HU206326B - Process for killing harmful insects and acares with compositions containing pyrimidine derivatives and process for producing the active components - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás kártevő rovarok és atkák irtására olyan rovarölő készítményekkel, amelyek az (I) általános képletű szubsztituált pirimidin-származékok kártevők ellen hatásos mennyiségeit tartalmazzák. Az (I) általános képletben

R^l 1-6 szénatomos alkil- vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport,

A oxigén- vagy kénatom;

X nitrogénatom vagy metincsoport lehet.

A találmány tárgyához tartoznak az (I) általános képletű vegyületek azon, növényeket nem károsító savaddíciós sói, amelyekkel a kártevő rovarok és/vagy életterük eredményesen kezelhető.

A találmány oltalmi körébe tartozik továbbá az (la) általános képletű pirimidin-származékok - a képletben A oxigén vagy kénatomot, X nitrogénatomot vagy metincsoportot jelent - előállítása is.

A DE-A 3823991 és DE-A 3835028 német szabadalmi leírások tárgyát gombaölő hatású pirimidin-származékok képezik.

Az EP-A 256667 szabadalmi leírásból ismertek rovarölő hatású, a heterocikluson szubsztituált alfa-arilakrilsav-metil-észterek (például az alfa-[2-(2-benzoxazolil-oxi)-fenil]-béta-metoxi-akrilsav-metil-észter), amelynek hatékonysága nem kielégítő.

Rovarölő hatású vegyületeket ír le az EP-A 299694 szabadalmi leírás, amelynek általános képlete magában foglalja az (I) és (la) általános képletű vegyületeket is.

Találmányunk kidolgozása során egy hatékony eljárást kerestünk a kártevő rovarok irtására. E munka közben vettük észre, hogy az (I) általános képletű pirimidin-származékok, valamint növényeket nem károsító savaddíciós sóik és fémkomplexeik kiváló rovarölő és különösen atkaölő hatással rendelkeznek, amely meghaladja az ismert alfa-aril-akrilsav-metil-észterek ilyen hatásait. Ugyancsak eközben fedeztük fel az (la) általános képletű pirimidin-származékokat, és dolgoztuk ki az azokat tartalmazó rovarölő készítményeket is.

Az (I) általános képletben R¹ és R² jelentései például a következők lehetnek:

R¹ 1-6 szénatomos alkil- (például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, izopentil-, szek-pentil-, terc-pentil-, neopentil- vagy hexilcsoport), 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport.

Különösen jó rovar- és atkaölő hatásúak azok az (I) általános képletű pirimidin-származékok, amelyek esetében R¹ propil- vagy ciklopropilcsoport, R² hidrogénatom, A oxigén- vagy kénatom, X pedig nitrogénatom vagy metincsoport.

Az (I) általános képletű vegyületek növényeket nem károsító savaddíciós sóit képezhetjük szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, hidrogén-bromiddal, salétromsavval, oxálsavval, ecetsavval, kénsavval, foszforsavval vagy dodecil-benzol-szulfonsavval. Mivel a sók biológiai aktivitása a kation tulajdonsága, az anionokat általában tetszés szerint választhatjuk meg.

Az (I) általános képletű vegyületekből ismert módszerekkel fémkomplexeket is képezhetünk, amihez réz-, cink-, vas-, mangán- vagy nikkelsókat, például réz(II)kloridot, cink(II)-kloridot, vas(III)-kloridot, réz(II)-nitrátot, mangán(II)-kloridot vagy nikkel(II)-bromidot használhatunk fel.

Az (I) általános képletű és ennek megfelelően az (la) általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) vagy (Ha) általános képletű szubsztituált pirimidin-származékot egy (III) általános képletű szubsztituált benzil-helogeniddel - ahol X jelentése azonos a fent megadottakkal, Y jelentése pedig klórvagy brómatom - reagáltatunk az [A] reakcióvázlat szerint.

Az (I) általános képletű vegyületek előállítását egy inért oldó- vagy hígítószerben (például acetonban, acetonitrilben, dimetil-szulfoxidban, dioxánban, dimetilformamidban, N-metil-pirrolidonban, N,N’-dimetilpropilén-karbamidban vagy piridinben), egy bázis (például nátrium- vagy kálium-karbonát) jelenlétében végezhetjük. Előnyös, ha a reakcióelegy egy katalizátort, például trisz-(3,6-heptil)-amint is tartalmaz [J. Óig.

Chem. 50, 3717 (1985]. Eljárhatunk úgy is, hogy egy (II) általános képletű vegyületet először egy bázissal (például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal) a megfelelő nátrium- vagy káliumsóvá alakítjuk át, majd azt egy oldó- vagy hígítószerben (például dimetil-formamidban) egy (ΠΙ) általános képletű szubsztituált benzil-halogeniddel a megfelelő (I) általános képletű pirimidin-származékká reagáltatjuk.

A kiindulási vegyületként szolgáló (II) általános képletű szubsztituált pirimidin-származékok vagy ismertek, vagy ismert eljárásokkal analóg módon előállíthatók. Megfelelő eljárásokat találhatunk az EP-A 224217 szabadalmi leírásban vagy a J. Heterocyclic Chem. 20,219 (1983) közleményben. ♦

A (Illa) általános képletű - ahol X jelentése metincsoport, Y pedig klór- vagy brómatom - alfa-[2-(halogén-metil)-fenil]-béta-metoxi-akrilsav-metil-észterek vagy ismertek, vagy ismert módon (például DE-A 3 519280, DE-A 3545 318 vagy DE-A 3545319 német szabadalmi leírások szerint) állíthatók elő.

Az (I) általános képletű szubsztituált pirimidin-származékokat előállíthatjuk úgy is, hogy egy (H) általános képletű vegyületet egy (Hlb) általános képletű - a képletben X jelentése nitrogénatom, Y pedig klór- vagy brómatom, [2-(halogén-metil)-fenil]-glioxálsav-metilészter-O-metil-oximmal reagáltatunk. A (Illb) általános képletű vegyületek az irodalomból ismert módon, például a (TV) általános képletű (2-metil-fenil)-glioxálsav-metil-észter-O-metil-oximok egy inért oldószerben (például szén-tetrakloridban) elemi brómmal vagy klórral, adott esetben UV-fény segítségével (például egy 300 W-os higanygőz-lámpával megvilágítva) végzett erélyes brómozása vagy klórozása, vagy N-klór-, illetve N-bróm-szukcinimiddel való reagáltatása útján állíthatók elő [Homer, Winkelmann, Angew. Chem. 71,

349 (1959)].

A (IV) általános képletű (2-metiI-fenil)-glioxálsavmetil-észter-O-metil-oximok úgy állíthatók elő, hogy az (V) képletű (2-métil-fenil)-glioxálsav-metil-észtert például a) O-metil-hidroxil-amin-hidrokloriddal reagáltatjuk, vagy b) hidroxil-amin-hidrokloriddal a meg2

HU 206 326 Β felelő oximmá alakítjuk át, és azt metilezzük egy H₃CL általános képletű metilező reagenssel, ahol L egy kilépő csoportot, például klór-, bróm- vagy jódatomot vagy metil-szulfátcsoportot jelent (lásd a DE-A 3623921 német szabadalmi leírást).

Az (I) általános képletű vegyületek a C==C, illetve C==N kettős kötések miatt E/Z-izomériát mutatnak, és előállításuk során az izomerek keveréke keletkezik. Ezek a keverékek megfelelő eljárásokkal, például kristályosítással vagy kromatográfisá módszerekkel komponensekre választhatók szét. Mind az elkülönített izomerek, mind keverékeik a találmány oltalmi körébe tartoznak, és felhasználhatók rovarölő készítmények hatóanyagaiként.

A találmány szerinti hatóanyagok és kiindulási vegyületeik előállítását a következő példákon mutatjuk be.

1. példa

Alfa-[2-{[(2-Propil-6-(trifluor-metil)-4-pirimidinil)oxi]-metil}-fenil]-béta-metoxi-akrilsav-metil-észter (9. vegyület) előállítása

20,6 g (0,1 mól) 6-(trifluor-metil)-4-hidroxi-2-propil-pirimidint, 28,5 g (0,1 mól) alfa-[2-(bróm-metil)fenil]-béta-metoxi-akrilsav-metil-észtert és 20,7 g (0,15 mól) kálium-karbonátot 250 ml dimetil-formamidban keverünk 48 órán át szobahőmérsékleten, majd a reakcióelegyet vízzel felhígítjuk, és dietil-éterrel extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal vízmentesítjük és bekoncentráljuk. A kapott olajat metilén-dikloridban feloldjuk, és szilikagélen megszűrjük. Az oldószer eltávolítása után 16,2 g kívánt terméket kapunk színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 81-82 °C; a kitermelés 40%.

2. példa

Alfa-[2-[{[2-Metil-6-(trifluor-metil)-4-pirimidinil]tio}-metil]-fenil}-glioxálsav-metil-észter-O-metiloxim (4. vegyület) előállítása

A) [2-(Bróm-metil)-fenil]-glioxálsav-metil-észterO-metil-oxim előállítása

400 ml széntetrakloridban feloldunk 27,5 g (0,133 mól) (2-metil-fenil)-glioxálsav-metil-észter-Ometil-oximot, és az oldathoz állandó keverés közben

21,4 g (0,133 mól) elemi brómot adagolunk. A reakcióelegyet egy 300 W-os higanygőz-lámpával megvilágítva forraljuk visszafolyató hűtő alatt 4 órán át, majd bekoncentráljuk, etil-acetát/víz elegyben feloldjuk, vízzel mossuk, a szerves fázist nátrium-szulfáttal vízmentesítjük és bekoncentráljuk. A nyerstermék ciklohexán: etil-acetát-9:1 oldószer-eleggyel szilikagélen kromatografálva megtisztítjuk: 17,4 g kívánt terméket nyerünk olaj alakjában, a kitermelés 46%.

B) A 4. vegyület előállítása

9,7 g (0,05 mól) 4-merkapto-2-metil-6-(trifluor-metil)-pirimidin, 14,3 g (0,05 mól) [2-(bróm-metil)-fenil]glioxálsav-metil-észter-O-metil-oxim és 11,0 g (0,08 mól) kálium-karbonát elegyét 125 ml dimetilformamidban keverjük 48 órán át szobahőmérsékleten, majd bekoncentráljuk. A maradékot metilén-dikloridban feloldjuk, vízzel mossuk és nátrium-szulfáttal vízmentesítjük. A bepárlás után kapott olajat metilterc-butil-éter/hexán oldószer-elegyből kikristályosítva 6,3 g 4. vegyületet kapunk (olvadáspontja 60-61 °C); a kitermelés 32%.

Hasonló módon állítottuk elő az 1. táblázatban felsorolt vegyületeket is. A táblázatban a konfiguráció jelölése a béta-metoxi-akrilsav-metil-észter-csoportra, illetve a glioxálsav-metil-észter-O-metil-oxim-csoportra vonatkozik.

1. táblázat (I) általános képletű vegyületek

Szára	R*	A	X	Olvadáspont (’C)
1	ch3	0	CH	95-96(E)
2	ch3	0	N
3	ch3	s	CH	olaj (E)
4	ch3	s	N	60-61 (E)
5	c2h5	0	CH
6	c2h5	0	N
7	c2h5	s	CH
8	C2H5	s	N
9	Π—C3H7	0	CH	81—82 (E)
10	n-CH3H7	0	N	73-75(E)
11	n-C3H7	s	CH
12	n—G3H7	s	N
. 13	ciklo-C3H5	0	CH	73-74 (E)
14	ciklo-C3H5	0	N	98-100(E)
15	ciklo-C3H5	s	CH
16	ciklo-C3H5	s	N
17	t—C4H9	0	CH	olaj (E)
18	t-C4H9	0	N	96-98 (E)
19	t—C4H9	s	CH
20	t—C4H9	s	N

Az (I) általános képletű szubsztituált pirimidin-származékok alkalmasak a kártevő rovarok, atkák és fonálférgek elleni hatékony védekezésre, ezért a növényvédelemtől kezdve az egészségügyön és a raktári készletvédelmen keresztül az állatgyógyászatig igen sok helyen használhatók kártevőirtó szerek hatóanyagaiként.

A kártevő rovarok közül a Lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartoznak az Agrotis ypsilon, A. segetum (vetési bagolylepke), Alabama argillacea, Anticarsia gemmatalis, Argyresthia conjugella, Autographa gamma (gammalepke), Bupalus piniarius (fenyőaraszoló), Cacoecia murinana, Capua reticulana, Cheimatobia brumata (kis téli araszoló), Choristóneura fumiferana, C. occidentalis, Cirphis unipuncta, Cydia pomonella, Dendrolimus pini (fenyőpohók), Diaphania nitidalis, Diatraea grandiosella, Earias insulana, Elasmopalpus lignosellus, Eupoecilia ambiguella (nyerges szőlőmoly), Evetria bouliana (fenyőilonca), Feltia subterra3

HU 206 326 Β nea, Galleria mellonella (nagy viaszmoly), Grapholita funebrana (szilvamoly), G. molesta (keleti gyümölcsmoly), Heliothis armigera, H. virescens, H. zea, Hellula undalis, Hibemia defoliaria (nagy téli araszoló), Hyphantria cunea (amerikai fehér szövőlepke), Hyponomeuta malinellus (pókhálós moly), Kiefferia lycopersicella, Lambdina fiscellaria, Laphygma exigua, Leucoptera cofeella (kávémoly), L. scitella, Lithocolletis blancardella (sátoraknás moly), Lobesia botrana (keresztes szőlőmoly), Loxostege sticticalis, Lymantria monacha (apácalepke), Lyonetia clerkella (kígyóaknás ezüstmoly), Malacosoma neustrium (gyűrűsszövö), Mamestra brassicae (káposzta bagolylepke), Orgyia pseudotsugata, Ostrinia nubilalis (kukoricamoly), Panolis flammea (fenyő bagolylepke), Pectinophora gossypiella, Peridroma saucia, Phalera bucephala (sárgafoltos púposszövő), Phthorimaea opercullella (burgonyaaknázó moly), Phyacionia frustrana, Phyllocnistis citrella (kígyóaknás citrommoly), Pieris brassicae (káposztalepke), Plathypena scarbra, Plutella xylostella, Pseudoplusia includens, Scrobipalpula absoluta, Sitotroga cereallela (mezei gabonamoly), Sparganothis pilleriana (szőlőilonca), Spodoptera frugiperda, S. littoralis, S. litura, Thaumatopoea pityocampa (fenyő búcsújáró-lepke), Tortrix viridiana (íölgyilonca), Trichoplusia ni vagy a Zieraphera canadensis.

A Bogarak (Coleoptera) rendjébe tartoznak az Agrilus sinuatus, Agriotes lineatus (vetési pattanóbogár), A. obscurus (sötét mezei pattanóbogár), Amphimallus solstitialis (bordás sárgacserebogár), Anisandrus dispar (kétalakú púposszú), Atomaria lineáris (törpe répabogár), Blastophagus piniperda (nagy fenyőháncsszú), Blithophaga undata (fekete répabogár), Bruchus rufimanus (bükkönyzsizsik), B. pisorum (borsózsizsik), B. lentis (lencsezsizsik), Bytiscus betulae (szőlő levélsodró), Cassida nebulosa (ködfoltos pajzsbogár), Cerotoma trifurcata, Ceuthorryhynchus assimilis (repcebecőormányos), C, napi, Chaetocnema tibialis (répabolha), Conoderus verspertinus, Crioceris asparagi (spárgabogár), Diabrotica longicomis, D. 12-punctata, D. virgifera, Epilachna varivestis, Epithrix hirtipennis, Eutonibothrus brasiliensis, Hylobius abietis (nagy fenyőormányos), Ips typographus (betűzőszú), Lema bilineata, L. melanopus (árpafehérítőbogár), Leptinotarsa decemlienata (burgonyabogár), Limonius califomicus, Lissorhoptrus oryzophilus, Melanotus communis, Meligethes aeneus (repce fénybogár), Melolontha hippocastani (lógesztenye cserebogár), M. melolontha (májusi cserebogár), Onlema oryzae, Otiorrhynchus sulcatus (vincellérbogár), O. ovatus (apró gyalogormányos), Phaedon cochleariae (vízitorma levélbogár), Phyllopertha horticola (kerti cserebogár), Phyllophaga sp., Phyllotreta chrysocephala, P. nemorum (nagy káposztabolha), P. striolata, Popillia japonica (japán cserebogár), Sitona lineatus (csíkos kisbarkó) vagy a Sitophilus granaria.

A Kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartoznak az Aedes aegypti (sárgaláz szúnyog), A. vexans (gyötrőszűnyog), Anastrepha ludens, Anopheles maculipennis (foltos maláriaszúnyog), Ceratitis capitata (mediterrán gyümölcslégy), Chrysomya beziana, C. hominivorax, C. macellaria, Contarinia sorghicola (cirokgubacs), Cordylobia anthropophaga, Culex pipiens (dalos szúnyog), Dacus cucurbitea (uborkalégy), D. oleae (olajfalégy), Dasyneura brassicae (repce gubacsszúnyog), Fannia canicularis (kis házilégy), Gasterophilus intestinalis (lóbagócs), Glossina morsitans (gyilkos cecelégy), Haematobia irritans, Haplodiplosis eqestris, Hylemya platura, Hypoderma lineata (kis marhabagócs), Liriomyza sativae, L. trifolii (levélaknázó légy), Lucilia caprina, L. cuprina (juhlégy), L. sericata (selymes döglégy), Lycoria pectoralis, Mayetiola destructor (hesszeni légy), Musca domestica (házi légy), Muscina stabulans (kerítéslégy), Oestrus ovis (juhbagócs), Oscinella frit (fritlégy), Pegomya hyoscyami (répalégy), Phorbia antiqua (hagymalégy), P. coarctata, Rhagoletis cerasi (cseresznyelégy), R. pomonella (almalégy), Tabanus bovinus (marhabögöly), Tipula oleracea (közönséges lószúnyog) vagy a T. paludosa (mocsári lószúnyog).

A Rojtosszámyúak (Thysanoptera) rendjébe tartoznak a Frankliniella fusca, E occidentalis, E tritici (gabonatripsz), Scirtothrips citri, Thryps oryzae, T. palmi vagy a T. tabaci (dohánytripsz).

A Hártyásszámyúak (Hymenoptera) rendjébe tartoznak az Athalia rosae (repcedarázs), Atta cephalotes, A. sexdens, A. texana (levélvágó hangyák), Hoplocampa minuta (poloskaszagú szilvadarázs), H. testudinea (almadarázs), Monomorium pharaonis (fáraóhangya), Solenopsis geminata (tolvajhangya) vagy a S. invicta.

A Poloskák (Heteroptera) rendjébe tartoznak az Acrostemum, hilara, Blissus leucopterus (amerikai gabonadobács), Cyrtopeltis notatus, Dysdercus cingulatus (gyapotpoloska), D. intermedius, Eurygaster integriceps, Euchistus impictiventris, Leptoglossus phyllophus, Lygus lineolaris (csíkos mezeipoloska), L. pratensis (változó mezeipoloska), Nezara viridula (zöld rizspoloska), Piesma quadrata (répapoloska), Solubea insularis vagy a Thyanta perditor.

Az Egyformaszámyúak vagy Növényi tetvek (Homoptera) rendjébe tartoznak az Acyrthsipson onobrychis, Adelges laricis (vörös toboztetű), Aphidula nasturtii, Aphis fabae (répa levéltetű), A. pomi (zöld almalevéltetű), A. sambuci (bodza levéltetű), Brachycaudus cardui, Brevicoryne brassicae (lisztes káposztatetű), Cerosipha gossypii, Dreyfusia nordmannianae, D. piceae, D. radicola, Dysaulacorthum pseudosolani, Empoasca facae, Macrosiphum avenae, M. euphorbiae, Macrosiphon rosae (zöld rózsalevéltetű), Megoura viciae, Metopolophium dirhodum, Myzodes persicae, Myzus cerasi (fekete cseresznye-levéltetű), Nilaparvata lugens, Pemphigus bursarius (gubacstetű), Perkinsiella saccharicida, Phorodon humuli (komló levéltetű, Psylla mali (alma levélbolha), P. piri (körte levélbolha), Rhopalomyzus ascalonicus, Rhopalosiphum maidis, Sappaphis mala, S. mali, Schizaphis graminum, Schizoneura lanuginosa, Trialeurodes vaporariorum (üvegházi lisztecske) vagy a Viteus vitifolii (filoxéra).

A Termeszek (Isoptera) rendjébe tartoznak a Calotermes flavicollis, Leucotermes flavipes, Reticuliter4

HU 206 326 Β mes lucifugus (bujkáló termesz) vagy a Termes natalensis.

Az Egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartoznak az Acheta domesticus (házi tücsök), Blatta orientalis (konyhai csótány), Blattela germanica (német csótány), Forficula auriculaira (közönséges fülbemászó), Gryllotalpa gryllotalpa (lótücsök), Locusta migratoria (vándorsáska), Melanoplus birittatus, M. femur-rubrum, M. mexicanus, M. sanguinipes, M. spretur, Nomadacris spetemfasciata, Periplaneta americana (amerikai csótány), Schistocerca americana (amerikai vándorsáska), C. peregrina (sivatagi vándorsáska), Stauronotus maroccanus (marokkói sáska) vagy a Tachycines asynamorus (üvegházi szöcske).

Az Atkák (Acarina) osztályába tartoznak az Amblyomma americanum (amerikai kullancs), A. variegatum (változó kullancs), Aigas persicus (óvantag), Boophilus annulatus (mexikói kullancs), B. decoloratus, B. microplus, Brevipalpus phoenicis, Bryobia praetiosa (barna gyümölcsfa takácsatka), Dermacentor silvarum (erdei kullancs), Eotetranychus carpini (fűzfa takácsatka), Eryophies sheldoni (gubacsatka), Hyalomma truncatum, Ixodes ricinus (közönséges kullancs), I. rubicundus, Ornithodorus moubata (afrikai visszatérőláz kullancs), Otobius megniní, Paratetranychus pilosus (piros gyümölcsfa takácsatka), Permanyssus gallinae, Phyllocaptrata oleivora, Polyphagotarsonemus latus, Psoroptes ovis (juhatka), Rhipicephalus appendiculatus, R. evertsi, Saccoptes scabiei, Tetranychus cinnabarinus (bíbor takácsatka), T. kanzawai, T. pacificus, T. telarius (piros takácsatka) vagy a T. urticae (közönséges takácsatka).

A Fonálférgek (Nematoda) törzsébe tartoznak a Meloidogyne hapla, M. incognita, M. javanica, Globodera rostochiensis (burgonya fonálféreg), Heterodera avenae, H. glycinae, H. trifolii, Belonalaimus longicaudatus, Dtylenchus destructor (burgonya gumóféreg), D. dipsaci (szárféreg). Heliocotylenchus multicinctus, Longidorus elongatus, Radopholus similis, Rotylenchus robustus, Trichodorus pirimitivus, lyienhorchynchus claytoni, T. dubius, Pratylenchus neglector, P. penetrans, P. curvitatus vagy a P. goodeyi.

Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó rovarölő készítményeket elkészíthetjük közvetlenül használható oldatok, porozószerek és szuszpenziók formájában, de előállíthatjuk magas hatóanyagtartalmú, víz-, olaj- vagy egyéb oldószer-alapú szuszpenziókat vagy diszperziókat, emulziókat, olaj-diszperziókat, kenőcsöket, porozó és szóró készítményeket vagy granulátumokat is belőlük. Ezeket a készítményeket permetezéssel, ködképzéssel, porozással, szórással vagy öntözéssel alkalmazhatjuk; a készítmény formáját minden esetben a kívánt célnak megfelelően választjuk meg olyanra, hogy az az adott körülmények között a hatóanyag legfinomabb eloszlását biztosítsa.

A közvetlenül felhasználható oldatok, emulziók, kenőcsök vagy olajdiszperziók előállításához hordozó anyagként közepestől magasig terjedő forráspontú ásványolaj-frakciók (például kerozin vagy gázolaj), továbbá kátrányolaj, növényi vagy állati olajok, alifás, ciklikus vagy aromás szénhidrogének (például benzol, toluol, xilol, paraffin, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalin vagy ezek származékai), továbbá metanol, etanol, propanol, butanol, kloroform, szén-tetraklorid, ciklohexanol, ciklohexanon, klór-benzol, izoforon vagy erősen poláros oldószerek (például dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirolidon) vagy víz használhatók.

Vizes alapú alkalmazási formák emulzió-koncentrátumokból, kenőcsökből, nedvesíthető porokból vagy olajdiszperziókból állíthatók elő a szükséges mennyiségű víz hozzáadásával. Az emulziók, kenőcsök vagy olajdiszperziók előállításához a hatónyagot önmagában vagy először olajban vagy oldószerben feloldva, nedvesítő-, tapadásfokozó-, diszpergáló- vagy emulgeálószerek segítségével vízben elhomogenizáljuk. Készíthetők azonban a hatóanyagokból és a nedvesítő-, tapadásfokozó-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekből szükség esetén oldószert vagy olajat tartalmazó olyan készítmények is, amelyek vízzel hígíthatók.

A készítményekben alkalmazható felületaktív anyagok a lignin-, fenol- vagy naftalin-szulfonsav, az alkilvagy alkil-aril-szulfonátok vagy az alkil-szulfátok alkálifém, alkáli-földfém- vagy ammónium-sói, a dibutil-naftalin-szulfonsav, lauril-éter-szulfát, zsíralkoholszulfátok vagy zsírsavak alkáli- vagy alkáli-földfémsói, a szulfátéit hexa-, hepta- és oktadekanolének vagy zsíralkohol-glikol-éterek sói, a szulfonált naftalin és származékainak formaldehiddel képzett kondenzátornál, a naftalinok és szulfonsavaik fenollal és formaldehiddel képzett kondenzátornál, polioxi-etilén-oktilfenol-éter, etoxilált izooktil-, oktil- és nonilfenol, alkilfenil- és tributil-fenil-poliglikol-éter, alkil-aril-poliéter-alkoholok, izotridecil-alkohol, zsíralkohol-etilénoxid kondenzátumok, etoxilált ricinusolaj, polioxi-etilén-alkil-éterek, etoxilált polioxi-propilén, lauril-alkohol-poliglikol-éter-acetál, szorbit-észter, lignin-szulfitlúg vagy metil-cellulóz lehetnek.

A poikészítmények, porozó- vagy szórószerek a hatóanyagok és egy vagy több szilárd hordozóanyag összeörlésével állíthatók elő. Granulátumok (drazsírozott, átitatott vagy homogén formájúak) a hatóanyagoknak a szilárd hordozóanyaghoz kötésével állíthatók elő. A szilárd hordozók különböző ásványok, például kovasav, szilikagél, szilikátok, talkum, kaolin, mészkő, mész, kréta, agyag, lösz, dolomit, diatómaföld, kalcium- és magnézium-szulfát, magnézium-oxid, őrölt műanyagok, műtrágyák (például ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammónium-nitrát, karbamid) és növényi eredetű anyagok (lisztek, fűrészpor, fakéreg- és dióhéjliszt, cellulózpor stb.), valamint bármilyen más szilárd anyag lehetnek.

A találmány szerinti vegyületekből előállítható készítményekre az alábbiakban adunk példákat.

3. példa

Formált készítmények előállítása

a) 5 tömegrész 3. vegyületet 95 tömegrész finom kaolinnal alaposan összekeverünk. A kapott porozószer 5 tömeg% hatóanyagot tartalmaz.

b) 30 tömegrész 9. vegyületet összekeverünk egy hor5

HU 206 326 Β dozószerrel, ami 92 tömegrész por alakú szilikagél bői és a felületére permetezett 8 tömegrész paraffinolajból áll. A kapott készítmény igen jó tapadóképességű.

c) 10 tömegrész 4. vegyületet feloldunk egy keverékben, ami 90 tömegrész xilolból, 2 tömegrész kalcium-dodecil-benzol-szulfonátból, 6 tömegrész (A) diszpergálószerből és 2 tömegrész (B) diszpergálószerből áll [az (A) diszpergálószer 8-10 mól etilén-oxid és 1 mól M-monoetanol-amin-oleát reakcióterméke, a (B) 40 mól etilén-oxidé és 1 mól ricinusolajéj.

d) 20 tömegrész 21. vegyületet feloldunk egy keverékben, ami 60 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 5 tömegrész (C) diszpergálószerből és 5 tömegrész (B) diszpergálószerből áll [a (C) diszpergálószer 7 mól etilén-oxid és 1 mól izooktil-fenol reakcióterméke].

e) 80 tömegrész 33. vegyületet, 3 tömegrész diizobutil-alfa-naftalin-szulfonsav nátriumsót, 10 tömegrész lignin-szulfonsav nátriumsót (szulfitlúgként) és 7 tömegrész por alakú szilikagélt összekeverünk, és kalapácsmalomban összeőrlünk.

A készítmények hatóanyagtartalma általában 0,195 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% között lehet. A felhasználásra kész permetlevelek hatóanyag-koncentrációja széles határok között változhat: általában 0,0001-10 tömeg%, előnyösen 0,01-1,0 íömeg% között lehet. A hatóanyagokat eredményesen alkalmazhatjuk ULV- (ultra kis térfogat) eljárással is, ahol a készítmények hatóanyagtartalma 95 tömeg% fölött lehet, vagy magát a hatóanyagot juttathatjuk ki minden segédanyag nélkül.

Szabadföldi alkalmazás esetén általában 0,0210 kg/ha, előnyösen 0,1-2,0 kg/ha hatóanyaggal végezzük a kezelést.

A találmány szerinti készítményeket más növényvédőszerekkel, így különböző olajokkal, gyomirtó-, gombaölő- vagy más rovarölőszerekkel vagy antibakteriális készítményekkel összekeverve is alkalmazhatjuk. A keverés adott esetben közvetlenül a felhasználás előtt (tankkeverék) történhet. A keverékekben a hatóanyagok aránya 1:10-10:1 tömegrész között lehet.

A találmány szerinti készítmények alkalmazási lehetőségeit a következő példákban mutatjuk be. A kísérletekben a 9. vegyület hatását a piros takácsatkán (Tetranychus telarius) és a káposzta-araszolón (Plutella maculipennis), a 13. vegyület hatását a piros takácsatkán vizsgáltuk. A hatóanyagokat (tisztaság >95%) emulgeálható koncentrátumokká formáltuk, amelyek 10 tömegrész hatóanyag mellett 70 tömegrész ciklohexanont és 20 tömegrész segédanyagot [Nekanil LN^R«=Lutensol AP6 nedvesítőszert (etoxilált alkil-fenolok keveréke emulgeáló és diszpergáló hatással) és Emulphor EL^R-Emulan EL^R emulgeátort (etoxilált zsíralkoholok keveréke)] tartalmaztak. A példákban megadott koncentrációk a vízzel hígított készítmények hatóanyagtartalmára vonatkoznak.

4. példa

Méreghatás vizsgálata etetéses kísérletben

Fiatal kalarábéleveleket 3 másodpercre belemerítettünk a vizes emulzióba, majd rövid lecsepegtetés után nedves szűrőpapírral bélelt Petri-csészébe tettük. A káposzta-araszoló 4. lárvastádiumú hernyóiból ismétlésenként 10-10 állatot tettünk a levelekre és 48 óra múlva megszámláltuk az elhullottakat. A 9. vegyület 200 mg/1 koncentrációban magas elhullási arányt eredményezett.

5. példa

Kontakt méreghatás vizsgálata tartós expozícióval

Cserépben nevelt babnövényeket megfelelő módon (permetező kamrában) lepermeteztünk a vizes emulzióval, majd megszáradás után a levelekből 25 mm átmérőjű korongokat vágtunk ki. A levélkorongokat olyan celofánlapra helyezzük, amelynek szélei vízbe érnek, majd minden korongra öt kifejlett nőstény piros takácsatkát teszünk. Az elhullott állatokat a 6. és

12. napon számoljuk meg.

A kísérlet eredménye szerint a 9. vegyület 2 mg/1 koncentrációban jó elhullási arányt adott.

6. példa

Kontakt méreghatás vizsgálata közvetlen expozícióval

Cserepes bokorbab-növényeket a második levélpár megjelenésekor - ha a piros takácsatkával való fertőzöttségük erős és sok atkatojás látható rajtuk - mintegy 50 ml vizes emulzióval megcsorgásig lepermeteztünk. A kezelt növényeket öt napon át szokványos üvegházi körülmények között tartottuk, majd leveleiket erős nagyítás alatt megvizsgáltuk, hogy minden fejlődési állapotú állatot észrevehessünk. Ebben a kísérletben a 9. vegyület 100 mg/1 koncentrációban 100%-os, a 13. vegyület 10 mg/1 koncentrációban 80%-os elhullást okozott.

7. példa

Kontakt méreghatás vizsgálata megelőző kezeléssel

Cserepes bokorbab-növényeket a második levélpár megjelenésekor a vizes emulzióval megcsorgásig lepermeteztünk, majd 24 óra múlva piros takácsatkával erősen fertőzött növények leveleinek darabkáit helyeztük a kezelt növények leveleire. A kísérletet a 12. napon értékeltük ki: eszerint a 13. vegyület 40 mg/1 koncentrációban 100%-os elhullást okozott.

Az (I) általános képletű vegyületek biológiai hatását az EP-A-299694 számú leírás 10., 13. és 75. példáiban ismertetett vegyületek biológiai hatásával hasonlítottuk össze az előzőkben ismertetett vizsgálati módszerrel.

Az ismert vegyületek az (I) általános képletnek megfelelő szerkezetűek, A kénatomot és X metincsoportot jelent, de a pirimidilcsoport az A vegyületben (10. példa) a 2-helyzetben kapcsolódik, és 4,5-dimetil-csoporttal szubsztituált, a B vegyületben (13. példa) a 2-helyzetben kapcsolódik, és szubsztituálatlan, a C vegyületben (75. példa) a 4-helyzetben kapcsolódik, és szubsztituálatlan.

: A találmány szerinti hatóanyagok köréből a 3. és 11. számú vegvületeket alkalmaztuk.

HU 206 326 Β

A vizsgálatokat Tetranychus telarius-szal (piros takácsatka) végeztük permetezéssel és a kontakt hatást a kezelés után 120 órával a mortalitás alapján értékeltük.

A kapott eredményeket a következő táblázatban ismertetjük.

Hatóanyag	Adag	(ppm)	Mortalitás	(%)
	400	200	100	40
A	75	0	0	0
B	60	0	0	0
C	60	0	0	0
3	100	100	75	0
11	100	100	80	40

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás kártevő rovarok és atkák irtására, azzal jellemezve, hogy a kártevőket és/vagy életterüket hatóanyagként (I) általános képletű pirimidin-származékot a képletben

   R¹ 1-6 szénatomos alkil- vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport;

   A oxigén- vagy kénatom;

   X nitrogénatom vagy metincsoport lehet 5 vagy annak növényeket nem károsító savaddíciós sóját a szokásos segédanyagokkal együtt tartalmazó készítménnyel kezeljük 0,02-10 kg/ha hatóanyag mennyiségben.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kártevőirtó rovarok és atkák irtására, azzal jellemezve, hogy a kártevőket és/vagy életterüket olyan (I) általános képletű pirimidinszáimazékot - amelynek képletében R¹ propil- vagy ciklopropilcsoportot, A oxigén- vagy kénatomot, X nitrogénatomot vagy metincsoportot jelen - vagy annak növényeket nem károsító savaddíciós sóját tartalmazó rovarölő szerrel kezeljük.
3. 3. Eljárás az (la) általános képletű pirimidin-származékok - a képletben A oxigén- vagy kénatomot, X nitrogénatomot vagy metincsoportot jelent - előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (Ha) általános képletű pirimidin-származékot - A a fenti - inért szerves oldószerben, bázis jelenlétében egy (ΙΠ) általános képletű benzil-helogenid-származékkal - ahol X jelentése a fenti, Y jelentése kilépő csoport - reagáltatunk.