HU191576B

HU191576B - Method for producing food having improved anticoccidiosis effect

Info

Publication number: HU191576B
Application number: HU844215A
Authority: HU
Inventors: Istvan Hutas; Laszlo Nemeseri; Istvan Varga; Laszlone Homoki
Original assignee: Bcr Muevek
Priority date: 1984-11-13
Filing date: 1984-11-13
Publication date: 1987-03-30
Also published as: GB8527910D0; CS816985A3; CS276344B6; FR2572895A1; DE3540105A1; GB2166953B; GB2166953A; BG47520A1; DD239715A5; NL8503099A

Description

A találmány tárgya eljárás olyan táp előállítására, amely egy ionofor antibiotikum és egy (I) és/vagy (II) általános képletü vegyület szinergetikus elegyét tartalmazza és ezáltal javított kokcídiumellenes hatással rendelkezik.

Az (1) és (11) általános képletíi vegyületekben ,,n” jelentése 1—3 és R_t jelentése hidrogénatom, vagy 1—4 szén atomos alkilcsoport.

A háziállatok tennelésének hatékonysága a genetikai képességek melleit, a takarmányozási, tartási és állategészségügyi feltételektől függ. A broilernevelésben súlyos problémát okoz a baromfikokcidiózis. Manapság azonban a bélkokcidiózis által okozott elhullásokból származó károsodásnál jóval nagyobb a veszteség, amelyet az általánosan elterjedt kokcídiuinok a látszólag egészséges baromfi termelésének, húshozamának csökkentésével, fejlődésének lassításával, rossz takannányértékesitésével okoznak. A kokcídiumokkal erősen fertőzött csirke ellenállóképessége is csökken, és a fertőző betegségekkel szemben nem immunizálható kielégítő mértékben. Jelenleg tehát a rejtett, szubklinikai fertőzöttség által okozott kártétel jóval felülmúlja az elhullásokban megnyilvánuló kokcidiózis okozta veszteséget.

A broilernevelés során a kokcidiózis okozta jelentős kártétel szinte kötelezően előírja a bán talont elleni tervszerű védekezést.

A kokcidiózis elleni védekezést a korszerű antikokcidiális szerekkel ellátott keveréktakarmány rendszeres, folyamatos alkalmazása biztosítja. Melyek manapság a modern kokcídiumellenes szerek fontosabb kritériumai? Ezek a következők: magas hatékonyság, széles hatássáv, csekély toxicitás és reziduális hatás, javítsa a takarmányértékesítést és a tömeggyarapodást, takarmányba keverve lehessen alkalmazni, a tápban legyen stabil, ne legyen inkompatibilis, a tápból könnyen kimutatható legyen, ne akadályozza az immunitás kialakulását, ne alakuljon ki ellene rezisztencia, alkalmazása rentábilis legyen.

Régebben úgy védekeztek a kokcidiózis ellen, hogy a takarmányba szintetikus kokcídiumellenes szereket, illetve ezek kombinációit keverték.

Újabban a szintetikus kokcídiumellenes szereket kezdik kiszorítani az. úgynevezett ionofor antibiotikumok. Ezek a monenzin, a narazin, a salinomycin, a lazalocid stb. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott a monenzin, illetve a monenzin-nátrium.

A monenzin-nátrium biológiailag aktív vegyidet, a policikltisos éter szerkezetű,, ún. ionofor antibiotikumok csoportjába tartozik. Speciális sugárgombatenyészetből (a Streptomyces cinnamonensisből) 1967-ben izolálták. (Antimicrob. Agents and Chemother., 1967. 349.) Kémiai tulajdonságait pedig az Antimicrob. Agents and Chemother. című folyóirat 1967. 359. számában Agtarap A. és Chamberlin J. W. írta le.

Fermentációs úton történő előállítási eljárását pedig a 154.327 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismerteti.

A kokcídiumellenes készítmények általában úgy fejtik ki hatásukat, hogy a parazita különböző fejlődési stádiumainak anyagcsere-folyamatait vagy az enzimek működését gátolják.

Az ionofor antibiotikumok hatásmechanizmusában egyes alkálifém-ion transzport és a sejten belüli elosztás megzavarása játszik fontos szerepet. A hatásmód alapja az, hogy bizonyos alkálifémionokat képesek szállítani magukkal a sejtmembránon keresztül a kokcídiumok fiatal fejlődési alakjaiba, így pl. a monenzin és a szalinomycin az egy vegyértékű Na és K⁺, míg a lazalocid a két vegyértékű Ca⁺⁺ és Mg⁺* ionokat, s a megváltozott infraeelluláris kolloid ozmotikus nyomás folylán azok elpusztulnak.

Meglepő módon azt találtuk, ha az ionofor antibiotikumokat nem önmagukban, hanem az (I) és/vagy (II) általános képletü vegyületekkel együtt alkalmazzuk, akkor az állatok bélrendszerében kimutatható kokcídiumok száma jelentősen csökken, vagyis a fertőzöttség mértéke visszaszorul, esetenként nullára csökkent.

Az (I) és (11) általános képletü vegyületek - amelyekben n értéke 1 és 3 közötti és R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport - a trimetil - 1,2 - dihidrokínolin és alifás aldehid kondenzációs terméke.

Az ionofor antibiotikum és a kondenzációs vegyiilet együttes alkalmazásakor a megnövelt kokcídiumellenes hatékonyság a két komponens közötti szinergetikus hatásnak tulajdonítható.

Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ha a szinergetikus hatású készítményben az ionofor antibiotikumot az eddig szokásos, 100 mg/kg takarmány mennyiségben adagoljuk akkor a meglepő és javílotl kokcíditunellenes hatás jelentkezik cs a testtömeggyarapodásban némi csökkenés tapasztalható.

Ha azonban az ionofor antibiotikum eddig szokásos mennyiségét jelentősen csökkentjük a tápban és emellett az (I) és/vagy (Π) általános képletíi vegyületet 10-130 mg mennyiségben alkalmazzuk 1 kg takarmányban — akkor a javított kokcídiumellenes hatékonyság megmarad és a testtömeggyarapodás sem csökken, sőt növekedést mutat.

Az ionofor antibiotikum és az (I) és/vagy (II) általános képletü vegyület szinergetikus elegyét közvetlenül a tápba keverhetjük, vagy egy eljárásváltozat szerint előbb azt a hordozóval, illetve egyéb adalékkal keveijük el és az igy nyert premixet adjuk a táphoz.

A találmány tárgya eljárás javított kokcídiumellenes hatással rendelkező táp előállítására. Az eljárást az jellemzi, hogy

A) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségére számítva, legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint vagy szalinomycint, és 10-130 mg mennyiségű (I) és/vagy (11) általános képletü vegyületet — amelyben n=l—3 és Rj jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport — keverünk, vagy

B) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségre számítva, olyan premixet keverünk, amely a vivőanyag(okon), — adott esetben bitamlnokon, ásványi anyagokon, mikroelemeken kívül legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint, vagy szalinomycint és 10-130 mg meny-23

191 576

nyiségü (1) és/vagy (11) általános képletű vegyületet		(II) általános képletű vegyület
- amelyben n=l -3 és R_t jelentése hidrogénatom		(93%)	24,50 g
vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — tartalmaz.		Vivőt,iyag (gabonaliszt)
A monenzint 10—120 mg/1 kg táp, a narazint 10—		ad	1000,00 g
70 mg/1 kg táp, a salinomycint 10 60 mg/1 kg táp és	5
az (1) és/vagy (II) általános képletű vegyületet minden		A ieuli készítmény bői 0,5 %	-ol keverünk el ba
esetben 10—130 mg mennyiségben alkalmazzuk 1 kg		romfiak keveréktakarmányában.
tápban.
A találmányt az alábbi példákkal mutatjuk be.
	10	9. példa
1. példa		Az alábbi komponenseket elegyítjük:
1 kg baromfi takarmányhoz hozzákeverünk 100		A-vitamin	1 000 000 NE
mg monenzint és 120 mg (II) általános képletű vegyü-	15	D-3 vitamin	260 000 NE
letet.		E-vitamin	1 000 NE
A takarmányt Hybro kakasok táplálására használ-		K-3 vitamin	150 mg
juk.		B-l vitamin	200 mg
		B-2 vitamin	460 mg
	20	B-3 vitamin	1 200 mg
2. példa		B-6 vitamin	150 mg
		B-l2 vitamin	1 mg
1 kg baromfi takarmányba bekeverünk 100 mg		Nikotinsav	3 500 mg
monenzint és 120 mg (II) általános képletű vegyüle-		Folsav	100 mg
tet. A takarmányt csirkék táplálására használjuk.	25	Antioxidáns BEIT	8 000 mg
		Kolinklorid	30 000 mg
		Narazin (20 %-os)	20 000 mg
3. példa		(II) általános képletű vegyület	12 000 mg
		Cinkszulfát	28 000 mg
A 2. példában leírtak szerint járunk el, de 100 mg	30	Kalciumjodát	100 mg
monenzin helyett 50 mg-ot alkalmazunk.		Na-szelcnit	20 mg
		Rézszulfát	2 000 mg
		Vasszulfát	10 000 mg
4. példa	35	Vivőanyag (gabonalíszt) ad	1 000 g

A 2. példa szerint járunk el, de 100 ing monenzin helyett 70 mgnarazint alkalmazunk.

5. példa

A 2. példa szerint járunk el, de 100 mg monenzin helyett 40 mg narazint alkalmazunk.

6. példa

Az 5. példa szerint járunk el, de 40 mg narazin helyett 40 mg salinomycint használunk.

7. példa

A 3. példa szerint járunk el, de 120 mg (II) általános képletű vegyületet alkalmazunk.

8. példa

A következő komponenseket keverjük össze: Monenzin—Na (20 %-os) 5 0,00 g

A 9. példában leírtak szerint a készítményből 1,0 %-ot keverünk el broilercsirkék keveréktakarmányában.

10. (hatástani) példa

Hybro kakasokat az 1. példa szerinti takarmánnyal ; te tünk.

Csoportonként 11 db szekszált llybrokakast vakbél-kokcidiózist okozó Eimeria tenella kb. 150 ezer □ocystájával fertőztük laboratóriumi viszonyok között. Kontrollként (K) coccidiuniellenes szert nem tartalmazó - egyébként azonos — tápot fogyasztó csirkéket fertőztünk, s nem fertó'zött (NE) csirkecsoportot is alkalmaztunk a testtömeggyarapodás összehasonlítása céljából.

A kísérlet időtartama 8 nap.

Az NF csoport átlagos testtömegét tekintettük 100 %-nak.

Vizsgáltuk továbbá a JI-es csoportokban az egyedek vakbél nyálkahártyájáról vett kaparék mikroszkópos vizsgálatával — a kokcidiumok fejlődési alakjainak számarányát.

191 576

Vizsgált	Atl. -	Fejlődési
csoport	testtömeg	alak arány
NF	100%	0/11’
100 ing moncnzin/l kg
tápot fogyasztók	91,7%	4/11
1 p. szerinti tápot
fogyasztók	78,4 %	0/1Γ
K	67,2 %	11/11

’Kokcídium nem volt kimutatható.

A táblázatból látható, bőgj' a találmány szerint előállított tápot fogyasztók átlagos testtömege ugyan valamelyest csökkent, de fertőzöttséget 0-ra sikerült visszaszorítani.

így az állatok clhulhísi veszélye is jelentősen csökkent.

A fertőzöttségi százalékot az állatok vakbelének nyálkahártya-kaparékában levő kokcídiumfejlődési alakok mennyiségi arányának megfelelően adjuk meg.

Vizsgál!	Atl.	Fertőzőit-
csoport	testtömeg	segí arány
NF	100%	0%
100 mg monenzin/1 kg
tápot fogy.	90,3 %	67,1 %
3. p. szerinti tápot f.	89,7 %	50,7%
K	60,8 %	100,0%

A találmány szerint előállított tápot fogyasztó csoport fertőzöttségi aránya és így elhullást veszélye csökkent, ugyanakkor átlagos testtömege jóformán nem változott a csak moncnzincs tápot fogyasztó csoportéhoz képest.

11. (hatástani} p élda

A fentivel azonos hatástani kísérletet végeztünk 11 db egyedet tartalmazó csirkecsoportban.

Az eredmény a következő:

Vizsgált	Átl.	Fejlődési
csoport	testtömeg	alak arány
NF	100,0%	0/11’
100 mg monenzin/1 kg
tápot fogy.	96,4 %	7/11
2. p. szerinti tápot f.	81,8%	1/11
3. p. szerinti tápot f.	104,0%	2/11
70 mg narazin/1 kg
tápot fogy.	83,0%	8/11
4. p. szerinti tápot f.	92,7%	0/11*
5. p. szerinti tápot f.	107,0%	5/11
6. p. szerinti tápot f.	105,0%	4/11
7. p. szerinti tápot f.	103,5 %	2/11
K	70,0 %	11/11

’Kokcídium nem volt kimutatható.

A táblázatból kitűnik, hogy a találmány szerint előállított tápot alkalmazva a fertőzöttség mértéke minden esetben jelentős mértékben csökkent, az átlagos testtömeg ugyanakkor csak kis mértékben csökkent, illetve adott esetben még növekedést is mutatott.

Ugyanakkor az elhullást veszély a találmány szerint előállított táppal tartott egyedekkel minden esetben csökkent.

12. (hatástani) példa

A 11. példa szerinti hatástani kísérletet végeztük el, de a csoportok létszáma nagyobb, 69—71 db egyed volt.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás javított kokcídiumellenes hatással renkező táp előállítására, azzal jellemezve, hogy

A) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségére számítva, legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint, vagy szalinomycint, és 10 130 mg mennyiségű (I) és/vagy (11) általános képletű vegyiiletet — amelyben n=l — 3 és R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport — keverünk, vagy

B) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségre számítva, olyan premixet állítunk elő és keverünk, amely a vivőanyagfokon), _ adott esetben vitaminokon, ásványi anyagokon, mikroelemeken - kívül legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint, vagy szalicinomycint és 10—130 mg mennyiségű (I) és/vagy (II) általános képletű vegyűletet — amelyben n=l —3 és R_t jelentése hidrogénatom vagy 14 szénatomos alkilcsoport

- tartalmaz.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy 1 kg takarmányhoz 10 120 mg monenzinnátriumot és 10 130 mg (11) általános képletű vegyületet — amelyben n és Rj jelentése a fenti — alkalmazunk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy 1 kg takarmányhoz 10- 70 mg narazint és 10—130 mg (II) általános képletű vegyűletet — amelyben n és R_t jelentése afenti - alkalmazunk.
4. Az I. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy 1 kg takarmányhoz 10- 60 mg szalinomycint és 10—130 mg (II) általános képletű vegyűletet — amelyben n és R_t jelentése a fenti — alkalmazunk.