HU198847B

HU198847B - Hemostatic material

Info

Publication number: HU198847B
Application number: HU407086A
Authority: HU
Inventors: Maximilian Mozisek; Pavel Cerny; Jarmila Moziskova; Miroslav Smekal; Ivan Prikryl
Original assignee: Statni Vyzkumny Ustav Textilni
Priority date: 1985-09-25
Filing date: 1986-09-24
Publication date: 1989-12-28
Also published as: YU160886A; CS684085A1; EP0216378A2; HUT41643A; EP0216378A3; CS253042B1

Description

A találmány tárgya hemosztatikus anyag, amely legalább egy, a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag, például karboxi-cellulóz és/vagy ennek alkáli-, adott esetben kalciumsója, mikrokristályos kollegán, alginsav és/vagy ennek alkáli-, adott esetben kalciumsója szálas részecskéit tartalmazza, ahol a hemosztatikus anyag ionizáló sugárzással sterilizálható.

A gyógyászatban vénás kapillárvérzés több okból kifolyólag előfordulhat. A gyógyuláshoz szükséges a vérzés megállítása. Ennek során a terápia teljes folyamata alatt szükséges lehet közvetlenül a vérző sebbe történő beavatkozás. A fenti célra alkalmas helyi magas hemosztatikus hatékonysággal és jelentős szorpciós képességgel kell hogy rendelkezzen bizonyos mechanikai szilárdság és kohézió mellett, amelyek lehetővé teszik a vérző szövetek összenyomását. Emellett szükséges még, hogy a hemosztatikum alacsony nyomáson is formálható legyen, A hemosztatikus anyag különböző formákban, így fólia, lemez, kötés, profilozott test, adott esetben háromdimenziós képződmény formájában egyszer felhasználható. Felhasználási szempontokból további követelménye, hogy a hemosztatikum higiéniásán kifogástalan, csiramentes, steril és szükség esetén a szervezet szövetei által abszorbeálható legyen. Szükséges lehet továbbá, hogy mikrobaellenes, baktericid, illetve bakteriosztatikus és helyi anasztetikus hatással is rendelkezzen.

A szokásos értelemben vett hemosztázis olyan enzimatikus reakciólánc eredménye, amely a vérplazma fibriogénjét koagulálja. A fibrinogén fibrinné történő polimerizációja és a szálas fibrinszerkezet térhálósodása növeli a trombusz mechanikai szilárdságát és rugalmasságét. A helyi hemosztatikumok hatásának elvi alapjait eddig csak nagy vonalakban írták le. Általában feltételezhető, hogy például a karboxi-cellulóz a koagulációs rendszerben nem játszik lényeges aktív szerepet. Laboratóriumi kísérletekkel megállapították, hogy a karboxicellulóz növeli a vénás vér trombocitáinak adhezivitását, ezzel gyorsul a trombocitás aggregációja, megkötődnek a szálas karboxicellulózrészecskéken, és így egy kombinált, a kapillar vérzést csökkentő trombus képződik. [Daurova T. T. és munkatársai: Klinická chirurgie, 1, 5-7 (1981)]. Ezzel az elmélettel magyarázható a karboxicellulóznak vérkoagulációs zavarokkal szenvedő betegekben kifejtett hemosztatikus hatékonysága. A sejtszövetek által adszorbeálható hemosztatikum klinikai célokra különösen előnyös, mivel a szervezet sejtszöveteiben in situ hagyható.

Helyi hatású hemosztatikumok közé tartoznak bizonyos hidrofil természetes eredetű polimerek (Polynosics) és ezek módosított változatai. A primer alkoholos gyapotcsoportok vagy a regenerált cellulóz szelektív oxidációjával nyerhetjük a helyi hemosztatikus hatással rendelkező karboxicellulózt, vagyis az anhidroglükóz és az anhidroglükuronsav keverék polimerjét, amely általában 12-24 tömegX szabad vagy részben vagy egészben kationsóvá alakított karboxiícsoportot tartalmaz. Ez a termék a sejtszövetek által adszorbeálható és szövet- vagy kötött formában alkalmazható.

A cellulóz-éterek közül a karboximetil-cellulóz és a karboxipropil-cellulóz rendelkezik helyi hemosztatikus hatással. Vénás vérrel érintkezve ezek az anyagok megduzzadnak és gélszerű szerkezetet vesznek fel. A karboximetil-cellulóz és karboxipropil-cellulóz alkálifém-sói teljesen oldódnak és hemosztatikus hatással nem rendelkeznek.

Szintén jelentősek a kollagénből levezethető adszorbeálható helyi hemosztatikumok. A hidrogél liofilizálásával kapott hemosztatikum habszerű szerkezettel rendelkezik. A mikrofibrilált kollagén hígított sav hatására kollagénné alakul és mechanikai aprítással szálas részecskékre osztható. A hemosztatikus hatás észterezéssel és dialdehiddel kiváltott térhálósodással növelhető.

A fehérjék közül helyi hemosztatikus hatással rendelkezik a fibrinhab, amely az emberi plazma frakcionálásával állítható elő és amelyet általában trombinnal együtt alkalmaznak.

Az oC-ciánakrilát indirekt helyi hemos::tatikus hatását a sejtszövetekkel érintkezV3 beinduló polimerizáció hatására fejti ki. A seben kialakuló bevonat mechanikailag akadályozza a vérzést.

Helyi hemosztatikumként alkalmazhatók a poliakrilsav sói, például kalcium- vagy vas(III)—sói, amelyeket a kötszeren bevonóanyagként alkalmaznak.

A helyi hemosztatikumok külön csoportját képzik a módosított anyagok. A 2 914 444. és 3 122 479. számú US szabadalmi leírások szerint a szabad karboximetil-celluIczból, karboxipropil-cellulózból és karboxicellulózból levezethető anyagok hemosztatikus készítményhez felhasználhatók. Lágyítóanyagként glicerolt, szorbitolt és polietilénglikolt javasolnak. Ezek a készítménynek bevonat, laza réteg, szál, por, pálca, gél és paszta formájában alkalmazhatók,

A. módosított helyi hemosztatikumok további -példája a karboxicellulóz és a kötőanyag, például karboximetil-cellulóz-nátriumsó vizes oldata összekeverésével kapott termék. A keverék szárítása után lapos vagy háromdimenziós szerkezet nyerhető. Nagyobb mennyiségű poláros lágyító, például glicerol hozzáadásával plasztikus anyagot kapunk, amely például csontkötőanyagként hemosztatikus tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ismert helyi hemosztatikumok és ezek módosított változatai az előnyös felhasználási tulajdonságok mellett egy sor hátránnyal rendelkeznek. A porszerű, szálas és szöveta’akú termékek kizárják a vérző seb összenyomásának lehetőségét, mivel a részecskék

HU 198847 F nem tapadnak össze és nem rendelkeznek kellő szilárdsággal. Ezek az anyagok a vért átengedik, ezért diffúziós vérzésgátlóként nem használhatók. A kollagénből nyert habszerű termékek a természetes vérrel érintkezve azonnal elvesztik szilárdságukat és kohéziójukat. A találmány feladata, hogy kapillárvérzések csökkentésére, elsősorban sérülések vagy sebészeti beavatkozások után olyan hemosztatikus anyagot dolgozunk ki, amelynek szerkezete, és ezzel összefüggésben tulajdonságai magasabb helyi hemosztatikus hatékonyságot jelentős szorpcióképességet és a vér vonatkozásában átlátszatlanságot biztosítanak, és ugyanakkor mechanikai szilárdsága és merevsége lehetővé teszi a vérző felületek összenyomását.

További cél, hogy a hemosztatikus anyagot a szervezet sejtszövetei elviseljék és adszorbeálják.

A térhálós szerkezettel rendelkező hemosztatikus anyag kidolgozása során figyelembe vettük a különböző geometriai alakzatok könnyű előállithatóságát is.

A találmány tárgya tehát hemosztatikus anyag legalább egy, vérrel érintkezve hemosztatikus anyag, például karboxicellulóz és/vagy annak alkáli-, adott esetben kalciumsója, kristályos kollagén, alginsav és/vagy annak alkáli-, adott esetben kalciumsója szálas részecskéiből, amelyben a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag szálas részecskéi metilcellulóz, hidroxietil-cellulóz, hidroxipropil-cellulóz, metil-hidroxietil-cellulóz, és metil-hidroxipropil-cellulóz, legalább egyikének adhéziós részecskéivel térhálós szerkezetté vannak összekötve, ahol a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag minden szálas részecskére 1-10 adhéziós részecske jut.

A helyi hemosztatikumok egyes típusainak a felhasználás során mutatott különböző tulajdonságai és viselkedései vezetnek ezek gyakori kombinációjához, amellyel a hatás messzemenően javítható. Ez különösen igaz a trombus-képzödés aktiválásának gyorsítására, ennek következtében a kapillár vérzés csökkentésére, a vérszorpciós sebesség növelésére, valamint a hemosztatikum mechanikai szilárdságára és átjárhatatlanságára. A találmány értelmében előnyös kombinációkat kapunk az egyes helyi hemosztatikumok szálas részecskéiből, amelyeket az adhéziós adalékanyag részecskéivel kötünk össze.

Hemosztatikus testek, elsősorban stomatológikus csapocskák szempontjából a trombus gyors aktiválása mellett fontos a mechanikai szilárdság és a foghúzás után az Alveolus-ból távozó vérrel szembeni átjárhatatlanság. Ezek az igények kielégíthetők, ha például vérrel telített állapotban kellő szilárdságot mutató karboxicellulóz-kalciumsó szálas részecskéit szálas alginát- vagy kollagénrészecskékkel kombináljuk, amelyek a he4 mosztatikus anyagnak az alkalmazás során átjárhatatlanságot kölcsönöznek.

A találmány szerinti hemosztatikus anyag fizikailag térhálósított szerkezetét a hemosztatikum szálas részecskéi között az adhéziós adalékanyag részecskéivel képzett pontszerű kötések alakítják ki. Ez a szerkezet akkor alakul ki, ha a hemosztatikum egy szálas részecskére statisztikailag 1-10 adhéziós részecske jut. Pontosabban, a térhálós szerkezet a fenti körülmények között csak abban az esetben alakul ki, ha a hemosztatikum szálas részecskéi azonos hosszúságúak. A valóságban azonban a hemosztatikum szálas részecskéi különböző hosszúak, ami eloszlási görbével ábrázolható. Ez esetben szükséges, hogy a pontszerű kötések számát, vagyis az anyagok aranyát az adhéziós adalékanyag javára változtassuk. A szálas részek hosszának nagy szórása esetén a térhálós szerkezet képzéséhez a hosszabb szálak előnyösek. A rövidebb szálak a térhálós szerkezetbe bezáródva rögzülnek.

A hemosztatikus anyag összefüggő, mechanikusan térhálósított szerkezetének kialakulásához szükséges körülményeket statisztikai megfontolások és kísérleti vizsgálatok alapján állapítottuk meg. Ilyen szerkezet akkcr képződik, ha a hemosztatikum egy szálas részecskére legalább egy adhéziós részecske jut. Emellett az adhéziós részecske tömegaránya, ami azonos a fent említett kritikus aránnyal, méretének 1%-ra történő csökkentésével mérsékelhető. Ha a két komponens aránya az adhéziós anyag javára eltolódik, megnő a hemosztatikus anyag térhálós szerkezetének mechanikai szilárdsága és merevsége.

A találmány szerinti hemosztatikus aryag biológiai tulajdonságai, elsősorban a helyi felhasználáshoz kifejtett hemosztatikus hatékonyság, adszorpcióképesség, valamint a felhasználás szempontjából jelentős fizikai-nechanikai tulajdonságok, így fajlagos tömeg, mechanikai szilárdság, hajlékonyság, ötszenyomhatóság és formálhatóság, hidrofilitás, poláros oldószer szorpciós sebessége és szorpciós kapacitása, az alkalmazási céltól és a szervezeten belüli felhasználási helytől függően széles határok között változtatható. A találmány szerinti helyi hemosztatikum szerkezete és tulajdonságai az adhéziós részecske, valamint a hemosztatikum szálas részecskéinek és annak méretének megfelelő megválasztásától függenek. A helyi hemosztati<um tulajdonságai bizonyos mértékben a különböző alkalmazási formák előállítására szolgáló eljárások módosításával is megválté z tatható.

Az oxidált cellulóz, vagyis karboxicellulóz alapú szálas hemosztatikum részecskék a sejtszövetek által abszorbeálhatok. A karboxilcsoportok, amelyek koncentrációja 8-24%, részben vagy egészben kationsóvá alakíthatók.

-3IIU 198847 I

A szálas hemosztatikum részek előállít— hatók állati termékekből kémiailag kinyert mikrokristályos kollagénből vagy alginsavból, amely adott esetben részben vagy egészben az alkáli- vagy kalciumsó alakban lehet. 5

A hemosztatikus hatással rendelkező adhéziós részecskéket, amelyek a hemosztatikum szálakkal térhálós szerkezetet képeznek, metilcellulózból, hidroxi-etil-cellulózból, hidroxi-propil-cellulózból, metil-hidroxi-etil-cellu- 10 lózból vagy metil-hidroxi-propil-cellulózból nyerhetők, amelyek átlagos szubsztituálási foka 0,5-1,5, tisztasága legalább 99,5%. Ezek a sejtszövetek által adszorbeálhatök. A térhálós szálas szerkezetbe további adalék- 15 anyagként térben gyorsan duzzadó és nagy frakciós képességű részecskék építhetők be, amelyek a térhálós szerkezetben adhéziós úton rögzülnek.

Ilyen gyorsan duzzadó és nagy frakciós 20 képességű részecskék például nyerhetők karboxi-metil-keményítőböl és/vagy hidroxi-etil-keményítöből. Ezek átlagos szubsztituálási foka 0,5-1,5. A sejtszövetek ezeket a részecskéket is adszorbeálják. 25

A helyi hemosztatikum, így karboxicellulóz szálas részecskéit legfeljebb 50 tömegX mennyiségben poláros lágyítóval, például 150-600 móltömegű polietilénglikollal vagy glicerollal impregnálhatjuk, amelyek növelik a 30 hajlékonyságot és a formálhatóságot. A lágyító túlzott mennyisége azonban káros hatást fejt ki a hemosztázis gyorsítására és csökkenti a hemosztatikus anyag szorpciós kapacitását. Ezek figyelembevételével a lágyító 35 optimális adagolását a termék kívánt mechanikai tulajdonságai határozzák meg.

A térhálós szerkezet hemosztatikus anyaghoz a technológiai folyamatok figyelembevételével higiéniás szempontból megfelelő 40 emulgeátor, például desztillált palmitinsavés/vagy sztearinsav-monoglicerid vagy etoxilezett szorbitol-oleát adagolható a hemosztatikumra vonatkoztatva legfeljebb 5 tömegX mennyiségben. 45

A találmány szerinti térhálós szerkezetű hemosztatikus anyag felhasználható gyógyszerhatóanyagok hordozójaként, amelyek adhéziós vagy kémiai kötés segítségével kötődnek a helyi hemosztatikum, az adhéziós 50 anyag vagy a szorpciós adalékanyag aktív funkciós csoportjain. A hemosztatikus anyag térhálós szerkezetére 1 tömegX helyi anasztetikum, például cinkokain, benzokain, mezokain vagy lidokain permetezhető. 55

A térhálós szerkezetű hemosztatikus anyagba adalékanyagként bevihető antimikrobás, baktericid vagy bakteriosztatikus hatású anyag, például p-hidroxi-benzolsav-metilészter vagy szorbitsav-alkánsó, a hemoszta- 60 tikumra számítva legfeljebb 5 tömegX menynyiségben. A kationid típusú baktericid anyag, például a cetil-trimetil-ammóniumbromid vagy a karbetoxi-benzaldehid-trimetil-ammóniumbromid, kémiailag kötődhet a he- 65 mcsztatikus karboxicellulóz szabad karboxilcsoportjain. Bakteriosztatikumként alkalmazható a szorbinsav vagy annak alkálisója.

A találmány szerinti térhálós szerkezet hemosztatikus anyagból a felhasználási igényekhez igazodva különböző geometriai formák, például fólia, lemez, kötés alakítható ki, amelyek csökkentik a testfelszín vagy egyes belső szervek kapillár vérzését, vagy előállíthatók speciális hemosztatikus fog- vagy orrcsapocskák is. A lapos felhasználási formák egyik vagy mindkét oldalukon préselt mintázattal láthatók el. A testüregekben jelentkező vérzés csökkentésére alkalmas hemoszlatikus anyag az adott felhasználáshoz igazodó különböző keresztmetszettel rendelkezhet.

A találmány szerinti térhálós szerkezetű hemosztatikus anyag felhasználható többrétegű, vérző sebekre alkalmazott lapos kötések vegy testüregek hemosztázisánál alkalmazott többkomponensű tamponok alkotóelemeként.

A jelen találmány a természetes vénás vér trombogenézisével és annak hidrofil természetes és szintetikus polimerek által kiváltott változásaival foglalkozó kutatásainak eredménye. A tromboelasztográfia kimutatta, hegy bizonyos módosított természetes polimerek a cellulózéterek csoportjából a trombus képződését a természetes vénás vérben jelentős mértékben aktiválják, és igy gyorsítják a kapillár vérzés csökkenését. A kontakt he tás mechanizmusának felderítéséhez további vizsgálatok szükségesek. A cellulózéterek megadott típusai egyidejűleg nagyon jó addíciós tulajdonságokat is mutatnak a szálas karboxicellulózrészek, a szálas kollagén és a szálas alginát megkötésére és így a hemosztatikus anyag térhálós szerkezetének kialakításához felhasználhatók, A laboratóriumi mérések és klinikai tesztek szerint a szálas kerboxicellulóz részek és megfelelően kiválasztott cellulózéter kombinációjával kapott szerkezet növeli a hemosztatikus hatást.

A kapillár vérzés gyors csökkentése mellett másik jelentős tulajdonság a vérszorpciós képesség, mind a sebesség, mind a szorpciós kapacitás szempontjából. Ez a képesség a polimereknek vizes oldatban mutatóit duzzadásával függ össze. Gyors duzzadás! sebességet és nagy vérszorpciós kapacitást mutat például a karboximetil-keményitő, a hidroxi-etilkeményító és a térhálósított ksrboximetil-cellulóz. Ha a szálas karboxicellu'.óz részecskékből előállított térhálós szerkezetű hemosztatikumhoz fenti komponenseket adagoljuk, jelentős mértékben növelhetjük a szorpciós képességet.

A szorpciós adalékok hatását a trombusképződés sebességére a természetes vénás vérben tromboelasztográfiás mérések segítségével vizsgáljuk. Azt találtuk, hogy a felsorolt komponensek önmagában nem rendelkeznek jelentős hemosztatikus képességgel, de ksrboxicellulóz, mikrofibrilláris kollagén vagy 5

HU 1988-17 P alginát szálas részeivel és metilcellulóz vagy metil-hidroxi-etilcellulóz adhéziós részecskéivel kombinálva nem csökkenti az ossz hemosztatikus hatást.

A szálas helyi hemosztatikum alapján képzett térhálósított hemosztatikus anyag valamennyi alkotórészek higiéniásán felhasználható és sejtszővetek által adszorbeálható.

A találmány szerinti, szálas részecskéket tartalmazó hemosztatikus anyag hermetikus bevonat alatt 25 kGy dózisú ionizáló sugárzással specifikálható. A sterilizáló sugárzás nem befolyásolja a jellemző tulajdonságokat, vagyis a hemosztatikus hatékonyságot, a vérszorpció sebességét és a szorpciókapacitást.

A karboxicellulóz, mikrofibrilláris kollagén vagy alginát szálas részecskéin alapulva előállított találmány szerinti térhálós szerkezetű hemosztatikus anyag egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik a gyártási technológia és a felhasználás szempontjából. A találmány szerinti hemosztatikus anyag elsősorban a vénás kapillár vérzés csökkenésének gyorsítását és a vérszorpciós kapacitás javítását teszi lehetővé. A hemosztatikus anyag szerkezetében található pórusok a vérszorpció és a hidrofil szorpciós adalékanyag duzzadása következtében egymás után 'bezárulnak és igy a hemosztatikus anyag diffúziós gátat képez a további vérzéssel szemben. A térhálósított hemosztatikus anyag megduzzadt szerkezetének megfelelő mechanikai szilárdsága összenyomó hatást fejt ki a vérző sebre, ami tovább csökkenti a vérzést.

A karboxicellulóz, mikrofibrilláris kollagén vagy alginát szálas részecskéiből előállított találmány szerinti szálas anyag előnyös tulajdonságait az alábbi példákkal mutatjuk be.

1. példa

Lapos térhálós szerkezetű hemosztatikus anyagot állítunk elő karboxilcsoportjait 14X-ban kalciumsó formájában tartalmazó karboxicellulóz szálas részecskéiből, ahol a szálak hosszúsága 30-500 pm között oszlik meg és a szálak a térben statisztikusan vagy részben a lapos hemosztatikus anyag síkjában he-/ lyezkednek el. A szálas hemosztatikum menynyisége 75 tömegX.

A karboxicellulóz-kalciumsó szálas részecskéit poláros lágyítóval, így 300 móltömegű polietilénglikollal impregnáljuk a hemosztatikus anyagra vonatkoztatva 10 tömegX mennyiségben. A szerkezetre egyenletesen metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós, átlagosan 50 um nagyságú részecskéit permetezzük 15 tömegX mennyiségben, amely a hemosztatikum szálas részecskéit térhálós szerkezetté köti. Ez a lapos hemosztatikus anyagnak szükséges mértékű mechanikai szilárdságot ad a hajlékonyság megőrzése mellett. A hemoszta6 tikum és az adhéziós részecskék aránya 1:1,5.

2. példa

Lapos szálas térhálós szerkezetű és nagy vérszorpciós képességű hemosztatikus anyagot állítunk eló karboxilcsoportjait 14X-bin kalciumsó formájában tartalmazó karboxicellulóz szálas részecskéiből, amelyek hossza 300-500 pm között oszlik meg. A szálas részecskék mennyisége 66 tömegX, és poláros lágyítóval (10 tömegX 300 móltömegű polietilénglikol) lágyítjuk. A hemosztatikum szalai a lapos hemosztatikus anyag síkjában helyezkednek el.

A hemosztatikus anyag szerkezetét adhéziós, átlagosan 50 pm hosszú metil-hidroxi-e.ilcellulóz részecskékkel (12 tömegX, tömearány 1:1,5) alakítjuk ki. Az adhéziós részecskék a helyi hemosztatikum szálas részecskéit térhálós szerkezetté kapcsolják össze. Az adhéziós adalékanyaghoz hasonlóan hidrofil, erősen duzzadó és a hemosztatikus anyaggal érintkezve gyors vérszorpciót okozó karboximetil-keményítő részecskéket (12 tömegX) permetezünk a hemosztatikus anyag szerkezetére. A kapott lapos módosított térhálós szerkezetű hemosztatikum vérzés megállítására nagyon előnyösen alkalmazható, és kitűnik nagy szorpciós képességével és mechanikai szilárdságával.

3. példa

Lapos térhálós szerkezetű hemosztatikus anyagot állítunk elő 18% SZABAD karboxilcsoportot tartalmazó karboxicellulózból (részecskenagyság 200-600 pm, 79,5 tömegX). A hemosztatikum részeit 11,3 tömegX polietilénglikollal (átlagos móltömeg 300) módosítjuk. A lapos hemosztatikus anyagba hidroxi-etil-cellulóz 40 pm átlagos nagyságú adhéziós részecskéit (6,6 tömegX, arány 1:2) permetezzük. A hemosztatikum szálas részecskéinek az adhéziós részecskékkel történő összekötésével térhálós szerkezet alakul ki. Az adhéziós részecskék egyenletes diszpergálódását higiéniásán alkalmazható emulgeátor (2,6 tömegX szorbitol-oleát) adagolásával segítjük elet.

4. példa

Lapos, szálas térhálós szerkezetű hemosztatikus anyagot állítunk eló szabad, 18X karboxilcsoportot tartalmazó szálas karboxiceílulóz részecskékből (hosszúság 50-500 pm, 65 tömegX). A hajlékonyság növelése érdekében a hemosztatikum részeit 15 tömegX átlagosan 300 móltömegű polietilénglikollal módosítjuk és hidroxi-etil-cellulóz adhéziós ré-59

HU 198847 Β szecskéivel (átlagos nagyság 50 pm, 15 tömegX, arány 1:1,5) térhálós szerkezetté kötjük össze. A két komponens diszpergálódását 5 tömegX higiéniásán alkalmazható emulgeátorral (desztillált palmitin- és sztearinsav-monoglicerid) gyorsítjuk.

5. példa

Lapos, szálas térhálós szerkezetű hemosztatikus anyagot állítunk elő 16% karboxilcsoportot tartalmazó karboxi-metil-cellulóz szálas részecskéiből, ahol a karboxilcsoportok 50%-a szabad és 50%-a nátriumsó formájában fordul elő. A hajlékonyság növelésére az alkalmazott hemosztatikum szálas részecskéit (hossz: 50-500 pm) 19,4% glicerol (higiéniásán alkalmazható poláros lágyító) szorpciójával módosítjuk. A hemosztatikus anyag térhálós szerkezetét 17,5 tömegX adhéziós részecskével (hidroxi-propil-cellulóz, átlagos nagyság 60 pm, arány 1:2,5) alakítjuk ki. A két komponens homogén diszperziójának kialakulását 4,8 tömegX palmitin- és sztearinsav-monoglicerid alakításával gyorsítjuk.

6. példa

Foghúzás utáni vérzés csökkentésére alkalmas csapocskák formájában hemosztatikus anyagot állítunk elő térhálós szerkezetű hemosztatikumból 14% karboxilcsoportot tartalmazó karboxi-cellulóz-kalciumsó (75 tömeg%) orientáció nélküli szálas részecskéiből (hossz 100-500 pm). A részecskéket poláros lágyítóként 17 tömegX polietilénglikollal (átlagos móltómeg 300) módosítjuk. A sztomatológiai célokra alkalmas csapocskák térhálós szerkezetét metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel (tisztaság 99,5%, nagyság mintegy 50 pm, 7,5 tömegX, arány mintegy 1:2) állítjuk elő. A hemosztatikum szálas részecskéire adalékanyagként 0,5 tömegX helyi anasztetikumot (mezokain) viszünk fel. A hemosztatikus, térhálós szerkezetű szálas anyagból előállított anyag kitűnik a fogalveolusban jelentkező vérzés gyors elállításával és a megfelelő mechanikai szilárdságnak megfelelően komprimálható.

7. példa

Hemosztatikus, foghúzás utáni vérzés elállítására alkalmas növelt szorpciós képességű térhálós szerkezetű csapocskákat állítunk eló 14% karboxilcsoportot tartalmazó karboxi-cellulóz-kalciumsó orientáció nélküli szálas részecskéiből (hossz 100-500 pm, 70 tömegX). A poláros lágyítóval (14 tömegX, 300 átlagos móltömegű polietilénglikol) impregnált módosított szálakat metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel (nagyság mintegy 50 pm, 7,5 tömegX, arány mintegy 1:1,8) kötjük össze. Az adhéziós részecskéket a további adalékanyagként alkalmazott hidrofil, vérben gyorsan duzzadó karboximetil-keményltőhöz (átlagos nagyság 50-100 pm, 8 tömegX) hasonlóan egyenletesen permetezzük a csapocskára. A karboxi-cellulóz-kalciumsó szálas részeire helyi anasztetikumot (0,5 tömegX lidoF kain) viszünk fel. A módosított, térhálós szerkezetű szálas hemosztatikumból előállított csapocskák a vérzés gyors csökkentésére és a komprimálhatóság mellett 'kitűnnek a vérszorpció nagy sebességével és fokával.

8. példa

Foghúzás utáni vérzés megállítására alkalmas hemosztatikus csapocskákat állítunk eló szálas térhálós szerkezetű anyagból, amely 18% szabad karboxilcsoportot tartalmazó karboxicellulóz szálas részecskéiből áll (átlagos hossz 300 pm, 72 tömegX), amelyet hidrofil, higiéniásán alkalmazható poláros lágyítóval (8 tömegX glicerol) módosítottunk. A hemosztatikus csapocskák térhálós szerkezetét hidroxi-etilcellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 65 pm, 11,8 tömegX, arány mintegy 1,1:1,5) alakítjuk ki. A sztomatológiás csapocskák formájában kapott hemosztatikus anyaghoz szorpciós képesség növelésére 2 tcmegX hidroxi-etil-keményítót, valamint 0,2 tömegX cetil-trimetil-ammóniumbromid baktericidet adunk.

9. példa

Szálas térhálós szerkezetű sztomatológiás hemosztatikus csapocskákat állítunk eló alginsav szálas részecskéiből, amely 80%-ban kalciumsó formájában fordul elő. A csapocskákat 82 tömegX szálas részecskéből (átlagos hossz 800 um) állítjuk eló, amit 10 tömegX poláros lágyítóval (300 átlagos móltömegű polietilénglikol) módosítunk. A térhálós szerkezetet adhéziós részecskék (metil-cellulóz, nagyság mintegy 70 pm, 7 tömegX, arány mintegy 1:1,5) érjük el. A hemosztatikus anyag szerkezetében további adalékként 1% metilparabént, antiniikrobiás anyagot tartalmaz.

10, példa

Szálas térhálós szerkezetű heroosztatik is sztomatológiás csapocskákat állítunk elő alginsav és kalcium-alginát szálas részecskéiből (1:1, 76 tömegX, hossz 300-800 pm). A részecskéket 8 tömegX polietilénglikollal történő módosítás után hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 65 pm, 15 tömegX, arány mintegy 1:2) kötjük össze.

-611

HU 198847 Β

Mikrobaellenes szerként 1 tömegX szorbinsavat alkalmazunk.

11. példa

Szálas térhálós szerkezetű sztomatológlás hemosztatikus csapocskákat állítunk elő kollagén részecskékből (85 tömegX) és metil-hidroxi-etilcellulóz adhéziós részecskéiből (15 tömegX) 1:1,8 arányban. Az adhéziós részecskék a szálas részecskékkel térhálós szerkezetet alkotnak, amely a hemosztatikus hatás mellett a kívánt szorpciós képességgel is rendelkezik.

12. példa

Hemosztatikus kötözőszert állítunk eló oly módon, hogy megfelelő alapanyagra (gyapotalapú vagy gyapotviszkóz elegyen alapuló kötött, illetve textil kötözőanyag) 14% karboxilcsoportot tartalmazó karboxicellulóz-kalciumsó térhálósított szálas részecskéit (62 tömegX) visszük fel. A szálas részecskéit (átlagos hossz 500 pm) 10 tömegX poláros lágyítóval (300 átlagos móltömegű polietilén glikol) módosítottuk. A hemosztatikum módosított szálas részeit metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel (nagyság mintegy 50 pm, 12 tömegX, arány mintegy 1:1,5) térhálós szerkezetté kötjük össze. A hemosztatikus réteg szorpciós képességének növelésére a szerkezetre karboxi-metil-keményitö hidrofil részecskéit (16 tömegX, nagyság 50-100 pm) permetezzük. Az előírt szerkezetű hemosztatikus réteget metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel géz alapanyagon kötjük meg.

13. példa

Helyi hemosztatikus hatású kötözöanyagot állítunk elő oly módon, hogy gyapottextil alapra 18% szabad karboxilcsoportot tartalmazó karboxicellulóz szálas részeiből (hossz 100-600 pm, 75 tömegX) álló hemosztatikus térhálósított anyag rétegét visszük fel, és adhéziós szer segítségével rögzítjük. A térhálós szerkezet kialakításához a hidroxi-etilcellulóz részecskéknek (átlagos nagyság 50 pm, 15 tömegX, arány mintegy 1:2) adhéziós hatását használjuk ki. A vér- és testfolyadék-szorpció képesség növelésére a hemosztatikus réteget 6% karboxi-metil-keményítóvel és 4% hidroxi-etil-keményítővel permetezzük be.

alapanyagra alginsav- és kalcium-alginát (a-ány mintegy 1:1) szálas részecskéiből álló szálas térhálós szerkezetű hemosztatikus anyag rétegét visszük fel. A szálas részecskéket (82 tömegX, hossz 300-800 nm) metilcellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 75 pm, 12 tömegX, arány mintegy 1:1,5) térhálós szerkezetté kötjük össze. A réteg szorpciós kapacitását 6 tömegX hidrofil hl iroxietil-keményító hozzáadásával növeljük. A hidroxietil-keményitő hidrofil részecskéit a hemosztatikus rétegben egyenletesen eloszlatjuk.

15, példa

Helyi hemosztatikus hatást mutató kötözőanyagot állítunk eló oly módon, hogy textilcsíkra szálas térhálós szerkezetű hemosztatikus réteget viszünk fel, ahol a két komponenst kötőanyag segitségével rögzítjük. A hemosztatikus réteg 84,6 tömegX kollagén szálas részecskéből áll, amelyeket 15 tömegX metil-hidroxi-etil-cellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 50 pm, arány mintegy 1:2) kötünk össze. A hemosztatikus réteg további adalékként 0,4 tömegX helyi anasztetikumot (cinchocain) tartalmaz.

16. példa

Szálas térhálós szerkezetű helyi hemosztatikus hatást mutató anyagot állítunk elő 14% karboxilcsoportot tartalmazó karboxi-cellu lóz- kalcium só szálas részecskéiből és kalcium-alginát szálas részecskéiből (arány 1:1,5). A szálas részecskéket (átlagos hossz 500 pm, 75 tömegX) metil-hidroxi-etilcellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 50 pm, 10 tömegX) kötjük össze. 15 tömegX glicerollal módosítva növeljük a hemosztatikum szálas részecskéinek hajlékonyságát.

17, példa

Térhálós szerkezetű helyi hemosztatikus aryagot állítunk elő 30%-ban nátriumsóvá alakított alginsav szálas részecskéiből (átlagos hossz 600 pm, 84,5 tömegX). A szálas részecskéket hidroxi-etilcellulóz adhéziós részecskéivel (átlagos nagyság 70 pm, 15 tömegX, arány 1:1,5) kötöttünk össze. A hemosztatikus anyag további adalékként 0,2 tömegX baktericid hatású karbetoxi-pentadecil-ammóniumbromidot tartalmaz a meglévő kerboxilcsoportokhoz kötve és 0,3 tömegX helyi anasztetikumot (benzocain) tartalmaz.

14. példa

Helyi hemosztatikus hatású kötőanyagot állítunk elő, oly módon, hogy gyapot-géz

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Hemosztatikus anyag amely legalább egy, vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató, szálas részecskékből álló anyag, pél- 5 dául karboxicellulóz és/vagy annak alkáli-, adott esetben kalciümsója, mikrokristályos kollagén, alginsav és/vagy annak alkáli-, adott esetben' kalciümsója, azzal jellemezve, hogy a vérrel érintkezve hemosztatikus ha- 10 tású anyag szálas részecskéi metilcellulóz, hidroxi-etilcellulóz, hidroxi-propilcellulóz, metil-hidroxi-etilcellulóz és metil-hidroxi-propilcellulóz legalább egyikének adhéziós részecskéivel térhálós szerkezetté vannak összekötve, ahol a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag minden egyes szálas részecskéjére 1-10 adhéziós részecske jut.
2. Az 1. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy a szálas 20 térhálós szerkezetbe karboximetil-keményltő és/vagy hidroxietil-keményltó részecskéi vannak beépítve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy a 25 vérrel érintkezve hemosztatikus anyag szálas részecskéi 5-50 tömeg% poláros lágyítóval impregnálva vannak.
4. A 3. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy poláros lágyí- 30 tóként 150-600 móltömegű polietilénglikolt tartalmaz.
5. A 3. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy poláros lágyítóként glicerolt tartalmaz. 35
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy térhálós szerkezetében szétpermetezve 0,1-5,0 tönieg% emulgeátort tartalmaz.
7. A 6. igénypont szerinti hemosztatikus 40 anyag, azzal jellemezve, hogy emulgeátorként

12-18 szénatomos alkánkarboxilsav monogliceridjét tartalmazza.
8. A 7. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy emulgeátorként 45 palmitinsav és/vagy sztearinsav monogliceridjét tartalmazza.
9. A 6. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy emulgeátorként etoxilezett szorbitol-oleátot tartalmaz.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti hemosztatikus anyag, azza] jellemezve, hogy térhálós szerkezetében szétpermetezvé helyi anasztetikumot tartalmaz.
11. A 10. igénypont ezerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy helyi anasxtetikumként Cinchocainium-kloridot tartalmaz.
12. A 10. igénypont szerinti hemosztati15 kas anyag, azzal jellemezve, hogy helyi anasztetikumként Benzocainium-kloridot tartalmaz.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy térhálós szerkezetében szétpermetezve antibakteriális anyagot tartalmaz.
14. A 13. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy mikrobaellenes szerként p-hidroxi-benzolsav-metilésztert tartalmaz.
15. A 13. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy mikrobaellenes szerként szorbinsav-alkálisót tartalmaz.
16. Az 1-42. igénypontok bármelyike szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy térhálós szerkezetében a karboxicellulóz szabad karboxilcsoportjain kémiailag megkötve kationoid típusú antibakteriális anyagot tartalmaz.
17. A 16. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy kationoid típusú antibakteriális anyagként cetil-trimetil-ammóniumbromidot tartalmaz.
18. A 16. igénypont szerinti hemosztatikus anyag, azzal jellemezve, hogy kationoid típusú antibakteriális anyagként karbotoxi-pentadecil-trimetil-ammóniumbromidot. tartalmaz.