849 és 4 181 618. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.
A 3 554 911 számú szabadalmi leírásban például véletlenszerűen polimerizálódott, hidrogénezett butadiénsztirol kopolimer előállítását és hidrogénezését ismertetik. A találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben viszkozitás módosító adalékanyagként alkalmazható, hidrogénezett sztirol-butadién kopolimerek a kereskedelemben beszerezhetők. Ilyen tennék például a BASF, „Glissoviscal” márkanevű anyag. Glissoviscal 5260 márkanéven olyan, speciális, hidrogénezett sztirol-butadién kopolimer kapható, amelynek gél áteresztő kromatográfiás eljárással meghatározott molekulatömege 120000. Viszkozitás módosító adalékanyagként alkalmazható, hidrogénezett sztirol-izoprén kopolimerek beszerezhetők például a Shell Chemical Companytól „Shellvis” márkanéven. A Shell Chemical Company Shellvis 40 készítménye olyan, kettős tömb sztirol-izoprén kopolimer, amelynek számszerinti átlagos molekulatömege 155 000, sztiroltartalma 19 mól%, izopréntartalma 81 mól%. A Shell
Chemical Company Shellvis 50 készítménye olyan, kettős tömb sztirol-izoprén kopolimer, amelynek számszerinti átlagos molekulatömege 100000, sztiroltartalma 28 mól%, izopréntartalma 72 mól%.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítményben alkalmazott polimer viszkozitás módosító adalékanyagok mennyisége széles határok között változhat, azonban a szokásosnál kevesebb mennyiségű, ilyen adalékanyagot kell alkalmazni, ha figyelembe vesszük, hogy a (B) karbonsavszármazék komponens [és bizonyos (E) karbonsavészter-származékok] diszpergáció javító tulajdonságuk mellett viszkozitás módosító hatásúak is. A találmányunk szerinti kenőolaj készítményekben viszkozitás módosító szerként alkalmazott adalékanyagok mennyisége a kész kenőolaj készítmény tömegére számítva legfeljebb 10 tömeg0/». A polimer viszkozitás módosító adalékanyagok mennyisége a kész kenőolaj készítmény tömegére számolva 0,2-8 tömeg%, előnyösen 0,5-6 tömeg%.
A találmányunk szerinti kenőolaj készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a különböző komponenseket az adott esetben alkalmazott, egyéb adalékanyagokkal együtt az olajban feloldjuk vagy szuszpendáljuk. A találmányunk szerinti készítményekhez használt kémiai komponenseket gyakran valamilyen inért, normál állapotban folyékony, szerves oldószerben, mint például ásványolajban, benzinben, benzolban, toluolban vagy xilolban oldjuk, és így adalékanyag koncentrátumot állítunk elő. Ezek a koncentrátumok általában 0,01-80 tömeg%, egy vagy több (A)-(B) komponenst és adott esetben egy vagy több egyéb adalékanyagot tartalmaznak. Az adalékanyagok koncentrációja 15,20, 30 vagy 50 tömeg% vagy ettől nagyobb is lehet.
A koncentrátumok tartalmazhatnak például 1050 tömeg% (B) karbonsavszármazékot és 0,01-15 tömeg% (A) ditiofoszforsav-fémsót. Más koncentrátumok tartalmazhatnak például 1-30 tömeg% (D) karbonsavésztert és/vagy 1-20 tömeg%, legalább egy (C) semleges vagy bázikus alkáliföldfémsót.
A találmányunk szerinti tipikus kenőolajkészítményeket a következő példákban mutatjuk be.
A következő I-XVIII. példákban, amelyeket kenőolaj készítményekre mutatunk be, a százalékok térfogat%-ot jelentenek, és a százalékok az olajjal hígított oldatait jelentik az adott additívnek, melyet a kenőolaj készítményekhez használunk. Például az I számú kenőolaj készítmény 6,5 térfogat% B-13 példa szerint előállított terméket tartalmazza, amely a (B) karbonsav származék 55% hígító olajat tartalmazó olajos oldata.
I. Táblázat
Kenőolaj készítmények
Komponens/Példa (tömeg%) I Π ΠΙ IV V VI
Olaj (a) (b) (a) (b) (c) (c)
Minőség 10W-30 5W-30 10W-30 10W-40 10W-30 30
V. I. Típus* (1) (1) (1) (m) (1) -
B-13. példa szerinti termék 6,5 6,5 6,5 6,5 6,5 6,5
E-2. példa szerinti termék 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25
A-l. példa szerinti termék 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75
HU 209 322 B
Komponens/Példa (tömeg%) I Π ΠΙ IV V VI
A-10. példa szerinti termék (10% olaj) 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06
Alkilált benzil-szulfonát bázikus magnéziumsó (32 térfogat% olaj, fémarány: 4,7 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20
C-l. példa szerinti termék 0,45 0,45 0,45 0,45 0,45 0,45
Alkilált benzilszulfonát bázikus nátriumsó (48 térfogat% olaj, fémarány: 12 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40
Bázikus kalcium-fenol-szulfid (38 térfogat% olaj, fémarány: 2,3) 0,6 0,6 - 0,6 n -
Glicerin mono-és dioleát keverék** - 0,2 - - - -
Szilikon habzásgátló szer lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm
(a) Közel-keleti (m) Poliizoprén, csillag polimer (b) Északi-tengeri * A polimer VI adalék mennyisége mindegyik kenőolaj (c) Finomított közép-európai készítményben annyi legyen, hogy a kész kenőolaj készít(1) Szitol-izoprén kettős tömbkopolimer; számsze- mény megfeleljen a jelzett multigrade minőségnek.
rinti átlagos molekulatömege 155000. 20 ** Emerest 2421.
II. Táblázat Kenőolaj készítmények
Komponens/Példa (tömeg%) VII vm IX X XI ΧΠ
Olaj (b) (a) (a) (d) (d) (d)
Minőség 10W-30 5W-30 10W—40 10W-30 5W-30 10W-30
V. I. Típus* (1) (1) (1) (1) (m) (1)
B-13. példa szerinti termék 6,4 7,5 6,5 6,5 6,5 6,5
F-2. példa szerinti termék 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25
A-l. példa szerinti termék 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75
A-10. példa szerinti termék (1 Otérfogat% olaj) 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06
Alkilezett benzol-szulfonát bázikus magnéziumsó (32 térfogat% olaj, fémarány: 4,7 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20
C-l. példa szerinti termék 0,45 0,77 0,45 1,76 0,45 0,45
Alkilezett benzol-szulfonát bázikus kalciumsó (48 térfogat% olaj, fémarány: 12 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40
Bázikus kalcium-fenol-szulfid (38 térfogat% olaj, fémarány: 2,3) - 0,6 0,6 0,6 0,6 -
Kalcium-fenol-szulfid (55 térfogat% olaj, fémarány: 1,1) - - - - 1,0 -
Glicerin mono- és dioleát keverék** - 0,2 - - 0,2 -
Alkil-fenol és kén diklorid reakcióterméke 0,6 0,15 0,61 - - -
G-l. példa szerinti termék 0,45 - - - - -
Dinonil-difenilamin 0,15 - - - - -
Szilikon habzásgátló szer lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm
(a) Közel-keleti 55 (b) Északi-tengeri (c) Hidrogénezett közép-európai (d) Oldószerrel finomított közép-európai (1) Sztirol-izoprén kettős tömbkopolimer; számszerinti átlagos molekulatömege 155000. 60 (m) Poliizoprén, csillag polimer * A polimer VI adalék mennyisége mindegyik kenőolaj készítményben annyi legyen, hogy a kész kenőolaj készítmény megfeleljen a jelzett multigrade minőségnek.
**- Emerest 2421.
HU 209 322 B
III. Táblázat Kenőolaj készítmények
Komponens/Példa (tömeg%) xm
Olaj (d)
Minőség 10W-30
V. I. Típus* (n)
B-l 3. példa szerinti termék 6,5
F-2. példa szerinti termék 0,25
A-l. példa szerinti termék 0,75
A-10. példa szerinti termék (10 térfogat% olaj) 0,06
Alkilezettbenzolszulfonátbázikus magnéziumsó (32 térfogat% olaj, fémarány: 14,7) 0,20
C-l. példa szerinti termék 0,45
Alkilezett benzolszulfonát bázikus kalciumsó (48 térfogat% olaj, fémarány: 12) 0,40
Bázikus kalcium-fenol-szulfid (38 térfogat% olaj, fémarány: 2,3) 0,6
Szilikon habzásgátló szer lOOppm
(d) Oldószerrel finomított közép-európai (n) Etilén-propilén kopolimer (OCP) * A polimer VI adalék mennyisége mindegyik kenőolaj készítményben annyi legyen, hogy a kész kenőolaj készítmény megfeleljen a jelzett multigrade minőségnek.
IV. Táblázat Kenőolaj készítmények
Komponens/Példa (tőmeg%) XIV XV XVI*** XVII*** XVHI***
Olaj 65% 150N** (c)** (c) (c) (c)
35% 600N**
Minőség 15W-40 30 15W-40 15W-40 15W-A0
V. I. Típus* (1) - (1) (1) (1)
B-l 3. példa szerinti termék 4,47 4,47 5,0 4,6 5,2
A-2. példa szerinti termék 1,20 1,20 1,5 1,54 1,5
D-7. példa szerinti termék 1,39 1,39 - 1,41 -
Alkilezett benzol-szulfonát bázikus magnéziumsó (32 térfogat% olaj, fémarány: 15) 0,44 0,44 0,6 0,56 0,4
Alkilezett benzol-szulfonát bázikus kalciumsó (52 térfogat% olaj, fémarány: 12) 0,97 0,97 1,2 1,24 -
Alkilezett benzol-szulfonát bázikus magnéziumsó (34 térfogat% olaj, fémarány: 3 - - - - 0,75
Kénnel kapcsolt fenol bázikus kalciumsó (38 térfogat% olaj, fémarány: 2,3 - - - - 1,8
Alkil-fenol és kén-diklorid reakcióterméke (42 térfogat% olaj) 2,34 2,34 2,5 2,48 -
Nnil-fenoxi-poli(etilénoxi)-etanol - - - 0,1 -
Cg mono- és dialkilezett difenil-amin (16 térfogat% olaj) - - - - o,l
Fagyáspont csökkentő szer 0,2 0,2 0,2 0,2 -
Szilikon habzásgátló szer lOOppm lOOppm lOOppm lOOppm 11 ppm
(1) Sztirol-izoprén kettős tömbkopolimer; számszerinti átlagos molekulatömege 155000.
* A polimer VI adalék mennyisége mindegyik kenőolaj készítményben annyi legyen, hogy a kész kenőolaj készítmény megfeleljen a jelzett multigrade minőségnek.
** Nagy kéntartalmú *** Ezekben a példákban a százalékok tömeg%-ot jelentenek.
(c) Hidrogénezett közép-európai
A találmány szerinti kenőolaj készítmények alkalmazása üzemi körülmények között az elhasználódás
HU 209 322 B mértékének csökkenésével jár, ezáltal nő a használhatóság és csökken a nem kívánatos üledék, például lakk, olajsalak, széntartalmú és gyantaszerű anyagok kialakulásának lehetősége, amely a motor különböző alkatrészeire tapadva csökkenti annak teljesítményét. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával olyan kenőolajok előállítása is lehetővé válik, amelyek személygépjárművek forgattyúsházába betöltve gazdaságosabb üzemanyag felhasználást tesznek lehetővé. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módjával előállított kenőolaj megállja helyét az SG olajok osztályozására szolgáló összes teszt során. A találmány szerinti kenőolajok dieselmotorokban is előnyösen alkalmazhatók, és a találmánnyal olyan kenőolaj vegyületek is előállíthatok, amelyek eleget tesznek a diesel olajokra vonatkozó új SG (Combustion Engine) osztályozás előírásainak.
A találmány szerinti kenőolaj készítmények teljesítmény jellemzőit úgy értékeltük, hogy a kenőolaj készítményt számtalan motorolaj tesztnek vetettük alá, mely tesztek a motorolajok különböző teljesítmény jellemzőinek megállapítására hivatottak. Mint azt már fentebb említettük, ahhoz, hogy a kenőolajat az API előírásoknak megfelelően minősíthessük, a kenőolajakat bizonyos speciális motorolaj teszteknek kell alávetni. A különböző tesztek egyikén vagy másikán megfelelő minőstíést szerzett kenőolaj készítmények természetesen más területeken is felhasználhatók.
Az ASTM (American Standard Test Method) Sequence III jelű motorolaj tesztet az utóbbi időkben hozták létre az SG (Standard Gauge) motorolajok magas hőmérsékleti elhasználódásának, olaj sűrűségének és üledékképződéssel szembeni ellenállóképességének meghatározására. A Sequence IIID tesztet felváltó IIIE teszt finomabb meghatározást tesz lehetővé magas hőmérsékletű vezérműtengely, a szelephimba kopás csökkentése és az olajsűrűség ellenőrzése szempontjából. A ΙΠΕ egy 3,8 1 űrtartalmú, V6 elrendezésű Buick motoron végeztük, amely ólmozott, 67,8 féklóerő értékű üzemanyagot használ és 64 óra maximális teszt időtartam alatt 3000 1/p fordulatszámmal jár 1030 N szeleprugó terhelést alkalmazva. A motor magas üzemi hőmérsékletére való tekintettel 100%-os glikol hűtőfolyadékot használunk. A kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét 118 °C-on, míg az olaj hőmérsékletét 2,2 kp/cm2 nyomás mellett 149 °C-on tartjuk. A levegő-üzemanyag keverék aránya 16,5; a kifúvási arány 2718 1/p. Akiinduló olajmennyiség 4138 g.
A teszt akkor fejeződik be, amikor az olaj szint a 8 órás intervallumként! bármelyik ellenőrzésnél 800 gmal kevesebbre csökken. Amennyiben a teszt 64 óránál hamarabb befejeződik az olajszint lecsökkenése miatt, akkor ez az olaj szint csökkenés többnyire annak a következménye, hogy az erősen eloxidálódott olaj a motoron keresztülhaladva elakad és nem tud visszaáramolni az olajteknőbe a vizsgált 49 “C-os olajhőmérsékletnél. A viszkozitást a 8 órás olajmintáknál ellenőrzik és ettől az értéktől veszik fel a százalékos viszkozitás növekedés görbéket az eltelt üzemórák függvényében.
Az API (American Petroleum Institute) SG osztályozásánál 64 óra alatt 40 °Con legfeljebb 375%-os viszkozitás növekedés megengedett. Az előírás az olajiszap arányára minimum 9,2; a dugattyúlerakódás minimum 8,9; a lerakódás a dugattyúgyűrűk közepében pedig minimum 3,5; mely értékek a CRC teljesítmény minősítési rendszer alapján lettek megállapítva. A jelenlegi Sequence IIIE teszt részleteit módosított „Sequence IIID Surveillance Panel Report on Sequence III Test to the ASTM Oil Classification Panel” című jelentés tartalmazza.
A XII és XIV számú kenőolaj mintán lefolytatott Sequence IIIE teszt eredményét az alábbi V. sz. táblázatban foglaltuk össze.
V. Táblázat
ASTM Sequence ΠΙ-E Teszt Teszteredmények
minta %-os viszkozitás növekedés olajiszap a motor- ban dugaty tyú lerakódás dugaty tyúgyűrű lerakódás szelepzár kopása maxium/ átlag
XII 152 9,6 8,9 6,7 8/4
XIV 135 9,5 9,3 6,8 3/2
(a = 0,00254 mm-ben)
A Ford Sequence VE teszt leírását az 1987. október 13-i „Report of the ASTM Sludge and Wear TaskForce and the Sequence VD Surveillance Panel-proposed PV2 Test” című jelentés tartalmazza.
Ez a teszt egy 2,3 literes 4 hengeres, felülszelepelt motort alkalmaz, amely többpontos, elektronikus üzemanyagbefecskendező rendszerrel van ellátva, kompresszióaránya 9,5:1. A teszt lefolyása ugyanúgy zajlik, mint a Sequence VD tesztté, vagyis három különböző fokozatból álló négyórás ciklusból áll. Az olaj hőmérsékletek az I., II. és III. fokozatban 68,3 °C, 98,9 °C és 46,1 °C. A hűtővíz hőmérséklete a három fokozatban 5,16 °C, 85,0 °C és 46,1 °C. A vizsgált olajmennyiség 3005 g, a szelepfedélen pedig a magas motorhőmérséklet mérésére alkalmas hely van kialakítva. A három fokozat sebessége és terhelése a VD teszthez képest változatlan. A kifúvási arány az I. fokozatban 3058 1/p 3398 l%p-re nőtt meg, a teszt időtartama 12 nap. Ennél a tesznél a szelepeket 48 óránként kicserélik.
A teszt végén újból ellenőrzik a motorban lerakodott iszap, a szelepfedél iszap, a dugattyúlerakódás, átlagos lerakódás és a szelepzár kopás értékét. A IV, XIV, XV és XVI. mintákon elvégzett Ford Sequence VE Teszt eredményeit az alábbi VI. táblázatban foglaltuk össze. Az SG osztályba soroláshoz szükséges minőségi mutatók a következők:
motoriszap: min. 9,0; vezérműfedél iszap: min. 7,0; átlagos lerakódás: min. 5,0; dugattyúlerakódás: min. 6,5 és szelepzár kopás: max/átl. 15/5.
HU 209 322 Β
VI. Táblázat
Ford Sequence VE Teszt Teszteredmények
minta motori- szap szelepfe- déliszap átlagos lerakó- dás dugaty tyú lerakódás szelepzár kopás
TV 9,2 8,3 5,5 7,2 6,3/2,2
XTV 9,4 9,2 5,0 6,9 1,6/1,3
XV 9,4 9,2 5,8 6,7 0,9/0,74
XVI 9,2 8,5 5,3 6,9 1,3/0,9
(a = 0,00254 mm-ban)
A CRC L-38 típusú tesztet a Coordinating Research Council fejlesztette ki. Ezt a vizsgálati módszert a magas üzemi hőmérsékletű forgattyúház kenőolajok alábbi paramétereinek meghatározására fejlesztették ki: anti-oxidáció, korróziós hajlam, iszap és lerakódás képződési hajlam és viszkozitás stabilitás. Az alkalmazott CLR jelű motor rögzített, egyhengeres, folyadékhűtésű szikragyújtású motor, amely beállított és rögzített sebességen és üzemanyagárammal működik. A motor egynegyed forgattyúsház kapacitású. Az eljárás előírja, hogy a motort 31501/perc fordulatszámon 5 féklóerő terheléssel 143 °C olajfővezeték hőmérsékleten és 93 “C hűtőfolyadék hőmérsékleten 40 órán át járassák. A tesztet 10 percenként megszakítják olajminta vételezés és feltöltés céljából. A vételezett olajmintákon viszkozitás értéket mérnek és ezeket a számokat a teszt eredményének részeként megjelenítik.
Egy kifejezetten a teszt céljára gyártott réz-ólom csapágyat lemérnek a teszt kezdete előtt valamint a teszt befejezése után abból a célból, hogy meghatározzák a korrózió következében létrejött súlycsökkenést. A teszt befejezése után a motort megvizsgálják az olajiszap valamint a lerakódások szempontjából, melyek között a dugattyú palástján képződött lerakódásoknak van a legfontosabb szerepe. Az API SG Service Classification teszt elsődleges megfelelősségi kritériuma a 40 mg értéken maximált csapágysúly csökkenés, valamint a 9,0 értéken meghúzott dugattyúpalást lerakódás határérték.
A következő VII. táblázat a találmány szerinti kenőolaj három különböző kiviteli változatát vizsgáló L-38 jelű teszt eredményeit foglalja össze.
VII. Táblázat L-38 Teszt Teszteredmények
Kenőolaj minta Csapágysúly csökkenés dugattyúpalást lerakódás határérték
I 9,6 9,4
V 10,4 9,7
XTV 21,1 9,5
Az Oldsmobile Sequence IID tesztet a motorolajok kormozó és korróziós jellemzőinek meghatározására fejlesztettek ki. Maga a teszt és az elvégzéséhez szükséges feltételek az ASTM Special Technical Publication 315H (Part 1) leírásban találhatók meg. A teszt az Egyesült Államokban jellemzőnek mondható rövidtávú téli utazásokat hivatott szimulálni. A Sequence IID egy Oldsmobile 5,71 űrtartalmú V-8 hengerelrendezésű motort használ, amelyet kis fordulatszámon (1550 1/p) kis terhelésen (25 féklóerő) 28 órán keresztül járatnak 41 ’C belépő hőmérsékletű és 43 °C kilépő hőmérsékletű hűtőközeggel. Ezt követően a teszt során a motort két órán keresztül 1500 1/perc fordulatszámon járatják 47 °C belépő hőmérsékletű és 49 °C kilépő hőmérsékletű hűtőközeggel. Ezt követő porlasztó és gyújtógyertya csere után a motor a teszt utolsó két órájában nagy fordulatszámon (3600 1/perc), erőteljesebb leterheléssel (100 féklóerő) valamint 88 °C belépő hőmérsékletű és 93 °C kilépő hőmérsékletű hűtőközeggel üzemel. A teszt befejezése után azaz 32 óra elteltével a motort a CRC vizsgálati technológia alkalmazásával megvizsgálják a koromlerakódás szempontjából. Rögzítik a beszorult szelephimbák számát is, ami a képződött korom mennyiségére ad támpontot. A IID teszt megfelelő minősítésének elnyerésére a legkevesebb átlagos koromlerakódási határérték 8,5. Ha a XIII illetve XIV számmal jelölt kenőolajat használjuk fel a Sequence IID teszt során, az átlagos CRC korom határérték 8,5 illetve 8,7 lehet.
Az ASTM Special Technical Publication 509A, Part I előírásban részletesen ismertetett Caterpillar 1H2 teszt a Caterpillar motorokban keletkező dugattyúgyűrű megszorulás, dugattyúgyűrű és hengerkopás és dugattyú lerakódás mértékét befolyásoló kenőolaj hatás meghatározására használják. A teszt speciális, feltöltős, egyhengeres diesel tesztmotort használ, amelyet 480 órán keresztül üzemeltetnek 1800 1/p rögzített fordulatszámon és ugyancsak rögzített hőfogyasztással. A magas hőmérsékletű szelepen átáramló hőáram értéke 87 kW, és az alacsony hőmérséklet szelepen beáramló átömlő hőáram értéke 81,7 kW. A motor üzemanyagául szolgáló dieselolaj az előírásoknak megfelelően előállított diesel üzemanyag, amely 0,37-0,43 súlyszázalék természetes ként tartalmaz.
A teszt befejezése után a diesel motort megvizsgálják annak megállapítására, hogy a motorban a teszt ideje alatt beszorult-e valamelyik gyűrű, valamint meghatározzák a hengerek, dugattyúk, dugattyúgyűrűk kopásának mértékét, valamint a dugattyúlerakódás mértékét és jellegét. Ezen belül a lerakódások vastagságán és elhelyezkedésén alapuló felső üregkitöltést (top groove filling, TGF) és a súlyozott teljes hibát (weighted totál demerit, WTD) a dieselmotor kenőolajok alkalmazott tesztjében elsődleges jelentőségű kritériumnak tekintik. Az 1H2 teszt határértékei a felső üregkitöltési tényezőre 45 súly%-ot és a súlyozott teljes hibára 140 értéket határoznak meg a 480 üzemóra elteltével.
A Caterpillar 1H2 teszt eredményei a találmány szerinti kenőolaj készítmények némelyikének felhasználásával az alábbi VIII. táblázatban tekinthetők meg.
HU 209 322 B
VIII. Táblázat Caterpillar 1H2 Teszt Teszteredmények
Kenőolaj minta Üzemóra Felső üreg kitöltés Súlyozott teljes hiba
V 120 39 65
180 44 90
vn 120 7 105
480 24 140
vm 120 37 68
480 33 69
XI 480 42 114
Míg a Caterpillar 1H2 teszt elsősorban könnyű indítási körülmények között üzemelő motorokban használt vizsgálatára alkalmas (API Service Classification CC), addig az ASTM Special Technical Publication 509A, Part I előírásban részletesen ismertetett Caterpillar 1G2 teszt nehezebb indítási üzemviszonyok között alkalmazott dieselmotorok vizsgálatára szolgál (API Service Classification CD). Az 1G2 teszt szinte megegyezik a Caterpillar 1H2 teszttel azzal a különbséggel, hogy a vizsgálat körülményei sokkal nehezebbek. A teszt speciális feltöltős, egyhengeres diesel tesztmotort használ, amelyet 480 órán keresztül üzemeltetnek 1800 1/p fordulatszámon és ugyancsak rögzített hőfogyasztással. A magas hőmérsékletű szelepen átáramló hőáram értéke 102,86 kW. A motor 42 féklóerő terheléssel üzemel. A hengerfejből kilépő hűtővíz hőmérséklete 88 ’C körüli és a csapágyakhoz jutó kenőolaj hőmérséklete hozzávetőleg 96 °C. A motorba belépő levegő hőmérsékletét 124 ’C körüli értéken tartják, míg a motorból kilépő kipufogó gázok hőmérséklete megközelíti az 594 ’C értéket. A két teszt közötti eltéréseket szemlélve látható, hogy az utóbbi esetben a határértékek magasabbak, mint az 1H2 jelű teszt esetében. A legnagyobb engedélyezett felső üregkitöltés értéke 80 és a legnagyobb súlyozott teljes hiba értéke 300.
A Caterpillar 1G2 teszt eredményei a találmány szerinti IX és XIV jelű kenőolaj vegyületek felhasználásával az alábbi IX. táblázatban tekinthetők meg.
IX. Táblázat Caterpillar 1G2 Teszt Teszteredmények
Kenőolaj minta Üzemóra Felső üreg kitöltés Súlyozott teljes hiba
IX 120 72 171
480 79 298
XIV 480 79 275
A Sequence VI tesztet elsősorban személygépjárművek és könnyű indítási feltételek között üzemelő tehergépjárművek kenőolajainak minősítésére alkalmazzák az az API/SAE/ASTM kategóriában. Ebben a tesztben egy General Motors 3,81 űrtartalmú, V-6 hengerelrendezésű motort használnak igen szigorúan ellenőrzött körülmények között, amely lehetővé teszi a fajlagos üzemanyag felhasználás nagypontosságú mérését, a motorban lévő kenőanyag-specifikus súrlódás jelenlétének kimutatására. Az elérhető legnagyobb pontosság biztosítására célszerű korszerű mikroprocesszoros vezérlő valamint adatgyűjtő és feldolgozó rendszer alkalmazása a teszt lefolytatásához.
Minden egyes tesztet megelőz egy olyan motorilletve rendszer kalibrálási művelet, amelynél a következő speciális ASTM olajokat használják: SAE 20W30 (FM), SAE 50 (LR), SAE 20W-30 (HR). A megfelelő pontos beállítás és kalibrálás ellenőrzése után a teszt tárgyát képező olajat betöltik a motorba, és ott 40 órás öregítési periódusnak vetik alá közepes hőmérsékleten, kis motorterheléssel, stacionárius üzemi körülmények között. Az üregítés eredményeképpen! megismétlik a fajlagos üzemanyag felhasználás méréseket mindkét teszt fokozatban 65 °C alsó és 135 °C felső hőmérséklettartományban, 1500 1/perc fordulatszámon 8 féklóerő terheléssel. Az így szerzett fajlagos üzemanyag felhasználás adatokat összehasonlítják a friss, öregítés nélkül HR referencia olajjal, amelyet közvetlenül az öregített vizsgált olaj után töltenek a motorba.
A vizsgált olajban lévő adalékok vagy az olajjellemzők referencia olajra történő hatásainak minimálisra csökkentése érdekében rendkívül híg mosóolajat (FO) töltenek a motorba és azzal a motort átöblítik a referencia olaj betöltése előtt. Ugyancsak mosóolajat használnak a teszt lefolytatása előtt a motor kalibrálás során. Az említett teszt időtartama 3 és fél nap, pontosanbban 65 üzemóra.
A vizsgált olaj által elért fajlagos üzemanyag felhasználás csökkenést az egyes fokozatokban megállapított százalékos változások súlyozott átlagaként fejezik ki mind 63 °C és 135 °C hőmérsékleten. A súlyozott teszteredmények és öt járművel elvégzett teszt eredményeinek általános egybeesésén alapulva az alábbi transzformációs egyenlet használható az egyenértékű üzemanyag felhasználás gazdaságossági növekedésének (equivalent fuel economy improvement, EFEI) kifejezésére:
EFEI = [0,65(63 ’C fokozatváltozás) + 0,35(135 ’C fokozatváltozás)]-0,61/1,3 8
Például ha 3 %-os egyenértékű üzemanyag felhasználás gazdaságosság növekedést mérnek az alsó hőmérsékleti fokozatban, és 6%-os gazdaságosság javulást észlelnek a magas hőmérsékleti fokozatban, akkor az abból adódó EFEI érték a transzformációs egyenlet alapján 2,49%.
A Sequence VI teszt találmány szerinti kenőolaj vegyületek, nevezetesen a V, X és XI jelű minták segítségével nyert eredményeit az alábbi X táblázatban foglaltuk össze. Az egyenértékű üzemanyag felhasználás gazdaságosság növekedés legkisebb határértéke 1,5% és az API/SAE/ASTM energiamegtakarítási kategóriában előírt legkisebb üzemanyag megtakarítás határértéke 2,7%.
HU 209 322 B
X. Táblázat Sequence VI. Teszt Teszteredmények
Kenőolaj minta Üzemanyagfelhasználás gazdaságossági növekedés Célérték
v 2,3 1,5
X 2,1 1,5
XI 3,2 2,7
Atalálmány szerinti kenőolaj vegyületek diesel kenőolaj felhasználás szempontjából lényeges előnyeit méginkább a XVI—XVIII jelű kenőolaj mintákon lehet nyomon követni, amelyeket a Mack Truck Technical Services Standard Test Procedure No. 5GT 57 szabvány „Mack T-7 Diesel Engine Oil Viscosity Evalution” elnevezésű, 1984. augusztus 31-i keletkezésű tesztje során használnak fel. Ezt a tesztet a gyakorlati üzemelési körülmények részletesebb megvizsgálására fejlesztették ki. Ebben a tesztben egy Mack EN6 285 típusú motort járatnak kis fordulatszámmal, nagy nyomatékkai, állandó körülmények között. Az alkalmazott motor közvetlen üzemanyag befecskendezésű, hathengeres négyüzemű soros turbófeltöltésű léghűtéses szikragyújtású motor külön olajlehúzó gyűrűkkel. A maximált teljesítmény 23001/penc fordulatszám mellett 283 féklóerő.
A teszt tartalmaz egy kezdeti befékezési szakaszt (csak motorfelújítás után), kenőolajjal való feltöltést, valamint 150 órán keresztül tartó állandó körülmények közötti motorüzemet 1200 1/p fordulaton valamint 1463 Nm nyomatékon. A teszt során nem végeznek olajcserét vagy olajutántöltést, azonban 8 alkalommal 113 g tömegű olajmintát vételeznek periodikusan az olajteknőből az olajleeresztő nyíláson keresztül analízis céljára. A nyolc olajminta kivételezése előtt az olajleeresztő nyíláson 453 g tömegű olajat engednek le az olaj kifolyási útjának megtisztítása céljából. Ezt a tisztítás miatt kifolyt olajmennyiséget azonban a mintavételezés után visszaöntik a motorba. A nyolc kivett minta pótlására azonban nem töltenek újabb olajat a motorba.
A motorolaj kinematikus viszkozitását 99 °C hőmérsékleten mérik a teszt 100. és 150. órájában és a mért értékből határozzák meg a viszkozitás növekedési tényező értékét. A viszkozitás növekedési tényező a 100 óra után mért viszkozitás és a 150 óra után mért viszkozitás közötti különbség 50-nek osztott értéke. Kívánatos, hogy ez az érték 0,04 alatti érték legyen, amely jól tükrözi a teszt során a minimális viszkozitás növekedést.
A 99 °C hőmérsékleten mért kinematikus viszkozitás két eltérő módon határozható meg. Az olajat mindkét eljárásban 200 nyílásméretű szűrőn szűrik át, mielőtt a Cannon típusú folyadék viszkoziméterbe töltik. Az ASTM D-445 jelzésű mérési eljárás során a viszkoziméter a 200 másodperccel egyenlő vagy azt meghaladó átfolyási idővel dolgozik, a Mack T-7 jelzésű specifikáció alapján a Cannon 300 típusú viszkoziméter bármely viszkozitás meghatározására alkalmazható. Az utóbbi eljárásnál mérhető átfolyási idők jellemző értéke 50-100 másodperc a teljesértékűen kezelt 15W—40 jelzésű diesel kenőolajok esetében.
A Mack T-7 jelzésű teszt eredményeit, amelyben a találmány szerinti kenőolajok három eltérő mintáját vizsgálták, az alábbi XI. táblázat foglalja össze.
XI. Táblázat
Mack T-7 teszt eredményei
Kenőolaj minka Viszkozitás növekedési tényező
XVI 0,028
xvn 0,028
xvm 0,036
*3,6x 10'3m2/h (100-150)
Találmányunk természetesen nemcsak a leírásunkban részletesen ismertetett, előnyös készítményekre, hanem minden olyan változatukra vonatkozik, amelyet az igénypontok teqedelme felölel.

Claims (7)

1. Belső égésű motorokhoz alkalmazható kenőolaj készítmények, amelyek kenésre alkalmas olajon kívül 2,55-20 t% kétkomponensű adalékot tartalmaznak, amely (A) egy dialkil-ditio-foszforsav fémsóból és (B) egy olyan karbonsavszármazék készítményből áll, amelyet úgy állítunk elő, hogy egy vagy több (B-l) helyettesített borostyánkősavból képzett, helyettesítő csoportból és szukcincsoportból álló acilezőszert (B-2) egy vagy több, legalább egy HN< csoportot tartalmazó aminnal reagáltatunk, azzal jellemezve, hogy 1 ekvivalens (B-l) acilezőszert 0,5 ekvivalens -2 mól (B-2) aminnal reagáltatunk, a (B-l) acilezőszer egy ekvivalens tömegű helyettesítő csoportra átlagosan 1,3— 4 szukcincsoportot tartalmaz, helyettesítő csoportjai olyan polialkilénből_származnak, amelynek Mn értéke 1300-5000 és Mw/Mn értéke 1,5-4,5, az (A) fém-dialkil-ditio-foszfátban az egyik alkilcsoport izopropilvagy szekunder butilcsoport, a másik 5-13 szénatomos alkilcsoport, és az (A) komponens összesen 2580 mól% izopropil- vagy szekunder butilcsoportot és fémként kalciumot, magnéziumot, cinket, mangánt, alumíniumot, ónt, kobaltot, nikkelt, vasat, ólmot, molibdént vagy rezet tartalmaz, és hogy 0,05-5 t% (A) és 2,5-15 t% (B) komponenst tartalmaznak, azzal a megkötéssel, hogy amikor 1 ekvivalens (B-l) acilezőszert 0,7-0,95 ekvivalens (B-2) aminnal reagáltatunk, és az (A) komponens 25-80 mól% izopropilcsoportot tartalmaz, akkor a kenőolajkészítmények (B) komponens tartalma 2,5-10 tömeg%-tól eltérő.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy a (B-l) acilezőszer helyettesítő csoportjai 2-6 szénatomos α-olefinek homopolimeqeiből és interpolimeijeiből származó polialkéncsoportok, azzal a megkötéssel, hogy az interpolimerek adott esetben legfeljebb 25 tömeg% legfeljebb 16 szénatomos
HU 209 322 B belső olefinből származó polimer egységet tartalmazhatnak.
3. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy a (B-l) komponens helyettesítő csoportjai olyan polibuténből származnak, ahol a buténből szárma- 5 zó egységek legalább 50%-a izibuténből származik.
4. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy olyan (B) komponenst tartalmaznak, ahol a (B-2) amin hidroxilcsoporttal helyettesített monoamin, poliamin vagy ezek keveréke. 10
5. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy (B-2) aminként egy (VI) általános képletű vegyületet tartalmaznak, ahol n értéke 1 és 10 közötti egész szám, R3 jelentése hidrogénatom, legfeljebb 30 szénatomos szénhidrogéncsoport vagy hidroxil- vagy aminocsoporttal helyettesített legfeljebb 30 szénatomos szénhidrogéncsoport, vagy két különböző nitrogénatomhoz kapcsolódó R3 csoport együttesen egy (U) csoportot alkot, azzal a megkötéssel, hogy legalább egy R3 jelentése hidrogénatom és (U) jelentése 2-10 szénatomos alkiléncsoport.
6. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy harmadik komponensként tartalmaznak még 0,1-5 tömeg% szerves sav, előnyösen szulfonsav, karbonsav, foszforsav, fenol vagy ezek keveréke, semleges vagy bázikus alkáliföldfémsót is.
7. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy harmadik komponensként tartalmaznak még egy polialkenil-borostyánkősav-észtert is, ahol a polialkén átlagos Mn értéke 700 és az észter alkohol komponensként neopentilglikolt, etilén-gli15 költ, glicerint, pentaeritritet, szorbitot vagy poli(alkoxi)-glikol-monoalkil- vagy -mono-aril-éterét tartalmazza.
HU894476A 1988-06-13 1989-05-26 Lubricating oil composition HU209322B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US07/206,113 US4981602A (en) 1988-06-13 1988-06-13 Lubricating oil compositions and concentrates
US07/242,038 US4904401A (en) 1988-06-13 1988-09-08 Lubricating oil compositions

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU894476D0 HU894476D0 (en) 1991-11-28
HUT57822A HUT57822A (en) 1991-12-30
HU209322B true HU209322B (en) 1994-04-28

Family

ID=26901046

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU894476A HU209322B (en) 1988-06-13 1989-05-26 Lubricating oil composition

Country Status (20)

Country Link
US (1) US4904401A (hu)
EP (1) EP0379566B1 (hu)
AT (1) ATE113981T1 (hu)
AU (1) AU609990B2 (hu)
CA (1) CA1333483C (hu)
DE (2) DE68919344T2 (hu)
DK (1) DK258089A (hu)
FI (1) FI892557A (hu)
GB (1) GB2222601B (hu)
HK (1) HK41492A (hu)
HU (1) HU209322B (hu)
IL (1) IL90405A (hu)
MX (1) MX163671B (hu)
MY (1) MY105206A (hu)
NL (1) NL8901332A (hu)
NO (1) NO175869C (hu)
RO (1) RO109861B1 (hu)
SE (1) SE8901898L (hu)
SG (1) SG16492G (hu)
WO (1) WO1989012668A1 (hu)

Families Citing this family (85)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8522052D0 (en) * 1985-09-05 1985-10-09 Ici Plc Polymerisation process
US4957649A (en) * 1988-08-01 1990-09-18 The Lubrizol Corporation Lubricating oil compositions and concentrates
US5232614A (en) * 1989-02-23 1993-08-03 Exxon Chemical Patents Inc. Lubricating oil compositions and additives for use therein
US5490945A (en) * 1991-04-19 1996-02-13 The Lubrizol Corporation Lubricating compositions and concentrates
US5449470A (en) * 1991-04-19 1995-09-12 The Lubrizol Corporation Overbased alkali salts and methods for making same
CA2085614A1 (en) * 1991-04-19 1992-10-20 Mary F. Salomon Lubricating compositions
US5614480A (en) * 1991-04-19 1997-03-25 The Lubrizol Corporation Lubricating compositions and concentrates
US5562864A (en) * 1991-04-19 1996-10-08 The Lubrizol Corporation Lubricating compositions and concentrates
US5300242A (en) * 1992-03-05 1994-04-05 The Lubrizol Corporation Metal overbased and gelled natural oils
GB9225337D0 (en) * 1992-12-03 1993-01-27 Exxon Chemical Patents Inc Lubricating oil additives
US6004910A (en) * 1994-04-28 1999-12-21 Exxon Chemical Patents Inc. Crankcase lubricant for modern heavy duty diesel and gasoline fueled engines
DE69505248T3 (de) † 1994-04-28 2002-08-22 Exxon Chemical Patents Inc Schmiermittel für moderne diesel- und benzinbetriebene hochleistungsmotoren
EP0684298A3 (en) 1994-05-23 1996-04-03 Lubrizol Corp Compositions for increasing the shelf life of seals and the lubricants and functional fluids containing them.
DE69512409T2 (de) * 1994-06-16 2000-05-11 Exxon Chemical Ltd Multigrad schmiermittelzusammensetzungen, die keine viskositätsmodifizierungsmittel enthalten
TW425425B (en) 1994-08-03 2001-03-11 Lubrizol Corp Lubricating compositions, concentrates, and greases containing the combination of an organic polysulfide and an overbased composition or a phosphorus or boron compound
US5719107A (en) * 1996-08-09 1998-02-17 Exxon Chemical Patents Inc Crankcase lubricant for heavy duty diesel oil
GB9813070D0 (en) * 1998-06-17 1998-08-19 Exxon Chemical Patents Inc Lubricant compositions
US6860241B2 (en) 1999-06-16 2005-03-01 Dober Chemical Corp. Fuel filter including slow release additive
US6407272B1 (en) 1999-07-14 2002-06-18 Arizona Chemical Company Secondary alcohol esters of hydroxyacids and uses thereof
DE60232225D1 (de) 2001-02-07 2009-06-18 Lubrizol Corp Bor enthaltende schmierölzusammensetzung mit niedrigem schwefel- und phosphorgehalt
CA2434332A1 (en) 2001-02-07 2002-08-15 The Lubrizol Corporation Lubricating oil composition
US20030122104A1 (en) * 2001-02-12 2003-07-03 Dober Chemical Corporation Liquid replacement systems
DE60233116D1 (de) 2001-03-22 2009-09-10 Lubrizol Corp Motorschmiermittelzusammensetzung mit hohem schwefelgehalt basisöl enhaltend molybdän-dithiocarbamat als zusätzliches antioxidationsmittel
US6835218B1 (en) 2001-08-24 2004-12-28 Dober Chemical Corp. Fuel additive compositions
US7938277B2 (en) * 2001-08-24 2011-05-10 Dober Chemical Corporation Controlled release of microbiocides
US7591279B2 (en) * 2001-08-24 2009-09-22 Cummins Filtration Ip Inc. Controlled release of additives in fluid systems
US7001531B2 (en) 2001-08-24 2006-02-21 Dober Chemical Corp. Sustained release coolant additive composition
DE10297141T5 (de) * 2001-08-24 2004-07-29 Dober Chemical Corporation, Midlothian Kontrollierte Freisetzung von Additiven in Kühlsysteme
US6827750B2 (en) 2001-08-24 2004-12-07 Dober Chemical Corp Controlled release additives in fuel systems
US6583092B1 (en) 2001-09-12 2003-06-24 The Lubrizol Corporation Lubricating oil composition
US6730638B2 (en) * 2002-01-31 2004-05-04 Exxonmobil Research And Engineering Company Low ash, low phosphorus and low sulfur engine oils for internal combustion engines
US6573223B1 (en) 2002-03-04 2003-06-03 The Lubrizol Corporation Lubricating compositions with good thermal stability and demulsibility properties
US6689723B2 (en) 2002-03-05 2004-02-10 Exxonmobil Chemical Patents Inc. Sulfide- and polysulfide-containing lubricating oil additive compositions and lubricating compositions containing the same
KR100521599B1 (ko) * 2002-07-29 2005-10-13 현대자동차주식회사 와이퍼 링케이지용 그리이스 조성물
US6767871B2 (en) 2002-08-21 2004-07-27 Ethyl Corporation Diesel engine lubricants
US7368596B2 (en) * 2003-11-06 2008-05-06 Afton Chemical Corporation Process for producing zinc dialkyldithiophosphates exhibiting improved seal compatibility properties
US7514393B2 (en) * 2003-11-21 2009-04-07 Castrol Limited Preparation of functional monomers for grafting to low molecular weight polyalkenes and their use in the preparation of dispersants and lubricating oil compositions containing dispersant polyalkenes
US7750089B2 (en) * 2004-03-10 2010-07-06 The Lubrizol Corporation Dispersant viscosity modifiers based on diene-containing polymers
US7615520B2 (en) * 2005-03-14 2009-11-10 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for improved antioxidant properties
US7615519B2 (en) * 2004-07-19 2009-11-10 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for improved antiwear properties
US8703872B2 (en) * 2005-03-11 2014-04-22 Castrol Limited Multiple function graft polymer
WO2006116663A1 (en) * 2005-04-28 2006-11-02 Castrol Limited Multiple-function dispersant graft polymer
US7709423B2 (en) * 2005-11-16 2010-05-04 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for providing friction modification
US7776800B2 (en) * 2005-12-09 2010-08-17 Afton Chemical Corporation Titanium-containing lubricating oil composition
US7632788B2 (en) * 2005-12-12 2009-12-15 Afton Chemical Corporation Nanosphere additives and lubricant formulations containing the nanosphere additives
US7767632B2 (en) * 2005-12-22 2010-08-03 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations having improved antiwear properties
US7682526B2 (en) 2005-12-22 2010-03-23 Afton Chemical Corporation Stable imidazoline solutions
ES2770779T3 (es) 2006-02-27 2020-07-03 Basf Se Compuestos fenólicos trinucleares
US7867958B2 (en) * 2006-04-28 2011-01-11 Afton Chemical Corporation Diblock monopolymers as lubricant additives and lubricant formulations containing same
US7772171B2 (en) * 2006-07-17 2010-08-10 The Lubrizol Corporation Method of lubricating an internal combustion engine and improving the efficiency of the emissions control system of the engine
US20080132432A1 (en) * 2006-12-01 2008-06-05 Mathur Naresh C Additives and lubricant formulations for providing friction modification
US20080139430A1 (en) 2006-12-08 2008-06-12 Lam William Y Additives and lubricant formulations for improved antiwear properties
US7563368B2 (en) 2006-12-12 2009-07-21 Cummins Filtration Ip Inc. Filtration device with releasable additive
US8741821B2 (en) * 2007-01-03 2014-06-03 Afton Chemical Corporation Nanoparticle additives and lubricant formulations containing the nanoparticle additives
EP2132284B1 (de) 2007-03-02 2010-12-01 Basf Se Zur antistatikausrüstung und verbesserung der elektrischen leitfähigkeit von unbelebtem organischen material geeignete additivformulierung
US7897548B2 (en) 2007-03-15 2011-03-01 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for improved antiwear properties
WO2009010441A2 (de) 2007-07-16 2009-01-22 Basf Se Synergistische mischung
US8278254B2 (en) * 2007-09-10 2012-10-02 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations having improved antiwear properties
US7897552B2 (en) * 2007-11-30 2011-03-01 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for improved antioxidant properties
US20090156442A1 (en) 2007-12-17 2009-06-18 Laurent Chambard Lubricant Compositions With Low HTHS for a Given SAE Viscosity Grade
US8702995B2 (en) * 2008-05-27 2014-04-22 Dober Chemical Corp. Controlled release of microbiocides
US20090304868A1 (en) * 2008-05-27 2009-12-10 Dober Chemical Corporation Controlled release cooling additive composition
US8591747B2 (en) * 2008-05-27 2013-11-26 Dober Chemical Corp. Devices and methods for controlled release of additive compositions
US7883638B2 (en) 2008-05-27 2011-02-08 Dober Chemical Corporation Controlled release cooling additive compositions
US8211840B2 (en) 2008-12-09 2012-07-03 Afton Chemical Corporation Additives and lubricant formulations for improved antiwear properties
US20100292113A1 (en) * 2009-05-15 2010-11-18 Afton Chemical Corporation Lubricant formulations and methods
US9663743B2 (en) * 2009-06-10 2017-05-30 Afton Chemical Corporation Lubricating method and composition for reducing engine deposits
WO2011119918A1 (en) 2010-03-25 2011-09-29 R.T. Vanderbilt Company, Inc. Ultra low phosphorus lubricant compositions
AU2011235308A1 (en) 2010-04-01 2012-10-11 Castrol Limited Multiple function graft polymer
WO2011126939A1 (en) 2010-04-07 2011-10-13 Castrol Limited Graft polymer and related methods and compositions
US8333945B2 (en) 2011-02-17 2012-12-18 Afton Chemical Corporation Nanoparticle additives and lubricant formulations containing the nanoparticle additives
CN104302744B (zh) 2011-12-30 2017-11-07 布特马斯先进生物燃料有限责任公司 用于含氧汽油的腐蚀抑制剂组合物
CN104334698A (zh) 2012-04-04 2015-02-04 卢布里佐尔公司 用于粉碎设备的轴承润滑剂
EP2811007A1 (de) 2013-06-07 2014-12-10 Basf Se Verwendung mit Alkylenoxid und Hydrocarbyl-substituierter Polycarbonsäure quaternisierter Alkylamine als Additive in Kraft- und Schmierstoffen
AU2014276831B2 (en) 2013-06-07 2017-06-08 Basf Se Use of nitrogen compounds quaternised with alkylene oxide and hydrocarbyl-substituted polycarboxylic acid as additives in fuels and lubricants
US20150175923A1 (en) * 2013-12-23 2015-06-25 Exxonmobil Research And Engineering Company Method for improving engine fuel efficiency
US10190072B2 (en) 2013-12-23 2019-01-29 Exxonmobil Research And Engineering Company Method for improving engine fuel efficiency
WO2015099820A1 (en) * 2013-12-23 2015-07-02 Exxonmobil Research And Engineering Company Method for improving engine fuel efficiency
US9885004B2 (en) 2013-12-23 2018-02-06 Exxonmobil Research And Engineering Company Method for improving engine fuel efficiency
US9506008B2 (en) 2013-12-23 2016-11-29 Exxonmobil Research And Engineering Company Method for improving engine fuel efficiency
FR3018079B1 (fr) * 2014-02-28 2017-06-23 Total Marketing Services Composition lubrifiante a base de nanoparticules metalliques
ES2874098T3 (es) 2014-09-19 2021-11-04 Vanderbilt Chemicals Llc Composiciones lubricantes industriales a base de polialquilenglicol
DE102016107522A1 (de) 2016-04-22 2017-10-26 Basf Se Kraftstoffadditivierungsvorrichtung, Verfahren zur Additivierung eines Kraftstoffs und Verwendung von diesen
EP3911723B1 (en) 2019-01-17 2024-05-08 The Lubrizol Corporation Traction fluids
US11898119B2 (en) * 2022-01-25 2024-02-13 Afton Chemical Corporation Lubricating oil compositions with resistance to engine deposit and varnish formation

Family Cites Families (58)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US26330A (en) * 1859-12-06 Ukited
US27331A (en) * 1860-02-28 fuller
USRE26330E (en) 1968-01-02 Method for inhibiting deposit for- mation in hydrocarbon feed stocks
US2239974A (en) * 1941-04-29 Detergent composition
US2174110A (en) * 1939-09-26 bdsnl
US2202781A (en) * 1939-05-11 1940-05-28 Frances Minardi Steering wheel instrument panel
US2337552A (en) * 1940-08-15 1943-12-28 Du Pont Purification of saturated hydrocarbon sulphonic acids
US2319121A (en) * 1940-11-12 1943-05-11 Du Pont Reaction of hydrocarbon sulphonyl halides with alcohols
US2875221A (en) * 1958-03-07 1959-02-24 Hachmeister Inc Process for preparing monoglycerides of fatty acids
US2971940A (en) * 1959-03-20 1961-02-14 Ferro Corp Nickel phenolate stabilized polypropylene
DE1248643B (de) * 1959-03-30 1967-08-31 The Lubrizol Corporation, Cleveland, Ohio (V. St. A.) Verfahren zur Herstellung von öllöslichen aeylierten Aminen
US3488284A (en) * 1959-12-10 1970-01-06 Lubrizol Corp Organic metal compositions and methods of preparing same
US3231587A (en) * 1960-06-07 1966-01-25 Lubrizol Corp Process for the preparation of substituted succinic acid compounds
US3215707A (en) * 1960-06-07 1965-11-02 Lubrizol Corp Lubricant
US3235484A (en) * 1962-03-27 1966-02-15 Lubrizol Corp Cracking processes
US3231498A (en) * 1963-03-28 1966-01-25 Chevron Res Lubricants containing high molecular weight succinic acid compound
DE1271877B (de) * 1963-04-23 1968-07-04 Lubrizol Corp Schmieroel
GB1094609A (en) * 1965-08-23 1967-12-13 Lubrizol Corp Oil soluble basic alkaline earth metal salts of phenol sulfides
GB1105217A (en) * 1965-10-05 1968-03-06 Lubrizol Corp Process for preparing basic metal phenates
US3272746A (en) * 1965-11-22 1966-09-13 Lubrizol Corp Lubricating composition containing an acylated nitrogen compound
GB1195749A (en) 1966-12-19 1970-06-24 Lubrizol Corp Sulfur-Containing Cycloaliphatic Reaction Products and their use in Lubricant Compositions
US3562159A (en) * 1968-06-26 1971-02-09 Lubrizol Corp Synthetic lubricants
GB1274647A (en) * 1968-07-27 1972-05-17 Orobis Ltd Polymeric lubricant additives
US3576743A (en) * 1969-04-11 1971-04-27 Lubrizol Corp Lubricant and fuel additives and process for making the additives
US3595790A (en) * 1969-10-22 1971-07-27 Lubrizol Corp Oil soluble highly basic metal salts of organic acids
US3798012A (en) * 1971-06-09 1974-03-19 Lubrizol Corp Combustion process and fuel compositions
US3957854A (en) * 1971-06-11 1976-05-18 The Lubrizol Corporation Ester-containing compositions
US3804763A (en) * 1971-07-01 1974-04-16 Lubrizol Corp Dispersant compositions
US3912764A (en) * 1972-09-29 1975-10-14 Cooper Edwin Inc Preparation of alkenyl succinic anhydrides
US3920562A (en) * 1973-02-05 1975-11-18 Chevron Res Demulsified extended life functional fluid
US3954915A (en) * 1973-08-13 1976-05-04 Mobil Oil Corporation Block copolymers of hydrogenated diene-styrene with polymerized alkylene oxide and alkylene sulfide
ZA738848B (en) * 1973-10-05 1975-06-25 Lubrizol Corp Basic alkali sulfonate dispersions and processes
US3816315A (en) * 1974-05-08 1974-06-11 Texaco Inc Mineral oil compositions
US4119549A (en) * 1975-03-21 1978-10-10 The Lubrizol Corporation Sulfurized compositions
GB1511503A (en) * 1975-04-24 1978-05-17 Exxon Research Engineering Co Polymeric dispersant additive useful in fuels and lubricants
US4110349A (en) * 1976-06-11 1978-08-29 The Lubrizol Corporation Two-step method for the alkenylation of maleic anhydride and related compounds
JPS5350291A (en) * 1976-10-18 1978-05-08 Shell Int Research Improver having modified dispersion properties and viscosity index
US4113639A (en) * 1976-11-11 1978-09-12 Exxon Research & Engineering Co. Lubricating oil composition containing a dispersing-varnish inhibiting combination of an oxazoline compound and an acyl nitrogen compound
US4326972A (en) * 1978-06-14 1982-04-27 The Lubrizol Corporation Concentrates, lubricant compositions and methods for improving fuel economy of internal combustion engine
US4234435A (en) * 1979-02-23 1980-11-18 The Lubrizol Corporation Novel carboxylic acid acylating agents, derivatives thereof, concentrate and lubricant compositions containing the same, and processes for their preparation
US4417990A (en) * 1979-05-31 1983-11-29 The Lubrizol Corporation Mixed metal salts/sulfurized phenate compositions and lubricants and functional fluids containing them
US4308154A (en) * 1979-05-31 1981-12-29 The Lubrizol Corporation Mixed metal salts and lubricants and functional fluids containing them
US4263150A (en) * 1979-06-11 1981-04-21 The Lubrizol Corporation Phosphite treatment of phosphorus acid salts and compositions produced thereby
FR2469449A1 (fr) * 1979-11-07 1981-05-22 Lubrizol Corp Additifs de lubrification comprenant un alkylphenol sulfure et un agent dispersant de haut poids moleculaire
US4309293A (en) * 1979-12-10 1982-01-05 Mobil Oil Corporation Process for reducing the corrosivity of phenol sulfides
US4289635A (en) * 1980-02-01 1981-09-15 The Lubrizol Corporation Process for preparing molybdenum-containing compositions useful for improved fuel economy of internal combustion engines
US4306984A (en) * 1980-06-19 1981-12-22 Chevron Research Company Oil soluble metal (lower) dialkyl dithiophosphate succinimide complex and lubricating oil compositions containing same
US4683069A (en) * 1981-05-06 1987-07-28 Exxon Research & Engineering Co. Glycerol esters as fuel economy additives
US4505830A (en) * 1981-09-21 1985-03-19 The Lubrizol Corporation Metal working using lubricants containing basic alkali metal salts
US4466895A (en) * 1983-06-27 1984-08-21 The Lubrizol Corporation Metal salts of lower dialkylphosphorodithioic acids
CA1262721A (en) * 1985-07-11 1989-11-07 Jacob Emert Oil soluble dispersant additives useful in oleaginous compositions
CA1284145C (en) * 1985-09-19 1991-05-14 David E. Ripple Diesel lubricants and methods
US4938880A (en) * 1987-05-26 1990-07-03 Exxon Chemical Patents Inc. Process for preparing stable oleaginous compositions
CA1337294C (en) * 1987-11-20 1995-10-10 Dale Robert Carroll Lubricant compositions for enhanced fuel economy
US4952328A (en) * 1988-05-27 1990-08-28 The Lubrizol Corporation Lubricating oil compositions
US4981602A (en) * 1988-06-13 1991-01-01 The Lubrizol Corporation Lubricating oil compositions and concentrates
US4938881A (en) * 1988-08-01 1990-07-03 The Lubrizol Corporation Lubricating oil compositions and concentrates
US4957649A (en) * 1988-08-01 1990-09-18 The Lubrizol Corporation Lubricating oil compositions and concentrates

Also Published As

Publication number Publication date
NO175869C (no) 1994-12-21
HUT57822A (en) 1991-12-30
RO109861B1 (ro) 1995-06-30
DK258089A (da) 1989-12-14
WO1989012668A1 (en) 1989-12-28
AU3518789A (en) 1990-03-15
NO892131L (no) 1990-03-09
NO892131D0 (no) 1989-05-26
HU894476D0 (en) 1991-11-28
DE3917422A1 (de) 1989-12-14
FI892557A0 (fi) 1989-05-25
MX163671B (es) 1992-06-11
NO175869B (hu) 1994-09-12
EP0379566B1 (en) 1994-11-09
DE68919344D1 (de) 1994-12-15
DK258089D0 (da) 1989-05-26
SG16492G (en) 1992-05-15
SE8901898D0 (sv) 1989-05-26
DE68919344T2 (de) 1995-07-06
CA1333483C (en) 1994-12-13
EP0379566A1 (en) 1990-08-01
AU609990B2 (en) 1991-05-09
GB2222601B (en) 1991-10-23
US4904401A (en) 1990-02-27
IL90405A (en) 1992-07-15
EP0379566A4 (en) 1990-12-27
GB2222601A (en) 1990-03-14
GB8912124D0 (en) 1989-07-12
ATE113981T1 (de) 1994-11-15
HK41492A (en) 1992-06-19
MY105206A (en) 1994-08-30
SE8901898L (sv) 1989-12-14
IL90405A0 (en) 1990-01-18
FI892557A (fi) 1989-12-14
NL8901332A (nl) 1989-12-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU209322B (en) Lubricating oil composition
KR930006822B1 (ko) 윤활유 조성물
RU2029778C1 (ru) Смазочное масло для двигателей внутреннего сгорания
JP2877887B2 (ja) 内燃機関用の改良された低灰分潤滑組成物
JP2796357B2 (ja) 潤滑油組成物および濃縮物
EP0704520B1 (en) Lubricant compositions of enhanced performance capabilities
CA2615339C (en) Lubricating oil with enhanced piston cleanliness control
JPS588798A (ja) 潤滑油配合物
EP0389573A1 (en) LUBRICATING OIL COMPOSITIONS AND CONCENTRATES.
CA1189058A (en) Method for improving fuel economy of internal combustion engines using borated 1,2-alkanediols
US4563293A (en) Method for improving fuel economy of internal combustion engines using borated 1,2-alkanediols
US4629576A (en) Method for improving fuel economy of internal combustion engines using borated 1,2-alkanediols
AU636354B2 (en) Lubricating oil compositions and concentrates
JP2796358B2 (ja) 潤滑油組成物
RU2023003C1 (ru) Смазочное масло для двигателей внутреннего сгорания

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee