HU204750B

HU204750B - Process for producing water-soluble, reactive fluoroalkylated compounds

Info

Publication number: HU204750B
Application number: HU894468A
Authority: HU
Inventors: Istvan Szoenyi; Stephane Szoenyi; Francois Szoenyi
Original assignee: Istvan Szoenyi; Stephane Szoenyi; Francois Szoenyi
Priority date: 1988-08-24
Filing date: 1989-06-29
Publication date: 1992-02-28
Also published as: AU3876589A; HUT54963A; DE68918264D1; DE68918264T2; EP0386187A1; HU894468D0; ATE111432T1; WO1990002110A1; FR2637590B1; EP0386187B1; FR2637590A1

Description

Találmányunk tárgya olyan eljárás, amellyel nagymértékben fluorozotí, vízoldható, halogén-hidrinekre vagy epoxídokra jellemző reákcróképes csoportot tartalmazó új vegyületeket lehet előállítani. A találmányunk szerinti eljárással előállított vegyületekre jellemző, hogy a halogén-hidrinből származó - vagy az epoxi- - csoportok távol helyezkednek el a fluorozotí lánctól.

Ismeretes néhány érdekes szakirodalmi hely, amely fluorozott halogénhidrin és epoxid típusú vegyületekkel foglalkozik. így például a 2 529 890 sz. francia szabadalmi leírás elsősorban az (a) és (b) képletű vegyöletekkel foglalkozik. Ezeknek a vegyűletéknek az a jellemzőjük, hogy nagyon reakcióképesek a mozgékony hidrogént tartalmazó vegyületekkel szemben, és a reakció eredményeként fluorozott felületaktív anyagok keletkeznek, amelyeket a 2 530 623 sz, francia szabadalmi leírás ismertet.

Sajnos az így képződött epoxidok és halogén-hidrinek oldhatatlanok vízben.- Ez annak tudható be, hogy a vízben való oldódást elősegítő csoport a perfluorozott lánc közvetlen közelségében van.

Az 55162751 sz., az 5772977 sz. és a 6171830 sz. japán szabadalmi leírásokban a (c’) (d’) és (e) képletű vegyületeket ismertetik.

A 0125 826 sz. európai szabadalmi leírás az (f)—(i) képletű vegyületek alkalmazását javasolja. Ezeket a kétfunkciós csoportot tartalmazó vegyületeket műanyagokká kívánják feldolgozni, megfelelő anyagokkal való polimerizálással.

Az idézett összes szakirodalmi helyen megismerhető vegyületekben az epoxicsoport vagy a klór-hidrinből származtatható csoport a perfluorozott lánc mellett található, ezért ezek a vegyületek oldhatatlanok vízben.

Találmányunk kidolgozásakor azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy olyan fluoralkilezett vegyületeket állítsunk elő, amelyeknek molekulájában a reakcióképes, halogén-hidrinből vagy epoxidból származó csoport távol van a fluorozott lánctól, és így olyan vegyületek jöjjenek létre, amelyek vízben diszpergálhatók vagy oldhatók. Ákapöttfluorozott vegyületek nemcsak · olajtaszítók, hanem alkoboltaszítók (alkofőb tulajdonságúak) is, ismereteink szerint egyedülálló módon. Ezek ugyanis az első és ismereteink szerint a jelenleg kizárólagosan ismert felületaktív fluorozott alkofób termékek. Végül sikerült előállítanunk olyan új, reakcióképes perfluorozott vegyületeket, amelyek megfelelnek a kitűzött célnak. Az előállított vegyületek (I) általános képletében:

- jelentése 4-20 szénatomot tartalmazó, lineáris í vagy elágazó, perfluorozott vagy polifluorozotl alkilcsoport;

- p jelentése 0 vagy I;

- n jelentése 0,1,2 vagy 3;

- m jelentése 3,4,5 vagy 6; £

- A jelentése S0₂-csoport vagy egyszerű kötés;

—Q(Rj) - jelentése 1-4szénatomos alkilcsopörttal adott esetben helyettesített iminoesoport, illetve oxigénatom vagy kénatom;

- R₂két 1-4 szénatomos alkrícsoporí; és 6

- Y jelentése (c) vagy (d) általános képletű csoport, amelyben

- R hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent

A kvatemer ammónium-ion ellen-ionja a Cl· anion. Az (I) általános képletű vegyületek diszpergálhatók vagy oldhatók vízben és vizes oldatban és megőrzik reakcióképességüket

Az új (I) általános képletű vegyületek előállítására 10 több lehetőséget biztosít találmányunk. Kiindulási anyagként alkalmazhatjuk például a 2 759 019 áz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban javasolt, egy tercier aminocsoportot tartalmazó vegyűleteket a reakcióképes, fluortartalmú vegyületek találmá5 nyunk szerinti előállításához. Ebben az esetben a reakció savas vagy semleges közegben játszódik le, a 18/4.

sz. mellékleten látható (1) reakcióvázlat szerint

A találmányunk szerinti eljárás keretében fel lehet használni a szintézishez a könnyen beszerezhető glice0 rin-epiklórhidrint, de alkalmazható számos más epiklóriiidrin is, például a 18/5. sz. mellékleten látható (k)-(r) képletűek.

Az (1) reakcióvázlat szerint keletkezett kvatemer ammópinmvegyület tökéletesen oldódik vízben, és a 5 környezet hőmérsékletén, semleges pH esetén bomlás nélkül megőrzi reakcióképességét vizes oldatban.

Más kiindulási anyagokat is lehet alkalmazni a találmányunk szerinti eljárás keretében a reakcíóképes, fluorozott vegyületek előállítására. Ezek közül a követke0 zőkben ismertetünk néhányat; anélkül azonban, hogy kimerítenénk a lehetőségeket [(2)-(7) reakcióvázlatok, amelyek a 18/6-18/8. sz. rajzmellékleteken láthatók].

Az említett reakcróvázlatok szerint előállított vegyűleteket reagáltatok lehet aminokkal, alkoholokkal, tio5 lókkal és zsírsavakkal, és ennek eredményeként stabil, fluorozott vegyületek keletkeznek. Dietanol-aminnal például a (8) reakcióvázlat szerint (18/9. sz. rajzmelléklet) megy végbe a reakció.

A találmányunk szerinti eljárással előállítható ve) gyületek könnyen reagálnak aminokkal és tiolokkal és ennek következtében alkalmazni lehet őketproteinhidrolizátumok fluoralkilezőszereiként a (9) reakcióvázlat (18/10, sz. rajzmelléklet) szerint, “

A találmányunk szerinti eljárással előállítható ve> gyületek reakcióba lépnek poliaminokkal is, a 18/11. sz. rajzmellékleten látható (10) reakcióvázlat értelmében.

A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyúletek aminolizált fehérjékkel fluorozott felületaktív ¹ anyagokat képeznek a 18/12» sz. rajzmellékleten látható (11) reakcióvázlat szerint.

Zsíralkoholokkal, poliolokkal és poliszacharidokkal a találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyületek kiváló emulgeálószereket képeznek [(12) reakcióvázlat a 18/13. sz. rajzmellékleten].

Apoüglikolokkal lejátszódó reakció a (13) reakcióvázlat szerint megy végbe (18/13. sz. rajzmelléklet).

Karbonsavakkal a találmányunk szerinti eljárással előállított anyagok észtereket képezhetnek a (14) reakcióvázlat szerint, amely a 18/14. rajzmellékletcn látható.

A találmányunk szerint előállított vegyületek hidrolizálásakor fluor-gükolok keletkeznek a (15) reakcióvázlat szerint (18/14. sz. rajzmelléklet).

Lúgos közegben a találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyületek egy része könnyebben polimerizálódik a (16) reakcióvázlat szerint (18/15. sz. rajzmelléklet).

Abban az esetben, ha az (1) vegyület előállításakor feleslegben van jelen a DMAPA és a glicerin-epiklórhidrin, lehetőség van kopolimerizálódásra a következő - vagyis a 18/16. rajzmellékleteken levő (17) és (18) reakcióvázlatok szerint

Az (1) vegyület előállításához alkalmazott szulfonamidból, valamint aminfeleslegből kiindulva lúgos közegben a (19) reakcióvázlat (18/17. rajzmelléklet) szerinti reakciók játszódnak le.

Makromolekulákat is létrehozhatunk a találmányunk szerinti eljárással előállított vegyületekből. A dietanolaminból előállított (8) vegyület például a (20) és a (21) reakcióvázlatok szerint (18/18. sz. rajzmelléklet) léphet reakcióba metoxi-vinil-maleinsavanhidridkopolimerrel.

A találmányunk szerinti eljárással előállítható, új, fluorozott vegyületeket általában fluor-alkilező szerekként lehet alkalmazni oleofobizálással és/vagy hidrofobizálással és/vagy alkofobizálással kapcsolatban, elsősorban fehérjeszármazékok, poliolok vagy poliszacharidok fluor-alkilezéséhez. Ugyanakkor alkalmazni lehet a találmányunk szerinti eljárással előállított vegyületeket fluorozott felületaktív anyagokként is - víz felületi feszültségének a csökkentésére nedvesítő- és diszpergálószerként, valamint korrózió-inhibitorok vagy baktericid készítmények komponenseként és tűzoltószerek gyártásához.

A következő példákkal részletesebben ismertetjük a találmányunk szerinti eljárást a gyakorlati végrehajtás néhány példájának bemutatásával, de a korlátozás szándéka nélkül. A példákban „%” tömegszázalékot jelent.

1. példa

Keverővei és visszafolyató hűtővel felszerelt lombikba beletettünk 10 g dimetil-foimamiddal hígított, 15 g (0,15 mól) mennyiségű dimetil-amino-propilamint. A lombikba cseppenként beadagoltunk keverés közben 80 °C-on 25 g (0,05 mól) perfluor-oktilszulfonamid-fluoridot A beadagolás befejezése után még két órán keresztül kevertettük a reakcióelegyet 80 °C-on.

A reakcióelegyet hagytuk 40 °C-ra hűlni, majd 100 ml vízzel hígítottuk és 15 ml mennyiségű 32%-os sósavhoz öntöttük. A kapott elegyet 30 percen át kevertettük, hogy tökéletes legyen az oldódás. Az elegybe lassan, több részletben, mintegy 15 perc alatt 14 g (0,15 mól) glicerin-epiklórhidrint öntöttünk és 4045 °C-on folytattuk a keverést egy órán, majd 5060 °C-on öt órán keresztül.

A kapott oldat tömege 181 g volt; mintegy 30%-ban tartalmazott aktív anyagot Az oldat szirupszerű kinézetű volt, tökéletesen oldódott vízben, a sűrűsége 20 °C-on mintegy 1,135 g/cm³, a pH-ja 6,5-7 volt.

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség az oldatban,% din/cm

0,100 16,3

0,010 18,9

0,001 35,0

A példa szerint előállított keverék a következő anyagokból áll:

a) C₈Fi7-SO2-NH-C₃H(iHN(CH3)-CH2-CH-CH2-Ci (2%)

I

OH

b) NH2-C3H6-N(CH₃)2-CH2-CH-CH2-a (8%)

I

OH

c) C8Fi7-SO2-NH-C₃H<r-N(CH₃)2

-CH2-CH-NK-C₃Hfr-N(CH₃)2-CH2-CH-CH2 (20%)

I \ I

OH O

2. példa

E példában az 1. példa szerinti anyag alkalmazását, polipeptiddel való kondenzációját írjuk le.

100 g 25% aktív anyagot tartalmazó hidröíizált fehérjét tettünk egy keverővei és visszaföiyató hűtővel felszerelt lombikba.

A lombik tartalmához koncentrált nátrium-hidroxidoldatot adtunk a közeg lúgosságának a beállítására abból a célból, hogy elégük a fenolftaíeiu átesapását a rózsaszínbe, majd beletettünk a lombikba keverés közben 1 got az 1. példa szerint előállított anyagból. A reakcióelegyet 80 °C-on tartottuk keverés közben két óra hosszat, majd hagytuk lehűlni és 7-7,5 pH-ig savanyítottuk sósavval. A tennék az (a) képletnek felel meg.

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék	A felületi feszült-	Az interfaciális
mennyisége az ol-	ség, din/cm	feszültség, din/cm
datban, %
6	24	’ 2,6
3	26,7	3,8
3, példa

E példában az 1. példa szerint előállított termék alkalmazását, dietanolaminnal végzett feagáltatását írjuk le.

Az 1. példa szerint előállított anyagból beletettünk 18 g-ot egy lombikba, majd hozzáöntöttünk 1 g (0,01 mól) dietanolamint és 0,8 g (0,02 mól) mennyiségű, 1 cm³ vízben feloldott nátritim-hidroxidot. A kapott elegyet 3 óra hosszat 80 °C-on tartottuk, majd a kapott folyadékot beleöntöttük egy Olyan oldatba, amely 18 g dimetil-formamidban feloldva 7,6 g (0,Ö5 mól) metoxi-vinil/maleinsavanhidrid kopolimert tartalmazott. Az elegyet 12 óra hosszat forraltuk 110 °C-on, visszafolyatás mellett [1, a (8) és a (20) képlet].

A keletkezett tennék mintegy 45 g tömegű, volt, 30% aktív anyagtartalommal. Sűrű folyadék formájában jelentmeg, amelyet fel lehet használni felületaktív anyagok gyártására (4. példa) vagy hidrolizált fehérjékkel lehetettkondenzálni (5. példa).

4. példa

E példa a 3. példa szerinti termék átalakítását mutatja be.

Egy lombikba bemértünk 45 g-ot a 3. példa szerint előállított viszkózus termékből és hozzáadtunk 3 g dimeöl-formamidban diszpergálva 1,75 g (0,015 mól) nátrinm-monoklőr-acetátot A reakcióelegyet 6 óra hosszat tartottak 80 °C-on, keverés közben, majd a reakciőelegyhez hozzáadtunk 10,3 ml vízben feloldva 15 5 g kálium-hidroxidot és az elegyet 6 óra hosszat keveríettük 70-80 °C-on. Ennek során a tercier nitrogén [-N(CH₃)2l kvatemerizálódik a -CH₂COONa csoporttal [(21) képlet].

Mintegy 65 g anyagot kaptunk, 20-22% aktívanyag- 20 tartalommal. Az anyag tökéletesen oldódott vízben, habzási tulajdonságai jelentősen javultak.

Egy 500 ml-es lombikba beletettünk 20 g összetört szarvat és patát, 20 g dietanolamint és 20 g monoetilénglikolt. Az elegyet egy óra hosszat 100 °C-on tartottuk a nedvesség eltávolítása céljából, majd fokoza5 tosan növeltük a hőmérsékletet és 5 óra múlva 160 ^eC-on forraltuk visszafolyatás közben a reakcióelegyet Miután az elegy hőmérsékletét 80 °C-ra hagytuk csökkenni, beadagoltunk 140 g-ot az 1. példa szerint előállított anyagból, majd az így kapott 10 elegyet öt öra hosszat tartottuk 80 °C-on. A reakció (kondenzáció aminolizált fehéqékkel) befejeződésekor 150 ml vizet adagoltunk be és szűrtük a reakcióelegyet A kapott folyadék mintegy 32% aktív anyagot tartalmazott [(11) képlet].

Afelületi feszültség mérésének eredményei:

A nyers tennék	Felületi feszült-	Interfaciális fe-
mennyisége az ol-	ség, din/cm	szültség, din/cm
datban, ·%		•
0,100	16	3,5
0,010	18
0,001	30

A felületi feszültség mérésének eredményei:
A nyerstennék mennyisége	Afelületi feszültség,
az oldatban, %	din/cm
0,100	16,5
0,010	17,2
0,001	42,0

5. példa

Ez a példa a 3. példa szerinti termék további feldolgozását mutatja be.

A 3. példa szerintelőállított termékből 45 g-ot öntöttünk egy lombikba, majd hozzáadtunk 1,84 g (0,015 mól) monoklór-etil-aceíátot és a keverést hat óra hosszat folytattuk 80 °C hőmérsékleten, majd beletettünk a lombikba 100 g hidrolizált fehéq'ét, amely 25% polipeptidet és 10% kálium-hidroxidot tartalmazott, A reakció tehát a következő: a perflnor-alkilezétt vinil/maleinsavkopolimer kondenzáltatása polipeptiddel a zártan maradt néhány poli-karhonsav-anhidridkötésen keresztül (e’ képlet).

A reakcióelegyet négy óra hosszat forraltak visszafólyatás közben70-80 °C-on,majd apH-értéket sósavadagolással állítottak be 7,5-8-ra. A kapott oldat tömege 150 g volt, mintegy 26% aktívanyag-tartalommal.

A felületi feszültség mérésének eredményei

A nyerstermék mennyisége A felületi feszültség*

7. példa

E példa szerint az 1. példa termékét polimerizáljuk.

Az 1, példa szerint előállított anyagból 40 g-ot beletettünk egy visszafolyató hűtővel, valamint keverővei ellátott lombikba. Az anyaghoz hozzáadtunk 2-3 ml 30 50%-os kálium-hidroxidot, majd az erősen lúgos elegyet 80 °C-on tartottak nyolc óra hosszat Ilyen módon - a polimerizáeiő eredményeként - viszkózus folyadékot kaptunk, amely mintegy 30% aktív anyagot tartalmazott [(16) képlet],

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség.

	az oldatban, %	din/cm
40	0,100	20,5
	0,010	35,3
	0,001	53,8

az oldatban, % din/cm

0,100 18

0,010 20

0,001 50

6. példa

A példa szerinti eljárással az 1. példa szerinti terméket aminolizált proteinnel kondenzáltatjuk.

8. példa

Egy visszafolyatő hűtővel felszerelt keverőben elkészítettünk egy olyan oldatot amely 200 ml toluolban

35,4 g (0,1 mól) C₄F_s-CH(OH)-CH₂-S-QH₆-OH-t tartalmazott, amelyet a 2 530 623 sz. francia szabadalmi leírés szerint állítottunk elő. Az oldathoz hozzáad50 tank 0,3 g alkil-dimetil-benzil-amin-kloridot és 5 ml 45%-űf kálium-hidroxidot, majd lassan - miközben 45 °C és 50 °C között tartottuk a hómérsékletet - az elegyhez öntöttünk 9,25 g (0,1 mól) glicerin-epiklórhidrint és három óra hosszat folytattuk a keverést

50 °C-on.

A toluolt vákuumban ledesztilláltak és az elegyhez 100 mi vizet adtunk, hogy feloldjuk a keletkezett perfluoraikilezett epoxidoL Az oldat tömege mintegy 150 g volt, amelyben körülbelül 27% volt az aktív anyagmennyisége.

A kapott anyag összetétele:

C4F?-CH(OH)-CH2-S-C3H6-O-CHí-CH(OH)-CH2-a (17%) és C4Fj-<H(0H)-CH2-S-C3Hs-S-C3H&-O-CH2-CH-CH2 (9%) \ / o

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége A felületi feszültség, az oldatban, % din/cm

0,100 17,5

0,010 19,0

0,001 38,0

9, példa

E példa szerint a 8. példa termékét poliglikol fluoralkilezésére használjuk fel.

A 8. példa szerint előállított termékből beletettünk

150 g-ot egy lombikba, majd keverés közben hozzáöntöttünk 40 g (0,1 mól) mennyiségű, 400-as molekulatömegű polietilénglikolt.

Ellenőriztük az elegy pH-játés szükség esetén 45%os kálium-hidroxiddal 11-re állítottuk be, majd az elegyet öt óra hosszat forraltuk visszafolyatás közben 80 °C-on.

A kapott, mintegy 190 g tömegű termék a perfluoralkilezett poliglikol oldata, amely teljes mértékben oldható volt vízben. Az oldat mintegy 40% aktív anyagot tartalmazott, ennek képlete:

H-(O-C2H4)i0-O-CH2-CH-CH2-O-C3Hs-S-CH2-CH-C4F9 I I

OH OH

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség,

az oldatban, %	din/cm
0,100	17,0
0,010	19,2
0,001	35,0

10. példa

Egy keverővei felszerelt lombikba beletettünk 48 g (0,1 mól) C₆Fi3-CH(OH)CH₂-S-C₃H₆-N(CH₃)₂-t, amelyet a 2 530 623 sz. francia szabadalmi leírás szerint állítottunk elő, majd hozzáöntöttünk előzetesen 100 ml vízzel hígított, 11 ml mennyiségű 40%-os sósavat Oldódás után lassan az elegyhez adagoltunk 40 °C-on 9,3 g (0,1 mól) glicerin-epiklórhidrint és 4050 °C-on folytattuk a keverést négy órán keresztül.

Az így kapott perfluorozott alfa-klórhidrin-oldat mintegy 170 g volt (pH = 6,5-7), tökéletesen oldódott vízben és mintegy 30% aktív anyagot tartalmazott Ennek képlete:

CóFi3-CH(OH)-CH2-S-C3H6-n(CH3)2-CH2-CH-CH2-Cl

I

OH

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség, az oldatban, % din/cm

0,100 17,0

0,010 19,2

0,001 35,0

11. példa

A10. példa szerint előállított anyag oldatának 50 g-jához hozzátettünk 20 ml 32 t%-os sósavat majd a keletkezett elegyet forrásban tartottuk két óra hosszat A kapott oldat tömege mintegy 70 g volt mintegy 20-22% aktívanyag-tartalommal (perfluoralkilezett triói). Képlete:

CöFi₃-CH-CH2-S-C2H6-N(CH3)2-CH2-CH-CH2 '

I I I

OH OH OH

A felületi feszültség mérésének eredményei:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség, az oldatban, % din/cm

0,100 17,2

0,010 20,0

0,001 40,0

12. példa

Visszafolyató hűtővel és keverővei ellátott reaktorban 122,4 pp (1,2 mól) dinretil-amino-propil-amint reagáltatunk 114,4 pp (0,2 mól), előzőleg 30 °C-ra hevített, QViCW általános képletó perfluor-alkiletán-jodid keverékkel, amely a következőket tartalmazza:

kb. 54 tömegszázalék C₆F_l3-C₂H₄J kb. 27 tömegszázalék C₈F₁₇-C₂H₄J kb. 11 tömegszázalék C₁₀F₂₁-C₂H₄J kb. 4,5 tömegszázalék CjoF^-QH^ kb. 2 tömegszázalék Ci₄F₂₉-C₂H₄J kb. 1 tömegszázalék C₁₆F₃₃-C₂H₄J

A hőmérsékletet 90 °C-on tartjuk 4 órán át, keverés közben. Ezután a reakcióelegyet hagyjuk lehűlni 40 °C-ra, majd 490 ml vízzel hígított, 120 ml mennyiségű, 32%-os sósavhoz keveqük.

A kapott elegyet kb. 30 percen át keveqük 60 °C-on. Ezután a keverékhez lassan, mintegy 20 perc alatt, lll g (1,2 mól) glicerin-epiklórhidrint adagolunk és a hőmérsékletet 40-45 °C között tartjuk. Adagolás után még 1 órán át keveqük 40-45 °C-on, majd 50-60 °Con 5 órán keresztül.

A kapott oldat tömege 865 g; mintegy 30%-ban tartalmazza a következő aktív anyagok keverékét:

a) C„F2n-iC2H₄-NH-C3H(i-N(CH3)2-CH2-CH-CH2CI

I

OH

b) NH₂-C3H6-N(ai3)2-CH2-CH-CH2-Cl i

OH

5'

HU 204750 Β

c) G,I^.iC2H4-NH-C3Hí-N(CIB)2-CH2-CH-NH-C3H6-N(CH3)2CH2CH-CH f \ /

OH o

Az oldat mintegy 1,13 g/cm³ sűrűségű 20 °C-on és pH-ja 6,5 körüli.

Afelületi feszültség mérésének eredménye:

A nyerstermék mennyisége Felületi feszültség, az oldatban, % din/cm

0,10 20

0,01 30

13. példa

A találmány szerinti eljárással kapott anyagok mint olajtaszítók éspoláris oldószer-íaszítók hatóképessége a tűzolíóhab-folyadékokban a kővetkező: 1. táblázat

Standard oldat

Összetétel (a találmány szerinti flnorozott vegyület

0,6%	xantán
59,4%	víz
10,0%	lauril-amido-betain (30%)
10,0%	karbamid
20,0%	butil-glikol
100,0%	koncentrált tőrzsoldat

Próbaoldatok összetétele (amelyek tartalmazzák a találmány szerinti fluoro10 zott vegyületek egyikét):

98,5% standard oldat

1,5% az 1-12. példa szerint kapott anyagok egyike

100,0% koncentrált tőrzsoldat

- A tűzoltási próbák elvégzése heptán tűzön az AFNOR-S-őÖ-210 szerint, aceton tűzön az AENOR-S-60-2Q1 szabály szerint történt

- Minden próbához a koncentrált törzsoldatot csapvízzel hígítjuk (96 tömegiész víz, 6 tőmegrész törzsoldat) a habképzéshez.

1. táblázat

Oldat
6%-os	100%-os kioltási idő heptán tűzön	100%-os kioltási idő aceton tűzön
Standard	300 másodperc	180 másodperc
1. példa	150 másodperc	45 másodperc
2. példa	200 másodperc	60 másodperc
3. példa	180 másodperc	50 másodperc
4. példa	150 másodperc	40 másodperc
5. példa	120 másodperc	35 másodperc
6. példa	130 másodpere	40 másodperc
7. példa	200 másodperc	35 másodperc
8. példa	140 másodperc	80 másodperc
9. példa	170! másodperc	50 másodperc
lO.példa	180 másodperc	70 másodperc
11. példa	190 másodperc	120 másodperc
12. példa	210 másodperc	80 másodperc

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás vízben oldható vagy diszpeigálható, reakcióképes peifluoraDdlezett vegyületek előállítására, amelyekben az egyetlen reakcióképes csoport a perfluor-csoporttól távol helyezkedik el és a moleknlalegalább 1 kvatemer szerves nitrogénatomot tartalmaz a reakcióképes csoport közelében, és amelynek (I) általános képletében:

- R_P jelentése 4-20 szénatomot tartalmazó lineáris vagy elágazó, perfluorozott vagy polifluorozott alkilcsoport;

- p jelentése 0 vagy 1;

- n jelentése Q, 1,2 vagy 3;

- mjelentése 3,4,5 vagy 6;

- A jelentése =S0₂-csoport vagy egyszerű kötés;

- -Q(Rj}- jelentése adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített iminocsoport, illetve oxigénatom vagy kénatom;

- R₂két 1-4 szénatomos alkilcsoport; és

- Y jelentése (c) vagy (d) általános képletű csoport, amelyekben

- R hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, azzal jellemezve, hogy egy epihalogénhidrint reagáltatunk egy (Π) általános képletű perfluorozott vagy polifluorozott vegyülettel, amely a fluorozott lánctól távol tercier aminocsoportot tartalmaz, mimellett a (II) általános képletben a helyettesítők jelentése a tárgyi körben megadott,
2. Az I. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy epihalogénhidrinként glicerin-epiklórhidrint alkalmazunk.