HU205823B - Aqouos glifozate solutions containing surfactants and process for extirpating weeds - Google Patents

Aqouos glifozate solutions containing surfactants and process for extirpating weeds Download PDF

Info

Publication number
HU205823B
HU205823B HU882460A HU246088A HU205823B HU 205823 B HU205823 B HU 205823B HU 882460 A HU882460 A HU 882460A HU 246088 A HU246088 A HU 246088A HU 205823 B HU205823 B HU 205823B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
glyphosate
surfactant
salt
formula
component
Prior art date
Application number
HU882460A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT49272A (en
Inventor
James Carnegie Forbes
Michel Maurice Henriet
Samuel Hewitt
Robert William Mitchell
Original Assignee
Monsanto Europe Sa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Monsanto Europe Sa filed Critical Monsanto Europe Sa
Publication of HUT49272A publication Critical patent/HUT49272A/hu
Publication of HU205823B publication Critical patent/HU205823B/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/26—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds
    • A01N57/28—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds
    • A01N57/20—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

A találmány tárgya felületaktív, lipofíl, zsíraminszármazékokat tartalmazó vizes glifozátoldat készítmény, és eljárás gyomnövények irtására.
A találmány szerinti készítmény
a) 40-500 g/1 glifozátsav egyenérték glifozát herbicidetés
b) felületaktív anyagként
i) (I) általános képletű amint, a képletben
R jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport,
A jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport, valamint n és n’értéke egész szám, amelyek összege 1-12 közötti egész szám, vagy ii) olyan (I) általános képletű aminok elegyét, amelyek képletében
R jelentése különböző alkil- vagy alkenilcsoport, amely csoportok átlagos szénatomszáma 8-22, n és n’értéke 1-12 közötti egész szám és értékük azonos mindegyik aminnál az elegyben,
A jelentése a fenti, vagy iii) olyan (I) általános képletű aminok elegyét, amelyek képletében n és n’értéke különböző egész szám, azzal a megkötéssel, hogy egy aminban n és n’ összege 0-15 közötti, és az elegyben n és n’ átlagos összege 1 és 12 közötti, valamint
R elentése azonos az i) vagy ii) változatoknál megadottakkal, és
A jelentése a fenti, továbbá adott esetben ammónium-szulfátot tartalmaz és a készítményben a glifozátsav ekvivalensben kifejezett a) komponensnek a b) összetevőkre vonatkoztatott tömegaránya 1:1,75-6: 1.
A találmány a korábbiaknál jobb hatású glifozát késztményekre vonatkozik.
A glifozát (N-foszfono-metil-glicin) a növények levélzetén keresztül ható, jól ismert gyomirtó szer. A szabad savformájú glifozát vízoldékonysága kicsi, ezért a kereskedelmi készítmények vízben oldható glifozátsót tartalmaznak. Például a Roundup márkanevű készítményben a glifozát monoizopropil-amin-só formában van jelen.
Az irodalomban számos olyan tanulmányt ismertetnek, amelyek a felületaktív anyagok glifozát-monoizopropil-amin-só gyomirtó hatására kifejtett befolyásával foglalkoznak. Például Tumer és Loader a Weed Research 1980, Vol. 20,139-146 cikkben ismertetik, hogy a Roundup gyomirtószer-oldatok hatását általában a 17 hídrofil-lipofil egyensúlyértékű zsíramin-etoxilátok növelik a legnagyobb mértékben. Ugyanebben a közleményben a szerzők azt állítják, hogy ammóníum-szulfát-tartalmú permetezőszerekre a felületaktív anyagok hatása nagyon különböző, és a felületaktív anyagok között a lipofíl felületaktív anyagok, például a 6 hidrofíl-lipofil egyensúlyértékű zsíramin-etoxilátok rendszerint nagyobb hatást eredményeznek.
Tumer és Tabbush az 1985. BCPC Monogram
No. 28 Symposium on Application and Biology „Studies with Altemative Glyphosate Formulations” irodalmi helyen levélpermetező szerként formált glifozátsavval végzett kísérletek eredményeit ismertetik. A szerzők úgy összegzik az eredményeket, hogy felületaktív anyagok és/vagy ammónium-szulfát hozzáadása nélkül a glifozátsav hatása viszonylag kicsi, ha azonban ezeket az anyagokat hozzáadják, a készítmény fitotoxikus hatása megegyezik a Roundup gyomirtó szerével. Megfigyelték, hogy a glifozátsav sokkal jobban oldódik olyan faggyúból előállított tercier-amin-oldatban, amely egy mól aminra számítva 15 mól etilén-oxidot tartamaz, mint vízben.
A US-A-4612 034 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan gyomirtó szer készítményeket ismertetnek, amelyek glifozát-izopropilamin-só és hatásos mennyiségű, meghatározott vegyületcsaládba tartozó tiocíanát, mint például ammóniumtiocianát keverékei.
Az 1985 BCPC Monogram No. 28. irodalmi helyen ismertetett kísérletekben a glifozátsók előállításánál vagy a glifozátsav etoxüált zsíramin felületaktív anyagot a glifozátsav tömegére számítva legalább ötszörös mennyiségben használták. A Weed Research, 1980. Vol. 20,138-146 cikkben ismertetett egyik kísérletben alkalmazott oldatban a gh'fozátnál kevesebb felületaktív anyag volt (a glifozátot az önmagában is tekintélyes mennyiségű felületaktív anyagot tartalmazó Roundup gyomirtó szer formában alkalmazták), a készítményt szabályozott cseppeljárással vitték fel a növényekre 20 1/ha mennyiségben. Azokban a kísérletekben, amelyekben a készítményeket hagyományos, mezőgazdasági permetező eljárással vitték fel a növényekre, az alkalmazott mennyiség 200 1/ha volt, azonban ezek a készítmények kétszer annyi felületaktív anyagot tartalmaztak, mint glifozátot.
Munkánk során a hagyományos permetezőszermennyiséget alkalmazó eljárással dolgoztunk olyan oldatokkal, amelyek a glifozáthoz képest kevesebb felületaktív anyagot tartalmaztak, mint a szakterületen korábban ugyanilyen menyiségben alkalmazott glifozát készítmények.
Az általunk alkalmazott oldatoknál azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb esetben jobb eredményeket kapunk a lipofíl zsíramin-etoxilátok alkalmazásával, mint az eddig optimálisnak gondolt, hidrofilebb zsíramin-etoxilátok alkalmazásával. Ez az eredmény az oldat ammónium-szulfát-tartalmától független. Ezek a megfigyelések meglepőek a szakterület azon korábbi tapasztalatai alapján, amely szerint a lipofíl felületaktív anyagok csak ammónium-szulfát jelenlétében hatásosak.
Találmányunk olyan, kereskedelmileg előnyös, elsősorban mezőgazdaságban elfogadható, szervetlen ammőniumsőval, mint például ammónium-szulfáttal együtt alkalmazott glifozát készítményekre vonatkozik, amelyek a hagyományos mennyiségben permetezhetők ki. A találmányunk szerinti készítmények előnyei, hogy a glifozát teljes mennyiségére számított alkoxidált amin mennyisége lényegesen csökkenthető a szakterületen korábban ismert permetezőszerekben
HU 205 823 Β alkalmazott mennyiséghez képest úgy, hogy az egységnyi mennyiségű glifozát hatása megmarad.
A találmányunk szerinti permetezőszer oldható glifozátot és a fentiekben ismertetett felületaktív anyagot tartalmaz, a készítményben a glifozát (glifozátsav ekvivalens mennyiségben kifejezve) és a felületaktív anyag tömegaránya (1: 1,75)—(6: 1). A találmányunk szerinti gyomirtó eljárás során a gyomnövények permetezése hektáronként 100-400 1, hektáronként 0,125-1,5 kg glifozátsavval ekvivalens a) összetevőt tartalmazó permetezőszerrel történik.
A találmányunk szerinti készítményekben a glifozát oldása egy vagy több, mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő kation jelenlétében megy végbe. Ilyen kationok például a kationos alkoxilált amin felületaktív anyagok, alkálifém, mint például nátrium-, kálium-, ammónium- és helyettesített ammónium-kationok. Ez utóbbi kationok lehetnek a primer vagy szekunder aminokból, mint például etilén-diaminból származó kationok. További, mezőgazdaságban alkalmazható glifozátsók az amino-guanidin-sók és a trialkil-szulfóniumsók, ilyen például az EP-A-0 088 180 európai és az US-A-4 405 531 amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett trimetil-szulfónium-só.
Az a) és b) összetevőket tartalmazó készítmények a fent ismertetett, alsó tömegarányhatárig (1 : 1,75) úgy készíthetők, hogy a glifozátot a megfelelő tömegű felületaktív anyagban oldjuk. Azonban a felső tömegarány irányában a felületaktív anyag mellett más, agrokémiai alkalmazásra megfelelő kationok alkalmazása is szükséges. Az ezekben a készítményekben lévő glifozát i) részben felületaktív anyaggal oldhatóvá tett glifozátsavból, részben egy másik, mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő kationnal képzett glifozátsóból; vagy ii) teljes egészében egy másik, mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő kationnal képzett glifozátsóból áll.
Amint azt a későbbiekben ismertetjük, a találmányunk szerinti készítmények az a) és b) összetevők mellett számottevő mennyiségű, mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő, szervetlen ammóniumsót is tartalmazhatnak. Azok a koncentrátumok, amelyek nem tartalmaznak számottevő mennyiségű ilyen sót, a glifozátsó vízoldékonyságától függően legfeljebb 450 g/1, például 150-450 g/1 glifozátsav ekvivalens glifozátot tartalmaznak környezeti hőmérsékleten. Abban az esetben például, ha glifozátsóként monoizopropil-amin-sót alkalmazunk, 250-400 g/1 koncentrációjú glifozátsav ekvivalens oldatok könnyen készíthetők. A mono-ammónium-glifozát hasonló oldhatósági karakterisztikát mutat, de bizonyos alkálifémsók, mint például a káliumsó, valamivel kevésbé oldódik. Ilyen esetben a glifozátsav ekvivalensben kifejezett glifozátoldhatóság legfeljebb 250-300 g/1.
A találmányunk szerinti koncentrátumkészítmények általában gazdasági megfontolásból a lehető legkisebb mennyiségű vizet tartalmazzák, azaz a lényegében telített oldatok előnyösek. A gyártás és felhasználás közötti időszak várható tárolási körülményinek megfelelően ezeket a készítményeket például -5 °C, 0 °C vagy +10 °C hőmérsékleten telíthetjük. Általában a telítést biztonsági ráhagyással kell végezni úgy, hogy például a várhatóan +10 °C hőmérsékleten tartott készítmények például 5 °C-on is stabilak legyenek (ne legyen szilárdanyag-kiválás).
A találmányunk szerinti koncentrátumok ezenfelül tartalmazhatnak hagyományos fagyásgátló adalékanyagot, például etilénglikolt, polietiléngliokolt vagy glicerint.
A találmányunk szerinti készítményekben a glifozát teljes tömegének aránya (glifozátsav ekvivalensben kifejezve) a felületaktív anyag tömegéhez (1: 1,75)-(6: 1). A felületaktív anyag növeli az egységnyi gyomirtó hatást, de bizonyos érték felett alkalmazásuk gazdaságtalan.
Ha a koncentrátumot olyan permetezőoldathoz használjuk, amelyek mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő, szervetlen ammóniumsót is tartalmaznak, a glifozátsav ekvivalens glifozát mennyiségére számolt 1,5nél nagyobb tömegarányú felületaktív anyag alkalmazása nem jár további előnnyel. A tömegarány másik határa irányában a glifozát és a felületaktív anyag ará nya előnyösen 4:1.
Az előnyösebben alkalmazható tömegarányok (1: 1)-(3 : 1), mint például (1,5 : 1)-(2,5 : 1), de ezek a határok a felületaktív anyagtól függően változnak.
A kereskedelemben beszerezhető, fenti (I) általános képletű aminok többnyire aminelegyek, nem egyedi aminok. Ezek közé tartoznak az úgynevezett „kókuszamin” származékot, amelyekben az R jelentése egymástól függetlenül mirisztil-, lauril-, palmitin- és sztearinsavból származó alkilcsoport.
A kókusz-amin R csoportjában az átlagos szénatomszám 12-14. További ilyen aminok az úgynevezett „oleil-amin” alkoxidált származékai, amelyek elsősorban olyan aminból állnak, amelyekben R jelentése az oleinsavból (18 szénatomos) származó alkilcsoport, ezenkívül az aminelegy kisebb részét hosszabb és rövidebb szénláncú aminok, így a 18 szénatomos sztearilamin és az úgynevezett „faggyú-amin” alkotják. A faggyú-aminban az R jelentése egymástól függetlenül elsősorban hexadecil- és oktadecilcsoport. A kereskedelemben beszerezhető felületaktív anyagok ugyanakkor rendszerint különböző n+n’ értékű molekulák elegyei, és az alacsony n+n’ átlagértékű felületaktív anyagok bizonyos nem alkoxidált vagy monoalkoxidált aminokat is tartalmazhatnak. Az előnyösen alkalmazható alkoxidált származékok az etoxidált származékok.
Általában a kisebb molekulatömegű felületaktív anyagok előnyösebbek a nagyobb molekulatömegűeknél, mert kisebb molekulatömeg mellett a felületaktív anyag molekulakoncentrációja nagyobb, mint az ugyanolyan, nagyobb molekulatömeg mellett. A legelőnyösebben azok a felületaktív anyagok alkalmazhatók, amelyek képletében A jelentése etiléncsoport, és az R jelentését képező csoportban vagy csoportokban a szénatomszám vagy az átlagos szénatomszám értéke 10-20. Az előnyösen alkalmazható felületaktív anyagokban az n+n’ értéke vagy átlagértéke 1,5-től körülbelül 12-ig, még előnyösebben 2-től körülbelül 10-ig
HU 205 823 Β terjed. Az előnyös felületaktív anyagok jellegzetes példái a kókusz-amin, faggyú-amin és oleil-amin etoxidált származékai, amelyek mindegyikében az n+n’ átlagértéke körülbelül 2,5 vagy 8.
Az olyan, találmányunk szerinti koncentrátumkészítmények készítésénél, amelyekben a glifozátsav oldását legalább részben a kationos felületaktív anyag idézi elő, a glifozátsavat számos esetben úgy oldjuk, hogy a vizes közegben szobahőmérsékleten vagy kevéssel a szobahőmérséklet felett egyszerűen összekeverjük az alkoxidált felületaktív anyaggal. Ezzel az eljárással néhány perc alatt átlátszó oldatot kapunk. A glifozátsav feloldásához szükséges felületaktív anyag mennyisége általában 1:1 mólekvivalens. Azonban néhány esetben kicsit kevesebb, például 90% mólekvivalens mennyiségű felületaktív anyag is elegendő lehet, míg más esetekben előnyösebb lehet valamivel több, például 30% feleslegben alkalmazott felületaktív anyag alkalmazása. Az alkalmazott felületaktív anyag felső mennyiségi korlátáit a fentiekben ismertettük. Abban az esetben, ha a glifozát egy részét egy másik, mezőgazdaságban alkalmazható kationnal só formába kell átalakítani, a glifozátsav oldatot olyan arányban keverjük össze a glifozátsó oldattal, hogy a kész koncentrátumban mindegyik Összetevő a kívánt mennyiségben legyen jelen.
Az olyan találmányunk szerinti koncentrátumok, amelyekben a glifozát oldásához elegendő mennyiségű, a kationos formájú felületaktív anyagtól eltérő kation van jelen, úgy készíthetők, hogy az összetevőket szobahőmérsékleten egyszerűen összekeverjük. A felületaktív anyagok általában viszkózus anyagok, és a glifozátsav vizes oldatával keverve lassan oldódnak. Ebben a fázisban, szükség esetén, valamilyen mezőgazdasági alkalmazásra elfogadható ammóniumsó oldatot is adhatunk az elegyhez. A koncentrátum víztartalmának a lehető legkisebb értéken tartására az alkalmazott oldatok mindegyike viszonylag koncentrált vagy még inkább telített legyen. Szükség esetén azonban a kívánt koncentráció vízelpárologtatással vagy -hozzáadással állítható be.
A glifozát és más, vízoldható vagy vízoldhatővá tehető gyomirtó szerek gyomirtó hatásának növelésére alkalmazható, mezőgazdasági célú felhasználásra elfogadható, szervetlen ammóniumsók például az ammónium-szulfát, ammónium-nitrát, ammónium-foszfát, ammónium-szulfamát és ammónium-tiocianát. Ezek közül általában előnyösen alkalmazzák az ammóniumszulfátot.
Az ammóniumsót tartalmazó koncentrátumokban az alkalmazott ammóniumsó mennyesége az egyéb komponensek jelenlétében való oldhatóságától függ. Azonban valamilyen adott ammóniumsó-koncentráció eléréséhez az egyéb komponensek koncentrációját is be kell állítani.
Általában az alkalmazott ammóniumsó mennyisége az a) komponens mennyiségére számítva legalább 0,5, például 1—10 tömegrész legyen. Ezek a koncentrátumok általában 70 g/1-500 g/1, például 80-150 g/1 a) komponenst és 100-500 g/1 ammóniumsót tartalmaznak, és az a) komponens (glifozátsav ekvivalensben kifejezve) tömegaránya a b) komponenshez viszonyítva általában (1: 1)-(1:1,75).
Egy jellegzetes készítmény összetétele a következő:
Glifozátsav 74 g/1
Glifozát-monoizopropil-amin-só (sav ekvivalensben kifejezve) 49 g/1
C2X felületaktív anyag 120 g/1
Ammónium-szulfát 280 g/I x = Etoxidált kókusz-amin-származék, amely átlagban körülbelül 2 etoxicsoportot tartalmaz.
Az ammóniumsót tartalmazó koncentrátumok előnyös csoportját képezik azok a készítmények, amelyek a) komponensként 80-130 g/I, glifozát-monoizopropil-amin-sót, b) komponensként 100-180 g/1, n+n’ = körülbelül 2 átlagértékű, etoxidált kókusz-amin-származékot és 260-320 g/1 ammónium-szulfátot tartalmaznak.
Találmányunk olyan permetezőszerekre is vonatkozik, amelyek alkalmazása hagyományos mennyiségben történik, és a következő összetevőket tartalmazzák:
a) oldható glifozát komponens, amely
i) részben a fent meghatározott felületaktív anyaggal oldhatóvá tett glifozátsav, részben valamilyen más, mezőgazdasági felhasználásra elfogadható kationnal képzett glifozátsó formában; vagy ii) teljes egészében az említett felületaktív anyaggal oldhatóvá tett glifozátsav formában; vagy iii) teljes egészében a kationos formájú felületaktív anyagtól eltérő, mezőgazdasági alkalmazásra elfogadható kationnal képzett glifozátsó formában van jelen; és
b) a fentiekben meghatározott felületaktív anyag, és az a) komponens (glifozátsav ekvivalensben kifejezve) tömegaránya a b) komponenshez viszonyítva (1: 1,75)-(6:1).
A permetezőszer glifozátkoncentrációja annyi legyen, hogy ha 100-400 1/ha mennyiségben kipermetezzük, a hektáronként felhasznált glifozátsav ekvivalens glifozát mennyisége 0,125-1,5 kg legyen.
Ezek a permetezőszerek előnyösen valamilyen vízolható, mezőgazdasági alkalmazásra megfelelő, szervetlen ammóniumsót is tartalmaznak. Az alkalmazott szervetlen só mennyisége változhat a kezelendő gyomok fajtájától, az alkalmazott permetezőberendezéstől, az időjárási viszonyoktól és egyéb tényezőktől függően. Általában azonban a kipermetezett oldat mennyisége 100-600 1/ha, például 100-400 1/ha, a hektáronként alkalmazott glifozátsav ekvivalens glífozát mennyisége legalább 0,125 kg, és az oldat legalább a glifozátsav val ekvivalens glifozát mennyiségével megegyező mennyiségű ammóniumsót tartalmaz.
Például az oldatban lévő glifozátsav tömegaránya az ammóniumsóhoz viszonyítva (1: 1)-(1: 10) lehet. A tartomány alsó határánál az ammóniumsó gyorsan növeli a glifozát gyomirtó hatását, de a középértéktől felfelé ez a hatás kisebb mértékű. Ammónium-szulfát alkalmazása esetén az optimális tömegarány általában (1: 2)-(1 : 7). 0,25-1,5 kg/ha mennyiségben alkalma4
HU 205 823 Β zott glifozát ekvivalens glifozát esetén nagyon hatásosak az olyan oldatok, amelyekben a szervetlen ammóniumsó-koncentráció 5-100 g/1, elsősorban 5-30 g/1.
A fentiekben ismertetett gyomirtó permetezőszer készítését előnyösen úgy végezzük, hogy valamilyen találmányunk szerinti koncentrátumot összekeverünk vízzel és előnyösen valamilyen ammóniumsóval, de kívánság esetén az oldat egyedi komponenseit permetezőtartályban vízzel összekeverjük.
A találmányunk szerinti koncentrátumok és oldatok adott esetben további komponenseket is tartalmazhatnak. Amint a fentiekben jeleztük, ilyen komponensként alkalmazhatunk például fagyásgátló szereket. További adalékanyagként alkalmazhatunk még festékeket, sűrítőszereket, habzásgátló szereket, például szilikonbázisú habzásgátló szereket és másodlagos felületaktív anyagokat, mint például nem ionos felületaktív anyagokat, például poli(oxi-etilén)-étereket vagy -észtereket.
A találmányunk szerinti koncentrátumok és oldatok összekeverhetők egyéb, vízoldható gyomirtó szerekkel is, például 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav- vagy 4-klór-2metil-fenoxi-ecetsav-sóval vagy finom eloszlású, vízoldható gyomirtó szerekkel, mint például triazinokkal vagy helyettesített karbamidokkal.
A következő példák találmányunk részletesebb ismertetésére szolgálnak.
Az 1-3. táblázatok olyan oldatokat mutatnak, amelyekben a glifozátsav oldhatósága legalább részben a kationos formájú felületaktív anyagnak tulajdonítható. Ezeket az oldatokat úgy készítettük, hogy először a glifozátsavat (9 tömeg% vizet tartalmazó kristályos anyag formában) szobahőmérsékleten vagy legfeljebb 60 °C-on egy mól glifozátsavra számolva 1,05 mólekvivalens etoxidált amin felületaktív anyaggal vízben keverve oldottunk. Az így kapott oldatot szükség esetén ezután glifozátsav monosó (ammónium-, izopropil-amin- vagy káliumsó) oldattal és szükség esetén annyi vízzel kevertük össze, hogy a kapott oldatban a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag tömegaránya a táblázatokban feltüntetett érték legyen.
A különböző komponenseket tömeg% értékkel feltüntető táblázatokban a felületaktív anyag jelölése az amin kezdőbetűjével és az etoxicsoportok átlagszámával történik. Ennek megfelelően például a C2 olyan felületaktív anyagot jelöl, amely kókusz-aminból származik, és a benne lévő etoxidcsoportok átlagértéke 2; 05 olyan felületaktív anyagot jelöl, amely oleil-aminból származik, és a benne lévő etoxidcsoportok átlagértéke 5; S8 olyan felületaktív anyagot jelöl, amely sztearil-aminból származik, és a benne lévő etoxidcsoportok átlagértéke 8; T10 olyan felületaktív anyagot jelöl, amely faggyú-aminból származik, és a benne lévő etoxidcsoportok átlagértéke 10.
A különböző glifozátsók jelölése AM (ammónium), IP (izopropil-amin) vagy K (kálium betűkkel történik.
Az 1. táblázatban feltüntetett oldatok megközelítőleg 300 g/1 glifozátsav ekvivalens glifozátot és 150 g/1 felületaktív anyagot tartalmaznak. A felületaktív anyag koncentrációja az oldatban 13,64 tömeg%. Az alkalmazott glifozátsó monoizopropil-amin-só.
1. táblázat
oldatszám 91% glifozátsav (%) felületaktív anyag glifozátsó (ammóniumsó) (%)
1 8,92 C2 41,69
2 6,09 C5 47,30
3 4,62 C8 50,20
4 7,22 02 45,06
5 5,25 05 48,97
6 4,12 08 51,20
7 4,15 S8 51,14
8 5,30 T5 48,86
9 4,15 T8 51,14
10 3,63 T10 52,17
11 2,76 TI 5 53,90
A 2. táblázat glifozátsavat, glifozát-monoizopropilamin-sót és valamilyen etoxidált felületaktív anyagot tartalmazó oldatokat mutat be, amelyekben a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag törmegaránya különböző. Az oldatok komponenseit tömeg% értékekkel tüntetjük fel.
2. táblázat
oldat- szám 91% glifozátsav (%) glifozátsó (%) felületaktív anyag glifozát s. e. és : felületaktív anyag aránya glifozát s. e. g/1
(%) jel
12 8,92 12,02 13,64 C2 1:1 145
13 5,10 57,74 7,80 C2 4:1 360
14 4,85 21,51 14,29 C8 1 : 1 154
15 2,77 65,75 8,18 C8 4: 1 383
16 7,67 15,91 14,29 T2 1 :1 151
17 7,32 44,85 13,64 T2 2:1 300
18 4,39 62,55 8,18 T2 4:1 379
A 3. táblázat olyan oldatokat mutat be, amelyekben a glifozátsó ammónium- (AM) vagy káliumsó (K). Az oldatokban lévő komponenseket tömeg% értékkel tüntetjük fel. Mindegyik oldatban a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag tömegaránya 2:1.
3. táblázat
oldatszám 91% glifozátsav (%) glifozátsó felületaktív anyag
(%) jel (%) jel
19 8,92 64,07 K 13,64 C2
20 8,92 60,23 AM 13,64 C2
21 3,73 77,25 K 12,73 CIO
22 3,98 74,36 AM 13,64 CIO
23 7,32 72,13 K 13,64 T2
24 7,32 64,81 AM 13,64 T2
25 3,39 78,31 K 12,73 T10
26 3,63 75,37 AM 13,64 T10
HU 205 823 Β
A 21. és 25. oldatok megközelítőleg 280 g/1 glifozátsav ekvivalens glifozátot és 140 g/I felületaktív anyagot tartamaznak. A többi oldatban 300 g/1 glifozátsav ekvivaelens glifozátés 150 g/1 felületaktív anyag van.
A 4. táblázat olyan találmányunk szerinti készítményeket mutat, amelyeket úgy készítünk, hogy 62 tömeg% monoizopropil-amin-sót tartalmazó vizes oldatot szobahőmérsékleten keverjük a kívánt mennyiségű felületaktív anyaggal, majd szükség esetén telített ammónium-szulfáttal.
4. táblázat
oldatszám felületaktív anyag glifozát (savekv.) g/1 ammóniumszulfát g/1 glifozát és felületaktív anyag tömegarány
jel g/1
27 C2-180 360 — 2:1
28 C2-200 400 - 2:1
29 C2-120 120 280 1:1
30 C2-140 90 300 1:1,56
31 C5-202 404 - 2:1
32 C10-204 407 - 2:1
33 08-203 405 - 2:1
34 S10-203 406 - 2:1
35 T5-201 402 - 2:1
36 C2-220 120 - 1:1,75
37 C2-150 150 - 1: 1
38 C2-100 399 - 4:1
39 C2-59 356 - 6: 1
40 C2-100 100 320 1:1
41 C2-120 100 300 1:1,2
42 C2-180 .110 260 1:1,64
43 C2-120 120 260 1:1
44 C2-120 120 260 1:1
Az 1. ábra laboratóriumban nevelt búzával, a 2., 3., 4., 10. és 11. ábra laboratóriumban nevelt Alopecurus myosuroidesszel és az 5-6. ábra szántóföldön búzatarlóval végzett kísérletek eredményeit mutatja. A búzakísérletek vadon kelt, gyomnövényként viselkedő búzára vonatkoznak, ennek megfelelően a búza glifozáttal szembeni viselkedését a gyomnövények viselkedéséhez hasonlóan tanulmányoztuk. A 7. és 8. ábra művelt legelőn Lolium perenne és Triflolium repens gyomokkal végzett szabadföldi kísérletek eredményeit és a 9. ábra gabonatarlón Elymus repens gyommal végzett kísérletek eredményeit mutatja.
A laboratóriumi gyomirtási kísérleteket a következő eljárással végeztük. A növényeket természetes, agyagos, homokos talajt tartalmazó, 13 cm-es edényekben neveltük. A növények öntözése alulról, automatikusan, szükség esetén ásványi tápanyagokat tartalmazó vízzel történt.
Az edényeket 14 órás fotoperiódusú, 600 pEm_2s_1 fényerősségű kamrába tettük. A kamra hőmérséklete nappal 15 °C, éjjel 9 °C volt. A permetezés előtt körülbelül 2 héttel (az ültetés után 2-4 héttel) a palántákat kézzel egyenletesen kiritkítottuk.
A kezelés előtt legalább egy héttel a növényeket pontosan beállított hőmérsékletű és relatív nedvességtartalmú, nagyobb kamrába helyeztük, az alkalmazott relatív nedvességtartalom nappal 50%, éjjel 65 vagy 75% volt. A növényeket a kísérlet hátralévő ideje alatt ebben a kamrában tartottuk. A permetezés előtt kiválogattuk az egyenletesen kelt növényeket tartalmazó edényeket, és az ezektől eltérőeket eldobtuk. A permetezést 2001/ha permetezószer egyszerre történő kipermetezésére alkalmas Mardrive típusú, precíziós laboratóriumi permetezókészülékkel végeztük. Az ismétléseket (kezelésenként 3-5 ismétlés) egy permetező műveletben végeztük.
A kezelés után a kezeletlen kontrollnövényeket tartalmazó edényeket véletlenszerűen helyeztük el a kezelt növényeket tartalmazó edények között.
A fitotoxicitás %-os mértékét kezeletlen kontrollal összehasonlítva 0-100% beosztású, önkényesen felvett skála segítségével határozzuk meg. A skálán a 0 értéke olyan növényekre vonatkozik, amelyekben látható károsodás nincs, a 100% pedig olyan növényekre, amelyek teljesen elpusztultak. Az edényekben lévő növényeket minden edénynél külön-külön megvizsgáltuk, a kezelés mértékének figyelembevétele nélkül. A 2., 3., 4., 10. és 11, ábrán lévő hasábok a 3-5 ismétlés megfigyeléseinek átlagát mutatják.
Az 5. és 6. ábra olyan kísérletek eredményeit mutatja, amelyeket gyomnövénnyel 75%-ban borított szántóföldi búzatarlón végeztünk. A gyomnövények 75%-a vadon termő búza, a maradék olyan különböző, évelő, kétszikű gyomnövény volt, amelynek 35%-a Stellaria média, 10%-a Viola arvensis és 10%-a Anagellis arvensis.
A levegő hőmérséklete 23 °C, a talaj hőmérséklete 15 °C a levegő relatív nedvességtartalma 48%, a szélsebesség nulla volt. A kísérleteket 18 m2-es, véletlenszerűen kiválasztott parcellákon, négy ismétléssel végeztük. A kezelés után három héttel meghatároztuk a levélzet %-os pusztulását.
A 7. és 8. ábra olyan kísérletek eredményeit mutatja, amelyetműveltlegelőn végeztünk. A növények egy része tiszta Lolium perenne, más része Trifolium repens és különböző fűféle volt. Az eredmények csak a Lolium perenne és a Trifolium repens megfigyeléséből származó adatokat tartalmazzák. A permetezés alatt a levegő hőmérséklete 18 °C volt és enyhe szél fújt.
A permetezés utáni két napon nem esett eső. A kísérleteket véletlenszerűen kiválasztott parcellákon, három ismétléssel végezzük. A kezeletlen parcellákon tizenként ismétlést végeztünk. A Lolium perenne-parcella mérete 16 m2, a különböző fűféléket és a Trifolium repenst tartalmazó parcella mérete is 16 m2 volt. A kezelés után 47 nappal meghatároztuk a levélzet %-os pusztulását.
A 9. ábra olyan kísérlet eredményeit mutatja, amelyeket az egész területet egyenletesen beborító, tarackbúzával mérsékelten fertőzött szántóföldi búzatarlón végeztünk. A permetezés alatt a levegő hőmérséklete 15 °C volt és enyhe vagy mérsékelt szél fújt. A permetezés után 5 napig nem esett az eső. A kísérleteket 30 m2-es, véletlenszerűen kiválasztott parcellákon végeztük 3 ismétléssel. A kezelés után 25 nappal meghatároztuk a levélzet %-os pusztulását.
HU 205 823 Β
A permetezőoldatokat a fenti táblázatban ismertetett koncentrátumok vizes hígításával készítettük úgy, hogy 2001/ha mennyiségű permetezőoldatot kapjunk. A hektáronként alkalmazott glifozátsav ekvivalens glifozát mennyisége az 1-11. ábrákon bemutatott érték volt.
Az 1. ábra szerinti kísérletnél alkalmazott, ammónium-szulfát-tartalmú permetezőoldatok egy tömegrész glifozátsav ekvivalens glifozátra számolva 6 tömegrész ammónium-szulfátot tartalmazott. A 2., 3. és 4. ábrák szerinti vizsgálatoknál, valamint az 5., 6. ábrák szerinti szántóföldi kísérleteknél alkalmazott, ammónium-szulfát-tartalmú permetezőoldatok 10 g/1 ammónium-szulfátot tartalmaztak. A 7., 8. és 9. ábrák szerinti szántóföldi kísérleteknél alkalmazott, ammónium-szulfát-tartalmú permetezőoldatok egy tömegrész glifozátsav ekvivalens glifozátra számolva 3,6 tömegrész ammónium-szulfátot tartalmaztak.
Az összehasonlításra hsznált (kontroll) permetezőoldatok teljes egészében monoizopropil-amin-só formájú glifozátot és átlagosan 15 etoxid egységet tartalmazó, etoxidált faggyú-amin-bázisú felületaktív anyagot tartalmaztak. Az 1. kontrolloldatban a felületaktív anyag tömegaránya a glifozátsav ekvivalens glifozátra számolva 2,94: 1 volt; a 2. kontrolloldatban a felületaktív anyag aránya a glifozátsav ekvivalens glifozátra számolva 2: 1 volt; és a 3. kontrolloldatban a felületaktív anyag aránya a glifozátsav ekvivalens glifozátra számolva 1:2 volt.
Ezek az arányok hasonlóak a kereskedelmi forgalomban lévő glifozátkészítményeknél alkalmazott arányokhoz.
Az ábrákon a kísérletekben alkalmazott permetezőoldatokat készítményelnevezéssel tüntettük fel, és a készítmény mellett lévő számok a fenti táblázatban ismertetett azon koncentrátumok számának felelnek meg, amelyekből a készítmények készülnek.
Az 1. ábra azt mutatja, hogy búzában, bármilyen mennyiségű alkalmazásnál a találmány szerinti, 2: 1 tömegarányú glifozátsav egyenérték glifozátot és ammónium-szulfátot tartalmazó, 1. számú készítmény gyomirtó hatása legalább akkora, mint az 1. számú kontrolloldaté, annak ellenére, hogy ebben a kontrolloldatban egy glifozátsav egyenérték glifozátra számolva majdnem 6-szor annyi felületaktív anyag volt, mint a találmányunk szerinti készítményekben.
Az 1. ábrán láthatjuk, hogy ha a találmányunk szerinti 1. számú készítményt az ugyanolyan glifozát felületaktív anyag arányú 3. számú kontrolloldattal hasonlítjuk össze, a találmányunk szerinti, ammóniumszulfátot nem tartalmazó, 1. számú készítmény 0,18, 0,36 és 0,72 kg savegyenérték/ha mennyisége volt olyan hatású, mint a 3. kontrolloldat kétszeres, azaz 0,36, 0,72 és 1,44 kg savegyenérték/ha mennyiségei. Az ammónium-szulfát-tartalmú, 1. számú készítmény 0,09, 0,18 és 0,36 kg savegyenérték/ha mennyisége volt olyan hatású, mint a 3. kontrolloldat négyszeres mennyiségei.
A 2. ábra C2 felületaktív anyagot tartalmazó permetezőoldattal kezelt Alopecurus myosuroidesnél kapott eredményeket mutatja a kezelés után 14 nappal. A felületaktív anyag mennyiségének csökkentésével a hatás csökken, de a csökkenés mértéke lényegesen kevesebb az ammónnium-szulfátot tartalmazó oldatok esetén. Az ammónium-szulfát-tartalmú, 1. számú készítmény (a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag aránya 2 : 1) hatása a kisebb dózisoknál jobb, a legnagyobb dózisnál lényegében megegyezik a 2. számú kontrolloldat hatásával, annak ellenére, hogy kevesebb felületaktív anyagot tartalmaz. Az ammónium-szulfát-tartalmú, 12. számú készítmény (a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag aránya 1:1) hatása minden dózisnál jobb, mint a 2. számú kontrolloldaté. Az ammóniumszulfát-tartalmú, 13. számú készítmény fitotoxikus hatása 0,5 kg glikozátsav egyenérték glifozát/ha dózisnál gyakorlatilag ugyanolyan, mint a 2. számú kontrolloldaté, és nagyobb, mint a 3. számú kontrolloldaté, annak ellenére, hogy a felületaktív anyag aránya a glifozáthoz képest jóval kisebb.
A 3. ábra C8 felületaktív anyagot tartalmazó permetezőoldattal kezelt Alopecurus myosuroidesnél kapott eredményeket mutatja a kezelés után 14 nappal. A felületaktív anyag mennyiségének csökkenésével a hatáscsökkenés erőteljesebb, mint a C2 felületaktív anyag esetén. Ennek ellenére az ammónium-szulfáttartalmú, 14. számú készítmény (a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag aránya 1: 1) hatása mindegyik dózisnál lényegében azonos a kétszer annyi felületaktív anyagot tartalmazó 2. kontrolioldatéval. A 3. számú készítmény a kisebb dózisértékek esetén sokkal hatásosabb az ugyanolyan felületaktív anyag és glifozát arányú, 3. számú kontrolloldatnál.
A 4. ábra a monoizopropil-amin-tartalmú (1. és 10), az ammónium-glifozát-tartalmú (20. és 26.), valamint a kálium-glifozát-tartalmú (19. és 25.) készítményekkel végzett kezelések eredményeit mutatja 14 nappal a kezelés után. A készítmények mindegyikében a glifozátsav ekvivalens glifozát és a felületaktív anyag tömegaránya, a 3. számú kontrolihoz hasonlóan, 2: 1. A készítmények kontrolihoz viszonyított jobb hatása egyértelműen látszik, és néhány ammónium-szulfáttartalmú készítmény fitotoxikus hatása legalább olyan jó, mint a négyszeres mennyiségű felületaktív anyagot tartalmazó 2. számú kontrolié.
Az 5. ábra azt mutatja, hogy a vadbúzában 0,27 kg savegyenérték/ha dózissal alkalmazott, 1. számú készítmény hatása ammónium-szulfát hozzáadása után a jóval kisebb felületaktív anyag és glifozát arány ellenére lényegében megegyezik az 1. számú kontrolloldatéval. 0,54 kg savegyenérték/ha dózis esetén az ammónium-szulfát hozzáadása az 1. számú készítményhez gyakorlatilag hatástalan. Ammónium-szulfáttal vagy ammónium-szulfát nélkül a készítmény a kontroliéval lényegében megegyező hatású volt.
A 6. ábra glifozát készítmények kétszikű gyomnövényekre kifejtett gyomirtó hatását mutatja. Az ábrán látható, hogy 0,54 kg savegyenérték/ha dózisnál a találmányunk szerinti készítmény hatása a kisebb fe7
HU 205 823 Β lületaktív anyag koncentrációja ellenére azonos az 1. számú kontrollkészítményével.
A 7. és 8. számú ábra az 1. számú készítmény Lolium perenne és Trifolium.repens gyomnövényekre kifejtett gyomirtó hatását mutatja. A találmányunk szerinti készítmény hatása a sokkal kisebb felületaktívanyag-kocentráció ellenére mindkét gyomnövényre azonos vagy jobb volt, mintáz 1. számú kontrollkészíményé, és azonos vagy jobb volt, mint az ugyanolyan felűletaktívanyag-koncentrációjú, de kétszeres menynyiségben alkalmazott 3. kontrollkészítményé. Ammónium-szulfát hozzáadása az 1. készítmény hatását kismértékben növelte.
A 9. ábra a találmányunk szerinti készítmény tarackbúzára kifejtett gyomirtó hatását mutatja. Az ammónium-szulfát-tartalmú 1. és 13. számú készítmények hatásosabbak voltak, mint az 1. számú kontrollkészítmény, amely egységnyi glifozátsav egyenérték glifozátra számított felületaktívanyag-koncentráciőja majdnem 6-szor annyi volt, mint az 1. készítményé és majdnem 12-szer annyi volt, mint a 13. készítményé. Mindkét készítmény 0,18 és 0,36 kg savegyenérték/ha mennyiségben alkalmazva volt olyan hatású, mint a négyszeres dózissal, azaz 0,72 és 1,44 kg savegyenérték/ha mennyiséggel alkalmazott 3. számú kontrollkészítmény.
A 10. ábra olyan kísérletek eredményeit mutatja a kezelés után 14 nappal, amelyeket különböző felületaktív anyagokat és teljes egészében glifozát-izopropilamin-sót tartalmazó koncentrátumok hígításával kapott permetezőoldatokkal végeztünk. Az oldatok mindegyikében a glifozát és a felületaktív anyag aránya 1:2 volt. A találmányunk szerinti készítmények az alkalmazott legkisebb dózisban is hatásosabbak voltak, mint a kontroll, 0,25 kg glifozátsav egyenérték/ha dózisnál az oldatok mindegyike - kivéve a CIO és C8 felületaktív anyagokat tartalmazókat - hatásosabb volt, mint a kontroll.
Ha az oldatok ammónium-szulfátot tartalmaztak (nincsenek feltüntetve az ábrán) 0,125 kg glifozátsav egyenérték/ha dózisnál az oldatok mindegyike hatásosabb volt, mint a kontroll, és 0,25 kg glifozátsav egyenérték/ha dózisnál az oldatok mindegyike - kivéve a CIO felületaktív anyagot tartalmazót - hatásosabb volt, mint a kontroll.
A 11. ábrán olyan kísérletek eredményeit mutatja 22 nappal a kezelés után, amelyeket C2 felületaktív anyagot csökkentő koncentrációban tartalmazó oldatsorozattal végeztünk. Az oldatokban lévő glifozát teljes egészében monoizopropil-amin-só volt. A felületaktív anyag koncentrációjának csökkenésével a készítmények hatása csökken, de a legkisebb dózissal alkalmazott, 4: 1 tömegarányú glifozátot és felületaktív anyagot tartalmazó készítmény (a 38. koncentrátumból hígítva) több mint kétszer olyan hatásos volt, mint a kétszer annyi felületaktív anyagot tartalmazó kontroll. Nagyobb alkalmazási dózisoknál a készítmény legalább olyan hatásos volt, mint a kontroll. Hasonló eredményeket figyeltünk meg az 1 tömeg% ammóniumszulfátot tartalmazó permetezőoldatok esetén (az ábrán nincs feltüntetve). Az alkalmazott dózisok mindegyikénél a 4: 1 tömegarányú glifozátot és felületaktív anyagot tartalmazó készítmények hatásosabbak voltak, mint a kétszer annyi felületaktív anyagot tartalmazó kontroll.

Claims (24)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Felületaktív, lipofil, zsíramínszármazékot tartalmazó vizes glifozátoldat készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény
    a) 40-500 g/1 glifozátsav egyenérték glifozát herbicidet és
    b) felületaktív anyagként
    i) (I) általános képletű amint, a képletben
    R jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport,
    A jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoportot, valamint n és n’értéke egész szám, amelyek összege 1-12 közötti egész szám, vagy ii) olyan (I) általános képletű aminok elegyét, amelyek képletében
    R jelentése különböző alkil- vagy alkenilcsoport, amely csoportok átlagos szénatomszáma 8-22, n és n’ értéke 1-12 közötti egész szám és értékük azonos mindegyik aminnál az elegyben,
    A jelentése a fenti, vagy iii) olyan (I) általános képletű aminok elegyét, amelyek képletében n és n’értéke különböző egész szám, azzal a megkötéssel, hogy egy aminban n és n’ összege 0-15 közötti, és az elegyben n és n’ átlagos összege 1 és 12 közötti, valamint
    R jelentése azonos az i) vagy ii) változatoknál megadottakkal, és A jelentése a fenti, továbbá kívánt esetben ammónium-szulfátot tartalmaz és a készítményben a glifozátsav ekvivalensben kifejezett a) komponensnek a b) összetevőkre vonatkoztatott tömegaránya 1: 1,75-6 : 1.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az a) komponens tömegaránya a felületaktív anyagra számítva 1: 1-4: 1.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az a) komponens tömegaránya a felületaktív anyagra számítva 1,5:1-3 : 1.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy felületaktív anyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben A jelentése etilén- vagy propiléncsoport, és az alkalmazott felületaktív anyag olyan aminok keveréke, amelyekben n+n’ átlagértéke 1,5 és 12 közötti.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy felületaktív anyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben A jelentése etiléncsoport.
    HU 205 823 Β
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy felületaktív anyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R csoportok szénatomjainak száma vagy átlagos száma 8 és 18 közötti és n+n’ átlagértéke 2 és 10 közötti.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy felületaktív anyagként olyan etoxidált kókusz-amint, faggyú-amint vagy oleil-amint tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az n+n’ átlagos öszszege 2,5 vagy 8.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a glifozát i) részben a b) felületaktív anyag által feloldott glifozátsav formában, részben valamilyen, a felületaktív anyag kationjától eltérő, mezőgazdaságban elfogadható glifozátsó formában, vagy ii) teljes egészében a felületaktív anyag által feloldott glifozátsav formában van jelen.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a felületaktív anyag mennyisége az 1: 1 mólekvivalens glifozátsavra számolva legalább 90 tömeg%.
  10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy glifozátsóként izopropil-amil-sót tartalmaz.
  11. 11. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a glifozát teljes egészében valamilyen, a felületaktív anyag kationjától eltérő, mezőgazdaságilag elfogadható kationnal képzett glifozátsó formában van jelen.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a glifozátsó izopropil-amin-só formában van jelen.
  13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az a) és b) komponensek vizes oldatait tartalmazza, és a készítményben az a) komponens koncentrációja 150-450 g/1.
  14. 14. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 340-420 g/1 a) komponens koncentrációjú vizes oldatot tartalmaz, és a készítményben a glifozátsó monoizopropil-amin-só formában van jelen és felületaktív anyagként olyan etoxidált kókusz-amint tartalmaz, amelynek (I) általános képletében n+n’ átlagos összege 2, és az a) komponens b) komponenshez viszonyított tömegaránya 2 : 1.
  15. 15. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes oldat az a) és b) komponensek mellett mezőgazdaságban elfogadható, szervetlen ammóniumsót is tartalmaz.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 80—150 g/1 a) komponenst és 100-500 g/1 ammóniumsót tartalmaz.
  17. 17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy ammóniumsóként ammóniumszulfátot tartalmaz.
  18. 18. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 100-130 g/1 glifozát-izopropil-amin-só formájú a) komponenst, b) komponensként olyan etoxidált kókusz-amint tartalmaz, amelynek (I) általános képletében n+n’ átlagos összege 2, és 260-320 g/1 ammónium-szulfátot tartalmaz.
  19. 19. Gyomirtó eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyomnövényeket 100-400 1/ha mennyiségű, olyan vizes permetezóoldattal permetezzük be amely
    a) feloldott glifozátot, és
    b) felületaktív anyagot, amely felületaktív anyag lehet
    i) (I) általános képletű amin, a képletben
    R jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport,
    A jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport, valamint n és n'értéke egész szám, amelynek összege 112 közötti egész szám, vagy ii) olyan (I) általános képletű aminok elegye, amelyek képletében
    R jelentése különböző alkil- vagy alkenilcsoport, amely csoportok átlagos szénatomszáma 8-22, n és n’értéke 1-12 közötti egész szám és értékük azonos mindegyik aminnal az elegyben,
    A jelentése a fenti, vagy iii) olyan (I) általános képletű aminok elegye, amelyek képletében n és n’értéke különböző egész szám, azzal a megkötéssel, hogy egy aminban n és n’ összege 0-15 közötti, és az elegyben n és n’ átlagos összege 1 és 12 közötti, valamint
    R jelentése azonos az i) vagy ii) változatoknál megadottakkal, és
    A jelentése a fenti, továbbá adott esetben ammónium-szulfátot tartalmaz, és ahol a készítményben a glikozátsav ekvivalensben kifejezett a) komponensnek a b) összetevőkre vonatkoztatott tömegaránya 1: 1,75-6: 1 és az oldatban lévő a) komponens koncentrációja glifozátsó ekvivalensben kifejezve hektáronként 0,125-1,5 kg értéknek megfelelő.
  20. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan permetezóoldatot alkalmazunk, ami mezőgazdaságban alkalmazható, szervetlen ammóniumsót is tartalmaz.
  21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan permetezőoldatot alkalmazunk, amelyben a glifozát - glifozátsav ekvivalens értékben kifejezve tömegaránya az oldatban lévő ammóniumsóhoz 1:1-1: 10 közötti.
  22. 22. A 20. vagy 21. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan permetezőoldatot alkalmazunk, ami ammóniumsóként ammónium-szulfátot tartalmaz.
  23. 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan permetezőoldatot alkalmazunk, amelyben a glifozát - glifozátsav ekvivalens értékben kifejezve tömegaránya az oldatban lévő ammóniumszulfáthoz 1 : 2-1: 7 közötti.
  24. 24. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy permetezőoldatként a 14. igénypont szerinti vizes készítmény és mezőgazdaságban alkalmazható, szervetlen ammóniumsó vizes oldatát alkalmazzuk.
HU882460A 1987-09-04 1988-05-17 Aqouos glifozate solutions containing surfactants and process for extirpating weeds HU205823B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB878720819A GB8720819D0 (en) 1987-09-04 1987-09-04 Glyphosate formulations

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT49272A HUT49272A (en) 1989-09-28
HU205823B true HU205823B (en) 1992-07-28

Family

ID=10623269

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU882460A HU205823B (en) 1987-09-04 1988-05-17 Aqouos glifozate solutions containing surfactants and process for extirpating weeds

Country Status (4)

Country Link
KR (1) KR920003974B1 (hu)
CN (1) CN1033298C (hu)
GB (1) GB8720819D0 (hu)
HU (1) HU205823B (hu)

Families Citing this family (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
KR20030093477A (ko) * 2002-06-03 2003-12-11 기아자동차주식회사 자동차의 타이어 펑크시 차고 유지장치
CN101768186B (zh) * 2008-12-27 2012-12-05 李坚 氯草甘膦与氧化草甘膦及其制备和用途
WO2010123871A1 (en) * 2009-04-22 2010-10-28 Dow Agrosciences Llc High-strength, herbicidal compositions of glyphosate and 2,4-d salts
AR077768A1 (es) * 2009-07-22 2011-09-21 Huntsman Corp Australia Pty Ltd Alcoxilatos de cocoalquilpoliamina como agentes para composiciones herbicidas de alto poder
WO2011086115A2 (de) * 2010-01-18 2011-07-21 Basf Se Zusammensetzung umfassend ein pestizid und ein alkoxylat von 2-propylheptylamin
JP5984851B2 (ja) * 2011-02-28 2016-09-06 ビーエーエスエフ ソシエタス・ヨーロピアＢａｓｆ Ｓｅ 殺有害生物剤、界面活性剤および２−プロピルヘプチルアミンのアルコキシレートを含む組成物
CN112423591A (zh) * 2018-05-25 2021-02-26 Upl有限公司 含水除草混合物

Also Published As

Publication number Publication date
CN1031789A (zh) 1989-03-22
GB8720819D0 (en) 1987-10-14
KR890004611A (ko) 1989-05-09
KR920003974B1 (ko) 1992-05-21
CN1033298C (zh) 1996-11-20
HUT49272A (en) 1989-09-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP0290416B1 (en) Improved glyphosate formulations
US5668085A (en) Glyphosate formulations comprising alkoxylated amine surfactants
EP0734206B1 (en) Surfactants providing enhanced efficacy and/or rainfastness to pesticide formulations
JP3003953B2 (ja) グリホサート組成物及びその使用
EP0498145B1 (en) Solid glyphosate compositions and their use
US5912209A (en) Surfactants providing enhanced efficacy and/or rainfastness to glyphosate formulations
IE920412A1 (en) Glyphosate compositions and their use
RU2261596C2 (ru) Гербицидные средства для грунтового применения, содержащие послевсходовые гербициды
JPH11507673A (ja) 農薬製剤の効力及び／又は耐雨性を増強する界面活性剤
US5663117A (en) Alkoxylated primary alcohol surfactants providing enhanced efficacy and/or rainfastness to glyphosate formulations
DD250654A5 (de) Mittel zur bekaempfung von bryophyten, flechten, algen und pflanzenpathogenen pilzen und mikroben
HU205823B (en) Aqouos glifozate solutions containing surfactants and process for extirpating weeds
McWhorter Effects of surfactant concentration on johnsongrass control with dalapon
HU230042B1 (hu) Mezotriont tartalmazó herbicid készítmény és eljárás gyomok irtására
GB2259912A (en) Plant growth stimulator
JPH05208904A (ja) 除草組成物
US4319915A (en) Herbicidal compositions
RU1834635C (ru) Гербицидно-антидотна композици
EP0512738B1 (en) Herbicidal compositions with increased crop safety
AU736263B2 (en) Composition and method for plant desiccation
EP1145633B1 (en) Glyphosate compositions and their use
US5262380A (en) Herbicidal compositions with increased crop safety
MXPA98009390A (es) Composicion y metodo para desecacion de plantas