HU206299B - Gas-tank - Google Patents

Description

A találmány tárgya gáztároló legalább két ballonszerű, flexibilis, felfújható, előnyösen tömör membránnal, amelyek flexibilis anyagból, mint például műanyagvagy kaucsukfóliából vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textil hordozóanyagból, például PVC-vel bevont poliészter-szövedékből vannak, és amelyek egy külső membránt és legalább egy belső membránt képeznek, ahol a belső membrán a külső membránnal egy segédgázzal, előnyösen levegővel feltölthető nyomásszabályozó teret alkot, a belső membrán pedig egy gáztároló teret zár le, amelybe, illetve amelyből bevezető és elvezető gázvezetéken keresztül a tárolandó gáz be- illetve elvezethető, és ahol a membránok szélei leszorító szerkezetekkel egy alapzathoz vannak rögzítve, amelyen keresztül a csatlakozó gázvezeték a gáztároló térbe torkollik.

Napjainkban, különösen a biológiai folyamatok révén történő gázelőállítás kapcsán, egyre nagyobb jelentőséget nyernek azok a viszonylag kis befogadóképességű gáztárolók, amelyek gáztermelőkkel és gázfogyasztókkal egyaránt kapcsolatban állnak, és lehetővé teszik a gázok összegyűjtését, tárolását és szállítását olyan esetekben is, amikor a gáz előállítása és fogyasztása változó idősorrendben történik.

Korábbi megoldások alapján ismert a különböző henger vagy gömbszegmens alakú, főként műanyaggal bevont műszálszövetből készült ballonok gáztárolóként való alkalmazása. Emellett ismertek az egymás fölött elrendezett és egymással összeköttetésben álló, az előbbiekkel azonos anyagú tárolópámák, amelyeknél a tárolt gáztérfogat külső súlyterhelés alatt áll.

Az egyszerű, súlyterhelés nélküli ballontárolóknál a gáznyomás a legtöbb gázfogyasztó számára nem tartható kellően szűk tűréshatárok között állandó értéken, függetlenül a tároló mindenkori telítettségi szintjétől. A súlyterhelésű pámás tárolóknál ugyan a gáznyomást a tároló belsejében felemelkedő és lesüllyedő súly révén változó tárolótérfogat mellett is közel állandó értéken lehet tartani, azonban az ehhez szükséges terhelőszerkezethez, amely szerkezet függőlegesen párhuzamosba vezetett, súlyokat felvevő platóból áll, igen tekintélyes ráfordítás kapcsolódik. Kisnyomású gáztárolóknál egyébként 10-50 mbar gáznyomást kell biztosítani, így a pámás tárolók terhelése a vízszintes felület egy-egy négyzetméterére vonatkoztatva 100-500 kg kell, hogy legyen. Emellett ezeknél a tárolóknál a gáznyomást, amennyiben ezek a szabadban vannak, erősen befolyásolják a külső erők, például a szélnyomás vagy a hóterhelés.

A fentiekre való tekintettel kísérletek történtek arra, hogy minél kisebb ráfordítással olyan gáztárolót hozzanak létre, amelyből közel állandó nyomás mellett lehet gázt vételezni és amelynek az üzemmódját a ó

külső erők csak csekély mértékben befolyásolják. Ismert közbenső megoldásként született az a kialakítás, amely egy flexibilis, felfújható, ballonszerú külső burkolatot és legalább egy ezen belül elrendezett flexibilis, ballonszerű membránt tartalmaz, amely a külső burkolat belső terét egy a külső burkolat és a membrán közötti, segédgázzal, előnyösen levegővel feltölthető nyomásszabályozó térre és legalább egy, a membrán túloldalán levő gáztároló térre osztja, amelyhez a tárolandó gáz bevezető és elvezető vezetékei vannak csatlakoztatva. Ilyen gáztárolót mutat be például az AT 388 158 számú leírás is. E gáztároló üzeménél a nyomásszabályozó térbe egy ehhez alul csatlakoztatott bevezetésen egy segédgázt, célszerűen levegőt fújnak be, amíg egy előírt névleges nyomás jön létre, miközben a membrán ezt a nyomást átviszi a gáztároló térben lévő gázra. A nyomásszabályozó térben fennálló túlnyomás következtében a gáztároló külső burkolata tág határok között stabil alakban tartható, így a szélnyomás illetve hóterhelés nem befolyásolja lényegesen a gáztároló térben fennálló gáznyomást. Mind a ballonszerű külső burkolat, mind pedig a ballonszerű membrán lefelé nyitottak, és ezen határolófalak nyílás menti szélei közös leszorító szerkezetek segítségével, egy tömítés közbeiktatásával egy alaplemezhez vannak rögzítve.

Bár ezzel egy, a gyakorlatban jól használható gáztárolót hoztak létre, mégis nehézségek adódnak abból kifolyólag, hogy a külső burkolat, illetve külső membrán és a belső membrán alsó széleikkel közösen lettek az alapzathoz rögzítve és az előbb említett nyomásszabályozó térnek az alsó tartományában valósították meg a segédgáz bevezetését és mindenekelőtt az elvezetését. A belső membránnak a külső membrán alsó részén való felfekvése a segédgáz csatlakozó helyének az elzáródását eredményezheti, ami a segédgáznak a betáplálását és mindenekelőtt a kiengedését gátolhatja. A felfújási folyamat közben a membránok érintkezése ezenkívül erős súrlódásokhoz vezethet a külső és a belső membrán között, ami nemcsak a végső alakjuk kialakulását gátolhatja, hanem a membránanyag számára rendkívüli igénybevételt is jelenthet.

Ezeket a hátrányokat a találmány szerint el lehet kerülni, ha egy, a bevezetőben említett típusú gáztárolónál lényegében a külső membrán legmagasabb pontjában és középpontjában a segédgáz, előnyösen levegő, bevezetésére egy nyílás van kialakítva a külső membránon keresztül a nyomásszabályozó térbe és ha a segédgáz és a tárolandó gáz bevitele után a belső membrán minden irányban kisebb mérettel rendelkezik, mint a külső membrán, valamint ha a membránok alsó (célszerűen gyűrű alakú) széleikkel egymástól adott vízszintes távolságra elválasztva, célszerűen lehoigonyzó. gyűrűkkel vannak az alapzaton tömítetten rögzítve.

HU 206 299 Β

A csatlakozó helynek a helyzete és a membránoknak az új előírás szerinti alakja illetve mérete messzemenően meggátolja a csatlakozó helynek az elzáródását, amitől a korábbiakban tartani kellett. A gázbevezetés és a gáz elvezetése ezáltal teljes mértékben biztosítva van. Az egymáshoz dörzsölődés következtében beálló erős igénybevételek a membránoknál szintén elmaradnak, úgyhogy az anyagkiválasztásánál további lehetőségek állnak rendelkezésre. A gázcella, vagyis a gáztároló tér membránja ez esetben ugyanazokat az igénybevételeket veheti fel, mint a külső membrán, ami mint különleges biztonsági tényező jöhet számításba. Az alsó membránszéleknek a találmány szerinti különválasztott rögzítése azzal a további előnnyel rendelkezik, hogy a belső membránt már a külső membrán rögzítése előtt rá lehet szerelni az alapozásra és ezáltal a belső membrán rögzítési helyei könnyen hozzáférhetőek és könnyen átvizsgálhatók.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint a csatlakozó gázvezeték körülbelül a belső membrán belső terének a közepén torkollik be az alapzaton keresztül, mimellett ez a belső tér és előnyösen a nyomásszabályozó tér is egy padlómembránnal, például műanyag- vagy kaucsukfóliával vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textil hordozóanyaggal, például polivinilkloriddal (PVC-vel) bevont poliészterszövedékkel van az alapzathoz, célszerűen egy vasbeton alaplemezhez képest tömítve. A központos beáramlás következtében a belső membrán oldalirányú deformálódását messzemenően megakadályozzuk, ami egyidejűleg a membránok egymáshoz való súrlódását is meggátolja. Ezt még a továbbiakban olyan sajátos módon lehet elérni, hogy a belső membránt alsó részében lényegében üreges hengerként képezzük ki, amely üreges henger felül megközelítőleg egy üreges gömbsüvegbe megy át.

A találmány szerinti gáztároló kedvező gyakorlati kialakítása úgy történik, hogy a főként meridián irányban lefutó, egymással összehegesztett, előnyösen szövettel megerősített műanyag szegmensekből felépített belső membránt, továbbá az ugyanígy felépített külső membránt oldhatóan és tömítetten egy az alapzaton lehorgonyzóit fém-, célszerűen acéllemezen külön lehorgonyzó eszközökkel rögzítjük. A belső membrán rögzítéséhez célszerűen U-keresztmetszetű egyenes leszorítósíneket használunk, alaphorgonyba becsavarozható fejescsavarokkal, a külső membrán rögzítéséhez pedig az acéllemezre felhegesztett, a membrángörbülethez igazodó elrendezésű laposrudakat és laposvasakat, szintén fejescsavarokkal, ahol ezen fejescsavarokkal a külső membrán alsó széle a laposrudak és a laposvasak közé tömítetten beszorítható.

Az üzemvitel számára ajánlatos, ha az alapzaton a külső membrántól elválasztva rögzített belső membrán gáztartalmának a méréséhez, illetve vezérléséhez a gáztároló tetőpontján egy mérőszerv van felszerelve, például egy rugóművel felcsévélhető acélsodrony robbanás ellen védett forgásszög-jeladóval, amely a belső membrántól való mindenkori távolságot, mint villamos értéket továbbítja egy vezérlő helyiségbe.

A forgásszög-jeladó arra a tengelyre van felerősítve, amelyiken az acélsodronyt feltekercseljük, illetve felgöngyölítjük. Á forgásszög-jeladó a belső membrán tetőpontjának mindenkori magasságát és ezáltal a tároló tartalmát, mint villamos jelet továbbítja a vezérlő helyiségbe. Előnyösen az alapzaton a belső membrántól külön rögzített külső membrán túlnyomás elleni védelmére egy folyadék-, főként vízbetétes biztonsági szelepet iktatunk a gázvezetékbe, amely szelep a gáztárolóval lezárhatatlanul össze van kapcsolva és a felesleges gázmennyiségek elvezetését szolgálja.

Annak érdekében, hogy erősebb hóeséseknél is megakadályozzuk a találmány szerinti gáztároló túlterhelését, előnyös az alapzaton különválasztva rögzített külső membránt legalább felső részén, például az összmagasság kb. egyharmadában fűthetővé tenni. Egy ilyen téli védelemnek a gyakorlati kivitelezésére villamos fűtést lehet előirányozni, például villamos fűtőtekercs, villamos fűtőfólia vagy hasonló formájában a felső külső membránrészen vagy azon belül vagy ezen rész és egy a felső részen elhelyezett járulékos membrán között, amely a fűtőtekercset, fűtőfóliát vagy hasonlót hordozhatja is. Mindenesetre az is elképzelhető, hogy a fűtést a külső membrán felső részéhez nyomás alatt odavezetett meleg levegővel valósítsuk meg.

Változatként, vagy további intézkedésként egy további lehetséges kiviteli alak értelmében úgy is lehet dönteni, hogy az alapzaton külön lehorgonyzóit külső membránt legalább a felső részén, például körülbelül a teljes magasságnak az egyharmadában letakarjuk illetve lefedjük, például egy tartószerkezettel, amelyre egy belül üreges lefedőkúp vagy hasonló van a külső membrán felső része fölé függesztetten kifeszítve. Ezzel nemcsak hóesés elleni védelmet, hanem adott körülmények között bizonyos szél elleni védelmet is elérünk.

A csatolt rajz alapján a találmány különböző példakénti kiviteli alakjait ismertetjük.

A rajzon az

1. és 2. ábra oldalnézetben, illetőleg felülnézetben egy találmány szerinti gáztárolót mutat részben metszetben, részben nézetben, ahol az 1. ábrán szaggatott vonalakkal olyan belső membrán-kialakítás van feltüntetve, amelynek alsó része üreges hengerként van kiképezve, ugyanakkor az 1. ábra bal oldala a 2. ábra I-I síkjában vett metszetet mutat, míg a 2. ábra bal oldala egy felülnézetet tüntet fel a belső és külső membrán eltávolítása után, a 3. ábra egy a csatlakozó gázvezetékbe iktatott, illetve arra rákapcsolt biztonsági szelepet ábrázol, a 4. és 5. ábra egy mérőszervet tüntet fel két nézetben, amely mérőszerv a tároló tartalmának megállapítására szolgál, a 6-9. ábrák a külső és belső membrán alapzaton való rögzítésének részleteit mutatják részleges felülnézetben (6. ábra) és metszetben (7-9.ábra), ahol a 7. ábra a 6. ábra A-A síkban vett metszetének,a 8. ábra a B-B síkban vett metszetének, a 9. ábra pedig a C-C síkban vett metszetének a kinagyítása, míg a 10. ábra kiviteli változatokat mutat be különféle

HU 206 299 Β szerkezetekkel a külső membrán túl nagy terhelése, elsősorban hóteher ellen.

Az 1., 2. és 10. ábrán látható találmány szerinti (1) gáztároló legalább két membránt vagy hasonlót tartalmaz, ahol itt egy ballonszerű, flexibilis, felfújható, előnyösen tömör külső (2) membránon belül legalább egy flexibilis, ballonszerű, felfújható és tömör belső (3, illetve 3’) membrán van elrendezve. Ezek a membránok flexibilis anyagból, mint például műanyag- vagy kaucsukfóliából vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textilhordozóanyagból, például polivinilkloriddal (PVC-vel) bevont poliészter-szövedékből vannak. A belső (3, illetve 3’) membrán a külső (2) membrán belső terét egy a külső (2) membrán és a belső (3 illetve 3’) membrán között elhelyezkedő, egy segédgázzal, előnyösen levegővel feltölthető (4) nyomásszabályozó térre és legalább egy, a belső (3 illetve 3’) membránon belül levő (5) gáztároló térre osztja fel, amelybe illetve amelyből bevezető, illetőleg elvezető (6,7) gázvezetéken keresztül a tárolandó gáz be-, illetve elvezethető. A külső (2) membrán és a belső (3 illetve 3’) membrán (8,9) szélei (lásd 7. és 8. ábra) (10, 11) leszorító szerkezetek segítségével (12) alapzathoz vannak tömítetten rögzítve, amelyen keresztül a csatlakozó (6, 7) gázvezetékek az (5) gáztároló térbe torkollanak. A találmány szerint a segédgáz, előnyösen levegő, bevezetése a (4) nyomásszabályozó térbe a külső (2) membránon keresztül körülbelül annak legmagasabb pontján, a külső (2) membrán középpontján keresztül történik és a segédgáz, illetve a tárolandó gáz betöltése után a belső (3 illetve 3’) membrán mindig, még teljes gázzal való feltöltés esetén is minden irányban kisebb méretekkel rendelkezik, mint a külső (2) membrán. A belső (3, illetve 3’) membránnak tehát minden oldalon kisebb külső felülete, illetve minden irányban kisebb külső mérete van ugyanabban a vízszintes síkban, mint a külső (2) membrán belső felületének. Ezáltal a belső (3, illetve 3’) membrán és a külső (2) membrán minden üzemállapotban valamely távolságra vannak egymástól. Ezenkívül a találmánynak megfelelően a külső (2) membrán és a belső (3, illetve 3’) membrán alsó, gyűrű alakú (8, illetve 9) szélükkel egymástól elválasztva, célszerűen lehorgonyzó gyűrűket képező (13) laposvasak, illetve (14) leszorítósínek segítségével a (12) alapzaton tömítetten vannak rögzítve. Ez a lerögzítés egy fémanyagú, előnyösen (15) acéllemez mint alapgyűrű segítségével történik, amely (16, 17, 18) lehorgonyzó elemeken keresztül van a (12) alapzathoz rögzítve (6-9. ábra), amihez a (15) acéllemezre még egy (19) laposrudakból álló ellengyűrű is fel van erősítve a lehorgonyzó gyűrűt képező (15) laposvasak mellé.

A találmány szerinti kialakítás figyelemreméltó előnye, hogy a levegő felülről történő bevezetése mind a levegőbevezetést, mind a levegőelvezetést teljes mértékben biztosítja, és nem jöhet létre a belső (3, illetve 3’) membrán által okozott elzáródás. Ezenkívül elérjük, hogy a belső membrán alakja stabil maradjon. A belső (3, illetve 3’) membrán tehát úgy van megtervezve, hogy kisebb legyen, mint a külső (2) membrán.

^: k

Megakadályozzuk így az érintkezést a belső membrán és a külső membrán között, ami a technika állásánál erős súrlódásokhoz vezetett a membránok között, és ezáltal rendkívüli terhelések léptek fel. Az anyag megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy a gázcella ugyanazokat az igénybevételeket vehesse fel, mint a külső (2) membrán, ami járulékos biztonsági tényezőnek tekinthető. Ezt végső soron a belső membrán és a padló különleges kivitelű összekapcsolásával érjük el.

A csatlakozó (6, 7) gázvezetékek nagyjából az (5) gáztároló tér központjába, a belső (3, illetve 3’) membrán központjába torkol lanak a (12) alapzaton keresztül, ahol ez az (5) gáztároló tér és előnyösen a (4, illetve 4’) nyomásszabályozó tér is egy (20) padlómembránnal, például műanyag- vagy kaucsukfóliából, vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textil hordozóanyagból, például PVC-vel bevont poliészter-szövedékből készült (20) padlómembránnal van a (12) alapzat, célszerűen egy vasbeton alaplemez felé letömítve.

A belső és a külső membrán közötti zavaró érintkezéseket különösen megbízhatóan el lehet kerülni, ha, mint az az 1. illetve a 10. ábrán szaggatottan be van jelölve, a találmány értelmében a belső (3’) membrán az alsó részben üreges hengerként van kiképezve, és ez az üreges henger felül lényegében egy üreges gömbsüvegbe megy át felül. A meridiánirányban elhelyezkedő, egymással összehegesztett, előnyösen szövettel megerősített (21) műanyag szegmensekből felépített belső (3, 3’) membrán, továbbá a hasonlóan felépített külső (2) membrán (lásd 2. ábra), mint fentebb már említettük, oldhatóan és tömítetten van egy a (12) alapzatra lehorgonyzóit fém-, célszerűen (15) acéllemezen a (10, 11, 13, 14, 19) lehorgonyzó eszközök segítségével egymástól külön lerögzítve. A belső (3, 3’) membrán rögzítéséhez U-keresztmetszetű egyenes (14) leszorítósíneket használunk, a (17) alaphorgonyba becsavarható (17) fejescsavarokkal, míg a külső (2) membrán a (15) acéllemezre felhegesztett és a membrán görbületéhez igazodó elrendezésű (19) laposrudakkal és (13) laposvasakkal, valamint ezeken átmenő (13’) fejescsavarokkal van megfogva (7. ábra) ahol ezen (13’) fejescsavarokkal a külső membrán (8) széle a (19) laposrudak és laposvasak közé tömítetten van beszorítva. Ugyanez érvényes a belső membrán (9) szélére, amely a (14) leszorítósín és a (15) acéllemez mint alapgyűrű közé van beékelve, amelyek egyébként a (20) padlómembránnak a tömített beszorítására, illetve megerősítésére, illetve befeszítésére szolgálhatnak. Ezenkívül még járulékos (23) tömítőcsíkokat, illetve (24) tömítóbetéteket is használhatunk a lehorgonyzó eszközök között. A (12) alapzaton a külső (2) membrántól elválasztottan lerögzített belső (3, illetve 3’) membrán gáztartalmának a mérésére, illetve vezérlésére az (1) gáztároló tetőpontjában egy (25) mérőszerv van elhelyezve, például a 4. és 5. ábrának megfelelően egy (26) rugóművel feltekercselhető (27) acélsodrony egy robbanásbiztos kivitelű forgásszög-jeladóval, amely a belső (3, illetve 3’) membrántól való mindenkori távolságot, mint villamos értéket adja tovább egy vezérlő helyiségnek. A (26) rugómű tengelyére van a

HU 206299 Β robbanásbiztos kivitelű forgásszög-jeladó felerősítve, amelyből a mindenkori magasság mint villamos értéke jut a vezérlő helyiségbe.

A belső (3, illetve 3’) membrán, illetve külső (2) membrán túlnyomás elleni védelmére egy (28) biztonsági szelep van beépítve a csatlakozó (6, 7) gázvezetékbe víz-, illetve folyadékzárral, amely szelep az (1) gáztárolóval lezárhatatlanul össze van kapcsolva és a felesleges gázmennyiségek elvezetését szolgálja.

A nyomásnövekedés következtében fellépő túlterhelés elleni védelmet egy folyadékbetéttel valósítjuk meg, amely fagyálló és nem tartalmaz semmiféle kopó alkatrészt. Amint említettük, a gáz beáramlása a középponton keresztül történik, miáltal megakadályozzuk a belső mermbrán oldalirányban való deformálódását. Itt kiegészítésképpen a 2. ábra szerint célszerűen egy (29) kondenzvíz-vezetéket is alkalmazunk, amely a keletkező kondenzvíz elvezetéséről gondoskodik. Segédgázként levegőt használunk. Egy a (30) alaptoldaton elhelyezett (31) légfúvó (32) tömlőn keresztül egy (33) nyílással van összekötve, amely a külső (2) membrán tetőpontjában, illetve ahhoz közel van kialakítva.

Különös előnyt jelenthet, ha a (12) alapzaton külön lerögzített külső (2) membrán legalább a felső részén, például a teljes magasságnak körülbelül egyharmadában fűthető, éspedig a hóterhelések csökkentése, illetve kiküszöbölése céljából. Amint az például a 10. ábrán látható, egy (34) villamos fűtés van felszerelve, például ^egy (35) fűtőtekercs, villamos fűtőfólia vagy hasonló formájában a külső (2) membrán felső részén vagy azon belül, vagy egy ezen rész és a felső részen elrendezett járulékos (36) membrán között, amely a (35) fűtőtekercset, fűtőfóliát, vagy hasonlót hordozhatja is. Ehelyett vagy egy villamos fűtéssel kombinálva a külső (2) membrán felső részének a fűtését nyomás alatt odavezetett meleg levegővel is megoldhatjuk. A hóterheléseket azáltal is el lehet kerülni vagy csökkenteni, ha a (12) alapzaton külön lerögzített külső (2) membránt legalább a felső részében, például az összmagasság egyharmadában letakarjuk vagy lefedjük, például egy (37) tartószerkezet segítségével, amelyre egy üreges (38) lefedőkúpot vagy hasonlót lehet a külső (2) membrán felső része fölé, például egy (39) tartóhuzal segítségével felfüggesztve kifeszíteni. A (37) tartószerkezet egy háromláb is lehet. Tető alakú kialakítások is figyelembe jöhetnek azonban.

A (10,11,13,14,19) leszorító szerkezetek célszerűen szegmensekből állnak, amelyek illesztési helyeken, éspedig a C-C metszeti sík tartományában össze vannak hegesztve.

Claims (11)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Gáztároló legalább két ballonszerű, flexibilis, felfújható, előnyösen tömör membránnal, amelyek flexibilis anyagból, mint például műanyag- vagy kaucsukfóliából vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textil hordozóanyagból, például polivinilkloriddal bevont poliészter-szövedékből vannak, és amelyek egy külső membránt és legalább egy belső membránt képeznek, ahol a belső membrán a külső membránnal egy segédgázzal, előnyösen levegővel feltölthető nyomásszabályozó teret alkot, a belső membrán pedig egy gáztároló teret zár le, amelybe, illetve amelyből bevezető és elvezető gázvezetéken keresztül a tárolandó gáz beilletve elvezethető, és ahol a membránok szélei leszorítószerkezetekkel egy alapzathoz vannak rögzítve, amelyen keresztül a csatlakozó gázvezeték a gáztároló térbe torkollik, azzal jellemezve, hogy a lényegében a külső membrán (2) legfelső pontjában és középpontjában egy nyílás (33) van kialakítva a segédgáz, előnyösen levegő bevezetésére a nyomásszabályozó térbe (4) a külső membránon (2) keresztül, és hogy a segédgáz és a tárolandó gáz bevitele után a belső membrán (3, 3’) minden irányban kisebb méretekkel rendelkezik, mint a külső membrán (2), valamint hogy a membránok (2,3,3’) az alsó (elsősorban gyűrű alakú) széleikkel célszerűen lehorgonyzó gyűrűkkel (10,11,13,14, 19) vannak az alapzaton (12) tömítetten rögzítve.

2. Az 1. igénypont szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó gázvezeték (6,7) a belső membrán (3, 3’) belső terének közepe környezetében torkollik be az alapzaton (12) keresztül, mimellett ez a gáztároló térként (5) szolgáló belső tér és előnyösen a nyomásszabályozó tér (4) is egy padlómembránnal (20), például műanyag- vagy kaucsukfóliával, vagy műanyaggal vagy kaucsukkal bevont textilhordozóanyaggal, például polivinilkloriddal bevont poliészter-szövedékkel van az alapzathoz (12), célszerűen egy vasbeton alaplemezhet képest tömítve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy a belső membrán (3’) alsó részében lényegében üreges hengerként van kiképezve, amely üreges henger felül megközelítőleg egy üreges gömbsüvegbe megy át.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy a meridián irányban elhelyezkedő, egymással összehegesztett, előnyösen szövettel megerősített, műanyag szegmensekből felépített belső membrán (3, 3’), továbbá a hasonlóan felépített külső membrán (2) oldhatóan és tömítetten egy alapzaton (12) lehorgonyzott fém; célszerűen acéllemezen (15) külön lehorgonyzó eszközökkel van rögzítve.

5. A 4. igénypont szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy a belső membrán rögzítéséhez U-keresztmetszetű egyenes leszorítósínek (14) vannak előirányozva alaphorgonyba (17) becsavarozható fejescsavarokkal (17’), a külső membrán lerögzítésére pedig az alapgyűrűt képező acéllemezre (15) felhegesztett, a membrángörbülethez igazodó elrendezésű laposrudak (19) és laposvasak (13) szolgálnak fejescsavarokkal (13’), ahol ezen fejescsavarokkal (13’) a külső membrán alsó széle (8) a laposrudak (19) és a laposvasak közé tömítetten van beszorítva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy az alapzaton (12) a külső membrántól (2) elválasztva rögzített belső membrán (3,3’) gáztartalmának a mérésére illetve vezérlésére a gáztároló (1) tetőpontján egy mérőszerv (25) van fel5

HU 206 299 Β szerelve, például egy rugómű (26) segítségével felcsévélhető acélsodrony (27) robbanás ellen védett kivitelű, a belső membrántól (3, 3’) való mindenkori távolságot, mint villamos értéket egy vezérlő helyiségbe továbbító forgásszög-jeladóval.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy az alapzaton (12) a belső membrántól (3, 3·’) külön rögzített külső membrán (2) túlnyomás elleni védelmére egy folyadék-, elsősorban vízbetétes biztonsági szelep (28) van a gázvezetékbe 10 iktatva, amely szelep a gáztárolóval (1) lezárhatatlanul össze van kapcsolva.

8. Az 1-7, igénypontok bármelyike szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy az alapzaton (12) külön lehorgonyzóit külső membrán (2) legalább a felső ré- 15 szén, például az összmagasságának körülbelül egyharmadában futőszerkezettel van ellátva.

9. A 8. igénypont szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy fűtőszerkezetként villamos fűtés (34) van felszerelve, például villamos fűtőtekercs, vagy villamos fűtőfólia, a külső membrán (2) felső részén, illetve azon belül vagy ezen rész és egy a felső részen elrende5 zett járulékos membrán (36) között, amely adott esetben a villamos fűtés hordozójaként szolgál.

10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy a fűtés a külső membrán (2) felső részéhez, elsősorban nyomás alatt odavezethető meleg levegővel van megvalósítva.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gáztároló, azzal jellemezve, hogy az alapzaton (12) elkülönítve rögzített külső membrán (2) legalább a felső részén, például az összemagasság körülbelül egyharmadában le van takarva vagy le van fedve, például egy tartószerkezet (37) révén, amelyre adott esetben egy belül üreges lefedőkúp (38) van a külső membrán felső része fölé függesztetten kifeszítve.