HU200024B - Construction for sensing tape tension for sensing forge in the magnetic tape of magnetic tape recorder and for generating control signal needed by regulation of the said force - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szalagfeszités-érzékelö szerkezet mágnesszalagos jelrögzitók mágnesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrzője! előállítására, amely tartalmaz szaiagterelöt (1), ahhoz kapcsolódó érzékelökarral (2) és az érzékelőkaron (2) elhelyezett legalább egy nyúlásméró bélyeget (3). A szalagfeszités-érzékelö szerkezetre jellemző, hogy a nyúlásméró bélyeg (3) az érzékelökar (2, elvékonyitott keresztmetszetű felületén van elhelyezve, a nyúlásméró bélyeg (3) kivezetései nyomtatott áramköri lapra (4) felszerelt előerősítőre közvetlenül csatlakoznak. A nyomtatott áramköri lap (4, az érzékelőkarnak 12) a szalagterelötől (1) legtávolabb eső részéhez van rögzítve, az érzékelökarnak (2) csapágyazott tengelye (5) van, amelyhez csillapító tag (7) mozgórésze (72) van rögzítve. A szaiagfeszités-érzékelö szerkezet tartalmaz továbbá rugót (6), amely egyik végével vagy az érzékelőkarnak (2) a szalagterelötől (1) legtávolabb eső részéhez, vagy a csapágyazott tengelyhez (5, van rögzítve. A rugó (6) másik vége a csillapító tag (7) állórészéhez (71) kapcsolódik, s a csillapító tag (7) állórésze (71) és mozgórésze (72) között csillapító anyag (73) van elhelyezve (1. ábra). HU 200024 B A leírás terjedelme: 5 oldal, 1 rajz, 2 ábra -1-

Description

A találmány tárgya szaiagfeszités-érzékelö szerkezet mágnesszalagos jelrögzltök mágnesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrző jel előállítására. A találmány szerinti megoldás előnyösen alkalmazható professzionális jelrögzitöknél, ahol az információ hibamentes és nagypontosságú visszaadásának alapvető feltétele a mágnesszalag egyenletes futása, amelyhez a mágnesszalagban ébredő erő gyors és pontos szabályozására van szükség. Ezen kívül a találmány szerinti szalagfeszités - érzékelő szerkezet felhasználható olyan erőátviteli rendszerekben, ahoi az ébredő erők érzékelésére, mérésére, szabályozására, esetleges korlátozására van szükség. A mágnesszalagos jelrögzitők mágnesszalagjában ébredő erők lassú változását a leengedő orsóról elfogyó mágnesszalag miatti rádiuszcsökkenés, illetve a felcsévélö orsóra kerülő mágnesszalag mennyiség rádiusznövekedése okozza, feltételezve, hogy közben a tekercselőmotornak a nyomatéke változatlan.

A mágnesszalagban ébredő erők gyors változása viszont külső és belső dinamikus hatások következtében jöhet létre, a gyorstekercselés üzemmód felfuttatásánál, a gyorstekercselés üzemmód alatt a szalagorsók excentricitásából adódó tehetetlenségi erők következtében, stb.

Ha a mágnesszalagban ébredő erők szabályozása nem megfelelő (nem elég gyors és nem elég pontos), akkor hiába tökéletes a hangtengely, a főmotor fordulatszabályozása, a hangtengely-gumigörgő kapcsolat, a mágnesszalag részekben fellépő eröingadozások következtében a mágnesszalag egyenletes futása megszűnik, frekvenciatorzulás, .nyávogás' jön létre. A megengedett erőnél nagyobb erők felfutását minden esetben meg kell akadályozni, mert különben ezek a nagy erők a mágesszalag rugalmas, vagy maradandó megnyúlását, derformációját eredményezik, amely szintén frekvenciatorzulást okoz. Ugyancsak a szalagerő szabályozását igényli a mágnesszalag és a fejegység megfelelő kapcsolatának a biztosítása, mert enélkül a jelrögzitö az előirt műszaki adatokat nem tudja teljesíteni. Ha a fejtükőr előtt elhaladó mágnesszalag felületi nyomása a szükségesnél kisebb, akkor a mágnesszalag és a fejegység között a megkívánt flűkuskapcsolat nem jön létre. Abban az esetben, ha a felületi nyomás a szükségesnél nagyobb, azaz nagyobb a szalagfeszités, akkor a fej hamarabb kopik és a műszaki adatok idő előtt leromlanak.

A szalagfeszités - szabályozás minőségével szemben támasztott követelmények a korszerű programozható professzionális szinkron jelrögzltök megjelenésével még inkább fokozódtak, kiemelve a programozott gyorstekercselés, vagy a kétoldali szalagfeszités-szabályozással biztosított mágnesszalag stophelyzet igényét.

A szalagfeszitésnek a tekercselőmotorok nyomatékszabályozásával történő beállításához olyan szalagfeszités-érzékelésre van szükség, amely a mágnesszalagban fellépő erőt és erőváltozást a lehető leggyorsabban és legpontosabban érzékelni tudja, s amely elektromechanikai jelátalakító segítségével a mágnesszalagban ébredő erővel arányos villamos jelet tud szolgáltatni a tekercselőmotorok nyomatékét változtató szabályozó elektronika számára.

A technikai szintet képviselő professzionális jelrögzitók gyártói a mágnesszalagban ébredő erők mérésére az alábbiakban ismertetésre kerülő szalagfeszités-érzékelöket alkalmazzák:

Kapacitiv átalakítóval működő szalagfeszités-érzékelöket ismertet pl. a 154.696 lajstromszámú HU szabadalmi leírás, amelynél egy kondenzátor mozgó fegyverzete egy tengely körül elforgatható karhoz van erősítve. A mágnesszalagban ébredő erő egy rugó ellenében elforgatja a kart, és így minden eröértékhez egy, a rugó által meghatározott karállás, és ehhez a karálláshoz tartozó kapacitás tartozik. A kondenzátor egyik fegyverzetére kb. 100 KHz frekvenciájú váltakozó feszültséget kapcsolnak, míg a másik fegyverzet egyenirányító és erősítő egységre csatlakozik, amely egy transzduktort vezérel, ami a tekercselőmotor áramát szabályozza.

Az induktív átalakítót alkalmazó szalagfeszités-érzékeló működési elve lényegében megegyezik a kapacitiv átalakító működési elvével.

Az elforduló mágnes terébe helyezett Hali-generátort, az eltakarás elvén működő optó-átalakítot, a potencióméter elvét felhasználó ellenállásos átalakítót alkalmazó valamennyi szaiagfeszités-érzékelö hátránya a már ismertetett kapacitiv és induktiv szalagfeszítés-érzékelőkhöz hasonlóan az, hogy a szabályozó kör megfelelő működéséhez szükséges ellenörzöjel előállításához az elekromechanikaí jelátalakítóhoz kapcsolt szalagterelö viszonylag nagy elmozdulása szükséges, ami figyelem bevéve a mozgásba hozott alkatrészek tömegét, a gyors szalagerö szabályozást szinte lehetetlenné teszi.

A szalagterelő nagyobb elmozdulásának hátránya még az is, hogy a programozott szalagkeresés emiatt nagyobb bizonytalanságot is okoz. A mágnesszalagban ébredő gyors és pontos érzékelést, valamint a gyors szabályozás lehetőségét valósítja meg G.F. Zajcev, V.K. Szteklov, V.Sz. Juraszov: .Avtomaticseszkoje regulirovanyie v magnyitnoj zapiszi* (Automatikus szabályozás mágneses jelrögzitőben, c. irodalom 104. oldalán (30. ábra) ismertetett szalagfeszités-szabályozási rendszer, amelynél az elektromechanikai átalakító egy külön erre a célra kialakított rugalmas lemez, amelyen hidbakapcsolt nyúlásmérő bélyegek vannak elhelyezve. Az elektromechanikai átalakító csillapítását saját .r’ 3 mechanikai ellenállása végzi. A rugalmas lemezhez szalagterelö kapcsolódik, s a mágnesszalag törési szögétől függően a rugalmas lemezre hajlító erő hat, amely a lemez kismértékű rugalmas deformációját okozza, ami pedig a nyúlásméró bélyegek ellenállásváltozását eredményezi.

A nyomott és húzott oldalon elhelyezett nyúláemérö bélyegek ellentétes hidágba vannak kötve, s Így a hid kibillen egyensúlyi állapotéból. A váltakozó árammal táplált híd kimenetén a szalagerövel arányos váltakozó áramú hibajel jelenik meg, amelyet erősítés és demodulálás után egy tirisztoros vezérlőáramkör bemenetére vezetnek. A tekercselőmotorra jutó feszültség effektiv értékét a tirisztor nyitási szögének változtatásával szabályozzák, s Így valósul meg a tekercselömotor nyomatékének, a szalagerősitötöl függő szabályozása. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy az érzékelő minőségi jellemzőinek optimuma nem biztosítható, mivel a csillapítási tényező megfelelő módosítására nincs lehetőség, ezért ez a megoldás a professzionális mágneses jelrögzitöknéi a fokozottabb követelmények miatt nem alkalmazható. Ez az ismert megoldás az elektromechanikai átalakító mozgó tömegét elhanyagolja. Ha felírjuk az eröegyensúlyi egyenletet a tömeg figyelembevételével, továbbá képezzük a kimenő és bemenő jelek Laplace-transzformáltjainak hányadosát, akkor a szabályozáselmélet jelöléseit alkalmazva a következő összefüggést kapjuk:

A

ahol: y = az átviteli függvény A = .c' rugóengedékenység = —\ /— csillapítási tényező 2 V m <js-= körfrekvencia, —--az elektromechanikai átalakító saját

Vmc körfrekvenciája, r = mechanikai ellenállás, m = az erő hatására elmozduló, a szalagterelő tengelyére redukált tömeg.

Látható, hogy az ismertetett elektromechanikai átalakító a szabályzáselméletből ismert kéttárolós, vagy arányos, másodrendű késleltetéses tag, amely nemkívánatos lengésre és túllövelésre hajlamos. A csillapitási tényező az érzékelő átmeneti viselkedését jellemző mennyiség. A tag lengéshajtama annál nagyobb, minél kisebb a ζ, csillapítási tényező értéke. A kis 5 csillapitási tényezőhöz tartozó jelentős túllendülés a mágnesszalag egyenletes futása, mint fontos követelmény szempontjából, feltétlenül kerülendő. A szabályozáselmélet szerint, ha a ξ csillapitási tényező értékét az optimális 0,5-0,7 közé be tudjuk állítani, akkor az ,y’ átviteli függvény gyakorlatilag túllendülés nélküli felfutást mutat.

összefüggést elemezve látható, hogy az érzékelőlemez saját ,r* mechanikai ellenállásának kis értéke miatt a csillapitási tényező értéke kedvezőtlenül alacsony. A csillapitási tényező értékének növeléséhez az .m, az erő hatására elmozduló, a szalagterelö tengelyére redukált tömeg értékét csökkenteni, a ,c rugóengedékenység értékét pedig növelni kellene. A gyakorlatban a szalagterelö és az értékelőlemez mozgás-tömege egy minimális érték alá nem csökkenthető. A ,c‘ rugóengedékenység növelését az érzékelőlemez vastagsági méretének csökkentésével azonban nem lehet elérni, hiszen a megfelelő jelnagyság eléréséhez egyébként is levékonyitott keresztmetszetet továbbgyengiteni a szükséges mechanikai szilárdság biztosítása és a szalagfutást elrontó elcsavarodás megakadályozása érdekében már nem lehet. Az érzékelólemez saját ,r’ mechanikai ellenállása pedig adott és nem változtatható.

Ennek a megoldásnak további hátránya, hogy a külön érzékelóelemként kialakított szalagfeszités-érzékelö a szalagpálya jelentős módosítása nélkül csak kis törési szöget használhat fel a szaiagerő érzékelésére, s így az érzékelőre ható erő a mágnesszalagban ébredő erőnél jóval kisebb lesz, ami a hid egyébként is kisszintü kimenő jelének további csökkentését eredményezi. Emiatt az egyébként kedvezőbb érzékenységgel, stabilitással és linearitással rendelkező egyenáramú differenciálerősítő alkalmazhatóságának lehetősége csökken, ami pedig a vivőfrekvenciés mérökörhöz képest olcsóbb megoldást is jelentene, hiszen elmaradhatna a stabil frekvenciájú és amplitúdójú váltakozó feszültséget előállító áramkör. Az egyenáramú differenciálerősítő alkalmazása esetén viszont a megmaradó driftböl adódó nagyobb nullpont-eltolódás okozhat problémát.

A találmány célul tűzte ki az ismert megoldások hiányosságainak megszüntetését és olyan szalagfeszités-érzékelö szerkezet létrehozását, amely a mágnesszalagban ébredő erő gyors szabályozására képes úgy, hogy közben lehetővé teszi az érzékelő túllendülés nélküli optimális átmeneti viselkedését, továbbá az előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező egyenfeszültségű differenciálerősítő megbízható alkalmazását. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy ha szalagerösitöhoz kapcsolódó érzékelőkar egy tengely körül rugó ellenében elforgatható módon van kialakítva úgy, hogy az érzékelőkar megfelelő helyén a felületet lecsökkentjük és ezen a levékonyitott keresztmetszetű felületen legalább egy nyúlásmérő bélyeget helyezünk el és a nyúlásméró bélyeg kivezetéseit nyomtatott áramköri lapra felszerelt elöerösitösre közvetlenül csatlakoztatjuk, továbbá az érzékelökar mozgását mind a forgómozgásra, mind a rugalmas deformációból adódó elmozdulásra ható csillapító taggal csillapítjuk, akkor lehetővé válik az érzékelő túllendülés nélküli átmeneti viselkedését biztosító optimális csillapítási tényező beállítása, továbbá külső zavarokra érzéketlenebb és a teljes elektronikus szabályozás számára nagyobb szintű ellenőrzőjel előállítása.

A találmány tárgya szalagfeszités-érzékelö szerkezet mágnesszalagos jelrögzitők mágnesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrzőjel előállítására, amely tartalmaz szalagterelöt, ahhoz kapcsolódó érzékelőkarral és az érzékelőkaron elhelyezett legalább egy nyúlésméróbélyeget.

A szalagfeszités-érzékeló szerkezetre jellemző, hogy a nyúlásméró bélyeg az érzékelőkar elvékonyitott keresztmetszetű felületén van elhelyezve, a nyúlásméró bélyeg kivezetései nyomtatott áramköri lapra felszerelt előerősítőre közvetlenül csatlakoznak. A nyomtatott áramköri lap az érzékelókarnak a szalagterelőtői legtávolabb eső részéhez van rögzítve, az érzékelókarnak csapágyazott tengelye van, amelyhez csillapító tag mozgórésze van rögzítve. A szalagfeszités-érzékeló szerkezet tartalmaz továbbá rugót, amely egyik végével vagy az érzékelőkarnak a szalagterelötől legtávolabb eső részéhez, vagy a csapágyazott tengelyhez van rögzítve. A rugó másik vége a csillapító tag állórészéhez kapcsolódik, s a csillapító tag állórésze és mozgórésze között csillapító anyag van elhelyezve. A találmány szerinti megoldást részletesebben rajzok alapján ismertetjük, amelyek a kővetkezők:

az 1. ábra a találmány szerinti szalagfeszités-érzékelő szerkezet felépítését; a 2. ábra a szalagfeszités-érzékeló szerkezet adott jelrögzitöhöz tartozó, szalagpályában történő előnyös kiviteli alakjának elrendezését ábrázolja.

Az 1. ábra a találmány szerinti szalagfeszités-érzékelő szerkezet felépítését ábrázolja, amely tartalmaz 1 szalagterelőt, ahhoz kapcsolódó 2 érzékelőkarral és a 2 érzékelőkaron elhelyezett legalább egy 3 nyúlásmérő bélyeget. A szalagfeszités-érzékeló szerkezetre jellemző, hogy a 3 nyúlásméró bélyeg a 2 érzékelökar elvékonyitott keresztmetszetű felületén van elhelyezve, a 3 nyúlásméró bélyeg kivezetései 4 nyomatott áramköri lapra felszerelt előerősítőre közvetlenül csatlakoznak. A 4 nyomtatott áramköri lap a 2 érzékelókarnak az 1 szalagterelötöl legtávolabb eső részéhez van rögzítve, a 2 érzékelókarnak 5 csapágyazott tengelye van, amelyhez 7 csillapító tag 72 mozgórésze van rögzítve. A szalagfeszités-érzékelö szerkezet tartalmaz továbbá 6 rugót, amely egyik végével vagy a 2 érzékelókarnak az 1 szalagterelőtői legtávolabb eső részéhez, vagy a 5 csapágyazott tengelyhez van rögzítve. A 6 rugó másik vége a 7 csillapító tag 71 állórészéhez kapcsolódik, s a 7 csillapító tag 71 állórésze és 72 mozgörésze között 73 csillapító anyag van elhelyezve. Az SZ mágnesszalaggal az 1 szalagterelö kerül kapcsolatba, amelyen az SZ mágnesszalag iránytöréssel halad át. A 2 érzékelőkar elvékonyitott keresztmetszetű felületén tén a hidkapcsolás létrehozása céljából két 3 nyúlásméró bélyeget célszerű elhelyezni. A 3 nyúlásméró bélyegek kivezetései a 4 nyomtatott áramköri lapra úgy vannak beforrasztva, hogy egy rajtuk kiképzett hurok biztosítja a 2 érzékelökar rugalmas deformációjából adódó mozgást. A 2 érzékelőkaron a furatok úgy vannak kiképezve, hogy a 4 nyomtatott áramköri laphoz képest ellentétes oldalról biztosítsák a rövid bekötést.

A 4 nyomtatott áramköri lap a 2 érzékelókarnak az 1 szalagterelötöl legtávolabb eső részéhez van rögzítve, mert igy nem vesz részt az erómérésben. A 2 érzékelőkar az 5 csapágyazott tengellyel elforgatható. A 6 rugónak a 2 érzékelökarra ható nyomatéke tart egyensúlyt az SZ mágnesszalagban ébredő erőknek a 2 érzékelökarra ható nyomatékével. A 7 csillapító tag 72 mozgórésze az 5 csapágyazott tengelyhez van rögzítve, s Így együtt forog a 2 érzékelökarral. A 7 csillapító tag 71 állórésze 72 mozgórésze közötti csillapítást a 73 csillapító anyag biztosítja, ami előnyösen szilikon zsír.

A találmány szerinti szalagfeszltés-érzékelő működése a következő:

Az SZ mágnesszalagban ébredő erő hirtelen megnövekedése miatt a 2 érzékelökar a 6 rugó feszítőerejét továbbnövelve kismértékben, a 7 csillapító tag hatására pedig csiliapitottan elfordul, aminek következtében a 2 érzékelókarnak a 3 nyúlásméró bélyegek alatti keresztmetszetére számított M nyomaték δΜ nyomaték változással megnő, ami a Navier képlet szerint:

δΜ δ b” = -x e feszültségnövekedést okoz

I a szélső szálakban, ami a Hooke-törvény szerint ^Δ6* δ£ _-- fajlagos nyúlásnövekedÓBt eredméE nyez, ahol

Ab = feszültségváltozás,

I = inercia (nyúlésmérö bélyegek alatti keresztmetszet másodrendű nyomatéke), e = szélső szál távolsága, δ£ = fajlagos nyúlásváltozás,

E = rugalmassági modulus.

Természetesen a δ£ fajlagos nyúlásnövekedés a 3 nyúlásméró bélyegekben is fellép, ami a 3 nyúlásméró bélyegek ellenéllásvéltozását eredményezi. Mivel a húzott és nyomott oldal 3 nyúlásmérő bélyegei ellentétes hidágba vannak kötve, ezért a híd kimenőjele megnő, amelyet a 4 nyomtatott áramköri lapra 5 felszerelt előerősítő rögtön felerősít. Ezt a felerősített jelet szabályozó áramkörre vezetve és egy alapjellel összehasonlítva az Így létrejövő hibajeltől függően megtörténik a szalagfeszitésérzékelő szerkezethez tartozó tekercselőmotor nyomatékának csökkentése, vagy szükség esetén ellentétes nyomaték szerinti gerjesztése. Ennek következtében az SZ mágnesszalagban ébredő erő növekedése és a 2 érzékelőkar mozgása is megáll, majd a hibajel hatására a tekercselőmotor nyomatékszabályozása az SZ mágnesszalagban ébredő erő csökkenését eredményezi, s a 2 érzékelőkar csillapított mozgással visszaindul a névleges szalagerösitőhöz tartozó egyensúlyi helyzet felé. Erőcsökkenés esetén a folyamat értelemszerűen fordítva történik.

Ennél a megoldásnál a 7 csillapító tag egyidejűleg csillapítja a 2 érzékelőkar lengőmozgását és a 2 érzékelökar rugalmas deformációjából eredő mozgás is. Mivel a 7 csillapító tag csillapításának beállításával elsősorban az érzékelő, végső soron a teljes szabályozási kör minőségi jellemzőinek optimuma biztosítható, Így a 2 érzékelökar lengómozgásának beállítása a megfelelően kis rugóengedékenységű 6 rugó megválasztásával lehetséges.

A hurokmentes indításhoz, az egyenletes tekercseléshez és szalagfutáshoz szükséges maximális lengőmozgás mértékét már nem az elektromechanikus méröátalakitó elmozdulásigénye határozza meg, hiszen az már néhány századmilliméteres elmozdulásnál szolgáltatja az ellenőrző jelet, hanem a szabályozás gyorsasága mellett a tekercselőmotornak a kellően nagy nyomatéktartaléka.

A 2. ábrán a szalagfeszités-érzékelő szerkezet adott jelrögzítőhöz tartozó, szalagpályájában történő előnyös kiviteli alakjának elrendezése látható ahol 8 fejegység, 91, 92, orsók. A mechanika 12 szalagterelö görgőjéhez és az állandó szalagtörési szöget biztosító 11 szalagterelő görgőjéhez, valamint a 13 szalagterelő görgőjéhez és a szintén állandó szalagtörési szöget biztosító 14 szalagterelö görgőjéhez képest a találmány szerint szalagfeszités-érzékelő szerkezet úgy helyezkedik el, hogy szalagterelöjén az SZ mágnesszalag maximális törési szöggel halad át és a szalagfeszités-érzékelő szerkezet mint aktiv terelőgörgő, mint lengőkar és mint eröméró is funkcionál. Ennél a megoldásnál az SZ mágnesszalagban ébredő szalageröknek az erőparalelogramma szerinti eredője hat a szalagfeszités-érzékelóre, ami az elektromechanikai átalakító egyébként alacsonyszintű kimenőjelének nagyságrendi növekedését eredményezi. A találmány szerinti szalagfeszités-érzékelő alkalmazható valamennyi mágnesszalagos jelrögzítőnél, különös jelentősége azonban az információ nagyhűségű visszaadását igénylő professzionális berendezéseknél van.

A találmány szerinti megoldáe célkitűzéseit megvalósította és legfőbb előnye, hogy ^az eddig alkalmazott megoldásokhoz képest gyorsasága mellett külön kompenzáló tag beiktatása nélkül képes a szabályozás átmeneti viselkedésének tüllendüiés nélküli beállítására. További előny, hogy az érzékelőből már felerősített, zavarérzéketlenebb ellenőrző jel vehető le, amely kedvező érzékenységgel, stabilitással és linearitással rendelkező egyenfeszültségű differenciálerősítő alkalmazását teszi lehetővé, ami olcsóbb megoldást eredményez.

Külön előny még az is, hogy a lengökar és az erőmérés funkciójának összevonása miatt nincs szükség külön érzékelöelem és külön csillapító tag kialakítására, ami szintén 25 olcsóbb és gazdaságosabb gyártást tesz lehetővé.

Claims (1)

1. Szalagfeszités-érzékelő szerkezet mágnesszalagos jelrögzitők mágnesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrzőjel elöállitá35 sara, amely tartalmaz szaiagtereiőt (1), ahhoz kapcsolódó érzékelőkarral (2) és az érzékelőkaron (2) elhelyezett legalább egy nyúlásmérö bélyeget (3), azzal jellemezve, hogy a nyülásmérö bélyeg (3) az érzékelökar 12) el40 vékonyított keresztmetszetű felületén van elhelyezve, a nyülásmérö bélyeg (3, kivezetései nyomtatott áramköri lapra (4) felszerelt előerősítőre közvetlenül csatlakoznak, a nyomtatott áramköri lap (4) az érzékelökar45 nak (2) a szaiagterelótől (1) legtávolabb eső részéhez van rögzitve, az érzékelökarnak (2) csapágyazott tengelye (5) van, amelyhez csillapító tag (7) mozgórésze (72) van rögzitve, tartalmaz továbbá rugót (6), amely egyik vé50 gével vagy érzékelökarnak (2, a szalagterelőtői (1) legtávolabb eső részéhez, vagy a csapágyazott tengelyhez (5, van rögzítve, a rugó (6, másik vége a csillapító tag (Ί) állórészéhez (71) kapcsolódik, s a csillapító tag

55 (7, álkérésze (71, és mozgórésze (72, között csillapító anyag (73, van elhelyezve.