HU208919B - Method and apparatus for forming absorptive body - Google Patents

Description

vó test kialakítására, mely egy levegőt áteresztő fenékkel (3) rendelkező öntőformát (1), egy levegőből és laza továbbító eszközt, egy az öntőforma (1) aljával társított kisnyomás forrást, és egy a kinyomás fonás nyomásának változtatására szolgáló eszközt foglal magában, továbbá tartalmaz egy nyomáskamrát, (4) mely az öntőforma (1) feneke (3) alatt van elhelyezve.

A találmány lényege továbbá, hogy a kisnyomás értékének változtatására szolgáló eszköz tartalmaz egy változtatható nyílást, mely a nyomáskamrát (4) a nyomás forrással köti össze.

A találmány tárgya eljárás és berendezés abszorpciós test kialakítására, ahol egy a levegő által átjárható öntőformát folyamatosan töltünk meg a levegő által hordozott cellulóz szálakkal, vagy valamilyen más abszorbens anyagból lévő szálakkal, kisnyomással, és ahol az öntőformában formázott abszorpciós testet ezután az öntőformából túlnyomás segítségével sajtoljuk ki.

A technikának azon területén, melyhez a találmány tartozik, általánosan használják azt a megoldást, hogy kisnyomást alkalmaznak öntőformáknak abszorpciós anyagokkal való megtöltésére, és levegő valamint laza cellulóz szálak keverékét vagy hasonlót vezetnek be az öntőformába, és a levegőt az öntőforma fenekén engedik át, miközben a szálakat az öntőformába behelyezik. Mivel a lerakott szálrétegek önmagukban a levegő számára átjárhatók, lehetőség van arra, hogy ilyen módon egymást követően több szálakból álló réteget rakjanak le, amíg az öntőforma megtelik.

Az SE-B 455 467 számú szabadalmi leírásban ismertetnek egy ilyen berendezést, amelyben egy kisnyomás előállítására szolgáló vákuumszekrény több egymástól különálló szakaszra van felosztva. Minden szakasz el van látva a kisnyomás szabályozására szolgáló eszközökkel, és ebből a leírásból megismerhető, hogy hogyan állítják elő a kisnyomást az egyes szakaszokban, ahol ezen nyomások szakaszról szakaszra növekvő értékűek, ahogy az öntőforma elhalad a vákuumszekrénynél. Az öntőforma megtöltése akkor történik, amikor az öntőforma az első szakasznál halad el, és a következő szakaszokban úgy választják meg a nyomás értékét, hogy az öntőzőformában lévő szálas testnek a megfelelő vastagságát és sűrűségét kialakítsák.

Napjainkban a nedvszívó termékeket, például a cserélhető pelenkákat, egyészségügyi nedvszívó eszközöket, stb. gyártók állandóan arra törekszenek, hogy egyre vékonyabb nedvszívó testeket használjanak, anélkül, hogy elveszítenék a vastagabb nedvszívó testek által nyújtott nedvszívási kapacitást vagy abszorpciós képességet, ha azok helyett vékonyabb nedvszívó testeket kívánnak használni. Ez a cél elérhető, többek között azzal, hogy különböző sűrűségű helyeket alakítanak ki a nedvszívó testek különböző részeiben, ami egyéb előnyök mellett azt eredményezi, hogy a hatékonyabban használni kívánt test rendelkezésre álló nedvszívó kapacitása nagyobb lesz. Ebben az esetben a nedvszívó testet két különálló, egymástól eltérő sűrűségű részből lehet kialakítani, vagy pedig állhat egyetlen egységből, amelynek különböző részein változó a sűrűsége.

Következésképpen annak érdekében, hogy biztosítsuk azt, hogy az ilyen nedvszívó testek egyre bonyolultabb formái ténylegesen rendelkezzenek azokkal a hatásokkal, amelyeket el kívánunk érni, egyre nagyobb követelményeket kell támasztani a gyártott cellulóz töltetű testek homogenitásával szemben, mely testek képezik azokat a félkész termékeket, amelyekre a további gyártási eljárások alapulnak.

A találmány célja egy olyan eljárás és berendezés kialakítása nedvszívó test gyártásához, amelynek finomszálú, bolyhos cellulóz anyaga vagy ennek megfelelő anyaga lényegében homogén.

A fentieknek megfelelően a találmány szerint egy olyan eljárást dolgoztunk ki, amelynél új megoldás, hogy az öntőforma feneke alatt változtatjuk a légköri nyomásnál kisebb nyomás értékét egy olyan tartományban, melynek felső határa a légköri nyomás, az öntőforma fenekének és annak a finomszálú bolyhos cellulóznak a légáramban szemben mutatott ellenállása változásának függvényében, mely fokozatosan összegyűlik az öntőformában. Ennek eredményeképpen az öntőformán átáramló levegőt lényegében állandó értéken lehet tartani, ennek megfelelően az egységnyi idő alatt az öntőformában lerakott cellulóz szálak száma szintén lényegében állandó lesz, és a test különböző részeinek tömörsége egyenletes lesz. A homogén nedvszívó testek kialakításánál a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az eljárás végrehajtására szolgáló berendezés egyszerű és bonyolultságmentes szerkezeti felépítésű legyen.

A fentieknek megfelelően a találmány egy nedvszívó test előállítására szolgáló berendezésre is vonatkozik, mely tartalmaz egy levegő áteresztő tulajdonságú fenékkel rendelkező öntőformát, egy eszközt levegő és laza szálak keverékének az öntőformát körülvevő külső környezetbe való adagolására, egy a légkörinél kisebb nyomásforrást, mellyel az öntőforma alatt a légkörinél kisebb nyomást lehet előállítani, valamint egy eszközt az öntőforma alatti nyomás változtatására, a berendezés magába foglal egy nyomáskamrát, mely az öntőforma feneke alatt van elhelyezve. A találmány szerinti új megoldás lényege, hogy az öntőforma alatt elhelyezkedő és a légkörinél kisebb nyomás változtatására szolgáló eszköz tartalmaz egy változtatható nyílást, mely a nyomáskamrát a nyomásforrással köti össze.

A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti berendezést oldalnézetben, részben metszetben ábrázolja; a

HU 208 919 Β

2. ábra az 1. ábrán Π—II vonal mentén felvett metszet; és a

3. ábra a 2. ábrán III—III vonal mentén felvett metszet.

Az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját ábrázolják, amelyben a finomszálú bolyhos cellulóz fogadására szolgáló 1 öntőformák vannak egyenletesen elhelyezve egy 2 kerék kerülete mentén, mely 2 kerék elforgathatóan van csapágyazva egy 20 keretben, mint az a 2. ábrán vázlatosan ábrázolva van. A bemutatott kiviteli példa tizenkét darab ilyen 1 öntőformát tartalmaz. Minden egyes 1 öntőformának egy szitaszerű 3 feneke van, amelyet sugárirányban lehet mozgatni, és ilyen módon az 1 öntőforma mélységét szabályozni lehet. Az 1 öntőforma 2 kerekének belsejében, az egyes 1 Öntőformáktól sugárirányban befelé egy kör-szegmens alakú 4 nyomáskamra van elrendezve, amelyet a 2 kerék kerékagyán és oldalfalain kívül két darab sugárirányban kinyúló 5 fal határol. A 2 keréknek az az oldalfala, mely felénk néz, a 4 nyomáskamrával szemben egy 6 nyílással van ellátva.

Mint az 1. ábrán látható, az 1 öntőforma 2 kerekét egy 7 hajtókerék vagy egy fogazott tengely hajtja, és a

2. ábra vázlatos rajzából majd látható lesz, hogy egy 9 kerékagy van felhelyezve elforgathatóan egy rögzített 8 tengelyre. Természetesen a 2 kereket más módon is meg lehet hajtani, például úgy, hogy a 8. tengelyt alakítjuk ki forgathatóra, és a 9 kerékagyat kapcsoljuk a 8 tengelyhez hozzá úgy, hogy azzal együtt forogjon. Az 1 kerék forgásirányát az 1. és 3. ábrákon A nyíllal jelöltük.

A 2 keréknek a 6 nyílásokat tartalmazó oldalfala szomszédságában egy 10 gyűjtőkamra van elrendezve, mely egy kisnyomású forrással van összekötve egy 11 vezetéken keresztül. Ez a kisnyomású forrás állhat például egy szivattyú szívó oldalából vagy ennek megfelelő eszközből. A 10 gyűjtőkamrának az az oldalfala, mely a 2 kerékkel határos, egy sugárirányú meghoszszabbítással rendelkezik, mely a 6 nyílást fedi. Ha a kerület felől nézzük, akkor a 10 gyűjtőkamrának a fent említett oldalfala a 2 keréknyílást tartalmazó oldalfalában lévő nyílás öthatodát fedi. A 6 nyílásoknak a maradék egyhatodát egy további 12 gyűjtőkamra oldalfala fedi, mely hozzá van kapcsolva egy (nem ábrázolt) nagynyomás forráshoz egy 13 vezeték segítségével. A nagynyomás forrás magában foglalhatja a szivattyúnak a kifújó oldalát, amelynek szívó oldala a 11 vezetékkel van összekötve, ha szivattyút használunk erre a célra. A bemutatott kiviteli példa esetében a 10 és 12 gyűjtőkamrák megfelelő oldalfalai egy darabból vannak kialakítva, és a 10, 12 gyűjtőkamrákat egymástól 21 válaszfalak választják el. A 10 és 12 gyűjtőkamráknak azon oldalfalai, melyek a 2 kerékkel határosak, el vannak látva egy-egy 14 és 15 nyílással, melyeken keresztül a 2 kerékben lévő 4 nyomáskamrák összekapcsolódnak a 10, 12 gyűjtőkamrákkal, mikor a 2 kerék forog. Mint látható, a 2 kerék forgásirányában a nagynyomású 15 nyílás közvetlenül az egyik 4 nyomáskamra 6 nyílásának középső szimmetriavonala mögött helyezkedik el, éspedig azon 4 nyomáskamra 6 nyílásának a középső szimmetriavonala mögött, melynek szélső része össze van kötve azzal az 1 öntőformával, mely a kialakított nedvszívó testet lerakja egy W szállítópályára, mint azt az alábbiakban majd részletesen ismertetjük. Ha sugárirányból nézzük, a 15 nyílásnak van egy meghosszabítása, éspedig ez úgy van kialakítva, hogy amikor a nedvszívó testet kiadagoló helyzetben van, a 15 nyílás a szóban forgó 12 gyűjtőkamra megfelelő 6 nyílásának a nagy részét fedi, miközben a 15 nyílás kerületének szélessége közelítőleg megfelel a 6 nyílás szélességének. Másrészt viszont a 14 nyílás a kerület mentén a 10 gyűjtőkamra megfelelő oldalfalának nagy részét takaija, és mérete olyan, mely sugárirányban változik, mint azt az alábbiakban részletesebben ismertetni fogjuk.

A bemutatott kiviteli példa esetében a megfelelő 10 és 12 gyűjtőkamrák oldalfalai tárcsa alakúak, ez a kialakítási mód megkönnyíti a tárcsák cseréjét, melyek a 14 és 15 nyílásokat tartalmazzák, és így lehetővé válik az oldalfalaknak más oldalfalakkal történő kicserélése.

A bemutatott berendezés tartalmaz még egy 16 beömlőkamrát is, mely a 2 kerék kerülete mentén részben nyúlik el, és amelyen keresztül levegőnek és cellulóz szálaknak vagy valamilyen megfelelő anyagnak a homogén keverékét adagoljuk be, amelyet az 1 öntőformában vezetünk be. Ez a 16 beömlőkamra egy 22 eszközzel van összekötve, amelyben azt biztosítjuk, hogy a levegő által szállított szálak az említett 22 eszköz kivezető nyílásánál homogén keveréket képeznek.

A fent ismertetett berendezés egyes alkatrészét részletesebben ismertetjük az éppen ismertetett berendezés működés módjának az alábbi leírásával kapcsolatban, melynek során elsősorban a 3. ábrára hivatkozunk, amely a 14 és 15 nyílások egy előnyös elrendezését szemléltetik.

A 3. ábrán a-m hivatkozási jelek jelölik a megfelelő 4 nyomáskamra 6 nyílásai által elfoglalt helyzeteket, amikor az egyik 1 öntőforma közvetlenül a folyamatosan mozgó W szállítópályával szemben helyezkedik el. Annak érdekében, hogy egy nedvszívó test gyártásának különböző fázisait ismertessük, egy 1 öntőformának fogjuk a mozgását követni a 2 kerék egy körülfordulása során, mely 1 öntőfonna az ábrán a kiadagolási helyzetben elfoglalt helyzetében van ábrázolva, és amely ilyen módon a nedvszívó testet a W szállítópályára helyezi el (vő. az 1. és 2. ábrákkal).

Mialatt a szóban forgó öntőforma az a és b helyzet között továbbfordul, a 12 gyűjtőkamra (a 4 nyomáskamrát határoló elválasztó 5 falakat a 3. ábrán a szemléltetés kedvéért elhagytuk) közötti összeköttetés megszakad, amikor a nagynyomású 15 nyílás már nem lapolja át a kerék oldalfalában lévő hozzátartozó 6 nyílást. Az elfordulásnak ebben a szakaszában a 4 nyomáskamra, mely a szóban forgó 1 öntőforma alatt helyezkedik el, a környezettel az 1 öntőforma 3 fenekén keresztül áll összeköttetésben, és következésképpen a 4 nyomáskamrában kévő nyomás meg fog egyez3

HU 208 919 Β ni a légköri nyomással, amint a 6 nyílás teljesen keresztülhaladt a nagynyomású 15 nyílás felett.

Miközben az 1 öntőform a b és c helyzetei között mozog, elhagyja a 12 gyűjtőcsatorna tartományát és belép a 10 gyűjtőcsatorna tartományába. Ennek a mozgásnak a végén a 14 nyílás elülső része kis mértékben át fogja lapolni a 4 nyomáskamra 6 nyílását, és csekély mértékű kisnyomás fog létrejönni a 4 nyomáskamrában, annak a ténynek a következtében, hogy az ebben a helyzetben fellépő kis mértékű átlapolás eredményeképp a 10 gyűjtőkamrából a 4 nyomáskamrába vezető átlapoló nyílás nagyon kicsi lesz, és következésképpen a c helyzetben kialakuló nyílás, melyen keresztül átáramlás történik, nagyon nagy nyomásesést fog előidézni. Azt az átáramlási tartományt amelyen keresztül a 10 gyűjtőkamra összeköttetésben áll a különböző 4 nyomáskamrákkal az a-m helyzetekben, a 3. ábrán vonalkázással jelöltük.

Az 1 öntőformának a c és d helyzetek közötti elfordulása azt fogja eredményezni, hogy a kisnyomású 14 nyílás a 4 nyomáskamra 6 nyílását a kerület mentén fokozatosan növekvő mértékben fogja átlapolni. Egy fokozatosan nagyobb kisnyomás, azaz egy fokozatosan csökkenő nyomás jön létre abban a ritmusban, ahogy a 10 gyűjtőkamra és a 4 nyomáskamra közötti összeköttetéssel a nyomás csökken, mely összeköttetés a 14 és 6 nyílások egymást átlapoló részeiből áll. A d helyzetben a 4 nyomáskamra keresztülhaladt már azon a helyzeten, amelyben a 6 nyílás teljes mértékben átlapolja a 14 nyílást a kerület mentén. Ugyanakkor az 1 öntőforma, miközben a c és d helyzetek között mozog, a 16 beömlő kamra tartományában helyezkedik el, és mivel a 4 nyomáskamrában kisnyomás uralkodik, az 1 öntőformába levegőnek és cellulóz szálaknak a keveréke fog behatolni, ezzel együtt a levegő keresztülhalad az 1 öntőformának a levegő számára átjárható 3 fenekén, és a 4 nyomáskamrába kerül, majd a 11 vezetéken keresztül kilép, a 10 gyűjtőkamrán keresztül, miközben a szálakat az 1 öntőforma fenekére lerakja.

Mint a 3. ábrán látható, a 14 nyílás sugárirányú szélessége fokozatosan növekszik a d és g helyzetek között, és a g helyzetben olyan nagyságot ér el, hogy ebben a helyzetben a 6 nyílást a 14 nyílás szinte teljesen átfedi sugárirányban. Ebből látható, hogy a nyomásesés a 10 gyűjtőkamra és a 4 nyomáskamra között fokozatosan csökkeni fog, miközben a 4 nyomáskamra a, d és g helyzetek között áthalad.

Ez kompenzálja a nyomásesésben beálló növekedést, ami azért jön létre, mivel az 1 öntőformába beszívott levegő/szál keverékben lévő levegő, miközben az 1 öntőforma 2 kerekének ezen elfordulási tartományában egy növekvő vastagságú, lerakott szálakból álló rétegen halad keresztül, és ezenfelül keresztülhalad az 1 öntőforma 3 fenekén is. Tehát ha a nyílást megfelelő módon alakítjuk ki, a 4 nyomáskamrában lévő kisnyomást úgy tudjuk létrehozni, hogy annak értéke egy meghatározott nagyságot érjen el, ami ahhoz kell, hogy az 1 öntőforma 3 fenekén keresztülhaladó levegőáram lényegében állandó legyen. Ha feltételezzük, hogy az 1 öntőformába beáramló levegő/szál keverék száltartalma homogén, vagyis egyenletes mennyiségű és eloszlású, akkor ebben az esetben az 1 öntőformát egyenletesen töltjük meg, az időegység alatt állandó mennyiségű szállal.

A bevezetőben említett típusú ismert berendezések esetében az öntőformák feneke egy nyomáskamrával van összekötve, és az összegyűlt szálakat abba ürítik az összes öntőforma számára, és az össze van kötve egy kisnyomás forrással. Következésképpen egy üres öntőformán keresztül haladó levegőáram nagyon nagy lesz és nagy mennyiségű szálat helyeznek el az öntőforma töltési eljárás kezdeti szakaszában. Emiatt az öntőforma fenekéhez legközelebb eső részen a finom szálakból álló tömeg viszonylag tömör lesz, és az öntőforma töltési eljárás elején emiatt az öntőformán keresztülhaladó levegőárammal szemben mutatott ellenállás jelentős mértékben megnő, majd ezután az ellenállás növekedése fokozatosan kisebb lesz, ahogy a levegőáramlás az öntőformán fellépő növekvő nyomásesés következtében. Az ilyen módon kialakított nedvszívó test sűrűsége az öntőforma felső éle felől az öntőforma feneke irányában növekedni fog.

Annak következtében, hogy az 1 öntőformák 3 feneke alatt különálló 4 nyomáskamrákat rendezünk el, és az egyes 4 nyomáskamrák és a kisnyomás forrás közötti összeköttetésen változó nyomásesést hozunk létre, mint ez a jelen találmány szerint megvalósul, ez azt fogja eredményezni, hogy viszonylag kis értékű kisnyomás jön létre az öntőformatöltési eljárás elején a megfelelő 4 nyomáskamrákban. Ha ez a kisnyomás olyan ütemben növekszik, amilyen sebességgel az 1 öntőformát töltjük, az 1 öntőformán fellépő nyomásesés növekedést ki lehet egyenlíteni a 4 nyomáskamra és a 10, 12 gyűjtőkamra közötti összeköttetésen, fellépő nyomásesés növelésével. Tehát a 14 nyílás megfelelő kialakításával ezek a fokozatos változások a nyomásesésben kioltják egymást, úgy hogy az 1 öntőformán, és ezzel együtt a 10 gyűjtőkamrán keresztül haladó levegőáramot állandó értéken lehet tartani. Ennek eredményeképp az 1 öntőformában elhelyezett finom szálas, bolyhos tömeget egyenletes fokú tömörítéssel nyomjuk össze, ami végül egy homogén szerkezetű nedvszívó testet eredményez, melynek sűrűsége mindenhol egyenletes.

Ha az 1 öntőformán keresztülhaladó levegőáram állandó, akkor az 1 öntőforma mentén fellépő ellenállás a levegőáramlással szemben arányosan növekszik azzal a mértékkel, ahogy az 1 öntőforma megtöltődik, mivel ilyen körülmények között a szálakból álló tömeg sűrűsége állandó. Következésképpen ebben az esetben a nyomásesés, ami lineárisan alakul ki az 1 öntőforma mentén, ki lesz kompenzálva egy a 10 gyűjtőkamra és az egyes 4 nyomáskamrák közötti összeköttetések mentén fellépő lineárisan csökkenő nyomáseséssel, miközben a 4 nyomáskamrák a c és g helyzetek között forgómozgással helyüket változtatják. A14 nyílásnak a sugárirányú szélességét az ezen meghosszabbítás alatt ennélfogva kísérleti úton viszonylag könnyen meg lehet határozni.

Amikor az 1 öntőforma eléri a g helyzetet, amely4

HU 208 919 Β ben a kisnyomás maximumát éri el, az 1 öntőforma töltése, elvileg, teljes. A g és m helyzetek között a kisnyomásnak csupán annyira kell elegendően nagynak lennie, hogy biztosítsuk azt, hogy a szálakból álló tömeget biztonságosan az 1 öntőformában tartjuk, és a nyílás sugáirányú szélességét nagy mértékben csökkenteni lehet. A 14 nyílás sugárirányú szélességét előnyösen nem hirtelen csökkentjük, mivel a hirtelen változások a levegőáramlásban zavarokat eredményezhetnek, aminek eredményeképp örvényáramok formájában fellépő zavarok, örvények vagy hasonlók léphetnek fel.

Az 1. ábrán a 17 hivatkozási számmal egy forgó kefét jelölünk, melynek szerepe az, hogy a kialakított nedvszívó testről a fölösleges finom szálakból álló tömeget eltávolítsa, és a 3. ábrán egy megfelelő k helyzetben a 14 nyílás sugárirányú szélessége majdnem annak legnagyobb értékére nőtt meg, úgy hogy ezzel biztosítjuk, hogy az 1 öntőformában lévő nedvszívó testet a 17 kefe működése ne zavarja.

Mint az 1. ábrán vázlatosan ábrázoltuk, a találmány szerinti berendezés tartalmaz egy 18 görgő szerkezetet, melynek az a szerepe, hogy az 1 öntőformában lévő nedvszívó test felső felületét elsimítsa, mielőtt a fölösleges szálakat félresöpöijük a 17 kefével. Ezt az elrendezést el lehet hagyni, ha biztos az, hogy a 16 beömlő kamrában lévő levegő-szál keverék valóban 100%osan homogén.

Az „m” helyzetben a 14 és 6 nyílások mentén fellépő nyomásesés nagyon nagy, és következésképpen a 4 nyomáskamrában ekkor uralkodó nyomást a légköri nyomáshoz közelítjük.

Miközben az 1 öntőforma az m és a helyzetek között fordul el, elhagyja a 10 gyűjtőkamra tartományát és belép a 12 gyűjtőkamra tartományába. Ha a 4 nyomáskamra 6 nyílását a 14 nyílás már nem lapolja át, légköri nyomás fog uralkodni a 4 nyomáskamrában addig, amíg a 6 nyílás össze nem kapcsolódik a nyílással, ami után gyorsan kialakul egy nagy nyomás a 4 nyomáskamrában, úgy hogy az a nedvszívó testet az 1 öntőformából kisajtolja és leviszi a W szállítópályára. A legnagyobb értékű nagynyomást a 4 nyomáskamrában akkor érjük el, amikor az az a és b helyzetek között elkezd forogni. A 15 nyílás a 4 nyomáskamra 6 nyílásának szimmetriavonala mögött van elhelyezve az a helyzetben, hogy ezzel megakadályozzuk, hogy nedvszívó testet a W szállítópályára helyezzük, mielőtt ezt a testet a szóban forgó W szállítópályához a lehető legközelebbi helyzetbe nem visszük.

A fentiekben ismertetett töltési eljárást a 2 kerék további forgatásával megismételjük.

Jóllehet, a kisnyomás szabályozását úgy írtuk le, hogy azzal homogén nedvszívó testek gyártására hivatkoztunk, belátható, hogy ezt a szabályozást úgy is lehet alkalmazni, hogy olyan nedvszívó termékeket gyártsunk, amelyeknek sűrűsége azok vastagsága irányában változik, és ekkor a 14 nyílás kialakítását változtatjuk. Ezt a fentiekben ismertetett berendezés esetében könnyen elérhetjük, ha a 14 és 15 nyílásokat tartalmazó tárcsákat egyszerűen egy más kialakítású 14 nyílásokat tartalmazó tárcsával helyettesítjük.

Továbbá a találmányt olyan öntőformák töltésére is lehet használni, melyek egy egyenes vonalú pályán haladnak a körvonalú pálya helyett, anélkül, hogy a szerkezeti kialakítás, a kisnyomás szabályozás alapelvét megváltoztatnánk.

Tehát a találmány szerint egyszerű eszközök segítségével egy olyan eljárást és berendezést hoztunk létre, amellyel homogén nedvszívó testeket lehet előállítani.

Belátható, hogy a találmány oltalmi körébe esik az a megoldás, ha a kisnyomás szabályozását valamilyen más módon hozzuk létre, a találmány szerinti berendezéstől eltérő módon, például úgy, hogy egy szivattyú sebességét szabályozzuk, és a leírt és bemutatott elrendezés kizárólag egy előnyös kiviteli alakra vonatkozik. A találmány oltalmi körét tehát kizárólag az alábbi igénypontok korlátozzák.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás nedvszívó test kialakítására, melynek során egy levegő áteresztő fenékkel rendelkező öntőformát fokozatosan megtöltünk levegő által szállított cellulóz szálakkal vagy más nedvszívó anyag szálaival, a légköri nyomásnál kisebb nyomás segítségével, és a nedvszívó testet az öntőformában alakítjuk ki, majd az öntőformából túlnyomás segítségével kinyomjuk, azzal jellemezve, hogy az öntőforma (1) feneke (3) alatt a légköri nyomásnál kisebb nyomást az öntőforma (1) fenekének (3) a levegőáramlással szemben mutatott ellenállásának változása függvényében olyan nyomástartományban változtatjuk, melynek felső határa a légköri nyomás, és a finom szálas, bolyhos cellulózt fokozatosan gyűjtjük össze az öntőformában (1).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öntőformán (1) fellépő levegőáramlással szemben mutatott ellenállásnövekedést a nyomás forrás és egy nyomáskamra (4) közötti összeköttetésen fellépő csökkenő nyomáseséssel kompenzáljuk, mely összeköttetést a környező levegőből és szálakból álló keverékkel az öntőforma (1) levegőt áteresztő fenekén (3) keresztül hozzuk létre.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az Öntőforma (1) feneke (3) alatt a nyomást úgy változtatjuk, hogy az öntőformában (1) állandó levegőáramlást hozunk létre.
4. 4. Berendezés nedvszívó test kialakítására, mely egy levegőt áteresztő fenékkel rendelkező öntőformát, egy levegőből és laza szálakból álló keveréknek az öntőformát körülvevő térbe továbbító eszközt, egy az öntőforma aljával társított és a légköri nyomásnál kisebb nyomás forrást, és egy a nyomás forrás nyomásának változtatására szolgáló eszközt foglal magában, továbbá tartalmaz egy nyomáskamrát, mely az öntőforma feneke alatt van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a nyomás értékének változtatására szolgáló eszköz tartalmaz egy változtatható nyílást (14),

   HU 208 919 Β mely a nyomáskamrát (4) a nyomásforrással köti össze.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomáskamrával (4) összekötött nyomásforrás változtató eszköze tartalmaz egy változtatható nyílást (15), mely a nyomásforrást és a nyomáskamrát (4) köti össze.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy forgatható kereket (2), mely a kerülete mentén egyenletesen elosztott, levegőt áteresztő fenékkel (3) rendelkező öntőformákkal (1) van ellátva, tartalmaz egy beömlőkamrát (16), mely a kerék (2) kerületének egy részét körülöleli, egy nyomásforrást, mely az öntőforma (1) fenekével van összekötve, legalább a kerék (2) elfordulási tartományának egy részében, míg a kerék (2) elfordulási tartományának másik részében egy nagynyomás forrás van összekötve az öntőforma (1) fenekével (3), továbbá hogy egy nyomáskamra (4) van elrendezve a kerékben (2) az egyes öntőformák (1) fenekétől (3) sugárirányban befelé; és

   5 minden egyes nyomáskamra (4) magába foglal egy kivezető nyílást (6), mely egy álló helyzetű gyűjtőkamrához (10) van kötve, mely viszont egy a gyűjtőkamrának (10) a kerékkel (2) határos oldalfalában kialakított nyíláson (14) keresztül van összekötve, a nyílás (14) a

   10 kerület mentén a kerék (2) elfordulási tartományának legalább egy részén nyúlik keresztül, és a nyílás (14) sugárirányú mérete a kerék (2) ezen elfordulási tartományában növekvő nagyságú.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jelle15 mezve, hogy a gyűjtőkamra (10) nyílást (14) tartalmazó oldalfala egy kivehető tárcsát tartalmaz.