HU198759B

HU198759B - Hydrometallurgical and electrochemical process for producing zinc from zinc sulfide-containing ores and concentrates

Info

Publication number: HU198759B
Application number: HU854217A
Authority: HU
Inventors: Peter K Everett
Original assignee: Dextec Metallurg
Priority date: 1984-10-05
Filing date: 1985-09-20
Publication date: 1989-11-28
Also published as: JPS62500388A; ZW16485A1; CN85107417A; PT81258A; IN166276B; CA1260429A; KR860700274A; HUT40709A; PH21404A; EP0197071A4; CS268673B2; ES8605052A1; ES547588A0; DK249786D0; BR8506944A; DK249786A; AU4956885A; FI81386C; DE3574741D1; AU570580B2

Description

A találmány tárgya eljárás cink előállítására cink-szulfid-tartalmú ércekből és koncentrátumokból hidrometallurgiai és elektrokémiai eljárással. A cink leggyakrabban cink-szulfid formájában fordul elő, és ez a feldolgozásnál a légkör kén-dioxiddal való szennyezésének problémáját okozza.

A cink-szulfidot a szokásos eljárások szerint pörköléssel alakítják cink-oxiddá, miközben kén-dioxid keletkezik. A kén-dioxidot egyes eljárásokban kénsavvá alakítják, más eljárások szerint nem. A cink-oxidot kénsavban oldják, és a tisztított oldat elektrolízisével a katódon cinket, az anódon oxigént nyernek. Az anódon való savképzödés miatt, és mert katódon cink helyett hidrogén fejlődhet, különösen tiszta oldatokat kell használni, és az áramsűrűséget gondosan kell ellenőrizni. Ez szükségessé teszi, hogy az elektrolithoz olyan reagenseket adjanak, amelyek sima lemezfelületet biztosítanak a cellában a durva vagy poros felület helyett, mivel a durva vagy poros felület a hidrogén fejlődésnek kedvez.

A 4 148 698. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Everett a fentitől eltérő eljárást ismertet. Az eljárás lényege, hogy valamely bázikus fémet az azt tartalmazó ércből ciklikus extrakciós eljárással nyer ki. Az ércből kloridtartalmú kilúgozószerrel ionos réz katalizátor jelenlétében zagyot készít. A bázikus fém oldódását oxigénnel segíti elő.

Mivel a híg sav anolit térfogategységébe igen kis mennyiségű cink lúgozödik ki a cellából, nagy cirkulációs arány szükséges, és ez költséges szilárd anyag, folyadék elválasztási lépések alkalmazásával jár. A sav anolit nehézzé teszi a cinknek a katolitból való leválását, mert a hidrogénionok könnyen átjutnak a diafragmán még akkor is, ha ionszelektiv membránt, például Nafiont (Dupont gyártmány) használnak.

Cinket úgy is állítanak elő kloridoldatból, hogy az anódon klórgáz keletkezzen. Ehhez nagy anódpotenciál és költséges anódok (platina vagy ruténiummal bevont titán) szükségesek. Ezen kívül az anyag kezelésében is nehézségek jelentkeznek, mivel a cink és a klór hajlamos a robbanással járó reagálásra. Az anolit is savas, így hidrogénion forrásul szolgál, általában ez a fó oka a nem kielégítő cinkleválásnak.

Fémeknek szulfidjaikból és vegyes szulfidjaikból való kinyerését ismertetik a 3 673 061 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Az eljárás szerint a szulfidot alkálifém- és/vagy alkáli földfém-kloridokat tartalmazó elektrolitban kezelik, majd a fémet az oldatból elektrolitikus úton nyerik ki legalább 130 A/in² anódáramsűrűség alkalmazásával. Ez az anódáramsűrűség jelentős anódelhasználást okoz. A rézkatalizátor találmány szerinti alkalmazásával az anódáramerósség csökkenthető és a fenti hátrány kiküszöbölhető. Lényegi eltérés a fenti anterioritás és a találmány szerinti eljárás között az oxigéntartalmú gáz használata, amelynek segítségével a pH-t a megfelelő értéken tudjuk tartani és az oldatba, jutó vasat eltávolítjuk, ezzel az elektrolit és az oldatba jutó vasat eltávolítjuk, ezzel az elektrolit és az elektród szennyeződését megelőzzük.

A találmány szerinti eljárással kiküszöböljük az ismert eljárások hibáit, a cink kilúgozását és leválasztását alacsony hidrogénion koncentrációjú közegben valósítjuk meg. Ez növeli a cinkleválás hatékonyságát és lehetővé teszi a tapadó lemez helyett a cinkpoi^- leválását, igy elkerülhető a kilúgozásra káros hatású lemezképző adalékok alkalmazása. Az anolitot és a katolitot ionszelektív membránnal, például Nafionnal választjuk el egymástól, és az áram a cinkleválést nem befolyásoló ionok, például nétriumion révén jut át a membránon. A hidrogénionok ugyancsak átjutnak ezeken a diafragroákon és zavarják a cinkleválást. Ez az oka annak, hogy az eljárásban az ásványt gyengén savas közeggel lúgozzuk ki, hogy elkerüljük, a gyenge hatékonyságú cinkleválás okozta magas költségeket.

A találmány szerinti eljáx'ésban cink-szulfid-tartalmú ércből vagy koncentrétumból elektrolitikus cellában nyerjük ki a cinket. A cella katódot tartalmazó katódtérből és anódot tartalmazó anódtérből áll, a katódtér és az anódtér között ionszelektív membrán van elhelyezve, amely membrán meg tudja akadályozni azoknak az ionoknak az anódtérből a katódtérbe való vándorlásét, amelyek a cinkleválést zavarhatják. A cink-szulfid-tartalmú ércből vagy koncentrátumból kloridionokat és rézionokat tartalmazó oldattal zagyot készítünk az anódtérben, a zagyot oxigéntartalmú gázzal alaposan összekeverjük, az elegyet légköri nyomáson és 50 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten tartjuk, az elegy pH-ját 1-4 közé állítjuk, miáltal oldott cinkben dús oldatot nyerünk. Az elegynek legalább egy részét kivesszük az anódtérből, szűréssel vagy más ismert művelettel elkülönítjük belőle a kapott oldatot, majd az oldatot cinktartalmú érccel vagy koncentrátummal hozzuk érintkezésbe, mikoris az ionos réz kicsapódik az oldatból. Az oldatot ezután a katódtérbe visszük és elektrokémiai eljárással a katódon kinyerjük belőle a cinket. Adott esetben a visszamaradt oldatot elkülöníthetjük az ásványtól, és a kapott oldatot további tisztítás céljából a fém cinkkel érintkezésbe hozhatjuk.

Az oxigéntartalmú gáz alkalmazásának szerepe a pH megfelelő értéken tartása és az esetleg oldatba menő vas eltávolítása. Az oxigén az anódos vizbomlás következtében fellépő savanyodás ellen hat az alábbi reakcióegyenlet szerint:

Cu» + 1/2 Oz + 2 II»-*2 Cu»’ + H2O

HU 198759 Β

Az oxigéntartalmú gáz alkalmazása révén a pH 1-4, ezen belül az optimális 2,5-3,5 értéken tartható, amely az előzőekben említettek folytán kedvezőbb, mint az előzőekben említett 4 148 698 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közölt eljárásban adódó (0,5-1) és 3,0 közötti pH. Ebben az anterioritásban mind az oxigénnek, mind a rézion katalizátornak a fém oldatba vitelében van szerepe, és ennek megfelelő az alkalmazásuk is. Az anterioritás szerint az oxigén, a hidrogénionok és az érc vagy koncentrátum férne között zajlik le reakció a bivalens rézion katalizátor jelenlétében.

A találmány szerinti eljárásban a rézionok az anód és az ásvány (illetve koncentrátum) fémes anyaggal között töltenek be katalizátor szerepet. A fenti intézkedések révén a zagy-sűrűségétől függően 50-150 g/1 cink kivonása válik lehetővé, így az oldási, reciklizálási költségek alacsonyak.

A találmány előnye az ismert eljárásokkal szemben, hogy a cink minden oldási kinyerési lépése egyetlen cellában zajlik le, amely cella ionszelektiv membránt, például Nafiont tartalmaz. Nincs szükség nagy oldatáramlásra, mivel a folyamatosan történő kilúgozás során a cellában keletkező hidrogénatomok felhasználódnak. Ezen kívül a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi az ionos réz katalizátor minimális veszteséggel való recirkuláltatását. Ezzel az eljárással az anolit alacsony savtartalom mellett is működőképes anélkül, hogy klórgáz fejlődne, így a klórvagy oxigéngáz fejlődéshez mérten alacsony oxidációs potenciál révén lehetővé válik az olcsó grafit anódok alkalmazása, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a cellafeszültséget alacsonyan tarthassuk, így áramköltség megtakarítást érünk el. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy az esetleg kilúgozódó vas vas(IIl)-formára oxidálódik, majd goethitté vagy acagenitté hidrolizál. így elkerüljük az elektrolitnak vassal való szenynyeződését. Az alcsony savkoncentrációjü anolit alkalmazása az ismert eljárásokhoz képest növeli a cinkleválási hatékonyságot és csökkenti az áramköltséget, amely a cinktermelés költségeinek legfontosabb tényezője.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja szerint az anódtérbe célszerűen részben olyan cink-szulfid-tartalmú ércet vagy koncentrátumot táplálunk be, amelyre ionos rezet csapattunk rá. igy a réz újraoldható anélkül, hogy külön jelentős mennyiségű katalizátort kellene adagolni.

Egy másik előnyös megvalósítási mód szerint az anódtérben lévő elegy pH-ját 2,5-3,5 értéken, még előnyösebben pH = 3,0 értéken tartjuk. Amint azt az előzőekben ismertettük, a gyengén savas környezet megkönnyíti annak elkerülését, hogy a katódtérben hidrogén-, az anódtérben klórgáz fejlődjön. A gázfejlödést az ásványtartalmú zagy redukálóképessége gátolja.

Egy további előnyös megvalósitási forma szerint az anódtérben lévő oldatot 70-100 °C, még előnyösebben 85-95 °C hőmérsékleten tartjuk.

A cink-szulfid-tartalmú érc vagy koncentrátum kilúgozásához ionos réz katalizátort használunk általában 1-50 g/1, előnyösen

5-25 g/1 mennyiségben.

A 20-200 g/1 kloridion-tartalmú kilúgozófolyadékban kloridion-forrásul nátrium-kloridot vagy más alkálifém- vagy alkálifóldfém-kloridot alkalmazunk. Általában nátrium-kloridot alkalmazunk 200-300 g/1 koncentrációban. (Ez 121-181 g/1 kloridion-koncentrációnak felel meg.) A réznek a cinkércré vagy koncentrátumra való kicsapását illetően megjegyezzük, hogy más ásványra is kicsapható a réz, nemcsak szfaleritre; például említjük a galenitet, a pirrotitet és kalkopiritet.

A következő példákban bemutatjuk az eljárás alkalmazását cink-szulfid-tartalmú ércek felhasználásával. Természetesen más bázikus fémek is lehetnek jelen az ércben, vagy előzőén ezeket a fémeket eltávolíthatjuk az ércből például a 4 148 698. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon.

A talámány szerinti eljárás az egymástól ionszelektiv membránnal elválasztott anódon és katódon lejátszódó reakciókon alapszik.

Az ionos réz katalizálja az anódos oxi-. dálást az anolitban, a tisztított cinkoldat katolit pedig katódosan redukálódik. A folyamatokat a következő reakcióegyenletek mutatják be:

Anód: Cu*—>Cu²‘ + e*

ZnS + 2 Cu²·—hZn²* +2 Cu* + S°

Katód: Zn²‘ + 2e*—>Zn°

Az elektromos semlegességet az ionszelektiv membránon átvándorló nátriumionok biztosítják.

1. Példa

Ionos réz kicsapása

Idő	Hőmérséklet C°	PH	Cu/Cu²‘
o-	55	2,8	22,0/2,8
0*	65	4,3	18,8/2,9
1/2	83	4,4	2,1/2,0
1	86	4,7	0,05/0,2
1 1/2	86	4,6	0,02/0,04
2	-	-	,008/0,02

Betáplált anyag: 0,7 tömegX réztartalmú szfalerit koncentrátum

Maradék: 4,6 tömegX Cu

Zagysűrűség: 50 tömegX

Az 1. táblázat az ionos réz visszanyerésének hatékonyságát mutatja szfaleritre lecsapva.

HU 198759 Β

2. Példa literes cellában kapott eredmények

Betáplált anyag: Szfaleritkoncentrótum Elektrolit: fajlagos tömeg 1,21

250 g/1 NaCl 60 g/1 Zn“

Névleges áramerősség: 60 A Zagysűrűség: 1000 g/401, 2 tömegX

Idő (óra)	0*	1	2	3	4	5	6	7	8	O/N
Levegőóram (1/perc)	1,5	1,5	1,5	1,52	3,5	3,5	3,5	3,0	3,0
Hőmérséklet (°c)	90	88	90	90	90	90	91	90	90	90
Cella feszültség	2,34	2,18	2,15	2,14	2,18	2,90	3,13	2,95	3,18
Anolit
Elemzési eredmények: Zn g/1	58,0	60,0	64,0	62,4	63,6	62,4	63,6	63,6	61,2	61,2
Cu g/1	17,2	16,4	16,4	16,4	15,2	14,4	17,2	17,6	17,6	16,8
Cu** g/1	3,5	4,6	5,1	4,8	6,1	10,1	17,2	17,6	-	-
Fe g/1	0,02	0,02	0,02	0,02	0,02	0,01	0,07	0,8	1,1	1.7
pH	3,4	3,1	3,1	2,9	2,8	2,6	1,3	0,6	0,5	1,6
Katolit
Elemzési eredmények: Zn g/1	61,0	38,0	47,0	49,2	44,4	57,6	46,2	42,0	42,6
PH	6,2	6,5	6,5	6,2	6,3	6,0	6,2	6,2	6,4
Szilárd anyagok	%Zn	%Fe	%Cu	%Pb
Betáplált	36,0	13,8	0,2	0,02
Végső	1,7	14,8	0,1	0,01
% Visszanyerés	97

Áramfogyasztás: 2,5 kWó/kg

HU 198759 Η

3. Példa	50 literes cellában kapott eredmények
Betáplált anyag:	Szfaleritkoncentrátum
Elektrolit:	fajlagos tömeg 1,2	Névleges áramerősség:	60 A
	250 g/1 NaCl 60 g/1 Zn²*	Zagysürűség:	800 g/401, 1,6 tömegX

Idő (óra)	0*	1	2	3	4	5	6
Levegőáram (1/perc)	2,5	0,5	1	1	1	2	2
Hőmérséklet (°C)	90	89,5	90	89	90	89,6	90
Cella feszültség	1,98	2,72	2,81	2,98	3,10	3,22	3,24
Andit
Elemzési eredmények: Zn g/1	56,4	58,8	60,0	66,0	69,6	68,4	69,6
Cu g/1	8,3	8,2	8,2	8,6	8,6	8,5	8,8
Cu** g/1	4,2	2,4	2,2	2,2	2,5	2,7	4,6
Fe g/1	0,3	0,3	0,4	0,6	0,7	0,7	0,6
PH	2,2	2,5	2,1	2,3	2,0	2,0	2,0
Katolit
Elemzési eredmények: Zn g/1	46,8	46,2	44,4	43,2	43,8	45,0	45,0
PH	5,2	5,8	6,0	6,3	6,5	6,3	6,5
Szilárd anyagok	X Zn	XFe	XCu	XPb
Betáplált	36,0	8,2	0,7	4,6
Végső	10,1	10,6	0,9	0,05
% Visszanyerés	70

Áramfogyasztás: 2,75 kWó/kg

-5HU 198759 Β lü

A

3,5 kg/401, 6,9 tömegX

4. Példa literen cellában kapott eredmények

Betáplált anyag: Szfaleritkoncentrátum Elektrolit: fajlagos tömeg 1,2

250 g/1 NaCl 60 g/1 Zn²**

Névleges áramerősség: Zagysürűség:

Idő (óra)	0‘	2	4	6	8	10	12
Levegőáram (1/perc)	2	1	2	1	0,5	0,5	0,5
Hőmérséklet (°C)	90	90	90	90	90	90	90
Cella feszültség	2,40	2,48	2,71	3,21	3,40	3,50	3,50
Anolit
Elemzési eredmények: Zn g/1	54,0	57,6	58,8	64,8	69,6	74,4	78,0
Cu g/1	17,6	18,4	16,8	16,8	16,4	16,4	16,8
Cu” g/1	3,0	3,8	3,5	-	3,8	4,2	4,3
Fe g/1	0,02	0,03	0,03	0,08	0,2	0,2	0,09
PH	3,6	3,4	2,5	2,8	2,2	2,6	2,8
Katolit
Elemzési eredmények: Zn g/1	29,4	24,0	28,8	26,4	28,0	31,8	37,8
PH	6,5	6,8	6,8	6,9	6,1	6,3	6,4
Szilárd anyagok	X Zn	XFe	XCu	XPb
Betáplált	37,8	13,0	0,8	0,5
Végső	11,2	20,9	3,8	0,03
X Visszanyerés	70

Áramfogyasztás: 2,2 kWó/kg

-611

HU 1 !)8759 Β

5. Példa literes cellában kapott eredmények

Betáplált anyag: Szfaleritkoncentrátum

Elektrolit: fajlagos tömeg 1,2 Névleges áramerősség: 60 A

250 g/l NaCl Zagysűrűség: 840 g/401, 1,7 tőmegX g/l Zn·*

Idő (óra)	0*	1	2	3	4	5	6
Levegöáram (1/perc)	2	2	2	2	4	6	6
Hómérséklet (°C>	50	50	50	50	50	50	50
Cella feszültség	3,36	3,28	3,43	3,27	3,19	3,03	2,92
Anolit
Elemzési eredmények: Zn g/l	60,0	62,0	62,0	58,0	60,0	60,0	60,0
Cu g/l	13,2	13,6	13,2	13,6	13,6	13,6	14,0
Cu** g/l	12,6	14,3	16,2	13,6	13,6	13,6 j	14,0 L
Fe g/l	1.0	0,9	0,8	1,0	1,4	1,4	1,5
PH	0,3	0,7	1.0	0,5	0,0	0,0	0,2
Katolit
Elemzési eredmények: Zn g/l	56,0	50,1	47,0	41,0	41,0	42,0	40,0
PH	6,5	6,7	6,8	6,8	6,7	6,7	6,7 ,
Szilárd anyagok	XZn	XCu	XFe	XPb
Betáplált	42,0	0,2	8,3	0,05
Végső	38,4	0,1	7,5	0,02
% Visszanyerés	9

Áramfogyasztás: 45 kWó/kg

-7Ki

6. Példa literes cellában kapott eredmények

Betáplált anyag: Szfaleritkoncentrátuin

Elektrolit: fajlagos tömeg 1,228 Névleges áramerősség: 60 A

250 g/1 NaCl Zagy sűrűség: 890 g/401, 1,8 tömegX

50-60 g/1 Zn**

Idő (óra)	0*	1	2	3	4	5	5,5	6
Levegőáram (1/perc)	0,5	0,5	0,5	1	1	1	1	2
Hőmérséklet (°C)	75	75	75	75	70	70	70	70
Cella feszültség	2,28	2,15	2,14	2,62	2,71	2,78	2,80	2,81
Anolit g/1 Zn	50,4	52,8	54,0	57,6	56,4	57,6	57,6.	57,6
Elemzési eredmények: g/1 Cu	14,8	15,2	15,6	16,0	15,6	15,6	15,2	15,6
g/1 Cu**	3,8	4,2	3,4	6,9	7,4	8,3	9,6	12,4
X Cu²*	26	28	22	43	47	53	63	79
g/1 Fe	0,04	0,3	0,4	0,3	0,5	0,6	0,6	0,6
PH	2,9	3,2	2,3	2,5	2,0	2,5	2,0	1,6
Katolit
Elemzési eredmények: g/1 Zn	46,2	60,0	64,8	46,6	46,8	46,8	47,2	45,6
PH	5,8	5,7	5,2	6,0	6,2	6,3	6,3 :	6,3
Szilárd anyagok	XZn	%Fe	XCu	XPb
Betáplált	42,6	10,4	0,2	0,05
Végső	30,0	8,4	0,1	0,03
% Visszanyerés	30

Áramfogyasztás: 8,2 kWó/kg

A 2. példa szerinti kísérletet megismételtük 50 °C hőmérsékleten. 3 óra elteltével az ionos réz teljes mennyisége Cu²* formájában volt jelen, a pH 1,0 érték alá esett, a katódon hidrogénfejlődés jelentkezett, jelezve, hogy ezen a hőmérsékleten nincs kellő reaktivitás.

Ugyancsak a 2. példa szerinti kísérletet ismételtük meg a hőmérsékletet kezdetben 75 °C-on tartva, majd 70 °C-ra csökkentve. Miután az elegyet 3 órán át 75 °C-on tartottuk, a jelenlévő ionos réznek csak 17%-a volt Cu²* formában, mig a pH-t levegő adagolásával 2,5-3,5 értéken tartottuk. A hőmérsékletet 70 °C-ra csökkentve a 4-6. órától, a Cu²* aránya a teljes ionos réz mennyiségén belül gyorsan 32%-ra nőtt, miközben a pH a megnövelt levegőadagolós ellenére csökkent.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy 75 °C-on megfelelő a reaktivitás, a 70 °C viszont határesetnek tekinthető.

Az ábra rövid ismertetése:

A mellékelt ábrán vázlatosan bemutatjuk a berendezést és ugyanakkor a folyamatot ia szemléltetjük.

a 3 elektrolitik us cella 2 anódterébe friss 1 ércet viszünk be. A 3 cella 4 anódot és 5 katódot tartalmaz. Az 5 katódot 6 ionszelektiv membrán veszi körül, amely megakadályozza, hogy a rézionok a 2 anódtérból a 16 katódtérbe jussanak. A 2 anódtérbe alkalmas 8 forrásból 7 oxigéntartalmú gázt vezetünk és alaposan összekeverjük a cink-szulfid-tarlahnú ércet a 10 tárolóból beve65

-8HU 19,875!) Β zetett 9 kilúgozó folyadékkal. A 2 anödlérben a fémcink kioldódik a cink-szulfid-tartalmú ércből és a kilúgozó folyadékkal recirkuléltatva bevitt vagy külön rézadagolóba beadott {a rajzon nem szerepel) rézionok segítségé- 5 vei oldatba megy.

A cink-szulfid-tartalmú ércet, a réz- és kloridionokat előre meghatározott ideig tartjuk érintkezésbe, majd a kapott zagyot eltávolítjuk a cellából, és a 11 szeparátorba io visszük, ahol a 12 cinkben és rézben gazdag oldatot elválasztjuk a 13 maradék anyagtól. Ezután a 12 cinkben és rézben gazdag oldat egy részét a 14 kicsapókészülékbe visszük és hozzáadjuk az 1 cink-szulfid-érc vagy - 15 koncentrátum legalább egy részét. Ezek érintkezése során a réz a 12 oldatból lényegében teljes mennyiségében a cinktartalmú ércre vagy koncentrátumra csapódik ki. A 15 cinkben gazdag, réztől 20 megfosztott oldatot a 16 katódtérbe vezetjük, ahol a fémcink az 5 kálódon leválik. A 14 kicsapókészülékben maradt, 17 rezet hordozó cinktartalmü ércet vagy koncentrátumot a 2 anódtérbe vezetjük, ahol a réz és a cink 25 oldódik.

A fentieknek megfelelően a találmány szerinti eljárás ciklikus üzemmódban végezhető, amely lehetővé teszi a cinknek a katódon való kiválását és közben a diafragmával 30 ellátott cella anódterében, a bázikus fém kioldását az ércet vagy koncentrátumot tartalmazó levegőztetett zagyból.

Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest R-4865 -

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás cink kinyerésére cink-ezulfid-tartalmú ércekből vagy koncentrátumokból olyan elektrolitcellában, amely egy katódot tartalinuzó katódtérból és egy anódot tartalmazó anódtérből éli és a katódteret az anódtértől a cinkleválást gátló nehézfémionok, különösen a réz anódtérből katódtérbe való vándorlását megakadályozó ionszelektív membrán választja el, azzal jellemezve, hogy

i) az ércből vagy koncentrátumból 20200 g/1 kloridion-tartalmú és 1-50 g/1 lényegében Cu^f állapotban levő réziont tartalmazó oldattal az anödtérben zagyot készítünk, adott esetben a zagyhoz olyan cinktartalmú ércet vagy koncentrátumot adunk, amelyen réz van kicsapva.

ii) a zagyot oxigéntartalmú gázzal alaposan keverjük, iii) a zagyot légköri nyomáson 50 °C és forráspont közötti hőmérsékleten tartjuk, iv) a zagy pH-ját az oxigéntartalmú géz étáramoltatásával 1 és 4 között tartjuk,

v) elektromos áramnak a cellára kapcsolásával a cinket oldatba visszük, vi) a zagynak legalább egy részét eltávolítjuk az anódtérből és a cinkben és rézben gazdag oldatot szűréssel vagy más ismert művelettel elkülönítjük belőle, vii) a kapott oldatot friss, cinktartalmú érccel vagy koncentrátummal érintkezésbe hozva az ionos állapotú rezet a friss, cinktartalmú anyagon kicsapjuk, viii) a kapott oldatot a katódtérbe vezetjük, és ix) a cinket a katódon bármely ismert elektrokémiai eljárással kinyerjük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elegy pH-jét 2,5-3,5 értéken tartjuk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldat hőmérsékletét 70-100 °C értéken tartjuk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldat hőmérsékletét 85-95 °C értéken tartjuk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldat rézion tartalmát 5-25 g/1 értékre állítjuk.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatban jelenlévő ionos rezet lényegében teljes egészében cinktartalmú ércre vagy koncentrátumra csapatjuk ki.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy cink-szulfid ércet alkalmazunk.
8. A' 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan cink-szulfid ércet alkalmazunk, amely réz-BZulfidok&t is tartalmaz.
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kloridionforrásként 200-300 g/1 nátrium-kloridot alkalmazunk.

A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető KJK