HU191921B - Anti-rodent lure preparation - Google Patents

Description

A találmány tárgya rágcsálókártevő csalétek készítmény, amely ehető és méreg komponensből álL A találmány szerinti készítmény méreg komponense legalább egy, bevonat nélküli, alapvetően homogén toxikus részecskék formájában van, amely részecskék mindegyike a rágcsálókártevő elpusztításához szükséges, legalább LD95 dózisnak megfelelő akut mérget, kötőanyagot, előnyösen zselatint, és kívánt esetben rágcsálókártevőket vonzó, ehető anyagot, előnyösen szacharózt vagy laktózt tartalmaz és a részecskék olyan méretűek, hogy a csalétek elfogyasztása során a rágcsálókártevő szájába rágás nélkül jutnak be, és a csalétekben az akut méreg koncentrációja 15250 ppm.

Az eddigi gyakorlat szerint a hasonló célokat szolgáló készítmények olyan homogén diszperziók, amelyek egy ehető, a rágcsálót vonzó komponenst és egy méreg komponenst tartalmaznak. Ezek a készítmények akkor hatásosak, ha az odavonzott rágcsáló a halálos mennyiségű mérget tartalmazó adagot el is fogyasztja. Ebből következik, hogy a készítményeknek olyannak kell lenniük, hogy sem szagra, sem megjelenésre ne riasszák el az állatot. Továbbá a csalétek fogyasztása közben, a halálos adag elfogyasztása előtt ne lépjenek fel olyan tünetek, amelyek az állatot a további evéstől elriasztanák. Ez a jelenség különösen a rágcsálók esetében jelent problémát, mivel ezek az állatok képesek rosszullétük tünetei és az előzőleg elfogyasztott csalétek közötti összefüggést felismerni, minek következtében viselkedésükben bizalmatlanság - a technika állásában ismeretes kifejezéssel „csalétekkel szembeni tartózkodás” - mutatkozik.

A csalétek kifejezést a szokásos módon, a mérgezett ételek jelölésére használjuk, amelyeket rágcsálókártevők elpusztítására alkalmaznak.

A technika állásában többféle módszer ismeretes, melynek célja olyan csalétek kidolgozása, amely a kártevőt elpusztítja, de a hasznos állatokra hatástalan.

Amint W. E. Howard: „Principles of Vertebrate Animál Control” című 1966-ban megjelent művében is rámutatott, etológiái szempontból nyilvánvalóan az kívánatos, hogy olyan kismennyiségű mérget használjunk, amilyent csak lehet Az elv érvényesítése céljából a kutatások olyan területekre irányultak, mint:

a nem toxikus csalétkek összekeverése kisebb mennyiségű halálos csalétekkel; a csalétkek feloldásának vizsgálata (toxikus csalétkek oldódása különböző nem toxikus anyagokban); a legkisebb méretű és mennyiségű csalétek meghatározása, figyelembe véve az alkalmazott méreg erősségét és az elpusztítandó állatok számát.

Munkájában Howard felhívta a figyelmet azokra a területekre, amelyekre a kutatásoknak irányulni kellene, de nem javasolt vagy mutatott rá olyan módszerre, mely az alapproblémát oldaná meg. 1966 óta a technika állásában két fő méregtípus ismeretes. Az egyik a heveny, gyorsan ölő méreg, melyre jellemző, hogy olyan gyorsan hat, hogy az állatok a csalétek közelében elpusztulnak és így észrevehetőek. Abban az esetben, ha a méreg gyorsan lebomlik, a tetemek nem jelentenek másodlagos veszélyt az őket elfogyasztó ragadozók számára. Hátrányuk, hogy a fent említett hatásmechanizmus miatt az állatokban „csalétekkel szembeni tartózkodás” alakul ki, ami - a bizalom megnyerése céljából - a nem mérgezett csalétekkel való „elő-etetést” teszi szükségessé.

További hátrány, hogy az eddig alkalmazott kihelyezési módok környezetvédelmi problémát jelentenek, valamint az, hogy e szerek alkalmazása sokba kerül a hatásos méreg/elpusztított rágcsálókártevő arány magas értéke miatt.

A másik lehetőség az antikoagulánsok alkalmazása Az antikoagulánsok lassan ölő mérgek és ezért hatásuk nem mutatkozik közvetlenül az elfogyasztás után Ennek következtében az állatok nagyobb mennyiséget fogyaszthatnak el a csalétekből, mint ami elpusztításukhoz szükséges lenne, ami a ragadozók és dögevők számára az ún. másodlagos mérgezés veszélyét jelentheti.

További hátrány, hogy a késleltetett hatás miatt az állatok a helyszínről eltávozva, nem látható helyen, például padló alá stb. elrejtőzve pusztulnak et

A találmány szerinti megoldáshoz Howard által javasolt kutatási irányvonaltól eltérő megközelítéssel azok a kutatások vezettek, amelyeknél a cél az volt, hogy a környezetbe minél kevesebb méreg kerüljön kihelyezésre.

A találmány szerinti új megoldáshoz az a megfigyelés vezetett, hogy a rágcsálókártevők a kellően kisméretű részecskéket előzetes összerágás nélkül nyelik le. Az ilyen kisméretű részecskék rögtön a gyomorba kerülnek és ily módon az állat nem tud különbséget tenni az étel és a halálos méreg között (egy ilyen részecske tartalmazza a halálos adagot). Ez a jelenség meglepő, mivel ha az eddig szokásos módon olyan csalétket alkalmazunk, amely homogénen mérgezett; a rágcsálókártevő képes felismerni a számára kellemetlen komponenst és emiatt az ételt tovább nem fogyasztja. Ez alapvető probléma, melyet figyelembe kell venni, amikor olyan csalétket készítünk, amelyben a mérget az ehető komponenssel összekeverjük Az ilyen csalétkeknél biztosítani kell, hogy a méreg olyan kis mennyiségben legyen az ételben, amely az állat számára már nem érzékelhető. Ez az ehető komponensbe keverhető méreg maximális koncentrációjának behatárolását jelenti. A méregkoncentráció megfelelő alacsony értéken tartásával elérhetjük, hogy a rágcsálókártevő a csalétekből annyit egyen, amennyi a halálos méregadagot tartalmazza. Problémát jelent, ha az állat a csalétket lenyelés előtt összerágja, mert ilyenkor esetleg még a halálos dózis bevitele előtt olyan kellemetlen szimptómák jelentkeznek, melyek visszatartják a további evéstől. A probléma megoldására szokásos módszer az „elő-etetés”, amely azt jelenti, hogy nem mérgezett étellel a rágcsálókártevőt hozzászoktatják a csalétek ehető komponenséhez.

Ez a megoldás sem küszöböli ki azt a lehetőséget, hogy a kártevő állat nem fogyasztja el a halálos adagot, egyszerűen például azért, mert nem elég éhes. A konvencionális csalétkeknél hátrányos, hogy minden csal-21 étek részecske tartalmaz mérget és így megvan a lehetőség arra, hogy „csalétekkel szembeni tartózkodás” alakuljon ki, és/vagy nagy a méreg veszteség. Emiatt ezeknél a csalétkeknél több méregre van szükség adott számú kártevő elpusztítására.

A találmány szerinti rágcsálókártevő csalétek készítmény étel, előnyösen zabliszt és méreg komponensből ált A méreg legalább egy, bevonat nélküli, alapvetően homogén toxikus részecskék formájában van, amely részecskék mindegyike a rágcsálókártevő elpusztításához szükséges, legalább LD95 dózisnak megfelelő akut mérget, kötőanyagot, előnyösen zselatint, és kívánt esetben a rágcsálókártevőket vonzó, ehető anyagot, előnyösen szacharózt vagy laktózt tartalmaz és a részecskék olyan méretűek, hogy a csalétek elfogyasztása során a rágcsálókártevő szájába rágás nélkül jutnak be, és a csalétekben az akut méreg koncentrációja 15-250 ppm. A szükséges részecskeméretet szokásos kísérlettel határozhatjuk meg. A „halálos dózis”-on olyan szájon át bevitt adagot értünk, mely normális körülmények között egy kifejlett rágcsáló elpusztításához szükséges.

A találmány szerinti készítmény azon az új elgondoláson alapszik, hogy a csalétekben az egy rágcsáló elpusztításához szükséges mérget - halálos dózist egyetlen részecskében koncentráljuk, mely olyan méretű, hogy a rágcsáló szájába egészben jut be, azaz a méregrészecskék előzetes rágása nélkül. Ennek eredményeképpen a rágcsálókártevő a csalétket fogyasztva és annak étel komponensét a részecskemérettől függően megrágva előbb vagy utóbb méregrészecskét is bekap, melyet egészben nyel le. Mivel minden részecske halálos adagot tartalmaz, az állat elpusztul. Előnyös, ha olyan mérget alkalmazunk, amely gyorsan hat és így az állat nem fogyaszt el feleslegesen további méregrészecskéket.

A találmány szerinti formálási megoldás előnye, hogy viszonylag kis számú halálos dózist tartalmzó ré szecske elegendő nagyszámú rágcsálókártevő elpusztítására, mivel a csalétek fogyasztásánál várhatóan minden rágcsáló szájába jut egy méregrészecske és ha ez elég gyorsan hat, akkor az állat a további toxikus részecske elfogyasztása előtt már elpusztul. További előny, hogy a rágcsálóban nem f ejlődik ki a csalétekkel szembeni tartózkodás, mivel ha az állat nem fogyaszt halálos méregadagot tartalmazó részecskét, akkor csak ehető komponens kerül a szervezetébe, amely nem okoz kellemetlen szimptómákat, és így az állat nem riad vissza a további evéstől.

A találmány szerinti készítmény lehetővé teszi, hogy rágcsálókártevők elleni gyorsan ölő halálos mérget nagyon kis mennyiségben biztonságosan alkalmazzunk.

A gyakorlatban az olyan gyorsan ölő csalétkeknél, amelyeknél a méregkomponens homogén eloszlásban van az ételkomponenssel, a méregkoncentráció 0,22,0% (2000-20000 ppm) között van. Ez a magas koncentráció környezetvédelmi szempontból előnytelen. Ezzel ellentétben a találmány szerinti megoldásnál a méreg maximális koncentrációja 250 ppm, ami a technika állásához képest legalább tízszeres biztonságot jelent. 250 ppm maximális koncentrációnál például 1 kg csalétekben 250 db 0,1 mg-os méreg részecske van.

A fenti szélső értékek közti tartomány megfelelően tág lehetőséget biztosít a gyakorlatban szükségessé válható csalétkek formálásához. Természetesen a fent említett felső érték nem kritikus, azonban normális körülmények között általában nem indokolt a túllépése és a gyakorlatban inkább ennél kisebb mennyiségek használatosak.

A találmány szerinti készítmény tartalmazhat csak egyetlen toxikus részecskét, de valóságos körülmények között Uyen részecskék sokaságát is. Ha előnyösen olyan mérget alkalmazunk, amely gyorsan lebomlik a rágcsáló testében, a halálos adagot elfogyasztó rágcsáló elpusztul. Ugyanakkor egy nagyobb emlős, mint például a kutya (amely elpusztításához nagyobb dózis szükséges) nem pusztul el, mivel az esetlegesen elfogyasztott csalétek rövid időn belül kellemetlen szimptómákat okoz és így abbahagyja az evést, illetve mivel a méreg lebomlása gyors, a kutya soha nem tudja a halálos adagot elfogyasztani.

A találmány szerinti csalétek készítményt specifikusan különböző rágcsálókártevők számára lehet kialakítani.

Például: egy kifejlett patkány tömege 250 g és egy nap alatt 20 g táplálékot fogyaszt. Ebben az esetben a patkányok elpusztítására készített csalétek 200g-os lehet, amely 10 patkány elpusztítására elegendő mérget tartalmazhat. Egy részecske/egy patkány elven 10 db méreg részecskét oszlatunk el homogénen a csalétek étel komponensében és így átlagosan egy patkány egy méregrészecskét fogyaszt el a 20 g-os napi adagjával.

Az egerek számára készített csalétek kisebb méretű szemcsékből állhat. Egy kifejlett egér egy nap alatt 23 g táplálékot fogyaszt és így az egerek számára készített csalétekben 2-3 g ételnek egy méregrészecskét kell tartalmaznia. Az összes méregmennyiség a csalétekben ugyanannyi lehet, mint a patkányok számára készített csalétekben, például 50 ppm, de az egér csalétkében nagyobb számú kisebb méretű méregrészecskét kell eloszlatni. A részecskékben lévő méregadag természetesen függ az elpusztítandó állattól és a méreg fajtájától. A méreg toxicitását a szokásos LD értékkel fejezzük ki. Például LD95 azt a dózist jelenti, ami 95%-os pusztulást okoz. Kívánatos, hogy minden egyes részecske LD95 dózisnak megfelelő méregmennyiséget tartalmazzon.

Annak elérése érdekében, hogy az elpusztítandó rágcsáló előzetes rágás nélkül nyelje le a csalétket, lehetséges, hogy a csalétek ételkomponensének nagyobbik részét vagy akár az egészet úgy formáljuk, hogy a részecskék mérete a kritikus méret alatt legyen. Ebben az esetben csak az a fontos, hogy a méregkomponens is üyen méretű részecskékből álljon és minden egyes részecske a halálos dózist tartalmazza. A találmány szerinti készítmény előnye főleg azokban az esetekben nyilvánvaló, amikor olyan mérget alkalmazunk, amely gyorsan hat és gyorsan lebomlik. A gyors hatás biztosítja, hogy minden egyes rágcsálókártevő egy méreg3

HU 191 921 B részecskét fogyaszt el, míg a gyors lebomlás azt biztosítja, hogy a testben lévő méreg mennyisége csökken. Annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes méregrészecske a halálos dózist tartalmazza, szükséges, hogy az alkalmazott méreg nagy toxicitású legyen. Az ilyen mérgek az eddigi gyakorlat szerint nem használhatók, mivel a szokásos módon csalétekbe keverve nagy méregmennyiségek kerülnek kihelyezésre, ami környezetvédelmi problémát jelent. A találmány szerinti készítménybe előnyösen használható az „aldikarb” csakúgy, mint az egyes országokban „scilliroside” néven forgalmazott méreg.

A találmány szerinti készítménybe a következő akut mérgeket használhatjuk:

Ktubamátok: aldíkarb2-metil-2-(metil-tio)-propionaldehid-O-metil-karbamoil-oxim

Szerves foszfátok: dimetil-foszforsav és tetraetil-difoszforsav 3-hidroxi-krotonsav-metilészterrel alkotott észtere, tetraetil-difoszforsav

Különböző akut Tnárgefc2-klór-4-(dimetil-amino)6-metil-pirimidin, [krimidin] nátrium-(fluor-acetát),

2,6-ditia-l ,3,5,7, tetraza-triciklo[3.3.1.1.3,7]dekán-2J2,6,6,-tetroxid

A találmány szerinti rágcsálókártevők elleni csalétek készítménybe előnyösen a fent felsorolt hatékony mérgeket alkalmazzuk, mint például:

aldikarb, de használhatunk egyéb mérgeket is, amelyek eleget tesznek annak a követelménynek, hogy a halálos dózist a kritikus méret alatti részecskékben tartalmazzák.

A találmány szerinti rágcsálókártevők elleni csalétek készítmény méregkomponensét úgy alakítjuk ki, hogy kemény, tömör, természetes kialakítású (forma, szag) részecskék legyenek, hogy az elpusztítandó állat az étel komponenssel együtt gyanakvás nélkül fogyassza eL

Előnyösen a csalétket tömb vagy pelletek formájában alakítjuk ki. Az ehető komponenst és a meghatározott számú toxikus részecskét homogénen összekeverjük és enyhén pelletekké vagy tömbbé nyomjuk össze, így minden egyes pellet vagy tömb tartalmaz ehető alapanyagot, amelyben a méreg - a fent említett kritikus méret alatti részecskékben koncentrálva - nem folytonos módon van eloszlatva. A részecskék száma 110-ig terjedhet a pelletek vagy tömbök méretétől függően. A fenti módon elkészített ételnek látszó pelletekbe vagy tömbökbe a rágcsáló gyanakvás nélkül beleharap, darabokra töri és eszi és ily módon előbb vagy utóbb halálos méregadagot tartalmazó récsecskét is fogyaszt

A megmaradó csalétek minden valószínűség szerint legkevesebb még egy toxikus részecskét tartalmaz, amely további rágcsálókártevő elpusztítását okozhatja.

A csalétek étel alapja a szokásos csalétkeknél alkalmazott ehető komponens lehet mint például: zabliszt, halliszt, és ha szükséges, kötőanyagokat mint például zselatint, is tartalmazhat A toxikus részecskék állhatnak kristályos formájú méregből vagy zselatinnal, vi4 asszál vagy gyantával összetapasztott porformájú méregből. A rágcsálók odavonzása érdekében a méregrészecskéket összenyomhatjuk ehető anyaggal, mint például: szacharózzal. A méregrészecskéket az azonosítás megkönnyítésére színezhetjük is. Előnyösen a részecskék tartalmazhatják a mérget magában vagy kötőanyagggal együtt. Fontos, hogy a mérget tartalmazó részecskék homogének legyenek. A külső bevonatot tartalmazó részecskék hatástalanok, amint azt a következő példákban bemutatjuk.

A méregrészecskéket előnyösen a következő módon készítjük: az alkotóelemeket folyékony oldószenei összekeverve pasztásítjuk: a pasztát egy kifdyónyíláson át extrudáljuk: az extrudált anyagot feldaraboljuk: az így kapott részecskéket megszántjuk. A találmány szerinti rágcsálókártevők elleni csalétek készítményt úgy készítjük, hogy a fenti módon elkészített méregrészecskéket az ehető komponenssel összekeverjük és előnyösen pelletekké vagy tömbbé nyomjuk össze.

A találmány szerinti készítményt a következő példákkal illusztráljuk:

A toxikus részecskéket A, B és C összetétel szerint készítjük.

„A összetétel

aldikarb	1500 mg
zselatin	350 mg
szacharóz	100 mg
klorazol-kék	50 mg

A zselatint és a klorazol-kéket 1,3 ml desztillált vízben feloldjuk és az így kapott oldatot az aldikarbbal elkeverjük. Sűrű pasztát kapunk.

A pasztát 1 mm-es nyíláson át extrudáljuk. Az extrudált anyagot 30 'C-on 24 órán át levegőn szárítjuk, majd kézi erővel különböző méretű részecskékké összevágjuk. A részecskék aldicarb tartalmát legalább 50 részecske tömegéből átlagol t száraz tömegre számítva határozzuk meg. A különböző méretű részecskék aldikarb tartalmát a következő táblázat tartalmazza.

Részecskeméret	Aldikarb tartalom/1 részecske
1 mm X 2 mm	1,25 mg
lmmxlmm	0,50 mg
kb. 0,5 mm x 0,5 mm	0,20 mg

A kézzel történő összevágás miatt a szórás becsült értéke a legkisebb méretnél ± 30%, a legnagyobbnál ±10%.

„B” összetétel

aldikarb	200 mg
laktóz	300 mg
0,2 ml 8v% zselatin vízben

Az aldikarbot acetonban feloldjuk, majd az oldatot a laktózban elszuszpendáljuk A keveréket levegőn megszántjuk. Amikor megszáradt, zselatin oldatot adunk hozzá, pasztává keverjük és 1 mm-es nyíláson át extrudáljuk

Az extrudált anyagot levegőn megszárítjuk, és kézi erővel 1 mm x 1 mm és 1 mm x 4 mm-es hengerekké vágjuk.

A részecskék aldikarb tartalmát legalább 50 részecske tömegéből átlagolt száraz súlyra számítva határozzuk meg.

A részecskék aldikarb tartalma:

A zselatint annyi vízben oldjuk, hogy extrudálható

Részecskeméret	Aldikarb tartalom/1 részecske
1,0 x 1,0 mm	0,2 mg
l,0x4,0mm	1,1 mg

„C” összetétel

akut méreg	80,0 tömeg%
zselatin B.P.	14,7 tömeg%
szacharóz	4,83 tömeg%
nátrium-aiginát	0,24 tőmeg%
jelző festék	0,24 tömeg%

keveréket kapjunk. A többi finom porrá őrölt alkotórészt egymással összekeverjük, majd a zselatin/víz eleggyel homogenizáljuk.

Az ily módon kapott képlékeny anyagot különböző átmérőjű nyílásokon át extrudáljuk, és vágószerszámmal meghatározott méretű hengerekké vágjuk.

A részecskéket levegőn tömegállandóságig szárítjuk.

A különböző méretű részecskék hatóanyagának mennyiségét a következő táblázat tartalmazza:

A találmány szerinti rágcsálók elleni csalétket úgy

Átmérő mm	Hosszúság mm	Tömeg mg
1,50	3,00	5,40
1,50	1,50	2,60
1,00	1,00	0,85
0,75	0,75	0,36
0,50	0,50	0,11
0,45	0,45	0,09
0,40	0,40	0,06
0,20	0,50	0,02

állítjuk elő, hogy a fenti módon előállított méregrészecskéket zabliszttel összekeverjük. A vizsgálatokhoz az elkészített csalétket patkányok és egerek ketrecébe mint egyetlen táplálékot helyezzük be. A csalétek mellé vizet is helyezünk. Napról napra visszamérjük a megmaradt csalétek súlyát és mindennap friss csalétket helyezünk a ketrecbe.

1. összehasonlító példa

Homogén csalétket állítunk elő a kővetkező módon: aldikarb acetonos oldatát zabliszttel szuszpendáljuk, az így kapott koncentrátumot zabliszttel 100 ppm koncentrációig tovább hígítjuk, kézi erővel összekeverjük. A kapott csalétek toxicitását 5 nőstény Wistar fajtájú patkányon és 10 hím LACA fajtájú egéren vizsgáljuk. Az eredményeket az I. táblázatban foglaljuk össze.

I. táblázat

Nap	Elfogyott csalétek (8)	Elpusztult állatok száma
Patkány	Egér	Patkány	Egér
1	11	20	5-ból 0	10-ből 0
2	10	50	5-ből 0	10-ből 0
3	15	40	5-ből 0	10-ből 0
4		40	-	10-ből 0

2. példa

Az ,A összetételnek megfelelő méregrészecskék toxicitását 5 nőstény Wistar patkányon vizsgáljuk A csalétek méreg koncentrációja: 1 db 1,25 mg aldikarbot tartalmazó méregrészecske/20 g zabliszt.

Az eredményeket a Π. táblázat tartalmazza.

Π. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	55 g	5-ből 2
2	35 g	2 a megmaradt 3-ból
3	0g	1 a megmaradt 1-ből

3. példa

Az ,A” összetételnek megfelelő méregrészecskék toxicitását 5 heterozigóta antikoaguláns rezisztens patkányon vizsgáljuk A csalétek méreg koncentrációja: 1 db 1,25 mg aldikarbot tartalmazó méregrészecske/20 g zabliszt. A csalétket napról napra visszamérjük de az eddigi példákkal ellentétben nem cseréljük naponta.

Az eredményeket a EH. táblázat tartalmazza.

III. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	50 g	5-ből 3
2	15g	1 a megmaradt 2-ből
3	10g	1 a megmaradt 1 -bői

4. összehasonlító példa:

Az, A” összetételnek megfelelő méregrészecske toxicitását 10 hím LACA egéren vizsgáljuk. A csalétek méreg koncentrációja 1 db 0,5 mg aldikarbot tartalmazó méregrészecske/10 g zabliszt.

Az eredményeket a IV. táblázat tartalmazza.

VII. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	10g	az összes
2	-	-

IV. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	?5g	10-ből 1
2	60g	0 a megmaradt 9-ből
3	60g	2 a megmaradt 2-ből
4	40g	1 a megmaradt 7-ből

5. példa

Az, A” összetételnek megfelelő méregrészecske toxicitását 10 hím LACA fajtájú egéren vizsgáljuk. A csalétek méreg koncentrációja 1 db 0,2 mg aldikarbot tartalmazó részecske/2 g zabliszt.

Az eredményeket az V. táblázat tartalmazza.

V. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	60g	10-ből 4
2	isg	3 a megmaradt 6-ból
3	lOg	3 a megmaradt 3-ból

6. példa

A ,3” összetételnek megfelelő méregrészecske toxicitását 5 hím előzetesen 24 órán keresztül éheztetett LACA fajtájú egéren vizsgáljuk. 10 g csalétekben 10 db, egyenként 0,2 mg aldikarbot tartalmazó, a ,3” összetételnek megfelelő méregrészecskét diszpergálunk.

Az eredményeket a VI. táblázat tartalmazza.

VI. táblázat

Nap	Elfogyasztott csalétek	Elpusztult állatok száma
1	30 g	5-ből 2
2	ISg	2 a megmaradt 3-ból

7. példa

A ,3” összetételnek megfelelő méregrészecske toxícitását 3 hím heterozigóta rezisztens patkányon vizsgáljuk 50 g csalétekbe 10 db egyenként 1,1 mg aldikarbot tartalmazó méregrészecskét helyezünk.

Az eredményeket a VU. táblázat tartalmazz.

Az eredmények kiértékelése:

Az 1. összehasonlító példából jól látszik, hogy a szokásos módon elkészített csalétek - az aldikarb homogén diszperzióban van az ehető komponenssel - sem a patkányok, sem az egerek esetében nem hatásos, mivel 3, illetve 4 nap múlva is életben maradtak a vizsgált állatok. Az I. táblázat adatait a Π-VII. táblázat adataival összehasonlítva kitűnik, hogy a hagyományos módon elkészített csalétekből sokkal kevesebbet fogyasztottak el az állatok.

Ez a jelenség a hagyományos módon formált csal20 étekkel szemben kialakuló bizalmatlanság - csalétekkel szembeni tartózkodásnak - tulajdonítható.

A patkányok a napi táplálékszükségletüknek csak 13%-át fogyasztották el. Az egereknél ez az érték az első napon 20%, mely érték a következő napokban nö25 vekedett. Ez valószínűleg az első nem halálos dózis bevitele utáni méreg lebontó enzimek működésének tulajdonítható.

A Π., ÜL és VII. táblázat adataiból jól látszik, hogy amikor a csalétek különálló és olyan méretű toxikus30 részecskéket tartalmaz, amelyet a kártevő állat összerágás nélkül, egészben tud lenyelni, az aldikarb az összes patkányt elpusztítja. A táblázatok adataiból az is kitűnik, hogy a találmány szerinti készítmény alkalmazása során az aldikarb koncentráció minden eset35 ben kisebb, mint a hagyományos módon készített csalétek esetében.

A 4. és 5. példa a hatásos részecskeméret meghatározását mutatja be. A IV. táblázatban összefoglalt vizsgálati eredmények alapján -10-ből 4 egér pusztult el - megállapítható, hogy a 0,5 mg aldikarbot tartalmazó részecske túl nagy a vizsgált egerek számára. Az 5. példában alkalmazott 0,2 mg aldikarbot tartalmazó részecske mérete megfelelő, jól látszik ez abból is, hogy az összes vizsgált egér elpusztult. A 4. példában a vizsgált egerek gyakorlatilag 235 g csalétket fogyasztottak el, ami azt mutatja, hogy képesek a számukra túl nagy részecskéket elkülöníteni és visszautasítani. Az a tény, hogy ezzel együtt 40%-uk elpusztult, annak tulajdonítható, hogy amint azt a példák előtt a méreg50 részecskék elkészítésénél említettük, a részecskeméretben nagy a szórás és így kisebb, az egerek számára megfelelő méretű méregrészecskék is előfordulhatnak.

Ennek ellenére a 4. és 5. példák alapján végzett vizs55 gálattal az átlagos rágcsáló elpusztításához szükséges részecskeméret szélsőértékek meghatározhatók.

8. példa

E példával igazoljuk, hogy a találmány szerinti csal60 étek hatásos a kiirtandó kártevőkkel szemben, de árti talmatlan a kiirtandó kártevőknél lényegesen nagyobb állatokkal szemben. Rágás nélkül lenyelhető méretű csalétekrészecskéket készítünk. így egerek számára kicsapásos eljárással, 0,1 mg aldikarbot tartalmazó, 0,5 mm átmérőjű gömbrészecskéket alakítunk ki.

A csalétket közepes méretű zabliszttel készítjük el olymódon, hogy a csalétekben a méreg koncentrációja 1 méregrészecske/2 g zabliszt (50 ppm) legyen.

Patkányok számára sajtolással nagyobb, 1,0 mg aldikarbot tartalmazó, kb. 1 mm x 1 mm-es hengeralakú részecskéket alakítunk ki. A csalétket zabliszttel készítjük el oly módon, hogy a csalétekben a méreg koncentrációja 1 méregrészecske/20 g zabliszt (50 ppm) legyen.

Az egerek számára készített csalétek hatásosságát a következő módon vizsgáljuk:

Egércsalétket helyezünk be vízzel együtt 10 hím, 12-18 g tömegű LACA fajtájú egérnek és 5 nőstény 300-350 g tömegű Wistar fajtájú patkánynak.

Párhuzamos vizsgálatot végzünk 5 nőstény, 300350 g tömegű Wistar fajtájú patkánnyal, patkányoknak készített csalétekkel· A csalétket kellő időben befedtük.

Az eredményeket a VHI. táblázat tartalmazza.

Vm. táblázat

Csalétek	+
Egerek számára Patkányok számára
Nap	Patkány	Egér	Patkány
elfogyasztott csalétek/g	elpusztult állatok száma	elfogyasztott csalétek/g	elpusztult állatok száma	elfogyasztott csalétek/g	elpusztult állatok száma
1	95	5-ből 0	25	10-bŐ14	70	5-ből2
2	80	5-ből 0	10	5 a megmaradt 6-ból	20	2 a megmaradt 3-ból
3	70	5-ből 0	0	1 a megmaradt 1-ből	0	1 a megmaradt 1-bol
4	65	5-ből 0
5-7	175	5-ből 0

Mindkét csalétek készítmény 50 ppm aldikarbot tartalmaz. Amin t azt az 1. példa eredményei mutatják, 35 a hagyományos módszer szerint készített csalétek amely 100 ppm aldikarbot tartalmaz - mind a patkányok, mind az egerek esetében hatástalan. Azok a patkányok, amelyek 1 mg-os részecskéket fogyasztottak és azok az egerek, amelyek 0,1 mg-os részecskéket fo- 40 gyasztottak, a harmadik nap végére elpusztultak Azok a patkányok, amelyek az egerek számára készített csalétket fogyasztották, még hét nap múlva sem pusztultak el· Ezek az eredmények azt mutatják, hogy azok az állatok, amelyek sokkal nagyobbak, mint az egér, a 45 találmány szerinti, egerek számára készített, csalétektől nem pusztulnak el· Az eredményeket extrapolálva megállapíthatjuk, hogy valószínűleg a patkányok számára készített csalétek sem hatásos azokra az állatokra, amelyek a patkánynál sokkal nagyobbak.

9. példa

Három csalétket készítünk, amelyek mindegyike 100 ppm (0,01%) aldikarbot tartalmaz. Az egyik csalétek hagyományos módon homogénen eloszlatva, a másik 0,4 mm x 0,4 mm méretű „C” összetételű részecskékben, a harmadik 1,0 mm x 1,0 mm méretű „C” összetételű részecskékben tartalmazza az aldikarbot. A csalétek étel komponense minden esetben közepesre őrölt zabliszt.

A vizsgálatokat a következő állatokkal végeztük:

g testtömegű egér,

250 g testtömegű patkány,

2500 g testtömegű nyúl·

A kísérleti állatok tápláléknak csak a fenti módon elkészített csalétket kapják

Az 5 nap eltelte utáni eredményeket a IX. táblázat 50 tartalmazza.

IX táblázat

Kísérleti állat	100 ppm aldikarb jelenléte
	Homogén eloszlás	0,4 X 0,4 mm	1,0 X 1,0 mm
egér	elfogyasztott csalétek g/nap	1,6	1,0	1.8
elpusztult állatok %	0	100	30

Kísérleti állat	100 ppm aldikarb jelenléte
	Homogén eloszlás	0,4 X 0,4 mm	1,0 x l,0mm
patkány	elfogyasztott csalétek g/nap	1.9	3.4	9,9
elpusztult állatok %	0	0	100
nyúl	elfogyasztott csalétek g/nap	142	-	11.4
elpusztult állatok %	0	-	0

A vizsgálat eredményeiből jól látszik, hogy aldikarbot hagyományos módon homogén eloszlásban tartalmazó csalétek egyik vizsgált állat esetében sem hatá- 15 sós.

A 100 ppm aldikarbot tartalmazó 0,4 mm x 0,4 mm méretű részecskéket tartalmazó csalétek az összes, az 1,0 mm x 1,0 mm méretű részecskéket tartalmazó csalétek pedig az egerek 30%-át pusztítja el.

A nyíllak egyik csalétektől sem pusztulnak el.

A homogén diszperzióból az aldikarb lassan és folyamatosan abszorbeálódlk, majd lebomllk az állat elpusztulása előtt. Egy 0,4 mm x 0,4 mm méretű részecske g testtömegű egér számára 3 mg/kg testtömeg,

250 g testtömeggű patkány számára 0,24 mg/kg testtömeg,

2,5 kg testtömegű nyúl számára 0,025 mg/kg testtömeg dózist képvisel.

Amikor ilyen kis dózisok abszorbeálódnak, a gyors lebomlás miatt a csalétek nem hatásos.

Egy 1,0 mm x 1,0 mm részecske

250 g testtömegű patkány számára 3,4 mg/kg testtömeg, 35

2,5 kg testtömegű nyúl számára 0,34 mg/kg testtömeg dózist képvisel.

Ettől a dózistól az összes patkány elpusztul, de a nyulakra ez a dózis hatástalan.

Egy 1 mm x 1 mm-es részecske g testtömegű egér számára 42,5 mg/kg testtömeg dózist képvisel, mégis az egereknek csak 30%-át pusztítja el.

Ennek oka, hogy az ilyen nagyméretű részecskéket az egerek nem fogyasztják el.

Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a 100 ppm aldikarbot tartalmazó csalétket előnyösen az elpusztítandó állat testtömegére méretezve kell elkészíteni.

10. példa

Optimális részecskeméret meghatározása, különböző rágcsálókártevők esetében

A vizsgálati patkányok csalétkének összetétele:

1 db „C” összetételű akut méregként aldikarbot tartalmazó részecske/10 g zabliszt.

A vizsgálati egerek csalétkének összetétele:

db „C” összetételű akut méregként aldikarbot tartalmazó részecske/4 g zabliszt.

Az 5 napos vizsgálat utáni eredményeket a X. táblázat tartalmazza.

X. táblázat

Testtömeg (g)	Részecske átmérő	Elfogyasztott csalétek/	Elpusztult
hosszúság	Elpusztult	állatok
(mm)	állatok (g)	(%)
60-80 g tömegű fiatal	1,50x3,00 1,01 X 1,00	22,7 6,1	80 100
patkányok	0,75x0,75	72	100
300-400 g tömegű	1,50x3,00 1 00 X 1 00	3,5 5,7 35,6	100 100
kifejlett patkányok	0,75x0,75	50
10-12g tömegű fiatal egerek	020x0.50 0,40x0,40	10,7 5,9	60 100
0,50x0,50	10,8	70
0,75x0,75	12,3	57
20-25 g tömegű	020x0,50	132,0	0
kifejlett	0,40x0,40	3,5	100
egerek	0,50x0,50	62	100

A 0,75 mm x 0,75 mm és az 1,0 mm x 1,0 mm-es tömegű részecskéket tartalmazó csalétek az összes fiatal patkányt elpusztította. A nagyobb méretű (1,5 x 3,0 mm és 1,5 x 1,5 mm) részecskéket az állatok nem fogyasztják és így annak ellenére, hogy az elpusztult 5 állatok számára eső csalétek-fogyasztás nagyobb, mégis kevesebb patkány pusztul el

A kifejlett patkányok a 0,75 mm x 0,75 mm-es toxikusrészecskéket tartalmazó csalétektől nem pusztulnak eL A nagyobb méretű (1,0 mm x 1,0 mm és 10 1,5 mm x 3,0 mm) részecskéket tartalmazó csalétek kifejlett patkányok esetében 100%-os pusztulást eredményez.

A vizsgálati eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az optimális részecskeméret mind a kisebb, mind a nagyobb patkányok esetében 1,0 mm x 1,0 mm körüli érték.

A 0,4 mm x 0,4 mm-es méregrészecskéket tartalmazó csalétek a fiatal vizsgálati egerek és kifejlett egerek teljes pusztulását okozta. A X. táblázatból kitűnik, 20 hogy ezekben az esetekben az elfogyasztott csalétek mennyisége az egy részecskét tartalmazó csalétek mennyiségének felel meg (koncentráció 1 részecske) g; elfogyasztott csalétek: 5,9, illetve 3,5 g. A 02 mm x 0,5 mm-es részecskék egerek irtására nem használ- 25 ható, mivel nem tartalmaz elegendő hatóanyagot. A 0,5 mm x 0,5 mm-es részecskék alkalmazásával az összes kifejlett állat elpusztult. A fiatal egerek esetében úgy a 0,5 mm x 0,5 mm, mint a 0,75 mm x

0,75 mm-es részecskéket tartalmazó csalétek alkalmazása esetében az elfogyasztott csalétek/elpusztult állatok arányából jól látszik, hogy az állatok kiválogatták az ehető komponenst.

A vizsgálati eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az optimális részecskeméret mind a kisebb, mind a nagyobb egerek esetében: 0,4 mm x 0,4 mm.

11. példa

Különböző típusú gyorsan ölő mérgek hatása

Különböző típusú akut mérgekből a „C” összetételnek megfelelően méregrészecskéket készítünk. A vizsgálatot patkányokon és egereken végezzük

A vizsgált vegyületek ismert akut rodenticidek me15 lyek a hatásos koncentrációban, a szokásos módon a csalétekben homogénen eloszlatva veszélyt jelentenek az ártalmatlan állatokra is, és előetetés nélkül alkalmazva a rágcsálókártevőkben a csalétekkel szemben tartózkodás alakul ki.

A hagyományos csalétekben ajánlott méregkoncentráció:

tetramin[2-(l-aziridin-il)-l-vinil-etanol] lOOOppm nátrium-(fluor-acetát) 1000-5000ppm scilürozid 500 ppm krimidm (2-klór-4-(dimetil-amino)6-metü-pirimidin] 1000 ppm

A vizsgálati eredményeket a XL táblázat tartalmazza.

KI. táblázat

Méreg	Részecske átmérő x hosszúság (mm)	Csalétek koncentráció (ppm)	Elpusztult állatok (%)	Eltelt napok száma
tetramin -«gér -patkány	0,40x0,40 0,75x0,75	15 36	90 100	5 2
nátrium (fluor-acetát) -patkány	1,50 X 1,50	250	100	2
scilürozid -patkány	1,50x1,50	50	100	2
krimidin -egér -patkány	0,45x0,45 1,50x1,50	22,5 250	100 100	5 3

A vizsgálati eredményekből jól látszik hogy a gyorsan ölő mérgeket a találmány szerinti új formálási megoldással sokkal kisebb koncentrációban lehet alkalmazni, mint az eddigi hagyományos megoldásnál, θθ

Az eredményekből az is látszik hogy a találmány szerinti csalétek készítménnyel szemben nem alakul ki az állatokban tartózkodás.

12. példa

Különböző étel alapok vizsgálata 1 db „C” összetételű méreg-részecskét helyezünk g, a következőkben felsorolt csalétekbe:

aldikarb részecskék	0,0085%
jelző festék (Helio fást blue)	0,025 %
nátrium-klorid	0,50 %
nátrium-hidrogén-glutamát	0,57 %
zab	98,89 %
Laza porként vizsgálva
aldikarb részecskék	0,0085%
jelző festék (Helio fást blue)	0,125 %
nátrium-klorid	0,50 %
nátrium-glutamát	0,45 %

glicerin 2,5 % porszerű viasz 30,0 % búzaliszt 66,42

Az alkotórészeket vízálló tömbbé nyomjuk össze.

Egy tömb tömege: 20 g.

3. aldikarb részecskék 0,0085 lenolaj 2,7 csirketáp 97,29

Az alkotórészeket 4 mm átmérőjű és 7-15 mm 10 hosszúságú pelletekkéextrudáljuk.

A fenti étel alapokkal elkészített csalétkeket kifejlett patkányokon próbáljuk ki.

A vizsgálatok eredményeit a ΧΠ. táblázat tártál mázzá.

ΧΠ. táblázat

Nap	1	2	3	4	5
Közepes csalétekfogyasztás	(g/patkány/nap)
1 összetétel	9,0	2,1
elpusztult állat összesen %	80	100
2 összetétel	10,5	11,1
elpusztult állat összesen %	70	100
3 összetétel	8,6	11,5	17,1	8,3	17,6
elpusztult állat összesen %	60	80	80	80	100

13. összehasonlító példa

Bevonóanyagok hatásának vizsgálata mm x 1 mm méretű „C összetételű akut méregként aldikarbot tartalmazó méregrészecskéket készítünk, amelyek egy részét ismert módon sellakkal vagy poli(vinil-alkohol)-al vonunk be. További méregrészecskéket polimer réteggel vonunk be oly módon.

hogy a részecskéket formaldelhid atmoszférába helyezzük, melynek hatására a zselatin a felületen polimerizálódik.

A vizsgálatokat hímnemű Wistar fajtájú patkányokon végezzük, az eredményeket a ΧΙΠ. táblázat tartal40 mázzá.

XIII. táblázat Bevonat rendszer

Bevonat nélkül

Sellak

Formaldehid zselatin

Poli(vinil- alkohol)

Patkány

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

órák:

1

M

M

C

O

O

O

O

C

o

C

C

O

2

D

D

C

M

M

M

O

c

0

M

M

C

3

D

O

C

M

C

c

c

D

M

M

4

M

C

C

C

c

0

M

M

5

M

M

C

M

M

M

C

C

6

C

C

C

C

c

C

D

M

7

X

X

X

X

X

X

X

-101

A táblázatban alkalmazott jelölések magyarázata:

O nincs látható hatás

M görcsös állapot, végtag-rángás, nehéz légzés C intenzív rángás, összehangolt végtagmozgás megszűnése, kidülledt szemek D a vizsgálati állat elpusztult X a vizsgálati állatokat humánus szempontból pusztítottuk el (a túl hosszan tartó szenvedés megszüntetése a törvényi előírások szerint)

A négy vizsgálati sorozat mindegyikében 3-3 patkányt etettünk a speciális csalétkekkel. A táblázatban az egyes patkányokat 1,2 és 3 számmal jelöltük.

A vizsgálati eredményekből jól látszik, hogy a találmány szerinti bevonat nélküli toxikus részecskék hatásosabbak, mint a bevont részecskék

A találmány szerinti rágcsálókártevő csalétek készítmény előnye, hogy az elfogyasztott toxikus részecskék gyorsan hatnak és így lecsökken annak a veszélye, hogy az állatok további méregrészecskéket feleslegesen elfogyasszanak

A bevonatok hatása ezzel ellentétes. Ismeretes, hogy patkányokban a táplálék tartózkodási ideje 6-12 óra. Előnyös tehát a méregrészecskéket úgy kialakítani, hogy a hatóanyag ezen időtartamon belül a részecskékből felszabaduljon.

Claims (4)

1. Rágcsálókártevő csalétek készítmény, amelyben étel, előnyösen zabliszt és méregkomponens van eloszlatva, azzal jellemezve, hogy a méreg legalább egy, bevonat nélküli, alapvetően homogén toxikus részecskék formájában van, amely részecskék mindegyike a rágcsálókártevő elpusztításához szükséges, legalább LD95 dózisnak megfelelő akut mérget, kötőanyagot, előnyösen zselatint, és kívánt esetben a rágcsálókártevőket vonzó, ehető anyagot, előnyösen szacharózt vagy laktózt?tartalmaz és a részecskék olyan méretűek, hogy a csalétek elfogyasztása során a rágcsálókártevő szájába rágás nélkül jutnak be, és a csalétekben az akut méreg koncentrációja 15-250 ppm.

2. Az 1. igénypont szerinti csalétek készítmény, azzal jellemezve, hogy akut méregként 2-metil-2-(metü-tio)-propionaldehid-O-metil-karbamoil-oxim-ot tartalmaz.

3. Az 1. igénypont szerinti csalétek készítmény, azzal jellemezve, hogy akut méregként 2-(l-aziridinil)-l-vinü-etanol-t, nátrium-(fluor-acetát)-t, scillirozidot, vagy 2-klór-4-(dímetil-amino)-6-metU-pirimidin-t tartalmaz.

4. Az 1-3. igénypont szerinti csalétek készítmény, azzal jellemezve, hogy a toxikus részecskék száma az ételkomponens mennyiségére vonatkoztatva olyan, hogy a méreg maximális koncentrációja a csalétekben 200 ppm alatt van.