HU199652B - Insecticide and nematocide composition containing s,s'-di/terc-alkyl/-thiophosphonate derivatives as active component and process for producing the active component - Google Patents

Insecticide and nematocide composition containing s,s'-di/terc-alkyl/-thiophosphonate derivatives as active component and process for producing the active component Download PDF

Info

Publication number
HU199652B
HU199652B HU863219A HU321986A HU199652B HU 199652 B HU199652 B HU 199652B HU 863219 A HU863219 A HU 863219A HU 321986 A HU321986 A HU 321986A HU 199652 B HU199652 B HU 199652B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
ethyl
active ingredient
compound
priority
Prior art date
Application number
HU863219A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT41965A (en
Inventor
Charles G Chavdarian
Jonathan Ph Earhart
Chang Lydia Lee
Bruce Ch Onisko
Original Assignee
Stauffer Chemical Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Stauffer Chemical Co filed Critical Stauffer Chemical Co
Publication of HUT41965A publication Critical patent/HUT41965A/hu
Publication of HU199652B publication Critical patent/HU199652B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/40Esters thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01NPRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/18Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds
    • A01N57/20Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/40Esters thereof
    • C07F9/4071Esters thereof the ester moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/4075Esters with hydroxyalkyl compounds

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

A találmány új trialkil-tiofoszfonátokat tartalmazó inszekticid készítményekre vonatkozik, amelyek különösen jó maradék hatást mutatnak a talajban fejlődő rovarokkal, így például a Diabrotica-val szemben.
A trialkil-tiofoszfonátok néhány típusa ismert. A 3 162 570 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban például szimmetrikus trialkil-tri- és -ditiofoszfonátokat, többek között S,S’-di-(n-butil)-metil- és -etil-foszfono-tritioátokat és -ditioátokat ismertetnek. Ez a szabadalmi leírás egyetlen S,S’-di(tercier-alkil)-szerkezetet sem emiít.
A 4 258 038 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy sor aszimmetrikus trialkil-tritiofoszfonátot ismertet, amelyekben az egyik alkilcsoport 3—8 szénatomos és elágazó láncú. Az ilyen vegyületekről azt közlik, hogy jobbak, mint a 3 162 570 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett szimmetrikus, egyenes láncú alkilcsoportokat tartalmazó vegyületek, mivel a talajban azonos vagy jobb rovarirtó hatást mutatnak, és a gabonával szemben kevésbé fitotoxikusak.
Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos tri- és ditiofoszfonátok, amelyek S,S’-dí(tercier-alkil)-szerkezetet tartalmaznak, rovarokkal, különösen a talajban kifejlődő rovarokkal, többek között gyökérférgekkel szemben kiváló irtó hatást mutatnak.
A találmány (1) általános képletű vegyületeket — a képletben R metil- vagy etilcsoport,
Y oxigén- vagy kénatom és
R, és R2 4—6 szénatomos tercier-alkil-csoport, azzal a feltétellel, hogy ha R etilcsoport és Y oxigénatom, R, és R2 terc- buti l-csoporttól eltérő jelentésű — tartalmazó inszekticid készítményekre vonatkozik. R, és R2 azonos vagy eltérő jelentésű és tercier-butil-, -amil- és -hexil-csoportot jelent. A „tercier-amil-csoport“ kifejezés 1,1-dimetil-propil-csoportra utal. Ha Y kénatom, a vegyületek tritiofoszfonátok, ha Y oxigénatom, a vegyületek ditiofoszfonátok.
A találmány ezen új vegyületeket tartalmazó inszekticid készítményekre és az ilyen vegyületek egyik, nevezetesen a szimmetrikus típusának (amelyben R, és R2 azonos tercier-alkil-csoport) előállítási eljárására vonatkozik.
A „rovarok kifejezést nem a szigorú biológiai értelemben a rovarok osztályába sorolt élőlényekre vonatkozóan, hanem tág és általános értelemben használjuk, így magába foglalja az acaridák néhány osztályát, így a pókokat, atkákat, kullancsokat, különösen az atkákat.
Az olyan vegyületeket, amelyekben R, és R2 azonos, tehát a szimmetrikus vegyületeket a megfelelő alkil-foszíonsa\ ^agy tiofoszfonsav-dihalogenld (előnvóseu diklorid) és egy al ká lifcrn rr.erk api id két ekvivalensének reakciójával állíthatjuk eló a? i i ι reakcióvázlat szerint, a képletekben Y, R és R, jelen2 tése a fenti, (R,=R2); X halogénatom, előnyösen klóratom és M alkálifématom, előnyösen nátrium-, kálium- vagy lítium-, előnyösen nátriumatom.
Az (1) reakciót oldószer jelenlétében végezzük. Alkalmas oldószerek az aromás szénhidrogének, például benzol vagy toluol; az éterek, például a dietil-éter, tetrahidrofurán,
1,4-dioxán és 1,2-dimetoxi-etán; az aromás szénhidrogének és az ilyen éterek elegyei,
A reakciót általában 0 és 60°C közötti hőmérsékleten, tritioát termékek (Y=kén) esetén előnyösen 50 és 60°C közötti, ditioát termékek esetén (Y=0) 0 és 20°C közötti, legelőnyösebben 10 és 15°C közötti hőmérsékleten végezzük.
A merkaptidsót bármely szokásos módon, például egy terc-alkil-merkaptán és alkálifém-hidroxid vagy -alkoxid reakciójával állítjuk elő. Előnyösen azonban, a találmány szerinti egyik 'eljárásnak megfelelően, ha a merkaptidot valamely terc-alkil-merkaptán és egy alkálifém vagy alkálifém-hidrid reakciójával állítjuk elő. Ezeket a reakciókat a (2) és (3) reakcióvázlat szemlélteti, ahol a képletekben M és R, jelentése a fenti.
A merkaptid előállítására szolgáló (2) és (3) reakciókat olyan oldószer jelenlétében végezzük, amelyek a reakciókörülmények között nem reakcióképesek, előnyösen vízzel nem elegyednek, és elég magas ahhoz a forráspontjuk, hogy a reakció alatt a teljes nyomás körülbelül a környezetinek feleljen meg, de elég alacsony ahhoz, hogy a tiofoszfonát végtermék egy elfogadhatóan alacsony hőmérsékleten (megközelítőleg 60°C-on) belőle eltávolítható. Alkalmas oldószerek többek között azok, amelyeket már a tiofoszfonát termékeknek az (1) reakció szerinti előállításánál említettünk. Előnyös oldószer a toluol és a toluol és 1,4-dioxán 50:50 arányú elegye.
Ha a (2) reakcióban alkálifémet hasznáunk reagensként, a hőmérsékletnek az alkálifém olvadáspontjánál magasabbnak kell lennie. Például ha nátriumot használunk, a hőmérsékletnek 98°C-nál magasabbnak kell lennie. Ha a (3) reakció szerint alkálifém-hidridet alkalmazunk, a hőmérséklet lehet alacsonyabb, az oldószertől és a hidrid részecskeméretétől függően, amely utóbbit előnyösen por formájában használjuk. Mindegyik esetben a maximális hőmérséklet az oldószernek az adott nyomáshoz tartozó forráspontja. Mindenesetre az olvadt alkálifémet vagy az alkálifém-hidrid port valamely oldószerben gyors'keverés közben szuszpendáljuk, és a terc-alkil-merkaptánt lassan adagoljuk hozzá. A melléktermékként keletkező hidrogéngázt egy hűtőn vezetjük el, amelyben a reagálatlan merkapíánt vagy az eltávozó oldószert elválasztjuk és a reaktorba visszavezetjük. Kívánatos az alkálifémet vagy alkálifém-hidridet kis feleslegben alkalmazni, de nem lényeges. A reakció teljes végbemenetelét a hidrogéngáz-fejlődés megszűnése jelzi.
-2HlJ 199652 Β
A teljes előállítási reakció egy előnyös kiviteli módja szerint szimmetrikus S,S’-di(terc-alki!)-vegyületeket úgy állítunk elő, hogy a (2) vagy (3) reakciót az (1) reakcióval' kombináljuk, egy reaktorban végezve· a két folyamatot. Először a terc-alkil-merkaptánt és az alkálifémet vagy alkálifém-hidridet reagáltatjuk, így az alkálifém-merkaptidot kapjuk. A reakciót alkalmas oldószerben végezzük, amelyet azután a második lépéshez, azaz a szimmetrikus tiofoszíonát vegyület előállításához is használunk. Ezt úgy hajt juk végre, hogy az (1) reakciónak megfelelően az alkalmas alkil(tio)-foszfonsav-dikloridot hozzáadjuk az elegyhez. A reakció végbemenetele után a terméket megfelelő műveletekkel, mosással, lepárlással stb. különítjük el.
Azokat a találmány szerinti hatóanyagokat, amelyekben R, és R2 nem azonos, a következő módon állítjuk elő.
Az első lépésben valamely terc-alkil-merkaptánt alkálifémmel vagy alkálifém-hidriddel reagáltatunk a merkaptidsó előállítására a (2) vagy (3) reakció szerint.
A második lépésben a merkaptidsót az alkalmas S-(terc-aikil)-aikii-foszfono(di)tiosav-monohalogeniddel (előnyösen monokloriddal) hozzuk reakcióba a (4) reakcióvázlatnak megfelelően, ahol a képletekben R,, R2, Y, M és X jelentése a fenti, de R, és R2 nem azonos.
Az S- (terc-alkil)-alkil-foszfono (di) tiosav-halogenidet bármely szokásos módon, így például valamely alkil-merkaptán és alkil-foszfonotiosav-dihalogenid reakciójával a 4 352 762 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, vagy az alkil-merkaptán és alkil-foszfonsav-dihalogenid reakciójával a 4 391 760 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban foglaltak szerint állíthatjuk elő.
A (4) reakciót általában 0 és 70°C, előnyösen 0°C és 25°C közötti hőmérsékleten, szerves oldószerben, bázis jelenlétében állítjuk elő. Alkalmas oldószerek az aromás szénhidrogének, így például a benzol, toluol; és éterek, például a dietil-éter, dimetoxi-etán vagy tetrahidrofurán. A kívánt terméket a kivált só (MX) eltávolításával, majd az oldószer lepárlásával nyerhetjük ki.
A következő példák a találmány szerinti hatóanyagok előállítását szemléltetik.
1. példa
S,S’-Di(terc-butil) - metil-foszfonotritioát (1. vegyület)
63,0 g (2,62 mól) olajmentes nátrium-hidrid 2,75 liter frissen desztillált tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához 0°C-on és nitrogéngáz alatt 214,1 g (270 ml, 2,38 mól) 2-metil-2-propán-tiolt csepegtetünk. Az elegyet ezután 15 percen át 0°C-on keverjük, és cseppenként 118,2 g (0,793 mól) metil-tiofoszfonsav-dikloridot adunk hozzá. Az elegyet 16 órán á< szobahőmérsékleten keverjük, majd vízzel leállítjuk a reakciót és éterrel extrahalunk. Az éteres oldatot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium szulfáton szárítjuk és bepárolva narancsszínű olajat kapunk. Az olajat hexán és aceton 98:2 arányú elegyének 1 literével oldjuk, aktívszénnel kezeljük, és 100 g (finom szemcséjű) szilikagél„ágyon átszűrjük. Az oldószer lepárlása után 151 g (74,4%) cím szerinti vegyületet kapunk tiszta, csakfiem színtelen olaj formájában. Állás közben az olaj kristályosodik, olvadáspont: 35—37°C. A szerkezetet NMR-, IR és tömegspektrometriás úton igazoltuk.
2. példa
S- (terc-Amil) -S’- (terc-butil) -metil-foszfonotritioát (5. vegyület)
0,49 g (0,0203 mól) olajmentes nátriumhidrid 50 ml frissen desztillált tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához 0°C-on és nitrogéngáz alatt 1,93 g (2,3 ml, 0,0185 mól)
2-metil-2-bután-tiol 15 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük. Az elegyet aztán 45 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 0°C alá hűtjük só-jég fürdővel. 3,0 g (0,0148 mól) S-(terc-buti 1)-metil-ditio-foszfonsav-klorid 15 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük hozzá, és 30 percig 0°C alatti hőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet szűrjük, és a szűrlethez 125 ml étert adunk. Az éteres oldatot 2 alkalommal 50— 50 ml vízzel, majd 50 ml telített nátrium-kiorid-oldattal mossuk, és bepároljuk, így világossárgaszínü olajat kapunk. Az olajat hexán és aceton 98:2 arányú elegyében oldjuk, aktívszénnel kezeljük, majd szilikagél-ágyon át szűrjük. Az oldószert lepároljuk, így 3,3 g. (82,5%) cím szerinti vegyületet kapunk tiszta, színtelen, könnyen mozgó olaj formájában. A szerkezet NMR-, IR és tömegspektrometriás úton igazoltuk.
3. példa
S,S’-Di (terc-amil) - metil-főszfonoditioát (6. vegyület)
1,79 g (0,0746 mól) olajmentes nátrium-hidrid 75 ml frissen desztillált tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához 0°C-on és nitrogéngáz alatt 7,05 g (8,4 ml, 0,0678 mól)
2-metil-2-bután-tiol 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük. Az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 0°C-ra hűtjük. 3,0 g (0,0226 mól) metil-foszfonsav-dikloridot 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát adjuk hozzá cseppenként, és az elegyet 3 órán szobahőmérsékleten keverjük. A feldolgozást az 1. példában leírtak szerint végezzük, így 4,3 g (71%) cím szerinti vegyületet kapunk tiszta, színtelen olaj formájában. A szerkezetet NMR-, IR és tömegspektrometriás úton igazoltuk.
4. példa
S,S’-Di (terc-butil) -metil-foszfonotritioát (1. vegyület)
Egy körülbelül 800 literes reaktort nitrogéngázzal megtöltünk, és aztán 202,8 kg 3
-3HU 199652 Β toluolt és 242,22 kg 1,4-dioxánt mérünk bele. Amikor az oldószerelegy még a környezettel azonos hőmérsékletű, 11,88 kg (516,71 mól) szilárd fémnátriumot adunk hozzá keverés nélkül. A reaktor tartalmát 101°C-ra melegítjük, a nátriumot hagyjuk megolvadni, és a keverést megindítjuk, 'összesen 43,09 kg (478,8 mól) 2-metil-2-propán-tiolt adunk fokozatosan a reaktorba, eközben a hőmérsékletet 99°C-on tartjuk. A fejlődő hidrogéngázt egy hűtőn keresztül vezetjük, amelyben a reagálatlan 2-metil-2-propán-tiolt kondenzál juk és visszavezetjük a reaktorba. Az adagolás befejezése után a reaktor tartalmát még 30 percig hagyjuk reagálni, majd 49°C-ra hütjük. összesen 24,04 kg (161,35 mól) metil-tiofoszfonsav-dikloridot adunk fokozatosan a kevert elegyhez hűtés közben úgy, hogy a reaktor tartalmának hőmérsékleté 60°C alatt maradjon. Az adagolás befejezése után a reaktor tartalmát 60°C-ra melegítjük, 1 órán át hagyjuk reagálni, és azután 30°C-ra hűtjük. A szerves elegyet egymást követően 140 liter 2 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldattal,
64,3 liter 5 tömeg%-os sósav-oldattal, 64,3 liter 5 tömeg%-os nátrium-hidrogén-karbonát6
-oldattal és 64,3 liter vízzel mossuk. Minden egyes mosást úgy végzünk, hogy beadagoljuk a mosófolyadékot, a reaktor tartalmát összekeverjük, hagyjuk, hogy az elegy két fázisra váljon szét, majd a mosóoldatot kiszívatjuk a reaktorból. Miután mind a négy mosási lépést befejeztük, a reaktor tartalmát 50°C-ra melegítjük, és az oldószerelegyet csökkentett nyomáson lepároljuk addig, amíg a hűtőben már nem képződik kondenzátum. Végül nitrogénáramot buborékoltatunk át a viszszamaradó folyadékon 50°C-on, amíg az oldószerelegy utolsó nyomait is eltávolítjuk. A visszamaradó folyadékot kiszivatjuk a reak15 torból és hagyjuk kristályosodni, összesen 40 kg terméket kapunk, ami 97,8 tömeg% cím szerinti vegyületet tartalmaz (az elméleti hozam 94,73%-a). A termék szerkezetét gázkromatográfiái összekapcsolt tömegspekt20 rometer segítségével bizonyítottuk.
A következő I. táblázat a találmány jellemző vegyületeit foglalja össze, amelyek a fentebb leírt módon állíthatók elő. Ezen ve25 gyületek szerkezetét a fenti analitikai módszerekkel igazoltuk.
I. táblázat
Λ vegyület azárna R
Y
Ορθά vagy n^°
1. CH, 3 ';-g4h5 s 35-37
2. c2h5 ^-G4Hq s 1,5610
3- CH- c-C5u±l s 1,5622
4- CHZ j- η n ü-'-'4h9 Π TH J U 0 55-57
CH- s 1,5630
6. ch5 ú-C^H11 ü-c5 hh 0 1,5W
Az inszekticid hatás vizsgálata
Az I. táblázatban szereplő vegyületeket tartalmazó készítmények inszekticid hatását a következő módokon vizsgáltuk. Az ezen vizsgálatok eredményei alapján kapott és/vagy a dózis-elhullás görbékből számítással meghatározott LD50-értékek a II. táblázatban láthatók.
Házilégy (Musca domestica) a) Érintkeztetés: A vizsgálandó vegyületeket acetonnal 0,1 t%-ra hígítottuk és az oldat álikvot részét alumínium tálak aljára pipettáztuk. Annak biztosítására, hogy a vegyszer a tálak alján egyenletesen oszoljon el, 0,01 t% földimogyoróolajat tartalmazó 1 ml acetont adtunk minden tálba. Miután az összes 4 oldószer elpárolgott a tálakat 1—2 napos 5θ 25 darab nőstény házilegyet tartalmazó, köralapú, kartonpapírból készült kalitkába tettük. A kalitkát alul celofánnal, felül tüllhálóval borítottuk, és mindegyikbe cukros vízzel átitatott vattát helyeztünk a legyek 55 táplálására. Az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált anyag mennyisége 100 pg/25 darab nőstény házilégytől lefelé változott. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „HF-C“ rovatban tüntettük fel 60 Pg vizsgált anyag/25 nőstény házilégy értékekben.
b) Gőzök hatása: A vizsgálandó vegyületeket acetonnal hígítottuk, és az oldószer alikvot részét alumínium tálak alján levő
55 mm-es szűrőpapír korongokra pipettáztuk.
-4HU 199652 Β
Amikor az aceton teljesen elpárolgott, a tálakat köralaoú. kartonpapírból készült kalitkákba (térfogat 285 ml) helyeztük, amelyekben 25 darab nőstény házilégy volt. A kalitkát mindkét végén celofánnal zártuk le, és a tegyek táplálására mindegyik tartalmazott egy cukros vízzel átitatott vattát. Egy hálódarabot helyeztünk az alumínium tál fölé, hogy a legyek ne tudjanak közvetlenül érintkezni a vegyszerrel kezelt szűrőpapírraf. Az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált anyag mennyisége 100 p.g/25 darab nőstény házilégytől lefelé változott. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „HF-F“ oszlopban tüntettük fel a vizsgálandó vegyület 25 darab nőstény házilégyre és 285 ml vizsgálati tartály térfogatra vonatkoztatott pg-jában megadva.
Fekete bab levéltetű [(Aphis fabae)Scop]
Körülbelül 5 cm magas sarkantyúvirág (Tropaeolum fajok) növényeket kis poharakban levő homokos termőtalajba ültettünk és 25—50 darab, különböző korú fekete bab levéltetűvel megfertőztük őket. 24 órával később a vizsgálandó vegyület aceton és víz 50:50 arányú elegyével készült oldatával addig permeteztük őket, míg a permetlé már éppen lefolyt a növényről. A kezelt növényeket üvegházban tartottuk, és az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált koncentrációk 0,05 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BA-C“ oszlopban tüntettük fel, megadva a vizsgált anyagnak a permetezett oldatban levő %-os mennyiségét.
Heliothis virescens (Fábricius):
a) Érintkeztetés: A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Calabacita abobrinha szikleveleket merítettünk a vizsgálati oldatba 2—3 másodpercre, majd dróthálóra helyezve megszárítottuk őket. A száraz leveleket nedves szűrőpapírt tartalmazó Petri-csészékbe helyeztük, és 5 darab második lárvaállapotú Heliothis virescensszel megfertőztük őket. A csészéket 5 napra nagy nedvességtartalmú kamrákba tettük, és megállapítottuk a lárvák százalékos elhullását. A koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „TBW-C oszlopban tüntettük fel, megadva az oldat %-os vizsgálandó anyag tartalmát.
b) Peték: 2-napos Heliothis virescens petéket tartalmazó papírtörülköző darabokat a vizsgálandó vegyületek acetonos oldatába merítettünk, és lárva táplálékot tartalmazó Petri-csészébe helyeztük őket. A kezelt petéket 25°C-on tartottuk, és az elhullást akkor határoztuk meg, amikor minden pete kikelt, és a fiatal lárvák a tápanyagból fogyasztottak. A koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban tüntettük fel a „TBW-E“ oszlopban az oldat %-ban kifejezett vizsgálandó anyag tartalmának megadásával.
Spodoptera exiqua
A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Cukorrépa (Béta vulgáris) fiatal leveleit 2—3 másodpercre a vizsgálandó oldatba merítettük és dróthálóra helyeztük száradni. A száraz leveleket nedves szűrőpapírt tartalmazó Petri-csészébe tettük és 5 darab második lárvaállapotú Spodoptera exiqua-val megfertőztük őket. A Petri-csészéket nagy nedvességtartalmú kamrába helyeztük. A lárvák elhullását 5 nappal később határoztuk meg. A vizsgálati koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BAW“ oszlopban tüntettük fel az oldat %bán kifejezett vizsgálandó anyagtartalmának megadásával.
Trichoplusia ni (Hübner)
A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Calabacita abobrinha 2,54/3,81 cm méretű szikleveleit
2—3 másodpercre a vizsgálandó oldatba merítettük és dróthálóra helyeztük száradni. A száraz leveleket nedves szűrőpapír darabot tartalmazó Petri-csészébe tettük, és 5 darab második lárvaállapotú Trichoplusia ni-vel megfertőztük őket. A csészéket nagy nedvességtartalmú kamrába helyeztük. A lárvák elhullását 5 nap múlva határoztuk meg. A vizsgálati koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „CL“ oszlopban tüntettük fel az oldat %-ban kifejezett vizsgálandó anyag koncentrációjának megadásával.
Diabrotica undecimpunctata undecimpunctata (Mannheim) g nedves kerti földet műanyagpohárba helyeztünk. A vizsgálandó anyagokat acetonnal vagy más alkalmas oldószerrel hígítottuk. A kívánt koncentrációra hígított vizsgálati minta 0,05 ml-ét a talajhoz adtuk. A poharakat lezártuk és a talajt egy vortex keverővei körülbelül 15 másodpercig kevertük. A talaj felületén bemélyedéseket csináltunk és körülbelül 50 darab Diabrotica petét tettünk bele. A petéket talajjal befedtük és szobahőmérsékleten (21°C-on) tartottuk. Négy nappal később Latuca sativa levélrészeket helyeztünk a kezelt poharakba. Egy hét múlva megvizsgáltuk a poharak élő lárva tartalmát. A vizsgálati koncentrációk 25 ppmtől lefelé változtak. Az LDS0-értékeket a II. táblázatban a „Diabrotica oszlopban tüntettük fel a talaj ppm-ben kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával.
Agrotis ipsilon:
Hatásvizsgálat a talajban: A vizsgálandó vegyületeket acetonban feloldottuk, és az oldat 0,05 ml-es részleteit 10 g talajkeveréket tartalmazó pohárkákba pipettáztuk. A vegyületet és a talajt keverővei homogenizáltuk. Minden pohárkába egy darab salátalevelet és 5 darab harmadik lárvaállapotú Agrotis 5
-5HU 199652 Β ipsilont helyeztünk. A poharakat lefedtük és két napig állandó hőmérsékleten tartottuk, majd az élő lárva tartalmat vizsgáltuk. A koncentrációk 25 ppm-től lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BC-talaj“ oszlopban tüntettük fel a talaj ppm-ben kifejezett vizsgálati anyag koncentrációjának megadásával.
Vizsgálat a levélen: A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével felhígítottuk. Calabacita abobrinha körülbelül 2,54X0,63 cm méretű szikleveleit 2—3 másodpercre a vizsgálandó oldatba merítettük és dróthálóra helyeztük száradni. A száraz leveleket nedves szűrőpapír darabot tartalmazó Petri-csészékbe tettük, és 5 darab második lárvaállapotú Calabacita abobrinha-val megfertőztük őket. A csészéket nagy nedvességtartalmú kamrába helyeztük. A lárvák elhullását 5 nappal később határoztuk meg. A koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BC-levél“ oszlopban tüntettük fel az oldat %-ban kifejezett vizsgálandó anyag koncentrációjának megadásával.
Akaricid hatásvizsgálat
Kétpettyes atkát (2SM) (Tetranychus urticae [Koch]) használtunk az atkairtás vizsgálatához. Á vizsgálati eljárás a következő volt:
Körülbelül 10 cm magas tarka babnövényt (Phaseolus sp.) homokos kerti talajba, 7,62 cs-es agyagcserepekbe ültettünk és különböző korú és nemű kétpettyes atkával alaposan megfertőztük. 24 órával később a fertőzött növényeket megfordítottuk és 2—3 másodpercre a vizsgálati anyag aceton és víz 50:50 térfogatarányú elegyével készült oldatába mártottuk. A kezelt növényeket üvegházban tartottuk és 7 nap elteltével meghatároztuk a felnőtt atkák és a kezelés idején a növényeken levő petékből kikelő lárvák elhullását. A vizsgálati koncentrációk 0,05 t%-tól lefelé változtak. Az LD60-értékeket a II. táblázatban a „SM-A“ (azaz a kifejlett atkákra vonatkozó) és a „2SM-E“ (azaz a petékre vonatkozó) oszlopokban tüntettük fel az oldat %-ban kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával.
Szisztemikus vizsgálat
Ez a vizsgálat a választott vegyület gyökér abszorpcióját és a felfelé való áthelyeződését értékeli. A szisztemikus hatás vizsgálatára kétpettyes atkát (2SM) [Tetranychus urticae (Koch)] és a bab levéltetűt (BA) [Aphis fabae (Scop.)] használtuk. A vizsgálatokat a következőképpen végeztük:
Kétpettyes atka:
A vizsgálandó vegyületeket acetonban oldottuk és az oldat alikvot részét üveglombikban 200 ml vízzel felhígítottuk. Két tarkalevelű bab (Phaseolus sp.) növényt helyeztünk mindegyik lombikba és vattacsomók6 kai úgy rögzítettük, hogy gyökereik és száruk a kezelt vízbe merült. A növényeket aztán 75—100 darab, különböző korú és nemű kétpettyes atkával megfertőztük. Egy hét elteltével a kifejlett atkák és lárvák elhullását meghatároztuk. A vegyületek koncentrációja a vízben 10 ppm-től lefelé változott. Az LD50-értékeket a II. táblázatban az „2-SM (S)“ oszlopban tüntettük fel az oldat t%-ban kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával.
Fekete bab levéltetű (Aphis fabae [Scop.])
Körülbelül 5 cm magas sarkantyúvirág (Tropaeolum sp.) növényeket ültettünk 400 g homokos kertiföldbe körülbelül félliteres tartályokba. A vizsgálandó anyagokat acetonban feloldottuk és az oldat alikvot részét 50—60 ml vízzel felhígítottuk. Az oldatot a talaj felületére Öntöttük és hagytuk, hogy jól beszívódjon. A kezelt növényeket 25—50 darab különböző korú fekete bab levéltetűvel megfertőztük és üvegházban tartottuk. Az elhullást 3 nap múlva határoztuk meg. A koncentrációk 10 ppm-től lefelé változtak az 50%-os elhullás eléréséig. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BA(S)“ oszlopban tüntettük fel az oldat ppm-ben kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával.
Hatásvizsgálat Meoloidogyne incognitán a talajban
Égy nematóda telepet agyagcserépbe ültetett paradicsom növény gyökérén (Lycopersicon sp.) tartottunk. A nematódával fertőzött talaj alikvot részét ezekből a cserepekből kis poharakba helyeztük. A vizsgálandó vegyületeket a talajba kevertük. Négy tökmagot ültettünk minden pohárba és szükség szerint öntöztük őket.
nappal később a töknövényeket kiszedtük és megmostuk, és megvizsgáltuk, hogy vannak-e rajtuk gyökércsomócskák. A vizsgáit vegyületek koncentrációja (a talajban) 25 ppm-től lefelé változott. Az LD60-értékeket a II. táblázatban az „RKN“ oszlopban tüntettük fel a talaj ppm-ben kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával.
A fenti vizsgálatokat elvégeztük szerkezetileg közel álló' vegyületekkel is, azaz a 24 830 sz. európai szabadalmi bejelentésben szereplő S-izopropi!-S’-izobuti 1-etil-tritiofoszfonáttal (A. vegyület) és a 4 472 390 számú USA szabadalmi leírásban szereplő S-izobutil-S’-terc-butil-etil-ditiofoszfonáttal (B. vegyület). Az eredményeket szintén a
II. táblázatban adjuk meg. Ezek azt mutatják, hogy míg házilegyeken, levéltetveken és atkákon a találmány szerinti vegyületeket tartalmazó készítmények hatása gyakorlatilag megegyezik az ismert vegyületeket tartalmazó készítményekével, a Heliothis virescens, Spodoptera exiqua, Trichoplusia ni, Diabrotica Agrotis ipsílon és Meloidogyne incognita esetében a találmány szerinti készítmények nemvárt, lényegesen nagyobb hatást miitatnak.
-6HU 199652 B o
IV táblázat (LD,
CO TD
Ü
•rl rd
-P CO
O P
Fd
Xl
co
•H
P
A §a P 3 r—) > H
O ι—I ro -p
A IS A
5:
pq
A
CVJ
CQ <4
FQ b£ M G PH sn
Φ í>
a o
-P co tí -cO
O N
rd
y? CO
o o A- o cd
·» •b
o o o o o O
UV A
*k
'd- A o -d-
A
K\ cd A UV •d-
o rd H O O O
o o O O o o
V* »» Vb •b Vb
o o o o o o
A A CO cd
c* «Κ Ο»
cvj -M- o LA sh o
rri rd
A Λ
A v<a
Ϊ&
<1
P
P co
O
A cd €0 LO O V! A A
A o o A o A
A A o A A O
Vb »» » »» »>
o o o o o o
co CA & vo A A
A A o rd cd cd
A O A A A o
*> »» «Κ
o o o o o o
/s A
A
OJ cd A A <\l A
a o A o A o
A o A A o o
Vb *> ·> ·<
o o o o o o
A A
Td- Al cd ♦d- A
A A cd A o o
A o A o Q o
A o O o A o
CO
A o A A A A
A A A A A A
O O o O O O
-V A A
o O o o o o
A rd rd rd rd rd
A f\ A A Λ
UV
A o A A A A
A o A A A A
O o o O O o
zs A
A A
o A Φ A ω ΓΛ
OJ A Cd & rd
A o A O Q A
A A A A A A
»» ·» ·*
o o o o o o
A cd o- A A o
A rd rd rd rd A
tv UV uv o o o
’d A rd A A H
«
Á ej KV ^d* A UO
CO rd 'Ctí ó9 ω
«
-rd >
CO <D
CO
Ό
-P
Φ
-P
N
Q>
Pi
-P
G
Ή
II
O co •P
CO rd 'ítí bű
CO
N •rd >
G 'CO (0 'Ctí
-P cO „tí
Pi :O
M bű ·<
I!
Pq •P cO rd 'CO bű
CO
Cd •rd í>
CO
Z5 fi d>
-P
N
CO •rd
Cd
CO
II co
G
0)
Pd
Ό)
-P <1>
Pj •P co rd 'tí bű
CO
Cd ♦rl >
II &q ü
o
Pl
-P
CO
-P
-P o
rd
Ό (D
Vd •rl
Pi
JD co rd 'tí bű co
N •r| >
II <4 •P tí
-CD
Pi
G r’í rd 'tí ΐ
co
-P □
-P co bű o
ti
-o +5
US σ cd
US r- <r
CT\ rS <7 O ο σ J o
VO ΓΆ —' O O CD CD
US kv
CD ’ O O σ cd ο O
CD
CD
CD
CD
O
CD us cm
CD
CD
CD σ
CD
CM <T
A
CO
Cd vo o
II CD N O
CN
CD
O
CD
-P co
N •tí
Fd co &D
CO tí rd
O
HJ
KS
OS
CM vO < r—1 <r co
-7HU 199652 Β
Maradék hatás vizsgálata a talajban
A vizsgálandó vegyületeket acetonnal 0,1 t%-ra hígítottuk és 900 g száraz homokos kerti talajt tartalmazó edényekbe pipettáztuk. A vegyületeket a talajjal erőteljes rázással elegyítettük. Ezután 100 ml ionmentes vizet adtunk a keverékhez, az edényeket lefedtük és 25,5°C-on tartottuk.
Az edényekből hetenként 10 g-os talajmintákat vettünk, és körülbelül 50 darab
Diabrotlca undecimpunctata un decim puns tata (Mannerheim) petével együtt kis pohárba helyeztük. 3—4 nappal később egy darab Latuca sativa-t tettünk bele, majd 7—9 nap múlva megviszgáltuk.
A vegyületeket 1 és 2 ppm talajkoncentrációnál vizsgáltuk. A III. táblázat azt mutatja, hogy a vizsgált vegyületek hány hétig mutattak Diabrotica irtó hatást (100%-os elhullás).
III. táblázat
A vegyület s zárna Maradék Diabrotica
Az irtó hatás radása 1 ppm
1. 51
2. >41
-
4- 22
19
6.
A találmány szerinti készítmények előállításakor a vegyületeket egy vagy több közömbös (azaz nem kémiailag reakcióképes, a növénnyel kompatibilis vagy herbicid hatás szempontjából közömbös), inszekticid készítményekhez megfelelő hordozóanyaggal vagy hígítószerrel formáljuk.
A készítmények, amelyek a fentebb leírt vegyületeket tartalmazzák, számos szilárd vagy folyékony formában állíthatók elő. A szilárd formák például a porok, granulátumok, tabletták, porozószerek és hasonlók. A folyékony formák például az emulziók, oldatok, szuszpenziók, folyós készítmények, emulgeálható koncentrátumok és paszták. Az ilyen készítmények a hatóanyag vagy hatóanyagok mellett különböző hordozóanyagokat vagy hígítószereket, felületaktív anyagot (nedvesítő-, diszpergáló- és/vagy emulgeálószereket), oldószereket (vizet vagy szerves oldószereket, így aromás oldószereket vagy klórozott alifás oldószereket), kötőanyagokat, sűrítőanyagokat, tapadást növelő szereket, habzásgátlókat és más, említett anyagot tartalmazhatnak. Az ilyen készítményekben használható szilárd hordozóanyagok vagy hígítószerek például az őrölt természetes ásványok, így kaolinok, bauxit, kalcium-karbonát, kovasav, kovaföld, agyagok stb.; őrölt szintetikus ásványok, például különböző szilikátok, aluminoszilikátok és őrölt növényi termékek, így fakéreg, gabonaliszt, fűrészpor, cellulózpor és hasonlók lehetnek. A szorpcióra képes anyagokat tartalmazó készítmények általában stabilizálószereket, pél8 irtó hatás (100 %-os elhullás) megmahetekben kifejezve 2 ppm.
>45 >41 >40 dául glikolt is tartalmaznak a hatóanyag bomlásának megakadályozására vagy minimálisra csökkentésére.
A szilárd készítmények előállításához a hatóanyagokat a fentebb említett szilárd hordozóanyagokkal vagy hígítószerekkel összekeverjük és a keveréket a megfelelő méretre őröljük. A granulákat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot szerves oldószerben feloldjuk és az elegyet például permetezéssel az abszorbeáló granulált közömbös anyagra, például kovasavra felvisszük. Tapadást növelő szereket alkalmazhatunk a vegyületnek a szilárd részecskékbe való beépülésé’ nek elősegítésére.
Nedvesíthető porokat és pasztákat úgy állítunk elő, hogy egy hatóanyagot egy vagy több diszpergálószerrel és/vagy szjlárd horj dozóanyaggal vagy hígítószerrel összekeverünk és megőrlünk. Nedvesítőszereket és/ /vagy diszpergálószereket, például lignineket, metil-cellulózt, naftalinszulfonsav-származékokat, zsíralkohol-szulfátokat, és külön. böző típusú zsírsavak alkáli- és alkáliföld3 fém-sóját is tartalmazhatja a készítmény.
Az' emulgeálható koncentrátumokat általában úgy kapjuk, hogy a hatóanyagot szerves oldószerben, például butanolban, ciklohexanonban, xilolokban vagy magasabban forró aromás szénhidrogénekben oldjuk. Vizes szuszpenziók vagy emulziók előállításához nedvesítőszereket is alkalmazhatunk.
Folyós készítményeket úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több diszper65 gálószerrel és/vagy szilárd adalékanyagok-8HU 199652 Β kai, és egy olyan folyadékkal keverjük öszsze, amely lehet víz vagy lehet szerves oldószer, és amelyben a hatóanyag aránylag oldhatatlan, majd a keveréket megőröljük.
Mind a folyékony, mind a szilárd készítmények elkészíthetők mikrokapszula vagy kapszulázott formában a bennük levő hatóanyag meghatározott sebességgel, egy bizonyos idő alatt való leadásának az elősegítésére. Az ilyen típusú folyékony készítmények megközelítőleg 1—50 mikrométer átmérőjű kapszulázott cseppeket tartalmaznak*, amelyekben a hatóanyag és kívánt esetben oldószer van. A kapszulázó anyag egy közömbös porózus polimer membrán.
A szilárd kapszulázott készítmények általában granula formájúak, amelyekben a hatóanyagot tartalmazó folyadék egy porózus polimer membránnal a granulák pórusaiba be van zárva, és amelyen keresztül a hatóanyag meghatározott sebességgel vándorolhat, vagy amely membrán meghatározott sebességgel lebomlik, és így elősegíti a hatóanyag eltávozását.
Tipikus kapszulázó anyagok például a természetes és szintetikus gumik, cellulózszerü anyagok, sztirol-butadién-kopolimerek, poliakrilnitrilek, poliakrilátok, poliamidok, poliizocianátok, poliuretánok, a fentiek vegyes kopolimerjei és keményítő-xantátok.
t% hatóanyagot tartalmazó nagyon tömény készítményeket is alkalmazhatunk, ha a vegyületet porlasztószerkezetben, finomeloszlású folyadék formájában, például a repülőgépes permetező technikával használjuk. Más célokra azonban az ezekből a vegyületekből előállítható különböző típusú készítmények a készítmény típusától és a felhasználástól függően változó mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak.
Az inszekticid készítmények általában 5 és 95 t%, előnyösen 10 és 85 t% közötti menynyiségű hatóanyagot tartalmaznak. Néhány típus a következő hatóanyag mennyiséget tartalmazza: nedvesíthető porok: 25—80 t% hatóanyag: olajos szuszpenziók, emulziók, oldatok, folyós készítmények és emulgeálható koncentrátumok: 5—85 t% hatóanyag: vizes szuszpenziók: 20—50 t% hatóanyag; porok és porozószerek: 5—20 t% hatóanyag; granulák és pelletek: 5—20 t% hatóanyag.
A hatóanyagok és készítmények előállításával kapcsolatban említett különböző szereken kívül az ilyen készítményekhez egy vagy több, említett típusú más hatóanyag, valamint más hatásos peszticid szer, így herbicidek, fungicidek, inszekticidek, akaricidek, nematocidok, baktericidek és növény növekedést szabályozók is hozzákeverhetek. Az ilyen készítmények talajfertőtlenítő szereket, vagy füstképző anyagokat, továbbá műtrágyákat is tartalmazhatnak, így lehetővé válik olyan sok célra használható készítmény előállítása, amelyben az itt leírt hatóanyagokból egy vagy több, valamint kívánt esetben más peszticid és műtrágya is van, amely anyagokat ugyanazon a helyen való felhasználásra szántak és formáltak.
A rovarkártevők irtását úgy végezzük, hogy a hatóanyag rovarirtás szempontjából hatásos mennyiségét tartalmazó készítményt arra a helyre, ahol a rovarirtás szükséges, vagy a rovarok táplálékául szolgáló élelemre (beleértve a magokat is) visszük fel. Az utóbb említett módon való fethasználás'ra előnyös nem illékony vegyületet alkalmazni. így a rovarirtás direkt módon, a hatóanyagnak a rovarra való felvitelével, és indirekt módon, a vegyületnek a védeni kívánt helyre (így szántóföldekre, füves területekre vagy erdőkre), a rovar táplálékforrására vagy más rovar tartózkodási helyére (például tenyész vagy rajzási területre) való felvitelével végezhető. A hatóanyag alkalmazási aránya és a használt koncentráció aszerint változik, hogy a készítményt közvetlenül vagy közvetve visszük fel a rovarra vagy egy területre, élelemre vagy tartózkodási helyre. Az utóbbi esetben a felhasználás mértéke az irtani kívánt rovar vagy rovarok természetétől és a növényi környezettől függ, általában körülbelül 0,011 és 112 kg/ha menynyiség között változik.
Meg kell jegyeznünk, hogy a hatóanyagnak nem szükséges magának inszekticid hatásúnak lennie az inszekticid hatás kifejtéséhez. A találmány célját teljes mértékben kielégíti, ha az ilyen vegyületek külső tényezők, így fény vagy hő hatására vagy bizonyos fiziológiai hatásra aktívvá válnak, amikor a vegyület bekerül a rovar testébe.
Az egy vagy több, fentebb leírt hatóanyagot tartalmazó készítmények inszekticid szempontból hatásos mennyiségét a növényre, egy területre vagy a rovar tartózkodási helyére bármely hagyományos módon felvihetjük.
Ha gabona vagy más növény védésére használjuk, az alkalmazás lehet megelőző (fertőzés előtti) vagy megsemmisítő (azaz fertőzés utáni). így a hatóanyagot tartalmazó porok és különböző folyékony készítmények porozókkal, kézi permetezőkkel és.porszórókkal vagy repülőgépekről porok vagy permetek formájában vihetők fel. Az utóbbi alkalmazási mód esetén már igen kis dózisokban hatásosak lehetnek.
A hatóanyagokat tartalmazó készítményeket a kezelni kívánt terület öntővizéhez is adhatjuk. Ez az alkalmazási mód lehetővé teszi, hogy a vegyületek vízzel együtt a talajba jussanak.
A hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel emellett még a növények magvait is megvédhetjük a talajban élő kártevő rovarok támadásától az elvetés után és a kikelés alatt, ha a készítményt a magokon bevonatként alkalmazzuk. Ez úgy történik, hogy a magokat folyékony vagy szilárd formájú (előnyösen folyékony) készítménnyel alkalmas keverőberendezésben összekeverjük. Az erre a célra szolgáló folyékony készítmé9
-9HU 199652 Β nyék tapadást t iő<<'gitö vagy ragasztó anyagot, így mctil cellüi σ* H cellulózt stb. tartalmazhatnak atm “· elősegítésére, hogy a készítmény a maghoz tapadjon. Ha erre a célra szilárd kész;trncnyt használunk, keverés alatt vagy után lapadást növelő szert permetezhetünk a magokra.
Talaj inszekticidként való alkalmazásra a hatóanyagot vagy az azt tartalmazó készítményt a növény magjainak elültetése előtt, alatt vagy után bármely hagyományos módon keverhetjük a talajjal. A folyékony készítményeket a felületre permetezzük vagy az öntöző vagy permetező vízbe tesszük. Az aktív vegyületet tartalmazó szilárd vagy folyékony készítményeket az ültetés előtt vagy alatt tárcsázással, szántással vagy más keverési eljárással vihetjük a talajba, annak érdekében, hogy a hatóanyag a talaj felülete alá kerüljön és a leghatásosabban irtsa a nem kívánatos lárvákat.
A találmány szerinti készítményeket néhány példával az alábbiakban szemléltetjük:
A) Készítmény: Granula
Komponens: Tömeg%
Hatóanyag: 1. sz. vegyület 10
diatomaföld (granula) 85
trieti lérjglikol 5
összesen 100%
B) Készítmény: Nedvesíthető por
Komponens: Tomeg%
Hatóanyag: 1. sz. vegyület 80
nedvesítőszer (nát-
rium-dialkil-naftalin-
-szulfonát) 1
diszpergálószer (nát-
rium-ligno-szulfonát) 4
hígítószer (alumínium-
-magnézium-szi likát) 15
összesen 100%
C) Készítmény: Híg oldat
Komponens: Tömeg%
Hatóanyag: 3. sz. vegyület 5
oldószer (xilol) 95
összesen 100%
D) Készítmény: Emulgeálható koncentrátum
Komponens: Tömeg%
Hatóanyag: 4. sz. vegyület 50
emulgeálószer (fém-
-szulfonátok és polioxi-
etilén éterek elegye) 10
oldószer (xilol) 40
összesen 100%
E) Készítmény: Tömény oldat
Komponens: Tömeg%
Hatóanyag: 3 sz. vegyület 90
oldószer (xilol) 10
összesen 100%
F) Készítmény:Granulátum 10
18
Komponens: Tömeg%
Hatóanyag: 2. sz. vegyület 5
diatomaföld (granula) 90
dipropi lénglikol 5
összesen 100%
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (9)

1. Inszekticid vagy nematocid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,001 — 95 t% mennyiségű (I) általános képletű vegyületet — a képletben
R metil- vagy etilcsoport,
Y kén- vagy oxigénatom és
R, és R2 azonos vagy különböző és 4—6 szénatomos tercier-alkil-csoportot jelent, azzal a feltétellel, hogy ha R etilcsoport és Y oxigénatom, R, és R2 terc-butil-csoporttól eltérő jelentésű — és egy vagy több adalékanyagot, így hígítószert, előnyösen xilolt vagy alumínium-magnézium-szilikátot, hordozóanyagot, előnyösen diatomaföldet és kívánt esetben felületaktív anyagot, előnyösen nátrium-dialkil-naftalinszulfonátot, nátrium-lignoszulfonátot vagy fém-szulfonátok és poli(oxi-etilén)-éterek elegyét tartalmazza. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R és Y az 1. igénypontban megadott jelentésű és R, és R2 azonos tercier-alkil-csoportot jelent, azzal a feltétellel, hogy ha R etilcsoport és Y oxigénatom, R, és R2 terc-butil-csoporttól eltérő jelentésű. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R metil- vagy etilcsoport, Y kénatom vagy R metilcsoport és Y oxigénatom, R, és R2 egyaránt terc-butil-csoportot jelent. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben Y jelentése kénatom, R, R[ és R2, az 1. igénypontban megadott jelentésű. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
5. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R metilcsoportot, Y kénatomot, R, és R2 terc-butil-csoportot jelent. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
6. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R etilcsoportot, Y kénatomot, R, és R2 terc-butil-csoportot jelent. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
7. Eljárás (I) általános képletű vegyületek — ebben a képletben
R metil- vagy etilcsoport,
Y kén- vagy oxigénatom és
-1019
R, és R2 azonos, 4—6 szénatomos teruer-alkil-csoport, azzal a feltétellel, hogy ha R etilcsoport és Y oxigénatom, R, és R2 terc-butil-csoporttól eltérő jelentésű — előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű alkil-(tio) foszfonsav-dihalogenidet — a képletben X halogénatom, R és Y jelentése a fenti — R,-SM általános képletű merkaptiddal — a képletben R, 4—6 szénatomos tercier-alkil-csoport és M alkálifématom — reagáltatunk 0 és 60°C közötti hőmérsékleten. (Elsőbbsége: 1986.07.03.)
8. Eljárás (1) általános képletíí vegyületek — a képletben R metil- vagy etilcsoport,
Y kén- vagy oxigénatom és
R, és R2 azonos, 4—6 szénatomos tercier-alkil-csoport, azzal a feltétellel, hogy
199652 Β zO ha R etilcsoporl es oxigemmm;, R, és R2 terc-butil-csoporttól kitérő jelentésű — előállítására, azzal jellemezve, nogy
5 a) R,SH általános képletű tereiéi - -merkaptánt — a képletben R, 4—6 szél atomos terc-alkil-csoport — ömlesztett alkáli fémmel vagy szilárd alkálifém-hidriddei reá gáltatunk oldószer, így toluol és 1’,4-dioxán
10 elegyének jelenlétében, így R,SM általános képletű terc-alkil-merkaptidot kapunk, és
b) tercier-alkil-merkaptid 2 mólekvivalensnyi mennyiségét (II) általános képletű alkil- (tio) foszfonsav-dihalogenid — a képletben 15 X halogénatom, R és Y jelentése a fenti —
1 mólekvivalensnyi mennyiségével reagáltatjuk oldószerben, így tetrahidrofuránban vagy toluol és 1,4-dioxán elegyében 0 és 60°C közötti hőmérsékleten. (Elsőbbsége: 1985.07.29.)
HU863219A 1985-07-29 1986-07-28 Insecticide and nematocide composition containing s,s'-di/terc-alkyl/-thiophosphonate derivatives as active component and process for producing the active component HU199652B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US75977585A 1985-07-29 1985-07-29
US06/879,044 US4752604A (en) 1985-07-29 1986-07-03 S,S-di-(tertiary alkyl) thiophosphonate insecticides

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT41965A HUT41965A (en) 1987-06-29
HU199652B true HU199652B (en) 1990-03-28

Family

ID=27116733

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU863219A HU199652B (en) 1985-07-29 1986-07-28 Insecticide and nematocide composition containing s,s'-di/terc-alkyl/-thiophosphonate derivatives as active component and process for producing the active component

Country Status (17)

Country Link
US (1) US4752604A (hu)
EP (1) EP0210608B1 (hu)
JP (1) JPH0751589B2 (hu)
KR (1) KR910008378B1 (hu)
CN (1) CN1016062B (hu)
AU (1) AU599323B2 (hu)
BR (1) BR8603562A (hu)
CA (1) CA1303625C (hu)
CS (1) CS270438B2 (hu)
DE (1) DE3671020D1 (hu)
DK (1) DK166153C (hu)
ES (1) ES2000063A6 (hu)
GR (1) GR861985B (hu)
HU (1) HU199652B (hu)
IL (1) IL79531A (hu)
NZ (1) NZ216992A (hu)
RO (2) RO103176B1 (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4752604A (en) * 1985-07-29 1988-06-21 Stauffer Chemical Company S,S-di-(tertiary alkyl) thiophosphonate insecticides
AU6963387A (en) * 1986-03-10 1987-09-17 Sumitomo Chemical Company, Limited Trithiophosphonic acid esters
US4837209A (en) * 1987-07-06 1989-06-06 Stauffer Chemical Company S-cycloalkylmethyl trithiophosphonate insecticides
US4948787A (en) * 1989-01-04 1990-08-14 Imperial Chemical Industries Plc Inhibition of mercaptan odor in organothiophosphate biocides
US7300906B2 (en) * 2005-04-07 2007-11-27 Gowan Company, L.L.C. Control of sulfhydryl compound odor in organothiophosphate formulations
CN106243150B (zh) * 2016-07-13 2018-06-22 上海应用技术学院 一种手性硫(硒)代膦酸酯的绿色制备方法
CN106188136B (zh) * 2016-07-13 2018-06-22 上海应用技术学院 一种二苯基硫(硒)代膦酸酯的绿色制备方法
CN107573376B (zh) * 2017-09-07 2019-09-27 上海应用技术大学 一种烷基硫(硒)代膦酸酯的制备方法

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3094405A (en) * 1961-02-08 1963-06-18 Stauffer Chemical Co Defoliant methods using thio esters of chloromethyl phosphonous and chloromethyl phosphonic acids
US4258038A (en) * 1979-08-31 1981-03-24 Mobil Oil Corporation Unsymmetrical thiophosphonate insecticides and nematocides
US4472390A (en) * 1980-12-31 1984-09-18 Rhone-Poulenc Agrochimie S-Alkyls-(tertiary alkyl) alkylphosphonodithioate insecticides and nematocides
IT1188702B (it) * 1985-02-21 1988-01-28 May & Baker Ltd Composto pesticida
US4752604A (en) * 1985-07-29 1988-06-21 Stauffer Chemical Company S,S-di-(tertiary alkyl) thiophosphonate insecticides

Also Published As

Publication number Publication date
CN86105535A (zh) 1987-05-27
JPS6270383A (ja) 1987-03-31
DK166153B (da) 1993-03-15
DK166153C (da) 1993-08-16
US4752604A (en) 1988-06-21
GR861985B (en) 1986-12-22
IL79531A (en) 1991-08-16
BR8603562A (pt) 1987-03-04
EP0210608B1 (en) 1990-05-09
DK360086D0 (da) 1986-07-29
DK360086A (da) 1987-01-30
KR910008378B1 (ko) 1991-10-12
CS270438B2 (en) 1990-06-13
JPH0751589B2 (ja) 1995-06-05
AU6062386A (en) 1987-02-05
KR870000866A (ko) 1987-03-10
CN1016062B (zh) 1992-04-01
DE3671020D1 (de) 1990-06-13
RO103176B1 (en) 1992-06-10
AU599323B2 (en) 1990-07-19
HUT41965A (en) 1987-06-29
EP0210608A1 (en) 1987-02-04
ES2000063A6 (es) 1987-11-16
RO103177B1 (en) 1992-08-10
CS567386A2 (en) 1989-11-14
IL79531A0 (en) 1986-10-31
CA1303625C (en) 1992-06-16
NZ216992A (en) 1989-06-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU199652B (en) Insecticide and nematocide composition containing s,s&#39;-di/terc-alkyl/-thiophosphonate derivatives as active component and process for producing the active component
EP0147790B1 (en) S-dithiocarbamoylmethyl trithiophosphonate insecticides
US4659703A (en) S-allyl trithiophosphonate insecticides
US4656164A (en) O-(substituted allylic) dithiophosphonate insecticides
US4837209A (en) S-cycloalkylmethyl trithiophosphonate insecticides
EP0159096B1 (en) S-(substituted allylic) trithiophosphonate insecticides
US4737490A (en) S-(3-buten-1-yl) trithiophosphonate insecticides
US4659702A (en) S-(substituted allylic) trithiophosphonate insecticides
US4678778A (en) Trithiophosphonate insecticides
US4283395A (en) S-Alkyl and alkenyl-thiophenylacetamido thiophosphates and phosphonates and method of controlling insects
US4614735A (en) S-propargyl trithiophosphonate insecticides for use in soil
US4654430A (en) S-propargyl trithiophosphonate insecticides
US4683225A (en) O-(substituted) benzyl dithiophosphonate insecticides
US4356022A (en) S-Alkyl and alkenyl-thiophenylacetamido thiophosphates and phosphonates as plant growth regulants
US4363804A (en) Phosphonodithioylacetylamino phenyl pyrazoles
US4636495A (en) S-phenylacetonyl trithiophosphonate insecticides
US4548930A (en) Bis-alkylene trithiophosphonate insecticides
EP0230481B1 (en) S-aralkyltrithiophosphonate insecticides
US4686210A (en) S-(oxoalkyl)trithiophosphonate insecticides
US4552870A (en) S-Dithiocarbamoylmethyl trithiophosphonate insecticides, compositions and use
US4465675A (en) Insecticidal and fungicidal 1-alkyl-5-alkylsulfonyl-4-chloropyrazole-3-yl-(thio)phosphates and (thio)phosphonates
US4544651A (en) S-2-(Carboalkoxyvinyl) trithiophosphonate insecticides
CA1050563A (en) Pesticidal phosphoric acid phenylsulphonamide esters
US4104378A (en) Combatting pests with O,S-dialkyl-O-(4-phenylazophenyl)-thiophosphates
US4716156A (en) Phosphonodithioylacetyl phenyl aminoacid ethyl esters

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee
HRH9 Withdrawal of annulment decision
HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: ZENECA AG PRODUCTS INC., US

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee