HU189777B - Method and apparatus for parting killed poultry into back and front halves - Google Patents

Description

A taláírná ny tárgya eljárás és berendezés vágott baromfi hátsó és elülső félre való darabolásához, amely baromfi teste lábainál fogva egy szállító szerkezetre van függesztve, mellével előre van szállítva és mozgása folyamán van darabokra vágva.

Az ilyen típusú eljárások a gyakorlatban már ismertek, azonban az ismert eljárások hibája, hogy a vágott baromfit nem tudják egyszerű módon úgy feldarabolni, hogy az elülső félben a baromfi testének mellrésze és hátsó részének nagyobb része, a hátsó félben pedig a két hátsó negyed legyen, amely hátsó negyedek mindegyikében egy láb, egy-comb és a hát egy része van. A hátsó felet külön művelettel kell két külön negyedre darabolni, ha erre szükség van. Az ismert eljárásoknál azárt nehéz a test elülső felét a hátsó féltől pontosan elválasztani, mert ha a baromfi teste szokásos módon lábainál fogva van felfüggesztve, akkor a baromfi testébe a lábak között olyan nyílás van, amelyet a lábakkal összefüggő mell és hát részek határolnak. Ha a baromfi testét felfüggesztett állapotban egy egyszerű vágási művelettel elülső és hátsó félre vágják, akkor az elülső félen, a mell részen rajta lesz a nyílásnál a hátsó fél egy része is, vagy fordítva, ami nem kívánatos. Ennek megakadályozására ezért az ismert eljárásoknál első lépésként a lábak közötti központos hosszirányú síkban végeznek vágást, majd egy következő művelettel az így kapott oldalrészeket negyedekre vágják. A negyedekre vágás eredményeként gyakra előfordul, hogy a mell hátsó része nem a mell részt tartalmazó negyeden van.

Az ismert eljárások tehát bonyolultak és nem teszik lehetővé kereskedelmi szempontból vonzó elülső fél és olyan hátsó fél létrehozását, amely két könynyen elválasztható, kereskedelmi szempontból szintén vonzó hátsó negyedből áll, amelyeken mellrészek nincsenek.

A találmány feladata vágott baromfi hátsó és elülső félre való darabolásához olyan eljárás és berendezés létrehozása, amelyek révén a darabolás egyszerű módon, könnyen és gyorsan elvégezhető és a kapott darabok vagy tisztán mell részből, vagy tisztán hátsó részből állnak.

A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a vágási művelet előtt és folyamán a baromfi testét ferde helyzetbe hozzuk úgy, hogy a baromfi haladása irányában nézve a lábak a nyugalmi helyzetben levő test elején vannak, a vágási művelet előtt és alatt a mellel együtt a testben levő, lábak közötti nyilast határoló szél részeket a combokhoz viszonyítva lefelé húzzuk, majd a testet vízszintesen pontosan a szél részek fölött kiindulva két félre osztjuk. Ennek eredményeként a test elülső fele a teljes mellet, a hátsó fele pedig a két hátsó negyedet tartalmazza. Ezek a felek kereskedelmi szempontokból nagyon vonzók és a további kezelésre, feldolgozásra igen alkalmasak.

A szállító szerkezeten függesztett test hátsó felét legalább a vá^si művelet terében alátámasztjuk és így megakadályozzuk a testnek vágás közbeni vagy utáni nem kívánatos károsodását.

A találmány szerinti eljárással egyszerű módon nyerjük az előzőkben ismertetett összetételű darabokat azáltal, hogy a szállító szerkezeten függő test felet egy következő művelettel a lábak között függőleges síkban kettévágjuk.

A találmány a kitűzött feladatot olyan berendezés létrehozása révén oldja meg, amelynek egy keretre erősített, a vágott baromfi testét lábainál fogva felfüggesztve tartó és előre mozgató szállító szerkezete van, amelyen a test mellével előre halad a mozgás irányában egy a kerethez erősített vágószerkezeten keresztül, amely a testet két részre vágja, és amelynek jellemzője, hogy a vágószerkezet beadagolás felőli oldalán a keretre csuklósán elfordíthatóan erősített, a vágott baromfi haladási irányára merőleges forgáscsap révén a baromfi lábai közötti függőleges középsíkban felső helyzetéből egy a kereten levő ütköző révén meghatározott alsó helyzetbe fordíthatőan, majd a baromfi testnek berendezésből való eltávolításakor a beadagolás felőli oldalról elfordíthatóan tartott szabad végű karja, a baromfi előre haladó testének lábai alatt a kar mozgását gátló szerkezetrésze, a kar szabad végén ennek lefelé fordulása folyamán a mell részben a lábak között levő nyílás kerületi részét képező végrésszel kapcsolódó fogó nyúlványa, valamint a fogó nyúlvány fölött a testet vízszintesen két félre szétválasztó első vágószerkezete van. A találmány szerinti berendezésnek e kiviteli alakjánál a baromfi testének a kar felső helyzetben levő szabad vége felé való előre mozgatása és a gátló szerkezetrész hatása révén a baromfi testet a vágószerkezet felé való útján ferde helyezetbe állítjuk úgy, hogy lábai előre nyúlnak és a lábak között levő nyílás végrésze a vágókés vágási síkja alá van húzva úgy, hogy a vágószerkezet a mell részt nem érinti. A test szétvágása után a testnek egy hátsó felét és egy elülső felét kapjuk, amely elülső fél egy teljes, sértetlen mellet tartalmaz.

A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy a fogó nyúlvány a baromfi testét betápláló oldal felé lefelé hajlóan van elhelyezve, és hogy a fogó nyúlvány a kar elfordulása folyamán a végrész fölött a testbe nyúlik.

A karhoz a fogó nyúlvány alatt előnyösen egy kanál alakú, a test mell részét részben felfogó idom van erősítve. Ez megkönnyíti a test helyezését és egyidejűleg azt is megakadályozza, hogy a vágási művelet folyamán a mell rész megsérüljön. Ennek a kialakításnak további következménye, hogy a karnak vágás utáni visszafelé mozgása folyamán a baromfi testének ekkor még le nem esett elülső felét a vágószerkezettöl eltávolítja, úgyhogy a levágott elülső felek összegyűjtése akadálytalanul elvégezhető és a vágószerkezet akadálytalanul tovább működik.

A gátló szerkezetrész egy a kar szabad végén fellépő nyomatékkai ellentétes nyomatékot kifejtő, a szabad véget felső helyzete felé fordító, egyik végével a karhoz, másik végével a kerethez erősített rugóként van kialakítva. Miközben a test a vágószerkezet felé halad, aközben a rugó olyan ellenállást fejt ki, amelynek hatására a test ferde helyzetbe kerül. Ennek a kialakításnak további előnye, hogy a kar szabad végének felső helyzetébei való visszafordításához nincs szükség bonyolult hajtószerkezetre.

A rugó helyett egy a karhoz erősített súly is használható.

Előnyösen a berendezésnek egy a vágott barom fik testei sorozatának szállításával szinkron a haladási irányra merőleges főrgáscsap körül elfordíthatóan hajtott bütyökje van, amely a kar szabad végével ezt alsó helyzetből felső helyzetbe toló módon kapcsolódik. Ez nagymértékben növeli a berendezés műveleti sebességét és megakadályozza, hogy a kar sabad vége túlságosan későn térjen vissza kezdeti, felső helyzetébe és pontatlanul kapcsolódjon a következő érkező testhez.

189.777

A berendezésnek különösen az olyan kiviteli alakjánál, amelynél a karra ható bütyök van, előfordulhat, hogy nagymértékű gyorsulások és/vagy rezgések alakulnak ki főként akkor, amikor a kar szabad vége eléri az ütközővel meghatározott felső helyzetét. Ez a jelenség egyrészt csökkenti a berendezés elérhető műveleti sebességét, másrészt a karban és az ehhez csatlakozó szerkezetrészekben károsodást okozhat. E jelenség megakadályozására a berendezésnek előnyösen a karhoz csatlakozó gátló szerkezetrésze van.

A kar forgáscsapja előnyösen a vágószerkezet feletti szinten van elhelyezve. így lehetővé válik, hogy a vágószerkezet alatti teret teljesen kihasználjuk a testek levágott elülső felének összegyűjtésére, ugyanekkor kizárjuk annak lehetőségét, hogy a kar szerkezetét a leeső test darabok által rongáljuk vagy mozgásában gátoljuk.

A berendezésnek előnyösen a baromfik teste számára hosszirányú csatornát képező, lényegében a haladási irányban elnyúló vezető szerkezetrésze van, amelynél a csatorna szélessége a haladási irányban fokozatosan csökken és a szélei a test átvágásának teréig fokozatosan emelkednek. Ennek eredményeként a test combcsontjai oldalra, a csatorna szélei fölé nyúlnak és a test ferde, hátrafelé hajló helyzetet vesz fel. Az ilyen vezető szerkezetrész önállóan hat akkor, amikor a csillapító, gátló szerkezetrész a testnek a gátló szerkezetrész hatására való ferde helyzetbe hozása megkönnyítésére akkor is használható, ha a csillapító, gátló szerkezetrész az ismertetettől eltérő módon van kialakítva. A vezető szerkezetrész ekkor főként a test oldalirányú helyezését segíti elő.

A berendezésnek előnyösen olyan vezető szerkezetrésze van, amely az első vágószerkezet felett nyúlik el és a test levágott lábakat tartalmazó felét tartja. Ez megakadályozza, hogy a vágószerkezet a testnek ezt a felét károsítsa.

A találmány szerinti berendezés egy további példaképpeni kiviteli alakjának a haladási irányban nézve az első vágószerkezet után elhelyezett, az első vágószerkezet révén levágott, felfüggesztve tartott test felet a lábak közötti függőleges középsíkban átvágó második vágószerkezete van. A találmány szerinti berendezés e kiviteli alakja révén egyszerű módon nyerünk olyan hátsó negyedet, amelyek mindegyikében egy láb, egy comb rész és egy hátrész van, a testnek fennmaradó elülső fele pedig az egész mell részt tartalmazza, amely egy darabban árusítható.

A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesebben a berendezésnek rajzokon vázolt példaképpen! kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpen! kiviteli alakjának elvi oldalnézeti vázlata.

A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés egy részletének nagyított méretű elölnézeti vázlata.

A 3. ábra az 1. ábrán látható berendezés egy módosított kiviteli alakja egy részletének elvi oldalnézeti vázlata.

A 4. ábra a berendezés egy tovább módosított példaképpen! kiviteli alakjának oldalnézeti vázlata.

Az 5. ábra egy levágott baromfi testének elülső és hátsó felét abban az állapotban, nézetben mutatja amelyben az előző ábrákon feltüntetett berendezésekben végzett első vágási művelet után kapjuk.

A 6. ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös példaképpeni kiviteli alakjának oldalnézett elvi vázlata.

A találmány szerinti berendezés 1. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alakjának egy fal révén érzékeltetett 1 kerete van, amelyhez egy szállító szerkezet van erősítve. A szállító szerkezet egy részlete a 2. ábrán látható. A szállítószerkezetnek 2 és 3 fogaskerekes hajtásai és ezek mindegyikének négy fogaskereke van, amelyek párosával egy-egy közös 4, illetve 5 tengelyre vannak szerelve. A 4 tengely és 2a-2d fogaskerekek a 2. ábrán láthatók. A két fogaskerék pár fogaskerekei egymással szemben vannak elhelyezve és az egymással szemben levő fogaskerekeket 6a-6d láncok megfelelője köti össze. A 6a és 6b, illetve a 6c és 6d láncok párjainak láncszemei között, a láncok hosszirányában szabályos! térköközökkel elválasztva7, illetve 8 vívőcsapok vannak beerősítve. A 2 és 3 fogaskerekes hatjtások és a 6a-6d láncok a 9 haladási irányban vannak hajtva. A hajtást 10 hajtómotor végzi, amely a 3 fogaskeiekes hatáshoz csatlakozik.

A 7 és 8 vívőcsapok alatt kis távolságra, a 6a és 6b, illetve 6c és 6d láncok párjai között 1 la, 1 lb és 1 le lld vezetőrudak vannak az 1 keretre erősítve, amelyek párhuzamosak a láncokkal, úgyhogy a vágott baromfi, a példaképpeni kiviteli alak rajzán a serpenyőkész csirke lábai kis térközzel tudnak elhaladni a vezető szerkezetrészként szolgáló vezetőrudak között. A lábak 38a, 38b letompított végei a megfelelő vezetőrudakon vannak tartva és ezeket a 7, illetve 8 vívőcsapok a 2 fogaskerekes hajtás terében levő berakást ponttól a 9 haladási irányban a 3 fogaskeiekes hajtás terében levő kidobási ponthoz tolják. A 12 test mell részével a 3 fogaskerekes hajtás felé fordulva halad, úgyhogy a 2. ábra egy levágott baromfi teste hátának egy részét szemlélteti.

Az 1 keretre két egymás melletti, egymáshoz csatlakozó 13 vágószerkezet is van szerelve, amelyek mindegyikének egy a rajzon nem ábrázolt hajtás révén forgatott, tárcsa alakú 14 végókése van. A vágókések ugyanabban a vízszintes síkban és egymással ellenkező irányokban forognak. A 6b és 6c láncok közötti függőleges középsík két oldalán, kis távolságra vannak elhelyezve.

A függőleges középsíkban 16 kétkarú emelő van, amely olyan 15 forgáscsap körül fordítható el, amely előnyösen az 1 keretbe van erősítve. A 16 kétkarú emelőnek 17 karja és 20 karja van, amely 20 kar egymáshoz viszonyítva állítható 18 és 19 karrészekből áll. A 16 kétkarú emelőt 21 rugó egy a rajzon nem ábrázolt ütközőhöz, a 1. ábrán feltüntetett nyugalmi vagy kezdeti helyzet felé igyekszik elfordítani. A 21 rugó egyik vége a 17 kar külső végéhez, másik vége pedig egy a 15 forgáscsap alatti helyen az 1 kerethez van csatlakoztatva.

A 20 kar szabad vége, azaz a 18 karrész lefelső vége egy lapát vagy kanál alakú 22 idommal van kijgészítve, amely a betáplálás felőli oldalán, valamint a -első és alsó oldalán nyitott. A lapát vagy kanál alakú 22 idom felső szélén, a betáplálás felőli oldalon egy lefelé hajló irányú, viszonylag keskeny 23 fogó nyúlvány van.

Az 1 kereten a függőleges középsíkhoz viszonyítva szimmetrikusan 24 vezető szerkezetrészként két vezetőrúd van, amelyek a 12 test számára csatornát képeznek. A csatorna szélessége a betáplálás! oldaltól a haladási irányban fokozatosan csökken és a vezetőndak a 14 vágókésekig fokozatosan emelkednek, majd a vágókések széleinek-elérése után egy rövid távolságon a vágókések fölött vízszintesen futnak. A 24 vezető szerkezetrész mindegyik vezető rúd iá nak egy szakasza alatt szárny fogó vagy tartó 25 rúd van.

189.777

A 16 kétkarú emelőt és/vagy a veztőrudak lévén képzett 24 vezető szerkezetrészt úgy kell kialakítani, hogy az érkező 12 testet a 14 vágókésekhez viszonyítva úgy állítsák be, hogy a testnek 26 végrésze, amely a lábak közötti 27 nyílás határolását képezi, a mell résszel együtt a 14 vágókések vágási síkja alá kerüljön és így a vágókések a 12 testet a lábakat, combokat és a hát egy részét tartalmazó 28 hátsó félre és egy ettől elválasztott, a teljes mell részt tartalmazó elülső félre osszák. A 28 hátsó féltől elvágott elülső fél az 1. ábrán nincs feltüntetve és úgy teldnthetjük, hogy az elülső fél már a gyűjtőhelyre került,

A találmány szerinti eljárásnál szállítás folyamán a 12 test ütközik a 18 kar szabad végével, amely lapát vagy kanál alakú 22 idommal és a 12 test 27 nyílásának 26 végrésze fölé nyúló 23 fogó nyúlvánnyal van kiképezve. Eközben a 21 rugó hatása a 12 test alsó részének előre mozgását lelassítja, aminek következtében a 12 test ferde helyzetbe kerül és a 26 végrész a kanál alakú 22 idom és a 23 fogó nyúlvány révén meghatározott térbe kerül, itt van tartva úgy, hogy a 20 kar lefelé mozgása folyamán ez a 26 végrészt a 14 vágókések közé, a 14 vágókések vágó éleihez húzza, minek eredményeként a 3. ábrán látható helyzet áll elő. Ekkor a 14 vágókések a 12 testet a kívánt sík mentén két részre vágják úgy, hogy a mell részt a 14 vágókések nem érintik.

A test továbbmozgása folyamán a 20 kar a 4, ábrán látható 29 nyű irányában folytatja lefelé mozgását, úgyhogy a 26 végrészt a haladási irányban és lefelé tovább húzza, a test alsó részét a hátsó félhez viszonyítva tovább billenti amely hátsó fél a 24 vezető szerkezetrész vezetőrúdja révén van tartva. Ennek eredményeként a test könnyen kettévágható anélkül, hogy a vágott részek nem kívánatos megsérülése előfordulhatna. A 4. ábrán látható helyzetben a test mozgása folyamán a 30 szárnyrészek kismértékben felemelkednek. Ezeknek a szárnyrészeknek 14 vágókések által való károsítása azáltal akadályozható meg, hogy ezek nem kívánatos mértékű felemelkedését a törzs és a szárnyrészek között futó 25 rudak meggátolják. Ez a kiképzés azt is meggátolja, hogy a vágókések a test hátrészét megsértsék.

Amikor a test elülső felét a 28 hátsó féltől elválasztjuk, az 1. ábrán látható módon a hátsó fél a 24 vezető szerkezetrész vezetőrúdjain folytatja a mozgását és így nem fordulhat elő, hogy a 14 vágókések ezt megsértik. Ezzel egyidejűleg a 16 kétkarú emelő visszatér az 1. ábrán látható kezdeti helyzetébe. Ezt a visszamozgást a 21 rugó váltja ki. A levágott elülső fél leesés közben a kanál alakú 22 idom hatására eltávolodik a 13 vágószerkezet 14-vágókéseitől. Ennek eredményeként a vágókések megsérülésére sincs lehetőség és az elülső felek könnyen összegyűjthetőkésa vágási helytől könnyen elvátolíthatók.

Az előzőekben ismertetett eljáráselemek révén nyert test feleket az 5. ábra szemlélteti. Az 5. ábrán látható 31 elülső fél a mell részt tartalmazza, amelynek 26' végrészét a 23 fogó nyúlvány révén a vágókések alá húzzuk. A 32 hátsó fél a baromfi testének hátoldala. A teljes testen az 5. ábián látható 33 rész a 26' véjtrésszel ellentétesen helyezkedik el.

A hátsó fél ténylegesen két hát-negyedet tartalmaz, amelyben láb, comb egy része és a hát egy része van. Egy előnyös kiviteli alaknál ezeket a negyedeket egy további 34 vágószerkezet révén a 35 vonal mentén választjuk el egymástól ügy, hogy két különálló kereskedelmi szempontból vonzó hát-negyedet kapúnk. Következésképpen a 34 vágószerkezetnek tárcsa alakú 36 vágókése van, amely a függőleges középsíkban van elhelyezve és 37 hajtómotor révén van hajtva. ,

A 12 test ferde helyzetbe állítására és a 26 végrésznek 14 vágókések vágási síkja alá húzására a találmány keretein belül más megoldások is elképzelhetők. Ezekben a 24 vezető szerkezetrész vezetőrúdjai használhatók vagy el is hagyhatók, a 16 kétkarú emelő helyett pedig húzó rudak használhatók, amelyek valamilyen hajtó szerkezethez kapcsolhatók és például pneumatikusan működtetett szerkezetelemekkel mozgathatók.

A találmány szerinti berendezés 1-4. ábrákon vázolt példaképpen! kiviteli alakjai aránylag egyszerűéi olcsó megoldások, azonban a 6 ábrán látható kiviteli alak alkalmazása igen előnyös, mert ennek nagyobb a munkasebessége és nagyobb a vágott baromfi teste levágott elülső feleinek összegyűjtésére a vágószerkezet alatti gyűjtő tér.

A berendezésnek a 6. ábrán látható kiviteli alakjánál a kétkarú emelő villa alakú 40 karként van kiképezve, amely lényegében U alakú és különböző hoszszúságú s/árai vannak. A lapát vagy kanál alakú 22 idom a 23 fogó nyúlvánnyal együtt a 40 kar rövid szárának szabad végére van erősítve. A kar rövid szára egy pár 13 vágószerkezet között van vezetve, úgyhogy a rövid szár elmozgása folyamán a 22 idom egy a 14 vágókések alatti pontig tud mozogni. A 40 kar hosszú szára 41 forgáscsap körül fordítható el, amely merőleges a rajz síkjára. A szárak közötti távolság legalább olyan, hogy a hosszú szár nem érintkezik a testek 28 hátsó felével.

A 40 karra 42 súly van erősítve olyan helyen, hogy ez a 40 kart a 6. ábrán látható kezdeti helyzet felé igyekezzen elfordítani. Amikor a 23 fogó nyúlvány kapcsolódásba kerül az érkező következő 12 test 27 nyílásának 26 végrészével, akkor a 12 test tovább haladása folyamán a 23 fogó nyúlvány a 14 vágókések alatt ferde helyzetbe kerül és így a test ielülső felét billenti épp úgy, mint a 3. és 4. ábián. Egy 52 rugóval ellátott 51 fékhenger egyik vége csuklósán elfordíthatóan az 1 kerethez, másik vége pedig szintén elfordíthatóan 48 laphoz van erősítve.

A találmány keretein belül a berendezésnek olyan kiviteli alakja is elképzelhető, amelynél a 6. ábrán látható 42 súly, 43 bütyök és az 51 fékhengerrel kialakított csillapító, gátló szerkezetrész a 14 vágókések szintje alatt van elhelyezve és az 1. ábrán látható kiviteli alak 16 kétkarú emelőjéhez van kapcsolva.

A következő igénypontokban levő hivatkozási számok a találmányt nem korlátozzák az e számokkal a rajzokon megjelölt alkatrészekre. E hivatkozási számok csupán a találmány könnyű megértésének előmozdítására szolgálnak.

Claims (15)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás vágott baromfi hátsó és elülső félre való darabolásához, amely baromfi testét lábainál fogva szállítátó szerkezetre függesztjük, szállítás közben mell részével előre mozgatjuk és haladása közben darabokra vágjuk, azzal jellemezve, hogy a vágási művelet előtt és folyamán a baromfi testét ferde helyzetbe hozzuk úgy, hogy a baromfi haladása irányában nézve a lábak a nyugalmi helyzetben levő test elején vannak, a vágási művelet előtt és alatt a

   189.777 mellel együtt a tesetben levő, lábak közötti nyílást határoló végrészt a combokhoz viszonyítva lefelé húzzuk, majd a testet pontosan a végiész fölött kiindulva vízszintesen két félre osztjuk. _
2. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foga- ® natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szállító szerkezeten függesztett test hátsó felét legalább a vágási művelet terében alátámasztjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzaljellemezve -jq hogy a szállító szerkezeten függesztett, levágott test felet egy következő vágási művelettel a lábak között függőleges síkban kettévágjuk.
4. 4. Berendezés vágott baromfi hátsó és elülső félre való darabolásához, amelynek egy keretre erősített, a vágott baromfi testét lábainál fogva felfüggesztve 15 tartó és előre szállító szerkezete van, amelyen a test a mozgás irányában mellével előre halad egy a kerethez erősített vágószerkezeten keresztül, amely a testet két részre vágja, azzal jellemezve, hogy a vágószerkezet (13) beadagolás Felőli oldalán a keretbe (1) csuklósán elfordíthatóan erősített, a vágott 20 baromfi haladási irányára (9) merőleges forgáscsap (15, 41) révén a baromfi lábai közötti függőleges középsíkban felső helyzetéből egy a kereten (1) levő ütköző révén meghatározott alsó helyzetbe fordithatóan, majd a baromfi testnek (12) berendezésből való _9teltávolításakor a beadagolás felőli oldalról elfordíthatóan tartott szabad végű karja (20, 40), a baromfi előre haladó testének (12) lábai alatt a kar (20, 40) mozgását gátló szerkezetrésze, a kar (20, 40) szabad végén ennek lefelé fordulása folyamán a mell részben a lábak között levő nyílás (27) kerületi részét képező 3Q végrésszel (26, 26') kapcsolódó fogó nyúlványa (23), valamint a fogó nyúlván (23) fölött a testet (12) vízszintesen két félre szétválasztó első vágószerkezete (13)van.
5. 5. A 4. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy fogó 35 nyúlvány (23) a baromfi testét (12) betápláló oldal felé leifelé hajlóan vart elhelyezve, és hogy a fogó nyúlvány (23) a kar (20, 40) elfordulása folyamán a végrész (26) fölött a testbe (12) nyúlik.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypontban meghatározott béréndezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a karhoz (20, 40) a fogó nyúlvány (23) alatt előnyösen egy lapát vagy kanál alakú, a test (12) mell részét részbenfölfogóidom (22) van erősítve.
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzaljellemez- 45 v e , hogy a csillapító gátló szerkezetrész egy a kar (20) szabad végén fellépő nyomatékkai ellentétes nyomatékot kifejtő, a szabad véget felső helyzete felé fordító, egyik végével a karhoz (20), másik végével a kerethez (1) erősített rugóként (21) van kiala50 kítva.
8. 8. A 4 -6. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezv e , hogy a csillapító, gátló szerkezetrésznek a kar (40) szabad végén fellépő nyomatékkai ellentétes nyomatékot kifejtő, a szabad véget felső helyzete felé fordító, a karhoz (40) erősített srilya (42) van.
9. 9. A 7. vagy.8. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a baromfik testei (12) sorozatának szállításával szinkronban a haladási irányra (9) merőleges forgáscsap (44) körül elfordíthatóan hajtott bütyökje (43) van, amely a kar (40, 47) szabad végével ezt alsó helyzetből felső helyzetbe toló módon kapcsolódik.
10. 10. A 9. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a karhoz (40) kapcsolódó, karból (47), lapból (48), horonyból (49), csapból (50), fékhengerből (51) és rugóból (52) álló csillapító, gátló szerkezetrésze van.
11. 11. A 4-10. igénypontok bármelyikében meghatározott kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kar (40) forgáscsapja (41) a vágószerkezet (13) felett van elhelyezve.
12. 12. A 4-7. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a baromfik teste (12) számára hosszirányú csatornát képező, lényegében a haladási irányban (9) elnyúló vezető szerkezetrésze (24) van, amelynél a csatorna szélessége a haladási irányban (9) fokozatosan csökken és a csatorna szélei a test átvágásának teréig fokozatosan emelkednek.
13. 13. A 4-8. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első vágószerkezet (13) felett elnyúló és a test levágott, a lábakat tartalmazó felét tartó vezető szerkezetrésze van.
14. 14. A 4-9. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a haladási irányban (9) nézve az első vágószerkezet (13) után elhelyezett, az első vágószerkezet (13) révén szétvágott testnek (12) felfüggesztett hátsó felét (28) a lábak közötti függőleges középsíkban kettévágó második vágószerkezete (34) van.
15. 15. A 4-10. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első vágószerkezeteknek (13) tárcsa alakú vágókései (14) vannak, amely vágókések egymástól rövid távolságra vannak elhelyezve, ugyanabban a vízszintes síkban ellentétes irányokban vannak hajtva és a kar (20, 40) elfordulás síkjának ellenkező oldalain vannak elhelyezve.