HU189985B - Method for producing axles particularly ones of railway rolling stock - Google Patents

Description

A jelen találmány tárgya eljárás tengelyek, főleg vasúti gördülőanyag tengelyek és hasonló mértani alakú, fémanyagból álló tengelyek gyártására, amelyeknek mindkét végén hengeralakú vagy kúpos, a tengely legnagyobb átmérőjénél kisebb közepes átmérőjű tengelycsonk van. A tengelyek lehetnek üregesek vagy tömörek.

A találmány szerinti megoldással legelőnyösebben vasúti gördülőanyag tengelyek gyárthatók.

Az ilyen tengelyek egyik végüktől a másikig megfelelő sorrendben a következő részekből tevődnek össze (lásd 1. és 2. ábrát!), — fi mellső tengely csonkból, amely d(f) középátmérőjű hengerből vagy kúpból áll és a végén legömbölyített vállal csatlakozik a csonkot követő tereíőgyú'rű csaprészéhez. A tengelycsonkra támaszkodik a gördülőanyag csapágya.

— pdl. terelőgyűrű csaprészből, amelyet néha „kenőanyag-védőnek” is neveznek. Ez a csaprész rövidebb, gömbölyített szelvényből áll és d(pd) középátmérője általában kisebb a tengelycsonk d(f) átmérőjénél.

— pcl kerék..gy csaprészbó'l, amelynek d(pc) átmérője nagyobb, mint a tengelycsonk d(f)és a terelőgyűrű csaprész d(pd) középátmérője.

Ezen kerékagy csaprészre ékelik a jármű kerekét.

— c tengelyközéprészből, amely az 1. ábra szerinti kivitelben d(c) átmérőjű hengeres, vagy a 2. ábra szerinti változatban kettős kúpból és hengeres középrészből d(c) legkisebb átmérőjű összetett felületből állhat. A legkisebb d(c) átmérő mindig kisebb, mint a kerékagy csaprész d(pc) átmérője és általában gyakran nagyobb, mint a tengelycsonk d(f) átmérője.

— pc2 további kerékagy csaprészből, amely pcl csaprésszel azonos és a jármű további kerekét rögzíti.

— végül a mellső fi csonkkal azonos f2 hátsó tengelycsonkból amelyre gördülőcsapágyon át a jármű támaszkodik.

Meg kell jegyezni, hogy valamely gördülőanyag tengely még a következő részekből is állhat:

— pe fogaskerék csaprészből, amelynek d(pe) átmérője d(c) tengelyközép csaprésznél általában nagyobb és szokványosán nagyobb a kerékagy csaprész d(pc) átmérőjénél is. Ezen a csapágyon nyugszik a mozdonyok fogaskerék hajtóműve.

— a 3. ábrán látható két járulékos pdisc. 1 és pdisc

2. csaprészből, amelyekre a vasúti személykocsik, vagonok, vagy mozdonyok féktárcsái illeszkednek. Ezen d(disc) átmérők általában nagyobbak, mint a tengelyközéprész d(c) és a kerékagy csaprész d(pc) átmérője. E közenső részek Cl és C2 átmérője a csatlakozó d(c) átmérőtől csak kismértékben tér el.

A jelen találmányi leírásban foglaltak jobb megértésére és szabatosabb meghatározására röviden összefoglaljuk a hagyományos gördülőanyag tengelyeket gyártó eljárásokat, amelyekben a nyers tuskókat rendre hengerelik. Ezen eljárásokat általában három különböző csoportra lehet osztani.

1. —Függőleges kovácsolás síktáblán, süllyesztékben, vagy lyuktáblán akár függőleges hidraulikus • préssel, akár ejtőkalapáccsal.

2. — Vízszintes kovácsolás több kalapácsfejből álló vízszintes kovácssajtóval.

3. — Különleges görgőkkel végrehajtott hengerelés olyan gépsoron, amely elvben hasonló a varratnélküli acélcsövek gyártásánál használt sorral, ill. technológiával.

A fenti hagyományos eljárások legfőbb hátrányai a következők:

a) az 1. és 2. alatti eljárások nagy préslöketszámot igényelnek, mégpedig a függőleges kovácsolásnál 100-130, a vízszintes kovácsolásnál 400— 500 között, amivel szemben a termelés üteme csak kismértékben emelkedik.

h) az eddig ismertetett mindhárom hagyományos eljárásban a gyártott tengely minősége — többek között — a kovácsprés vagy a hengersor vezérlésének üzembiztonságától függ, amit a gyakorlatban, az egymást követő gyártóműveletek sokfélesége és összetettsége következtében csak igen nehezen lehet biztosítani,

c) a méretráhagyások továbbá az 1. alatti eljárásnál tetemesek, a 2. alattinál elég nagyok ahhoz, hogy viszonylag nagy legyen az ún. „alakítási mérőszám” tehát a nyerstuskó és a teljesen készremunkált tengely súlyaránya. Ezen érték az 1. alatti eljárás esetén 1300, a 2. alattinál pedig 1250.

d) Az 1. alatt eddig ismert kovácsolás! eljárásban jó a gyártott termék belső szálanyag szerkezetének minősége, de a méretráhagyások tetemesek. Ezzel szemben a 2. alatti vízszintes hagyományos kovácsolás belső szálanyagának minősége nem kifogástalan a keresztmetszet széleinek alakváltozása következtében, viszont a méretráhagyások sokkal kisebbek, mint az 1. eljárásnál.

e) Az 1. alatti eljárásban a gyártott tengely egyenessége igen pontatlan és így közbenső egyengetésre van szükség.

Úgyszintén ismertek az olyan eljárások, amelyekben bizonyos gördülőanyag tengelyeket minden kovácsolás nélkül, kerekre hengerelt nyerstuskóból tovább hengerelnek, majd feszültségmentesítő hőkezelés után egyengetnek és készre forgácsolnak.

Mindezen eljárások ismert és legnagyobb két hátránya, hogy először a forgácsolás szétdarabolja a már hengerelt félkész tengely anyagszálait, ami a késztengely kisebb szakító szilárdságát eredményezheti és másodszor az alakítás mérőszáma, tehát a nyerstuskó és a késztetigely súlyaránya igen nagy.

A jelen találmány szerinti megoldás célja az ismert eljárások ezen hátrányainak kiküszöbölése olyan meleg szálzönütő-nyújtó eljárással, amellyel hengerelés helyett valamely izzított nyerstuskó középrészét tömörítjük a tengelyvégek anyagszálainak egyidejű nyújtásával. Ezen eljárás jellemzője, hogy egyetlen műveletben a zárt süllyesztékben a nyerstuskót zömítve-nyújtva alakítjuk.

Ezen célkitűzés elérésére a jelen szabadalmi bejelentés tárgya olyan gördülőanyag tengelyeket kovácsolással gyártó eljárás, amelyben tömör, vagy csőkeresztmetszetű, izzított nyerstuskót egyidejűleg, egy műveletben zönűtjük - nyújtjuk. Az eljárásra jellemző, hogy a nyerstuskó átmérője kisebb, mint a gyártandó tengely legnagyobb átmérője, továbbá a tuskó legalább egy részét 1100-1300°C közötti, előnyösen 1860°C körüli

-2hőmérsékletre hevítjük, végül ezen nyerstuskó középrészét tömörítjük és egyidejűleg a gyártandó tengely két végén levő csonkok közül legalább az egyiket nyújtjuk, mégpedig egyetlen préslöketben végrehajtott kovácsolással,

A találmány szerinti megoldás egyik változata szerint ugyanazon gördülő anyag tengely zömítőnyújió kovácsolását minden részében rögzített süllyesztőkben két egymást követő préslöketben olymódon végezzük, hogy a haránt irányban osztott két tengely felett külön-külön préslöketben alakítjuk és ezen két művelet között közbensőlég kilágyítjuk, ill. a munkadarabot kiszereljük.

A találmány szerinti megoldás további változatában a zömítő-nyújtó kovácsolást már egyetlen műve leiben végezzük, amelyben a gyártásra kerülő tengelydarab rögzített helyzetben marad, miközben a süllyesztett két mozgatható körgyűrű kereszt metszetű befogóval szereljük fel, amelyekkel a ten gely két végcsonkját és két terelőgyú'ru csaprészét nyújtjuk, viszont a kerékagy csaprészeket egyidejűleg zömítjük.

A találmány szerinti megoldás egyik fő jellemzője szerint a nyerstuskó legalább egy részét 11001300°C közötti, előnyösen 1260¾ körüli hőmér sékletre hevítjük.

A találmány szerinti megoldás további jellemzője szerint a nyerst uskót fokozatosan és egyes részeit különböző hőmérsékletre hevítjük.

Ezzel kapcsolatban ajánlatos a nyerstuskó tengelycsonkokat adó részét 1100-1250°C közötti, előnyösen 1180°C körüli hőmérsékletre hevíteni.

Az előbbiekben hivatkozottakon kívül még ajánlatos a nyerstuskó azon részét, amely a közbenső, a féktárcsákat vagy fogaskerekeket támasztó kerékagy csaprészeket adja, 1200—1300°C közötti, előnyösen 1260°C körüli hőmérsékletre hevíteni.

Olyan tengelyeknél, amelyeknek hengeres középrészét nem szükséges alakítani, a nyerstuskó részét nem kell hevíteni.

A találmány szerinti megoldásban különösen ha fokozatos, differenciál hevítést kívánunk alkalmazni, a nyerstuskót célszerű indukciós fűtéssel hevíteni.

A találmány szerinti megoldás további jellemzője, hogy a nyerstuskó kerekre hengerelt ά felületét fűtés előtt sorjázni szükséges.

A tuskó keresztmetszete még élein legömbölyített négyzetes, vagy középharánt metszetben csúcsíves is lehet. Utóbbi esetben a tuskó lényegében négyszög keresztmetszetű, de homlokfelületem ívelt alakú. Ekkor is szükséges a hevítés előtti sorjázás.

A találmány szerinti megoldásban a gördülőanyag tengelyeket zömítő-nyújtó kovácsolást egymástól függetlenül függőleges, vagy vízszintes présen is végezhetjük. A kovácsolás iránya tehát még ferde is lehet anélkül, hogy ez bármilyen gyakorlati előnyt biztosítana.

A hagyományos eljárásokkal szemben, amelyekben 100-130, sőt 400—500 préslöket szükséges, ezzel szemben a találmány szerinti eljárás csupán 2, sőt 1 löketet igényel,

A találmány szerinti megoldásban továbbá a készregy ártott tengely minősége már független a munkagép vezérlésének rendszerétől, mert nagy pontossággal előre meghatározható módon kizárólag a sülylyeszték részek mértani alakja szabja meg a késztengely méreteit.

Ezenkívül a nyerstuskó még hengeres is lehet, ami a gyártást tovább egyszerűsíti.

Ennek ellenére a zömítő-nyújtó kovácsolás eredményeként a félkész tengelyen mérhető és utólagos forgácsolással eltávolítható méretráhagyások jóval kisebbek, mint a hagyományos eljárásoknál, így pl. 520 kg súlyú készregy ártott gördülő anyag tengelyhez elegendő 600 kg-nál valamivel könnyebb nyerstuskóból kiindulni, ezzel szemben a hagyományos függőleges kovácsolásnál 680 kg-os nyerstuskó, az ismert vízszintes kovácsoláshoz pedig 650 kg-os tuskó szükséges. Ennek következtében az ala kítás mérőszáma, tehát a nyerstuskó és a készremunkált tengely súlyának arányszáma kisebb, mint 1150.

A méretráhagyások forgácsolása előtt a találmány szerinti eljárásban gyártott gördülőanyag tengelyeket nem szükséges külön sorjázni, mert sorja egyáltalán nem keletkezhet.

A találmány szerinti eljárásban gyártott tengely belső anyagszerkezete, tehát minősége szempontjából jellemző a teljes szálszerkezet sértetlenül maradása. A végső forgácsolás tehát teljes anyagszálakra hat, ezek mind szétdaraholása nélkül.

Általában megállapítható, hogy a találmány szerinti kovácsolás! eljárás mérettartása is sokkal kedvezőbb, mint az eddig ismert eljárásoké.

A nyerstuskót a találmány szerinti változatban fokozatos, differenciális vagyis az egyes részeknél különböző hőfokot adó szerkezettel hevítjük, így pl. indukációs fűtéssel, aminek következtében jelentős energia megtakarítást érhetünk el a tuskó teljes izzításánál.

így a találmány szerinti megoldás alkalmazása számos előnnyel jár.

Ezen előnyök jobb megértéséhez a következőkben - nem korlátozó' jelleggel - a találmány szerinti vasúti gördülőanyag tengelyeket gyártó eljárást három kiviteli példában részletesebben ismertetjük.

Az első példa szerinti A-tengely hengeralakú. A második példa szerinti B-tengely alakja hengeres és kettős kúpból összetett. A harmadik példában ismertetett C-tengely hengeralakú és négy kerékagy csaprészből áll.

— az 1. ábra A-tengely hosszmetszete, — a 2. ábra B-tengely hosszmetszete, — a 3. ábra összesen négy kerékagy csaprészből összetett C-tengely hosszmetszete, — a 4. és 5. ábra a C-tengely mindkét felének különálló hőmérsékletváltozási diagrammja, ha a nyerstuskót fokozatosan és egyes részeit különböző hőmérsékletre hevítjük, — a 6., 7. és 8. ábrákon A-tengely zömítő-nyújtó kovácsolását vázlatosan mutatjuk be, mégpedig:

— A 6. ábrán a nyerstuskót, a kovácsprést és a mozgatható körgyűrű keresztmetszetű befogókat elölnézetben látjuk a zömítő-nyújtó kovácsolás előtt, — a 7. ábra a fenti együttesnek a zömítő-, nyújtó kovácsolás befejezése előtti helyzetét mutatja, — a 8. ábra ezen együttes zömítő-nyújtó kovácsolás utáni állapotát tünteti fel elölnézetben, amikor

189 985 a kovácsprés felső része és a mozgatható befogók már visszahúzódtak, — az előzőkhöz hasonlóan a 9. 10. és 11, ábrákon 5 a B-tengely zömítő-nyújtó kovácsolását vázlatosan mutatjuk be, nevezetesen:

— a 9. ábrán a zömítő-nyújtó kovácsolás előtt, — a 10. ábrán a zömítő- nyújtó kovácsolás befejezése előtt, — all. ábrán a zömítő-nyújtó kovácsolás befejezését követően, — a 12., 13. és 14. ábrákon a C-tengely zömítőnyújtó kovácsolását úgyszintén sematikus nézetben mutatjuk be, mégpedig:

— a 12. ábrán a zömítő-nyújtó kovácsolás előtt, — a 13. ábrán a zömítő-nyújtó kovácsolás befejezése előtt, — a 14. ábrán a zömítő-nyújtó kovácsolás befejezése után.

Mindhárom ábrázolt A-, B- és C-tengelytípust a találmány szerinti megoldásban azonos módon süllyesztékben kovácsoljuk, mert az egyes típusok között sak mértani eltérés van, elsősorban a középrészeknél és a kerékagy csaprészek számában.

A gyakorlatban ezek a részek alábbi mérettartományt ölelik fel.

A-Iengely	tengelcsonk (mm)	terelőgyűrű csap (mm)	kerékagy csap (mm)	tengelyközérész (mm)
átmérő	d(f)= 130	d(pd) = 152	d(pc) = 200	d(c)=173
hossz	191	58	180	1369
B-tengely
átmérő	d(f) = 157,25	d(pd) = 191,28	d(pc) = 222,25	d(c) = 201,5) 189
hossz	298,85	46	193,7	x = 524

y = 152 x = 524

1200

C = tengely (lásd 12. oldalt!)

Abban az esetben, ha a zömítő-nyújtó kovácsolást a két tengelyfél mindegyikére külön-külön két egymást, követő prcslöketben végezzük, a tengely első felére a fokozatos differenciál fűtést a 4. ábra szerinti 2 hőmérséklet diagrammnak megfelelően valósítjuk meg. Az ábrán vázolt 1 nyerstuskóból gyártható a C-típusú tengely. Ez a rész olyan kerek nyerstuskó, amelynek hossza 2430 mm és átmérője 195 mm. Hevítését indukciós fűtőrendszerben a következők szerint végezzük:

Az 1 nyerstuskó 335 mm hosszú 4 részét 1260°C hőmérsékletre hevítjük. Ebből a részből alakítjuk ki a tárcsakerékagy csaprészét és a közbenső tengelyrészt.

Az 1 nyerstuskó 600 mm hosszú 3 részét

1180°C-ra hevítjük. Ebből a részből képezzük a kei ékagy csaprészét, a terelőgyűrű csaprészét és a ten gely csőn kokat.

Ezzel szemben az 1 nyerstuskó 5 részét egyáltalán nem hevítjük és így környezeti hőmérsékleten

3Q marad.

Ezen első tengelyrész zömítő-nyújtó kovácsolása után, a jelen leírás soronkövetkező részében részletesebben ismertetett módon, az 1 nyerstuskó kovácsolt első felét 6 védőburkolattal vesszük körül, majd a félrészt megfordítjuk. A második tengelyfél kovácsolásához szükséges 7 hőmérséklet diagrammét az 5. ábra tünteti fel. Ez a 7 hőmérsékleti diagramm a 4. ábrán láthatóval szimmetrikus. A hőkezelés után a tengely-felett második préslöketben kovácsoljuk.

C-tengely	tengelycsonk	terelőgyűrű	kerékagy	fogaskerékagy	közbenső csap»	tengelyközépr.
	(mm)	csapja (mm)	csap* (mm)	csap (mm)	(mm)	(mm)
átmérő	d(f) = 130	d(pd) - 160	d(pcl) = 185	d(pdisc. 1.)=188 d(Cl) = 160	(d) = 155
hossz	217	49	165	184	107	836

A találmány szerinti zömítő-nyújtó kovácsolást egyetlen réslöketben is végezhetjük, ha a nyerstus- cq kó mindkét végét egyidőben hevítjük és a gép szerkezetileg alkalmas ilyen erőhatás kifejtésére.

Valamely A típusú hengeralakú tengely zömítőnyújtó kovácsolását vázlatosan a 6., 7., és 8. ábrák közvetítésével ismertetjük.

A 6. ábrán kovácsolás előtti állapotban bemu- 55 tatott, a süllyesztik két félhenger alakú 9 és 10 része közé szorított nyerstuskó 8 középrészét megfelelően illesztjük. A süllyesztők félrészeket a gyártandó két egyrész méretének megfelelő átmérőjű 11 és 12 üreggel látjuk el. Ezenkívül az 1 nyerstuskó mindkét végére megfelelő szelvényből álló és θθ mozgatható, körkeresztmetszetű két 13., 14. befogót helyezünk el.

A 6. és 7. ábrákat összehasonlítva láthatjuk, hogy a találmány szerinti zömítő-nyújtó kovácsolásban a két körkeresztmetszetű 13 és 14 befogót (6. ábra) 13' és 14’ helyzetbe toljuk, akár a kovácsprés egymást követő két löketében, akár egyetlen műveletben és ezzel a két tengelycsonkot nyújtással, a két kerékagy csapot pedig egyidejű zömítéssel alakítjuk.

A kovácsolás utáni 13„ és 14', helyzetben (8. ábra) a két mozgatható körkeresztmetszetű 13., 14 befogót eltávolítjuk és a süllyesztők 9 félrészt felszabadítjuk. Ezzel a kovácsolt 15 félkész tengely

-4189 985 a 10 félhenger alakú süllyesztők részen nyugszik és akadálytalanul ónnal kiszerelhető.

A 9., 10. és 11. ábrák vázlatosan mutatják be ugyanezen részműveleteket, valamely B-típusú hengeres - és kettős kúprészekből összetett tengely zömí’ő-nyújtó kovácsolásánál. Az előzőkben leírtakhoz képest csak annyi a különbség, hogy 16 és 17 süllyesztők félrész közepén nem hengeralakú, hanem henger- és kettős kúp alakból összetett.

A találmány szerinti zömítő-nyújtó kovácsolás egyik döntő előnye, hogy a kovácsolás után észlelhető méret ráhagyások, amelyeket forgácsolással szükséges eltávolítani, lényegesen kisebbek a hagyományos eljárásoknál mérhető ráhagyásoknál.

A 12., 13. és 14. ábrák szintén vázlatosan mutatják be ugyanazon részműveleteket C-típusú négy kerékagy csapból összetett tengely zömítő-nyújtó kovácsolása esetén. Az egyetlen eltérés az előzőkben ismertetettekhez képest, hogy a 18 és 19 siilylyeszték félrészeknek járulékos két csapja van, szemben az előző henger alakú, vagy henger-kettős kúpból összetett alakú egyetlen szelvénnyel.

Az A-típusú tengely átmérő és hosszméreteit a következő I-összehasonlító táblázatból láthatjuk, mégpedig külön a teljesen készregyártott tengelyre, külön a hagyományos kovácsolással gyártott, de még nem forgácsolt félkész tengelyre és külön a találmány szerinti kovácsolással előállított, de szintén még nem forgácsolt félkész tengelyre. ·

A Π-összehasonlító táblázat ugyanezen méreteket

B-típusű tengelyre ismerteti.

A III összehasonlító táblázat végül C típusú tengelyre foglalja össze ugyanezen méreteket.

I. táblázat

A típusú hengeralakú tengely méretei mm-ben

	ten- gely- csonk	terelő- kerék-	ten- gely- közép rész
gyűrű csap	csap agy csap
Átmérők késztengely	130	152	200	173
félkésztengely hagyományosan	150	172	220	193
félkésztengely találmány szerint	138	178	208	181
Hosszak késztengely	191	58	180	1369
félkésztengely hagyományosan	225	60	250	1300
félkésztengely találmány szerint	205	58	188	1314

II- táblázat

B típusú henger-kettős kúpalakú tengely méretei mm-ben

	tengelycsonk terelőgyűrű kerékagy tengelyközép
csap	csap	rész
Átmérők
késztengely	157,25	191,23	222,25	201,5/189
félkésztengely hagyományosan	182	213	243	221/209
félkésztengely találmány szerint	165	199	232	208/196
Hosszak				x y x
késztengely	298,85	46	193,7	524 152 524
félkésztengely hagyományosan félkésztengely	325	45	255	415 300 415
i találmány szerint	314	45	202	496 200 496

-5189 985

III, - táblázat

C típusú hengeralakú tengely négy csaprésszel, méretek mm-ben

	tengely- csonk	terelőgyűrű csap	kerékagy- csap	közbenső rész	tárcsaagy csap	tengely középr.
Átmérők késztengely	130	160	185	160	188	155
félkésztengely hagyományosan	150	180	205	205	205	175
félkésztengely találmány szerint	138	168	193	168	196	'163
Hosszak késztengely	217	49	165	107	184	836
félkésztengely hagyományosan	240	50	460	460	460	780
félkésztengely találmány	231	49	173	99	152	828

szerint

A fenti adatok a találmány szerinti eljárás előnyeit bizonyítják. Ezen előnyök további szemlél- 30 tetésére, a következő IV-táblázat az egymást követő részműveletek sorrendjében foglalja össze a forgács nélküli alakítás mérőszámait, a következő három esetben:

- első eset; A típusú hengerelt, nem kovácsolt és forgácsolt tengely,

- második eset; B típusú hengerelt, hagyományos eljárásban kovácsolt és forgácsolt tengely,

- harmadik eset: A-, vagy B-típusú hengerelt, találmány szerint kovácsolt és forgácsolt tengely.

IV — táblázat

Technológiai műveletek sorrendje és a nyerstuskó ill. késztengely súlyaránya Első eset Második eset Harmadik eset

A-típusú hengerelt és	B-típusú hengerelt,	A- vagy B-típusú, hengerelt
és forgácsolt tengely	kovácsolt és forgácsolt tengely	találmány szerint kovácsolt
			és forgácsolt tengely
Hengerelés alakítás	Hengerelés;	alakítás Hengerelés	alakítás
mérősz.		mérősz.		mérősz.
ingot mélykemencf 1,000	ingot mélykemence	1,000	ingot mélykemence	1,000
hengerelés meleg fűrészelés '	hengerelés meleg fűrészelés		hengerelés és hűtés
hűtés nyerstuskó feszültség-	hűtés nyerstuskó		sorjázás, fűrészelés,
mentesítő hőkezelés, 1,185		1,185	nyerstuskó	1,268
egyentetés	Kovácsolás:		Kovácsolás
Forgácsolás;	hevítés, kovácsolás, hűtés		indukciós fűtés, kovácsolás
nagyolás, simítás 1,518	kétszeres feszültségmentesítő		hűtés, kétszeres feszültségmentesítő
	hőkezelés, nemesítés, égvén-	1,015	hőkezelés, egyengetés	1,009
készremunkált tengely 1,798	getés
	Forgácsolás:		Forgácsolás:
	nagy olás, simítás	1,290	nagyolás, simítás, numerikus vezérlés	1,067
	készremunkált tengely	1,551	készremunkált tengely	1,365

-6Csőtengelyek esetén a nyerstuskóba megfelelő kvarcból vagy egyéb fénytörő szemcsés anyagból álló magokat helyezünk, amelyeknek hőtágulási együtthatója a tengely anyagának együtthatójához viszonyítva kielégíti azon követelményt, hogy 1260°C hőmérsékleten megfelelően tapadjon a tuskó anyagához, környezeti hőmérsékleten viszont a mag a tuskóból könnyen legyen eltávolítható.

A gyakorlatban magától értetődően az ismertetett alkalmazásokon kívül a találmány szerinti megoldásnak még számos változatát, továbbfejlesztését és egyenértékű felhasználási módját lehet annak oltalmi körét belül megvalósítani.

Claims (10)

1. Eljárás tengelyek, főleg vasúti gördülőanyag tengelyek gyártására izzított nyerstuskóból zömitőnyújtó kovácsolással, mely tengelyeknek mindkét végén hengeres vagy kúpos, a tengely legnagyobb átmérőjénél kisebb, közepes átmérőjű tengely csonk van, azzal jellemezve, hogy a nyerstuskó átmérője a gyártandó tengely legnagyobb átmérőjénél kisebb, továbbá a nyertuskó legalább egyrészét 1100-I300°C- közötti, előnyösen 126CrC körüli hőmérsékletre hevítjük, végül a nyerstuskót zömítő-nyújtó kovácsolással úgy alakítjuk, hogy egyidejűleg középrészét zömitjük, és a tengely két csonka (fi, f2), közül legalább az egyiket egyetlen préslöketben nyújtjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a zömítő-nyújtó kovácsolást minden részében rögzített sfillyesztékben két egymást követő préslöketben oly módon végezzük, hogy a tengely haránt irányban osztott két felét különkülön műveletben kovácsoljuk és ezen két löket között a tuskót kilágyítjuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal j e 11 e,m e z v e, hogy a zömítő-nyújtó kovácsolást a teljes tengelyen egyetlen préslöketben, rögzített tengelyközéprésszel úgy végezzük, hogy két körgyűrű keresztmetszetű befogót (13)) és (14) a süllyesztékben mozgatunk, ezzel a két tengelycsonkot (fi, f2), ,és két terelőgyűrűcsaprészt (pdl) és (pd2)

189 985 nyúitómÓveletben alakítunk, ill. egyidejűleg két kerekagy csaprészt (pcl) és (pc2) zömítiink.

5 4. Az 1-3 igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a teljes nyerstuskót azonos hőmérsékletre, tehát 1100—1300°Cközöttire, előnyösen 1260°C-hoz közelire hevítjük.

5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti el' θ járás azzal jellemezve, hogy a nyerstuskó egyes részeit Fokozatosan, különböző hőmérsékletre hevítjük.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tengely csonkokat (fi és f2) adó

15 nyerstuskórészt 1200-1300°C közötti hőmérsékletre, előnyösen 1260°C körülire hevítjük.

7. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tengely középrészét (c) adó nyerstuskó részt nem hevítjük, továbbá a nyerstuskónak féktárcsa csaprészeket (pdisc. 1. és pdisc. 2)

20 vagy fogaskerék agy csaprészeket adó részeit 1200— 1300°C közötti, előnyösen 1260°C körüli hőmérsékletre hevítjük, végül a nyerstuskó kerékagy csaprészeket (pcl és pc2), ill. tengely csonkokat (fi) és (f2) adó részeit 1100—1250°C közötti, előnyösen 1180°C körüli hőmérsékletre hevítjük.

25

8. Az 1-7 igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve hogy körkeresztmetszetű hengerelt és hevítés előtt sorjátlanított bugából álló nyerstuskót használunk.

9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti el«« járás azzal jellemezve, hogy gömbölyített élű, négyzetkeresztmetszetű és hevítés előtt sorjátlanított bugából álló nyerstuskót használunk.

10. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy harántmetszetben csúcsíves és hevítés előtt sorjátlanított bugából álló

25 nyerstuskót használunk.

11. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nyerstuskót előre átfúrjuk és kvarccal, vagy egyéb olyan szemcsés hőálló anyaggal töltjük, amelynek olyan a hőtágulási együtthatója a tengely acélanyagának

40 együtthatójához képest, hogy 1260°C-on megfelelően tapad a nyerstuskóhoz de környezeti hőmérsékleten könnyen eltávolítható.