HU195592B - Electric condenser with sheet pack clamped with the preservation of form and consisting of dielectric metallized sheets layered onto each other and method for the making of condenser - Google Patents

Description

A villamos kondenzátort ugyancsak a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy egy dobra fémezett szalagoi kát (34, 35) tekercselünk, amelyek egyik szélén (36, 37) ¹ adott esetben folyamatos fémmentes sávok (30, 31) vannak, míg másik szélénél (38, 39), attól adott távolságra (40, 41) a tekercselés irányában (46) a tekercselés előtt vagy közben szakaszosan femmentes szigetelő sávokat ¹ (42, 43) alakítunk ki olyan módon, hogy ezek a szigetelő sávok (42, 43) a dobra tekercselés közben a tekercselés tengelyére merőleges síkban feküdjenek és a szigetelő sávoknak (42, 43) mind kezdete (49, 50), mind pedig vége (47, 48) legalább a későbbi bevágások (10) tartományái ig nyúljon; a szalagokat (34, 35) a dobra tekercselés í közben úgy vezetjük, hogy a felső szalag (34) szigetelő [ sávjának (42) közepe szimmetrikusan az alsó szalag (35) szigetelő sávjai (43) közötti terek (45) közepe fölé essék; a kiinduló, illetve anya kondenzátorok feltekercselése és alaktartó rögzítése után még a dobon a szalagok (34, 35) széleiből (38, 39) kialakult legalább egyik homlokfclületet (53) fémszórás útján fémréteggel (54) látjuk el; az egyes anya kondenzátorokra történt felosztás után a tekercselési irányra (46) merőlegesen két-két metszésvonal (57) között középen lévő bevágásokkal (10) két kiugró részt (8, 9) alakítunk ki; az egyes kondenzátorokat fűrészeléssel szétválasztjuk azon metszésvonalak (57) mentén, amelyek a szigetelő sávok (42, 43) közepén mennek át; és a szétválasztás előtt vagy után sapka formájú áram hozzávezetésűket (33) vagy más alakú áram hozzávezetésűket (24.25,32) erősítünk fel. ( 1. ábra)

A találmány egyrészt villamos kondenzátor fegyverzetként egymásra rétegezett, egy-egy fémréteggel bevont dielektrikum lemezekből álló, alaktartóan rögzített lemezcsomaggal, amelyben a fegyverzetek lemezről lemezre váltakozva két kiugró rész egyikének a végéig terjednek, a kiugró részek a lemezcsomagban lévő bevágással vannak kiképezve, amely bevágás a lemezcsomag egyik oldalúnak megközelítőleg a közepén van kialakítva, a kiugró részek vége által az alaktartóan rögzített lemezcsomagon képezett felületek kontaktírozásra szolgáló egy-egy fémréteggel vannak ellátva, és az egyik fémréteg az egyik kiugró részen az egyik polaritású fegyverzeteket, a másik fémréteg pedig a másik kiugró részen a másik polaritású fegyverzeteket köti egymással össze.

A találmány másrészt eljárás a fentiek .szerinti villamos kondenzátor előállítására, amelynél egyik oldalukon (fémezett, előnyösen hullámos szélű műanyag szalagokat mint dielektrikum lemezeket egy dobra rétegezve egy kiinduló kondenzátort készítünk, ezt a rétegek síkjára merőlegesen kívánt különálló kondenzátorokká szétvágjuk, I ahol adott esetben legalább két, egyetlen anya kondenzátort képező dielektrikum lemezre a fegyverzetre kapaci' tíven hatástalan közbenső lemezeket és ezekre ismét a következő anya kondenzátort képező kapacitíven hatásos dielektrikum lemezeket és rajtuk fegyverzeteket rendezünk el és az. így előállított kiinduló kondenzátort hom. lokoldaii kontaktus rétegekkel látjuk el, majd a közbenső lemezek tartományában és arra merőlegesen földarabol; j»lk.

Az „IBM Technical Disclosure Bulletin” c. szaklap ₅ 1983. márciusi számában az 5366. és 5367. oldalon leír1 tak egy sokrétegű kondenzátort kerámia dielektrikummal, ! amelynek a jellemzői a fenti kondenzátoréval megegyezf nek. Ilyen keramikus sokrétű morzsa kondenzátorok βίοι állítása például a 3 740 624 lajstromszámú US szabadalmi leírásban van leírva és úgy történik, hogy por alakú kerámia anyagból és kötőanyagként műanyagból álló fóliákra meghatározott elrendezésben fém foltokat visznek föl, továbbá, hogy ezeket a fóliákat ezt követően egymásra rétegezik úgy, hogy a fém foltok egymáshoz, képest rétegről rétegre el vannak tolva és a kész kondenzátorban annak különböző oldalain végződnek, azután egy ilyen fóliákból összesajtolt nagyobb lemezcsomagból sajtolással kivágják és szinterelik a különálló kondenzátorokat. Ilyen sokrétegű keramikus kondenzátorokban egy bevágás kialakítása jelentős műszaki nehézségekkel jár, mert ha ezeket a bevágásokat már a különálló kondenzátoroknak a lemezcsomagból történő kivágásakor kialakítják, akkor a későbbi szinterelés alkalmával ez szabálytalanságokat okozhat a kondenzátor struktúrájában, ha pedig ezeket a bevágásokat a készre színtereit kerámia tömbökön alakítják ki, akkor jelentős ráfordításokra van szükség precíziós készülékekben, mert különösen nagyon kicsi kondenzátorok ilyen állapotban nehezen kezelhetők, sőt jelentős kiesési aránnyal is számolni kell törés miatt.

Mindazonáltal az ismert kondenzátorok nem érdektelenek fölépítésük szempontjából, mert az egyes fegyverzetek speciális elrendezése következtében olyan áramvezetés alakul ki, amelyben az ellentétes fegyverzetekben folyó áramok egymást kölcsönösen kompenzálják úgy, hogy a kondenzátor fölépítése összességében kis induktivitású.

Kis induktivitású keramikus kondenzátorokat ismertet az „IBM Technical Disclosure Bulletin” c. szaklap 1981. júniusi száma a 437 440. oldalon. Ezeknél a kondenzátoroknál az áram hozzávezeíések az ellentétes polaritású fegyverzetekhez azonos módon, csupán az egyik oldalról vannak kialakítva. Ez keramikus morzsa—kondenzátoroknál lehetséges, mert a keramikus dielektrikum vastagsága 20 pm-nál nagyobb cs a fém fegyverzetek vastagsága legalább 1 pm. Ennek ellenére az eljárás tömeggyártási méretekben nem vagy csak jelentős műszaki ráfodítással hajtható végre.

Másfelől ismeretesek lemezcsomag-, illetve rétegkondenzátorok műanyag fólia dielektrikummal, amelyeket a bevezetőben ismertetett eljárással gyártanak, /lásd az 1 764 541 lajstromszámú DE szabadalmi leírást, amely a 3 670 378 és a 3 728 765 lajstromszámú US szabadalmi leírásoknak felel meg/. Itt tömeggyártásról van szó, napi több mint 1 millió darabról.

A fenti szabadalmi leírásokban ismertetett dob tekercselési eljárást /kerék tekercselési eljárást/ vázlatosan bemutatja az „Idea! für Leiterplatten: MR—schichtkondensatoren” című, B21/1210, WS 107520 számú 1975-ös kiadású Siemens prospektus a 6. és 7. oldalon. Az ezzel az eljárással gyártott kondenzátorokat a prospektus a 4. és 5. oldalon mutatja be. A prospektus 4. oldalán a jobb oldali kép gyakorlatilag az 1 764 541 lajstromszámú DE szabadalmi leírás 5. és 6. ábrájának felel meg. Ennek a Siemens prospektusnak az angol kiadása a következő címet viseli: „ldeally suitable fór PC Board Mounting; Metallized Plastie Layer Capacitors” No, B21/1210.101, WS 3766.

Ezek a kondenzátorok regenerálódásra képesek, azaz a fém fegyverzetek olyan vékonyak, hogy átütés esetén az eközben szabaddá váló energia hatására az átütés helye körül elgőzölögnek és ezáltal szigetelő udvart képeznek, amint azt az említett prospektus a 3. oldalon vázlatosan bemutatja. A regerálódási képesség, egyébként a 832 640 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban /amely a 686

195, 592

293 lajstromszámú GB szabadalmi leírás megfelelője/ le van írva.

A rétegkondenzátorok gyártási eljárását vázlatosan az „MK-Schichtkondensatoren nun auch init PolycsterDielektrikum” című B 1687, WS 37725 számú 1977-ben g kiadott Siemens prospektus ismerteti az 5. oldalon. Ennek a Siemens prospektusnak az angol kiadása az alábbi címet viseli: „Mctallizcd Plastic lziyer Capacitors now alsó With Polyester Dielectric”, No. B 1687.101, WS 37712, a kiadás éve 1977. 10

Nyomtatott áramkörökben történő alkalmazásához az szükséges, hogy az áram hozzávezető elemek ezeken a kondenzátorokon raszter osztásban, tehát, 2,5 mmnek egész számú többszörösében legyenek elrendezve.

Az itt szóban forgó műanyag fólia dielektrikumú .jg rétegkondenzátoroknál a huzal formájú áram hozzávezetések közötti távolságot a dobra fötekercselendő fémezett műanyag szalagok szélessége határozza nieg az egymással szemben fekvő oldalakon elrendezett fém rétegekkel /homlokoldali kontakt rétegekkel/ együtt, amint az le van 2q írva például az 1 224 124 lajstromszámú GB szabadalmi leírásban (megfelel a 3 710 211 és 3 693 244 lajstromszámú US szabadalmi leírásoknak). Olyan okokból, amelyeket később az ábrák magyarázatával kapcsolatban még részletesebben ismertetünk, eddig a rétegkondenzátorok- 25 nál csupán 5 mm legkisebb osztás távolság elérése volt lehetséges.

Az ilt tárgyalt műanyag fólia dielektrikumú rctegkonden/átorok gyártásánál fémezett műanyag szalagokat tekercselnek a dobra, amely szalagoknak váltakozva gg .az ellentétes szélen fémmentes sáv van kialakítva. Eközben a tekercselő dob sugarának /többnyire 25-50 cm/ megfelelően görbült anya kondenzátor jön létre, illetve ha a dobra több anya kondenzátort tekercselnek, akkor egy kiinduló kondenzátor, amelyet a homlokfelületein fém- 35 szórás útján /Sehoop -eljárás például az 1 128 058 lajst•romszámú US szabadalmi leírásnak megfelelően/ fémréteggel látnak el. Miután a kiinduló kondenzátort anyakondenzátorokká osztották föl, ezekből lefűrészelik a különálló kondenzátorokat. Annak érdekében, hogy a fűrészelt felületen az ellentétes polaritású fém fegyverzetek között nagyobb szigetelési távolság jöjjön létre, mint a dielektrikum lemezek vastagsága /15 jam-tól egészen 1 jam-ig/, különböző isméit eljárásokat alkalmaztak. Így például a 17 64 548 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban /ez a 45 3' 614 561 lajstromszámú US szabadalmi leírás megfelelője/ dielektrikumként megnyújtott műanyag fólia alkalmazását javasolták, továbbá a fűrészelést a műanyag fóliának éppen olyan mértékű helyi fölmelegítésével kiégetési feszültség alkalmazása nélkül, hogy ezáltal a műanyag 59 fólia szélén egy keskeny sáv összezsugorodjék.

A 17 64 549 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban /ez. a 3 590 347 lajstromszámú US szabadalmi leírás megfelelője/ a vágási él tartományában kielégítő szigetelés elérése érdekében azt javasolták, hogy a dielektrikum fóli- 55 áknak legalább egy részére a hőkezelés előtt legalább az elválasztó felületek tartományában olyan módon juttassanak oldószert és azokat tovább kezeljék, hogy ott az oldószer tartalom a hőkezelésnél mintegy 0,25% legyen, miáltal a széleken a fém fegyverzet összefüggésének a fölboni- 60 lása érhető cl.

A 25 26 130 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban /amely a 4 041 587 lajstromszámú US szabadalmi leírás megfelelője/ javasolták, hogy- a fűrészelési folyamat alatt a fűrészlapot olyan módon vonják be szigetelő síko- 65 sító anyaggal, hogy a földarabolandó anya kondenzátorhoz a fűrészeléskor keletkező hő következtében megolvadó poliolefin fóliát csatlakoztatnak, ez utóbbit az anya kondenzátorral együtt úgy fűrészelik szét, hogy a fűrészlap a behatolás tartományában először a poliolefin fóliát és csak azután a kondenzátor kapacitívcn hatásos tartományát vágja át. Ezáltal is megnövelt szigetelés érhető el a vágási él tartományában.

A homlokfeiületre fölvitt fémrétegek és az egy — egy oldalon azonos polaritású fegyverzetek közötti érintkezés javítására a 24 16 566 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban egy a homlokfelületeken az említett Sehoop eljárással kontaktírozott villamos kondenzátort ismertetnek, különösen lemezcsomag-, illetve rétegkondenzátort, amelyben szigetelő rétegekből és fémezésekből álló femezett kondenzátor fóliák vannak, amelyeknek kontaktírozott szélei hullámos lefutásúak úgy, hogy a szelek teljes hosszúsága, csupán a hullámosság néhány hullámhosszára terjed ki, és amelyben a szomszédos fólia rétegek szélének hullámossági frekvenciája eltérő.'

A technika állása műanyag dielektrikumú rétegkondenzátorokra vonatkozóan, amint azt eddig ismertettük, azt mutatja, hogy mindig olyan kondenzátorok jönnek létre, amelyekben az áramút az egyik homlokoldali kontakt hozástól a fém fegyverzeteken, majd a dielektrikumon keresztül /eltolási áram/ azonos irányban az ellenkező polaritású fém fegyverzetekre és ezeken a másik homlokoldali kontakthozásra vezet, amint ezt alább a 7. ábrán bemutatjuk. Ezek az áramok nincsenek kompenzálva és mágneses teret hoznak létre.

Ilyen áramelosztás van lényegében az. úgynevezett kapaeitív hálózatokban is, amint az a 17 64 861 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban/az 1 220 567 lajstromszamú GB szabadalmi leírás megfelelőjében/ le van írva. Ezeket a kondenzátorokat a rctegkondenzátorok fentebb leírt gyártási eljárásával állítják elő, majd igen mély bevágásokk d látják cl, aminek következtében belső soros kapcsolások jönnek létre.

Egy ilyen belső soros kapcsolással létrehozott ka*pacitív hálózat legegyszerűbb formáját mutatja be. az 1 940 036 hdjstromszámú DE szabadalmi leírás /az 1 289 206 lajstromszámú GB szabadalmi leírás megfelelője/ 2. és

3. ábrája. Ezek az ábrák két dielektrikum fóliát mutatnak egy olyan kondenzátorból, amely a bevágással gyakorlalilag L-alakúra van kiképezve. A fölső dielektrikum rétegnek fém fegyverzete van, amely sehol nem ér az U-alak széléig és maga is U-alakú. A másik, alsó dielektrikum rétegen két fém fegyverzet van, amelyek csak az U -alak száraira terjednek ki és mindkét U- szár végéig érnek. A fegyverzetek ilyen elrendezése is olyan áramelosztáshoz vezet, amely nem kompenzált.

Ettől eltekintve ezeket a kondenzátorokat alapvetően nem nyomtatott áramköri alkalmazásra szánták.

A modern elektronikában a mind nagyobb üzemi frekvenciák miatt mind nagyobb figyelmet kell fordítani a zavarvédelemre és a tápfeszültségek stabilizálására. Ismeretesek zavarszűrő kondenzátorok fém fólia elektródokkal cs bifiláris tekercseléssel. Ezek azonban a szükséges alkalmazási területekhez túl nagyok és túl drágák. Újabban mint előbb az „IBM Technical Diselosure Bulletin” két irodalmi hivatkozása révén bemutattuk, ismeretessé váltak igen kiesi keramikus sokrétegű kondenzátorok is bifiláris fölépítéssel, amelyek kapacitás tartományuk és méreteik alapján megfelelnek a modern elektronika követelményeinek. Ezeknek a kondenzátoroknak a gyártási el3

195 592 járása azonban, mint kifejtettük, bonyolult és ezért tömeggyártásra nem alkalmasak.

Λ jelen találmány kidolgozásakor azt a célt tartottuk szem előtt, hogy olyan rctegkonden/átort hozzunk létre műanyag dielektrikummal, amely a fegyverzetek el- g rendezése folytán indukeiószegény, egyszerű módon tömeggyártásban gyártható, amelynek rasztermérctei már nem függnek a föltckcrcselendo szalagok szélességétől, és amellyel ennek megfelelően 2,5 mni-cs raszterosztás is elérhető'. 10

Ezen túlmenően célja a találmánynak az is, hogy olyan eljárást adjon a bevezetőben említett kondenzátor gyártására, amellyel a kondenzátorokat igen nagy darabszántban és nagy járulékos beruházási költségek nélkül lehet előállítani. I5

Ennek a feladatnak a megoldásaként a beveztőben meghatározott villamos kondenzátort a találmány szerint az alábbiak jellemzik:

a) a dielektrikum lemezek műanyag fóliából vannak;

b) a fegyverzetek szelepfémből álló, regenerálódásra képes >q vékony rétegek, amelyek a dielektrikum lemezek egyik felületét beborítják gyakorlatilag a hosszanti oldalak széléig és a dielektrikum lemezek mindkét kiugró részének végéig, valamint adott esetben a lemezcsomagnak a bevágást tartalmazó keskeny oldalával szemben fekvő 25 felső keskeny oldalának széléig;

c) az egymást követő dielektrikum lemezek kiugró részein váltakozva femmentes szigetelő sáv van kialakítva és a bevágás mélysége vagy nagyobb, mint a megmaradó fém sáv szélessége, vagy előnyösen'a szigetelő sávok belső jq szélével egybeesik, vagy ezen belső széleken túl benyúlik a lemezcsomagba; és

d) a két kiugró rész felületén a fegyverzeteket egymással összekötő, fémszórással készült fémrétegek vannak.

Λ dielektrikum lemezekhez előnyösen olyan mű- 35 anyag fóliát alkalmazunk, amely 1! 5 μιη vastag.

Előnyös továbbá, ha a dielektrikum lemezeken a lemezcsomag felső keskeny oldalának tartományában egyegy fémmentes sáv van, mert akkor bizonyos körülmények között ennek a keskeny oldalnak a szélén a szigetelés könnyebben kialakítható.

A fémrétegekhez áram hozzávezető huzalok lehetnek rögzítve, amelyek a lemezcsomag hossztengelyének megfelelő irányúak. Ezen áram hozzávezető huzalok közötti távolság határozza meg a raszter osztást, így 45 a raszter osztás most már nem függ a föltekercselendő szalagok szélességétől.

A kondenzátornak morzsaként történő beépítése céljából, nevezetesen amikor az alkatrészt a nyomtatott áramkör érintkező felületeire ráfektetjük, a fém- 50 rétegeken forrasztható fémből készült áram hozzávezetések vannak rögzítve, amely adott esetben sapka alakúra vannak kiképezve, és ez esetben az alaktartóan rögzített lemeze:,omagban a kiugró részek által képezett lábakat körülfogjak. 55

A villamos kondenzátor előnyösen két külön kondenzátorból áll úgy, hogy az első kondenzátor egyik hoszszanti oldala a második kondenzátor másik hosszanti oldalával összefügg mindaddig, amíg a gyártás folyamán a két kondenzátort ott szétválasztjuk. Egy ilyen konden- 60 zátor dugaszolható, előnyös méretű, úgynevezett méretre szabott kondenzátor. Ezt részletesebben kifejtjük a 9. ábra leírásakor.

A találmány kidolgozásánál kitűzött .kiegészítő cél eléréséhez a bevezetőben említett kondenzátor elő- 65 '4 állítási eljárást a találmány szerint a következő eljárási lépések jellemzik:

a) a dobra fémezett szalagokat tekercselünk, amelyek egyik szélén adott esetben folyamatos fémmentes ’ sávok vannak, míg másik szélénél, attól adott távolságra a tekercselés irányában a tekercselés előtt vagy közben szakaszosan fémmentes szigetelő sávokat alakítunk ki olyan módon, hogy ezek a szigetelő sávok a dobra tekercselés közben a tekercselés tengelyére merőleges síkban feküdjenek és a szigetelő sávoknak mind kezdete, mind pedig vége legalább a későbbi bevágások tartományáig nyúljon;

b) a szalagokat a dobra tekercselés közben úgy vezetjük, hogy a felső szalag szigetelő sávjainak közepe szimmetrikusan az alsó szalag szigetelő sávjai közötti terek közepe fölé esssék; ' .

c) a kiinduló, illetve anya kondenzátorok feltekercselése és alaktartó rögzítése után még a dobon a szalagok széleiből kialakult legalább egyik homlokfelületet fémszórás útján fémréteggel látjuk el;

d) az egyes anya kondenzátorokra történt felosztás után a tekercselési irányra merőlegesen két—két metszésvonal között középen lévő bevágásokkal két kiugró részt alakítunk ki;

e) az egyes kondenzátorokat fűrészeléssel szétválasztjuk azon metszésvonalak mentén, amelyek a szigetelő sávok közepén mennek át;

f) és a szétválasztás előtt vagy után sapka formájú áram hozzávezetéseket vagy más alakú áram hozzávezetéseket erősítünk fel.

Ennek az eljárásnak egy előnyös foganatosítást módját a találmány szerint az jellemzi, hogy a dobra mindkét szélükön szakaszosan femmentes szigetelő sávval ellátott szalagokat tekercselünk, a szalag szélekből kialakult mindkét homlokfelületet fémszórás títján fémréteggel látjuk el, a bevágásokat az anya kondenzátor mindkét oldalán kialakítjuk, és az egyes kondenzátorokat mind az említett metszésvonalak mentén, mind pedig egy olyan további metszésvonal mentén szétválasztjuk, amely az anya kondenzátor közepén, a szélekkel párhuzamosan fut.

Előnyös, ha az. ennél a foganatositási módnál feltekercselendő fémezett szalagokat középen folyamatosan végigfutó fémmentes sávval látjuk el.

Λ találmány szerinti villamos kondenzátort és annak gyártási eljárását a következőkben részletesebben rajzokon szemlélteti példák alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy találmány Szerinti kondenzátor árahl?

hozzávezető huzalokkal, a

2. ábra egy találmárty szerinti kondenzátor morzsaként! beépítésre alkalmas kivitelben, á,

3. ábra · a gyártási eljárás egy részlete, a

4. ábra vázlatosan egy találmány szerinti kondenzátor alkatrészekre szétbontott rajza, az

5. ábra vázlatosan egy ismert kondenzátor alkatrészekre szétbontott rajza, a

6. ábra a gyártási eljárás vázlatának egy részletté, a

7. ábra az áramút egy ismert kivitelű kondenzátoron keresztül, a

8. ábra vázlatosan a kis induktivitás eléréséhez szükséges áramút, a

9. ábra a két, még szét nem választott kondenzátorból álló kondenzátor.

195 592

Λζ 1. ábra szerinti villamos kondenzátor nagyszámú 4 és 5 dielektrikum lemezből álló alaktartóan rögzített 1 lcinczcsomagból áll, amely 4 és 5 dielektrikum lemezeken 2 és 3 fegyverzet van. Λζ 1 lemezcsomag vastagsága irányában, azaz a 4 és 5 dielektrikum lemezekre merőlegesen tcíjcszkedő 10 bevágás révén a 4 és 5 dielektrikum lemezeken 8 és 9 kiugró részek vannak, amelyeknek 6 és 7 vége az. alaktartóan rögzített 1 lemezcsomagban 11 és 12 felületeket képez. A 11 és 1 2 felületre 13 illetve 14 fémréteg van fölhordva, amely a 6 illetve 7 végekig érő 3 illetve 2 fegyverzeteket egymással összeköti. A 2 fegyverzet a 4 dielektrikum lemezen egy fémmentes 15 szigetelő sáv miatt nincs a 13 fémréteggel összekötve, hasonlóan az 5 dielektrikum lemezen lévő 3 fegyverzet egy fémmentes 16 szigetelő sáv miatt nincs a 14 fémréteggel összekötve. Ez váltakozva folytatódik az egész l lemezcsomagon keresztül.

¹ Λ 13 és 14 fémrétegeken áram hozzávezető 24 és 25 huzalok vannak rögzítve, például forrasztással vagy hegesztéssel.

A 10 bevágás 17 mélysége az 1 lemezcsomag 26 hossztengelye irányában legalább a megmaradó 20 és 21 fém sávon túl terjeszkedik (4. ábra), vagy a fcminciitcs 15 és 16 szigetelő sáv belső 55 és 56 széléig. Előnyös, ha ez a 17 mélység túlnyúlik a 15 és 16 szigetelő sáv belső 55 és 56 szélen.

A 2 és 3 fegyverzetek a 4 és 5 dielektrikum lemezeken a 27 és 23 hosszan,! oldalakig és esetenként a-29 keskeny oldalig is terjeszkednek. A 2 és 3 fegyverzetek közötti kielégítő szigetelés létrehozására az emlőéit 1 764 548, 1 7í> 1 549 és 2 526 130 lajsíror.tszámú DE szabadalmi leírásáokban kifejtet! intézkedések szolgáinak. Ez vonatkozik a 10 bevágásban kialakuló felületekre is, mert ott is javított szigetelésére van szükség,.

Λ találmány szerinti kondenzátorban a bifiláris fölépítés messzemenően megvalósul, azaz a kondenzátor nagyon kis induktivitáséi. Λ 70 nyilak által jelzett árzmutak a 2 fegyverzeteken irányuknál fogva a 71 nyilak által a 3 fegyverzeteken jelzett áranmtak ált;¹? kompeuztílva vannak, legfeljebb a 10 bevágás belső végének közvetlen közelében jöhetnek létre nem kompenzál, áramutak, ez a rész azonban a többi kompenzált áramúihoz képest a legmesszebbmenőén elhanyagolható.

A 2. ábra azokra a részekre, amelyek az 1. ábrán látható részeknek felelnek meg, azonos jelölésekéi alkalmazunk. Az. áram hozzávezető 24, 25 huzalok helyeit a

2. ábra szerinti kondenzátor azonban a 10 bevágás revén kialakult 8 és 9 kiugró részek által képzett lábakon vagy fém rétegként kialakított 32 áram hozzávezetéssel, vagy sapka formájú .33 áram hozzá vezetéssel van ellátva, az utóbbi esetben a sapka részben körülveszi a lábat. Mindkét utóbbi kivitelű áram hoz.závezetés a kondenzátornak morzsaként történő beépítésére szolgál. A fém rétegként kialakított 32 áram hozzávezetds esetén a kondenzátor a nyomtatott áramkör érintkező felületein áll cs ahhoz hozzá van forrasztva, u sapka formájú 33 áram hoxzávczetés esetén pedig a kondenzátor fekve is beépíthető a nyomtatott áramkörbe.

A találmány szerinti kondenzátorok gyártási eljárásának a 3, ábra kapcsán történő isméi telese előtt először a 4., 5., 7. és 8. ábrát ismertetjük.

Az 5. ábrán egy a technika mai állásának megfelelő 72 rétegkondenzátort mutatunk be és a belső fölépítés érthetővé télele érdekében három elől lévő 73 és 74 és az utolsó 74 dielektrikum lemezt külön választva ábrázoltuk.

Magától értetődik és ugyancsak a technika állásához tartozik, hogy az első 73 dielektrikum lemez és az utolsó 74 dielektrikum lemez fölött további szigetelési célokat szolgáló és kapacitíven hatástalan fedő lemezek vannak. Ugyanez érvényes a jelen találmány szerinti kondenzátorokra is.

Az 5. ábrán a 73 dielektrikum lemezeken egy-egy 75 fcnimentes sáv van bal oldaton, a 74 dielektrikum lemezen pedig egy-egy 76 fémmentcs sáv jobb oldalon. Ezáltal a 77 fegyverzetek a 73 dielektrikum lemezeken jobb oldalon és a 78 fegyverzetek a 74 dielektrikum lemezeken b it oldalon a 72 rétegkondenzátor homlokfclüktein végződnek, és a fölszórt 79 és 80 fém rétegek az. azonos poiaritásúakat egymással összekötik. A 79 és 80 fém rétegekre áram hozzávezető 81 és 82 huzalok vannak forrasztva vagy Iiegesztve. A 83 tekercselési iránynak megfelelően a 77 cs 78 fegyverzetekkel ellátott dielektrikum szalagokat gyártás közben a kerekre vagy dobra feltekercselik. Az. egyes kondenzátoroknak a?, aivyc kondenzátorról fűrcszelesscl történő leválasztásakor jön létre a 84 és 85 vágási felület, amelynek szigetelése a már említett 17 64 548, 17 64 549 és 25 26 130 lajstromszámú DE szabadalmi kiírásokban leírt eljárások egyike szerint biztosítható.

Egy ilyen, a technika mai állásának megfelelő rétegkondenzátorban az áranuilakat a 7. ábrán mutáljuk be. Az áramok a 79 fém rétegből a 77 fegyverzeteken az itt be nem rajzolt 73 (cs 74) dielektrikum lemezeken át eltihisi áramként, majd a 78 fegyverzeteken keresztül azonos irányban a 80 fém rétegbe folynak. A kompenzálás érdekében a 70 nyíl szeri’»ti áramutaknak a 77 fegyverzeteken ellentétes irányban kellene haladniuk, mint a 7: nyíl szerinti áramutaknak a 78 fegyverzeteken, amint ez a 8. ábrán vázlatosan látható. Kétség nélkül felismerik tő, hogy ilyen áramút a technika mai állása szerinti réu-gkondenzáiorhan nem valósítható meg.

A 4. ábra szerinti kondenzátornál az 1 ietnezcsomaglioz tartozó első húrom és az utolsó dielektrikum lemezt ugyancsak különválasztva ábrázoljuk. Λ 2 és 3 fegyverzetek a 4 és 5 dielckirikimt lemezeken az 1 lcntczcsom.ig mindkét 27 és 28 hosszanti oldaláig érnek, a fölső 2° keskeny oldalig is elérhetnek, a jelen kiviteli példában azonban az 1 iemezcsoinag fölső 29 keskeny oldala mentén 50 és 3i fémmentes sáv v;m.

A 10 bevágás révén 8 és 9 kiugró részek jöttek létre 6 és 7 végekkel. A 4 dielektrikum lemezeken a 2 fegyverzet a 9 kiugró rész 7 végéig, az. 5 dielektrikum lemezeken pedig a 3 fegyverzet a 8 kiugró rész 6 végéig ér. Λ 4 és 5 dielektrikum lemezeken a 8, illetve 9 kiugró részeken váltakozva fémmentes 15, illetve 16 szigetelő sávok vannak ehendezve úgy, hogy a 8, illetve 9 kiugró részek végén 20 és ?1 fém sávok maradnak meg. Λ 10 bevágás 17 melységének legalább a megmaradó) 20 és 21 fém sávok IS cs 19 szelességén túl kell nyúlnia, de előnyös, ha a 17 mélység a femmentes 15, illetve 16 szigetelő sávoknak legalább a belső 55, illetve 56 széléig ér vagy azon valamivel túl. Más szóval a. 10 bevágás 17 mélysége nagyobb, mint a megmaradó 20 és 21 fém sávok 18, illetve 19 szélességének és a fémmentes 15, illetve 16 szigetelő sávok 22, illetve 23 szélességének összege. A 10 bevágás 17 mélységénél a 13 és 14 fémrétegek vastagságát is figyelembe kell venni, minthogy azok a 8 és 9 kiugró) részek <j és 7 vége által lépz.ctt 11 és 12 felületen vaunak.

A találmány szerinti kondenzátor gyártásakor a 8i: tekercselési hányt nyíl jelzi. Míg a technika mai állása

195 597 szerinti 72 rctegkondenzátor (5. ábra) áram hozzávezető 81 cs 82 huzaljai a 83 tekercselési iránnyal párhuzamosan vannak elrendezve, a találmány szerinti kondenzátorok áram hozzávezető 24 cs 25 huzaljai a 86 tekercselési irányra merőlegesek.

Λ találmány szerinti kondenzátornak a találmány szerinti gyártási eljárását az alábbiakban a 3. ábra kapcsán ismertetjük.

Λ/. anya kondenzátorok, illetve a kiinduló kondenzátorok gyártásához egy egy fémezett műanyag felső 34 és alsó 35 szalagot, amelyek 36, illetve 37 szélén esetenként 30 cs 31 femmentes sáv lehet, 46 tekercselési irányban a rajzon nem ábrázolt dobra tekercselünk. Λ 34 és 35 szalagok ellenkező oldalai 38 és 39 szélükön előnyösen hullámosak. Ennek a hullámos szélkíképzésuek az értelmét és célján a már említett 24 16 566 lastromszámú DE szabadalmi leírás ismerteti. Röviden, a hullámos szélkiképzés arra való, hogy a fémszórássul kialakított 54 fémréteg, amelyet a kiinduló kondenzátor 53 honilokfclülctcrc viszünk fel, később a műanyag 34 cs 35 szalagokon fegyverzetként szolgáló fémrétegekkel felületi érintkezésbe hozza.

Λ 34 és 35 szalagoknak a dobra tekercselése előtt vagy' legkésőbb tekercselés közben a szalagokon lévő fémezésben a 38 és 39 szélek tartományában, azoktól 40 cs41 távolságra a 46 tekercselési irányban szakaszosan lommentes 42 és 43 szigetelő sávokat alakítunk ki, előnyösen olyan módon, Iiogy a 42 és 43 szigetelő sávok 47 cs 48 vége, illetve 49 és 50 kezdete közötti 44 és 45 terek nagyobbak legyenek, mint a 42 cs 43 szigetelő sávok 51 cs 52 hossza.

Λ 34 és 35 szalagokat a dobra tekercselés közben úgy vezetjük, hogy a 42 szigetelő sávok a fölső' 34 szalagon gyakorlatilag az, alsó 35 szalagon lévő 43 szigetelő sávok közötti 45 terek közepe fölé essenek.

A kiinduló kondenzátor, illetve anya kondenzátor föltekercselés és alaktartó rögzítése után, még a dobon legalább a 38 és 39 szélekből képződött 53 homlokfelületet fémszórás utján 54 fémréteggel vonjuk be, például az ismert Schoop-eljárással /lásd az í 128 058 lajstromszámú US szabadalmi leírást/.

A kiinduló kondenzátor különálló anya kondenzátorokká szétválasztása után a 46 tekercselési irányra merőlegesen két-két 57 metszésvonal között, középen egyegy 10 bevágást készítünk, amelyek szélessége előnyösen nagyobb, mint a fölső 42 szigetelő sávok 47 vége és az alsó 43 szigetelő sávok 48 vége közötti távolság, 17 mélysége pedig előnyösen a 42 és 43 szigetelő sávok belső 55 ill. 56 széléig vagy azon túl ér. A 10 bevágás 17 mélységét a kondenzátor kapacitásának egy kívánt, szigorú tűrcsű értékre való beállítására is kihasználhatjuk. Általánosságban elkészíthetjük a 10 bevágosokat azt követően, hogy az egyes 1 lemezcsomagokat az anya kondenzátorról már leválasztottuk.

A 24 és 25 huzalokat, vagy a 32 áram hozzávezetéseket elkészíthetjük már az anya kondenzátoron /lásd az

1. és 2. ábrát/, de az is lehetséges, hogy az egyes kondenzátorokat először az 57 metszésvonalak mentén, amelyek a 42 és 43 szigetelő sávok közepén mennek át, fűrészeléssel leválasztjuk, és ezután készítjük el az áram hozzávezetéseket. Ez különösen akkor ajánlatos, ha a 2. ábra szerinti sapka alakú 32 áram hozzávezetéseket kívánunk alkalmazni.

Ennek az eljárásnak a rétegkondenzátorok ismert gyártási eljáráshoz képest számos előnye van.

Az ismert eljárásnál a raszter osztás közvetlenül összefügg a föltekercselendő szalagok szélességével. 5 mm-es osztáshoz a homlokoldali érintkező bevonatok figyelembe veendő vastagsága miatt csak körülbelül 4 mm szélességű szalagokat lehet tekercselni. Olyan kiinduló kondenzátor előállításakor, amelyben több anya kondenzátort tekercselnek egymásra, mint azt a mar említett 17 64 541 lajstomszámú DE szabadalmi leírás ismerteíi, a kiinduló kondenzátor sugár irányú magassága nagyon keskeny szalagok alkalmazásakor korlátozott, mert az. egyenletes szalag vezetés már nem biztosítható és fennáll annak a veszélye, hogy az egész kiinduló kondenzátor meg a dobon egy anya kondenzátor csomagjának átbillenése miatt a dobról leugrik. Ezen ok miatt az ismert eljárással 2,5 mm raszter osztással egy vagy legföljebb két anya kondenzátorból tekercselhetők rétegkondenzátorok, aminek következtében azonban ez az eljárás tömeggyártásban különlegesen gazdaságtalanná válik.

mm szalag szélesség esetén, ami 5 inna raszter osztáshoz szükséges, kiinduló kondenzátor sugárirányú magassága legföljebb 20 -30 mm lehet. 8 vagy 9 mm szalag szélesség esetén, ami 10 mm raszter osztást eredményez, a kiinduló kondenzátor sugárirányú magassága már 50—60 mm lehet. Még szélesebb szalagok tekercselésekor a kiinduló kondenzátor sugár irányú magasságát már egyéb paraméterek határozzák meg, például a lionilokoldali fémrétegek előállításához használt berendezés méretei vagy egyéb tényezők.

A jelen találmány szerinti kondenzátor és az ehhez kifejlesztett gyártási eljárás az. áram hozzávcz.etések raszter osztása szempontjából független a föl tekercselendő szalagok szélességétől. Λ kondenzátor két 57 metszésvonal közötti szélességét úgy kell megválasztani, hogy 2,5 mm legkisebb raszter osztás esetén két kondenzátor állítasson egymás mellett, azaz a kondenzátor eredő szélessége valamivel kisebb 5 mm-nél, és az áram hozzávezető 24 és 25 huzalokat 2,5 mm-es raszter osztásnak megfelelően kell a 13 és 14 fémrétegeken rögzíteni. Λ kondenzátor magassága a 26 hossztengelye irányában /1. ábra/ lényegében tetszőleges lehet és meghatározó a kondenzátor kapacitása szempontjából.

Λ szélesség, magasság és az áram hozzávezető huzalok elhelyezése vonatkozásában hasonló meggondolások érvényesülhetnek 2,5 nnn-nél nagyobb raszter osztású kondenzátoroknál.

Azon az előnyön kívül, amely a különösen egyszerű gyártásból adódik, amely nagyobb beruházási költségek nélkül lényegében meglévő berendezésekkel végrehajtható, további előnyök adódnak a tekercselendő szalagok szabadon választható szélességéből, a legkisebb 2,5 inm-es taszter osztás megvalósíthatóságából és a kondenzátorok különösen kis induktivitásából. Ezenkívül az ismert rétegkondenzátorokhoz szükséges szigetelő sávok, amelyekre a 75 és 76 femmentes sávok /5. ábra/ kialakításához van szükség, elmaradhatnak, és ezáltal a kezdetben széles fémezett kiinduló fóliáknak különálló keskeny szalagokká vágása egyszerűbbé válik.

A gyártási eljárásnak egy különösen egyszerű foganatosítását mutatja a 6. ábra.

Ennél sz eljárásnál egy fölső fémezett 58 szalagot amelynek mindkét 60 széle hullámos lefutású, és egy alsó fémezett 59 szalagot, amelynek ugyancsak mindkét 61 széle hullámos lefutású, tekercselünk föl az itt és a 3. ábrán nem ábrázolt dobra. A föltekercseléskor vagy röviddel előtte hozzuk létre a fölső 58 és az alsó 59 szalagon asza-61

195 592 kaszos 42, illetve 43 szigetelő sávokat. Ezeknek a sávoknak a távolságára a szélektől és egymástól, valamint a szalagok vezetésére a dobra tekercselés közben ugyanazok a rendszabályok érvényesek, mint a 3. ábrával kapcsolatban leírt eljárásnál. A kiinduló kondenzátorok elkészítése után a 60 és 61 szélek által képzett 62 és 63 homlokfelületekre 64 és 65 fémréteget szórunk föl /Schoop-eljárás/.

Minthogy itt a föltekercselendő 58 és 59 szalagok szélességét úgy választottuk meg, hogy az két kondenzátor magasságának az összegével legyen egyenlő, a 10 bevágások elkészítése után az anya kondeiftrátort mind az 57 metszésvonal, mind a középső 67 metszésvonal mentén földaraboljuk.

Bizonyos esetekben az 58 és 59 szalagok közepén egy -egy 67 fémmentes sáv van, amely a kész kondenzátorban a 30 és 31 fémmentes sávot /4. ábra/ eredményezi.

Fölismerhető, hogy ezt az eljárást különösen racionálisan lehet végrehajtani, és ezáltal az eljárás igen gazdaságos, minthogy szélesebb fóliák alkalmazhatók, úgy hogy a kiinduló kondenzátorokat magasabbra tekercselhetjük föl. Ez az előny még hozzáadódik a 4. ábra szerinti eljárás kapcsán ismertetett előnyökhöz.

A 9. ábrán bemutatunk egy úgynevezett méretre szábott kondenzátort, amely dugaszolható és a méretei különösen kedvezőek. Egy ilyen kondenzátor különösen alkalmas zavarszűrési célokra. Két 68 és 69 kondenzátorból áll úgy, hogy a 68 kondenzátor egyik 27 hosszanti oldala összefügg a 69 kondenzátor másik 28 hosszanti oldalával, mivel az előállítás közben az 57 metszésvonal mentén a szétvágás nem történt meg.

Üzemszerűen a zavarmentesítendő vezetéket az azonos polaritású áram hozzávezető 24 és 25 huzalokhoz kötik, ezek a 68 cs 69 kondenzátor belső áram hozzávezető huzaljai. A zavaró jelek indukciószegény levezetése a 68 és 69 kondenzátor külső áram hozzávezető 25, illetve 24 huzalján keresztül történik. Ez a kondenzátor is kis induktivítású a megfelelő 15 és 16 szigetelő sávoknak és a 10 bevágásoknak köszönhetően. Ha az 57 -57 metszésvonalat tükrözcsi tengelynek tekintjük, akkor a 9. ábra mindkét fél kondenzátora lényegében azonos fölpítésű az 1. vagy 2. ábra szerinti kondenzátorral. A berajzolt 70 és 71 nyíl szerinti áramutak az áram összetevők messzemenő kompenzálását mutatják.

A 42 és 43 szigetelő sávokat a 34, 35, 58 és 59 szalagokon ismert módon lézersugár alkalmazásával vagy leégető kerék fölhasználásával készíthetjük el. /lásd a 23 48 904 számú DE közrebocsátási leírást/. Annak érdekében, hogy a szigetelő sávok egymáshoz képest és növekvő sugárral az anya kondenzátor fölépítésére vonatkozóan is megfelelő helyzetűek és hosszúságúak legyenek, a lézersugár impulzusokat, illetőleg a leégető kerekek leégetési periódusait a dob forgásával szinkron vezéreljük.

Claims (11)

1/ Villamos kondenzátor, amely fegyverzetként e -villásra rétegezett, egy - egy fémréteggel bevont dielekt> mii lemezekből álló, alaktartóan rögzített lemezcsomago, tar ilmaz, cs amelyben a fegyverzetek lemezről lemezre vállakozva két kiugró rész egyikének a végéig terjednek, a kiugró részek a lemezcsomagban lévő' bevágással vannak kiképezve, amely bevágás a lemezcsomag vastagsága irányában és a lemezcsomag egyik oldalának megközelítőleg a közepén van kialakítva, a kiugró részek vége által az alaktartóan rögzített lemezcsomagon képezett felületek kontaktírozásra szolgáló-egy-egy fémréteggel vannak ellátva, és az egyik fémréteg az egyik kiugró részen az egyik polaritású fegyverzeteket, a másik fémréteg pedig a másik kiugró részen a másik polaritású fegyverzeteket köti egymással össze, azzal jellemezve, hogy a dielektrikum lemezek (4, 5) műanyag fóliából vannak, a fegyverzetek (2, 3) szelepfémből álló, regenerálódásra képes vékony rétegek, amelyek a dielektrikum lemezek ( 4, 5 ) egyik felületét beborítják gyakorlatilag a hosszanti oldalak (27, 28) széléig és a dielektrikum lemezek (4, 5) mindkét kiugró részének (8, 9) végéig (6, 7), valamint adott esetben a lemezcsomagnak (1) a bevágást (10) tartalmazó keskeny oldalával szemben fekvő felső keskeny oldalának (29) széléig, az egymást követő dielektrikum lemezek (4, 5) kiugró részein (8, 9) váltakozva fémmentes szigetelő sáv (15, 16) van kialakítva, és a bevágás (10) mélysége (17) vagy nagyobb, mint a megmaradó fém sáv (20, 21) szélessége (18,19), vagy előnyösen a szigetelő sávok (15,16) belső szélével (55, 56) egybeesik, vagy ezen belső széleken (55, 56) túl benyúlik a lemezcsomagba (1), továbbá a két kiugró rész (8, 9) felületén (11, 12) a fegyverzeteket (2, 3) egymással összekötő, fémszórással készült fémrétegek (13,14) vannak.

2. Az 1. igénypont szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a dielektrikum lemezeket (4, 5) képező műanyag fólia 1-15 pm vastag.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a dielektrikum lemezeken (4, 5) a lemezcsomag (1) felső keskeny oldalának (29) tartományában egy-egy fémmentes sáv (30, 31) van.

4. Az 1—3 igénypontok bármelyike szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a fémrétegekhez (13, 14) a lcniczcsomag (1) hossztengelyének (26) megfelelő irányú áram hozzávezető huzalok (24, 25) vannak rögzítve!

5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, bog}' a kondenzátor morzsaként történő beépítéséhez, a fémrétegeken (13,14) forrasztható fémből készült áram liozzávczctések (32,33) vannak rögzítve, amelyek adott esetben sapka alakúra vannak kiképezve cs amelyek az alaktartóan rögzített lemezcsomagban (1) kiugró részek (8, 9) által képezett lábakat körülfogják.

6. Az. 1—5. igénypontok bármelyike szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bevágás (10) mélysége (17) a kapacitás kívánt értékének megfelelően van kialakítva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti villamos kondenzátor, azzal jellemezve, hogy két külön kondenzátorból (68, 69) áll, ahol az első kondenzátor (68) egyik hosszanti oldala (27) a második kondenzátor (69) másik hosszanti oldalával (28) a gyártás folyamán történő sz étválasztásáig összefügg.

8. Eljárás az 1—7 igénypontok bármelyike szerinti villamos kondenzátor előállítására, amelynél egyik oldalukon fémezett, előnyösen hullámos szélű műanyag szalagokat mint dielektrikum lemezeket egy dobra rétegezve egy kiinduló kondenzátrot készítünk, ezt a rétegek síkjára merőlegesen kívánt különálló kondenzátorokká szétvágjuk, ahol adott esetben legalább két, egyetlen anya kondenzátort képező dielektrikum lemezre és fegyverzetre kapacitíven hatástalan közbenső lemezeket és ezekre ismét a következő anya kondenzátort képező kapacití7

195 592 ven hatásos dielektrikum lemezeket cs rajtuk fegyverzeteket rendezünk cl, és az így előállított kiinduló kondenzátort homlokoldali kontaktus réteggel látjuk el, majd a közbenső lemezek tartományában és arra merőlegesen feldaraboljuk, azzal jellemezve, hogy a dobra féniezett szalagokat (34, 35) tekercselünk, amelyek egyik szélén (36, 37) adott esetben folyamatos femmentes sávok (30,31) vannak, míg másik szélénél (38, 39), attól adott távolságra (40, 41) a tekercselés irányában (46) a tekercselés előtt vagy közben szakaszosan fémmentes szigetelő sávokat ₁ (42, 43) alakítunk ki olyan módon, hogy ezek a szigetelő sávok (42, 43) a dobra tekercselés közben a tekercselés tengelyére merőleges síkban feküdjenek és a szigetelő sávoknak (42, 43) mind kezdete (49, 50), mind pedig vege (47, 48) legalább a későbbi bevágások (10) tartománya- j ig nyúljon; a szalagokat (34, 35) a dobra tekercselés közben úgy vezetjük, bog)' a felső szalag (34) szigetelő sávjainak (42) közepe szimmetrikusan az. alsó szalag (35) szigetelő sávjai (43) közötti terek (45) közepe fölé essék; a kiinduló, illetve anya kondenzátorok fcltekercselcsc és alak- 2 tartó rögzítése után még a dobon a szalagok (34,35) széleiből (38, 39) kialakult legalább egyik homlokfclülctet (53) fémszórás útján fémréteggel (54) látjuk cl; az egyes anya kondenzátorokra törcnő felosztás után a tekercselési irányra (46) merőlegesen két-két metszcsvonal (57) 2 között középen lévő bevágásokkal (10) két kiugró részt (8, 9) alakítunk ki; az egyes kondenzátorokat fűrészeléssel szétválasztjuk azon mctszésvonalak (5p mentén, amelyek a szigetelő sávok (42, 43) közepén mennek át; és a szétválasztás előtt vagy után sapka formájú áram hozzávezetéseket (33) vagy más alakú áram hozzávezetéseket (24, 25, 32) erősítünk fel.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dobra mindkét szélükön (60,61) szakaszosan fémmentes szigetelő sávval (42, 43) ellátott szalagokat (58, 59) tekercselünk, a szalag szélekből (60, 61) kialakult mindkét homlokfelületet (62. 63) fémszórás útján fémréteggel (64, 65) látjuk el, a bevágásokat (10) az anya kondenzátor mindkét oldalán kialakítjuk, cs az egyes kondenzátorokat mind az említett mctszésvonalak (57) mentén, mind pedig egy olyan további metszésvonal (66) mentén szétválasztjuk, amely az anya kondenzátor közepén, a szélekkel (60, 61) párhuzamosan fut.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feltekercselendő féniezett szalagokat (58, 59) közepén folyamatosan végigfutó femmentes sávval (67) latjukéi.

11. A 8 10. igény pontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, iiogy a szakaszosan fémmentes szigetelő sávokat (42, 43) a szalagokon (34, 35, 58, 59) lézersugár vagy leegető görgők alkalmazásával alakítjuk ki, amelynek során a szigetelő sávok (42,43) kívánt helyzetének és hosszúságának biztosítására a lézer impulzusokat, illetve a leégető görgők leégetési periódusait a dob forgás ívül szinkron vezéreljük.

4 rajz, 9 ábra