HU202259B - Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj előállítására - Google Patents

Abstract

Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj előállítására, amelynél fiziológiás oldatban, gyökös kopolimerizációval (15-20):(0,019- 0,132):(1,0:3,0) tömegarány határok között akrilsavamidot, Ν,Ν’-metilén-bisz-sakrilsavamidot és poli(vinil-alkohol)-t reagáltatnak poliakrilsavamid gél képződéséig, ezt a gélt öblítik, fiziológiás oldatban duzzasztják és tápoldattal impregnálják. A leírás terjedelme: 8 oldal, ábra nélkül

Description

A találmány az orvostudomány és a biológia területére vonatkozik és tárgya: eljárás különböző fajtájú mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló, szintetikus gél alapú, szilárd táptalaj előállítására.

A 977466 sz. szovjet szerzői tanúsítványban leírtak alapján ismert olyan eljárás az orvosi és mikrobiológiai célokat szolgáló szilárd táptalaj előállítására, amelynél fiziológiás oldatban, gyökös kopolimerizációval (0,5-4,0):(2,5-12,0) tömegarány határok között akrilsavamidot és N,N’-metilén-bisz-akrilsavamidot reagáltatnak poliakrilsav-amid gél képződéséig. A kapott gélt, amely maximális mennyiségű vizet tartalmaz, fiziológiás oldattal öblíltik és tápoldattal impregnálják.

Az így előállított szilárd táptalajt a mikroorganizmusok biológiai tulajdonságainak kutatására használják. Hátránya azonban az ilyen szilárd táptalajnak, hogy felületi rétegük sterilizáláskor, a mikroorganizmusok ráoltásakor, valamint a kolóniák oltókaccsal történő leválasztásakor nagyon sérülékeny.

További hátrány, hogy ismételt ámításokkor - a fentiek miatt - a mikroorganizmusok leválasztása fiziológiás oldattal történő öblítéssel valósítható meg, ami viszont a legtöbb mikrobiológiai munkánál nem alkalmazható.

A 3430316 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban olyan eljárást ismertetnek a mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj előállítására, amelynél fiziológiás oldatban, gyökös kopolimerizációval (15-20):(0,019-0,132) tömegarány határok között akrilsavamidot és N,N’-metilén-bisz-akrilsavamidot reagáltatnak poliakrilsavamid gél képződéséig. A kapott gélt fiziológiás oldattal öblítik és 12-20 órán keresztül 50-60 °C hőméréskletű fiziológiás oldatban duzzasztják. Ezután a poliakrilsavamid gélt tápoldattal impregnálják.

Az így előállított szilárd táptalajt mikroorganizmusok tenyésztésére használják. Előnye, hogy rugalmas, átlátszó és jó a felületi adhéziója. A mikroorganizmus tenyészetek a felületén helyezkednek el, anélkül, hogy a belsejébe hatolnának. A tenyészeteket oltókaccsal teljesen le lehet választani róla. Hátránya az ilyen szilárd táptalajnak, hogy a petri-csészében való tárolás és az inkubáció ideje alatt folyadék-kiizzadás tapasztalható a felületén, és ez az izzadmány termosztátban történő hosszabb szárítással sem szüntethető meg. További hátránya, hogy néhány mikroorganizmus fajta (különösen a mozgékony formák) nem képez az ilyen táptalajon jellemző morfológiai, biokémiai és antigén tulajdonságokkal rendelkező tipikus kolóniát. Ez a tény behatárolja - például a fertőző megbetegedések diagnosztizálásánál - a fentiekben leírt táptalaj felhasználását.

A találmány célja olyan szilárd táptalaj előállítása, amely ezekkel a tipikus biológiai tulajdonságokkal rendelkező mikroorganizmusok széles spektrumának tenyésztését is lehetővé teszi. Ezt a célt a gél szerkezetének stabilizálásával érjük el.

A gélrendszerek, közismerten nagy nedvességtartalmúak és eléggé labilisak. Az előállítás során beállt polimer-folyékony fázis egyensúly különböző tényezők hatására, például a hőmérséklet és a nedvesség hatása felborulhat. Ezért szükséges a keletkező gélt az előállítás során szerkezetileg stabilizálni. Felismertük, hogy ha az akrilsavamid és Ν,Ν’-metilén-bisz2 akrilsav-amid polimerizációjánál poli(vinil-alkohol)-t adunk a reakcióelegyhez a jobb tömegeloszlás biztosítására például vizes oldat formájában, akkor a kopolimerizációnál és a gélképződésnél áthatolható polimerháló keletkezik, így a gél stabilizálódik, de a hidrofil jellege megmarad, ami nagyon fontos.

A találmány tárgya tehát olyan eljárás a mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj előállításra, amelynél fiziológiás oldatban gyökös kopolimerizációval (15-20):(0,019-0,132) tömegarányhatárok között akrilsavamidot és N,N’-metilén-biszakrilsavamidot reagáltatunk poliakrilsavamid gél képződéséig, ezt a gélt öblítjük, fiziológiás oldatban duzzasztjuk és tápoldattal impregnáljuk. A találmány értelmében a polimerizációt poli(vinil-alkohol) jelenlétében hajtjuk végre és a reakciónál az akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) kiindulási tömegaránya (1520):(1,0-3,0) határok közöttire állítjuk be. A poli(vinil-alkohol)-t vizes oldatban alkalmazhatjuk.

A találmány legyelőnyösebb megvalósítási formájánál első lépésként 0,8-0,9 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldat felhasználásával elkészítjük az akrilsavamid és N,N’- metilén-bisz-akrilsavamid, az aktiváltorok és a poli(vinil- alkohol) szükséges oldatát. Aktivátorként Ν,Ν’-tetrametil-etilén- diamint és ammónium-peroxo-diszulfátot alkalmazunk.

Az oldatokból olyan reakcióelegyet készítünk, amelyben az akrilsavamid, az N,N’-metilén-bisz-akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) tömegaránya (1520):(0,019-0,132):(1,0-3,0) határok között van. A reakcióelegyet reaktorba öntjük, ahol lezajlik a gyökös kopolimerizáció a poliakrilsavamid gél pelyhek képződéséig.

A poli(vinil-alkohol) mennyiségét a táptalaj polimer alapjának időbeli stabilitása és az adott alappal készített táptalajon tenyésző mozgékony mikroorganizmus fajták jellemző kolóniaképzésének megtartása határozza meg. A megadottnál kevesebb poli(vinilalkohol) alkalmazásával a polimer alap kellő stabilitását nem érjük el. Ha a megadottnál több poli(vinilalkohol)-t adunk a reakcióelegybe, akkor a polimer alap elveszti átlátszóságát, és ez nem kívánatos. Tehát ha a reakcióelegybe 1 g-nál kevesebb poli(vinil-alkohol)-t adunk, akkor nem stabilizálja a polimer alapot, így a termosztátban 37 ’C hőmérsékleten történő inkubáció ideje alatt az alap felületén folyadék izzadmány megjelenését tapasztalhatjuk, így a mozgékony mikroorganizmus fajták tipikus kolónia-tenyészete az egyéb tulajdonságok megtartása mellett nem valósítható meg.

Ha a poli(vinil-alkohol) mennyisége a reakcióelegyben meghaladja a 3 g-ot, akkor a stabilizáló hatást úgy fejti ki, hogy a polimer alap a kívánatosnál nagyobb sűrűségű lesz. Az ilyen polimer alap felhasználásával készített szilárd táptalaj felülete nagyon száraz, és a kaccsal történő oltásnál megsérül. Az ilyen táptalajon tenyésztő mikroorganizmusok a tipikustól eltérő fejlődést mutatnak, a táptalaj felületéről nehezen távolíthatók el.

A kopolimerizációval kapott gélből állítjuk elő a szilárd táptalajt. A gél pelyheket fiziológiás oldattal öblítjük és a tömegük 3,5-5,0-szörös növekedéséig duzzasztjuk. A duzzasztás biztosítja a táptalaj rugalmasságát és az agarizált táptalajokhoz közeli sűrűségét. Az előzőekben leírtak szerint kezelt poliakril-21

HU 202259 Β savamid gélt tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum lehet például Hottinger-féle tipikus tápoldat vagy húspepton lé. Az impregnálás utána a táptalajt sterilizáljuk, szárítjuk és teszt-mikroorganizmussal beoltjuk.

A találmány szerinti eljárással előállított szilárd táptalaj szerkezete szerkezete stabil, adhéziós tulajdonsága, rugalmassága jó, átlátszósága optimális és biztosítja a különböző fajtájú mikroorganizmusok, különösen a mozgékony formák tenyészeteinél a kolóniák stabilitását.

A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. Összehasonlításképpen a mikroorganizmusokat olyan szilárd táptalajra oltottuk, amelyet a 3430316 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban leírtak szerint készítettünk. Ezen a táptalajon a 37 C-on végzett inkubálás után folyadék izzadmány volt megfigyelhető, ami a teszt-tenyészetek növekedését károsan befolyásolta, nedves nyálkás, a szabályostól eltérő kolóniák képződtek.

1. példa

Ágéi előállításához első lépésben, a kővetkezőkben leírt módszer szerint négy oldatot (jelük: A, B, C és D) készítünk 0,85 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldat felhasználásával (a komponensek mennyiségét 1000 ml oldatra számítva adjuk meg).

1. Az Λ jelű oldat előállítása ml Ν,Ν’-tetrametil-etilén-diamint (TMED) oldunk fel 995 ml fiziológiás oldatban.

2. A B jelű oldat előállítása

0,742 g Ν,Ν’-metilén-bisz-akrilsavamidot (MBA) oldunk fel 500 ml fiziológiás oldatban, majd 60 C hőmérsékletre melegítjük, 470 g akrilsavamidot (AA) adunk hozzá és az elegyet a teljes feloldódásig keverjük. A kapott oldatot szűrjük, majd fiziológiás oldattal 1000 ml-re egészítjük ki.

3. A C jelű oldat előállítása

1,78 g ammónium-peroxo-diszulfátot oldunk fel 1000 ml fiziológiás oldatban.

4. A D jelű oldat előállítása

100 g poli(vinil-alkohol)-t oldunk fel 900 ml fiziológiás oldatban.

Az elkészített oldatokból állítjuk össze a reakcióelegyet. Az A, B, C, D jelű oldatokat a következő térfogatarányokat betartva keverjük össze:

A:B:C:D-16:32:52:10

A reakcióelegyben az akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) (PVA) tömegaránya 15:1. A reakcióelegyet egy reaktorba töltjük, ahol lejátszódik a gyökös kopolimerizáció, amelynek eredményeként gél pelyhek képződnek. 60 perc eltelte után a gélt kivesszük a reaktorbői, fiziolóűgiás oldattal 1 órán keresztül öblítjük, majd 3,5-szeres tömegnövekedésig duzzasztjuk.

Az előzőekben leírtak szerint előállított gélből szilárd tápőtalajt készítünk. A pelyheket folyékony tápszubsztrátumba - ebben az esetben húspepton lébe - helyezzük, és 2-3 órán keresztül 56 ’C hőmérsékleten állni hagyjuk. A táptalajt ezután 30 percig 120 ’C hőmérsékletű gőzzel sterilizáljuk, termosztátban szárítjuk, majd 37 C hőmérsékleten teszt-mikroorganizmussal beoltjuk.

Az előállított szilárd táptalaj adhéziós tulajdonsága, rugalmassága, sűrűsége, átlátszósága jó és a mikroorganizmusokkal való beoltáskor az oltókacs nem sérti meg.

Folyékony tápszubsztrátumként húspepton lét, teszt-mikroorganizmusként Staphylococcus aureus-t alkalmazunk. Az inokulátumok 37 ’C hőmérsékletű, 24 órás inkubációja után tipikus, aranyszínű, sima peremű, kerek kolóniák fejlődnek ki. Mikroszkópos vizsgálattal ellenőrizzük a kultúra tipikus jellemzőit.

A szilárd táptalajon nem jelentkezik folyadék izzadmány. A tenyészetet oltókaccsal teljesen le lehet választani. Az összehasonlító kísérletben nem-tipikus, nedves, nyálkás kolóniák képződnek, a pigmentképző képesség megmarad.

2. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, B, C és D jelű oldatokat használjuk. Az oldatokat A:B:C:D-16:32:52:20 térfogatarányban keverjük össze és a polimerizációhoz a reaktorba töltjük. A reakcióelegyben az akrilsavamid és a PVA tömegaránya 15:2,0. Égy óra eltelte után a kapott gél pelyheket az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 5-szörös.

A gélt az 1. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum jelen esetben Hottinger-féle triptikus tápoldat, amely az aminocsoportokban 200 mg nitrogénatomot tartalmaz, a tesztmikroorganizmusp edig Bacillus pyocyaneus. A 37 C hőmérsékletű inkubáció után kerek, lapos, váladékszerű kolóniák fejlődnek ki, tipikus, kékeszöld színű, oldahtó pigment képződésével együtt. Folyadék-kiizadás a szilárd táptalj felületén nem tapasztalható. A tenyészet nem hatol be a táptalajba, oltókaccsal teljesen leválasztható. Az összehasonlító kísérletben lapos, elmosódott, váladékszerű kolóniák fejlődnek, tipikus pigmentáicóval.

3. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, C és D jelű oldatokat használjuk. A B jelű oldatot úgy készítjük, hogy 0,594 g N,N’metilén-bisz-akrilsavamidot oldunk fel 500 ml, 0,85 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban, majd 470 g akrilsavamidot adunk hozzá, és a megadott koncentrációjú fiziológiás oldattal 1000 ml-re egészítjük ki.

Az oldatokat A:B:C:D-16:32:52:3O térfogatarányban keverjük össze, és a kopolimerizációhoz a reaktorban töltjük. A reakcióelegyben az akrilsavamid és a PVA tömegaránya 15:3,0. A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 5-szörös.

A gélt az 1. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum jelen esetben Hottinger-féle triptikus tápoldat, amely az aminocsoportokban 200 mg nitrogénatomot tartalmaz, a tesztmikroorganizmus pedig Escherichia coli 055.

A 37 ‘C hőmérsékletű, 24 órás inkubáció után a tenyészet sima, enyhén domború, fénylő, sima peremű kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai és agglutinációs tulaj3

HU 202259 Β donságok vizsgálata bizonyítja. A táptalaj felületén nem jelentkezik folyadék izzadmány.

Összehasonlításul az E. coli 055 mikroorganizmust olyan szilárd táptalajra oltottuk, amelyet a 3430316 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban leírtak szerint készítettük.

A 37 ’C hőmérsékletű, 24 órás inkubáicó után a tenyészet szabálytalan alakú, lapos kolóniák formájában fejlődött ki. A szilárd táptalaj egyes szelvényein folyadék izzadmányokat tapasztalhatunk.

4. példa

2,4 g poli(vinil-alkohol)-t 250 ml vízben oldunk. Ezt az oldatot hozzáadjuk egy olyan oldathoz, amelynek összetétele: 0,25 g MBA, 0,25 ml TMED és 159 g akrilsavamid 470 ml 0,9 tömeg% nátrium- kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban. Az oldatok elegyét pedig egy olyan oldathoz adjuk, amelynek összetétele: 0,3 g ammónium-peroxo-diszulfát 160 ml megadott koncentrációjú fiziológiás oldatban. Az elkészült reakcióelegyet a polimerizációhoz reaktorba töltjük.

A reakcióeíegyben az AA és a PVA tömegaránya 20:3. Egy óra elteltével a gél-pelyheket kivesszük, fiziológiás oldattal öblítjük és 4-szeres tömegnövekedésig duzzasztjuk.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint tápőszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum Hottinger-féle tápoldat, amely az aminocsoportokban 200 mg nitrogénatomot tartalmaz. A teszt- mikroorganizmus: Salmonella typhimurium. A 37 ’C hőmérsékletű inkubáció után a tenyészet sima felületű és peremű, enyhén domború kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai, cukorbontási és agglutinációs tualjdonságok vizsgálata bizonyítja. Az összehasonlító kísérletben a tipikus kolóniák mellett nem-tipikus, lapos, nyálkás kolóniák is növekednek.

5. példa

0,8 g poli(vinil-alkohol)-t 250 ml vízben oldunk. Ezt az oldatot hozzáöntjük egy olyan oldathoz, amelynek összetétele: 0,25 g MBA, 0,25 ml TMED és 159 g akrilsavamid 470 ml 0,8 tömeg% nátriumkloridot tartalmazó fiziológiás oldatban. Az oldatok elegyét pedig egy olyan odathoz adjuk, amelynek összetétele: 0,35 g ammónium-peroxo-diszulfát 160 ml fiziológiás oldatban. Az elkészült reakcióelegyet a polimerizációhoz reaktorba töltjük.

A reakcióeíegyben az akrilsavamid és a poli-(vinil-alkohol) tömegaránya 20:1,0. Egy óra elteltével a gél-pelyheket kivesszük, fiziológiás oldattal öblítjük és 4,5-szeres tömegnövekedésig duzzasztjuk.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum Hottinger-féle tápoldat, amely az aminocsoportokban 200 mg nitrogénatomot és 2% glükózt tartalmaz. A tesztmikroorganizmus: Streptococcus pyogenes, amely tipikus kolóniák formájában fejlődik ki. Az összehasonlító kísérletben szintén tipikus kolóniák fejlődnek, folyadék-izzadmányos területeken azonban a kolóniák nedvesek, nyálkásak.

6. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, C és D jelű oldatokat használjuk.

A B jelű oldatot úgy készítjük, hogy 4,125 g N,N’metilén-bisz-akrilsavamidot oldunk fel 500 ml, 0,9 gömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban, majd 470 g akrilsavamidot adunk hozzá, és a megadott koncentrációjú fiziológiás oldattal 1000 ml-re egészítjük ki. Az oldatokat A:B:C:D=12:32:52:15 térfogataranyban keverjük össze, és a reaktorban végrehajtjuk a kopoliomerizációt. A reakcióeíegyben az akrilsavamid és az Ν,Ν’-metilén-bisz- akrilsavamid tömegaránya 15:0,132 és az akrilsavamid és a PVA tömegaránya 15:1,5.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 3,5-szeres, majd az 1. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum: húspepton lé. A tesztmikroorganizmus: Shigella Flexneri. A 37 ’C hőmérsékletű termosztátban 24 órán keresztül tartó inkubáció után a tenyészet fénylő, sima peremű, enyhén domború kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai, cukorbontási és agglutinációs tulajdonságok vizsgálata bizonyítja. A szilárd táptalaj felületén nem jelentkezik folyadék izzadmány. Az összehasonlító kísérletben a szabályos kolóniák mellett szabálytalan, szétfolyó peremű kolóniák képződnek.

7. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, C és D jelű oldatokat használjuk. A B jelű oldatot úgy készítjük, hogy 0,594 g N-N’metilén-bisz-akrilsavamidot oldunk fel 500 ml 0,85 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban, majd 25 g akrilsavamidot adunk hozzá és a megadott koncentrációjú fiziológiás oldattal 1000 mire egészítjük ki. Az oldatokat A:B:C:D-16:32:52:30 térfogatarányban keverjük össze és a reaktorban végrehajtjuk a kopolimerizációt. A reakcióeíegyben az akrilsavamid és az Ν,Ν’-metilén-bisz-akrilsavamid tömegaránya 20:0,019 és az akrilsavamid és a PVA tömegaránya 20:3,0.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 4,6-szeres, majd az 1. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum: Hottinger-féle tápoldat, amely az aminocsoportokban 300 mg nitrogénatomot tartalmaz. A teszt-mikroorganizmus: Proteus vulgáris kultúra. A 37 ’C hőmérsékletű termosztátban 24 órán keresztül tartó inkubáció után a tenyészet közepesen fénylő, enyhén domború, szabálytalan alakú kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai vizsgálat bizonyítja. A szilárd táptalaj felületén nem jelentkezik folyadék izzadmány. Az összehasonlító kísérletben nagy, lapos, nyálkás, szabálytalan formájú kolóniák képződnek.

8. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, C és D jelű oldatokat használjuk. A B jelű oldatot úgy készítjük, hogy 4,135 g Ν,Ν’metilén-bisz-akrilsavamidot oldunk fel 500 ml, 0,8 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban, majd 25 g akrilsavamidot adunk hozzá, és a megadott koncentrációjú fiziológiás oldattal 1000 ml- re egészítjük ki. Az oldatokat A:B:C:D-16:32:52:10 térfogatarányban keverjük össze, és a reaktorban végre-41

HU 202259 Β hajtjuk a kopolimerizációt. A reakcióelegyben az akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) tömegaránya 20:1,0.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 4,0-szeres, majd az I. példában leírtak szerint tápszubsztrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum: húspepton lé. A tesztmikroorganizmus: Escherichia coli Olll. Az inokulátumok 37 ’C hőmérsékletű termosztátban történő inkubációja után a tenyészet fénylő, enyhén domború, köralakú, sima peremű kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai, cukorbontási és agglutinációs tulajdonságok vizsgálata bizonyítja. A szilárd táptalaj felületén nem jelentkezik folyadék izzadmány. Az összehasonlító kísérletekben lapos, szabálytalan formájú, matt felületű kolóniák képződnek.

9. példa

A reakcióelegy előállításához az 1. példában leírtak szerint elkészített A, C és D jelű oldatokat használjuk. A B jelű oldatot úgy készítjük, hogy 1,78 g N,N’-metilén-bisz-akrilsavamidot oldunk fel 500 ml, 0,85 gömeg% nátrium-kloridot tartalmazó fiziológiás oldatban, majd 625 g akrilsavamidot adunk hozzá, és a megadott koncentrációjú fiziológiás oldattal 1000 ml-re egészítjük ki. Az oldatokat A:B:C:D-16:32:53:25 térfogatarányban keverjük össze, és a reaktorban végrehajtjuk a kopolimerizációt. A reakcióelegyben az akrilsavamid és az Ν,Ν’-metilén-bisz-akrilsavamid tömegaránya 20:0,057 és az akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) tömegaránya 20:2,5.

A kapott gélt az 1. példában leírtak szerint kezeljük, de a duzzasztásnál a tömegnövekedés 4,3-szeres, majd az 1. példában leírtak szerint tápszubtrátummal impregnáljuk. A szubsztrátum: Difco-féle húsleves tápoldat. A teszt-mikroorganizmus: Bac. cereus kultúra. A termosztátban 24 órán keresztül tartó inkubáció után a tenyészet tipikus, kerekded, lapos, érdes felületű kolóniák formájában fejlődik ki. A tenyészet tipikus tulajdonságait a morfológiai vizsgálat bizonyítja. A szilárd táptalaj felületén nem jelentkezik folyadék izzadmány. Az összehasonlító kísérletben a folyadékizzadmányos területeken nedves, nyálkás kolóniák képződnek.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj előállítására, amelynek során fiziológiás oldatban, gyökös kopolimerizációval (1520):(0,019-0,132) tömegarány-határok között akrilsavamidot és N,N’-metilén-bisz-akrilsavamidot reagáltatunk poliakrilsavamid gél képződéséig, ezt a gélt öblíjtük, fiziológiás oldatban duzzasztjuk és tápoldattal impregnáljuk, azzal jellemezve, hogy a polimerizációt poli(vinil-alkohol) jelenlétében hajtjuk végre, és a reakciónál az akrilsavamid és a poli(vinil-alkohol) kiindulási tömegarányát (1520):(1,0-3,0) határok közé állítjuk be.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a poli(vinil-alkohol)-t vizes oldat formájában alkalmazzuk.