HU206465B - Bolting work - Google Patents

Description

A találmány tárgya szitaszerkezet, amelyben legalább két, egymáshoz képest mozgatható keretrendszer van, és mindegyik keretrendszerhez rostélyrudak tartoznak, amelyek párosával egymásba kapcsolódnak, és hozzájuk rögzített, a rudak közötti távolságot áthidaló, flexibilis szitaelemekkel vannak összekötve, amelyek kizárólag a két rendszeren ágyazott és hajtómű által forgásba hozott excentertengely által létrehozott relatív mozgatásával a rendszereknek vannak megfeszítve és meglazítva.

Ilyen szitaszerkezetet ismertet a DE 1206372 sz. szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál az excentertengely a szita hosszának közepénél van elhelyezve és a két rendszer rugókkal van egymáshoz képest stabilizálva. Ez az ismert szerkezet azonban nem tölti be a hozzáfűzött reményeket.

A DE 13214943 sz. szabadalmi leírás olyan vibrációs szitát ismertet, amelynél egy, legalább egy szitafenékkel ellátott és végein rugalmasan ágyazott szekrény, lengésközéppontja tartományában, rezgésgerjesztővel van összekötve, amely a szekrény hosszanti középső síkjában elhelyezett és ellensúllyal ellátott tengelyből áll.

Ennek következtében egy egyenlőtlen vibrációs mező képződik mind hossz-, mind keresztirányban, ami a szitálandó termék intenzív fellazítását hozza létre. Ezt a felépítést azonban nem lehet a bevezetőben említett szitaszerkezetre átvinni, amelynél két egymás felé lengő keret van, amelyeknek rostélyrúdjait flexibilis szitaelemek kötik egymással össze.

A találmány feladata olyan szitaszerkezet létesítése, amely egyszerű felépítésű, olcsón üzemeltethető és nagy az élettartama. Mindenekelőtt azonban jó teljesítményt kell felmutatnia.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az excentertengely a két rendszer egyik végénél van elhelyezve és ezek a másik végen vagy ettől távolságban egy elem segítségével, amely a két rendszer egymáshoz képest lényegében lineáris mozgását biztosítja, mint pl. vezetőrúddal, tológumi-blokkokkal, van egymással összekötve.

Ha az excentertengelyt a szitának a termékbeadagoló végénél helyezzük el, akkor a vezetőrúd, illetve vezetőrúdszerű kapcsolat által elérhető, hogy a rendszerek kezdetben kör alakú lengéseket végezzenek, amelyeknek alakja általában ellipszis és a vezetőrudak tartományában lapos körív vagy egyenes alakot vesznek fel. A lengések kívánt csökkenése a találmány szerinti kivitelnél minden további nélkül elérhető. Ezáltal a fölösleges hajtóenergia is kiküszöbölhető úgy, hogy nagyobb teljesítmény és jobb hatásfok érhető el.

Ha a vezetőrudakat vagy az excentertengelyt közelítjük, akkor a keretrendszerek a szita termékleadó oldalán ismét elliptikus lengéseket végeznek, ami bizonyos szitálandó termék esetén kívánatos lehet.

Rendkívül előnyös, ha a vezetőrudak vagy hasonlók a lengőrendszer gyorsuláspólusának tartományában vannak elrendezve. A legtöbb esetben az excentertengely és a vezetőrudak közötti távolság a szitahossznak kb. 60-80%-a lehet.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szitaszerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a szitaszerkezet látható oldalnézetben, részben metszetben.

A 2. ábra a szitaszerkezet keresztmetszetét mutatja.

A 3. ábra az 1. ábra III-III vonala mentén vett metszet.

A 4. ábrán egy test látható, amelyre excentrikusán egy erő hat.

A szitaszerkezet (1) keretrendszert tartalmaz, amely a (2) rugóelem segítségével a rajzon nem ábrázolt alapra vagy gépkeretre támaszkodik. A (3) excentertengely a (4) csapágy segítségével az (1) keretrendszerben és (5) excentere a (6) csapágyakban van vezetve, amely egy második (7) keretrendszerrel van összekötve. A 2. ábra szerint a (7) keretrendszer (8) rostélyrudakkal van összekötve, amelyek az (1) keretrendszeren lévő (9) nyíláson hatolnak át és a (7) keretrendszer gerincéhez vannak hozzácsavarozva. A (9) nyílás belülről a (10) tárcsával van lefedve, amely a (7) keretrendszerrel együtt mozog.

Amint a 2. ábrából látható, az (1) keretrendszer is (11) rostélyrudakkal van összecsavarozva, amikor is a (8) és (11) rostélyrudak váltakoznak.

Mind a két (1) és (7) keretrendszer a termékleadó végénél (12) vezetőrudak útján van egymással összekötve. Az (1) és (7) keretrendszernek a (3) excentertengely által létesített egymás felé lengése következtében a (8) és (11) rostélyrudak közötti (13) szitaelemek váltakozva megfeszülnek vagy meglazulnak. A (13) szitaelemek hosszirányában a kölcsönös relatív mozgás 2xe, ha e a (3) excentertengely excentricitásának mértékét jelöli.

Ha a (3) excentertengely re (14) súlyt helyezünk, akkor az (1) keretrendszer lengőmozgásának mértékét a (3) excentertengely tartományában befolyásolni lehet. így pl. elérhető, hogy a rendszer kizárólag közel párhuzamosan lengjen a szitafelülethez képest, és az (1) keretrendszer öntisztítási amplitúdója ehhez kielégítő.

A találmány még egy más változatban is kivitelezhető, amelynek fizikai alapjait a 4. ábrával kapcsolatban világítjuk meg.

A 4. ábrán K testet ábrázoltunk, amelynek súlypontja P_o. A P_F pontban F erő hat a testre, aminek következtében a K test tangenciális a_t gyorsulást és a P súlypont körül a szöggyorsulást kap.

A két gyorsulásra egy tetszőleges P| tömegpontban a következő képleteket lehet felírni:

M .. _ a_n=axr cc=— M=Fxs

HU 206 465 Β ahol r - a P, tömegpont távolsága a P_o súlyponttól M -az F erő által létrehozott forgatónyomaték a P súlypont körül s - F erő távolsága a P_o súlyponttól

J_o -a K test tehetetlenségi nyomatéka a P_o súlypontra m -a K test tömege.

Az a_t tangenciális gyorsulás a K test valamennyi tömegpontjára azonos nagyságú és azonos irányú.

A tömegpontok normál gyorsulása a P_o súlyponttól való távolsággal nő és merőleges a P_o súlypontot a tömegponttal összekötő vonalra. Azokban a tömegpontokban, amelyek az F erőre merőleges és a P_o súlyponton átmenő E síkban fekszenek, a normál gyorsulás párhuzamos az a_t tangenciális gyorsulással. A P_o súlyponttól balra a normál gyorsulás azonos irányú, attól jobbra ellentétes irányú a tangenciális gyorsulással.

Ennek következtében az E síkban van egy olyan hely, ahol a tangenciális gyorsulás kiegyenlíti a normál gyorsulást. Ezen a helyen fekszik a P_B gyorsuláspólus, amelynek távolsága a P_o súlyponttól X:

ms

Amennyiben nyújtott testről van szó, amelynek keresztmetszete állandó és hossza 1, akkor

Ha az F erő távolsága a P_o súlyponttól s-~, akkor X-7 2 o

Amennyiben a (12) vezetőrudakat vagy hasonlókat a gyorsuláspólus tartományában helyezzük el, akkor elmaradnak a hajtásra csillapítóan ható visszaállító erők, aminek következtében a hajtás teljesítménye csökken. A szita adagolóvégétől a gyorsuláspólusig a rendszer gyorsítóan hat a szitálandó termékre. A gyorsuláspólustól a szita végéig a szitálandó termék egyre növekvő késleltetése következik be úgy, hogy a szitálandó termék tartózkodási ideje hosszabb lesz a szitán, és ezáltal jobb szitáló hatást lehet elérni a szemcsék szitálásánál.

A gyorsuláspólus meghatározásánál a szitán lévő szitálandó termék tömegét is figyelembe lehet venni oly módon, hogy a tehetetlenségi nyomaték kiszámításához a közös súlypont körül a szitálandó tennék tömegét is be lehet vonni.

Claims (5)

1. Szitaszerkezet, amelyben legalább két, egymáshoz képest mozgatható keretrendszer van, és mindegyik keretrendszerhez rostélyrudak tartoznak, amelyek párosával egymásba kapcsolódnak, és hozzájuk rögzített, a rudak közötti távolságot áthidaló, flexibilis szitaelemekkel vannak összekötve, amelyek kizárólag a két rendszeren ágyazott és hajtómű által forgásba hozott excentertengely által létrehozott relatív mozgatásával a rendszernek vannak megfeszítve és meglazítva, azzal jellemezve, hogy az excentertengely (3) a két keretrendszer (1, 7) egyik végénél van elhelyezve, és ezek a másik végen vagy ettől távolságban, a két keretrendszer (1,7) egymáshoz képest lényegében lineáris mozgását biztosító elem mint pl. vezetőrúd (12), tológumi-blokk segítségével van egymással összekötve.

2. Az 1. igénypont szerinti szitaszerkezet, azzal jellemezve, hogy az excentertengely (3) a szitának a termékbeadagoló végénél van elhelyezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szitaszerkezet, azzaljellemezve, hogy az excentertengely (3) súllyal (14) van felszerelve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szitaszerkezet, azzaljellemezve, hogy az excentertengely (3) és a két keretrendszer (1,7) egymáshoz képest viszonylagos lineáris mozgását biztosító elem, pl. vezetőrúd (12) közötti távolság megközelítőleg a keretrendszer (1, 7) gyorsuláspólusának (P_B) az excentertengelytől (3) mért távolságának felel meg.

5. A 4. igénypont szerinti szitaszerkezet, azzaljellemezve, hogy a távolság 20-40%-kal kisebb, mint a szita hossza.