HU206045B - Process for producing phrmaceutical compositions comprising acylated phospolipids - Google Patents

Description

A találmány tárgya olyan gyógyszerkészítmények előállítási eljárása, melyek valamilyen acilezett foszfatidil-etanol-amin-származékot, foszfatidil-etanol-amint és egy vagy több farmakológiai szempontból hatásos vegyületet tartalmaznak. A találmány még az acilezett foszfatidil-etanol-amin-származékok és foszfatidil-etanol-amin keverékére, az említett gyógyszerkészítmények előállítására szolgáló eljárásokra vonatkozik.

A találmány szerinti gyógyszerkészítményeket liposzómák formájában alkalmazzuk.

A liposzómákon alapuló gyógyszerbeadási szisztémák általános ismertetése megtalálható G. Gregoriadis : Liposome Technology, Vol. II., Incorporation of Drugs, Proteins and Genetic Matériái, CRC Press (1984) című munkájában. Ezen szisztémák nagy előnye, hogy a biológiailag aktív anyagot a szövetekbe különösen a retikuloendoteliális rendszer szöveteibe fagocitózis útján lehet bejuttatni. így például ismert az olyan transzport-mechanizmus, amellyel fagocitózis útján antibiotikumokat lehet bevinni a fertőzőit szövetekbe, ami a fertőzést okozó mikroorganizmusok fokozott mértékű eltávolítását, illetve elpusztulását eredményezi. Az endocitózis egy hasznos mechanizmus is lehet a gyulladásos gócok elleni küzdelemben. A reumaellenes gyógyszerek liposzómák alakjában jobban behatolnak a fertőzött szövetekbe, mint az egészségesekbe. Mindezeken túlmenően a citosztatikumok (melyeket általában daganatellenes vagy rákellenes gyógyszereknek szoktak nevezni) liposzómák alakjában bevihetők a retikuloendoteliális rendszer egyes szerveibe, mint pl. a májba, a lépbe vagy a csontvelőbe. Ezenefelül a biológiailag aktív anyagok, mint például az immunomodulátor tulajdonságokkal rendelkező vegyületek, koncentrálódhatnak az alveoláris makrofágokban, ami a tüdők kapillárisaiban történő filtráció és a migráló monociták ezt követő transzportjának következménye. Mindez azt eredményezi, hogy az áttételes tüdődaganatokra kifejtett hatás jobb lesz és egyúttal a gyógyszer toxicitása csökken.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a liposzómák felvételét és makrofágok - különösen alveoláris makrofágok - által történő fagocitózisukat fokozza, ha a liposzómák külső héjszerkezetébe acilezett foszfatidiletanol-amin-származékokat építünk be.

A jelen találmány így olyan gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) valamely (I) általános képletű foszfolipid vagy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója, ahol m értéke: 2,

R, és R₂ azonos és jelentése 9-cisz-dodecenoil-, tetradecenoíl-, hexadecenoil-, oktadecenoil-, ikozenoilcsoport;

X jelentése 1-4 szénatomos alkilén-csoport;

b) valamely (II) általános képletű foszfolipid, ahol R₃ jelentése 9-cisz-dodecenoil-, tetradecenoil-, hexadecenoil-, oktadecenoil-, ikozenoil-csoport, vagy jelentése azonos R₄-ével;

R₄ jelentése η-dodekanoil-, n-tetradekanoil-, n-hexadekanoil-, n-oktadekanoil-csoport;

c) valamilyen farmakológiai szempontból aktív vegyület vagy több ilyen vegyület keveréke;

d) adott esetben egy lipíd, nevezetesen : foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin, foszfatidil-inozit, fosztatidil-glicerin, kardiolipon és koleszterin vagy ezek valamilyen származéka és adott esetben még egy pH ·= 7,0-7,8 értékűre pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat, továbbá ugyancsak adott esetben gyógyszerészeti szempontból elfogadható egyéb hozzátétanyagok.

Az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidek elnevezése összhangban van a IUPAC és az IUB Commission on Biochemical Nomenclature (CBN) szabályaival, illetve ajánlásaival, az Eur. J. of Biochem. 79,

11-21 (1977)„Nomenclature of Lipids” (sn-nómenklatúra, sztereospecifikus számozás) irodalmi forrásnak megfelelően.

Az aktív vegyületek meghatározásánál azokat az elnevezéseket használtuk, melyeket az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) nemzetközi szabad névként (Recommended International Nonproperietary Names) elfogadottnak vagy ajánlottnak nyilvánított. Ezeket az elnevezéseket az ebben a vonatkozásban irányadó forrásműnek tekinthető „Pharmazeutische Chemie” (E. Schröder, C. Rufer és R. Smiechen, Thieme Verlag, Stuttgart, 1982) és Merck Index (10. kiadás) c. könyvekből vettük.

[Megjegyezzük, hogy a köznyelvbe már átment WHO-nevek magyaros (fonetikus) átírása megfelel az írásmód tekintetében illetékes bizottságok állásfoglalásainak. A jelen leírásban megkíséreltük az említett elvet követni. Lásd: Brencsán J., Új Orvosi Szótár, Budapest, (1983) 5-7. oldal].

Az (I) általános képletű szintetikus foszfolipidekben [ a) komponens ] m értéke: 2.

Az R, és az R₂ helyettesítők jelentése azonosan a 9-cisz-dodecenil-, a 9-cisz-tetradecenil-, a 9-cisz-hexadecenil-, a 6-cisz-oktadecenil-, a 9-cisz-oktadecenil, vagy a 9-cisz-ikozenil-csoport.

X 1-4 szénatomos alkiléncsoportként egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkiléncsoportot jelent, így például metiléncsoportot, 1,1-etiléncsoportot, 1,1-propiléncsoportot, 1,2-propiIéncsoportot vagy 1,3-propilén-csoportot, vagy előnyös módon 1,2-etiléncsoportot.

Az (I) általános képletű foszfolipidek gyógyszerészeti szempontból elfogadható sóit előnyösen egy vagy két ekvivalens híg vizes alkálifém-hidroxid-oldattal, mint pl. nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldattal, végzett reagáltatás útján állítjuk elő és előnyösek a monovagy a dinátrium-sók.

A gyógyszerészeti szempontból elfogadható többi sót aminokkal, mint például trimetil-aminnal, etilaminnal, dietil-aminnal, trietil-aminnal, továbbá piperidinnel, piperazinnal, 2-hidroxi-etil-piperazinnal, ciklohexil-aminnal, pirrolidinnel, vagy kolinnal végzett reagáltatással képezzük.

Az (I) általános képletű szintetikus foszfolipidekben R[ és R₂ a 9-cisz-dodecenoil-, a 9-cisz-tetradecenoil-, a 9-cisz-hexadecenoil-, a 6-cisz-oktadecenoil-, a 9-cisz2

HU 206 045 Β oktadecenoil-, vagy a 9-cisz-ikozenoil-csoport, míg X

2-4 szénatomos alkiléncsoport, mint például 1,2-etiléncsoport vagy 1,3-propiléncsoport.

Legelőnyösebb az N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin, illetve az N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin mononátriumvagy dinátrium-sója.

A (Π) általános képletű foszfolipidekben [ b) komponens] az R₃ helyettesítő előnyösen a 9-cisz-dodecenoil-, a 9-cisz-tetradecenoil-, a 9-cisz-hexadecenoil-, a 9-cisz-oktadecenoil csoport.

A legelőnyösebb (Π) általános képletű vegyület az l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amin.

A farmakológiai szempontból aktív vegyületek és az ilyenekből álló keverékek [ c) komponens ], előnyösen a gyulladást csökkentő és/vagy gyulladásellenes hatású anyagok, az antibiotikumok, a leishmaniasis elleni szerek, az antimikotikumok, a daganatellenes szerek, valamint az immunomodulátor hatással rendelkező vegyületek közül kerülnek ki.

A gyulladást csökkentő és/vagy gyulladásellenes hatású anyagok előnyösen glukokortikoidok lehetnek, ilyenek például a kortizon, a hidrokortizon, a prednizon, a prednizolon, a fluocortolon, a triamcinolon, a metil-prednizolon, a prednyliden, a paramethazon, a dexamethazon, a betamethazon, a beclomethazon, a fluprednyliden, a dezoximethazon, a flucinolon, a flumethazon, a diflucortolon, a clocortolon, a clobetazol vagy a fluorcortin-butilészter. Ugyancsak előnyösek a helyettesített fenil-ecetsavak vagy 2-fenil-propionsavak sói, mint például az alclofenac, az ibufenac, az ibuprofen, a clindanac, a fenclorac, a ketoprofen, a fenoprofen, az indoprofen, a fenclofenac, a diclofenac, a flurbiprofen, a piiprofen, a naproxen, a benoxaprofen, a carprofen és a cikloprofen. Itt kell felsorolnunk még számos analgetikumot (fájdalomcsillapító szert), így például a (III) általános képletű antranilsav-származékokat, ahol R_b R₂ és R₃ egymástól függetlenül hidrogénatomot, metilcsoportot, klóratomot vagy trifluormetil-csoportot képvisel, mint például a mefenaminsavat, a flufenaminsavat, a tolfenaminsavat vagy a meclofenaminsavat; továbbá a nikotinsav anilinocsoporttal helyettesített különféle származékait, mint például a mifluminsavat, a chlonixint vagy a flunixint ; még továbbá a 2-indol-3-il- vagy pirrol-2-il-csoportot tartalmazó heteroaril-ecetsav- vagy 2-heteroaril-propionsavszármazékokat, mint például az indometacint, az oxmetacint, az intrazolt, az acemetazint, a cinmetacint, a zomepiracot, a tolmetint, a colpiracot és a tiaprofensavat ; valamint az indenil-ecetsavakat, ilyen például a sulindac ; végezetül a heteroaril-oxi-ecetsavakat, mint amilyen például a benzadac.

Az antibiotikumok közül előnyösek a (IV) általános képletű tetraciklinszármazékok - az említett képletben Rí jelentése hidrogénatom vagy pirrolidin-l-il-metilcsoport, R₂ hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, R₃ hidrogénatomot, hidroxilcsoportot vagy metilcsoportot képvisel, R₄ hidrogénatom vagy metilcsoport és R₅ hidrogénatomot, klóratomot vagy dimetil-amino-csoportot jelent. Ilyenek például a klórtetraciklin, az oxitetraciklin, a tetraciklin, a demetil-klór-tetraciklin, a metaciklin, a doxyciklin, a minocyclin és a rolitetracyclin. További előnyös antibiotikumok az aminoglikozidok, mint például a kanamicin, az amikacin, a gentamicin C_b a gentamicin C_la, a gentamicin C₂, a gentamicin C_2b, a sisomicin, a netilmicin, a spectinomicin, a sztreptomicin, a tobramycin, a neomycin B, a dibecacin és a kanendomycin, valamint a makrolid antibiotikumok, mint például a maridomycin vagy erythromycin, valamint a linkomicinszármazékok, így például a clyndamycin vagy maga a linkomicin. Még további előnyös antibiotikumok az antibiotikus aktivitással rendelkező 6P-acil-amino- vagy 7P-acil-aminocsoportot hordozó penicillánsav- és cefalosporánsavszármazékok, melyek készülhetnek fermentációs úton, de lehetnek félszintetikusak vagy szintetikus úton előállítottak, illetve származhatnak az említett módszerekkel kapható 6p-acil-amino-penicillánsav- vagy 7P-acilamino-cefa'losporánsav-származékokból, vagy pedig a

3-helyzetben módosított 7P-acil-amino-cefalosporánsav-származékokból. Ilyenek például a penicillánsav különféle származékai, melyek G-penicillin, V-penicillin, phenethicillin, propicillin, naficillin, oxacillin, cloxacillin, dicloxacillin, flucloxacillin, cyclacillin, epicillin, mecillinam, meticillin, azlocillin, sulbenicillin, ticarcillin, mezlocillin, piperacillin, carindacillin, azidofcillin és ciclacillin néven váltak ismertté, illetve a cefalosporinszármazékok, melyeket cefaclor, cefuroxim, cefazlur, cephacetril, cefazolin, sephalexin, cefadroxil, cephaloglycin, cefoxitin, cefaloridin, cephsulodin, cefotiam, ceftazidin, cefonicid, cefotaxim, cefmenoxim, ceftizoxim, cefalotin, cephradin, cefamandol, cephanon, cephapyrin, cefroxadin, cefatrizin, cefazedon, ceftrixon vagy ceforanid néven ismertek. A klavám-, peném-, vagy karbapeném-típusú egyéb β-laktám-antibiotikumokat is ebbe a csoportba tartozóknak tekintjük, ilyenek például a moxalactam, a klavulánsav, a nocardicin A, a sulbactam, az aztreonam és a thienamycin. Végül előnyösen az összes bicomycin-, novobiocin-, klóramfenikol-, tiamfenikol-, rifampicin-, foszfomicin-, colistin- vagy vancomycin-típusú antibiotikumot is előnyösen alkalmazhatjuk.

A leishmaniasis elleni szerek előnyösen antimonvegyületek lehetnek, ilyenek például a kálium-antimoniltartarát, a stibophen, a nátrium-stibocaptat, valamint a nátrium-stiboglukonát.

A gombaellenes hatóanyagok (antimikotikumok) például a következők lehetnek : tiokarbonsav-származékok, mint például a dibenzthion, a tolnaftat és a tolcidat; imidazolszármazékok, mint például a clotrimazol, a miconazol, az econazol, az inconazol és a ketoconazol; valamint bizonyos polién-származékok, mint például a nystatin, a natamycin és az amphotericinB.

A daganatellenes (antineopláziás) szerek előnyös képviselői a bisz(2-klór-etil)-amino-csoportot tartalmazó alkilezőszerek, mint például a chlormethin, a chlorambucil, a melphalan, az uramustin, a mannomustin,

HU 206 045 Β az extramustin-phosphat, a mechlorethaminoxid, a cyclophosphamid, az ifosfamid és a trifosfamid ; a . helyettesített aziridincsoportot tartalmazó alkilezőszerek, mint például a tretamin, a thio-TEPA, a triaziquon és a mitomycin ; a metán szulfonsav-észter típusú alkilezőszerek, így a busulfan: az alkilező tulajdonságokkal rendelkező N-alkil-N-nitrozo-karbamid-származékok, mint például a carmustin, a lomustin, a semustin és a streptozotocin ; valamint a mitobromitol-, a dacarbazin- vagy a procarbazin-típusú alkilezőszerek. További daganatellenes szerek: bizonyos komplexképzők, mint például a cis-platin; folsav-antimetabolit-típusú hatóanyagok, mint amilyen például a methotrexat; purinszármazékok, mint például a mercaptopurin, a thioguanin, az azathioprin, a tiamiprin, a vidarabin és a puromycin ; pirimidinszármazékok, mint például a fluorouracil, a floxuridin, a tegafur, a cytarabin, az idoxuridin, és a flucytosin ; antibiotikumok, mint amilyenek a dactinomycin, a daunorubicin, a doxorubicin, a mithramycin, a bleomycin A₂ vagy B₂ és az etoposid; végül a Vinca-alkaloidok (meténgalkaloidok), adott esetben chlormethaminnal, prednizolonnal, prednizonnal vagy procarbazinna! kombinálva.

Az immunomodulátor tulajdonságú vegyületek, illetve az ilyeneket tartalmazó vegyületkeverékek az alábbiak lehetnek, illetve az alábbiakból állhatnak:

Az (V) általános képletű muramilpeptidek és ezek 2-palmitoil-tio-származékai - ebben a képletben R, jelentése L-Ala-D-izoGln-L-Ala-2-(l,2-dipalmitoíi-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amid-, L-Ala-Glu(C_gamma-L-AIa-(l,2-dipalmitoil-sn-glieero-3-hidroxifoszforil-oxi)-etil-amid-, L-Ala-D-izoGln-ΟΗ-, L-AlaD-Gln-NH₂-a-n-butil-észter-, L-Ala-D-izoGln-L(sztearoil)-Lys-, L-Val-D-Gln-NH₂-a-n-metil-észter-, L-Ala-D-izoGln-L-Ala-l,2-dipalmitoil-sn-glicerin-észter- vagy L-Ala-D-izoGln-L-Ala-koleszterin-észtercsoport; R₂ hidrogénatom, metil- vagy n-propilcsoport ; R₃ hidrogénatom, n-sztearoíl-csoport, l0-(2,3-dimetoxi-l,4-dioxo-5-meti])-2,5-ciklohexadiénoil-csoport, 2-behenoil-oxi-2-metil-propanoil-csoport vagy noktanoilcsoport; míg R₄ hidrogénatomot vagy n-oktanoil-csoportot képvisel - továbbá lipopeptidek, mint például az n-lauroil-L-Ala-D-izoGln-(m-DAP-Gly)NH₂, az n-lauroil-L-Ala-D-izoGln-(L-DAP-Gly)-NH₂, az n-lauroil-L-AlaO-izoGln-(L-Lys-D-Ala)-NH₂, az n-oktanoil-L-Ala-D-izoGln-(L-Lys-D-Ala)-NH₂ vagy a palmitoil-Cys-[(2R)-2,3-dilauroil-oxi-propil]-Ala-DGlu-(Gly-taurin-Na)-NH₂, valamint a limfokinek, melyeket antigénekkel vagy mitogénekkel történő stimulálás után a limfociták, a monociták vagy a makrofágok produkálnak.

A limfokinek közül különösen kiemelkedő fontosságú a gamma-interferon, különösen a natúr vagy a rekombináns emberi gamma-interferon és főleg az olyan emberi gamma-interferon, melyek kinyerését a 63 482, a 77670, a 83 777, a 88540, a 89676, a 95 350, a 99084, a 110044 és a 112 967 számú európai szabadalmi bejelentés, valamint a (WO) 83/04053 és a WO 84/02129 számú nemzetközi bejelentés (PCT) ismerteti.

Igen előnyös az alábbi aminosavszekvenciájú, emberi gamma-interferon :

H₂N-Cys-Tyr-Cys-Gln-Asp-Pro-Tyr-Val-Gln-GIu-AIaGlu-Asn-Leu-Lys-Lys-Tyr-Phe-Asn-Ala-Gly-His-SerAsp-Val-Ala-Asp-Asn-Gly-Thr-Leu-Phe-Leu-Gly-IleLeu-Lys-Asn-Trp-Lys-Glu-Ser-Asp-Arg-Lys-Ile-MetGln-Ser-Gln-Ile-Val-Ser-Phe-Tyr-Phe-Lys-Leu-PheLys-Asn-Phe-Lys-Asp-Asp-Gln-Ser-Ile-Gln-Lys-SerVal-Glu-Thr-Ile-Lys-Glu-Asp-Met-Asn-Val-Lys-PhePhe-Asn-Ser-Asn-Lys-Lys-Arg-Asp-Asp-Phe-GluLys-Leu-Thr-Asn-Tyr-Ser-Val-Thr-Asp-Leu-Asn-ValGln-Arg-Lys-Ala-Ile-His-Glu-Leu-Ile-Gln-Val-MetAla-Glu-Leu-Ser-Pro-Ala-Ala-Lys-Thr-Glu-Lys-ArgLys-Arg-Ser-Gln-Met-Leu-Phe-Gln-Gly-Arg-Arg-AlaSer-Gln-OH, a 121 157 számú európai szabadalmi bejelentés szerint, továbbá a

H₂N-Cys-Tyr-Cys-GIn-Asp-Pro-Tyr-Val-LysGlu-Ala-Glu-Asn-Leu-Lys-Lys-Tyr-Phe-Asn-Ala-GlyHis-Ser-Asp-Val-Ala-Asp-Asn-Gly-Thr-Leu-Phe-LeuGly-Ile-Leu-Lys-Asn-Trp-Lys-Glu-Glu-Ser-Asp-ArgLys-Ile-Met-Gln-Ser-Gln-Ile-Val-Ser-Phe-Tyr-PheLys-Leu-Phe-Lys-Asn-Phe-Lys-Asp-Asp-Gln-Ser-IleGln-Lys-Ser-Val-Glu-Thr-IIe-Lys-Glu-Asp-Met-AsnVal-Lys-Phe-Phe-Asn-Ser-Asn-Lys-Lys-Lys-Arg-AspAsp-Phe-Glu-Lys-Leu-Thr-Asn-Tyr-Ser-Val-Thr-AspLeu-Asn-Val-Gln-Arg-Lys-Ala-Ile-His-Glu-Leu-IleGln-Val-Met-Ala-Glu-Leu-Ser-Pro-Ala-Ala-Lys-ThrGly-Lys-Arg-Lys-Arg-Ser-Gln-Met-Leu-Phe-Arg-GlyArg-Arg-Ala-Ser-Gln-OH, a 2 107718 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint, még továbbá az emberi interleukin 2, melyet példának okáért emberi T-sejt mitogénekkel történő aktiválás vagy stimulálás után leukémia- vagy limfómasejtek sejttenyészetének szűrletéből lehet kinyerni. A tenyészet szűrletének tisztítása fordított fázisban véghezvitt nagynyomású folyadékkromatográfiás (HPLC) módszernél történik és az szóban forgó szűrlet többféle vegyületet tartalmaz. Ezek migrációgátló faktor (MIF), leukociták migrációját gátló faktor, makrofágaktiváló faktor (macrophages activating factor; MAF) és tenyészetstimuláló faktor néven ismertek, emellett a szűrletben interleukin 1, interleukin 2 és gamma-interferon is van. A tenyésztett sejtek lehetnek emberi T-limfociták, amelyek vagy a lépből vagy a perifériális vérből származnak, a stimulálás pedig antigénekkel, mitogénekkel, emberi T-sejtes leukémia-limfóma vírussal (HTLV I vagy II), fitohemagglutininnel vagy konkanavalinnal végezhető. Különösen kiemeljük az olyan tenyészetek szűrleteit és izolált frakcióit, melyek nagy mennyiségben makrofágaktiváló faktort (MAF) tartalmaznak.

Az (V) általános képletű vegyületek közül előnyös az N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoiI-sn-glicero-3-hidroxi-foszforiloxi)-etil-amid, a nátriurn-N-acetil-D-murarnil-L-alanilD-izoglutamin vagy a nátrium-N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutamin, melyek adott esetben tisztított, természetes állapotú vagy rekombinált emberi gamma-interferonnal lehetnek kombinálva.

HU 206 045 Β

A lipideket [d) komponenst] a foszfatidil-kolin, a foszfatidil-szerin, a foszfatidil-inozit, a foszfatidil-glicerin és a kardiolipin közül választjuk meg és azok szintetikusan készített foszfolipidek vagy különféle acilcsoportokat tartalmazó és eltérő molekulasúlyú, illetve különböző szerkezetű foszfolipidek keverékei egyaránt lehetnek. Ezekre példaképpen a szójababból, a tyúktojásból, továbbá a szarvasmarha-agyvelőből, a szarvasmarhák vagy sertések májából nyert foszfatidilkolint, a szarvasmarha-agyvelőből származó foszfatidil-szerint, a szójababból vagy élesztőből származó foszfatidil-inozitot, a tojássárgájából kinyert foszfatidil-glicerint, végül a szarvasmarhák szívéből kivont kardiolipint nevezzük meg.

A koleszterinszármazék például a kolesztán, a koprosztán, az ergoszterin vagy a sztigmaszerin lehet.

A jelen találmány szerinti gyógyszerkompozíciókra - amennyiben alkalmazásuk liposzómák formájában történik - a kiválóan jó fagocitózisuk jellemző. így például a 3; 7 moláris arányban nátrium-N-[l,2-di-(9cisz-oktadecenoil)-sn-gIicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin [(I) általános képletű vegyület] és dioleoil-foszfatidil-etanol-amin [(II) általános képletű vegyület], vagy pedig nátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin [(I) általános képletű vegyület] és díoleoilfoszfatidil-etanol-amin [(II) általános képletű vegyület] keveréket tartalmazó multilamelláris liposzómák egerek peritoneális makrofágjai által történő fagocitózisa nagyobb mértékű az olyan multilamelláris liposzómák fagocitózásánál, melyek kizárólag foszfatidil-etanolamint, vagy pedig 3 : 7 moláris arányban foszfatidilszerinből és foszfatidil-kolinból álló keveréket tartalmaznak. Ezt a tényt in vitro úgy lehet igazolni, hogy egerek peritoneális makrofágjait inkubáljuk liposzómamarkerként ^l25I nyomaival jelzett multilamelláris liposzómákkal. Szabályos időközökben a tenyészeteket mossuk és a sejtek sugárzásának mértékét meghatározzuk. Ezen túlmenően az (I) és (Π) általános képletű foszfolipideket 3 : 7 moláris arányban tartalmazó liposzómák, melyek még valamilyen immunomodulátort, mint például MDP-t és gamma-interferont is tartalmaznak, daganatok tekintetében már kisebb dózisban is nagyobb makrofágaktiválást mutatnak, mint az olyan liposzómák, melyek foszfatidil-kolint, foszfatidil-szerint és azonos mennyiségű MDP-t és gamma-interferont tartalmaznak. Ezt in vitro be is lehet bizonyítani olymódon, hogy peritoneális eredetű egér-makrofágokat helyezünk el tenyésztő üregekbe és a makrofágokat olyan multilamelláris liposzómákkal aktiváljuk, melyek hatóanyaga nátrium-N-[l,2-di-(9-cÍsz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinilamin [(I) általános képletű vegyület] és dioleoil-foszfatidil-etanol-amin [(II) általános képletű vegyület] 3 : 7 moláris arányú keveréke, amely még MDP-t és gamma-interferont is tartalmaz, illetve ugyancsak multilamelláris liposzómákkal, melyek foszfatidil-kolin és foszfatidil-szerin ugyanilyen moláris arányú keverékéből állnak és ugyancsak tartalmaznak MDP-t és gamma-interferont. A liposzómakészítményeket üregenként 100 nanomól összes foszfolipidnek megfelelő koncentrációban alkalmazzuk, mimellett ezek esetenként 6 egység rekombinált immun-gamma-interferont és 0,2 g MDP-t tartalmaznak. Az üregek átmosása után 10⁴[^I25I]-ot tartalmazó jód-dezoxi-uridinnel jelzett BL6 melanómasejtet adunk hozzá. A citotoxicitást 72 órás inkubálás után, a tenyészeteknek három alkalommal Hank-szerinti sóoldattal történő mosását követően határozzuk meg oly módon, hogy a megtapadt, életképes célsejtek radioaktivitását mérjük. A citotoxicitás százalékban kifejezett értékét a kontrolltenyészet

- amely célsejteket és nem aktivált makrofágokat tartalmaz - percenként észlelt adataihoz viszonyítva lehet kiszámítani.

A jelen találmány szerinti gyógyszerkészítményeket

- amennyiben azokat liposzómák alakjában alkalmazzuk - még az a tulajdonságuk is jellemzi, hogy a hatóanyagok felszabadulása alacsony pH-értékeken nagyon jó. A dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-am int és l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfoetanol-araint 3 : 7 moláris arányban tartalmazó liposzómákból a gyógyszer-hatóanyagok felszabadulási jellemzőit a fluoreszcencia-módszer szerint határozzuk meg. Az Ellens és szerzőtársai által [ Biochemistry 23, 1532-1538 (1984) ] leírt módszer szerint a liposzómákból történő elszivárgást mérjük alacsony pH-értékeken. Az elszivárgás pH-tól való függőségének vizsgálata céljából liposzómákat 4,0 és 7,4 közötti pufferoldatokba injektálunk, majd a kiszabadult 8-aminonaftalin-l,3,6-triszulfonsavat (ANTS) és p-xililén-biszpiridínium-dibromidot (DPX) - melyek ebben a kísérletben az eredetileg a készítménybe foglalt gyógyszereket helyettesítik - meghatározzuk. A vízben oldható fluorofor (ANTS) a DPX „csillapítóval” komplexszé alakítva, teljes felszabadulás esetén az ANTS fluoreszcenciáját legnagyobbrészt megszünteti. Az ANTS kiszivárgása a liposzómákból jól követhető a fluoreszcencia növekedése által, ami következménye a DPX „csillapító” hatásától való megszabadulásnak.

Azt találtuk, hogy 6,0 pH-érték felett jelentős kioldódás nem következik be, de ha a pH csökken, úgy ezzel együtt jár a liposzómákból felszabadult ANTS/DPX mennyiségének növekedése. A maximális felszabadulás fele mintegy 4,5 pH-nál, míg a teljes felszabadulás kb. 4,0 pH értéknél következik be.

Ismert tény, hogy a megbetegedett szövetek környezetében lényegesen alacsonyabb pH-érték van, mint a normális szövetek körül. így például az elsődleges tumorok, a metasztázisok, a gyulladások és a fertőzések környezetében a helyi pH-értékek alacsonyabbak. A jelen találmány szerinti liposzómák tehát tartalmukat, mint például a gyulladásellenes szereket vagy az immunomodulátorokat kifejezetten a gyulladás, az elsődleges daganat vagy a daganatáttétel helyén, az ilyen megbetegedett szövetek savas környezetében fogják leadni; más szavakkal kifejezve: a hatóanyag az említett környezetben szabadul fel. így például a dinátriumN-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-e tanol]-N-hidroxi-szukcinil-amint [mint (I) általános

HU 206 045 Β képletű vegyületet] és dioleoil-foszfatidil-etanol-amint 3 : 7 moláris arányú keverék formájában tartalmazó liposzómákból a tartalom, mint pl. a hatásos dózisban levő, rekombináns humán gamma-interferon, nagyobb mértékben szabadul fel alacsony pH-értéknél, így pl.

4-nél, mint magasabb vagy éppen semleges pH-érték esetén. Ezt in vitro ki lehet mutatni 7,4, illetve 4 pH-jú pufferoldatokban oly módon, hogy a lipidekből felszabadult ^,25I-interferon (vagyis jelzett interferon) sugárzását szabályos időközökben meghatározzuk. Példaképpen megemlítjük, hogy kb. 4-es pH-η a készítményben levő gamma-interferonnak több mint 25%-a kilép a liposzómákból 180 perc elteltével.

Mindezek miatt a jelen találmány szerinti gyógyszerkészítmények - liposzómák alakjában alkalmazva - kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel eljuttassuk a gyógyszert a megbetegedett szövetek környezetébe, ahol a helyi pH-érték csökkent mértékű. Ennélfogva a szóban forgó készítmények a daganatok kemoterápiás kezelésére, de főleg az áttételes daganatsejtek leküzdésében különösen hasznosak.

A vizes liposzóma-diszperziók, ahol az (I) és a (II) általános képletű vegyületek alkotják a befogadó közeget (encapsulating matériái), amibe valamilyen farmakológiailag aktív vegyület vagy ilyen vegyületek keveréke van beledolgozva, a liposzómák adott esetben centrifugálással vagy ultracentrifugálással végzett koncentrálása vagy izolálása után, igen alkalmasak terápiás célokra. A beadás módja parenterális, így bukkális, lingvális, szublingvális, intravénás, intrakután, topikális, szubkután, intramuszkuláris vagy nazális lehet.

A liposzómákat tartalmazó vizes· diszperziókat, melyek topikálisan történő parenterális beadásra szolgálnak, összekeverhetjük a szokásosan használt vastagítószerekkel, mint például hidroxi-propil-metilcellulózzal, ehhez adhatunk megfelelően alkalmas konzerválószereket, antioxidánsokat és illatanyagokat, majd a készítményt Iociók vagy gélek alakjában a bőrön vagy a nyálkahártyákon alkalmazhatjuk.

Parenterális beadás céljából a dúsított liposzómák vizes diszperzióját valamilyen alkalmas, folyékony hordozóanyagban, mint például steril, kalciummentes izotóniás nátrium-klorid- vagy glükózoldatban szuszpendálhatjuk, mimellett az említett oldatokat adott esetben pH - 7,2-7,4 értékűre pufferezzük.

A beadni kivánt aktív vegyület(ek) dózisát általában például a Német Gyógyszerkönyv (Deutsches Arzneimittelbuch, DAB) előírásaiban szereplő legnagyobb és legkisebb dózis között választjuk meg, ami az egyes hatóanyagokra a különleges beadási forma figyelembevételével, továbbá a beteg életkorának és egyéni egészségi állapotának tekintetbevétele mellett meg van adva. A vizes liposzóma-diszperzióknak olyan előnyös tulajdonsága is van, hogy a hatóanyag(ok) az alkalmazott kisebb dózis ellenére eljut(nak) a megfelelő receptorokhoz és ott kifejtik terápiás hatásukat, vagy pedig nagyobb dózisban történő alkalmazás esetén el lehet kerülni a nem kívánt mellékhatásokat.

A muramil-peptid- vagy lipopeptid-típusú immunomodulátorokat tartalmazó liposzómák esetében az előnyös dózis kb, 0,001-10 mg/tskg dózisonként. Emberi gamma-interferon vagy MAF-tartalmú keverékek esetén az előnyös dózis kb. 0,01 ml liposzóma-diszperzió/tskg, mimellett ez 100-1000 egység gamma-interferont vagy MAF-ot tartalmaz. Amennyiben a muramil-peptideket gamma-interferonnal kombinálva adjuk be, úgy kb. 70 kg testsúlyú ember számára a legnagyobb alkalmazott dózis kb. 10 mg liposzóma/tskg, mimellett ez 3 mikrogramm muramil-peptidet és 1500 egység gamma-interferont tartalmaz. A készítménybe foglalt anyag legnagyobb és legkisebb dózisát, a vizes fázisban levő foszfolipidek koncentrációját, csakúgy mint a készítménybe foglalt és abban jelen levő vegyületek koncentrációját a klinikai próbák során kísérletileg megállapított eredmények alapján variálni is lehet.

A találmány előnyösen olyan gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) valamely (I) általános képletű foszfolipid vagy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója, ahol m értéke: 2,

R, és R₂ jelentése a korábbbiakban megadott,

X 1-4 szénatomos alkiléncsoport,

b) valamely (II) általános képletű foszfolipid, ahol R₃ és R₄ jelentése a korábban megadott;

c) valamilyen farmakológiai szempontból aktív vegyület vagy több ilyen vegyület keveréke és adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

A találmány még előnyösebben olyan gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) valamely (I) általános képletű foszfolipid vagy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója, ahol m értéke: 2,

Rj és R₂ jelentése a korábbiakban megadott,

X 2-4 szénatomos alkiléncsoport;

b) valamely (II) általános képletű foszfolipid, ahol R₃ és R₄ jelentése a korábbiakban megadott;

c) valamilyen gyulladáscsökkentő és/vagy gyulladásellenes hatású szer, antibiotikum, leishmaniasis elleni szer, daganatellenes hatású szer, immunomodulátor hatású szer, vagy pedig az itt felsoroltak bármilyen kombinációja és adott esetben egy 7,27,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

A találmány speciálisan olyan gyógyszerkészítményekre vonatkozik, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) valamely (I) általános képletű foszfolipid vagy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója, ahol m értéke: 2,

Rj és R₂ jelentése a korábbiakban megadott,

X 2-4 szénatomos alkiléncsoport, mint például 1,2etilén-vagy 1,3-propiléncsoport;

b) valamely (II) általános képletű foszfolipid, ahol R₃ és R₄ jelentése a korábbiakban megadott;

HU 206 045 B

c) valamilyen gyulladáscsökkentő és/vagy gyulla-. dásellenes hatású szer, antibiotikum, daganatellenes vagy immunomodulátor hatású szer, vagy pedig az itt felsoroltak bármilyen kombinációja és adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

A találmány még speciálisabban az olyan gyógyszerkészítményekre vonatkozik, melyek az alábbi öszszetevőkből állnak:

a) valamely (I) általános képletű foszfolipid vagy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója, ahol m értéke: 2,

Rj és R₂ egymástól függetlenül 9-cisz-dodecenoil-, 9cisz-tetradecenoil-, 9-cisz-hexadecenoil-, 9-ciszoktadecenoil-, vagy 9-cisz-ikozenoil-csoport,

X 2-4 szénatomos alkiléncsoport, mint például 1,2etilén-vagy 1,3-propiléncsoport;

b) valamely (Π) általános képletű foszfolipid, ahol

R₃ jelentése 9-cisz-dodecenoil-, 9-cisz-tetradecenoil-,

9-cisz-hexadecenoil-, 9-cisz-oktadecenoil-, vagy 9cisz-ikozenoil-csoport vagy jelentése azonos Rgjével és

R₄ jelentése η-dodekanoil-, η-tetradekanoil-, n-hexadekanoil- vagy n-oktadekanoil-csoport;

c) valamilyen gyulladáscsökkentő és/vagy gyulladásellenes hatású szer, antibiotikum, daganatellenes vagy immunomodulátor hatású szer, vagy pedig az itt felsoroltak bármilyen kombinációja és adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

Egészen különös módon a találmány az olyan gyógyszerkészítményekre vonatkozik, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin, illetve nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin,

b) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amin,

c) valamilyen gyulladáscsökkentő és/vagy gyulladásellenes hatású szer, antibiotikum, daganatellenes vagy immunomodulátor hatású szer, vagy pedig az itt felsoroltak bármilyen kombinációja és adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

Rendkívüli módon előnyben részesíthetők azok a gyógyszerkészítmények, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin, illetve nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin,

b) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amin,

c) az alábbiakban felsorolt bármelyik vegyület vagy a felsoroltakból többnek a kombinációja: diclofenac, pirprofen, mitomycin, cytarabin, dactinomicin, daunorubicin, doxorubicin, etoposid, N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amid, N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(Cy-L-alanin-2(1,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforiloxi)-etil-amid-dinátriumsó, N-acetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsó, N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminnátriumsó, N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamin-a-n-butil-észter, N^a-(N-acetil-muramilL-alanil-D-izoglutaminil)-Ni'-sztearoil-L-lizin,

6-0-sztearoil-N-acetil-muramil-L-alanin-D-izoglutamin és limfokinek, valamint adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

Legspeciálisabban előnyösek azok a gyógyszerkészítmények, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin, illetve nátrium- vagy dinátrium-N-[ 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin,

b) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amin,

c) diclofenac, pirprofen, mitomycin, cytarabin, dactinomicin, daunorubicin, doxorubicin, etoposid, N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amid, nátrium-Nacetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutamin, nátrium-N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutamin, továbbá tisztított, natúr vagy rekombinált emberi gamma-interferon, interleukin 2, valamint olyan vegyületek, melyeket a lépből vagy a perifériális vérből származó emberi Tlimfociták tenyészetéből lehet kapni antigénekkel vagy mitogénekkel végzett stimulálás után, mimellett ezeket a nagy mennyiségben jelen levő makrofágaktiváló faktor (MAF) jellemzi, továbbá az itt felsoroltak bármilyen kombinációja és adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra puffere• ’zett, gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

Legelőnyösebbek azonban azok a gyógyszerkészítmények, melyek az alábbi összetevőkből állnak:

a) nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin, illetve nátrium- vagy dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amin,

b) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amin,

c) N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-Lalanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxifoszforil-oxi)-etil-amid, nátrium-N-acetil-Dmuramil-L-alanil-D-izoglutamin, nátrium-N7

HU 206 045 Β acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-glutamin, tisztított, természetes vagy rekombinált emberi gamma-interferon, illetve az itt felsoroltak bármilyen kombinációja, valamint adott esetben egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezeít gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőoldat.

A találmány az olyan keverékek előállítására vonatkozik, melyek (I) és (II) általános képletű szintetikus foszfolipideket tartalmaznak, melyekben az (I) általános képletű foszfolipid aránya a (II) általános képletű foszfolipidre számítva kb. 10-90 mólszázaléktól kb. 50-50 mólszázalékig terjed. Különösen előnyös, ha az említett mólszázalék 30 : 70 aránynak felel meg. Ezeket a keverékeket liposzómák készítésére vizes fázisban történő módszerrel hasznosítjuk, mimellett ez a vizes fázis tartalmazza a c) komponenst - vagyis a farmakológiailag aktív vegyületet vagy több ilyen vegyület kombinációját.

Az eljárás szerint:

a) valamilyen (I) és valamilyen (II) általános képletű foszfolipidböl, egy farmakológiai szempontból aktív lípofil vegyületből vagy több ilyen vegyület keverékéből filmréteget vagy liofilizátumot készítünk, majd az így kapott filmréteget vagy liofilizátumot kívánt esetben egy vizes fázisban diszpergáljuk, vagy

b) valamilyen (I) és valamilyen (II) általános képletű foszfolipidböl filmréteget vagy liofilizátumot készítünk és az így kapott filmréteget vagy liofilizátumot kívánt esetben egy farmakológiai szempontból aktív hidrofil vegyületet vagy több ilyen vegyület keverékét tartalmazó vizes fázisban diszpergáljuk, majd az ilyen módon kapott vizes diszperziót szükséges esetben 7,07,8 pH-értékűre pufferezzük és kívánt esetben a be nem épült lipideket és/vagy farmakológiailag aktív vegyülete(ket) elválasztjuk a vizes fázistól és/vagy az így kapott liposzómákat koncentráljuk vagy a vizes fázistól elkülönítjük.

A filmet az a) eljárás szerint úgy készítjük, hogy az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidet és a lípofil vegyületet vagy az ilyen vegyületek keverékét, illetőleg a b) eljárás szerint az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidet valamilyen szerves oldószerben oldjuk, majd az oldószert eltávolítjuk (sztrippeljük).

Alkalmas oldószerek például a helyettesítetlen vagy helyettesített, mint például halogénezett, alifás vagy cikloalifás szénhidrogének, példának okáért az n-hexán, a ciklohexán, a metilén-diklorid és a kloroform; az alkoholok, mint például a metanol vagy az etanol; a rövidszénláncú alkánkarbonsavak észterei és amidjai, mint például az ecetsav-etilén-észter vagy a dimetilformamid; az éterek, mint például a dietil-éter, a tetrahidrofurán és a dioxán; illetőleg a felsoroltakból álló oldószerelegyek. A szerves oldószer elűzését (sztrippelés) ezután végezhetjük vákuumban, ennek során előnyösen igen nagy vákuumot alkalmazunk, vagy pedig az oldószert lefúvatjuk valamilyen inért gázzal, így például nitrogénnel.

A liofilizátumot az a) eljárás szerint úgy készítjük, hogy az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidet és a lípofil vegyületet vagy az ilyen vegyületek keverékét, illetőleg a b) eljárás szerint az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidet feloldjuk egy szerves oldószerben a 4311712 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon. Azok az oldószerek alkalmasak, amelyek a liofilizálási eljárás hőmérsékletén az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidekkel együtt szilárd halmazállapotúak, de olvadáspontjuk 0 °C feletti. Ilyenek például a jégecet, a benzol és a dioxán; különösen alkalmas a terc-butanol.

A homogén elegyet úgy is elékészíthetjük, hogy az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidet és a beépíteni kívánt vegyületet egy szerves oldószerben oldjuk és az oldatot porlasztva szárítjuk. Ehhez a módszerhez valamilyen alacsony forráspontú oldószert, mint például kloroformot használunk és a módszer poralakú terméket eredményez.

A homogén elegyben az (I) általános képletű foszfolipid-komponens aránya a (II) általános képletű foszfolipid-komponenshez viszonyítva mintegy 10-90 mólszázaléktól 50-50 mólszázalékig terjed. Ez az arány előnyösen 30: 70 mólszázalék. A beépített anyag (gamma-interferon) mólban kifejezett mennyisége osztva az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidek teljes mennyiségével kb, a 0,0001-0,1 : 1,0 aránynak, előnyösen a 0,005-0,01 : 0,1 aránynak felel meg.

A diszpergálást mechanikai behatásokkal (rázatás, keverés, Vortex-keverő) valósítjuk meg. Az a) eljárás szerint az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidek, valamint a farmakológiai szempontból aktív lípofil vegyület, illetve több ilyen vegyület homogén keverékét adjuk a vizes fázishoz. A b) eljárás szerint a farmakológiai szempontból aktív hidrofil vegyületet vagy több ilyen vegyület keverékét tartalmazó vizes fázist adjuk az (I) és a (II) általános képletű foszfolipidek homogén elegyéhez.

A kicsiny és nagy, unilamelláris vagy multilamelláris liposzómák keveréke spontán és nagy arányban alakul ki, külső energia-hozzávezetés nélkül. A vizes fázisban a vizes diszperzió teljes súlyára számított kb. 0,1-40 súlyszázalék, előnyösen 2-20 súlyszázalék homogén elegy diszpergálása lehetséges. Az ilyen diszperziókat azután tovább lehet hígítani, kb. 1 mikronról lipid/ml koncentráció eléréséig. Az ilyen liposzómadiszperziók egy mikronról lipidre számítva kb.

2,5 mikroliter vizes fázist tartalmaznak.

A savas vagy bázisos kémlratású vizes diszperziókat kb. 7,0-7,8 pH-ra, előnyösen 7,2-7,4 pH-értékűre pufferezzük. A diszpergálást előnyösen olyan vizes fázisban valósítjuk meg, melynek pH-ja 7,2-7,4 között van.

Az a) eljárás abban az esetben előnyös, ha lípofil tulajdonságú és vízben oldhatatlan vegyületeket, mint például lípofil muramil-tripeptideket kívánunk beépíteni a liposzómákba.

A b) eljárás alkalmazása előnyös akkor, midőn hidrofil tulajdonságú és vízben oldhatatlan vegyületeket, példának okáért cytarabint, vagy citosztatikümokat,

HU 206 045 Β mint például trifoszfamidot kívánunk beépíteni a liposzómákba.

A jelen találmány szerinti gyógyszerkészítmények liposzómák alakjában történő előállítását a szakmában ismert és liposzómák előállítására szolgáló egyéb más módszerekkel is meg lehet valósítani. Ilyen módszer például az ultrahanghullámokkal történő kezelés, az ún. infúziós módszer vagy a fordított fázisú bepárlás.

A diszpergálást 60 °C alatti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük. Amennyiben a beépíteni kívánt anyag potenciálisan hőérzékeny, úgy a diszpergálási műveletet hűtés közben és adott esetben valamilyen inért gázatmoszféra, mint például nitrogénvagy argonatmoszféra alatt valósítjuk meg.

A kapott liposzómákat vizes fázisban néhány hétig vagy néhány hónapig tárolhatóvá tudjuk tenni stabilizátorok, mint például mannit vagy laktóz hozzáadásával.

A keletkezett liposzómák nagysága többek között függ az aktív anyag és a lipidkomponens szerkezetétől, a komponensek keverési arányától, valamint ezen komponenseknek a vizes diszperzióra számított koncentrációjától. Ezért például, ha a lipidkomponensek koncentrációját növeljük vagy csökkentjük, úgy olyan vizes fázisokat tudunk készíteni, melyekben a kicsi vagy a nagy liposzómák lesznek többségben.

A kisméretű liposzómákat a szokásos elválasztási módszerek alkalmazásával tudjuk elkülöníteni a nagyméretű liposzómáktól. Ilyen módszer például a nagyméretű liposzómák kiülepítése ultracentrifuga segítségével, továbbá a gélszűrés vagy az extrudálás egyenespórusú szűrőkön keresztül. így például centrifugálással (5-60 perc) el lehet émi olyan nyomatékor ami a gravitáció sokszorosa (5000-40000 x G) és a nagy liposzómák összetömörülnek az edény alján, míg a kisméretű liposzómák diszpergált állapotban maradnak és dekantálással elkülöníthetők. Ismételt centrifugálással elérjük, hogy a nagy liposzómákat teljesen el tudjuk választani a kisméretű liposzómáktól.

A liposzómákat előnyösen abban az esetben különítjük el a vizes fázistól, ha a b) eljárás szerint dolgozunk és a vizes fázis be nem épült és vízben oldhatatlan vegyülete(ke)t vagy gyógyszerhatóanyago(ka)t tartalmaz. Különösen a vízoldható daganatellenes szereket, mint például az alkilezőszereket, így a cyclophosphamidot el kell választani szűréssel, ultraszflréssel, dialízissel vagy centrifugálással, hogy megelőzzük az esetleges mellékhatásokat, melyeket a be nem épült vegyületek) okoz(nak). A liposzóma-frakciót hozzákeverhetjük egy 7,2-7,4 pH-ra pufferezett vivőoldathoz, ami például az említett 7,2-7,4 pH-értékre pufferezett, izotóniás, steril nátrium-klorid-oldat lehet.

A vizes fázisban levő azon liposzómákat, melyek átmérője ó.OxlO⁸ méternél nagyobb, így például a nagyméretű multilamelláris liposzómákat gélszűréssel lehet elválasztani, amit például Sepharose vagy Sephacryl hordozó segítségével végzünk.

Egyenespórusú szűrőkön, mint például Acrodisc®, Nucleopore, vagy polikarbonát típusú membránszűrőkön keresztül történő extrudálással (ezek pórusátmérője kb. Ι,ΟχΙΟ⁶ - Ι,ΟχΙΟ⁸ m), mintegy 0,1-1,5 bar nyomást alkalmazva és körülbelül 20 ml/óra szűrési sebesség esetén elérhetjük, hogy a liposzómákat külö5 nősen egységes méretekben kapjuk meg.

A liposzómák kialakulását és a vizes fázisban levő mennyiségüket számos fizikai módszerrel tudjuk követni, ezek az analitikai módszerek önmagukban véve ismertek. Ilyen eljárás például a fagyasztott és eltört minta vagy vékony metszet mikroszkópiás vizsgálata elektronmikroszkópban, a röntgensugár-refrakció, a dinamikus fényszóródás, továbbá a szűrletből végzett tömegmeghatározás analitikai ultracentrifuga segítségével, de különösen alkalmas a spektroszkópia, így például a magmágneses rezonanciaspektroszkópia (’H, ¹³Cés³¹P).

Az (I) általános képletű szintetikus foszfolipidek ismertek. Előállításukat intermedieiként az 56992 számú európai szabadalmi bejelentésben írták le.

A (II) általános képletű foszfolipidek valamennyien ismert vegyületek és közülük néhány a kereskedelemben beszerezhető (Avanti, Fluka, Serva, Sigma).

A korábbiakban említett gyógyszer-hatóanyagok, így különösen a gyulladásellenes szerek, a reumaelle25 nes szerek, a leishmaniasis elleni szerek, az antimikotikumok, az antibiotikumok és a daganatellenes szerek mind ismertek; lásd például : MERCK Index, 10. kiadás.

Az (V) általános képletű muramil-peptidek előál30 lítását meg lehet találni az 1570625 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban, valamint a 25495 és a 21367 számú európai szabadalmi bejelentésben. A lipopeptid-típusú immunomodulátorok ugyancsak ismertek, lásd a 114787 számú európai szabadalmi beje35 lentést és a 330 számú európai szabadalmi leírást.

A tisztított, natúr vagy rekombinált gamma-interferon előállítása le van írva a 63 482, a 77 670, a 83540, 89676, a 95350, a 99084, a 110044, a 112976 és a 121157 számú európai szabadalmi bejelentésben, to40 vábbá a 2107718 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban, valamint a (WO) 83/04053 számú vagy a WO 84/02129 számú nemzetközi bejelentésben (PCT).

A tisztított interleukin 2 előállítását a 106179 számú európai szabadalmi bejelentésben és a 4448 879 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik.

A 7,0-7,8 pH-jú pufferoldatok célszerűen olyan steril foszfátpufferoldatok, melyek a dihidrogén-fosz50 fát/hidrogén-foszfát egyensúlyra vannak alapozva. (KH₂PO₄/Na₂HPO₄). Ezen pufferoldatok előállításának leírását a szokásos kézikönyvben találjuk, amire példa a „Hager’s Handbuch dér Pharmazeutischen Praxis”, Springer Verlag (Vol. 1., 357-359. ol55 dal). Különösen 7,2 pH-jú, steril, izotóniás, kalciummentes pufferoldatokat (Dulbecco), vagy pedig Hankféle kiegyenlített sóoldatot (M.A. Bioproducts, Walkersville MD, USA) használunk.

Az alábbiakban következő példák közelebbről szemléltetik a találmányt anélkül, hogy annak oltalmi

HU 206 045 Β körét ezek a példák korlátoznák. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokokban adjuk meg.

1. példa

a) Egy gömblombikban 84,70 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amint és 168,10 mg (0,226 mmól) l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero3-foszfo-etanol-amint feloldunk annyi terc-butanolban, amennyi mind a két lipid feloldásához elegendő. Az oldatot steril körülmények között Acrodisc®, szűrőn (2,0xl0'⁷ m) keresztül szűrjük, majd egy steril edénybe töltjük. Ezt -45 °C hőmérsékleten fagyasztjuk, majd a fagyasztott oldatot tartalmazó edényt vákuum alá helyezzük és az oldószert eltávolítjuk. A művelet a szobahőmérséklet eléréséig végzendő, majd az edényt inért gázatmoszféra, mint például argonatmoszféra alatt lezárjuk.

A fentiek szerint kapott edénybe (amely az említett lipidkomponensek liofilizátumát tartalmazza) steril fecskendő és injekciós tű segítségével bejuttatunk

2,5 ml steril, foszfátpufferrel 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, kalciummentes nátrium-klorid-oldatot (Dulbecco), amely 4 g/liter koncentrációban doxorubicint tartalmaz. Ezt követően az edényt tíz percen át egy szabványos laboratóriumi rázóberendezéssel rázatjuk (Vortex, sebesség: 6), majd centrifugába helyezzük. Kb. 60 percen át a gravitációs mezőhöz képest mintegy 40000 X G nehézségi gyorsulást létrehozó sebességgel centrifugálást végzünk, ami után a felülúszó fázist dekantáljuk. A liposzómadiszperziót 2,5 ml 0,85%-os steril nátrium-klorid-oldatban (Dulbecco) újra szuszpendáljuk - ez a nátrium-klorid-oldat foszfátpufferrel pH = 7,2-7,4 értékre van pufferezve. A centrifugálási és az újraszuszpendálási műveletet addig ismételjük, amíg a felülúszó fázis doxorubicint már nem tartalmaz. Az így kapott liposzómadiszperzió parenterális beadásra alkalmas.

b) Nátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amin előállítása

200,6 mg (270 mikrontól) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoiI)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amint nitrogén alatt szárítunk, majd azt két órán keresztül igen nagy vákuum alatt tartjuk. A száraz lipidet feloldjuk 10 ml frissen desztillált piridinben, amely 54 mg (540 mikromól) borostyánkősav-anhidridet tartalmaz. A reakcióelegyet ezután két órán át nitrogénatmoszféra alatt keverjük, ezt a műveletet 55 °C hőmérsékleten végezzük. Ezt követően a piridin feleslegét csökkentett nyomás alatt végzett bepárlással eltávolítjuk, A borostyánkősav-anhidrid feleslegét oly módon hidrolizáljuk, hogy a maradékot térfogat szerint (v:v) 1 : 2 : 0,8 arányú kloroform - metanol - 0,58%-os vizes nátrium-klorid-oldatban szuszpendáljuk. A terméket egy térfogatrész kloroform és ugyancsak egy térfogatrész 0,58%-os vizes nátrium-klorid-oldat hozzáadása után, megoszlatással végzett extrakcióval nyerjük ki. Az alsó fázist három ízben térfogat szerint (v:v) 3 : 48 : 47 arányú kloroform - metanol - 0,58%-os vizes nátrium-klorid10 oldat eleggyel mossuk, majd az oldószert forgó bepárlóberendezésben eltávolítjuk és a maradékot újra felszuszpendáljuk kloroformban. R_f (Merck szilikagél 60 jelű lemezen) = 0,375 [kloroform - metanol - víz (65 : 25 : 4) eleggyel futtatva]; UV = 254,6 nm (széles); olvadáspont = 154 °C.

2. példa

Az 1. példában leírtakkal analóg módon olyan vizes liposzómadiszperziókat készítünk, melyek 84,70 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etano!]-N-hidroxi-szukcinilamint és 168,10 mg (0,226 mmól) 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amint, továbbá 0,1-10 mg N-acetil-L-muramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót, vagy 0,1 mg-10 mg N-acetil-demetilmuramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót, vagy 1000-100000 egység rekombinált emberi immungamma interferont (ezt a Kyowa Hakko Kogyo Co. EP-A- 121157 számú európai szabadalmi bejelentésben leírtak szerint lehet megkapni), vagy 10001000 000 egység ilyen rekombinált emberi immungamma-interferonból és 50-200 mikrogramm nátriumN-acetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutaminból, illetve nátrium-N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-izoglutaminból álló kombinációt tartalmaznak.

3. példa

Egy gömblombikba 84,70 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amint és 168,10 mg (0,226 mmól) l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero3-foszfo-etanol-amint feloldunk annyi terc-butanolban, amennyi mind a két lipid feloldására elegendő. Az oldatot steril körülmények között Acrodisc®, szűrőn (2,0xl0‘⁷ m) keresztül szűrjük, majd egy steril edénybe töltjük. Ezt az edényt percenként 1750 fordulattal forgatjuk és az oldószert tisztított, 1 bar nyomáson szűrt, száraz nitrogén-gázáramban eltávolítjuk. Az edényt magas vákuum (6,0x10’² mbar) eléréséig evakuáljuk. Inért argongáz-atmoszféra alá helyezve az anyag stabilan tárolható.

A fentiek szerinti edénybe (amely az említett lipidkomponensből álló vékony filmréteget tartalmaz) steril fecskendő és injekciós tű segítségével bejuttatunk

2,5 ml steril, foszfátpufferrel 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, kalciummentes nátrium-klorid-oldatot (Dulbecco), amely 2 g/liter koncentrációban diclofenacot tartalmaz. Ezt követően az edényt 10 percen át egy szabványos laboratóriumi rázóberendezéssel rázatjuk (Vortex, sebesség; 6), majd centrifugába helyezzük. Kb. 60 percen át a gravitációs mezőhöz képest mintegy 40,000 X G nehézségi gyorsulást létrehozó sebességgel centrifugálást végzünk, ami után a felülúszó fázist dekantáljuk. A liposzómadiszperziót 2,5 ml 0,85%-os steril nátrium-klorid-oldatban (Dulbecco) újra szuszpendáljuk - ez a nátrium-klorid-oldat foszfátpufferrel pH ·= 7,2-7,4 értékre van pufferezve. Az így kapott liposzómadiszperzió parenterális beadásra alkalmas.

HU 206 045 Β

4. példa

Egy gömblombikban 0,1 mg N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot (előállítása a 25 495 számú európai szabadalmi leírás szerint), 84,70 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukcinil-amint és 168,10 mg (0,226 mmól) l,2-di-(9-ciszoktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amint feloldunk annyi steril terc-butanolban, amennyi az összes komponens feloldására elegendő. Az oldatot steril körülmények között Acrodisc , szűrőn (2,0xl0'^{6 7} m) keresztül szűrjük, majd egy steril edénybe töltjük. Ezt az edényt 1750 fordulat/perc sebességgel forgatjuk és az oldószert tisztított, 1 bar nyomáson szűrt, száraz nitrogénálammal lefúvatjuk. Az edényt ezután igen nagy vákuum eléréséig (6,0xl0'^z mbar) evakuáljuk, majd inért argongáz-atmoszféra alatt lezárjuk.

A fentiek szerinti edénybe (amely a fentiekben leírt komponensekből álló vékony filmréteget tartalmaz) steril fecskendő és injekciós tű segítségével bejuttatunk 10 ml steril, foszfátpufferrel 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, kalciummentes nátrium-klorid-oldatot (Dulbecco). Az edényt ezután 10 percen át egy szabványos laboratóriumi rázóberendezéssel (Vortex, sebesség: 6) rázatjuk. Az így kapott liposzómadiszperzió 4 °C hőmérsékleten stabilan tárolható és parenterális beadásra alkalmas.

5. példa

Egy gömblombikban 0,1 mg N-acetil-muramil-Lalanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot (előállítva a 25495 számú európai szabadalmi leírás szerint), 84,70 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-ciszoktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxiszukcinil-amint és 168,10 mg (0,226 mmól) l,2-di-(9cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amint feloldunk annyi steril terc-butanolban, amennyi az összes komponens feloldására elegendő. Az oldatot steril körülmények között Acrodisc, szűrőn (2,0xl0'⁷ m) keresztül szűrjük, majd egy steril edénybe töltjük. Ezt -45 °C hőmérsékleten fagyasztjuk, majd a fagyasztott oldatot tartalmazó edényt vákuum alá helyezzük és az oldószert eltávolítjuk. A műveletet a szobahőmérséklet eléréséig végezzük, majd az edényt inért argongáz-atmoszféra alatt lezárjuk.

A fentiek szerint kapott edénybe (amely az említett lipidkomponensek liofilizátumát tartalmazza) steril fecskendő és injekciós tű segítségével bejuttatunk 10 ml steril, foszfátpufferrel 7,2-7,4 pH-ra pufferezett, kalciummentes nátrium-klorid-oldatot (Dulbecco). Az edényt ezután 10 percen keresztül egy szabványos laboratóriumi rázóberendezéssel (Vortex, sebesség: 6) rázatjuk. Olyan liposzómadiszperziót kapunk, amely 4 °C hőmérsékleten stabilan tárolható és parenterális beadásra alkalmas.

6. példa

A 4. és az 5. példában leírtakkal analóg módon olyan liposzómadiszperziókat állítunk elő, melyek 0, ΙΙΟ mg N-acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-Lalanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot, 84,70 mg (0,098 mmól) dinátriumN-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfoetanol]-N-hidroxi-szukcinil-amint és 168,10 mg (0,226 mmól) l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero3-foszfo-etanol-amint tartalmaznak.

7. példa

Az 1. példával analóg módon olyan liposzómadiszperziókat állítunk elő, melyek 86,3 mg (0,098 mmól) dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-glutaril-amint és 168,1 mg (0,026 mmól) l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero3-foszfo-etanol-amint, továbbá 0,1 mg-10 mg N-acetil-L-muramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót, vagy 0,1 mg-10 mg N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót tartalmaznak.

Claims (7)

1. Eljárás diszperzió alakú, acilezett kefalin-származékokat és kefalint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) egy (I) általános képletű foszfolipid vagy ennek gyógyászati szempontból elfogadható sója - e képletben m értéke: 2,

R, és R₂ azonos és jelentése 9-cisz-dodecenoil-, 9-cisztetradecenoil-, 9-cisz-hexadecenoil-, 9-cisz-oktadecenoil- vagy 9-cisz-ikozenoil-csoport,

X jelentése 1-4 szénatomos alkiléncsoport; és valamely (II) általános képletű foszfolipid, ahol

R₃ jelentése 9-cisz-dodecenoil-, 9-cisz-tetradecenoil-, 9-cisz-hexadecenoil-, 9-cisz-oktadeceonil- vagy 9cisz-ikozenoil-csoport vagy jelentése azonos R₄ével és

R₄ jelentése n-dodekanoil-, η-tetradekanoil-, n-hexadekanoil- vagy n-oktadekanoil-csoport,

10 : 90-50 : 50 mól% arányú keverékét és egy lipofil gyógyszerhatóanyagot vagy hatóanyagkeveréket, amilyen valamilyen daganatellenes vagy immunomodulátor hatású szert, liofilizáljuk vagy filmréteggé alakítjuk és a kapott liofilizátumot vagy filmréteget vizes fázisban diszpergáljuk, vagy

b) valamely (I) és (II) általános képletű foszfolipid ahol R[, R₂, R₃, R₄, X és m jelentése az előbbiekben megadott - 10: 90-50:50 mól% arányú keverékét lioflizáljuk vagy filmréteggé alakítjuk és a kapott liofilizátumot vagy filmréteget diszpergáljuk egy vizes fázisban, amely egy vízoldható gyógyszer-hatóanyagot vagy hatóanyagkeveréket, amilyen egy daganatellenes vagy immunmodulátor hatású szer, tartalmaz és a kapott vizes diszperziót pufferrell pH 7,0-7,8 értékre állítjuk be és kívánt esetben a kapott liposzómákat dúsítjuk és/vagy elkülönítjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás gyógyszerkészít11

HU 206 045 Β menyek előállítására, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű vegyületként dinátrium-N-[l,2-di-(9-ciszoktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxiszukcinil-amint vagy -glutaril-amint és (II) általános képletű vegyületként l,2-di-(9-cisz-oktadecenoi!)-snglicero-3-foszfo-etanol-amint alkalmazunk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű vegyületként dinátrium-N-[l,2-di-(9-ciszoktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxiszukcinil-amint vagy -glutaril-amint és (II) általános képletű vegyületként l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-snglicero-3-foszfo-etanol-amint gyógyszer-hatóanyagként:

mitomicint, citarabint, daktinomicint, daunorubicint, doxorubicint, etopozidot, N-acetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-( 1,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot, N-acetil-Dmuramil-L-alanil-D-glutaminsav.(Cy) -L-alanin-2(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)etil-amid-dinátriumsót, N-acetil-demetil-muramil-Lalanil-D-izoglutamin-nátriumsót, N-acetil-D-muramilL-alanil-D-izo-glutamin-nátriumsót, N-acetil-D-muramil-L-alanil-D-glutamin-alfa-n-butil-észtert, N^a-(Nacetil-D-muramil-L-alanil-D-ízoglutaminil)-N^-sztearoil-L-lizint, 6-O-sztearoil-N-acetil-D-muramil-L-alanin-D-izoglutamint, vagy ezek keverékeit alkalmazzuk.

4, A 3. igénypont szerinti eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű vegyületként dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol)-N-hidroxi-szukcinil-amint vagy -glutaril-amint és (II) általános képletű vegyületként 1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3foszfo-etano-amint, gyógyszer-hatóanyagként: mitomicint, citarabint, daktinomicint, daunorubicint, doxorubicint, etopozidot, N-acetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot, N-acetil-D-muramilL-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót vagy N-acetil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutamin-nátriumsót alkalmazunk, adott esetben emberi gamma-interferonnal kombinálva.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás gyógyszer-készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű vegyületként dinátrium-N-[l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol]-N-hidroxi-szukc inil-aminból, illetve -glutaril-amint és (II) általános képletű vegyületként l,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-sn-glicero-3-foszfo-etanol-amint gyógyszer-hatóanyagként Nacetil-D-muramil-L-alanil-D-izogulutaminil-L-alanin2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)etil-amidot, nátrium-N-acetil-D-muramil-L-alanil-Dizoglutamint, nátrium-N-acelil-demetil-muramil-L-alanil-D-izoglutamint alkalmazunk.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a diszpergálást 30 °C alatti hőmérsékleten végezzük.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a liofilizátum előállításánál oldószerként terc-butanolt alkalmazunk.