HU190047B - Flying device suitable particularly for starting and landing by foot airman - Google Patents

Description

A találmány tárgya repülőszerkezet. amely főleg a pilóta lábával való fel- és leszállásra alkalmas. A találmány szerinti repülőszerkezet a sárkány típusú repülőszerkezetek és a könnyű vitorlázó repülőgépek közötti kategóriának tekinthető.

A sárkány típusú repülőszerkezet — függővitorlázónak, rogallónak vagy csak egyszerűen sárkánynak ís szokták nevezni — igen elterjedt és kedvelt sporteszközzé vált.

E repülőszerkezet egyik alapvető tulajdonsága, hogy a pilóta lábáról lehet felszállni vele és a leszállás is a pilóta lábára történik. Az ilyen típusú repülőszerkezet összsúlya 30-35 kg-nál nem több. Egyszerű módon szétszerelhető és összeállítható, szétszerelt állapotban könnyűszerrel szállítható. Lényeges tulajdonsága a sárkány típusú repülőszerkezetnek, hogy kormányzása a pilóta testhelyzetének változtatásával történik. A repülőszerkezet és a pilóta együttes tömegközéppontjának helye megváltozik, ha a pilóta az alaphelyzetéből kimozdul.

Másik ismert és igen elterjedt repülőszerkezet a könynyű vitorlázó. Ennél a repülőszerkezetnél kormányszervek vannak a gépen kiképezve, így ezt a szerkezetet aerodinamikailag lehet kormányozni. A könnyű vitorlázók összsúlya már lényegesen nagyobb mint a sárkányoké és ezek olyan mértékű szétszerelése — rendeltetésszerűen — nem is biztosítható, mint a sárkány típusú repülőszerkezeteknél.

A sárkány típusú repülőszerkezetek hátránya, hogy repülési szempontból vett teljesítményük csekély és nagyobb teljesítmények biztosítása - vagyis jobb siklószám elérése — nem lehetséges, elsősorban a repülőszerkezet biztonsága miatt. A nagyobb teljesítményhez nagyobb szárnyszélesség lenne szükséges. További hátránya a sárkány típusú repülőszerkezetnek, hogy a pilóta repülés közbeni testhelyzeteinek változtatása korlátozott és emellett szélső esetekben tekintélyes fizikai igénybevételt jelent. Adott esetben kedvezőtlen lehet, hogy nincsenek stabilitást biztosító síkjai.

A könnyű vitorlázók hátránya, hogy előállításuk, szállításuk, tárolásuk több helyet és időt igényel.

A találmány szerinti repülőszerkezet révén csaknem teljes egészében kiküszöbölhetők a sárkány típusú repülőszerkezetek ismert megoldásainál fellépő hibák és hátrányok, de emellett megtartható az ilyen repülőszerkezetek kedvező tulajdonságai. Ugyanúgy a könnyű vitorlázók egyes kedvező szerkezeti tulajdonságait tartalmazza a találmány szerinti repülőszerkezet, de anélkül, hogy a kedvezőtlen jellegzetességeket átvenné ezektől a vitorlázóktól.

A találmány szerinti repülőszerkezet elé kitűzött cél az volt, hogy kellő repülési biztonságot nyújtson, repülési teljesítménye — síklószáma — lényegesen jobb legyen, mint az ismert sárkány típusú repülőszerkezeteké, de mindezek mellett lehetővé váljon — nem kizárólagosan — a pilóta lábáról a felszállás és hogy a leszállás is lábra történhessen. Ezen túlmenően cél volt, hogy könynyen szétszerelhető és összeépíthető legyen a repülőszerkezet és hogy ennek megfelelően szállítása és tárolása könnyűszerrel és olcsón legyen biztosítható.

A találmány szerinti repülőszerkezet elé kitűzött célok elérését és egyben a találmány alapgondolatát az a felismerés képezte, hogy a repülőszerkezet és a pilóta együttesének tömegközéppontja nemcsak úgy változtatható meg repülés közben, hogy a pilóta mozdul el a repülőszerkezet vázához képest, hanem úgy is, hogy a pilóta helyben marad, és a repülőszerkezet szárnyát — teljes egészében vagy annak egy részét - mozdítja el. Ilyen elmozdulási lehetőség biztosítása mellett a pilóta számára kényelmesebb elhelyezkedést lehet biztosítani a repülőszerkezeten, továbbá a pilóta által működtetett mechanizmus mozgatása sem okoz különösebb fizikai fáradságot, egyrészt mert nem szükséges nagy erőt kifejteni a szárny mozgatásához, ha célszerűen van megválasztva a szerkezet minden egyes eleme, másrészt a kényelmes testhelyzetben az erőkifejtés könnyebb. A szárny mozgatása a saját síkjában történik, de az nem zárja ki, hogy esetleg olyan összetett elmozdulást végezzen a szárny a mozgatása közben, ami a saját síkjában való elmozdulása mellett bizonyos mértékű elcsavarást vagy más mozgási összetevőt is jelent. Ezért a szárny elmozgatása tekintetében a mozgás irányára vonatkozóan azt lehet mondani, hogy a szárny főleg a saját síkjában mozgatható el. Célszerű, ha a szárny a vízszintes repülési irányhoz képest függőleges helyzetű tengelyhez vagy csaphoz viszonyítva vagy ilyen körül fordul el. Szóbajöhet olyan megoldás is, amelynél nem egy-egy szárny teljes egésze mozgatható el, hanem a szárny hosszirányában értelmezett egy része. Ilyen szerkezet esetében a szárnynak az elmozduló része van a korábban említett tengelyhez vagy csaphoz elmozgathatóan kapcsolva.

Előnyös a szárnyvégeken önmagában ismert réselést alkalmazni. A réselés révén az indukált ellenállás csökkenthető, ennek következtében a repülési teljesítmény nő. A réselés általánosságban javítja a gép repülési tulajdonságait, keresztirányú stabilitást kölcsönöz a repülőszerkezetnek és ezáltal növeli a repülés biztonságát.

A találmány szerinti repülőszerkezet egy másik alapvető szerkezeti tulajdonsága, hogy vízszintes csillapítósíkja van. Ez a csillapítósík a pilóta repülés közbeni tartózkodására szolgáló pilótatér előtt vagy mögött lehet. Amennyiben a pilótatér előtt van a vízszintes csillapítósík, ezt úgy kell elhelyezni, hogy a pilóta szabad kilátását lehetőleg a legkisebb mértékben akadályozza vagy korlátozza. A vízszintes csillapítósík biztosítja a repü.őszerkezet hosszirányú stabilitását és ezzel szükségte'enné teszi a szárny elcsavarását.

A találmány szerinti repülőszerkezet egy újabb alapvető szerkezeti lényege, hogy függőleges csillapítósíkja van. A függőleges csillapítósík a repülőszerkezet keesztirányú stabilitását szolgálja. Szóbajöhet olyan megoldás is, amelynél a függőleges csillapítósík mozgatható. \ mozgatást a pilóta által működtetett mechanizmus segítségével vagy motorral lehet biztosítani. Megjegyzendő, hogy ennek a mozgatásnak a teljesítményigénye kicsi. A függőleges csillapítósík mozgatása a repülőszerkezet függőleges szimmetriasíkjában lévő vagy ezzel párhuzamos síkban lévő tengely kerül történhet, akként, hogy : z említett tengely körüli lengő mozgást végezzen a 3

-2190 047 függőleges csillapítósík. A függőleges csillapítósík vázolt mozgatása révén a repülési irányba eső légerő kelthető és ez a légerő a repüléssel szembeni ellenállást csökkentve lényegében növeli a repülőszerkezet síklószámát, vagyis repülési teljesítményét.

A vízszintes csillapítósík és függőleges csillapítósík alkalmazása önállóan is szóbajöhet a találmány szerinti repülőszerkezet esetében, de előnyös kiviteli alakot képez a találmány szerinti olyan repülőszerkezet, amelynél mind a mozgatható szárny, mind a vízszintes csillapítósík, valamint a függőleges csillapítósík is szerepel.

A pilóta repülés közben az általában legkényelmesebb nyújtott ülőhelyzetet foglalhatja el, és az őt befogadó pilótatér részben burkolt lehet. A pilóta számára lehetővé kell tenni, hogy az ülése hozzá legyen kapcsolva és a leés felszállás közbeni helyzet valamint a repülés közbeni helyzet között kövesse a pilóta testét, úgy hogy a repülési helyzetben oldhatóan rögzíthető is legyen. Erre a célra előnyös olyan ülőszerkezetet kialakítani, ami leginkább a csővázas hátizsákokhoz hasonlítható. Ennek az ülőszerkezetnek a pilóta mögötti felfüggesztési helyhez képest lenghetően kell kapcsolódnia és a pilóta repülés közbeni helyzetében a pilótatér oldalánál vagy alsó részénél oldható kapcsoló révén kell rögzített helyzetbe jutnia.

Szóbajöhet még a találmány szerinti repülőszerkezetnél olyan járulékos szerkezeti elem vagy elemek alkalmazása is, amelyek a repülés további biztonságát esetleg kényelmét szolgálják, vagy a le- és felszállás idejére nyújtanak biztonságot vagy könnyítést. így szóbejöhet olyan kerék vagy rugalmas forgástest alkalmazása repülőszerkezet pilótatér alatti részénél, amire adott esetben le tud ereszkedni a repülőszerkezet anélkül, hogy' a pilóta a repülési testhelyzetből átállna az általában szokásos leszállási testhelyzetbe. Felmerülhet rugalmas testnek a beépítése a repülőszerkezet orr-részébe, szintén biztonsági célból.

A találmány szerinti repüló'szerkezetnél a szárny és az esetleg alkalmazott csillapítósíkok flexibilisek. A szárny profilját — éppúgy mint az ismert sárkánytípusú repüló'szerkezeteknél — a légerők alakítják ki. Lényeges még azt megjegyezni, hogy a találmány szerinti repülőszerkezetnél sincsenek mozgatható kormányfelületek. Nincsenek tehát a szárnyakon csürőlapok, továbbá a csillapítósíkok sem tartalmaznak elmozdítható kormányfelületeket.

A találmány szerinti repülőszerkezet egyik alapvető változatának a lény'ege tehát, hogy szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta által működtetett mechanizmussal főleg a saját síkjában mozgatható szárnyai vannak.

Egy másik alapvető változat lényege, hogy szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta által működtetett mechanizmussal, főleg a saját síkjában mozgatható szárnyai és a pilótatcr előtt vagy’ amögött lévő vízszintes csillapít ósíkja van.

l’jabb alapvető kiviteli változata a találmány szerinti repülőszerkezetnek az a megoldás, amelynél szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta által működtetett mechanizmussal főleg a saját síkjában mozgat4 ható szárnyai és függőleges csillapítósíkja van.

Az utóbbi említett változatból leszármaztatható olyan kiviteli alak, amelynek lény'ege, hogy a pilótatér előtt vagy amögött lévő vízszintes csillapítósíkja van amellett, hogy függőleges csillapítósíkkal is rendelkezik.

A javasolt megoldás egy lehetséges kiviteli alakjánál egy-egy szárnynak csak egy része mozgatható.

A találmány szerinti repülőszerkezet egy előnyös kiviteli alakját képezi az a megoldás is, amelynek lényege, hogy a szárnyak vízszintes repülés közben lényegében függőleges helyzetű tengelyhez vagy csaphoz vannak elfordulhatóan kapcsolva.

Egy újabb kiviteli változat esetében a szárnyak végeinél kiképzett réselés van.

A találmány szerinti repülőszerkezet egy célszerű kiviteli alakjához lehet jutni azáltal, hogy a pilótához csatolt, a pilóta földdel való kapcsolata melletti és repülés közbeni testtartásának megfelelő helyzetekbe állítható és az utóbbiban oldhatóan rögzíthető ülőszerkezetet alkalmaznak.

Egy újabb célszerű kiviteli alak lényege, hogy a függőleges csillapítósík a repülőszerkezet függőleges szimmetriasíkjában vagy azzal párhuzamos síkban lévő tengelyhez van kapcsolva, és a függőleges csillapítósíkot e tengely körül lengető mechanizmusa van. A függőleges csillapítósíkot a pilóta által működtetett mechanizmus révén lehet mozgatni, de erre a célra motort is lehet alkalmazni a repülőszerkezeten.

A találmány szerinti repülőszerkezetet a csatolt rajzok egyes ábráin szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben és a rajzok kapcsán magyarázzuk közelebbről a sárkány típusú repülőszerkezet ismert megoldásainak egy általános példakénti kivitelét is. A rajzokon az

1. ábra az ismert sárkány típusú repülőszerkezet egy tipikus példáját szemlélteti előlnézetben, a

2. ábra pedig az 1. ábrának megfelelő felülnézet. A

3. ábra a találmány szerinti repülő szerkezet egy példakénti kiviteli alakjának felülnézete, a

4. ábra a 3. ábra szerinti repülőszerkezet oldalnézete, és az

5. ábra a 3. és 4. ábra szerinti repülőszerkezet előlnézete. A

6. ábra a találmány szerinti repülőszerkezet egy újabb kiviteli alakjának felülnézete, a

7. ábra a 6. ábra szerinti repülőszerkezet oldalnézete, a

8. ábra pedig a 6. és 7. ábra szerinti repülőszerkezet előlnézete.

Az 1. és 2. ábrán szemléltetett, a sárkány típusú repülöszerkezet egy jellegzetes és ismert példakénti kiviteli alakjánál látható, hogy lényegében rendkívül egyszerű szerkezeti felépítésű ez a repülöszerkezet. Tulajdonképpen négy — általában könnyűfémből készített — cső képezi a vázat és ezekhez tartozóan vannak kifeszítve azok a vászonszerű darabok, amelyek repülés közben a légerők hatására olyan alakot vesznek fel, amelyek felhajtó erőt eredményező keresztmetszetet illetve profilt

-3190 047 kölcsönöznek a repülőszerkezet egyes részegységeink (szárnyaknak nevezhető egységeknek). Látható az említett ábrákon, hogy az 1 főtartóhoz csatlakoztatott 3 kereszttartó valamint 2 gerinc határozza meg a repülőszerkezet mintegy középsíkját és a 7 árboc lényegében az előbbiekben említett síkhoz képest merőlegesen áll. A 7 árboc a 3 kereszttartóval és a 2 gerinccel a 9 csomópontban van összefogva.

Az 1 főtartó végeinél a 6 szárnyvégtartók vannak kialakítva. Az említett és eddig vázolt csőszerkezethez különféle merevítők tartoznak, amelyeket a rajz 1. és 2. ábráján feltüntettünk, de külön nem szükséges magyarázni azokat. A 9 csomóponthoz van kapcsolva a 4 függőkeret az 5 kormányruddal, és a 8 ülés, ami hintaszerű szerkezetet tükröz. A 10 borítás jelzi ezt a vászonszerű, kifeszített elemet, ami a légerők hatására olyan térbeli alakot vesz fel, amely felhajtóerőt eredményez.

Az ismert sárkány típusú repülőszerkezet egy jellegzetes példakénti kiviteli alakjának ismertetése alapján is látható, hogy ez a repülőszerkezet a rendkívül egyszerű szerkezeti felépítése mellett a pilóta számára kényelmetlen és adott esetben számottevő igénybevételt jelentő helyzetet szab meg, továbbá az is látható az ismertetés alapján, hogy semmiféle olyan külön elem nincs ennél a repülőszerkezetnél, ami stabilitást szolgálna. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a repülőszerkezet siklószáma meglehetősen kedvezőtlen.

A 3—5. ábrákon a találmány szerinti repülőszerkezet olyan példakénti kiviteli alakja van szemléltetve, amely a mozgatható 12 szárnyon kívül 13 vízszintes csillapítósíkkal és 14 függőleges csillapítósíkkal is rendelkezik. A 12 szárnyak a példakénti kiviteli alaknál szabadonhordók, külső merevítés nincs. A 11 pilótatérben helyetfoglaló 15 pilóta tudja mozgatni a 12 szárnyat egy erre szolgáló mechanizmus segítségével. Ezt a mechanizmust a rajzok nem szemléltetik, mert ez konstrukciós tevékenység körébe tartozik és a szükséghez képest rendkívül sokféle lehet. A találmány értelmében a 12 szárny úgy mozdítható el, hogy az főleg a saját síkjában fordul el, de emellett az elfordulás mellett szóbajöhet más irányú, illetve más jellegű elmozdulást komponens is, például a 12 szárny kismértékű elcsavarása. A legegyszerűbb kialakítás mellett a 2. ábrán értelmezve a rajz síkjára lényegében merőleges helyzetű tengely vagy 19 csap körül elfordulhatóan célszerű a 12 szárnyat szerelni. Szóbajöhet olyan megoldás, ami mindkét 12 szárnyat egyidejűén mozgatja, vagy olyan mechanizmus is alkalmazható, amely külön-külön biztosítja egy-egy 12 szárny mozgatását. Olyan konstrukció is kialakítható, amely mellett mindkét 12 szárny egy tengely vagy 19 csap körül fordítható illetve mozgatható el.

Látható az ábrákból, hogy a 15 pilóta 16 futóhelyzetnek nevezett helyzetben van a felszállás és a leszállás ideje alatt, míg a 17 repülőhelyzetet foglalja el a tulajdonképpeni repülés közben. A 17 repülőhelyzet nyújtott ülést jelent, amely mellett a 15 pilóta kényelmesen és kis erő befektetésével tudja a kormánymozdulatokat jelentő szárnymozgatást végrehajtani, anélkül, hogy saját testének áthelyezése válna szükségessé a 11 pilótatéren belül.

A 11 pilótatér részben zárt, áramvonalas külső burkolatú lehet, ami jelentős előny aerodinamikai szempontból. A most tárgyalt ábrákon szemléltetett példakénti kiviteli alaknál a 13 vízszintes csillapítósík a 11 pilótatér mögött van elhelyezve.

Mint a találmány szerinti repülőszerkezet általános ismertetésénél arra utaltunk, szóbajöhet olyan kiviteli alak is, amelynél a 14 függőleges csillapítósíkot repülés közben lengetik. A most tárgyalt ábrákon szemléltetett példakénti kiviteli álaknál a 14 függőleges csillapítósík mozgatása az 5. ábrán értelmezve a rajz síkjára merőleges tengely körül a 18 nyíl értelmében hajtható végre. A 14 függőleges csillapítósík mozgatását a pilóta saját izomerejével végezheti egy mechanizmus révén, de megoldható a 14 függőleges csillapítósík lengetése motorhajtással is.

A 6-8. ábrákon szemlélhetett példakénti kiviteli alak abban tér el a 3—5. ábrák szerinti kiviteli alaktól, hogy a 13 vízszintes csillapítósík a 11 pilótatér előtt van, és hogy egy-egy 12 szárnynak nem az egésze mozgatható el, hanem csak a szárnyak külső részei a 19 csapok körül a 20 nyíl értelmében. Ennél a kiviteli alaknál lényegében ugyanúgy van kialakítva a repülőszerkezet többi eleme, mint a korábban ismertetett kiviteli alak esetében. Amint a 7. ábrából kitűnik, a 13 vízszintes csillapítósík úgy van elhelyezve és rögzítve, hogy a 15 pilóta kilátását csak igen kismértékben zavarja.

A találmány szerinti repülőszerkezet példakénti kiviteli alakjainak ismertetésénél nem tértünk ki a vázszerkezet valamint a felhajtó erőt biztosító vászon vagy hasonló elemek részleteire. Ezek ugyanis a találmány körén kívül esnek és lényegében nagyrészt ismertek is.

A 4. ábra és a 7. ábra kapcsán látható, hogy a 11 pilótatér nyitott alsó része lehetővé teszi a lábról való felszállást, illetve a lábra való leszállást. Ennek megfelelően kell kialakítani azt az ülőszerkezetet, amely a pilótához van csatolva és amely a pilóta fölötti vagy a pilóta fejmagasságában lévő vagy ennek közelében kialakított tartórészhez van elmozdulhatóan kapcsolva. A pilótához csatolható ülőszerkezet a csővázas hátizsákhoz hasonló vázzal rendelkezik és olyan elemei vannak, amelyek a 11 pilótatérben lévő ellendarabokhoz kapcsolódik akkor, amikor a 15 pilóta a 17 repülőhelyzetbejut. Az említett és egymással kapcsolódó elemek biztosítják, hogy az ülőszerkezet ilyenkor rögzített helyzetű legyen. Leszálláskor vagy veszélyhelyzetben, amikor a pilóta a 17 repülőhelyzetet meg akarja szüntetni, egyetlen mozdulattal oldani tudja az ülőszerkezet rögzítését, és így a 4. valamint a 7. ábrán szemléltetett 16 futóhelyzetbe lendül.

A találmány szerinti repülőszerkezet olyan kiviteli alakját is előnyös megemlítetni, amelynél all pilótatér alatt gördülőtest vagy valamilyen rugalmas test van elhelyezve és az lehetővé teszi, a repülőszerkezet leszállását úgy, hogy a 15 pilóta leszállás közben is a 17 repülőhelyzetben van. (7. ábra)

Bizonyos biztonsági szempontokat szolgálhat olyan megoldás, amelynél a repülőszerkezet orr-részében alkalmaznak rugalmas testet, például szivacsszerű testet.

A találmány szerinti repülőszerkezet példakénti kiviteli alakjainak ismertetése kapcsán látható, hogy ez a repülőszerkezet is rendkívül egyszerű, kis súlyú, szétsze5

-4190 047 relt állapotban könnyen hordozható — például gépkocsi tetőtartóján. A felszállás helyén különösebb segédeszközök nélkül egyszerűen és gyorsan összeszerelhető. Mindezen előnyös tulajdonságok mellett repülősbiztonsági szempontból, valamint a repülési teljesítmény tekintetében számos előnyt jelent az ismert, hasonló kategóriába sorolható repülőszerkezetekhez képest. Az említett előnyökön túlmenően a pilóta számára a repülőszerkezet irányítása és az ezzel végzett minden manőver biztosítása nem jelent különösebb fizikai igénybevételt vagy egyéb irányú megterhelést, ezért hosszabb ideig képes ezzel a repülőszerkezettel levegőben maradni. Megemlítendő még, hogy a találmány szerinti repülőszerkezet egyes kiviteli alakjai nem igényesek a leszálló helyet illetően .

Claims (10)

1. Repülőszerkezet, amely főleg a pilóta lábával való fel- és leszállásra alkalmas, azzal jellemezve, hogy szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta (15) által működtetett mechanizmussal főleg a saját síkjában mozgathatóan kialakított szárnyai (12) vannak.

2. Repülőszerkezet, amely főleg a pilóta lábával való fel- és leszállásra alkalmas, azzal jellemezve, hogy szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta (15) által működtetett mechanizmussal főleg a saját síkjában mozgatható szárnyai (12) és a pilótatér (11) előtt vagy amögött lévő vízszintes csillapítósíkja (13) van.

3. Repülőszerkezet, amely főleg a pilóta lábával való fel- és leszállásra alkalmas, azzal jellemezve, hogy szabadonhordó vagy külső merevítésű, a pilóta (15) által működtetett mechanizmussal főleg a saját síkjában mozgatható szárnyai (12) és függőleges csillapítósíkja (14) van.

4. A 3. igénypont szerinti repülőszerkezet azzaljellemezve, hogy a pilótatér (11) előtt vagy amögött lévő vízszintes csillapítósíkja (13) van.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti repülőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy-egy szárnynak (12) csak egy része van mozgathatóan kialakítva.

6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti repülő szerkezet azzal jellemezve, hogy a szárnyak (12) vagy szárnyrészek vízszintes repülés közbe lényegében függőleges helyzetű tengelyhez vagy csaphoz (19) vannak elfordulhatóan kapcsolva.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti repülőszerkezet azzal jellemezve, hogy a szárnyak (12) végeinél kiképzett réselés van.

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti repülőszerkezet azzal jellemezve, hogy a pilótához (15) csatolt, a pilóta (15) földdel való kapcsolata melletti és repülés közbeni testtartásának megfelelő helyzetekbe állítható és az utóbbihoz oldhatóan rögzíthető ülőszerkezete van.

9. A 3—8. igénypontok bármelyike szerinti repülőszerkezet azzal jellemezve, hogy a függőleges csillapítósík (14) a repülőszerkezet függőleges szimmetriasíkjában vagy azzal párhuzamos síkban lévő tengelyhez van kapcsolva, és a függőleges csillapítósíkot (14) e tengely körül lengető mechanizmusa van.

10. A 9. igénypont szerinti repülőszerkezet azzal jellemezve, hogy a függőleges csillapítósíkot (14) mozgató motorja van.