HU200941B - Process for producing pharmaceutical compositions comprising n-carboxyalkyldipeptide derivatives as active ingredient and suitable for treating coronary diseases and diseases of cerabral vascular system - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás szívkoszorúér és agyi érrendszeri bántalmak kezelésére alkalmas, hatóanyagként N-karboxi-alkil-dipeptid-származékokat tartalmazó, új gyógyszerkészítmények előállítására.

Számos angiotenzin átalakító enzim inhibitor ACE-inhibitor] ismert évek óta mint vérnyomáscsökkentő szer, amelyek hatása a renin-angiotenzin rendszer blokádján alapszik.

Kiváltképpen behatóan vizsgálták a D-2-metil3-merkapto-propanoil-L-prolint, amely a captopril kereskedelmi néven, valamint az I-H-[(S)-l-etoxikarbonil-3-fenil-propil]-S-alanin-S-prolint, amely az enalapril néven ismeretes.

Néhány éve azt találtuk, hogy főképpen a captopril további hatásokkal is rendelkezik. így ez a vegyűlet hatásosnak mutatkozik reumatoid ízületi gyulladás, Raynaud-szindrómák, depressziók, szívelégtelenség és fájdalmak, például migrén kezelésében.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a nyilvánosságra hozott 116 842 számú európai szabadalmi bejelentés szerinti vegyületek, amelyek az angiotenzin átalakító enzimet gátolják és amelyek szerkezete a captoprilétől és az enalaprilétől alapvetően eltér, erős szívvédő és agyvédő hatást fejtenek ki.

A találmány tárgya eljárás hatóanyagként a nyilvánosságra hozott 116 842 számú európai szabadalmi bejelentés szerint (I) általános képletű vegyületet - a képletben a csillaggal jelölt szénatomok L-konfigurációjúak,

R* fenil-(l-4 szénatomos)-alkilcsoport,

R² hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport és az

A gyűrű a piridilcsoporttal együtt 4,5,6,7-tetrahidrotieno[2,3-c]piridil-, 4,5,6,7-tetrahidrotieno[3,2-c]piridil- vagy 4,5,6,7-tetrahidro-lH-imidazo[4,5-c]piridil-csoportot alkot vagy győgyszerészetileg elfogadható savaddiciós sóját tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, oly módon, hogy az ismert eljárással előállított hatóanyagot szívkoszorúér és/vagy agyi érrendszeri bántalmak kezelésére alkalmas gyógyszerkészítménnyé feldolgozzuk.

Az „ismert eljárással előállított kifejezés a jelen találmány elsőbbségi napja előtt nyilvánosságra került eljárásokat jelenti.

A szívvédő hatás alatt oxigénhiány hatására jelentkező szívkárosodás elhárítását értjük. Az oxigénhiány nem kielégítő vérellátás hatására angina pectoris rohamoknál és szívizom elhalásnál jelentkezik. A korlátozott vérellátás időtartamától és kiterjedésétől függően a szívizom sejtekben működési, metabolitikus és morfológiai változások következnek be.

Az oxigénhiány összetett eredetű következményei alapvetően két, lényegesen eltérő módszerrel befolyásolható:

1) A szív- és keringési rendszer különböző paramétereinek olyan módosítása, hogy a szívnek kevesebb oxigénre van szüksége.

2) A szívizom sejtjeinek befolyásolása oly módon, hogy az oxigénhiányos időszakot jobban átvészeljék.

Az első módszer szerint a szív- és a keringési rendszer az angina pectoris ismert gyógyszereivel módosítható. A szakirodalomból ismeretes, hogy az ACE-inhibitorok az angiotenzin Π-nek a keringési rendszerre kifejtett hatását antagonizálják, és a szivet a vérnyomás csökkentésével és az erek tágításával tehermentesítik [Érti és munkatársai: Europ. J. Clon. Invest., 15,375 (1985)].

A szívvédés második lehetőségét - az iszkémiatolarencia növelése - csak az utóbbi időben gyako10 rolják. Az (I) általános képletű vegyületek a radiokalcium-vizsgálatban jelentős hatást mutatnak. Az ebben a vizsgálatban kifejtett hatás nem zárja ki a AEC-gátlást. A vegyületek azonban a vizsgálat szerint felülmúlják a captopril és enalapril összehasonló lító vegyületeket. Izolált patkány aortán végzett vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az (I) általános képletű vegyületek noradrenalin beadásának hatására a sejtközi kalciumszint fokozódását csökkentik, hasonlóképpen a sejtmembránnak káliummal való depolarizálása után a kalcium áramlását is. Ez a hatás azonban független a ARC-gátlástól. A prosztaciklin-anyagcsere befolyásolásának - mint a captopril esetében - sincs itt szerepe.

Valószínűsíthető, hogy az (I) általános képletű vegyületek hatásspektruma a captopriltól és enalapriltól határozottan különbözik

Szívvédő hatás

Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általá30 nos képletű vegyületek és savaddiciós sóik jelentékeny szívvédő hatást mutatnak, amit az alábbiak szerint határoztunk meg.

1. Ismert módon a miokardiális Ca²⁺-tartalom a mértéke a hipoxiás, illetve a toxikus pirokatechin35 amin-dózisokkal előidézett szívkárosodásnak [Higgins és munkatársai: Mól. Cell. Cardio. 10,427-438 (1984); Nakanishi és munkatársai: Am. J. Physiol. 242,437-449 (1982): Felckensteín A.: Vortráge dér Erlanger Physiol. Taging 1970. Edit Keidel, Sprin40 ger Verlag, Berlin; Heidelberg; New-York, 1971]. Megfordítva a hipoxiás vagy izoprenalinnal előidézett miokardiális kalciumfelvétel gátlása a mértéke a kalciumantagonisták [Fleckenstein, lásd fent], kalmodulin-inhibitorok [Higgins, lásd fent] és más gyógyszerek, például β-adrenolitikumok [Arndts: Arzneimittelforschung, 25,1279-1284 (1975)] szívvédő hatásának. A szívvédő hatást nem altatott patkányokon határoztuk meg, orális hatóanyagbeadás után, az Arndts (lásd fent) által ismertetett eljárással, és a kísérleti vegyületek hatóerejét mint H50-értéket adjuk meg. Ez az érték annak a dózisnak felel meg, amely a 30 mg/kg s.c. beadott izoprenalinnat előidézett miokardiális radiokalciumfelvételt 50%-ban gátolja. Ebben a kísérletben az alkalmazott vegyületek hatásosabbaknak mutatkoztak, mint a captopril és enalapril kereskedelmi termékek. A kísérletek eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti.

Táblázat

Vegyűlet H50 (mg/kg)

A 0,63

D 1,32

-2HU 200941 Β

Ε 1,10 captopril 1,52 enalapril 1,59

Az A, D és E vegyületek a következők:

A N-[N-(l-L-etoxi-karbonil-3-fenil-propil)-Lalanil]-4,5,6,7-tetrahidrotieno[2,3-c]piridin-7-L-k arbonsav,

D N-[N-(l-L-karboxi-3-fenil-propil)-L-alanil]4.5.6.7- tetrahidro-lH-imidazo[4,5-c]piridin-6-Lkarbonsav,

E N-[N-(l-L-karboxi-3-fenil-propi!)-L-alanil]4.5.6.7- tetrahidrotieno[3,2-c]piridin-6-L-karbons av.

Isémiás Langendorff-szíveken végzett in vitro vagy ex vivő kísérletekben az anyagok, például a fenti A vegyület reperfúzió után a szabályos összehúzódások újbóli fellépésének idejét megrövidítik. Ebből következik a vegyületek védőhatása hipoxia és isémia esetében bekövetkező szívkárosodásokra. Ezekben a kísérletekben a captopril és az enalapril lényegesen gyengébben hatnak.

2. Egy másik kísérletben a vegyületeknek a Ca -áramlásra gyakorolt hatását és mechanizmusát határoztuk meg:

a Ca2+-kiáramlás vizsgálatát C. van Breemen, P. Aarsonson, R.Loutzenheiser és K. Meisheri [Chest 78, 157S-165S (1980)] és R.Casteels és

S.G.Droogman [J.Physiol. 377.263-279 (1981)] eljárása szerint végeztük. A Ca -kiáramlással egy receptorstimulációra bekövetkező sejten belüli Ca -felszabadulást mértük. Ezzel az eljárással a receptor által közvetített hatás mértéke kvantitative meghatározható. ,

Nyulak aortáján végzett Ca⁺-kiáramlási kísérletek azt mutatták, hogy az (I) általános képletű vegyületek a káliumionok és noradrenalin által stimuált Ca²⁺-kiáramlást gátolják.

A fenti A vegyülettel (N-[N-(l-L-ctoxi-karboniI3-fenil-propil)-L-alanil]-4,5,6,7-tetrahidrotieno[2 ,3-c]piridm-7-L-karbonsav) végzett kísérletek a következő eredményeket adták:

a ÍO'⁵ mól/liter noradrenalinnal stimuált Ca²⁺kiáramlást az A vegyület 10 \ 10'⁵ és 10^-4 mól/liter koncentrációkban 25, 24 és 30%-kal gátolja. Ez alapjában véve csak részleges gátlásra utal. A K ⁺ depolarizációval előidézett Ca⁺-beáramlást az A vegyület 10'⁵ mól/liter koncentrációban 38%-kal gátolja.

Az angiotenzin I átalakító enzimre gyakorolt befolyás ebben a kísérletben nem játszik szerepet.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek a vegyületeknek a szívvédő hatása még szimpatikusgátlással is interpretálható.

A noradrenalin-stimuláció részleges korlátozása a szimpatikus aktivitás döntő modulálást reprezentálja. A depolarizációval előidézett Ca-beáramlás gátlása is sejtvédő hatású a szíven.

Agyvédő hatás

Fentieken kívül a vegyületek jelentékeny ZNShatást is kifejtenek. Utalások mutatkoztak agyvédő tulajdonságokra és a mnestikus (emlékezési) funkciókra gyakorolt előnyös hatásokra is, amelyek a következőképpen határozhatók meg:

1. Hipoxia-tolarencia, vagyis az állatok túlélési képességének a vizsgálata zárt kamrákban.

Eljárás: plexiüvegből készített, átlátszó, fedéllel zárható, 28 x 40 x 20 cm-es, 22,4 liter összes térfogatú kamrát két részre osztunk és mindkettőbe 10 hím vagy 10 nőstény egeret (ChbLNMRI, 20-25 g testsúlyúak) helyezünk. A kamrát 96,5% nitrogént és 3,5% oxigént tartalmazó gázkeverékkel átáramoltatjuk, az áramlási térfogat 12 liter/perc.

A két csoport egyike kísérleti anyagot kap, a másik oldószert (0,5%-os tilóz), amit a kísérlet elvégzése előtt 24 órával, 16 órával és 30 perccel orálisan adunk be. A kamra átáramoltatásának megkezdése után kb. 6-7 perccel elpusztulnak az első állatok. A kísérletet akkor fejezzük be, amikor a kontrollcsoportban már csak 2-3 állat ad életjelt. Anélkül, hogy az állatokhoz nyúlnánk 15 percig várunk, majd az életben maradt állatok számát a kamra mindkét felében végérvényesen megállapítjuk. A két csoport túlélő állataiban mutatkozó különbség statisztikus szignifikanciája az „Exakt Test von Rscher für 2x2 Feldertafeln eljárással állapítható meg. Az (I) általános képletű vegyületek a túlélő állatok számát statisztikusan szignifikánsan növelik.

2. Szkopolamin-teszt

Eljárás: a kolinerg-muszkarin antagonista szkopolamin embereknél és állatoknál átmeneti zavart idézető a rövid időre vonatkozó emlékezőképesség és a hosszú időre vonatkozó emlékezőképesség tartamainak átmenetében. Az egészséges kísérleti személyeknél szkopolaminnal klinikailag is kiváltható emlékezési zavarok kifejezési formájukban a szervi agyi szindrómában szenvedő betegek pszichopatológiai elváltozásaihoz hasonlóak [Draschman és Leawitt, 1974], A szkopolamin-tesztet 10 darab hím, nem koplaltatok, naiv egérből (ChbI:NMRU, 35 g testsúlyúak) álló csoportokon vizsgáltuk passzív elkerülést reakció segítségével. A kísérleti berendezés egy ún. „Skinner Box (30x26.29 cm), amely elektrifikálható rácsos padlóval és az egyik oldalfalán műanyag-dobogóval (5x5 cm) van felszerelve. Az állatokat egyenként helyezzük a kamrába, harminc másodperc tájékozódási idő után kb. 0,8 mA erősségű rövid, megszakított áramütéseket gyakorolunk a kamra rácsos padlójára, amíg az állat megtanulja, hogy a műanyag-dobogó felkeresése és az azon való tartózkodás az áramütés ellen biztonságot nyújt. Azokat az állatokat, amelyek ezt 120 mp alatt nem tanulják meg, tovább nem használjuk. A többi egeret közvetlenül a passzív elkerülést reakció elsajátítása után három csoportba osztjuk (10 egér csoportonként). Az egyik csoport 0,6 mg/kg s.c. szkopolamin-hidrogénbromidot és orálisan oldószert (0,5%-os tilóz) kap; a másik csoport szkopolamin-hidrogénbromidot, valamint a vizsgálandó anyagot per os, 0,5%-os tilózban; és a harmadik csoport csupán 0,5%-os tilózt per os. Ezeknek az anyagoknak a beadása után 1 órával minden állatot egyenként a dobogóra helyezünk, hogy megvizsgáljuk emlékszik-e a megtanult elkerülést reakcióra. A kritérium annak megállapítása, hogy az egér legalább 60 másodpercig a dobogón marad (igenlő válasz) vagy nem (nemleges válasz).

-3HU 200941 Β

Az állatoknak körülbelül 75%-a, amelyeket kizárólag 0,5%-os tilózzal kezeltünk a végsó vizsgálatnál több mint 60 másodpercig a dobogón marad; ez olyan eredmény, amely a megtanult tapasztalatra való jó emlékezőképesség kifejezéseként értelmezhető. Szkopolamin és tilóz beadása után az állatoknak átlagosan körülbelül 25%-a marad a dobogón: ez a szkopolamin beadását követően az emlékezőképesség jelentékeny csökkenését mutatja. Az (I) általános képletű vegyületek a szkopolamin hatását statisztikusan szignifikánsan antagonizálják. így például a fenti vegyület, az N-[N-(l-L-etoxi-kabonil-3-fenil-propil)-L-alanil]-4,5,6,7-tetrahidrotien o2,3-c]piridin-7-L-karbonsav 0,1 mg/kg p.o. feletti dózisban (elsősorban 0,5 mg/kg p.o. feletti dózisban) hatásos. Ezzel ellentétben a captopril 10 és 30 mg/kg p.o. dózisokban és az enalapril 5 mg/kg p.o. dózisban hatástalan.

A fenti vegyületek az új javallatokra alkalmazhatók magukban vagy más találmány szerinti hatóanyagokkal kombinálva, adott esetben más, farmakológiásan aktív hatóanyagokkal, például magas vérnyomás elleni anyagokkal kombinálva. A beadás történhetik parenterálisan vagy előnyösen orálisan. Kiváltképpen megfelelő alkalmazási formák például a tabletták, kapszulák, porok, stb. A vegyületek hatásos dózisa orális beadásnál 5-100 mg, előnyösen 10-50 mg/nap.

Terápiás felhasználásra az új vegyületeket a szokásos gyógyszerészeti töltő- vagy hordozóanyagokkal, kötőanyagokkal, a szétesét elősegítő, síkositó, sűrítő vagy hígító szerekkel keverjük.

Gyógyszerészeti készítményformákként számításba vehetők például a tabletták, kapszulák, kúpok, oldatok, kanalas orvosságok, meulziók vagy diszpergálható porok, emellett ezekhez kívánt esetben további ismert hatóanyagokat, például szaluretikumokat, diuretikumokat és/vagy hipertónia elleni szereket adhatunk.

A fenti vegyületek a nyilvánosságra hozott 116 842 számú európai szabadalmi bejelentésben leírt eljárásokkal állíthatók elő.

Példák gyógyszerkészítményekre Drazsék drazsémag tartalma:

hatóanyag	10,0 mg
tejcukor	60,0 mg
kukoricakeményitő	35,0 mg
zselatin	3,0 mg
magnézium-sztearát	2,0 mg
Előállítási eljárás:	110,0 mg

A hatóanyagot elkeverjük a tejcukorral és a kukoricakeményítővel, és ezt a keveréket 10%-os vizes zselatinoldattal 1 mm lyukbőségű szitán granuláljuk, 40 ’C-on megszárítjuk és mégegyszer megszitáljuk. Az így kapott granulátumot elkeverjük a magnézium-sztearáttal és a keveréket préseljük. Az így készített magokat a szokásos módon bevonattal látjuk el, amit cukor, titán-dioxid, talkum és gumiarábikum vizes szuszpenziója segítségével viszünk fel. A kész drazsékat mégviasszal polírozzuk.

Tabletták

Összetétel:

hatóanyag	10,0 mg
tejcukor	70,0 mg
kukoricakeményítő	50,0 mg
oldható keményítő	7,0 mg
magnézium-sztearát	3,0 mg 140,0 mg

Előállítás:

A hatóanyagot és a magnézium-sztearátot az oldható keményítő vizes oldatával granuláljuk, a granulátumot megszárítjuk és a tejcukorral és a kukoricakeményítővel alaposan elkeveijük. A keverékből azután 230 mg súlyú tablettákat préselünk, amelyek 100 mg hatóanyagot tartalmaznak.

Injekcióoldatok

Összetétel:

hatóanyag 5,0 mg etanolamin 60,0 mg nátrium-klorid 20,0 mg desztillált víz 2 ml-re

Előállítási eljárás:

A hatóanyagot és a segédanyagokat elegendő mennyiségű desztillált vízben feloldjuk, és az oldatot szükséges mennyiségű vízzel a kívánt koncentrációra beállítjuk. Az oldatot megszűrjük és aszeptikus körülmények között 2 ml-es ampullákba töltjük. Az ampullákat sterilizáljuk és lezárjuk. Minden egyes ampulla 5 mg hatóanyagot tartalmaz.

Kapszulák

Összetétel:

hatóanyag 10,0 mg tejcukor 250,0 mg kukoricakeményítő 40,0 mg talkum 10,0 mg

310 mg

Előállítási eljárás:

A hatóanyagot, a tejcukrot és a kukoricakeményítőt előbb mixerben, majd őrlőberendezésben összekeverjük. A keveréket mégegyszer a mixerbe tesszük, a talkummal alaposan elkeverjük és gépi úton kemény zselatinkapszulákba töltjük.

Kúpok

Összetétel:

hatóanyag	0,1 g
kakaóvaj (op.36-37 ’C)	1,6 g
karnaubaviasz	0,1 g 1,8 g

Előállítási eljárás:

A kakaóvajat és a karnaubaviaszt megolvasztjuk, alaposan elkeverjük és 45 ’C-ra lehűtjük. Ebbe a masszába keverjük a finoman elporított hatóanyagot. Ezután a keveréket kissé előhűtött, megfelelő

-4HU 200941 Β nagyságú kúpformákba öntjük és hagyjuk lehűlni. A példákban hatóanyagokként a fentiekben definiált vegyületeket, előnyösen az A, D vagy E vegyületet használjuk.

Claims (4)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. igénypont szerinti.

1. Eljárás hatóanyagként (I) általános képletű vegyületet vagy gyögyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóját - a képletben a csillaggal jelölt szénatomok L-konfigurációjúak,

R¹ fenil-(l—4 szénatomos)-alkilcsoport,

R² hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport és az

A gyűrű a piridilcsoporttal együtt 4,5,6,7-tetrahidrotieno[2,3-c]piridil-, 4,5,6,7-tetrahidrotieno[3,2-c]piridil- vagy 4,5,6,7-tetrahidro-lH-imidazo[4,5-c]piridil-csoportot alkot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az ismert eljárással előállított hatóanyagot a szokásos gyógyszerészeti segédanyagokkal összekeverve szívkoszorúér és agyi érrendszeri bántalmak kezelésére alkalmas gyógyszerkészítménnyé feldolgozzuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet alkalmazunk, amelynek képletében R¹ fenil-etilcsoport, R² és A az 1. igénypont szerinti.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet alkalmazunk, amelynek képletében R² hidrogénatom vagy etilcsoport, R¹ és A az

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[N-(l-L-etori-karbonil3-fenil-propil)-L-alaniI]-4,5,6,7-tetrahidrotieno[3 ,2-c]piridin-6-L-karbonsavat vagy

N-[N-(l-L-karboxi-3-fenil-propil)-l-aIanil]-4,5 ,6,7-tetrahidro-lH-imidazo[4,5-c]piridÍn-6-L-kar bonsavat alkalmazunk.