HU199050B - Circuit arrangement for the ignition and operation of a gas discharge lamp - Google Patents

Description

A találmány tárgya kapcsolási elrendezés gázkisülő lámpa gyújtására és üzemeltetésére, amelyben a váltakozó feszültségforrás és a lámpa között egy L induktivitású fojtótekercs van, és a lámpához egy gyújtóeszköz 5 kapcsolódik, továbbá egy C kapacitású kondenzátor a fojtótekercsnek legalább egy részével párhuzamosan kapcsolódik annak érdekében, hogy a lámpa üzemi áramához képest nagyobb' gyújtóéramot hozzunk létre. 10

Gázkisülő lámpák működése közben a begyújtási művelet alatt gyakran nehézségek lépnek fel. A begyűjtési művelet három fokozatot tartalmaz; nevezetesen, a kisülési út elsődleges ionizálása, amelyet letörésnek is 15 neveznek, egy ezt követő kis áramú parázsfény kisülés megjelenése a lámpa elektródái között, majd egy ezt kővető átmenet parázsfény kisülésből a megfelelő nagyáramú ivkisülésbe. A begyújtási nehézséget gyakran az 20 okozza, hogy az átmenet a parázsfény kisülésből az ivkisülésbe nem stabil. Például amalgám töltésű lámpák esetében, mint például nagynyomású nátrium lámpáknál, amelyek Na/Hg amalgám töltéssel rendelkeznek, az 25 amalgámnak a kisülő csőben való kedvezőtlen eloszlása esetén a kisülés a két elektróda helyett az amalgámon jön létre. Ennek következtében a parázsfény kisülésből az ívkisülésbe történő átmenet sokkal nehezebben jön 30 létre, és a lámpa parézsfény kisülő állapotban marad, vagyis a begyújtás nem jön létre. Hasonló problémák jönnek létre a még meleg lámpák üjragyújtésa esetén. Ebben az esetben gyakran fellép az a hatás, hogy a 35 parázsfény kisülésből az ivkisülésbe történő átmenet tranziens módon jön létre, vagyis a váltakozó feszültség félperiódusának csak egy kis részén, és az átváltásnál ismét parézsfény kisülés jön létre. -10

Az úgynevezett heterodin gyújtók esetén a hideg kisülő lámpák megbízhatóan begyújthatok, és a még meleg lámpák könnyen újragyújthatók (lásd a 3 108 547 számú, valamint a 3 108 548 számú DE nyilvánosságra- 45 hozatali iratokat, valamint a 3 944 876 számú US szabadalmi leírást). Ezek az ismert gyújtóáramkörök 2-5 kV és 7-15 kV gyújtófeszültség impulzusokat állítanak elő. Ezeket az áramköröket mint külső gyújtókat, nem lehet 50 alkalmazni olyan kisülő lámpák esetén, amelyek izzólámpák kiváltására szolgálnak, és amelyek E-27 típusú fejjel rendelkeznek, mivel az E-27 típusú fejre megengedett feszültségértéket ezek a gyújtófeszültségek 55 meghaladják. Ezért ez az alkalmazás szükségessé tette a gyújtóáramköröknek a lámpa fejében történő elrendezését. Jóllehet, ez meglehetős nehézségeket okoz annak következtében, hogy a szükséges kondenzátorok fjo viszonylag nagy értékűek, ami lényegesen megnehezíti egy kompakt lámpa konstrukció kialakítását. Ezen túlmenően, az említett DE közzétételi iratok szerinti áramkörök, különösen, ha azok a lámpa fejébes vannak elren- gg dezve, adott működési körülmények között a lámpa fejének érintkezői között akkora feszültséget hozhat létre, ami meghaladja az E-27 típusú fejre megengedett feszültségeket. Az ismert gyújtóáramköröknek olyan nagynyomású nátrium lámpák esetén történő alkalmazásánál, amelyeknél a nátrium nyomása a szintulajdonságok javítása érdekében nagyobb, azt találtuk, hogy a meleg lámpák közvetlen újragyújtésa - különösen alacsonyabb hálózati feszültség esetén (198 V) nem lehetséges, csupán megadott idő eltelte után, amely nem fogadható el ilyen lámpák használata esetén, különösen a lakásvilágításra szolgáló lámpáknál.

Ismeretes továbbá a 622 171 számú DE szabadalmi leírásból, valamint a 3 890 537 számú US szabadalmi leírásból, hogy a lámpa begyújtási tulajdonságainak megjavítása céljából a lámpára lényegesen nagyobb gyújtóáramot kapcsolnak - különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a túlságosan hosszú parázsfény kisülési fázist. Ez a nagyobb áram legalább a hálózati váltakozó feszültség egy félperiódusára lép fel, de többnyire lényegesen hosszabb időn keresztül. Fojtótekercs alkalmazása esetén egy ilyen megnövekedett áram a fojtótekerccsel párhuzamos áramúton keresztül tud folyni, amelynek a váltakozó áramú impedanciája összemérhető, vagy kisebb mint a fojtótekercsé. Abban az esetben, ha ez a párhuzamos áramút viszonylag nagy kondenzátorral van kialakítva, akkor az átmenet a parázsfény kisülésből az ívkisülésbe megjavul; igaz ugyan, hogy az ezt követő nulla átmenetek újragyújtási nehézségeket okoznak, ami a lámpa kialvásához vezet. Ez a jelenség megismerhető a .Fényforrások tudománya és technológiája, harmadik nemzetközi szimpózium'-én 1983. április 18-21-e között Toulouse-ban van Vliettől elhangzott .Gázkisűlö lámpák gyújtása* című előadásból, amelyben a bevezetőben körülírt áramköri elrendezést ismertették, amelynél a fojtótekerccsel egy ellenállás vagy egy nagy kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan kapcsolási elrendezésnek a kidolgozását gázkisülő lámpák gyújtására és működtetésére, amelynek a fojtótekercsével egy kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, és amelynél újragyújtási problémák nem lépnek fel a nulla átmeneteknél, és amely egyben mind hideg lámpa, mind meleg lámpa esetén megbízható újragyújtást eredményez.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt áramköri elrendezéssel a találmány szerint úgy értük el, hogy a kondenzátor kapacitív reaktanciája “ > 3 ω b, w C _{f t} ahol w a váltakozó feszültségű hálózat körfrekvenciája.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a gyújtási tulajdonságok megjavitásához nem szükséges megnövelt áramnak a létrehozása a

HU 199050 Β lámpa begyújtását követő félperiódusnak legalább egy része alatt, amint azt korábban tartották. Elégséges azonban, ha a begyűjtési folyamat alatt lényegesen nagyobb áram folyik a félperiódusnak csupán egy tört része alatt.

Abban az esetben is, ha a kondenzátornak a váltakozó áramú impedanciája lényegesen nagyobb mint a fojtótekercs impedanciája, a begyújtás» folyamat alatt nagy, tranziens töltőáram impulzus tud folyni a kondenzátoron keresztül, és ezzel együtt a lámpán keresztül is, amely impulzus elegendő a lámpa megbízható begyújtásához. Normális működés esetén ezzel szemben a kondenzátoron csak kis áram folyik keresztül. Ily módon a lámpa egyúttal nagyobb fényfluxussal begyújtható, és a begyűjtési fázis ezen túlmenően lényegesen lerövidül.

Annak érdekében, hogy a kondenzátornak a túlságosan nagy töltőárama a lámpán vagy més áramköri elemeken átfolyva kedvezőtlen hatásokat ne okozzon, a találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a kondenzátorral egy R ellenállású ohmos ellenállás van sorbakötve, amely soros kapcsolásnak az RC időállandója 10 ps és 1 ms között van. Az RC időállandót úgy választottuk meg, hogy a kondenzátor impulzusszerű feltöltódése ne váljon túl röviddé. Túlságosan rövid töltődési idők valójában rontják a lámpa begyújtási tulajdonságát. Mivel túlságosan rövid töltési idők esetén nagyon nagy áraincsúcsok szükségesek, amelyek a lámpa infravörös sugárzás kibocsátását okozzák, ami viszont megzavarhatja infravörös sugarakkal működó távvezérlő berendezések működését.

Annak érdekében, hogy a kondenzátor be nem gyújtott lámpa esetén kisüljön, ami a későbbi gyújtás szempontjából előnyős, a találmány szerinti lámpa egy további előnyős kiviteli alakja szerint a kondenzátorral egy további Rzus ellenállású ohmos ellenállás van párhuzamosan kapcsolva, amelynek az Rzus · C kisülési időállandója 0,05-20 ms között van. Az Rzus ellenállás érték ebben az esetben is nagyobb, mint a fojtótekercs impedanciája.

Annak érdekében, hogy egy esetleges túlterhelést elkerüljünk és energia-megtakaritást érjünk el, a fojtótekerccsel párhuzamosan kapcsolt passzív áramköri elemeket a lámpa begyújtása után le lehet kapcsolni.

Előnyös módon, a fojtótekerccsel párhuzamos áramút egy kapcsolót tartalmaz, ami a lámpa begyújtása után bont. Ez a kapcsoló lehet egy bimetal kapcsoló, vagy egy olyan kapceoló, amely egy a lámpa fóáramkörébe beiktatott jelfogó részét képezi. Ezek a kapcsolók azonban nem működnek túlságosan gyorsan, ezen túlmenően a lámpa gyújtásához szükséges nagy áram olyan érintkezőket tesz szükségessé, amelyek ezt a nagy áramot elviselik. Ezért sokkal előnyösebb egy olyan kapcsolót alkalmazni, amely félvezető kapcso4 lóelemet tartalmaz, amely sokkal gyorsabb működésű, továbbá nem igényel karbantartást. Ilyen félvezető kapcsoló például a tranzisztor, triac vagy tirisztor.

Annak érdekében, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezés könnyen kivitelezhető legyen, az alábbiakban azt részletesen is ismertetjük egy kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzok segítségével, ahol az

1. ábra egy fojtótekercses gázkisülő lámpa begyújtásához és működtetéséhez alkalmas áramköri elrendezést tüntet fel, amelyben a fojtótekerccsel egy kondenzátor és ellenállás soros kapcsolása van párhuzamosan kötve, a

2. ábrán a fojtótekercs a gázkisüld lámpák begyújtására és működtetésére szolgáló kapcsolási elrendezés részét képezi, amelyben a fojtótekerccsel egy kondenzátor, valamint ezzel sorba kapcsolt bimetal kapcsoló van párhuzamosan kötve, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezéshez hasonló áramkört mutat, amelyben azonban egy jelfogó is van alkalmazva, a

4. ábrán a fojtótekerccsel párhuzamosan levő passzív áramköri elemek egy félvezető kapcsoló segítségével lekapcsolhatok, és az

5. ábra a 4. ábra szerinti fojtótekercshez hasonlót tüntet fel, amelynél a fojtótekercs két tekercsrészre van felosztva.

Az ábrákon az A és B bemeneti csatlakozókra váltakozó feszültségi hálózati feszültségforrás, például 220 V, 50 Hz-es feszültségforrás csatlakozik. Az 1 fojtótekercsen keresztül az A és B bemeneti csatlakozókra 2 kisülő lámpa kapcsolódik. A C és D csatlakozók mögötti áramköri rész a 2 kisülő lámpa 3 gyűjtőeszköze, amely előnyös módon a lámpa fejébe, azzal integráns részként alakítható ki. Ez a három gyújtóeszköz tartalmaz egy nagyfeszültségű 4 transzformátort, amelynek a szekunder tekercse az 1 fojtótekercs és a 2 kisülő lámpa közé van beiktatva. Egy csatoló 5 kondenzátor egy 6 töltő ellenállással sorbakötve a nagyfeszültségű 4 transzformátor primer tekercsének egyik kivezetésére csatlakozik. A primer tekercsnek a másik kivezetésére egy szimmetrikusan kapcsoló 7 négyrétegű dióda csatlakozik (Si— dac) (lásd: 3 866 088 számú US szabadalmi leírás], amely 7 négyrétegű diódának a másik kivezetése az 5 kondenzátor és a 6 töltő ellenállás csatlakozási pontjára van kötve. Egy nagyfrekvenciás hidegitő 8 kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva ezzel az áramkörrel.

HU 199050 Β

Az ismertetett 3 gyűjtőeszköz szuper heterodin gyújtóként működik, és a 2 kisülő lámpa fejében elhelyezhető. A 2 kisülő lámpában levő gázkeverék elsődleges ionizációja kezdi meg a begyújtás! folyamatot., amelyet a 3 gyújtóeszköz által előállított gyújtóimpulzusok hoznak létre.

A gyújtóimpulzusok a következő módon állnak elő:

A 6 töltöellenálláson keresztül feltöltődik az 5 kondenzátor. Amint az 5 kondenzátor levő feszültség meghaladja a 7 négyrétegű dióda letörési feszültségét, akkor az kis ohmos állapotba kapcsol át oly módon, hogy a csatoló 5 kondenzátor feltöltődik a nagyfeszültségű 4 transzformátor primer tekercsén keresztül. Ennek következtében nagyfeszültségű impulzus jelenik meg a 4 transzformátor szekunder Tekercsén, amely impulzus a 2 kisülő lámpára kerül a nagyfrekvenciás hidegitő 8 kondenzátoron keresztül. Miután a csatoló 5 kondenzátor kisült, a 7 négyrétegű dióda ismét nemvezető állapotba kerül, A 6 töltőellenállás és a 7 négyrétegű dióda letörlés! feszültsége úgy van megválasztva, hogy egy-öt gyújtóimpulzus jelenik meg a hálózati váltakozó feszültség maximális értékénél. Amint a 2 kisülő lámpa határozottan begyújtott, a C és D csatlakozók közötti feszültség leesik a lámpa feszültségére, igy az a 7 négyrétegű dióda letörési feszültségét többé nem éri el, és további gyújtóimpulzusok nem lépnek fel. A gyakorlatban a nagyfrekvenciás hidegítő 8 kondenzátor nagyon kis értékű lehet, sőt; gyakran el is hagyható, mivel az 5 kondenzátor és a 6 töltőellenállás együtt szolgálhat nagyfrekvenciás hidegitésként is.

Az 1 fojtótekercs induktivitását úgy választjuk meg, hogy normális működés közben, vagyis miután a 2 kisülő lámpa felmelegedett, a lámpa névleges árama folyjon rajta keresztül. Amikor a 3 gyújtóeszköz által előállított nagyfeszültségű impulzusok következtében a 2 kisülő lámpában elsődleges ionizáció lép fel, akkor áram tud keresztülfolyni az 1 fojtótekercsen a 2 kisülő lámpához. Mivel azonban ezt az áramot az 1 fojtótekercs L induktivitása korlátozza, a lámpák mintegy a névleges áramértékre és ezen kívül az 1 fojtótekercsen átfolyó áram növekedésének a mértéke szintén korlátozott, ezért ez sok esetben önmagában nem elegendő a 2 kisülő lámpa megbízható begyújtásához. Ezért az 1 fojtótekerccsel egy 9 kondenzátor és vele sorosan kapcsolt 10 ellenállás van párhuzamosan kapcsolva. A 9 kondenzátor C kapacitását úgy választjuk meg, hogy annak reaktanciája a hálózati feszültség frekvenciáján néhány száz ohm és néhány kOhm közé essen (a tekercs méretével összhangban), és ily módon az az 1 fojtótekercs impedenciájához képest nagy értékű 1( > 3 v L).

Következésképpen, a 2 kisülő lámpa normális üzemelése közben a 9 kondenzátor által alkotott párhuzamos áramúton keresztül csak nagyon kis áram tud folyni. A lámpa begyújtásakor azonban a 9 kondenzátoron keresztül riagyérlékű tranziens áram folyik, amely keresztülfolyik a 2 kisülő lámpán is. Ez a rövid idejű töltőáram elégséges a 2 kisülő lámpa begyújtásához. A 10 ellenállás sorba kapcsolva a 9 kondenzátorral, azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a töltőáramot annak érdekében, hogy a 2 kisülő lámpán keresztül vagy az áramkör egyéb részein keresztülfolyó túlságosan nagy töltőáramok káros hatásait elkerüljük. E célból az ohm-os 10 ellenállás R értékét úgy választjuk meg, hogy az RC időállandó 10 us-1 ms közé essen; így a 9 kondenzátor impulzusszerű töltődése elegendően hosszú lesz.

A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben az 1 fojtótekerccsel párhuzamos áramút csupán egy 9 kondenzátort tartalmaz, amelyet egy 11 himetal kapcsolóval le lehet kapcsolni. A hideg állapotban a 11 bimetal kapcsoló 12 és 13 érintkezői zárt állapotban vannak, így a 9 kondenzátor az 1 fojtótekerccsel párhuzamosan kapcsolódik, és a 9 kondenzátor töltőárama állítja elő a 2 kisülő lámpa gyújtóimpulzusát, amint azt a fentiekben az 1. ábra kapcsán részletesen leírtunk. A 2 kisülő begyújtása után a 11 bimetal kapcsoló bimetal szalagjai felmelegednek a rajtuk átfolyó áram hatására, aminek következtében a 12 és 13 érintkezők nyitnak. Következésképpen, a párhuzamos áram megszakad, és így a 2 kisülő lámpa csak az 1 fojtótekercsen keresztül kapja a normális tápáramát.

A bimetal kapcsolóknak egy adott időtartamra van szükségük ahhoz, hogy a lámpa kialvésa után ismét záródjanak. Ezen idő alatt az 1 fojtótekerccsel párhuzamos áramút következésképpen még nem záródik ismét; így a még meleg lámpának a megbízható újragyújtása nem minden esetben biztosított. Ezt a hátrányt el lehet kerülni abban az esetben, ha a bimetal' kapceoló helyett egy 14 jelfogót alkalmazunk, amint az a 3. ábrán látható. A 15 jelfogó tekercs sorba van kapcsolva az 1 fojtótekerccsel a 2 kisülő lámpa fő áramkörében. A 16 jelfogó érintkező az 1 fojtótekerccsel párhuzamos áramútba van beiktatva sorosan a 9 kondenzátorral és az ohmos 10 ellenállással. A lámpa begyújtása ugyanolyan módon jön létre, amint azt ismertettük az 1. ábra kapcsán. A lámpa begyújtását követően olyan nagy áram folyik keresztül a 15 jelfogó tekercsen, hogy a 14 jelfogó meghúz, és a 16 jelfogó érintkező bont.

A 4. ábra egy olyan kapcsolási elrendezést mutat, amelyben a kapcsolóelem még nagyobb sebességgel működik. Az 1 fojtótekerccsel párhuzamos áramút egy 9 kondenzátort, az ohmos 10 ellenállást és egy 17 triacot tartalmaz. A 17 triac kapuelektródája egy 18 gyújtódiódán keresztül, valamint egy 19 védőellenálláson keresztül egy 20 kondenzátorhoz csatlakozik, amely egy 21 ellenálláson

-4HU 1S9050 Β keresztül töltődik fel. Abban az esetben, ha a 20 kondenzátornak a feszültsége meghaladja a 18 gyújtódióda letörlési feszültségét, amely mintegy 30 V, akkor a 18 gyújtódióda vezetővé válik, és úgy a 17 triac vezető ál- 5 lapotba vált át. A 21 ellenállás megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy a 17 triac megszakadási pillanata a 3 gyújtóeszköz működési pillanata előtt legyen, és igy a begyűjtési folyamat alatt a 2 kisülő lámpán ke- 10 resztül megnövekedett áram folyjon. Amint a lámpa határozottan begyújtott, csak a lámpa feszültség jut a 21 ellenállás és 20 kondenzátor soros kapcsolására, amely feszültség lényegesen alacsonyabb, mint a hálózati vál- 15 takozó feszültség. Ily módon a 20 kondenzátor már nem tud feltöltődni a 18 gyújtódióda letörési feszültségére, így a 17 triac szakadt állapotban marad.

Annak érdekében, hogy a 2 kisülő lámpa 20 kialvása után a 9 kondenzátor azonnal kisüljön, a 4. ábrán látható kapcsolási elrendezésben egy további ohmos 22 ellenállás van párhuzamosan kapcsolva a 9 kondenzátorral, és ennek a 22 ellenállásnak az Rzus értéke 25 úgy van megválasztva, hogy az Rzus · C kisülési időállandó 0,05-20 ras közé essen. Ennek eredményeképpen a lámpa következő begyújtása könnyebbé válik, mivel egyébként az adott feltételek mellett csak nagyon kis 30 töltőáram folyna.

Az 5. ábrán látható kapcsolási elrendezésben a 4. ábráéval szemben a fojtótekercs két la és lb részre van felosztva, a párhuzamos áramút, amely a 9 kondenzátor és az 35 ohmos 22 ellenállás párhuzamos kapcsolásából, valamint az ezzel sorba kapcsolt 17 triacból áll, csupán a fojtótekercs la részével kapcsolódik párhuzamosan. A fojtótekercs lb része állandóan be van kapcsolva a 2 kisülő 40 lámpa fő áramkörébe.

Ezen kiviteli alaknál alkalmazott áramkö-

ri elemek adatai például a következők:
5	kondenzátor:	0,05 uF
8	kondenzátor;	0,01 uF	45
9	kondenzátor:	1 uF
20	kondenzátor:	0,02 uF
6	töltő ellenállás:	12 kOhm
10	ellenállás:	70 ohm
19	ellenállás:	27 ohm	50
21	ellenállás:	60 kOhm
22	ellenállás;	1 kOhm
1	fojtótekercs:	0,5 H
7	négyrétegű dióda:	ki V 26 Shinden-
		gen Co. gyártmá-	55
		nya
18	gyújtódióda:	BR 100, Valve Co.
		gyártmánya
17	triac:	TT 812M, ITT Co.

gyártmánya. 50

A nagyfeszültségű 4 transzformátor nem tartalmaz vasmagot, és áttételi aránya 1:60. Természetesen vasmaggal rendelkező transzformátor is alkalmazható, amely egy lehetsé65

Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest R 4892 ges változat szerint autotranszformátor is lehet.

Különösen csak 200 V-os hálózati feszültség esetén egy 70 W-οε nátrium nagynyomású kisülő lámpánál a megbízható hideg begyújtásához alkalmasak ezek az elemek, különösen az 1., 4. és 5. ábrákon bemutatott kapcsolási elrendezéseknél. Ezen túlmenően, a még meleg lámpa újragyüjtása mintegy 3 másodpercig elteltével lehetséges volt. Szemben az ismert áramköri elrendezésekkel, mint amilyeneket a 3 108 547 számú és a

108 548 számú DE közrebocsátési iratok ismertetnek, amelyeknél hasonló nagyságrendű gyújtóimpulzusokat alkalmaztak, több mint 15 másodperc elteltére volt ezükség ahhoz, hogy a lámpa gyújtható legyen. Sok alkalmazás esetén ez az időtartam nem fogadható el.

Végezetül megjegyzendő, hogy az alkalmazott gyújtóeszköz nem szükségszerűen szuper heterodiu gyújtó, hanem más típusok is, mint például antenna gyújtók (lásd: 3 109 539 számú DE közrebocsátési irat) szintén alkamazható.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kapcsolási elrendezés gázkisülö lámpa gyújtására és üzemeltetésére, amelyben a váltakozó feszültségforrás és a lámpa között egy I. induktivitású fojtótekercs van, és a lámpához egy gyújtóeszköz kapcsolódik, továbbá egy C kapacitású kondenzátor a fojtótekercsnek legalább egy részével párhuzamosan kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy a kondenzátor (9) kapacitiv reaktanciája > 3 w t, ahol w = a váltakozó feszültségforrós körfrekvenciája.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kondenzátorral (9) egy R ellenállású ohmos ellenállás (10) van sorbakötve, amely soros kapcsolásnak az RC időállandója 10 ms és 1 ms között van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kondenzátorral (9) egy további Rzus ellenállású ohmos ellenállás (22) van párhuzamosan kapcsolva, amelynek az Rzus C kisülési időállandója 0,05-20 ms között van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a fojtótekerccsel (1) párhuzamos áramút egy kapcsolót tartalmaz.
5. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló egy bimetal kapcsoló (11).
6. 6. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló egy a lámpa főáramkörébe beiktatott jelfogó (14) részét képezi.
7. 7. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsolót egy félvezető kapcsolóelem alkotja.

   A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető KJK

   6 90.2642.66-13-2 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Benkö István vezérigazgató