HU206910B - Pulsating pump - Google Patents

Description

A találmány tárgya membránszivattyú egy szivattyúrésszel, amelyet egy membrán egy festékbeeresztő szeleppel és egy vezetetlen festékkiengedő szeleppel rendelkező festékegységre és egy a membrán síkjára merőlegesen oszcilláló munkadugattyúra, valamint a membrán és a dugattyú homlokfelülete között a hidraulika részére szolgáló folyadékkal töltött hajtókamrára oszt; egy hidraulikus résszel, amely egy hajtófolyadék tartaléktartályként van kialakítva és amely egy szívócsövön keresztül a hajtófokozat hajtókamrájával van összeköttetésben és rendelkezik egy mérőléccel ellátott hajtófolyadék betöltőnyílással és amely hajtófolyadékban egy tengelyen elrendezett excenter a hajtófokozat dugattyújának hajtására szolgál, valamint egy motorral mint motorrésszel, amely az excenter tengely hajtására szolgál. Az ilyen membránszivattyúk régóta ismertek és a kereskedelemben forgalmazásra kerülnek, mint például a DE OS 2 653 378 szerinti membránszivattyú. E közzétételi irat ismertet egy készüléket membránszivattyúval folyadék szállítására levegő nélküli szóráshoz egy, a készülékhez kapcsolt szórópisztollyal, ahol a membránszivattyú két, egy mozgó membránnal szétválasztott kamrával rendelkezik.

Ezek az ismert membránszivattyúk konstruktíve mindenkor egy meghatározott üzemi elrendezéshez vannak kialakítva. így azok a membránszivattyúk, melyek egy ráhelyezhető festéktartállyal üzemelnek, egy vertikálisan felfelé kiálló festékbeeresztő szeleppel rendelkeznek, hogy a festéktartály a szivattyúra felhelyezhető és a szeleppel összeköthető legyen. Azok a membránszivattyúk pedig, melyeket a szivattyú mellett elhelyezett festéktartályból látnak el, többnyire egy oldalt horizontálisan kiálló beeresztő szeleppel vannak ellátva, hogy egy festékszívócsővet a beeresztő szeleptől közvetlenül a festéktartályba lehessen vezetni. Amennyiben az először említett esetben szivattyút egy melléhelyezett festéktartályból látják el, illetve ha a második esetben a festéktartály a szivattyú fölé kerül, a szívótömlő vagy cső a legtöbb esetben 180°-os hajlítással van kialakítva, ami a festékszállítást vagy legalábbis annak megindítását megnehezíti, mint például az US 4785 997 szabadalom esetében, amely egy állványra szerelt levegő nélküli szórásra alkalmas festékszóró berendezést ismertet, munkafolyadéktartállyal és a munkafolyadék oda- és visszaáramoltatásával a hidraulikus motorhoz.

A találmány feladata egy, a bevezetőben leírt membránszivattyút oly módon kialakítani, hogy az mindkét leírt üzemi elrendezés esetére alkalmazható legyen. A találmány e feladatot úgy oldja meg, hogy a hidraulikus rész és a motor úgy vannak összekapcsolva, hogy az excentertengely a motortengely egyenesvonalú meghosszabbítása, ezzel szemben a hidraulikus rész és a szivattyú rész oly módon, hogy az excenter tengely és a munkadugattyú egymással derékszöget zár be úgy, hogy a szivattyú az első helyzetében a motor a hidraulikus rész mellett horizontálisan, a szivattyú rész pedig a hidraulikus rész fölött vertikálisan van elrendezve a szivattyú egy másik az előbbihez képest 90°kal elfordított helyzetében a motor a hidraulikus rész alatt vertikálisan, a szivattyú rész pedig horizontálisan a hidraulikus rész mellett van elrendezve, ahol a hidraulikus rész úgy van méretezve, illetve kialakítva, hogy a szivattyú első és a második helyzetében a hajtófolyadék szintje az excenter vonatkozásában lényegében azonos és a szívócső szívónyílása mindenkor a folyadékszint alatt van, mikor is a kieresztő szelep a hajtódugattyú-tengellyel 45°-ot zár be oly módon, hogy a festékkieresztő szelep a szivattyú mindkét helyzetében a vízszintes síkhoz képest azonos szöget alkot.

A találmány szerinti szivattyú tehát két különböző helyzetben üzemeltethető, az egyik helyzetben a szivattyúra helyezhető fel a festéktartály, a másik helyzetben a szivattyú egy felállított festéktartályhoz csatlakoztatható, mikor is az egyik felállítási helyzetéből a másikba való átmenet a szivattyú egyszerű 90°-os billentésével érhető el. A két különböző helyzetbe történő felállíthatóság ellenére az ismert membránszivattyúkkal való összehasonlításkor a találmány szerinti megoldás nem igényel többletkonstrukciót.

A találmányt a továbbiakban rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a membránszivattyú vázlata az első felállítási helyzetben, a

2. ábra az 1. ábra szerinti membránszivattyú vázlata egy másik felállítási helyzetben, a 3A és 3B ábra a membránszivattyú csatlakoztatása a különböző festéktartályokhoz, a

4A és 4B ábra egy állító- és szállítóállványra szerelt membránszivattyú mindkét felállítási helyzetben, az

5Aés5B ábra egy állító- és szállítóállványra szerelt membránszivattyú mindkét felállítási helyzetben.

Az 1. és 2. ábrán egy vázlatosan ábrázolt membránszivattyú van feltüntetve, melyen csak a találmánnyal közvetlenül összefüggő elemek vannak megrajzolva. A jobb megérthetőség kedvéért először az ilyen membránszivattyúk ismert alapfelépítését ismertetjük.

A membránszivattyú három építőegységből áll, nevezetesen egy (10) motor részből, egy (11) hidraulikus részből és egy (12) szivattyú részből. A (10) motér rész egy megfelelő teljesítménnyel bíró elektromotor. A (11) hidraulikus rész mint egy, a hidraulikához szükséges folyadéktartály van kialakítva és egy (13) excenterrel ellátott tengellyel és egy, a folyadékszint magasságát regisztráló (14) mérőléccel ellátott betöltőnyílással, valamint egy (15) folyadék-szívócsővel rendelkezik. A (12) szivattyú részt egy membrán egy hajtófokozatra és egy festékfokozatra osztja. A hajtófokozatban egy hajtódugattyú oszcillál a membránra merőlegesen, ahol a dugattyú homlokfelülete és a membrán között helyezkedik el a (15) szívócső fölött a hidraulikafolyadékkal töltött munkakamra. A festékfokozat egy, a membránnal határos festékkamrából, valamint egy festékbeeresztő szelepből és egy festékkieresztő szelepből áll, aholis a beeresztő szelep általában mint egy vezetett szelep van kiképezve, A membránszivattyú üzemszerű működésénél a villamos motor tengelye hajtja a

HU 206 910 B hidraulikus részben elhelyezett excenterrel ellátott tengelyt, miáltal a (13) excenter közvetlenül vagy közvetve hajtja a szivattyú rész hajtófókozatának dugattyúját. A hajtókamrában lévő a (15) szívócső által bevezetett hidraulikafolyadék átviszi a dugattyú mozgását a membránra, amely a festékkamrában lévő, a (16) festékbevezető szelep által bevezetett festékre nyomást fejt ki, miáltal a festék a (17) kieresztőszelepen keresztül távozik.

Utalni kell azonban arra, hogy a szivattyú leírt építőelemei a három (10), (11), (12) egységnél csupán a találmány könnyebb megértését célozzák, azok funkcionálisan másképpen is csoportosíthatók; például lehetséges a hajtódugattyút és a hajtókamrát a hidraulikus részhez rendelni. Lényeges viszont, hogy az építőelemek térbeli lég úgy vannak elrendezve és kiképezve, mint ahogy a következőkben leírásra kerülnek.

A membránszivattyú 1. ábra szerinti felállítási helyzetében a (10) motor rész és a (11) hidraulikus rész egymás melletti elrendezésben vannak egymáshoz csatlakoztatva oly módon, hogy a fel nem tüntetett (10) villamos motor tengely és a hidraulikus rész ugyancsak nem megrajzolt excenter-tengelye horizontálisan helyezkednek el, ahol az excenter-tengely a motortengely axiális meghosszabbításában fekszik. A két tengely egymással össze van kapcsolva, vagy ami villanymotoroknál különlegesen egyszerű, a két tengely egy darabból van kialakítva. A szivattyú rész a hidraulikus rész fölött, azon van rögzítve oly módon, hogy a nem berajzolt membrán vízszintes síkban fekszik, alatta a hajtófokozattal, felette a festékfokozattal. A hajtófokozat ugyancsak fel nem rajzolt hajtódugattyúja a hidraulikus fokozat (13) excenter csapágyból kialakított excentere fölött vertikálisan helyezkedik el. A (11) hidraulikus rész bevezető nyílásába a (14) mérőléc úgy van elhelyezve, hogy a vertikálistól elhajlóan azzal szöget zár be, lényegében a (11) hidraulikus rész térdiagonálisával párhuzamosan. A (15) szívócső (15a) szívónyílása mélyen, a (18) folyadékszint alatt helyezkedik el. A (16) festékbeeresztőszelep, mint szokásos, a (12) szivattyú rész fölé nyúlik vertikálisan, ahol a (16) szelep egy vezetett szelepként van kialakítva. A vezetetlen szelepként kialakított (17) festékkieresztőszelep, illetve'ennek hosszirányú tengelye a vízszintes síkkal 45°ot zár be. A membránszivattyú ezen felállítási helyzete különösen alkalmas a festéktartálynak a (12) szivattyú rész festékfokozatára történő ráhelyezésére, amint ezt a (3A) ábra mutatja, mely szerint egy (19) festéktartály a membránszivattyúra van felhelyezve.

A 2. ábra a membránszivattyút egy másik felállítási helyzetben mutatja, mely helyzet az 1. ábrán bemutatotthoz képest egy 90°-os elfordítással érhető el. Ebben az esetben a (11) hidraulikus rész a (10) motor rész felett helyezkedik el, mikor is a hajtótengely és az excentertengely függőleges helyzetben van. A (12) szivattyú rész most a (11) hidraulikus rész mellett van elrendezve, így a meghajtódugattyú vízszintes irányban oszcillál és a membrán függőleges síkban helyezkedik el. A (11) hidraulikus rész megfelelő méretezésével (magasság, szélesség) elérhető, hogy a hidraulikafolyadék szintje anélkül, hogy a tartályban lévő mennyiséget csökkentenénk vagy növelnénk, ismét egy olyan magasságban van, amint azt az üzemi viszonyok megkívánják, például az excenter kismértékű túlfedésével. A (14) mérőléc hajlásszöge is megfelelően van megválasztva azáltal, hogy mintegy párhuzamos a (11) folyadéktartály diagonál isával. A vezetett (16) beeresztő szelep most vízszintesen helyezkedik el, a (17) kieresztő szelep pedig a vízszintes síkkal ismét 45°-os szöget zár be, vagyis ugyanolyan helyzetben van, mint az az 1. ábrán látható. A vezetetlen (17) kieresztő szelep ezzel a szivattyú mindkét felállítási helyzetében a nehézségi erő következtében azonosan működik, és nincsen szükség utánállításra, ha a membránszivattyút az egyik felállítási helyzetből a másik helyzetbe átállítjuk, jóllehet a (16) beeresztő szelep a két felállítási helyzetben különbözőképpen van elrendezve (egymáshoz képest merőlegesen), ez azonban működésében nem okoz zavart, mert mint ez már említésre került, a (16) beeresztő szelep vezetett szelepként van kialakítva. A 2. ábra szerinti felállítási helyzet különösen az esetben kedvező, ha a festék egy álló (20) tartályból kerül kivételre, amint ez a 3B ábrán bemutatásra került.

Annak érdekében, hogy a membránszivattyú üzemeltetését vízszintes vagy függőleges helyzetben egy egyszerű eszközzel lehetővé tegyük, a szivattyú egy megfelelő burkolattal látható el, amelyen mindkét helyzetben való felállításra alkalmas lábak vannak kialakítva. A szivattyú könnyebb hordozhatóságának elérésére a burkolat fogantyúkkal is ellátható, például két U alakban meghajlított, csőből készült fogantyú formájában.

A burkolat alternatívájaként a burkolat nélküli szivattyú egy állványra is felszerelhető, mely mindkét felállítási helyzetben lábakkal, vagy lábszerű kiképzésekkel rendelkezik, a szivattyú felállításának céljából. Az állvány maga kialakítható oly módon, hogy miközben az egész szivattyú ráhelyezhető, oly módon kialakított fogantyúkkal rendelkezik, melyek lehetővé teszik a mindenkori súlypontnak megfelelő kiegyensúlyozhatóságoL A 4A és 4B ábra egy ilyen állványon rögzített szivattyút mutat be. A (40) állvány egy egyetlen csődarabból van kialakítva, amely megfelelően van meghajlítva, és az összeérő végek egymással egyesítve vannak, úgyhogy ezáltal egy „végtelenített” cső keletkezik.

A 4A ábra szerint a (40) cső a (40a) ponttól lefelé halad, majd egy hajlítást követően vízszintesen folytatódik a (40b) pontig, ahonnan a (40c) pontig ferdén felfelé halad. A (40c) helyen a cső 90°-bán meghajlítva a rajz síkjára merőlegesen hátrafelé folytatódik, majd ezt egy ferdén lefelé való hajlítás követi, mely után a cső a rajzon látható (40a-tól 40b-ig) terjedő szakasszal párhuzamosan fut, majd a (40b) ponttal fedésben lévő ponton ismét derékszögben meg van hajlítva és a rajz síkjára merőlegesen előre jön és a (40a) pontnál a cső kiindulási végéhez csatlakozik. Ez az egyszerű, hatékonyan kialakított csőállvány biztosítja, amint ezt a 4A és 4B ábra mutatja a szivattyú mindkét helyzetben való problémamentes felállíthatóságát. A szivattyúállvány3

HU 206 910 B egység a 4A ábrán bemutatott helyzetben a (40c) ponttól keresztben kiinduló csőnél fogva vihető, a 4B ábrán látható helyzetben pedig a (40b) pontnál kialakított hajlatok segítségével. Ezen utóbbi esetben a (40b) ponttól kiinduló és keresztben a szimmetrikus ponthoz kifutó cső is alkalmazható.

A membránszivattyúállvány egy további lehetséges kiviteli alakját az 5A és 5B ábrák mutatják be, aholis a szivattyú egy kerekeken gördíthető állvánnyal képez egységet.

Az (50) csőkeret téglalap formában van kialakítva és a hosszirányú oldalon központosán ki van hajlítva, ahol a két kihajlítás az (52) kerekekkel ellátott (51) tengellyel van összekötve. Az (50) csőkeret (50a és 50b) vég darabjai mégegyszer meg vannak hajlítva éspedig kifelé. Az (51) tengelyen billenthetóen az (53) rúd van elrendezve, amely mind az (50a), mind az (50b) végdarabon rögzíthető. Az 5A ábra szerinti helyzetben az (53) rúd az (50b) keretvégen van rögzítve, és az (50a) keretvég képez lábazatot ebben a felállítási helyzetben, ezzel szemben az 5B ábrán bemutatott másik felállítási helyzetben az (53) rúd az (50a) keretvégen van rögzítve és az (50b) keretvég képez lábazatot. Az (53) rúd egyszerű billentésével és a két keretvég egyikén való rögzítéssel lehetséges a szivattyút a kívánt álláshelyzetben gördíteni és/vagy felállítani. Az 5A és 5B rajzokon ábrázolt (50c) csőív a membránszivattyú védelmére szolgál, ha az 5A ábra szerinti helyzetben van felállítva.

A találmány természetesen sok, további kiviteli alakban valósítható meg anélkül, hogy e kiviteli alakok az oltalmazni kívánt körön kívül esnének. Például lehetséges a festékbeeresztő szelepet 45° alatt elrendezni ez azonban csak akkor célravezető, ha a festékbeeresztő szelep vezetetlen szelepként van kialakítva. Természetesnek vehető továbbá, hogy a hordozható vagy gördíthető állvány, valamint a lábakkal ellátott burkolat számtalan kiviteli alakja képezhető ki és alkalmazható.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Membránszivattyú egy szivattyú résszel, amelyet egy membrán egy festékbeeresztő szeleppel és egy vezetetlen festékkiengedő szeleppel rendelkező festékegységre és egy a membrán síkjára merőlegesen oszcilláló munkadugattyúra, valamint a membrán és a dugattyú homlokfelülete között a hidraulika részére szolgáló folyadékkal töltött hajtókamrára oszt; egy hidraulikus résszel, amely egy hajtófolyadék tartaléktartályként van kialakítva és amely egy szívócsövön keresztül a hajtófokozat hajtókamrájával van összeköttetésben és rendelkezik egy mérőléccel ellátott hajtó folyadék betöltőnyílással és a hajtófolyadékban egy tengelyen elrendezett dugattyú hajtására szolgáló excenterrel valamint egy motorral mint motorrésszel, amely az excenter tengely hajtására szolgál, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus rész és a motor úgy vannak összekapcsolva, hogy az excentertengely a motortengely egyenesvonalú meghosszabbítása, ezzel szemben a hidraulikus rész (11) és a szivattyú rész (12) oly módon, hogy az excenter tengely és a munkadugattyú egymással derékszöget zár be úgy, hogy a szivattyú az első helyzetében a motor (10) a hidraulikus rész (11) mellett horizontálisan, a szivattyúrész (12) pedig a hidraulikus rész fölött vertikálisan van elrendezve a szivattyú egy másik, az előbbihez képest 90°-kal elfordított helyzetében a motor (10) a hidraulikus rész (11) alatt vertikálisan, a szivattyú rész (12) pedig horizontálisan a hidraulikus rész (11) mellett van elrendezve, ahol a hidraulikus rész (11) úgy van méretezve, illetve kialakítva, hogy a szivattyú első és a második helyzetében a hajtófolyadék szintje az excenter (13) vonatkozásában lényegében azonos és a szívócső (15) szívónyílása (15a) mindenkor a folyadékszint alatt van, mikor is a kieresztő szelep (17) a hajtódugattyú-tengellyel 45°-ot zár be oly módon, hogy a festékkieresztő szelep (17) a szivattyú mindkét helyzetében a vízszintes síkhoz képest azonos szöget zár be.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti membránszivattyú, azzal jellemezve, hogy a meghajtófolyadék-mérőléc (14) az excentertengelyhez képest oly módon van ferdén elrendezve, hogy mindkét felállítási helyzetben ugyanazok a mértékjelzések érvényesek.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypomt szerinti membránszivattyú vezetetlen festékbeeresztő szeleppel, azzal jellemezve, hogy a festékbeeresztő szelep (16) a hajtódugattyú-tengelyhez viszonyítva 45°-os szöget zár be oly módon, hogy a festékbeeresztőszelep (16) a membrán szivattyú mindkét felállítási helyzetében a vízszintes síkkal azonos helyzetben van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok egyike szerinti membránszivattyú, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus fokozat (11) excentere egy excenter csapágy (13).
5. 5. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti membránszivattyú, azzal jellemezve, hogy a membránszivattyú mindkét helyzetben a felállíthatóságot biztosító lábakkal ellátott köpennyel rendelkezik.
6. 6. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti membránszivattyú, azzal jellemezve, hogy egy egyetlen csőből (40) hajlított felállítható és hordozható állvánnyal rendelkezik, aholis a cső (40) oly módon van meghajlítva, hogy egy csúszkaszerú' alakzaton a membránszivattyú mindkét helyzetben való felállítására két felállítási felület és egy hordozófogantyú keletkezik. (4. ábra)
7. 7. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti membránszivattyú, azzal jellemezve, hogy sarkosan meghajlított alapkeretből (50), a kihajlított részeken csapágyazott tengelyre (51) szerelt kerekekből (52) és egy a tengelyen elrendezett rúdból (53) kialakított felállító- és gördülő állvánnyal rendelkezik, továbbá, hogy a rúd (53) az alapkeret (50) körül billenthetóen és a szivattyú két felállítási helyzetének megfelelően, rögzíthetően van kiképezve.