HU193249B - Method and apparatus for measuring the transit power of continuously flown bulk materials - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására, amelynek során az ömlesztett anyagot mérleghez vezetjük, amelynek kimenetét ismételten zárjuk és nyitjuk. A találmány tárgya továbbá a fenti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés.

A gyakorlatban, főleg feldolgozóüzemekben, gyakran szükséges szállítóvezetékekben szállított ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének különböző célokból történő meghatározása, Követelmény lehet például egy adott feldolgozási idő alatt átáramló ömlesztett anyag mennyiségének meghatározása, vagy az ömlesztett anyagáram pontos időbeli áthaladás szerinti vezérlése. Erre a célra mindeddig általában törmelékmérlegeket és szalagmérlegeket alkalmaztak. Tisztán üzemen belüli folyamatok esetében a mérések minőségével szemben általában nem támasztottak szigorú kevetelményeket. Általános cél azonban, hogy az ömlesztett anyag áramlása a mérés következtében hosszabb ideig ne szakadjon meg.

Az utóbbi időben főleg malomipari berendezéseknél növekvő számban alkalmaznak impulzusrendszerű mérőkészülékeket. Ilyen megoldások ismertek például a DE 2609167 és a 2342668 sz. szabadalmi leírásokból.

Egy hagyományos mérlegre érkező ömlesztett anyagáram esetén nem nyerhető közvetlenül felhasználható megfelelő mérési adat, mivel speciális berendezések nélkül lehetetlen az anyagáram mérleg által érzékelt impulzusrészét, amely időben is ingadozó mennyiség, egzakt módon elkülöníteni az ömlesztett anyagnak a már mérlegen található súlyrészétől. Az áthaladási teljesítmény ismert mérési eljárásainál a függőlegesen lehulló ömlesztett anyagáramot impulzusrendszerű mérőkészülékek segítségével eltérítik. Az eltérítés révén egy vízszintes erőkomponens jön létre, amely arányos az eltérítőlapra érkező ömlesztett anyag pillanatnyi mennyiségével. Ennek következtében tehát a vízszintes erőkomponens mérése alapján viasza lehet következtetni az ömlesztett anyagáram áthaladási teljesítményére. A mérőjel segítségével az ömlesztett anyag áthaladási teljesítménye megfelelően illesztett adagolóberendezésen keresztül a kívánt értékre beállítható.

Az ismert mérési eljárás előnye, hogy az ömlesztett anyag folyamatos áramlását a mérés közben sem szakítja meg, és a terményfolyam úgy, ahogy a mérőberendezésre érkezik, azonnal továbbítható. További előny, hogy az impulzusrendszerű mérőkészülékek a korábban alkalmazott mérlegrendszerekhez képest lényegesen alacsonyabb előállítási ráfordítást igényelnek. A megoldás hátránya viszont, hogy a mérési pontosság nem megfelelő. Nem nyújt lehetőséget olyan befo2 lyásoló tényezők figyelembevételére, mint a levegő, vagy az anyag nedvességtartalma, a hőmérséklet, stb. Mindezek a tényezők méréstechnikailag alig küszöbölhetők ki, ezért a gyakorlatban ±1% körüli mérési toleranciákkal kell számolni. A termény és az eltérítölap közötti súrlódási viszonyok extrém ingadozása esetén a mérési hiba az 1%-ot is meghaladhatja.

Az a törekvés, hogy az ömlesztett termény szállítása nagyméretű malomipari berendezésekben is elektronikus számítógépek által vezérelhető és felügyelhető legyen, ilyen mérési tűréshatárokkal nem egyeztethető össze. Egy napi 500 tonna teljesítményű malom esetében például az 1%-os hibatartomány 5 tonna hibát eredményezhet, ami kérdésessé teszi egy ilyen rendszerben a számítógépvezérlés alkalmazásának létjogosultságát.

A DE 960132 sz. közzétételi iratban olyan áthaladási teljesítmény mérésére szolgáló eljárást ismertetnek, ahol a lehulló termény a szállítóvezetékből áthidalóvezetékbe (bypass) lesz irányítva, ahonnan egy csőkeresztmetszeten belül elrendezett mérlegre kerül. A mérlegnek zárható/nyitható alja van, amely a mérlegtartály keresztmetszetét lefelé zárja, úgy, hogy a lehulló termény felhalmozódik rajta. Az elterelőcsappantyú, amely a terményt a fővezetékből a bypass-vezetékbe irányította, időegységgel van összekötve, úgy, hogy egy megadott idő után a bypass-vezetéket lezárja, a fővezetéket pedig ismét szabaddá teszi. A mérleg kijelzőegységgel van összekötve, amely a tárolt súly kijelzésére szolgál, így a berendezés kezelője leolvashatja, hogy az adott időintervallumban a mérlegtartályba milyen mennyiségű Ömlesztett anyag került. Ebből a mérési adatból a szállítóvezeték álhaladási teljesítménye közvetlenül kiszámítható. Az eljárás végén a mérleg alja nyitható, ezáltal a felhalmozódott termék kiengedhető, majd a mérleg aljának zárása után a mérési eljárás ismételhető.

A fenti eljárás alkalmas ugyan az áthaladási teljesítmény meghatározásához szükséges mérési adatok biztosítására, hiányossága azonban, hogy a mérési folyamat alatt az anyagáramlást megszakítja, ami a termelés szempontjából kifejezetten hátrányos. Az eljárás további hiányossága, hogy igen lassú, mivel mechanikus mérlegrendszert használ, amely viszonylag hosszú mérési időkkel dolgozik. A mérési időket a mechanikus csappantyúk ütemingadozásai is korlátozzák. Ehhez jön még egy mérési pontatlanság, mivel a mérlegtartály önsúlya zavaró mennyiségként nincs kielégítően figyelembevéve. Ha például a mérlegtartályba a mérési eljárás kezdetekor nem elhanyagolható tömegű termény tapad, ennek változása a mérési értékek meghatározásánál nem vehető figyelembe. Ez az ismert eljárás sem alkal-2193249 más arra, hogy az általa szolgáltatott mérési eredményeket egy teljes nagyméretű malomipari berendezés komputervezérlésére felhasználják.

A GB 2 113 856 sz. szabadalmi leírás olyan eljárást és alkalmas berendezést ismertet, amely folyamatosan szállított anyagáram áthaladási teljesítményének meghatározására szolgál. A megoldás lényege, hogy az anyagáramot kompenzáló edényen keresztül tartályba vezetik, és a tartályban felhalmozódó anyag súlyát a felhalmozódás közben mérik. A kompenzáló edény feladata az anyagáram kiegyenlítése. Ezután a tartály olyan sebességgel lesz kiürítve, amely az anyagáram maximális sebességét jelentősen meghaladja, így a tartályban lévő anyagszint csökken. A feltöltési-ürítési ciklus ezután ismétlődik. Az egyes feltöltési ciklusokhoz tartozó mért súlyértékeket komputerbe táplálják, amely interpolációs közelítő eljárással a közbenső kiürítési periódusra vonatkozó értékeket képez· ily módon az áramló anyag tömege a teljes folyamat közben az anyag fajsúlyváltozásaitól függetlenül közelíthető.

A megoldás hiányossága egyrészt, hogy főleg folyadékok áthaladási teljesítményének közelítő meghatározására alkalmas (például tej vezetékekben), másrészt csak közelítő mennyiségeket szolgáltat, amelyek az alkalmazási körülményektől függően jelentős tévedésekhez vezethetnek. További hiányosság, hogy a nagyobb mérési pontatlanságok csökkentése céljából — különösen az impulzushatások kiküszöbölésére — a terményáram nem közvetlenül, hanem elosztóelemen keresztül lesz a mérlegtartályba vezetve, ami az anyagáramban csillapítást jelent, és kérdésessé teszi az áramlás folyamatosságának biztosíthatóságát.

A találmánnyal célunk az áthaladási teljesítmény meghatározására olyan eljárás kidolgozása, amely folyamatos, zavartalan terményáramlás mellett az áramlási teljesítmény ±2 ezrelék pontosságú meghatározását teszi lehetővé, tehát — az ipari mérlegek pontosságtartományában lévén — komputervezéreit terményáram-felügyelet számára is kielégítő pontosságú mérési eredményeket szolgáltat. Célunk továbbá a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkaLmas berendezés kialakítása, úgy, hogy az eljárás és a berendezés egyaránt viszonylag alacsony ráfordítást igényeljen.

A kitűzött feladat megoldására olyan eljárást dolgoztunk ki, amelynek során ömlesztett anyagot elektronikus mérlegbe vezetünk és a mérleg kimenetét egymást követő mérési ciklusonként zárjuk, majd nyitjuk, úgy, hogy a kimenet zárását a mérési ciklus kezdete előtt hajtjuk végre. A mérési ciklus közben az elektronikus mérleg által önmagában ismert módon súlyértékeket mérünk, amelyekből elektronikus úton folyamatosan számítjuk ki az ömlesztett anyag pillanatnyi áthaladási teljesítményét. A találmány lényege, hogy a folyamatosan áramoltatott ömlesztett anyagot közvetlenül, esésí impulzusának korlátozása nélkül vezetjük a mérlegtartályba, továbbá, hogy a mérlegtartály kimenetének zárása után kivárjuk a mérlegtartály lezárásából adódó, a mérést befolyásoló — zavaró — átmeneti folyamatok lecsengését, és ezután a mérlegtartályban felhalmozódó ömlesztett anyag zavarmentes, előnyösen lineáris súlynövekedésének tartományában egymáshoz képest időben viszonylag rövid referencia-időtartománnyal elrohan legalább két súlyértéket mérünk, amelyek különbségéből a referencia-időtartomány ismeretében meghatározzuk az ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének értékét.

A találmány szerinti megoldás egyik leglényegesebb pontja a referencia-idó'tartomány helyes beállítása. A referencia-időtartománynak teljes egészében a mérési érték zavartalan növekedésének, előnyösen lineáris növekedésének szakaszába kell esnie. A mérleg kimenetének zárása pillanatában a kimenetet záró elem (például záróretesz) révén eleve zavaró tényező lép fel. A termény kezdetben közvetlenül a mérlegedénynek ütközik, ez az állapot azonban a termény felhalmozódásával fokozatosan megváltozik. A felhalmozódás első szakaszában tehát többféle befolyásoló tényező is fellép, és ennek következtében kedvezőtlen körülmények között akár 0,2-0,5 másodperc is eltelik, amíg a zavaró tényezők egyensúlyi állapota beáll. Ezután kezdődik a mérési érték zavarmentes növekedésének szakasza,, amelyen belül a mérleg által tetszőleges időpontban képezett mérési értékek az időegységenkénti súlynövekedés kiszámítására felhasználhatók.

Ismert, hogy egy edény töltődése során a terményáram az esési áram ellenében növekszik, és ez az ún. növekedési impulzusban jelentkezik. Valószínűtlen körülmények között, ahol a mérlegedény vízszintes keresztmetszete a terményáram esési keresztmetszetével közel megegyezik, az esési impulzus és a növekedési impulzus azonos nagyságrendben lenne. Gyakorlati kísérletek azonban megmutatták, hogy ez a hibatényező a valóságos alkalmazási esetekben ±l%o pontossághatáron belül marad. A növekedési-impulzus/esési-impulzus tényezőt hengeres mérlegedénynél, amelynek keresztmetszete á terményáram keresztmetszetének többszöröse, nem kell figyelembe venni. Egy megfelelő terményfelhalmozódás után a hulló terményáram becsapódási körülményei állandónak tekinthetők.

Gyakorlati megfontolások alapján nem célszerű mérési értékek képzésére felhasználni a mérlegedény töltési magasságának utolsó

10-20%-át. Kísérletek azt mutatták, hogy egy 3

-3193249 mérlegedény feltöltődése 20% és 80% közötti feltöltődés közben tekinthető zavarmentesnek.

Amint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti eljárással a tára-súly külön meghatározása is kiküszöbölhető.

A találmány egyik alapvető jellemzője, hogy a mérési folyamat közben a terményáram megszakítás nélkül, illetve folyamatosan folyhat. Ez éppen az impulzusmérő-rendszerek sajátossága. Valamennyi hagyományos tartálymérlegnél azonban a súlyérték egzakt meghatározásához a terményáram megszakítására van szükség, ami a terményáram megszakításán túlmenően a lecsengési idő kivárását is jelenti. Kísérletek azt mutatták, hogy a találmány szerinti mérőrendszer a terményáram erős ingadozásaira is kevéssé érzékeny. Ezzel kapcsolatban két lényeges feladatkört kell megkülönböztetnünk.

Amennyiben a terményáramot magát kell szabályozni, ez a mérőrendszerrel szemben egy alkalmas mechanikus szabályozóberendezést tételez fel. Ha igen pontos szabályozásra van szükség, úgy igen pontosan működő szabályozókészüléket, például finomadagoló-készüléket kell alkalmazni. Ekkor mutatkozik meg, hogy a mérési érték zavartalan növekedése egy rendkívül pontos lineáris értéknövekedést jelent. Ebből arra következtethetünk, hogy a referencia-időtartomány igen kicsinek, például 0,05 és 0,2 másodperc között választható meg. A mechanikus szabályozóelemek tehetetlenségét figyelembevéve ezek közel pillanatnyi tényleges értékek, illetve szabályozójelek az adagolásbeállítás esetleges korrekciója számára. Az igen rövid idejű mérési érték-felvétel azonban azt is jelenti, hogy egy esetleges zavar már a kezdetekor azonnal érzékelhető, és a szabályozási folyamat megfelelően beállítható. Ilyen módon a tömegáram meglepően magas 'fokú állandósága állítható be, aminek különösen például keverési folyamatoknál, vagy folyékony komponensek adagolásánál van különös jelentősége.

A második feladatkör egy előre meghatározott terményáram meghatározása, amely szabályozástechnikai értelemben nem befolyásolható. Ekkor az átfolyt mennyiség pillanatnyi és meghatározott időtartománybeli hosszabb idejű értéke is meg lesz határozva, ömlesztett anyagoknál — a vízzel ellentétben — komoly problémát jelent egy valóban konstans terményáram előállítása külön berendezések nélkül. Az elterjedt csigás-, vagy zsilipes adagolók kerületi sebességének megfelelően periodikus ingadozások lépnek fel. A találmány révén lehetőség van megfelelően kis ingadozások meghatározására a referenciaérték alkalmas megnövelése (például 1-5 másodperc) segítségével. A mérési eljárás tetszőleges megismétlésével azonban hosszabb idejű teljesítményingadozások 4 is meghatározhatók. Mindezek alapján statikus középértékek képzése révén a teljes tömegáram nagyobb teljesítményingadozásai esetén is (beleértve azokat a periódusokat is, ahol mérés nem történt) a kívánt pontosság — ±2%o — elérhető.

A találmány szerinti eljárás során tehát a terményáram mérés közbeni impulzusa a mérleg segítségével minden esetben meg lesz határozva. A találmány szerinti eljárási feltételeknek köszönhetően azonban az impulzus-hatás a mérési értékeket nem hamisítja meg, így az áthaladási teljesítmény tényleges értéke meglepően nagy pontossággal határozható meg. A találmány szerinti (Ίjárás tehát igen pontos tömegáram-idő függvény meghatározását teszi lehetővé. A kapott érték szükség esetén méréstechnikailag más egységekbe (például kg/perc 7agy t/óra) átszámítható.

Célszerű a mérést egy viszonylag rövid referencia-időtartományban (például 0,05•10 másodperc) végezni. Különösen előnyös a referencia-időtartományt 0,2 és 7 másodperc között megválasztani, de zavartalan üzemi körülmények és abszolút konstans adagolás mellett 0,05 másodpercnél rövidebb referencia-időtartományok is alkalmazhatók. A találmány szerint megkövetelt elektronikus méréssel összefüggésben ez azt biztosítja, hogy olyan rövid időtartományon belül is jó pontosságú mérés valósítható meg, amelyben a méréstartomány elejére és végére vonatkozó impulzusösszetevők esetleges maradék különbsége, amely az impulzus maradékhatásaként a különbségérték meghatározásánál elméletileg még kiszámítható lenne, gyakorlatilag elhanyagolható.

A találmány szerinti eljárás előnyös íoganatosítási módjánál a mérleg kimenetének zárása és nyitása között egymás után több referencia-időtartományt realizálunk, amelyek egyes értékpárjainak (mérési érték; idő) segítségével kiszámítjuk, illetve meghatározzuk az időegységenkénti közepes súlynövekedést (azaz az átlagos áthaladási teljesítményt). Az eljárás során célszerűen az első referencia-időtartomány mérése után meghatározzuk az áthaladási teljesítmény kapott értékét. Ugyanazon mérési cikluson belül egy további referencia-időtartományt választunk, majd ennek alapján kiszámítjuk a közepes áthaladási teljesítményt. Szabályozás esetén ebből a terményáram adagolására vonatkozó jel vezethető le. Egy harmadik referencia-időtartomány választása esetén a terményáramra már nagyon pontos értéket kapunk, és egyidejűleg a kimenő terményáram is igen pontosan meghatározható. Ez a foganatosítási mód különösen egy méréssorozat kezdetekor, a terményáram megindításakor javasolt, valamint olyan esetekben, amikor a terményáram egyidejűleg szabályozva van.

-4193249

Elektronikus, útfüggetlen működésű mérlegek — amelyek segítségével az aktuális mérési értéken túlmenően a mérési érték adott időtartományon belüli változásai integrálisán is meghatározhatók, illetve kiértékelhetők — alkalmazása esetén az ömlesztett anyagáram extrém variációi is pontosan meghatározhatók. Ilyen mérlegek alkalmazása a találmány szerinti eljárásban továbbá azzal az előnnyel jár, hogy a referencia-időtartomány kezdetéhez és végéhez rendelt két mérési érték egyszerű különbségképzése helyett a két mérési pont közötti fűggvényrész integrális kiértékelése valósítható meg. Ezáltal — a referencia-időtartomány kezdetéhez rendelt mérési értékből kiindulva — a referencia-időtartomány végére vonatkozóan korrigált mérési érték határozható meg oly módon, hogy az a mérési érték idő szerinti lineáris növekedésének felel meg, amelynek idő szerinti integrálterülete pontosan a mérési érték növekedésének a referencia-időtartományon belüli integrálterületével egyezik meg, és ezáltal a növekedési szög maximális pontossággal határozható meg. fgy a tényleges érték a terményáram viszonylag erős ingadozása mellett is pontosan határozható meg. Lehetőség van továbbá a teljes tömegáram viszonylag pontos meghatározására is.

Egy további, különösen előnyös 'foganatosítási mód esetében két egymást követő mérési ciklus közötti időtartam az anyagáramtól függően szabadon választható; az ömlesztett anyag-áram megindításakor, illetve az első mérési ciklus kezdetekor a mérleg kimenetét zárjuk. Különösen előnyös, ha nagyszámú mérési folyamatot (például néhány órán belül több száz vagy több ezer mérést) hajtunk végre, és kiszámítjuk az időegységre jutó súlynövekedés statisztikus középértékét, vagy a teljes idő alatt átfolyt anyagmennyiséget, az említett ±2%o pontossághatáron belül. Sok esetben nincs is feltétlenül szükség arra, hogy egy mérési ciklus befejezése után, a következő mérési ciklus előtt a mérlegtartályt tökéletesen kiürítsük.

A találmány szerinti eljárás különösen előnyös foganatosítási módja olyan esetekre vonatkozik, ahol több referencia-időtartomány van tervezve és meghatározva, amelyek egyes különbségértékeiből egy középértéket képezünk. Két egymást követő referencia-időtartomány közötti időtartam rövidebb, mint egy referencia-időtartomány maga·

A találmány szerinti eljárás további előnyös foganatosítási módjának az a lényege, hogy az áthaladási teljesítmény kiszámított értékét vezérlőjellé alakítjuk, amelyet a termelési folyamatba egy áthaladási teljesítmény-szabályozóberendezésen keresztül csatolunk vissza. Ezáltal lehetőség van egy konstans, előre meghatározott, illetve kívánt teljesít8 ményáthaladás hatásos szabályozólánc keretében történő biztosítására.

A találmány szerinti eljárás úgy vezérelhető, hogy lehetőség van az időre vonatkoztatott termékáthaladási teljesítmény helyett magának a szállított terménymennyiségnek a meghatározására, ugyanakkor minden eszköz rendelkezésre áll a terményáram megszakítására. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja alapján ez úgy érhető el, hogy a kiszámított áthaladási teljesítményből és egy, a mérleg kimenetének zárásától számított időmérésből a szállított terménymennyiséget folyamatosan kiszámítjuk. A futó időmérés-jel a mérleg kimenetén minden újabb zárási folyamatnál 0-ra, illetve kiindulási értékre visszaállítható, aminek segítségével meghatározható az a terménymennyiség, amelyet egy feltöltés tartalmaz. Ha például adott terménymennyiség, például 5 tonna liszt, vagy gabonaszem átfolyatása a feladat, az utolsó 100-200 kg külön mérésként is leadható.

A találmány szerinti eljárás további előnyös foganatosítási módjánál lehetőség van a mérlegtartály egyszeri feltöltési mennyiségének szabályozására, azáltal, hogy a szállított terménymennyiségnek megfelelő vezérlőjelet képezünk, amelyet a zárószerkezet vezérlése céljából a mérleg kimenetére adunk. Ily módon egyszerűen biztosítható, hogy a mérleg kimenete mindig a kellő időben — abban a pillanatban, amikor a töltési mennyiség a mérlegtartályban a kívánt mennyiséget eléri — nyisson. Megfelelő logikai kapcsolás alkalmazásával a vezérlésben egyéb tényezők hatása (például a nyitási idő, vagy a nyitási idő fölött még bekövetkező folyamatos terményáramlás) is érzékelhető és kiküszöbölhető, így a leadott terménymennyiség az adott szállítási körülményektől függően a valóságos, illetve kívánt értéknek pontosan megfelel.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására olyan berendezést alakítottunk ki, amelynek mérlegtartállyal rendelkező elektronikus mérlege, a mérlegtartályhoz csatlakozó bevezető és kivezetó'csöve van, ahol a mérlegnek a kivezetőcsőhöz kapcsolódó kimenete vezérelhető záróretesszel van ellátva, továbbá a mérleg a találmány szerinti eljárás foganatosításához szükséges műveletek ellátására, illetve vezérlésére alkalmas számítógéppel van összekötve. A találmány szerint a bevezetőcsö közvetlenül, impulzuscsillapító elem közbeiktatása nélkül csatlakozik a mérlegtartályba, továbbá a berendezésnek a mérlegbe áramló ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének egymáshoz képest rövid referencia-időtartománnyal eltolt mérési értékek alapján történő meghatározására alkalmas egysége van, amely a számítógépet magában foglalja, ahol a számítógépnek olyan áramköri egysége van, amely az elektronikus mérleg által leadott mérési értékek szá5

-5193249 mítástechnikai kiértékelését csak a záróretesz zárt helyzetében, a mérlegtartály zárását követő átmeneti folyamatok lecsengése után engedélyezi.

A fenti berendezés egyszerű felépítéssel és viszonylag kis méretekkel megvalósítható. Helyigénye a szalagmérlegek nagy vízszintes kiterjedéséhez képest például kifejezetten kicsi, és a gyártási ráfordítások is alacsonyabbak.

A találmány szerinti berendezésben a mérlegtartály célszerűen az ömlesztett anyag szállítóvezetékének szakaszaként van kialakítva.

A mérlegtartály belső keresztmetszete előnyösen a bevezetöcső, vagy a kivezetőcső belső keresztmetszetével egybevágó. Ezáltal az ömlesztett anyag áthaladási tere a mérleg tartományában is megfelel a bevezetőcsőnek és a kivezetőcsőnek, így a terményáramlásban zavaró hatások ezáltal nem jelentkeznek, és lehetőség van az öntisztításra is.

A mérlegtartálynak a találmány szerint előnyösen hengeres áthaladási tere van, amelyre vonatkozóan a magasság/átmérő arány előnyösen 1,5 és 5 közötti értéknek van választva.

A záróretesz célszerűen pneumatikus hengeren keresztül működtethető, amely elektro/pneumatikus átalakítón keresztül számítógéppel van vezérlő jelkapcsolatban. Ennek eredményeképpen a záróretesz nyitási sebessége vezérelhető.

A mérlegedénynek előnyösen hengeres formája van, amely elektronikus vezérlés által működtethető tolóretesszel van ellátva. Elképzelhető olyan megoldás is, amely mérőteknő alkalmazásán alapul, ahol a mérőteknő egy mérési ciklus időtartamára a terményáramba tolható. Az első mérési érték meghatározása előtt ebben az esetben is ki kell várni a kezdeti zavaró hatások lecsengő si idejét.

Egy további előnyös kiviteli alaknál a mérleg bevezetőcsövében adagolóegységet rendeztünk el, amely előválasztható folyamatos áthaladási teljesítmény beállítására szolgáló beállítókészülékkel van összekötve.

A beállítókészülék célszerűen számítógép által van vezérelve. A vezérlő számítógép a berendezés vezérlőegységének kimenetével van összekötve. A számítógép, a beállítókészülék, az adagolóegység és a vezérlőegység áthaladási teljesítmény szabályozórendszert képez.

Az adagolóegységet előnyösen íorgótolattyúként vagy adagolócsigaként alakítottuk ki.

Célszerű továbbá a találmány szerinti berendezésben a mérlegtartály fölötti térrészt a mérlegtartály alatti térrésszel oldalsó nyomáskiegyenlitőcsővön keresztül összekötni.

A találmány szerinti berendezés elrendezhető a függőlegeshez képest ferde szállítóvezetékekben is. Ekkor a mérlegtartály a ízállítóvezeték dőlésszögének megfelelő szögben van beépítve, úgy, hogy a szállítóvezeték és a mérlegtartály középtengelyei egybeesnek, vagy legalábbis párhuzamosak. Az ilyen ferde beépítés lehetősége azzal az előnnyel jár, hogy meglévő többcellás silóberendezésekhez extra magassági követelmények nélkül utólag is illeszthető.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés vázlatát tüntettük fel;

a 2. ábrán a találmány szerinti eljárással megvalósított mért súly-idő függvényt ábrázoltuk egy mérési ciklus alatt;

a 3. ábrán egy méréscikluson belüli referencia-időtartományokat tüntettünk fel, diagram-szerű' ábrázolásban;

a 4. ábrán a találmány szerinti eljárás folyamatos átfolyásszabályozással kiegészített változatának foganatosítására alkalmas berendezés páldakénti kiviteli alakjának vázlatát ábrázoltuk;

az 5. ábrán a találmány szerinti berendezésben erők mérésére alkalmazott villamos elrendezés kapcsolási vázlatát tüntettük fel;

a 6. ábrán a találmány szerinti berendezésben alkalmazott nyülásmérő-bélyeg tnérögerendájának példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, a 7. ábrán a találmány szerinti berendezés függőleges szállítóvezetékben elrendezett példakénti kiviteli alakját ábrázoltuk;

a 8. ábrán ferdén futó szállítócsőben elrendezett találmány szerinti berendezést tüntettünk fel.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti berendezésnek felső 2 bevezetőcsöve, középső tartományában elrendezett 1 mérlege és alsó 3 kivezetőcsöve van. Az 1 mérleg 4 záróretesszel van ellátva, amelynek segítségével az 1 mérleg kimenete zárható, illetve nyitható. A mérőegységhez továbbá 5 vezérlőegység csatlakozik, amely a mérőberendezés által szállított mért jelek feldolgozására szolgál.

Az előnyösen csömérlegként kialakított 1 mérlegnek 6 mérlegtartálya van, amely 7 nyomásmérőszelencék, vagy más, pillanatnyi súlyértékek gyors érzékelésére alkalmas elemek által van alátámasztva. Amint az 1. ábrából kitűnik, a 6 mérlegtartály úgy van kiképezve, hogy. a szállítóvezeték részelemeként rendezhető el. A 6 mérlegtartálynak tehát a 2 bevezetőcső, illetve a 3 kivezetőcső keresztmetszetével megegyező keresztmetszetű átfolyótere van. Ez lehetővé teszi, hogy a 2 bevezetőcsőből érkező termény a 6 mér-6193249 légtartály belső keresztmetszete részéről zavartalanul áramolhat tovább a 3 kivezetőcsőbe.

A 7 nyomásmérőszelencék a mért súlynak megfelelő jelet állítanak elő, amelyet a 8 jelátalakítóra továbbítanak. A 8 jelátalakító 9 kezelőegységen keresztül 10 számítógéppel van összekötve. A 8 jelátalakító továbbá 11 elektro/pneumatikus átalakítóra csatlakozik, amely 12 pneumatikus hengerrel van összekötve. A fenti elrendezés a mért súlyértékek egyszerű elektronikus meghatározását, továbbá azok 10 számítógép révén történő gyors kiértékelését, vagyis a termény áthaladási teljesítményének meghatározását teszi lehetővé.

A berendezés továbbá a bevezetőcső és a kivezetőcső eltérő nyomásviszonyai következtében adódó zavaró tényezők kiküszöbölésére 13 nyomáskiegyenlítőcsővel van ellátva. A 13 nyomáskiegyenlítőcső a 6 mérlegtartály fölötti 14 térrészt és a 6 mérlegtartály alatti 15 térrészt a 4 záróretesz helyzetétől függetlenül közvetlenül köti össze.

A 2. ábrán a mért Q súlynövekedést t idő függvényében ábrázoltuk. Az I időpont a mérlegkimenet zárásának, azaz a 4 záróretesz záróirányú mozgása befejezésének pillanatát jelöli. Feltételezzük, hogy az 1 csőmérleghez érkező ömlesztett anyag áramlása folyamatos,

A 4 záróretesz zárásával (I időpont) a 6 mérlegtartály töltődése megkezdődik, a mérőjel pedig a 1 időpontból kiinduló görbeszakasz szerint szabálytalanul, észrevehető ingadozásokkal növekedni kezd. A szabálytalan növekedés az első ütközési impulzusokra vezethető vissza, amelyek következtében az egész mérlegrendszer meginog. A rendszer jó csillapítása esetén ezek az ingadozások rövid idő múlva (az ábrázolt példában mintegy 1 másodperc) megszűnik. Ez az állapot a II időponthoz rendelt D pontban valósul meg. A D ponttól kezdődően a mért értékek egészen az E pontig lineárisan növekednek. Az E pontban a 4 záróretesz kinyit, és az 1 mérlegben felhalmozódott anyagtömeg távozik, vagyis a mért súlyérték ismét 0-ra csökken. A fellépő tehetetlenségi hatások következtében egy rövid idejű negatív súlyérték is jelentkezik. Végül a 4 záróretesz egy adott időtartamon keresztül nyitva marad, majd újabb zárásával megkezdődik a következő mérési ciklus.

A találmány szerinti eljárás lényegéhez tartozik, hogy a mért értékek lineáris növekedésének időtartományában, vagyis a D és E pontok közötti lineáris szakaszon a szükséges mérésekkel egyidőben időmérés is végbemegy. A függvény A mérőpontjához tehát egyrészt At időpont, másrészt Aom súlyérték van rendelve. A B mérőponthoz ugyanígy B_t időpont és Βθπι súlyérték tartozik. Ezekből az adatokból az anyagáramlás súlya és impulzusa egyidejűleg meghatározható Egy ilyen méréssel a 6 mérötartályban fel12 halmozódott anyag pillanatnyi abszolút súlya nem állapítható meg.

A mért súlynövekedés lineáris tartományán belül tehát az A és B mérőpontok között a mérés egy nagyon rövid Δ t referencia-időtartományban játszódik le. Mivel igen rövid idejű folyamatról van szó, kiindulhatunk abból, hogy az A és B mérőpontok közötti impulzusváltozás olyan csekély, hogy elhanyagolható. Ebből következik, hogy az Aghi és Bűin súlyértékek különbségének számításánál — ha a választott At referencia-időtartomány igen kicsi — olyan különbségértéket kapunk, amelynél az általa még érzékelhető impulzusnak a teljes jelhez viszonyított hányada elhanyagolhatónak tekinthető, és ezért még szigorú pontossági követelmények mellett is felhasználható az At és Bt időpontok közötti súlykülönbség kielégítő pontosságú különbségértékeként.

Amennyiben at időegység alatt a mérlegbe befolyt anyagmennyiség súlyát ömlesztett anyag áthaladási teljesítménynek tekintjük, úgy ez a meghatározott különbségértékből és a referencia-időtartományból a következő összefüggés alapján adható meg:

B - A Gm Gm AG ahol AG a súlykülönbség, At pedig a referencia-időtartomány. A - kifejezés megadható a tömegáram (m) idő szerinti első deriváltjaként (m), vagy a függvény meredeksége (tg <?C ) is.

Fentiek alapján a függvénygörbe mérése a Δ t referencia-időtartományon belül egy rövid idejű mérésre korlátozódik, amelynek segítségével az ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének pillanatnyi értéke igen gyorsan és nagy pontossággal meghatározható.

Amint a 2. ábrából ugyancsak kitűnik, a függvény lineáris növekedési tartományában (a D és E mérőpontok között) az A-B mérőpontokon kívül lehetőség van további referencia-időtartományokban, például A' és B' mérőpontok között egy további hasonló mérés végrehajtására. Amennyiben az A'-B' görbeszakaszhoz rendelt referencia-időtartomány megegyezik az A-B görbeszakaszhoz rendelt At referencia-időtartománnyal, a két referencia-időtartománybeli mérésből adódó áthaladási teljesítmény értékek összehasonlíthatók, és eltérés esetén kőzépérték képezhető, amely az áthaladási teljesítményt az A_t és Bt' időpontok közötti időtartományban még nagyobb pontossággal adja meg. Megfelelő mérőrendszerek alkalmazása esetén nincs akadálya annak, hogy a D és E pontok közötti lineáris tartományban több mérés legyen azonos At referencia-időtartománnyal végrehajtva, aminek alapján a meghatározott áthaladási teljesítmény értéke minden újabb mérés után korrigálható.

-7193249

A AG súlykülönbség és a zst referencia-időtartomány fenti mérése által az áthaladási teljesítmény pillanatnyi értékének meghatározásán túlmenően lehetőség nyílik a 6 mrrlegtartályban adott időtartományban (például az I időpont és az E pont közötti tartományban) felhalmozódó anyagmennyiség súlyának nagypontosságú meghatározására. Ez minden nehézség nélkül úgy valósítható meg, hogy egy Δ t referencia-időtartományban mért AG súlykülönbséget az E pont és a függvény lineárisan emelkedő szakaszához húzott egyenesnek az időtengellyel való II metszéspontja között lineárisan extrapoláljuk. Az így kapott érték a valóságban a 6 mérlegtartályba áramló ömlesztett anyag súlyának igen pontos közelítése.

Abban az esetben, ha a méréshez elektronikus mérleget alkalmazunk, amellyel a mért függvénygörbe azonnal integrálisán kiértékelhető, arra is van lehetőség, hogy alkalmas elektronikus kapcsolás segítségével az áthaladási teljesítmény, vagy a 6 mérlegtartálybán felhalmozódó anyagmennyiség kiszámítására a ténylegesen mért függvénymenet helyett egy olyan függvénymenetet alkalmazzunk, amely például az E ponton átmenő egyenesből áll, ahol az egyenesnek az időtengellyel való metszéspontja és az E pont közötti időtartományban vett integrál értéke megegyezik a ténylegesen mért görbének az I időpont és az E pont közötti időtartományban vett integráljával.

Egy adott nagyobb időtartományon belül lehetőség van több mérési folyamat, azaz mérési ciklus végrehajtására. Az ábrán feltüntetett téglalapok jelenthetnek egy hoszszabb időtartományon belüli önálló, egymást követő mérési ciklusokat, de jelenthetnek egyetlen mérési cikluson belüli, különböző referencia-időtartományú méréseket is. A mérések számának növelése mindkét esetben a kívánt értékek egyre pontosabb meghatározásához vezet, hiszen a mért értékek számának növelésével, azok átlagolásával statisztikusan javított értékek érhetők el.

A találmány szerinti berendezés 4. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alakja a súly, illetőleg az áthaladási teljesítmény meghatározásán túlmenően — kiegészítő funkcióként — lehetőséget nyújt egy kívánt, előre meghatározott áthaladási teljesítmény beállítására, valamint szabályozására. Amint az ábrából kitűnik, a berendezés 23 számítógéppel és 16 beállítókészülékkel van kiegészítve, amely első 17 elektro/pneumatikus átalakítón, valamint pneumatikus 19 erőmembránnal, második 20 elektro/pneumatikus átalakítón keresztül pedig 21 pneumatikus hengerrel és 22 záróretesszel van összekötve. A berendezés 1 mérlege, amely az l.ábra 1 mérlegével azonos kialakítású, mindkét funkciót lehetővé teszi. A 18 adagolóegység nyitási ideje a Δ t referencia-időtartomány alatt beszabályozható, és minden 8 ismételt mérésnél korrigálható. A meghatározott áthaladási teljesítmény egy előre megadott értékkel lesz összehasonlítva, és a kívánt áthaladási teljesítmény a 18 adagolóegység segítségével folyamatosan lesz szabályozva. A 18 adagolóegység nehezen áramló anyagokhoz előnyösen változtatható fordulatszámú adagolócsigaként alakítható ki.

Amint a 6. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti berendezésben alkalmazott nyúlásmérő-bélyeg mérőgerendájának merev 30 tartója, 32 hajlítógerendája, valamint 34 pereme van, amely a ráható erőhatások átvitelére szolgál. A 32 hajlítógerenda rugalmas anyagból, négycsuklórendszer-szerú'en van kiképezve. A 32 hajlítógerendának súlyzóalakú 36 ürege van, amely a 32 hajlítógerendában központosán van elrendezve, előnyösen úgy, hogy hossztengelye a 32 hajlítógerenda hossztengelyével egybeesik. A súlyzóalakú 36 üreg középrészének négyszögletes keresztmetszete van. A 36 üreg végei — a súlyzóalak fejének megfelelő részek — körkeresztmetszetüek. A 36 üreg körkeresztmetszetü részeiben 38, 40, illetve 42 és 44 csuklóhelyek vannak kialakítva. A 34 peremre ható P erő hatására a 32 hajlítógerenda lényegében ezen 38, 40, 42 és 44 csuklóhelyek tartományában deformálódik. A 32 hajlítógerenda a 30 tartón keresztül merev 26 alapon van rögzítve.

A súlyzóalakú 36 üreget harántirányban lényegében két, a 32 hajlítógerenda hossztengelyével szimmetrikusan elrendezett 52 hajlítóelem, hosszirányban pedig két 54 záróelem határolja. Az 54 záróelemek az 52hajlítóelemek páronként szembenfekvő végeit kötik össze. A 32 hajlítógerenda fenti felépítése tehát lényegében paralelogramma-szerű.

Az 52 hajlítóelemek egymással ellentétes irányba néző külső helyei, amelyek a 32 hajlítógerendára ható P erőhatás következtében a legnagyobb deformációt szenvedik, elektromechanikus 56 átalakítóelemekhez vannak rögzítve. A négy 56 átalakítóelemnek előnyösen nyúlásmérő bélyegei vannak, közülük kettő pedig előnyösen kompenzációs ellenállással van ellátva.

Amint az 5. ábrából kitűnik, az 56 átalakítóelemek előnyösen hídkapcsolásba vannak kapcsolva. A hídkapcsolás bemenetére L’be feszültség kerül, kimenetén pedig a mért erőnek megfelelő Uki feszültség jelenik meg. Az 56 átalakitóelemek előnyösen párhuzamosan kapcsolt vagy sorbakapcsolt kompenzációs ellenállásokból, vagy ezek kombinációjából épülhetnek fel. Amint a 6. ábrán látható, túlterhelés esetén a 32 hajlítógerenda megtámasztására 60 biztosítórúd szolgál, amely hátsó 62 rúdvégén keresztül a 30 tartóval és az azon rögzített 54 záróelemmel van mereven összekapcsolva.

A^ találmány szerinti berendezés a 7. ábrán feltűntetett alkalmazásban függőleges szállítóvezetékben, a 8. ábra szerinti alkalma-8193249 zásban pedig ferdén futó szállítóvezetékben van elrendezve. Amint az ábrákból kitűnik 73 mérlegtartályhoz vezető 71 bevezetőcső, illetve abból kivezető 72 kivezetőcső függőlegesen van elrendezve. A 8.ábrán feltüntetett elrendezésben ugyanezek az elemek ferdén vannak elrendezve.

A 71 bevezetőcsövön keresztül Q anyagáram a mérlegre érkezik. A 71 bevezetőcső végén 78 szabályozóretesz van elrendezve, amelynek helyzete 80 motor segítségével szabályozható. Ezáltal lehetővé válik a 73 mérlegtartályba belépő anyagáram kívánság szerinti beállítása.

A 73 mérlegtartály alján 76 záróretesz van elrendezve, amely célszerűen oldalirányú elfordítással nyitható (előnyösen a 7. és 8. ábrákon pontvonallal jelölt irányban). A 76 záróretesz nyitása után a 73 mérlegtartályban felhalmozódott anyag a 72 kivezetőcsövön keresztül távozhat.

Amint a 7. ábrából kitűnik, a 73 mérlegtartály 70 mérőegységen keresztül 77 tartókeretre van felfüggesztve. Ezáltal, megfelelően elrendezett 82 stabilizátorok segítségével a nemkívánt mozgások kiküszöbölhetők.

A 8. ábra szerinti elrendezésben a 73 mérlegtartály a 70 mérőegységen keresztül 74 állványon van rögzítve. A 70 mérőegység tetszőleges ismert mérőegység lehet, amely alkalmas fellépő sűlykülönbségelc gyors, elektronikus érzékelésére (például az 5. és 6. ábrák szerinti nyúlásmérő-bélyeg mérőelrendezés).

Magától értetődik, hogy a 7. és 8. ábra szerinti elvi elrendezések 75 mérőérzékelő-, vezérlő- és szabályozóberendezéssel .vannak összekötve. Így például különösen a 70 mérőegységek jelfelvételét, a 76 záróretesz vezérlését, valamint a 80 motor vezérlését az elektronikus 75 mérőérzékelő-, vezérlő- és szabályozóberendezés látja el.

A 71 bevezetőcsöben szállított Q terménymennyiség a 78 szabályozóretesz állásának megfelelően a 73 mérlegtartályba kerül. Ha a 76 záróretesz zárt helyzetben van, úgy a termény odaérkezik, és az áramlástói függően felhalmozódik. A 76 záróretesz tökéletes zárásának pillanatától kezdődően a 73 mérlegtartályban felhalmozódó terménymennyiség súlyának megfelelő, a 70 mérőegység által folyamatosan leadott elektromos mérőjel a 75 mérőérzékelő-, vezérlő- és szabályozóberendezésre kerül. A 2. ábra szerinti A időpontban a 73 mérlegtartályban Qi anyagmennyiség van felhalmozva. A berendezés érzékeli a 73 mérlegtartályban Δ t referencia-időtartomány alatt keletkezett súlynövekedést, A mérés befejeztével a 73 mérlegtartályban felhalmozódott Q₂anyagmenynyiség és a Q_t anyagmennyiség különbsége a valóságban igen kicsi. A mérési folyamat többször ismételhető, majd a 75 mérőérzékelő-, vezérlő- és szabályozóberendezés által a 76 záróreteszre adott vezérlőimpulzus ha16 tására a 76 záróretesz kinyit, és a 73 mérlegtartályban felhalmozódott anyag a 72 kivezetőcsövön keresztül továbbhalad. A 76 záróretesz nyitva marad mindaddig, amíg a 73 mérlegtartály tökéletesen kiürül. A 73 mérlegtartály nyitási és zárási időtartamai az adott körülményeknek megfelelően előre meghatározhatók. Ugyanígy a 76 záróretesz zárási- és nyitási sebessége a feladattól függően szabályozható, illetve előre megválasztható.

Claims (19)

1. Eljárás folyamatosan áramoltatott ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására, amelynek során az ömlesztett anyagot elektronikus mérlegbe vezetjük, amelynek kimenetét mérési ciklusonként ismételten zárjuk, majd nyitjuk, úgy, hogy a kimenet zárását a mérési ciklus kezdete előtt hajtjuk végre, továbbá a mérési ciklus közben az elektronikus mérleg által súlyértékeket mérünk, amelyekből elektronikus úton folyamatosan kiszámítjuk az ömlesztett anyag pillanatnyi áthaladási teljesítményének értékét, azzal jellemezve, hogy az ömlesztett anyagot közvetlenül, esési impulzusának befolyásolása nélkül vezetjük a mérleg (1) mérlegtartályába (6), továbbá a mérlegtartály (6) kimenetének zárása után kivárjuk a mérést befolyásoló átmeneti folyamatok lecsengését, és ezután, a mérlegtartályban (6) felhalmozódó ömlesztett anyag egyenletes súlynövekedésének tartományában egymáshoz képest viszonylag rövid referencia-időtartománnyal (Δt) eltoltan legalább két súlyértéket mérünk, amelyek referencia-időtartományra (Δί) vonatkoztatott különbségéből az ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének értékét meghatározzuk. (83. 10. 06.)

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a referencia-időtartományt (Δί) 0,05 és 10 másodperc közötti értéknek választjuk. (83. 10. 06.)

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a referencia-időtartományt (Δ t) 0,2 és 7 másodperc közötti értéknek választjuk. (83. 10. 06.)

4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a referencia-időtartományt (At) a mérleg (1) kimenetének zárása után a mérlegtartály (6) alsó vagy közepes töltési tartományában választjuk meg. (83. 10. 06.)

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a referencia-időtartományban (Δί) a mérleg (1) segítségével több mérési értéket képezünk, amelyekből a súlynövekedést közvetlenül vagy integrálás útján határozzuk meg, végül egy mérési ciklusra vonatkozóan kiszámítjuk az időegységenkénti súlynövekedést. (83. 10. 06.)

6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két egymást követő mérési ciklus közötti idő9

-9193249 tartamot az ömlesztett anyag áramlásának állandóságától függően szabadon választjuk meg. (83. 10. 06.)

7. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy rövid időközönként több mérési ciklust hajtunk végre, és kiszámítjuk az idó'egységenkénti súlynövekedés statisztikus középértékét vagy egy előre meghatározott időtartomány alatt átfolyt ömlesztett anyag mennyiségét.

(83. 10. 06.)

8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szállított ömlesztett anyag mennyiségének megfelelő vezérlőjelet képezünk, és azt a mérleg (1) kimenetén elrendezett zárószerkezet vezérlésére használjuk fel. (83. 10. 06.)

9. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áthaladási teljesítmény kiszámított értékét vezérlőjellé alakítjuk, amelyet áthaladásszabályozó-egységre vezetünk és tényleges összehasonlítási értékként az áthaladási teljesítmény előírt értékre történő beállítására használjuk fel. (83. 10. 06.)

10. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiszámított áthaladási teljesítmény és a mérleg kimenetének zárásától indított időmérés alapján a szállított ömlesztett anyag mennyiségét folyamatosan meghatározzuk, és/vagy előírt értékre korlátozzuk. (83. 10.06.)

11. Berendezés folyamatosan áramoltatott ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására, amelynek mérlegtartállyal rendelkező elektronikus mérlege, a mérlegtartályhoz csatlakozó bevezetőés kivezetőcsöve van, ahol a mérlegnek a kivezetőcsőhöz kapcsolódó kimenete vezérelhető záróretesszel van ellátva, továbbá a mérleg számítógéppel van összekötve, a zzal j e 11 em e z ve. hogy a bevezetőcső (2) közvetlenül csatlakozik a mérlegtartályba (6). továbbá a berendezésnek a mérlegbe (1) áramló ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének egymáshoz képest rövid referencia-időtartománnyal ( Δ t) eltolt mérési értékek alapján történő meghatározására alkalmas egysége van, amely a számítógépet (10) magában foglalja, ahol a számítógépnek (10) az elektronikus mérleg (1) által leadott mérési értékek számítástechnikai kiértékelését csak a záróretesz (4) zárt helyzetében, a mérlegtartály (6) zárását követő átmeneti folyamatok lecsengése után engedélyező áramköri egysége van. (83. 10. 06.)

12. A 11. igénypont szerinti berendezés,

5 azzal jellemezve, hogy a mérlegtartály (6) szállítóvezetékszakaszként van kialakítva. (83. 10. 06.)

13. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérlegtartály10 nak (6) a bevezetőcső (2) vagy a kivezetőcső (3) belső keresztmetszetével egybevágó belső keresztmetszete van. (83. 10. 06.)

14. A 11., 12. vagy 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy ₁₅ a mérlegtartálynak (6) hengeres áthaladási tere van, amelynek magasság/átmérő aránya előnyösen 1,5 és 5 közötti érték. (83. 10. 06.) _2C

15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a záróretesz (4) pneumatikus hengeren (12) keresztül működtethető, ahol a pneumatikus henger (12) elektro/pneumatikus átalakítón (11) keresztül számítógéppel (10) van ve- zérlő jelkapcsolatban. (83. 10. 06.)

16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti béréndezés, azzal jellemezve, hogy a mérleg (1) bevezetőcsövében (2) adagolóegység (18) van elrendezve, amely az elö30 írt folyamatos áthaladási teljesítmény beállítására szolgáló beállítókészülékkel (16) van összekötve. (83. 10. 06.)

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a beállítókészü³⁵ lék (16) számítógéppel (23) van vezérlő jelkapcsolatban, amely a vezérlőegység (5) kimenetével van összekötve, továbbá a számítógép (23), a beállítókészülék (16) azadagolóegység (18) és a vezérlőegység (5) áthaladási teljesítmény szabályozó rendszert képez. (83. 10. 06.)

18. A 16., vagy 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az

45 adagolóegység (18) előnyösen forgótolattyúként, vagy adagolócsigaként van kialakítva. (83. 10. 06.)

19. A 11-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve,

50 hogy a mérlegtartály (6) fölötti térrész (14) és a mérlegtartály (6) alatti térrész (15) oldalsó nyomáskiegyenlitőcsövön (13) keresztül van összekötve. (83. 10. 06.)