HU204742B

HU204742B - Process for producing manure make-up suitable for long lasting manuring

Info

Publication number: HU204742B
Application number: HU893989A
Authority: HU
Inventors: Karl Sommer; Horst Buerger; Wilhelm Kohl; Bernhard Kloth; Michael Jaschkowitz
Original assignee: Aglukon Spezialduenger Gmbh
Priority date: 1988-08-08
Filing date: 1989-08-07
Publication date: 1992-02-28
Also published as: MA21609A1; AU3932589A; DK379989D0; JPH02124010A; NO893173D0; DK379989A; FI893744A0; EP0356755A1; YU155389A; TNSN89087A1; NO893173L; FI893744A; IL91151A0; ZA896044B; HUT56330A; DE3827179A1

Description

A találmány tárgya eljárás késleltetett trágyázáshoz alkalmas, a növényeket nitiátszegényen tápláló, ammónium bázisú komponensek keverékéből előállított trágyakiszerelés elkészítésére.

Általános egészségvédelmi okokból a növénytermesztésben, főként a zöldségtermesztésben a nitrogén tartalmú trágyák alkalmazása során két követelménynek kell eleget tenni.

Meg kell gátolni, hogy a növényanyagban a nitrát a kilogrammonkénti 250 mg NO₃ határérték fölé dűsuljon, és hogy a trágyaanyagból a nitrát olyan mértékben bemosódjon a talajfelszín közeli talajvízbe, hogy ennek mennyisége az ivóvízben meghaladja az 50 mg NOyiiter értéket

Ha különböző szántóföldi, illetve zöldségkulíúiáknál hektáronként 100-350 kg nitrogént juttatnak a talajra közepes, mintegy 70%-os nitrogénkihasználással, tekintet nélkül arra a gyakran jelentős mennyiségű anyagra, amely betakarításkor a talajon marad, és a növénytakaró nélküli időben könnyen ásványosítható, a gyakorlatban az előírt határértékeket gyakran jelentősen túllépik.

A nitrátra megengedhető határérték túllépését nem elsősorban az úgynevezett túltrágyázás okozza. A nitrogénátalakulás dinamikája, valamint a nitrátnak a talajban való, időjárástól függő mozgékonysága, és meghatározott kultúrnövények győkérzetének aránylag csekély mélysége - gyakran csekély felületfedés mellett-, a szokásos mezőgazdasági és kertészeti körülmények között gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné teszi az előírt határérték szempontjából a nitrogénpontencíált

Ismert módon már megkísérelték a trágyázás! módszerekben végzett javító rendszabályok, például a pótlólag a talajba juttatható nitrogén figyelembevétele vagy csökkentett mennyiségű nitrogéntrágya használása révén a nitrát bizonyos mértékben való csökkenté-, sét

A kereskedelemben kapható nitrogéntrágyák a talajban való átalakulásuk folyamán a növényeket általában, mint nitrát látják el nitrogénnel. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy maguk a növények a nitrogén-felvételüket nem tudják megfelelően szabályozni. Ennek a fogyatékosságnak kiegyenlítésére a nitrogéntrágyázás módjára különféle eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek alapja a nitrogéntrágyáknak részadagokban való alkalmazása vagy szerves sűrítményként kiképzett, úgynevezett késleltetetten ható trágyák alkalmazása, amelyek fokozatosan ásványosíthatók, illetve amelyek ásványi trágyagranulátumként vannak kiképezve, amely áteresztő műanyag burkolattál van fedve, és a tápanyagot szabályozottan szállítja.

A találmány feladata a növényeknek az egész vegetációs időszak alatti, növekedési intenzitásukhoz alkalmazkodó nitrogénnel való ellátása, anélkül hogy a környezet említésre érdemes mértékben terhelődne nitrát- í tál, és a nitrogénnel való ellátás során a növényekben a nitrát mennyisége meghaladná a még eltűrhető értéket.

A találmány a kitűzött feladat értelmében: eljárás hosszan tartó trágyázásra alkalmas, a növényeket nitrátszegényen tápláló trágyakiszerelés előállítására, £ amelynek során a trágyakiszerclést ammónium és karbamíd bázisú komponensek keverékéből műanyag bevonattal készítjük el úgy, hogy a műtrágya komponenseket összedolgozzuk, és az így nyert keveréket legfel5 jebb 2 cm kiterjedésű tabletta, golyó, kapszula vagy hasonló alakúra formázzuk, ezután műanyag burkolattal befedjük, majd a burkolatra 0,3 mm²-100mm² területű nyílást képezünk kí, ahol a nyílás és a trágyakiszerelés felületének aránya 1:10-1:10000, végezetül a trágyakíszeielést- a keverékben levő trágyasók kikristályosodásáig - szárítjuk, granuláljuk, és az így nyert előkészített trágyakiszerelést a termesztő hely alsó harmadába helyezzük el.

Eljárhatunk úgy is, hogy műtrágyakomponensek> ként

40,0-50,0 tömegrész ammónium-magnézium-foszfá tót,

33,0-47,0 tőmegrész agyagásványt,

3,0 tőmegrész diciándiamidot, adott esetben

I 5,0-6,2 tőmegrész karbamidot, vagy

11,0-13,5 tőmegrész ammónium-szulfátot összedolgozunk, és az így nyert keveréket vízadagolás mellett pépszerűvé homogenizáljuk, a pépes keveréket pedig formázzuk.

Előnyös, ha műtrágyakomponensekként 90-96 tőmegrész ammónrum-magnézium-szulfá tót, tőmegrész diciándiamidotés

1-7 tőmegrész trágyaenyvet keverünk össze, és a keveréket szárazon alakos formára sajtoljuk.

A trágyakiszerelés az eljárás során tetszőleges formává alakítható. Előnyösek azonban az olyan fonnák, amelyeknél á felület a térfogathoz viszonyítva lehetőleg kicsi, mint például a golyónál.

Kockához és hengerhez hasonló formázásnál, amelyeknél a hossz, a szélesség és a magasság úgy viszonyuk egymáshoz, mint 1:1:1, illetve a magasság és az átmérő viszonya 1:1, a trágyakiszerelés nyílása, a kívánt beállíthatóság eredményeként, jó tapasztalati értékeket mutat

A nyílás alakja is tetszőlegesre választható. Természetesen gyártástechnikai okokból előnyös kör alakú nyílást választani.

A megválasztott nyílás a trágyázni kívánt növényfajtától és a trágyázás céljától - például a fiatal növény trágyázása vagy a növénynek az aratásig való trágyával való ellátása - függően 0,3 mm² és 100 mm² közötti nagyságú lehet

Az eljárás során a trágyakiszerelést a talajjal és az inért anyagokkal szemben ellenálló anyagból, előnyösen valamilyen műanyagból, például poliuretánból, alkidgyantából, alkilátból, epoxidból, polipropilénből és polietilénből állítjuk elő.

Vivőanyagként lényegében mindazok az anyagok alkalmasak, amelyek nedves állapotban oldott trágyaösszetevőkkel képlékenyen feldolgozhatók, képlékeny állapotba hozhatók, és az adott trágya oldódását a diffúziós lehetőségek korlátozása révén erősen gátolják. Lehetővé kell tenni, hogy a növények győkérzete a

HU 204 742 B vivőanyagban fejlődhessen, növekedhessen. Ezenkívül oldott sók jelenlétében kollabálás nem fordulhat elő. Vivőanyagként valamilyen agyagásvány, mint például 'az attapulgit, bentonit, montmorillonit, illit vagy gipsz is alkalmas.

Különösen alkalmasnak bizonyultak a duzzadóképes agyagásványok, mint például az Edasil^R (mezőgazdasági bentonit), amelyben lehetőleg kevés kalciumkarbonát van. A gipsz és a kalcium-szilikát ammónium-magnézium-foszfáttal kombinálva szerkezeti segédanyagként használható.

Nitrifikáciő inhibitorként előnyösen diciándiamid alkalmazható. A diciándiamid természetesen más megfelelő nitrifikáció-inhibitorokkal is helyettesíthető. Ha arra számítunk, hogy a találmány szerinti eljárásnak nem lesz elég jó a hatásfoka, akkor a nitrifikáció-inhibitor el is hagyható. N-forrásként karbamid alkalmazásánál ugyanez érvényes az ureáz-enzim-inhibitoiTa is.

A találmány szerinti eljárással előállított trágyakiszerelés alkalmas edényes kultúrákhoz és szabadföldi kultúrákhoz, mint például zöldség és dísznövény termesztéséhez, vagy általában vett növénytermesztéshez, például korlátozott gyökérterű sokedényes növénytermesztéshez is, amelyeknél azonban a növények sok nitrogént igényelnek. Lehetővé teszi a szabadföldi vagy üvegházi intenzív kultúráknál is a nitrogénnel való ellátás szabályozását anélkül, hogy, akár csapadékos területen is, a nagyobb mennyiségben betáplált nitrogén, a nitrát bemosódása révén, a talajvizet szennyezhetné.

A találmány szerinti eljárás során az ammónium-trágyának vagy e trágya karbamiddal való keverékének oldódása, valamint az ammóniumnak vagy karbamidnak a növény gyökereihez való juttatása a burkolat útján, csak annak nyílásának környezetére, és így annak belső terére korlátozódik. A növény ammónium- és karbamidfelvételének intenzitását ilyen módon igen kis térben pontos fitotoxicitás révén szabályozzuk.

A nitráttal ellentétben az ammónium a növények számára kevéssé elviselhető nitrogénforrás, mert ez már enyhén megnövelt koncentrációban fitotoxikusan hat A találmány szerinti eljárás során az ammónium fitotoxicitását raktározóként alkalmazzuk, és a növény nitrogénfelvételéhez szabályozóként használjuk. Amennyiben a növény a gyökereivel már nem tud ammóniumot és - ha például karbamid is van - karbamidot sem a raktárnak tekinthető üreg nyílása környezetében fölvenni vagy gyökereivel az üreges test belsejébe felnőni, akkor a növény a felvevő gyökércellákban ammóniumot közvetlenül amidként képes megkötni.

A kereskedelemben szokásos késleltetett hatású trágyákkal összehasonlítva a találmánynál nem egy, a növények számára adagoltan rendelkezésre álló nitrogénforrásról van szó, hanem egy szabadon rendelkezésre álló, azonban raktározott anyagként és raktározóként a növekedés intenzitásának megfelelően adagolt, fölvehető és a gyökérzet növekedése révén mindig teljesen hozzáférhetővé tehető, a növények számára elégséges nitrogénforrásról. A nitrogén-táplálásnak ez a módja a növények számára lehetővé teszi, hogy a szükséges nitrogénigényhez elégséges nitrogénmennyiséget úgy helyezzük a növény közelébe, hogy azzal a növekedési zavarokat és a hibás fejlődést kizárjuk. Ezenkívül a növények révén történő feltárási, hasznosítási mód eredményeként a nitrogénadagokat úgy méretezzük, hogy ezek ne legyenek nagyobbak, mint amire a növénynek szüksége van. A nitrogéntrágyázásnak ez a kialakítása a talajban való stabilitása, és pontosan történő adagolása révén környezetkímélő.

A találmány szerinti eljárással előállított trágyakiszerelés előnyei a következők:

Fiatal növényeknek szabadföldbe, főként partvédő terekbe való kiültetésénél e növényeknek kielégítő nitrogén-ellátása hosszú időre biztosítható, egészen addig, míg a növények az új helyen egy ún. felületfedö gyökérrendszert alakítanak ki. És például a zöldségtermesztésben el lehet tolni az egyébként szokásos nitrogéntrágyázást is. Ilyen módon járulékosan lehetővé válik a nitrát talajvízbe mosódásának csökkentése is.

Lehetővé válik, hogy a zöldségek nitrogénnel való ellátását kizárólag ammóniumbázison végezzük. Ilyen módon a leveles zöldségekben a nitrátfeldúsulást késő ősszel is nagymértékben korlátozzuk. A szokásos termesztéshez, de az úgynevezett alternatív termesztési eljárásokhoz viszonyítva is nagyobb termés és jobb minőség érhető el.

Az ammőniumtárolásos trágyázás során szabadföldön gyomtalanítást végzünk herbicidek mellőzésével, ugyanis a gyomokra káros nitrogénhiány lép föl. Ennek mind gazdasági, mind ökológiai szempontból nagy jelentősége van.

Azokon a helyeken, ahol a pH-érték igen magas, és a növényeknek a pH-tól függő nyomelemellátását a talajban levő fölösleges OH-ionok zavarják, a pontos helyi táplálással a kationos nyomelemellátás javítható.

A betakarítás után visszamaradt szerves anyagok szabályozott lebontásán keresztül a talajéletet különlegesen befolyásoljuk. Ez mind a talaj termékenységének javítása szempontjából, mind az erózió elleni védelem szempontjából jelentős.

A növények és gyökérzetük különlegesen jól fejlődik, és ezáltal a tápanyagfelvétel is javítható.

A termény és gyökérmaradékok a talajban nagy C/N viszonnyal dúsulnak, így a trágyából visszamaradt nitrogén a vegetáció nélküli időben biológiailag megkötődik, és így az megőrizhető a kimosódás ellen.

A találmány szerinti eljárásnak igen fontos előnye, hogy a nitrogénnek a talajban való körfolyamatából a nitrátot kizárjuk, melynek helyébe ammónium lép. Ismeretes ugyanis, hogy az ammónium a nitráttal ellentétben az egészségre veszélytelen.

7. előállítási példa tömeg% ammónium-szulfátot, 3,0 tömeg% diciándiamidot és 47 tömeg % agyagásványt (Edasil^R) egymással alaposan összekeverünk, vízzel tésztaszerű péppé alakítjuk, golyókká formáljuk, és ezt követően szárítjuk addig, amíg a felületen a trágyasók kikristályosodnak. Ezután a golyókat örvényréteges eljárással poliuretánból levő műanyag burokkal vonjuk be úgy,

HU 204742 Β hogy a növény termesztéséhez golyó alakú trágyakiszerelést állítunk elő 0 és 1,5 cm közötti átmérővel. A külső műanyag rétegbe egy helyen 1,0 mm² nagyságú nyílást munkálunk be. Ezeket az így előkészített trágyakiszereléseket a növénytermesztés fönnesztőedényeínek alsó harmadába helyezzük.

2. előállításipélda tömeg% ammónium-magnézium-foszfátoL 6(2 tömegé karbamidot, 3,0 tőmeg% diciánamidot és

40,8 tömeg% anyagásványt (Edasil^R) egysmással őszszekeverűnk, vízzel péppé alakítjuk, hengerszerű alakra formáljuk, és ezután szárítjuk anélkül, hogy a felületen a trágyasőkkikristályosodnának, eztkövetően egy rétegfelhoidó dobban poüuretán műanyag bevonattal látjuk el, így henger formájú alakos trágyakiszerelést képezünk legfeljebb 2 cm magasságban és átmérővel. A külső műanyagrétegben megközelítően 0,3 mm²nagyságú nyílást alakítunk ki. Ezek a trágyakiszerelések, amelyek a növények trágyaraktáraként szolgálnak, az érésig szükséges összes nitrogénmennyiséget tartalmazzák. Ezeket a trágyakiszereléseket a termőföldnek a növények gyökereit tartalmazó részébe helyezzük, például ültetésnél az ültetőlyukba.

3. előállítási példa tömeg% ammónium-magnézium-foszfátot,

13,5 tömeg% ammőnium-szulfátöt, 3,0 tömeg% diciándiamidotés 33,5 tömeg% agyagásványt (Edasil^R) az

I. példában ismertetetthez hasonló módon golyókká alakítunk, amelyeknek átmérője körülbelül 2,5 cm, és amelyeknek körülbelül Ö,3 mm² nagyságú nyílása van.

4. előállítási példa tömeg% ammónium-magnézium-foszfátot, 3,0 tőmeg% diciándiamidötés 1,0 főmeg% trágyaenyvet összedolgozunk, és szárazon legfeljebb 2 cm átmérőjű és 1 cm magasságú tablettaalakra sajtoljuk, amelyeknek a műanyagrétegébe a forgási középpont terébe egyoldali, előnyösen 0,2 mm²-es nyílást alakítunk ki.

Claims

1. Eljárás hosszan tartó trágyázásra alkalmas, a növényeket nitrátszegényen tápláló trágyakiszerelés előállítására, amelynek során a trágyakiszeielésl ammónium és karbamid bázisú komponensek keverékéből műanyagbevonattal készítjük el, azzal jellemezve, hogy a műtrágyakomponenseket összedolgozzuk, és az így nyert keveréket legfeljebb 2 cm kiterjedésű tabletta, golyó, kapszula vagy hasonló alakúra formázzuk, ezután műanyagburkolattal befedjük, majd a burkolatra, 0,3 mm²-l00 mm² területű nyílást képezünk ki, ahol a nyílás és a trágyakiszeielés felületének aránya 1: ΙΟΙ: 10 000, végezetül a trágyakiszerelést - a keverékben levő trágyasók kikristályosodásáig - szárítjuk, granuláljuk.

2, Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy műtrágyakomponensekként

40,0-50,0 tömegrész ammóníum-magnézium-foszfátot,

33,0-47,0 tömegrész agyagásványt,

3,0 tömegiész díciándiamidot adott esetben

5,0- 6,2 tömegiész karbamidoí vagy 12,0-13,5 tömegiész ammőnium-szulfátöt összedolgozunk, és az így nyert keveréket vízadagolás mellett pépszerűvé homogenizáljuk, a pépes keveréket pedig foimázzuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy műtrágyakomponensekként

90-96 tömegiész ammónium-magnézium-szulfá tót, .3 tömegrész diciándiamidötés 7 tömegiész trágyaenyvet keverünk össze, és a keveréket szárazon alakos tonnára sajtoljuk.