HU189971B - Authorizing card - Google Patents

Description

A találmány tárgya jogosító kártya, amely adathordozóként szolgáló kártyatestből és a felhasználó által beállítható beállító elemből áll.

Ilyen jogosító kártya ismeretes a 3 399 473 számú US szabadalmi leírásból. Ez a jogosító kártya többrétegű kiképzésű, és egy olyan villamos áramkört tartalmaz, amelynél a többrétegű kártyában elrendezett beállítható kapcsoló segítésgébel a kapcsoló egy meghatározott állásában az áramkör záródik. Egy ilyen többrétegű kártyának a felépítése, amely elfedett villamos áramkörrel és villamos kapcsolókkal rendelkezik, rendkívül bonyolult. Ezen túlmenően a villamos kapcsolók helyes beállítását már maga a kártya felépítése meghatározza. Harmadik személy könnyen kikísérletezheti a kapcsolók helyes beállítási kombinációját, ilymódon a kártya a visszaélésekkel szemben nincs védve. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen jogosító kártyák kiértékelő berendezése egy további adatbeviteli billentyűzettel van ellátva, amelyen keresztül a hitelkártya tulajdonosának egy azonosító számot kell beadnia, amelyet a kiértékelő berendezés a kártyán tárolt információkkal összehasonlít. Ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az azonosító szám beadását illetéktelen személy megfigyeli, és ilymódon az azonosító szám az ő számára is ismertté válik.

A 3 762 081 számú US szabadalmi leírásból egy olyan hitelkártya ismert, amely több réssel rendelkezik, ezeken a réseken beállító elemek nyúlnak keresztül, és azokban azok eltolhatok. A beállító elemek minden esetben magával a jogosító kártyával mereven össze vannak kötve.

A 3 504 343 számú US szabadalmi leírásból egy többrétegben kialakított, beállító elemekkel rendelkező jogosító kártya ismert, és a beállító elemeknek a beállításával a kártyán levő villamos kapcsoló áramkör működése megváltozik. Amint azt az elsőként említett, ismert megoldásánál már hangsúlyoztuk, egy ilyen jogosító kártyának a felépítése rendkívül bonyolult.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan jogosító kártyának a kialakítását, amelynek a tulajdonképpeni adathordozója azonos biztonság mellett olcsóbban állítható elő.

A kitűzött célt a bevezetőben említett jogosító kártyával a találmány szerint úgy értük el, hogy a jogosító kártyának a beállító elemet felfogó, a kártyatesttel összekötött beállító része van, a beállító részen egy rögzítő elem van, amelyre a kártyatest van rögzítve, továbbá egy vezetőrész van, amelyben a beállító elem van megvezetve.

A találmány szerint a jogosító kártya a számzáras lakat egy sajátos fajtájával rendelkezik Ugyanabban a tartományban, amelyből a jellemzőin formációk meríthetek, mozgatható elemek sajátor példányai találhatók. A jogosító kártyát csak akkor ismerik el valódinak, ha az elemeknek a jellemző tartományban levő példányai ugyanazt határozzák meg, mint amilyen információ van kódolt formában a feljegyzési csíkon rögzítve. Ha például egy elem tíz különböző helyzetet vehet fel, akkor ezeknek a helyzeteknek csak az egyike jelenti az elemnek azt a helyes helyzetét, amelyben megállapítható a bejelölt információ azonossága a feljegyzési csíkon röpített információval. Az elemeken lehet minta, ami rajzjelekből, felületi vagy plasztikus alakzatokból állhat. Az elemek meghatározott állásának megválasztásával a jogosító kártyán, és a jellemző tartomány ezt követő letapogatásával jön létre a jellemző információ. A jel· lemző információt a jogosító kártya egy vagy több pontjában, vagy egy sávja mentén lehet leolvasni. Példánl a jellemző tartományon áthaladó vonal mentén leolvasással vagy letapogatással lehet egy folyamatos jellemző protokollt megállapítani, aminek egyeznie kell a jogosító kártya protokollcsíkján levő egyedi protokoll adatokkal ahhoz, hogy a jogosító kártyát egy vagy több mozgatható elem beállításával hitelesnek állapítsuk meg. Célszerű módon úgy mint a számzáras lakatoknál, elemekként több olyan tolóka vagy lapocska szolgál, amelyek mindegyike a hozzájuk tartozó jellemző helyig ér el. A lapocskák helyzetének azonosítására mindegyik lapocskához megfelelő skála tartozik, úgyhogy a felhasználó egy számkombinációt állít be ahhoz, hogy a jogosító kártyát a valódiság állapotába állítsa.

A találmány előnyös kialakítása esetén a lapocskák kerek tárcsák, amelyek tengelyük körül forgathatók és a különböző, elforgatott helyzetben maradnak. Ennek változatánál a lapocskák egy pálya mentén eltolhatók is lehetnek. Az is lehetséges, hogy a lapocskák skálája gépel leolvasható számokkal vagy írásjelekkel van ellátva. Ilyen esetben valamennyi lehetséges beállításnál egy meghatározott írásjel kerül a jellemző tartományba és a jogosító kártya kiértékelésénél ezt az automata olvassa le.

A különböző alkalmazási területeken a jogosító kártyák olyan használati tárgyat jelenthetnek, ami ugyan nagy pénzértéket képvisel, de maga ténylegesen olcsó tömeggyártással előállítható. Az ilyen jogosító kártya megvalósításához az adathordozó cserélhetően egy keretbe van helyezve, amely a mozgatható lapocskát (vagy lapocskákat) tartja. Az adathordozó érvényességének idejére a keretbe van illesztve és ki van egészítve mozgatható lapocskákkal Eltávolítás után, vagy az érvényesség lejártával az adathordozót újra cserélik ki úgy , hogy a keretet tovább lehet használni.

A találmány előnyös továbbfejlesztése értelmében a lapocskának olyan része vagy toldata van, ami az automata vezetőelemén áthaladva a lapocskát egy meghatározott nulkhelyzetbe állítja. Ezáltal a jogosító kártya kiértékelésének befejezésével valamennyi lapocska semleges helyzetbe jut úgy, hogy amint az automatából a jogosító kártya kikerül a titkos számkombináció már nincs rajta beállítva.

A találmány szerinti megoldás lényeges előnyét az a tény jelenti, hogy az elemek bármikori helyzetéből adódó jelzés a beállítási helyzetre semmilyen utalást nem ad. Ez jelentős előrelépés a billentyűzéssel szemben, amit magán az automatán kell végrehajtani. Az ilyen billentyűzetnél az automata kezelésénél fennáll az a lehetőség, hogy a betáplált titkos szám kitudódjék. A találmány szerinti jogosító kártyánál ezzel szemben ugyan be kell állítani egy számot egy skálán, azonban az, ami az automatába mint jellem ző információ bekerül, nem szükségszerűen egy szám, hanem például egy viszonyélték, vagy analóg, illetve digitális jelek sorozata, ami a letapogatási folyamat közben keletkezik. Maguknak, ezeknek a jeleknek az ismerete nem tartalmaz semmilyen felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy a kártyán milyen számkombl· nációt kell beállítani, hogy ezt a jelsorozatot kapjuk meg.

Ha a jogosító kártya használója a titkos szám beállításánál egy hibát követ el, akkor az automata neki a jogosító kártyát ismét visszaadja. Adott eset-22 ben ez kétszer, vagy háromszor is megengedett Ismételt hibás beállítás esetén az automata a kártyát automatikusan bevonja, és ismét nem adja vissza. Ezáltal van az megakadályozva, hogy a jogosító kártya jogtalan tulajdonos számos próbálkozás segítségével kísérelje meg a titkos számot kitalálni

A következőkben a találmány kiviteli példáit az ábrák segítségével ismertetjük közelebbről.

Az ábrák a következők:

1. ábra egy jogosító kártya perspektivikus képe, la. ábra az 1. ábrán bemutatott kártya egy tolókáját mutatja,

2. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját szemlélteti alulnézetben,

3. ábra a lábra szerinti jogosító kártya III-III sík mentén vett metszete,

4. ábra a 2. és a 3. ábrán bemutatott szerkezet egy részlete megnövelt léptékben, alulnézetben,

5. ábra a 4. ábrán jelölt V-V sík mentén vett metszet,

6. ábra egy újabb kiviteli alak alulnézetbe,

7. ábra a 6. ábrán bemutatott jogosító kártya felülnézete,

8. ábra részben felbontva ábrázolt szerkezet perspektivikus képe a jogosító kártyák kezeléséhez,

9. ábra a 8. ábra szerinti szerkezet, egy részlete,

10. ábra a 8. ábrán jelölt X-X sík mentén vett metszet,

11. ábra egy példakénti olyan jogosító kártya felülnézete, amely cserélhetően van egy keretbe helyezve,

12. ábra all. ábrán jelölt XII-XII sík mentén vett metszet,

13. ábra all. ábra szerinti jogosító kártya alulnézetben,

14. ábra a 11-13. ábrák szerinti jogosító kártya felülnézetben,

15. ábra egy példakénti jogosító kártya több eltolható lapocskával,

16. ábra a 15. ábrán jelölt XVI-XVI sík mentén vett metszet,

17. ábra jogosító kártya keretben eltolható lapocskákkal,

18. ábra a 17. ábra szerinti jogosító kártya alulnézete és a

19. ábra a 17—18. ábra szerinti tulajdoképpeni jogosító kártya.

Az 1. ábrán bemutatott 1 jogosító kártyának épnél a kiviteli alakjánál az 1 jogosító kártyán lévő 2 csúszópálya a rajtacsúszó 3, 4, 5 és 6 tolókákkal képezi az azonosítást és/vagy a hitelességi ellenőrzését szolgáló információ létrehozásához a beállítható tartományt A 2 csúszópálya alsó oldalán a teljes hosszának megfelelő 7 ellenállás-pálya van. A 7 ellenállás-pálya látható vége a 2 csúszópálya felső felületén végig nyúló 8 vezetőpályávan van vezetőképesen összekötve, a 7 ellenállás-pálya ellentétes vége pedig a 2 csúszópálya felső felületén lévő másik 9 vezetőpályával van vezetőképesen összekötve. A 2 csúszópálya megfelelő módon van az 1 jogosító kártyához csatlakoztatva. Például az 1 jogosító kártyát ez oldalról foghatja át vagy pedig ez az alján lehet olyan kiálló nyúlványokkal ellátva, amelyek az 1 jogosító kártya nyílásaiba úgy nyúlnak bele, hogy ezek húzó igénybevételénél megfeszülnek. A 7 ellenállás-pályának a hosszanti irányában nem lineáris, vagy állandóan változójelleggel lehet, úgyhogy a 7 ellenállás-pálya minden helyéhez egyértelműen egy és csak egy feszültségérték van hozzárendelve.

Az 1 jogosító kártya feldolgozás a 8-10. ábrákon bemutatott 12 készülék segítségével történik Ennek része a 13 alaplap és a 14 fedőlap. 14 fedőlapot a széleknél lévő 15 és 16 lécek a 13 alaplaphoz képest előre megszabott távolságban tartják. Ezenkívül a 18 mágnesfej szolul az 1 jogosító kártyán lévő mágnescsíkra feljegyzett, vagy feljegyzendő adatok leolvasására, vagy beírására. Az előzőleg részben a 19 résbe betolt 1 jogosító kártyát a 17 kártyahúzó szerkezet úgy mozgatja, hogy a 18 mágnesfej le tudja olvasni, ifietve be tuja írni az egész mágnescsíkot.

Amint legjobban a 8- és a 10- ábrán látható, a 14 feldőlapon a kártyának megfelelő 19 résből kifelé szabad 19' nyílás van kiképezve, ami a jogosít ó kártya mozgásirányával párhuzamosan a 14 fedőlap teljes hosszát végigéri és amelynek a szélessége olyanra van választva, hogy a 2 csúszópálya a 3—6 tolókákkal átférhet rajta az 1 jogosító kártyának a 12 készüléken való áthaladás közben. A 14 fedőlapon a 19' nyílásba benyúló 20, 21, 22 és 23 csúszóérintkező helyezkedik el. Ezek egymáshoz képest oldalirányban úgy vannak eltolva és a 13 alaplap felé olymértékben nyúlnak be, hogy a fent leírt 1 jogosító kártya betolásakor a 20 csúszóérintkező a vezetőpályával, a 21 csúszóérintkező pedig a másik vezetőpályával kerül érintkezésbe, továbbá a 22 és 23 csúszóérintkező a 4 ós 6. illetbe a 3 és 5 tolókával jut addig kapcsolatba, amíg ezek a beállításuktól függően a hozzájuk tartozó csúszóérintkező alatt áthaladnak, A 3, 4, 5 és 6 tolóka előnyös módon műanyagból van és be van vonva jól vezető fémréteggel A 20 és 21 csúszóérintkezők egy feszültség-forrással vannak összekötve és rajtuk keresztül a teljes feszültség a 7 ellenálláspályára kerül. A 22 és 23 csúszóérintkező úgy van egy feszültségmérővel összekötve, hogy azzal az egyes tolókák beállításától függően a feszültségosztás elvén egy ellenállásérték, illetve feszültségosztás-arány mérhető. Igénybevétel előtt így a felhasználó a személyre jellemző, általa választott, vagy neki rendelt tolókabeállítást (számokkal és/vagy betűkkel) végzi el a csúszópályán. A kártya alkalmazásakor az 1 jogosító kártya készüléken áthaladása közben a készülék meghatározza a beállításnak megfelelő feszültség-arányokat és ezekből a nem ábrázolt adatfeldolgozó szerkezet segítségével kettes számrendszerbeli információkat képez. Ezek, az 1 jogosító kártyával érvényesíthető jogosultság információi mellett és egyéb feljegyezendő információk mellett, további információként a jogosító kártya egy mágnescsíkján kerülnek rögzítésre. Az 1 jogosítókártya későbbi felhasználásánál a tulajdonos ismét beállítja 1 3-6 tolókákkal a rá jellemző kombinációt (a számokat, vagy a betűket). Az 1 jogosító kártyának a készüléken való átjuttatásakor ismét meghatározásra kerülnek a beállítással megadott jellemző feszültségviszonyok és ezekből kettes számrendszerbeli információ képződik. A nem ábrázolt adatfeldolgozó berendezésben ezután összehasonlítjuk ezeket a kettős számrendszerbeli információkat a mágnescsíkról leolvasott megfelelő kettős számrendszerbeli információkkal. Ha az információk egymással megegyeznek, akkor megállapítható, hogy a felhasználó a kártya igazi tulajdonosa. Eltérés esetén a készülék jelzi hogy a jogosultság nem áll fent.

Azért, hogy a felhasználó jellemző, személyi titkos száma az 1 jogosító kártya használata után harmadik személy résére ne legyen megállapítható, a 12 készülékben a 24 visszaállító serkezet van. Ezt legjob-32

189.971 bán a 8. ábrán láthatjuk. E célra a 25 és a 26 visszaállító kampó szolgál, amelyek a 14 fedőlapon rögzített, a 19 rés síkjához képest függőleges 27 és 28 tengely körül elfordulhatnak A 25, 26 visszaállító kampók úgy vannak rugalmasan előfeszítve, hogy 31, 32 horgos végződéseikkel a 3-6 tolókákba kapaszkodhassanak. A 25, 26 visszaállító kampók végein a 19 rés felé ferdén kiképzett 29 és 30 ferde felületük van. Az 1 jogosító kártya bevezetésénél a 29 és 30 ferde felületénél a 3-6 tolókák a 25, 26 visszaállító kampókat úgy nyomják szét, hogy a 3-6 tolókák mellettük elcsúszhatnak. Az I jogosító kártyák ellentétes irányú visszahúzásánál ezzel szemben a 25 és 26 visszaállító kampók a 31 és 32 horgos végződésükkel a 3-6 tolókákba kapaszkodnak és ezeket az 1. ábrán értelmezett jobb felé kényszerítik ütközésig. A 25, 26 visszaállító kampók rugalmasan meghajló anyagból,

Eéldául műanyagból készülnek. Rugalmasságuk követeztében a száruk a 9. ábrán szemléltetett módon meghajlik kifelé, amint a 3-6 tolóka az ütközőhöz vissza van húzva és a 31, 32 horgos végződésreható erő megnövekszik. A 25. 26 visszaállító kampó végül addig hajlik kifelé, hogy a 3—6 tolókával való kapcsolat oldódik és az 1 jogosító kártyát ki lehet venni A 2. és a 3. ábrán bemutatott kiviteli alak lényegében megegyezik az 1 jogosító kártya előbbiekben leírt kiviteli alakjával. Csupán a 33, 34, 35 és 36 tolókák, amelyek a 2. ábrán alulról láthatók (a tényleges 1 jogosító kártya és a hozzátartozó 33, 34, 35 és 36 tolókák nézetét tünteti fel), különböznek az 1. és az la. ábrákon bemutatott 3, 4, 5 és 6 tolókáktól abban, hogy úgy vannak kialakítva, hogy a 2 csúszópályával beakasztható kapcsolatot képezhetnek. A 4. ábra alulnézetet, az 5. ábra pedig metszetet ábrázol, A 33 tolókának ívalakúan kiképzett 37 falrésze van, ami befeléhajló 38 és 39 szárával a 2 csúszópálya 40 külső élére támaszkodik. Amint az az 5. ábrán látható legjobban a 33 tolóka a 41 alaplapjával érintkezik a 2 csúszópálya alsó oldalával.A 4l alaplappal ellentétes oldalán mindkét 38, 39 száron olyan 42 és 42 vezetőrész van, amelyek a 2 csúszópálya felső oldalával érintkeznek. A 2 csúszópályán lévő 7 ellenállás-pályához alulról irányítva a 41 alaplap végén olyan paletta alakú kidomborodás van, amely a 33 tolóka mozgatásakor a 7 ellenállás-pályán csúszik végig. A 2 csúszópálya teljes hosszában az alsó oldalán 44 és 45 fogazat van (lásd 2. ábrát). A 33 tolóka 41 alaplapjának egyik végén olyan rugalmasan hajlíthatóra kiképzett 46 kar van, amely olyan alakú és elhelyezésű, hogy a 44 ill. 45 fogazattal kapcsolódik. A 46 karnak a 44 ill. 45 fogazattal kapcsolódó 47 végződése olyan ferdeségfí, hogy a 33 tolóka és a 44 ül. 45 fogazat fogai közötti akaszkodó kapcsolat a 2. és a 4. ábrán bemutatott helyzetben ugyan a 33 tolóka bal felé történő mozgatásakor oldódik, azonban jobb felé nem oldható. A felhasználó a beállításnál nyomást gyakorol az 55 nyíl irányában (lásd a 2, ábrán) a 37 falrészre, ekkor a rugalmas kiképzésű 38 és 39 szárak bizonyor mértékben meghajlanak úgy, hogy a 46 kar és a 44 ül. 45 fogazat fogai közötti kapcsolat oldódik és a 33 tolóka mindkét irányban a kívánt beállításhoz mozgathatóvá válik. A kiválasztott beállításnál a kapcsolódás létrejön. Így most az 1 jogosító kártyát a 12 készülékbe betolhatjuk úgy, hogy a 33 tolókát a rögzítés következtében a 25 és 26 visszaállító kampók nem tudják eltolni. Ezzel szemben a visszahúzásnál a ferde 47 végződések következtében a 33, 34, 35 és 36 tolókák az alaphelyzetbe tolódnak vissza. (Ugyanis mindegyik tolóka hasonló felépítésű, mint a 33 tolóka).

A 6. és 7. ábra a 48 jogosító kártya egy olyan kiviteli alakját mutatja be, amelynél a 7 eüenállás»· pálya, továbbá a 7 ellenálláspályára a feszültség bevitelére szolgáló 8 és 9 vezetőpálya közvetlenül a 48 jogosító kártyára van felvive. A 48 jogosító kártyán olyan rések vannak, amelyekben - úgy mint a korábban leírt kiviteli példáknál - fémes vezető 49. 50, 51 és 52 tolókák csúsztathatók el. Ezeknek a beáüítása a 48 jogosító kártya egyik oldalán levő megfelelő 53 skála segítségével lehetséges.

Mind a 2-5. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál, mind a 6-7. ábrákon szereplő kivitelnél a tényleges kiértékeli folyamat azonos módon úgy történik, mint azt előbb az első kiviteli példa kapcsán leírtuk. A jogosító kártyák mindkét utóbb leírt kiviteli alakja egyébként a korábban ismertetett 12 készülékkel értékelhető ki.

Az előzőekben leírt kiviteli példáknál a tolókák beáüításához a jogosult felhasználót jellemző titkos számot lehet használni. Alapjában véve azonban az is lehetséges, hogy a tokókák egyikét, vagy további tolókákat a készülék részére utasítások betáplálására használjuk fel. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a 4 tolókat Üyen utasítások betáplálására használjuk. E célra az 1 jogosító kártyán az 54 számskála van feltüntetve. A 4 tolókával a kezelő szemáfy például az 54 számskálán egy meghatározott Összeg lehívását állíthatja be. A 22 csúszóérintkezőn keresztül a beállításból adódóan egy ellenáüásérték van meghatározva. Ezt megfelelő átalakító kettes számrendszerbeli kóddá alakít át, s ennek révén pénzkiadó készüléket működtet.

Az előzőekben leírt találmány Szempontjából lényeges, hogy a különböző csúszópályák 7 ellenállá-pályái ne legyenek egyformák, hanem egymáshoz képest véletlenszerűen különböző kialakításúak legyenek. Fontos továbbá az is, hogy az ismertetett módszerrel ne közvetlenül az ellenállásértéket, hanem mindig a feszültségosztás arányát mérjük. így az önmagában lineáris látható skála mindig átvetítődik egy nemlineáris, egyedi jellegű karakterisztikára, úgy hogy a személy titkos szám ismeretében maga a felhasználó sem tud ezzel beállítani egy másik csúszópálya-értéket, mert ennek az eüenállás pályája más jeüegű, és azonos beáüítás más információt eredményez.

A 11, és a 12. ábra szerinti 110 jogosító kártya a viszonylag merev műanyag 111 keretből és a műanyag 111 keretben cserélhetően rögzíthető 112 adathordozóból áü. A derékszögű négyszög alakú műanyag 111 keret két részre van osztva. Van egy lapalakú

113 alaprésze, amire ráfekszika 112 adathordozó lapja. A 113 alaprészből a sarkok közelében a 114 csapok állnak ki, amelyek a 112 adathordozó 115 lyukúin nyúlnak keresztül. A második 116 keretrész részben átfogja a 113 alaprészt, úgyhogy a műanyag 111 keretet alkotó 113 alaprész és 116 keretrészek egymással szilárd kapcsolatban vannak, miközben a

114 csapok a 116 keretrész megfelelő lyukaiba behatolnak. A 116 keretrész szélének Lalakú keresztmetszete van, amelynek az egyik szára átfedi a 112 adathordozó kerületi sávját és rányomja ezt a 113 alaprészre.

A 112 adathordozó - ami a 14. ábrán külön van feltüntetve - lényegében derékszögű négyszög alakú és papírból van vagy valamüyen fóliából van. A 112

-4189.971 adathordozó hosszában van végig a feljegyzésre szolgáló 117 esik, például egy mágnescsík. Ezenkívül a 112 adathorodzón van inég három, egymás mellett levő kerek 118a nyílás.

Mikor a műanyag 111 keretbe be van feszítve a 112 adathordozó, akkor a 118a nyílásokat a 118 tárcsák töltik ki. A 118 tárcsák vastagsága körülbelül a 112 adathordozó vastagságának felel meg. Amint a

13. ábra feltünteti, ezek külső oldalát, amely körülbelül a 112 adathordozó külső síkjába esnek, vonások, jelek, mágneses részek, plasztikus formák borítják, úgyhogy gépi úton letapogathatok. Mindegyik 118 tárcsa hátsó oldalából a 119 henger nyúlik át a 113 alaprész furatán és a 119 hengerre a 118 tárcsával ellentétes oldalon a 118 tárcsával párhuzamos 120 tárcsa van ráerősítve. A 120 tárcsa elforgatásával a 119 henger és a hozzátartozó 118 tárcsa is elfordul. A 120 tárcsák tehát a 110 jogosító kártyának a 112 adathordozóval ellentétes hátoldalán vannak. Itt mélyedésekben helyezkednek el, úgyhogy a hátsó felületből nem emelkednek ki. Mindegyik 120 tárcsán van a 121 számskála, a 113 alaprészen pedig rögzített 122 jelölések vannak, amihez képest a 121 számskála kívánt számjegyeit be lehet állítani.

A 120 tárcsáknak megfelelő mezőn kívül a 113 alaprészen téglalap alakú 123 lyukak vannak, amelyeken keresztül a 112 adathordozó hátsó oldala látható.

A 112 adathordozó letapogatásakor a 110 jogosító kártya két tapogatófej előtt halad el. Az első tapogatófej a mágneses 117 csíkot tapogatja le (13. ábra), a második tapogatófej pedig a 110 jogosító kártyához képest a 124 letapogatási esik mentén mozog, ami párhuzamos a mágneses 117 csíkkal és végighalad a 118 tárcsán. A 118 tárcsák elforgatás! helyzetüknek megfelelően tehát különböző minták kerülnek a 124 letapogatási csík tartományába. A mágneses 117 csíkon olyan jellemző adatok vannak rögzítve, amelyek azoknak az adatoknak felelnek meg, amik a tapogatófejen a 118 tárcsák elforgatás! helyzetének előre megadott, csak a kártya tulajdonos által ismert kombinációjánál keletkeznek, amikor az a 110 jogosító kártyához képest a 124 letapogatási csík mentén mozog Tehát csak ha a 118 tárcsák elforgatást helyzetének bizonyos kombinációja van beállítva, akkor következik be a 118 tárcsák elforgatást helyzetéből származó jellemző információ megegyezése a mágneses 117 cakón feljegyzett információval.

Amint a 11. és 12. ábra bemutatja, a 120 tárcsák a 110 jogosító kártya hátoldalán levő 126 csatornán belül besüllyesztve vannak elhelyezve. A 110 jogosító kártyának az automatából való kiadása előtt a 126 csatorna a 127 vezető tag előtt halad el, ami valamennyi 120 tárcsát semleges helyzetbe forgatja, mielőtt a 110 jogosító kártya az automatát elhagyja. Ennek lehetővé tételére a 120 tárcsákból kiállnak azok a 128 tüskék, amelyeket a tölcsér-alakú 129 bevezető rész a 127 vezető tag 125 vezető résébe vezet be akkor, amikor a 110 jogosító kártya a 127 vezető tag mentén mozog végig. Ilyen módon van az biztosítva, hogy a 120 tárcsák nulla-helyzetűben legyenek akkor, amikor a 110 jogosító kártya az automatát elhagyja.

A 15. és a 16. ábrák szerinti kiviteli példánál a 130 jogosító kártyának három szalagszerű 131 lapja van, amelyek azokba a résekbe, amelyek az egyik hosszanti éltől nyúlnak be a 130 jogosító kártya belsejébe, különböző mélyen betolhatók. Mindegyik résnél a

130 jogosító kártya feisö rszénél olyan 132 ablak van, amelyen keresztül a 131 lap látszik. A 124 letapogatási csík a 117 csíkkal párhuzamosan és a 132 ablakok felett halad át.

A 131 lapok felső oldalán olyan felületi kiképzés van, ami a 131 lap hosszában változik. Attól függően tehát, hogy a 131 lap milyen mélyen van a 130 jogosító kártya megfelelő résébe bedugva, a 124 letapogatási csíkon különböző letapogatási eredményeket szolgáltat a (nem ábrázolt) letapogató fej.

A 17-19. ábrák szerinti kiviteli példánál a 140 jogosító kártyának olyan 141 kerete van, melybe a 142 adathordozó van beillesztve. A 142 adathordozón van a mágneses 117 csík és a változtatható részfelületek részére három derékszögű négyszög alakú 143 nyílás. A 143 nyílásokban vannak azok a 144 lapok eltolhatóan elhelyezve, amik a 141 keret részeit képviselik és a mágneses 117 csíkhoz képest kereszirányban a 141 keretben levő 145 fecskefarok kiképzésű pályákkal vannak vezetve. A 143 nyílásokba benyúló 144 lapok olyan 146 vezetőlécekkel vannak ellátva, amelyek a 141 keret belsejében vannak és amelyekből a 141 keret hátsó oldala felé olyan

147 csapok állnak ki, amelyek a hátsó oldalon lévő

148 résekben eltolhatók. Valamennyi 148 rés mentén egy 149 skála van elhelyezve.

Ha az adathordozó 143 nyílásán és a 141 keret megfelelő ablakán belül a változó felületi kiképzéssel ellátott 144 lapokat eltoljuk, eltolódik vele a 146 vezetőléc is és az eltolódásmértékét a 149 skálán a 147 csap helyzete jelzi. Ilyen módon lehet egy-egy 144 lapocskát különböző olyan helyzetbe állítani, amit a 149 skáláról le lehet olvasni. Egy 144 lap mindenkori helyzetétől függően a 144 lap különböző része kerül a 117 csíkra, úgy hogy a 117 csík letapogatásakor különböző jelsorozat jön létre.

Az ismertetett kiviteli példákban a jogosító kártyáknak tárolóeszközként mágnescsíkja van. A találmány azonban olyan más tárolóeszközzel rendelkező jogosító kártyáknál is alkalmazható, mint a félvezetős tr'rolók, különösen pedig olyanoknál, amelyekkel további logikai döntések hajthatók végre.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Jogosító kártya, amely adathordozóként szolgáló kártyatestbó'l és a felhasználó által beálh'tliató beállító elemből áll, azzal jellemezve, hogy a beállító elemet felfogó, a kártyatesttel összekötött beállító része van, a beállító részen egy rögzítő elem vin, amelyre a kártyatest van rögzítve, továbbá egy v ezető rész van, amelyben a beállító elem van megvezetve. (Elsőbbsége: 1980. II. 14.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti jogosító kártya, azzal j el lemezve, hogy a beállító elem egy a kártyatestre felhelyezett csúszópályaként (2) és a beállító elem a csúszópályán (2) eltolható tolókaként (3-5) van kialakítva. (Elsőbbsége: 1980. X. 13.)
3. 3. Az 1. igénypont szerinti jogosító kártya, azzal jellemezve, hogy a beállító rész keretként (111, 141) van kialakítva, amelyben a kártyatest rögzítve van, és a beállító elem egy a tengelye körül elforgatható kerek tárcsa (118), vagy egy pálya mentén egyenes vonalban eltolható lap (131, 144). (Elsőbbsége: 1980. II. 14.)
4. 4. A 2. igénypont szerinti jogosító kártya, azzal j e 11 em e z v e , hogy a beállít óté szén és/vagy a kár-52

   189.971 tyatesten a tolóka (3-5) az ellenálláspályával (7) érintkezve egy feszültségosztót alkot. (Elsőbbsége:

   1980. X. 13.)
5. 5. A 3. igénypont szerinti jogosító kártya, azzal 5 jellemezve, hogy a tárcsa (118) vagy lap (131, 144) fölött vezető letapogatási csík (124) van, és a tárcsa (118) vagy a lap (131, 144) a letapogatási csíkkal (124) közös tartományban felületi és/vagy plasztikus mintázattal rendelkezik. (Elsőbbsége: 1980. II. 14.) 10
6. 6. A 3. vagy 5. igénypontok szerinti jogosító kártya, azzal jellemezve, hogy a beállító elemként szolgáló tárcsának (118) egy meghatározott nulla-állásba visszaállító tüskéje (128) van. (Elsőbbsége: 1980. II. 14.)
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti jogo· 15 sító kártya, azzaljellemezve, hogy a beállító részen vagy a kártyatesten beállító jelzés, illetve számskála (54, 121) van. (Elsőbbsége: 1080. IL 14.)