HU200076B - Csökkentett mennyiségű felületaktív anyagot tartalmazó, nagy stabilitású, vizes peszticid szuszpenziók - Google Patents

Abstract

A peszticid szuszpenziók 10-60 tömeg% peszticid hatóanyagot, 35-80 tömeg% vizet, 3-20 tömeg% adalékanyagot, 0,50-10 tömeg% anionos és/vagy nemionos felületaktív anyagot és a diszperziós közeg (0,1-1,0)-108 cnr1 Debye- -Hückel paraméter értékének megfelelő menynyiségű koacerváltató elektrolitképző segédanyagot, nevezetesen vízoldható alkálifémsót, vagy alkóliföldfémsót vagy ammöniumsót, előnyösen alkálifémhidrogén-foszfátot vagy ammóniumhidrogén-foszfátot tartalmaznak.

Description

A találmány tárgya csökkentett mennyiségű felületaktív anyagot tartalmazó, nagy stabilitású, vizes peszticid szuszpenziók. A szuszpenziók 10-60 tömegX peszticid hatóanyagot, 35-80 tömegX vizet, 3-20 tömegX adalékanyagot, 0,5-10 tömegX anionos és/vagy nemionos felületaktív anyagot, adott esetben színező anyagot, továbbá a diszperziós közeg (0,1-1)-10⁸ cm^-1 Debye-Hückel paraméterének megfelelő mennyiségű koacerváltató elektrolitképző segédanyagot, nevezetesen alkálifémsót vagy alkáliföldfémsót vagy ammóniumsót tartalmaznak. A szuszpenzió előállítási eljárásának lényege, hogy a megfelelő mennyiségű alkálifémsót vagy alkáliföldfémsót vagy ammóniumsót a szuszpenzió nedves őrlése előtt vagy után adagoljuk a kompozícióhoz. A só optimális mennyiségét analitikai méréssel kombinált stabilitás vizsgálattal határozzuk meg. Az új eljárást a peszticidek formálási kísérleteinél alkalmazzuk elsősorban, de alkalmazható a már üzemszerűen gyártott, vizes szuszpenzió formájú készítmények összetételének optimalizáláséra is.

Közismert tény, hogy a vizes peszticid szuszpenziók formálási kísérleteinél és üzemi gyártásánál a szakemberek az ioncserélt vagy desztillált víz diszperziós közeg alkalmazását tartják szükségesnek (DE 2914887, EP 0010972, EP 0056739...). A reológiai tulajdonságok javítására és ezáltal a kompozíció tárolási stabilitásának növelésére különféle adalékanyagok használatosak. Ilyenek lehetnek pl. az amorf szilicium-dioxid (GB 1 421 092), a jól duzzadó bentonit, vagy más gélképzö agyagásványok (DE 2 914 887, EP 0 028 052, EP 0 010 972, EP 003 291, EP 0 056 739), a szerves anyagok közül pedig a vízben oldódó vagy duzzadó, gélképzésre hajlamos makromolekulás anyagok (GB 1 421 092, GB 2 115 284, EP 00 677 479, EP 0 072 727, DE 3 210 869). Ezek az adalékok viszonylag kis mennyiségben képezik a kompozíció részét, hatásukat oly módon fejtik ki, hogy a tixotróp viszkoelasztikus tulajdonság kialakítása folytán a diszperziós közeget nem-newtoni folyadékká változtatják.

A stabil, jól tárolható, vizes peszticid szuszpenziók előállításának ez idő szerint tudományos elvi alapjait az ún. DLVO (DERJAGUIN, LANDAU, VERWEY, OVERBEEK), illetve HVO (HESSELINK, VRIJ, OVERBEEK) elméletek képezik. Ezek szerint a diszpergált részecskék felületén olyan adszorpciós réteget kell kialakítani, amely a megfelelő nagyságú taszító- és vonzópotenciálok eredőjeként létrehozott ón. szekunder potenciál minimumban biztosíthatja a részecskék egyensúlyi állapotát, ill. a szuszpenzió stabilitását.

A DLVO elmélet alapösszefüggései - az tudniillik, hogy az elektrolitsó koncentrációjának csökkentése a részecskék közötti taszító potenciál növekedését eredményezi sugallták a kutatóknak azt, hogy diszperziós közegként ionmentes vizet használjanak, hiszen a cél a stabilabb szuszpenzió kialakítása érdekében a mindnagyobb taszítópotenciál elérése volt. Nem számoltak azonban azzal a hátrányos ténnyel, hogy a taszitó-potenciál jelentős mértékű megnövelése akadályozhatja a szekunder potenciál minimum kialakulását és így nem jöhet létre a stabil szuszpenzió.

A vizes peszticid szuszpenzió előállítását célzó formáló kutató munka hosszú időn át a meglehetősen nagy számú modellkísérletre alapozódott. A kutatók a kompozíció összetevőinek minőségi és mennyiségi változtatásával próbáltak eljutni az .optimális készítmény összetételéhez, amely a valóságos tudományos alapösszefüggések ismerete hiányában szerencsés esetben csak jó közelítésnek volt nevezhető.

Az elméleti összefüggéseket feltáró formáló kutató munkánk során vizsgáltuk a diszperziós közeg, a víz aktivitásának különféle sók hatására bekövetkező változását, és ezzel összefüggésben a peszticid szuszpenziók stabilizálásához szükséges tenzid minőségét, mennyiségét és arányát. Ahhoz, hogy a mért adatokat a szubjektív megítéléstől mentesen értékelhessük, a szuszpenzió stabilitásának (E%) meghatározására egyszerű, jól használható módszert dolgoztunk ki.

Meglepő volt számunkra, az a tapasztalat, hogy a víznek a sók hatására bekövetkező aktivitás csökkenése a szuszpendált részecskék felületén megnövekedett tenzidadszorpciót eredményezett. Az eddigi elképzelés ugyanis az volt, hogy a részecske felületén nagyobb adszorbeált tenzid mennyiséget csak az oldat nagyobb tenzid koncentrációjával lehet elérni.

Megállapítottuk és bizonyítottuk, hogy a diszperziós közeg nagy tenzid koncentrációja csak a tenzid koacerválásához szükséges, és ez - vizsgálataink szerint - vízoldható sókkal is megoldható. Vizsgálati eredményeinkből többek között levontuk azt a következtetést, hogy peszticid szuszpenziók előállításakor nem kell feltétlenül törekedni az ionmentes víznek, mint diszperziós közegnek a felhasználására, továbbá, hogy a peszticid kompozíció tenzid tartalma lényegesen csökkenthető különféle sók alkalmazása esetén.

Vizsgálatainkat kiterjesztettük a peszticidek, a tenzidek és a vízoldható sók, mint koacerválható elektrolitképzó segédanyagok széles körére.

A tapasztalatokat összegezve eljárást dolgoztunk ki csökkentett mennyiségű tenzidet tartalmazó, nagy stabilitású vizes peszticid szuszpenziók előállítására, és az eljárás alkalmazásával új peszticid kompozíciókat hoztunk létre. Tapasztalataink szerint - függetlenül a peszticid és a kompozíciót alkotó egyéb anyagok minőségétől - az ionmentes vízzel készült kompozícióhoz képest a sótartalmú diszperziós közegű készítmény, ugyanazon stabilitásának eléréséhez minden esetben elegendő volt lényegesen kevesebb ten-23

HU 200076 Β zidmennyiség is. A sók közül alkalmasnak bizonyultak a koacerváláshoz a vizoldható alkálifémsók, az alkáliföldfémsók, az ammóniumsók, előnyösen a hidrogénfoszfátok. A megfelelő szuszpenzió stabilitást eredményező só- 5 tartalom a diszperziós közeg a (0,1-1)-10⁸ cm'¹ Debye-Hückel paraméter (%) intervallumába esik.

X az alábbi képlettel számolható:

10

4-fl-e² Σ. n-z £k'T

A képletben: 15

X = Debye-Hückel paraméter (cm^-1 vm⁴)

1/X = karakterisztikus távolság (az ionok egymástól mért átlagos távolságára jellemző érték oldatban)

Π = Ludolf-féle szám 20 e = az elektron töltése (1,602-10^-19 A-s) n = az ionok száma a térfogategységben z = az ionok töltésszáma

Q = permittivitás vvákuumdielektromos állandó (8,854-10^-12 A-s . ) 25 v-m k = Boltzmann állandó (1,3805-10^-23 Joule K^-1)

T = abszolút hőmérséklet (K°) 30

Az eljárás elvének alapja tehát az a felismerés, hogy a sók - előnyösen a már említett vizoldható hidrogénfoszfátok - csökkentik a tenzidek kritikus micella képződési koncentrációját, így a sófelhasználás esetén 35 a tenzid kisebb töménységénél is kialakul a diezpergált részecske felületén a telített adszorpciós réteg. A só felhasználása esetén, az ún. kritikus sókoncentrációnál a tenzid koacerválódik, új fázist alkot, és erre az ál- 40 lapotra jellemző, hogy a koacerválódott tenzid asszociátumok között gyenge vonzás lép fel, amely a szuszpenzió folyékony struktúráját rögziti. A koacervátumképződés a tenzidelegy megzavarodását idézi elő. Reológiai 45 vizsgálatokkal kimutatható, hogy a folyékony koacervátum a zavarosodás bekövetkezte előtt már elasztikus tulajdonságú.

A találmány szerinti készítmények 10-60 tömeg% ismert peszticid, előnyösen herbicid, 50 inszekticid és fungicid hatóanyagot tartalmazzák. Ilyen hatóanyagok lehetnek pl. a 2-klór-4-etilamino~6-izopropilamino-sz-triazin (ATRAZIN), vagy az N,N-dimetil-N’-[4-(l-metil-etiD-fenilj-karbamid (IZOPROTUON) vagy 55 az S,S-(2-(dimetilamino)-trimetilén]-bisbenzoltio-szulfonát (BENSULTAP) vagy az l—(3—tri— fluormetil-fenil)-3,3-dimetilkarbamid (FLUOMETURON) 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (LINDÁN), vagy a dimetil-[l,2-fenilén-bis(imi- θο nokarbonotioiDJ-biskarbamát (TIOFANAT-METIL) vagy az elemi kén. A készítmények tartalmaznak még 35-80 tómegX vizet, 3-20 tömegX adalékanyagot. Az adalékanyagot a peszticid formálásnál alkalmazott, ismer 35 anyagok, mint pl. a szilikonolaj emulzió (SILICON SRE) vagy zsirsavamid és zsírsav keverék (DEFOAMER L051) habzásgátló, etilénglikol és/vagy propilénglikol fagyásgátló, poliszacharid (RHODOPOL B23) viszkozitásszabályozó, nátriumligninszulfonát (ULTRAZINE NA) felületaktív diszpergálószer, polivinilalkohol ragasztó, tapadást fokozó anyag, Na-bentonit (BENTOPHAM) leragadást gátló anyag, és adott esetben bármilyen, a célnak megfelelő színezék (RHODAMIN 2 BV Flüssig).

A szuszpenziók tartalmaznak még 0,5-10 tómegX anionos és/vagy nemionos felületaktív anyagot, pl. kalcium-dodecil-benzol-szulfonát és etoxilált/propoxilált nonil-fenol keveréket (TENSIOFIX B7425), nonil-fenil-poli(oxi-etilén)-foszfát (EO szám: 10) és kalcium-dodecil-benzol-szulfonát keveréket (TENSIOFIX CG 11), etoxilált zsiralkohol + etoxilált zsíralkohol foszfátészter + etoxilált nonil-fenol + etoxilált nonil-fenol foszfátészter (TENSIOFIX CG 21), nonil-fenol-poli(oxi-etilén) és nonil-fenil-poli(oxi-etilén)-foszfát keveréket (TENSIOFIX XN 6), poli(oxi-etilén) és poli(oxi-trimetilén) blokkpolimer (PLURIOL PE 10500), krezol-formaldehid kondenzátum (HOE S 1494).

A találmány szerinti készítmények a diszperziós közeg, (0,1-1,0)-10⁸ cm^-1 Debye-Hückel paraméter értékének megfelelő menynyiségű koacerváltató elektolitképzó segédanyagot, nevezetesen vízoldható alkálifémsót vagy alkálifóldfémsót vagy ammóniumsót, előnyösen alkálifémhidrogénfoszfátot vagy ammóniumhidrogénfoszfátot tartalmaznak.

A találmány szerinti kompozíciókat úgy állítjuk elő, hogy az ismert komponensek közül a szükséges mennyiségű peszticid hatóanyagot, vizet, adalékanyagokat és tenzideket összekeverjük, a szuszpenziót nedves őrlő berendezésben megóröljük és a diszperziós közeg (0,1-1,0)-10⁸ cm^-1 Debye-Hückel paraméter értékének megfelelő mennyiségű koacerválható elektrolitképző segédanyagot a szuszpenzióval összekeverjük. Bizonyos esetekben, ha a kompozíció kritikus flokkulácíós ) hőmérséklete magasabb 60 °C-nál, a sót őrlés előtt is adagolhatjuk a készítményhez. A koacerváltató eietrolitképzö segédanyagnak a fenti Debye-Hückel paraméter intervallumon belüli optimális értékét a centrifugálással ülepített szuszpenzió stabilitás (EX) vizsgálata alapján határozzuk meg.

E stabilitás vizsgálat lényege, hogy koacerváltató segédanyag nélküli csökkenő tenzid mennyiséget, továbbá csökkenő tenzid mennyiséggel egyidejűleg növekvő koacerváltató elektrolitképző segédanyagot tartalmazó szuszpenzió sorozatokat készítünk, a mintákat centrifugacsövekbe töltjük és 1 órán át olyan fordulatszámnál centrifugáljuk, amelynél a szuszpendált részecskékből képződött üledékben a részecske rétegek között az összetételtől föggetlenül azonos nagyságú redukált szedimentáló nyomás lép fel.

Λ fordulatszámot az alábbi képletek alapján számoljuk:

a = ω² · χ· S ω = 2 · n · n

A képletekben:

a = centrifugális gyorsulás (cm'S‘²) w = szögsebesség Is¹) x = a centrifugacsö aljának a forgástengelytől mért távolság (dm vagy m)

S = a diszpergált részecske sűrűsége δ2> = a diszpergált részecske és a diszperziós közeg sűrűségkülönbsége n = fordulatszám (s*¹)

Az 1 órán át tartó centrifugálást követően mérjük a nyílásával lefelé, 45°-os szögben döntött centrifugacsöből 1 perc alatt kifolyó szuszpendált hatóanyag mennyiségét és azt a szuszpenzió összes hatóanyag-tartalmára vonatkoztatva %-ban adjuk meg. Ez az érték a szuszpenzió stabilitása (E%), amely lényegében az aggregativ állandóság mértéke. A gyakorlatban megfelelőnek tekintjük a stabilitást Akkor, ha az E értéke, nagyobb, mint 50%. A koacerváltató elektrolitképző segédanyagnak a készítményen belüli értékét a sót és csökkentett tenzid mennyiséget tartalmazó, só nélküli - só helyett is vizet tartalmazó - szuszpenzió stabilitásának ismerete és egybevetése alapján állapítjuk meg, optimumnak azt a legalacsonyabb sókoncentrációt tekintjük, ahol a két minta stabilitása egymástól szignifikáns mértékben eltér.

Tapasztalataink szerint ez a sókoncentráció mindenkor a diszperziós közeg (0,1-1,0)-10⁸ cm¹ Debye-Hückel paraméterének intervallumába esik.

A találmány szerinti kompozíciók előnye, hogy a környezetet szennyező tenzidek egy része helyett a növényzet számára hasznos tápelemeket tartalmazó, vízoldható, szervetlen sókat tartalmaznak, aminek növényzetre permetezendő fungicidek és inszekticidek esetén van különös jelentősége. A találmány szerinti kompozíciók lényegesen olcsóbbak, mint let— tek volna ionmentes vízzel formált megfelelőik, mert a gyártásukhoz közönséges ivóvíz is felhasználható.

Az eljárás alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy vizes peszticid szuszpenziók .26 optimális összetételét objektív mérési módszerek segítségével határozzuk meg. Az eljárás legfőbb előnye azonban abban rejlik, hogy segítségével lényegesen stabilabb vizes peszticid szuszpenziók állíthatók elő, igy szükségtelenné válik a készítményeknek a gyártást követő mielőbbi felhasználása, és elkerülhetővé válik a felhasználás időpontjához kapcsolódó, kampányszerű üzemi gyártás.

A találmány szerinti készítményeket az

2C oltalmi igény korlátozása nélkül az alábbi példákon szemléltetjük:

1. példa tömeg% IZOPROTURON hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzió és előállítása.

Az 1. táblázatban megadott összetétel szerint 11 tagú modellsorozatot készítettünk.

A mintákat Dyno KD5 horizontális gyöngymalom segítségével megőröltük. Az azonos szemcsefinomságot Coulter-Counter TA-II. szemcseméret analizátorral ellenőriztük. őrlés után beadagoltuk az (NH4)2HP04-ot, majd ho35 mogenizálás után mértük a minták stabilitását (E%) három különböző redukált szedimentáló nyomás alkalmazásával történt centrifugálás után. A mérési adatokat és az E%-ok alapján megállapított optimális sókoncentrációhoz tar40 tozó Debye-Hückel paraméter értékeket a 2. táblázatban tüntettük fel.

1. táblázat

Minta Izopro- Etilén- Tensiofix Tensiofix Rhodopol Silicon (NH4)z- víz jele túron glikol B 7425 CG 11 B 23 , SRE HPO« t ö m e g %

1	46	5	1.5	1.5	0.15	1.0	-
2	46	5	0.75	0.75	0.15	1.0	-	0>
3	46	5	0.5	0.5	0.15	1.0	-	Ű. Cl
4	46	5	0.75	0.75	0.15	1.0	5
5	46	5	0.75	0.75	0.15	1.0	7	O o
6	46	5	0.75	0.75	0.15	1.0	10	s 3
7	46	5	0.5	0.5	0.15	1.0	5
8	46	5	0.5	0.5	0.15	1.0	7	04
9	46	5	0.5	0.5	0.15	1.0	10	1
10	46	5	-	0.74	0.15	1.0	10	•1 Co
11	46	5	0.74	-	0.15	1.0	10

HU 200076 Β

2. táblázat

Minta jele	Stabilitás (EX) = 2,02^4 cnvs*2	2 Δ$ W2‘X’ = 8,07-104 cnrs‘2 S	= 3.23Ί05 cnvs2	Debye-Hückel paraméter (cm*1)
1	95.5	48	3.5	-
2	100	27	1	-
3	99	19	0	-
4	100	72	9	0.6910«
5	100	99	28	0.82109
6	100	99	86.5	0.98Ί08
7	100	63	11.5	0.6910«
8	100	96	22.5	0.8210«
9	99.5	97.5	98	0.9810«
10	100	98	68	0.9810«
11	100	95	100	0.9810«
Az	1. és 2. táblázatok	adataiból látható, 20	adott összetétel szerint	11 tagú modellsoro-

hogy még 3%-összes tenzidtartalom mellett (1. sz. minta) nincs a minta stabilitása akkora, mint koaterváltató elektrolitképzó segédanyag jelenlétében 1,5%, 1,0%, vagy még ennél is alacsonyabb tenzidtartalomnál. 25

2. példa

44,3 tömegX TIOFANAT-METIL hatóanya- 30 got tartalmazó vizes szusz penzió és előállítása.

tömegX tisztaságú technikai tiofanát-metil hatóanyagból a 3. táblázatban megzatot készítettünk. A mintákat Molinex PE 075 vertikális nyitott, gyöngymalomban, 300 cm³ térfogatú, 1 mm átmérőjű üveggyöngy őrlőtest alkalmazásával, 1800 ford/perc mellett, 2 órán át őröltük.

A primer szemcseméret eloszlása azonos volt. Őrlés után beadagoltuk az (ΝΗ<)ζΗΡ04-ot, majd hoinogenizálás után mértük a minták stabilitását (EX) két különböző redukált szedimentáló nyomás alkalmazásával történt centrifugálás után. A mérési adatokat és az EX-ok alapján megállapított optimális sókoncentrációhoz tartozó Debye-Hückel paraméter értékeket a 4. táblázatban tüntettük fel.

3. táblázat

Minta jele	tiofanát- metil	Etilén- glikol	Tensiofix XN6	Tensíofix B 7425	Tensiofix CG11	Defoamer LO51	Rhodopol B23	(NH4)2- HPO4	víz
			t	ö ra e g X
1.	44.3	12	2	2	2	1	0.12	-
2.	44.3	12	1	1	1	1	0.12	-	P Q.
3.	44.3	12	0.66	0.66	0.66	1	0.12	-	G-
4.	44.3	12	1	1	1	1	0.12	5	i—1
5.	44.3	12	1	1	1	1	0.12	7	O o
6.	44.3	12	1	1	1	1	0.12	10	ε
7.	44.3	12	0.66	0.66	0.66	1	0.12	5
8.	44.3	12	0.66	0.66	0.66	1	0.12	7	QQ 1
9.	44.3	12	0.66	0.66	0.66	1	0.12	10
10.	44.3	12	0.66	1	0.33	1	0.12	10	P
11.	44.3	12	0.66	0.33	1	1	0.12	10

HU 200076 Β

4. táblázat

Minta jele	Stabilitás (EX) = 8.07-104 cm-s'2	2 υ/2·χ 5 = = 3.23-105 Jcm-s-2	Debye-Hückel paraméter (cm’1)
1	64.0	39.1
2	0.78	0.71	-
3	0.78	0.56	-
4	1.54	1.91	0.69-10«
5	1.73	1.72	0.82-10«
6	1.60	12.9	0.98-10«
7	0.47	0.33	0.69-10«
8	0.28	0.55	0.82-10«
9	1.36	0.64	0.98-10«
10	0.78	0.58	0.98-10«
11	77.0	46.2	0.98-10«

A 3. és 4. táblázatok adataiból látható,	Technikai minőségű	elemi	kén ható-
hogy koacerváltató segédanyag nélkül 6 tó-	anyagból az 5. táblázatban megadott összeté-
megX összes tenzid szükséges a megfelel	tel szerint 9 tagú modellsorozatot készítet-
stabilitás (EX) biztosításához (1. minta), se-	tünk. A mintákat Dyno	KD-5	horizontális
gédanyag jelenlétében azonban - némi tenzid 25	gyöngymalom segítségével megőröltűk, a
arány változtatás után - 2 tömegX is elegen-	szemcsefinomságot azonos	mértékűre beállí-
dó (11. minta).	tottuk. Ezután dissolvertárcsás keverő segít-
	ségével a mintákban	az (NH4)2HP04-ot
	egyenletesen eloszlattuk.
3. példa 30	A mérési eredményeket a 6.	táblázatban
	tüntettük fel.
60 tömegX elemi KÉN hatóanyagot tártál-
mázó vizes szuszpenzió és előállítása.
5. táblázat
Minta Kén Etilén- Ultrazine	Rhodopol	(NH4)2-	VÍZ
jele glikol NA	B 23	HPO4
tömegX
1 60 12 6	0.18	-	ÍD
2 60 12 3	0.18	-	CL CL
3 60 12 2	0.18	-
4 60 12 3	0.18	5	O
5 60 12 3	0.18	7
6 60 12 3	0.18	10	& 9
7 60 12 2	0.18	5	<T> on
8 60 12 2	0.18	7	1
9 60 12 .2	0.18	10	ff

-611

HU 200076 Β

6. táblázat

Minta		Stabilitás (E%)	δ’. Λ’ -	Debye-Hückel
jele		= 3.23Ί05 cm-s'2 * =	5.31Ί05 cnvs2	paraméterek (cm’1)
1		80.5	26.5
2		54.5	11.4	-
3		40.6	10.0	-
4		65.7	19.2	0.69-108
5		67.0	22.4	0.82-108
6		70.3	30.0	0.98-108
7		58.2	12.8	0.69-108
8		69.0	16.7	0.82-108
9		75.4	23.0	0.98Ί08
Az	5-6.	táblázatok adataiból látható,	98 tömeg%	tisztaságú technikai lindan
hogy a	1. jelű	minta stabilitásával közel azo-	hatóanyagból a	7. táblázatban megadott ősz-
nos nagyságú	stabilitás érhető el az Ultrazi-	20 szetétel szerint	kétféle mintát készítettünk.
ne NA	felületaktív diszpergálószer 1/3-ával	Az egyik	(az A-jelű) koacerváltatö
0,98-108	Debye-Hückel paraméter értéknek	elektrolitképző	segédanyagot nem tartalmaz,
megfelel	(NHHzHPCU esetén.	a másik (a B jelű) a találmány szerinti ősz-

szetétel.

A minták vizsgálati adatait is a 7. táblá4. példa zat tartalmazza.

Lömeg% LINDÁN hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzió.

7. táblázat
Komponens megnevezése	összetétel	töineg%
	A	B
LINDAN	10.2	10.2
Propilénglikol fagyásgátló	12	12
Na-bentonit	0.4	0.4
Pluriol PE 10500	18	10
K2SO4	-	6
Ivóvíz (összes keménység 10 nK° alatt)	59.4	53.4
Stabilitás (E%)	77	93
Debye-Hückel paraméter	kisebb, mint	0.33-108
(cm'1)	0.01-108
Tárolás szobahőmérsékleten	Leűlepedési haj-	Leülepedés
300 napig	lám, nehezen felkever-	nincs
Tárolás szobahőmérsékleten	hető üledékképződés Leülepedés kb. 8%,	Leülepedés kisebb,
500 napig	nehezen felke-	mint 1%, könnyen
	verhető üledék	felkeverhető üledék

5. példa tömeg% FLUOMETURON hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzió.

tómeg% tisztaságú technikai fluometuron hatóanyagból elkészítettük a 8. táblázat szerinti A, B és C jelű mintákat. 65

Az örölt szuszpenzió primer szemceeraéret eloszlása azonos volt. A vizsgálati adatokat a 8. táblázat tartalmazza.

-713

HU 200076 Β

8. táblázat

Komponens megnevezése	összetétel A	B	tömegX C
Fluometuron	43	43	43
Etilénglikol fagyásgátló	10	10	10
Tensiofix B 7425	6	2	2
Tensiofix CG 21	4	1.5	1.5
Rhodopol B 23	0.14	0.14	0.14
(NHUzHPOr	-	2	12
Ivóvíz add.	100	100	100
Stabilitás (E%)	68	92	69
Debye-Hückel paraméter	Kisebb mint	0.31Ί08	1.210®
lem-1)	0.01-108

6, példa 30 tömegX BENSULTAP hatóanyagot tar-	szerinti A szuszpenzió azonos volt.	és B jelű mintákat. Az őrült primer szemcseméret eloszlása
A vizsgálati adatokat a 9.	táblá-
talmazó vizes szuszpenzió (csávázószer,.	zat tartalmazza.
96 tömeg% tisztaságú technikai bensul-	25
tap hatóanyagból elkészítettük a 9. táblázat
9.	táblázat

Komponens	Összetétel A	tömegX B
Bensultap	31.3	31.3
Etilénglikol fagyásgátló	9	9
HOE S 1494 Polivinilalkohol ragasztó	12	4
komponens (mól. tömeg 4000)	8	8
Rhodamin 2 BV Flüssig	1	1
CuSOi	-	0.3
KzSO4	-	6
Ioncserélt víz add.	100	100
Stabilitás (EX)	59	78
Debye-Hückel paraméter (cm-1)	kisebb mint 0.01-108	0.35-108

7. példa 50 tömegX ATRAZIN hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzió.

tömegX tisztaságú technikai atrazin hatóanyagból elkészítettük a 10. táblázat 55 szerinti A, B, C és D jelű mintákat. A vizsgálati eredményeket a 10. táblázat tartalmaz-

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nagy stabilitású vizes szuszpenzió 25 készítmények, amelyek 10-60 tömeg% peszticid, előnyösen herbicid, inszekticid és fungicid hatóanyagot, 35-80 tőineg% vizet, 3-20 tömeg% adalékanyagot, előnyösen szilikonolaj emulzió habzásgátlót, etilénglikol fagyásgát- 30 lót, poliszacharid viszkozitásszabályozót, és adott esetben nátriumlignin-szulfonát diszpergálószert és színező anyagot tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy 0.5-10 tömeg% anionos és/vagy nemionos felületaktív anya- 35 got előnyösen etoxilált alkil-fenol-foszfátésztert és/vagy etoxilált-propoxilált alkil-fenolt és a diszperziós közeg (0,1-1,0)-10⁸ cm*¹ Debye-Hückel paraméter értékének megfelelő mennyiségű vízoldható alkálifémsót vagy al- 40 káliföldfémsót vagy ammóniumsót tartalmaznak koacerváltató elektrolitképzó segédanyagként.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy koacerváltató elektro- 45 lit képző segédanyagként vízoldható alkáliféinhidrogénfoszfátot vagy ammóniurahidrogénfoszfátot tartalmaznak.