HU189636B - Weed killers containing urea derivatives as active substances and method for producing urea derivatives - Google Patents

Weed killers containing urea derivatives as active substances and method for producing urea derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU189636B
HU189636B HU83127A HU12783A HU189636B HU 189636 B HU189636 B HU 189636B HU 83127 A HU83127 A HU 83127A HU 12783 A HU12783 A HU 12783A HU 189636 B HU189636 B HU 189636B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
active ingredient
formula
urea derivatives
mol
chlorine
Prior art date
Application number
HU83127A
Other languages
English (en)
Inventor
Karl Seckinger
Original Assignee
Sandoz Ag,Ch
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Sandoz Ag,Ch filed Critical Sandoz Ag,Ch
Publication of HU189636B publication Critical patent/HU189636B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D295/00—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms
    • C07D295/04—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms with substituted hydrocarbon radicals attached to ring nitrogen atoms
    • C07D295/06—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms with substituted hydrocarbon radicals attached to ring nitrogen atoms substituted by halogen atoms or nitro radicals
    • C07D295/073—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms with substituted hydrocarbon radicals attached to ring nitrogen atoms substituted by halogen atoms or nitro radicals with the ring nitrogen atoms and the substituents separated by carbocyclic rings or by carbon chains interrupted by carbocyclic rings
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/07—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms
    • C07C205/11—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms having nitro groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/07—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms
    • C07C205/11—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms having nitro groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings
    • C07C205/12—Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by halogen atoms having nitro groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings the six-membered aromatic ring or a condensed ring system containing that ring being substituted by halogen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C275/00—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C275/28—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of a carbon skeleton
    • C07C275/30—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of a carbon skeleton being further substituted by halogen atoms, or by nitro or nitroso groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C275/00—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C275/28—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of a carbon skeleton
    • C07C275/32—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of a carbon skeleton being further substituted by singly-bound oxygen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C275/00—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C275/64—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups singly-bound to oxygen atoms

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

A találmány hatóanyagként fenil-karbamid-származékokat tartalmazó gyoniirtószerekre, valamint a fenil-karbamid-származékok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik.
Számos fenil-karbamid-származék kereskedelmi forgalomban lévő gyomirtószer hatóanyaga, például az izoproturon, monolinuron, monuron és metoxuron (Pesticide Matiual, 5. kiadás, 317., 372, 373. és 365. oldalak).
A találmány szerinti gyomirtószerek hatóanyagai a (1) általános képletű fenil-karbamid-származékok, a képletben — R metil- vagy metoxicsoport,
-Y klór- vagy fluoratom és —X hidrogén-, klór- vagy brómatom.
A találmány tárgyát képezi a találmány szerinti fenil-karbamid-származékok előállítására szolgáló eljárás is, amely szerint karbamid-származék előállításánál szokásos kondenzációs körülmények között (II) általános képletű vegyületet — ebben a képletben Y és X jelentése a fenti - (III) általános képletű vegyülettel — ebben a képletben R a fenti jelentésű és Rj halogénatom — reagáltatunk.
A1 (II) és (III) általános képletű vegyületek reakcióját a reakció körülményei között iners, aprotikus szerves oldószerben, 0 és 25°C közötti hőmérsékleten, például szobahőmérsékleten végezhetjük.
Az előnyös szerves oldószer poláros oldószer, például dietil-formamid.
A reakcióban előnyösen sav-megkötőt, például amint, így trietil-amint használunk. Rj jelentése például kiór- vagy brómatom, előnyösen klóratom lehet.
A fenti reakciókörülmények között a reakció 10 -50 óra alatt teljesen végbemegy.
Az (I) általános képletű vegyületeket a reakcióelegyből - amelyben előállítottuk - ismert módszerekkel különítjük el.
A (II) általános képletű kiindulási anyagok újak.
A (II) általános képletű anilineket a megfelelő (IV) általános képletű nitro-benzolok redukciójával állíthatjuk elő — ebben a képletben Y és X jelentése a fenti —, majd a kapott anilint például hangyasavval N-fonnilezhetjük.
Amelyik kiindulási anyag előállítását eddig nem írtuk le, az ismert vagy ismert eljárással előállítható vagy tisztítható, vagy az itt leírt eljárásokkal analóg módon vagy ismert eljárások szerint előállítható.
A találmány szerinti vegyületek herbicid készítmények hatóanyagként alkalmazhatók, amely készítmények a növények növekedését szabályozzák vagy módosítják. A növény kifejezés magában foglalja a csírázó magvakat, a palántákat és a kialakult vegetációt, beleértve a földalatti részeket.
A találmány szerinti készítmény gyomirtó hatását mutatja többek között az egyszikű és kétszikű gyomokra, így a Lepidum sativumra, Avena sativara, Agrostis albara és Lolium perennere gyakorolt hatása,
1.4 és 5,6 kg/ha közötti mennyiségnek megfelelő adagokkal végzett kikelés előtti és kikelés utáni kísérletekben, A találmány szerinti készítmények herbicid hatásuk alapján kétszikű és fűszerű gyomok irtására alkalmasak, mint azt a találmány szerinti reprezentatív készítményekkel végzett további kísérletek bizonyították, amelyeket 0,2 és 5,0 kg/hatóanyagnak, például 0,2, 1,0 és 5,0 kg hatóanyag/ha hatóanyagnak megfelelő mennyiséggel végezhetünk a következő kétszikű gyomokkal: Amaranthus retroflexus, Capsella bursa-pastoris, Chenopodium album, Stellaria média, Senecio vulgáris, Galium aparine, Portulaca spp., Ipomoea purpurea, Sesbania exaltata, Xanthium pensylvanicum, Sida spinosa, Anoda cristaia, Solanium nigra és Abutilon spp., valamint fűszerű gyomokkal, Agropyron repens, Agrostis alba, Alopecurus myosuroides, Apera spica venti, Avena fatua, Echinochloa crus-galli, Lolium perenne Sorghum halepsene, Digitaria sanguinalis, Setaria italica, Setaria lutescens, Sorghum bicolor, Bromus tectorum, Brachiara platyphylla, Leptochloa dubia és Panicum spp. gyomokkal.
A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények aránylag kevésbé toxíkusak a haszonnövények, például fűszerű haszonnövények, így kismagvú gabonafélék (búza, árpa, szárazon termesztett rizs, vízben termesztett rizs), vagy gabona (kukorica) vagy széles levelű haszonnövények, így szójabab, gyapot, burgonya, esetében, mint a gyomokkal szemben. A találmány szerinti készítmények ezért haszonnövények ültetvényekben szelektív gyomirtóként alkalmazhatjuk.
A találmány szerinti szerek gyomirtó hatását például haszonnövények, így kismagvú haszonnövények, például búza vagy rizs, burgonya, szójabab és gyapot ültetvényekben figyeltük meg kikelés előtti kezelést alkalmazva. A találmány szerinti készítmények szelektív gyomirtó hatását kikelés után, többek között kukorica, burgonya, szójabab, gyapot és kismagvú gabonafélék, így búza és rizs ültetvényekben is megfigyeltük.
Azok a szerek különösen jelentős gyomirtó hatásúak, amelyek hatóanyagként az 1., 2.1., 2.2., 2.3.,
2.4 és 2.5 példák szerinti vegyületek egyikét tartalmazzák. Ha ismert, szokásos, karbamidszármazékot, például N’-(4-/l -metil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamidot tartalmazó szerhez hasonlítjuk a találmány szerinti szereket, ezek fokozottan aktívak a széles levelű gyomokkal szemben, miközben megtartják az évelő fűszerű gyomokkal szembeni kitűnő gyomirtó hatást, a Galium-mal szembeni, fokozott hatást és/ vagy a szójával szembeni fokozott szelektivitást. Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó készítmény az évelő füveket és kétszikű gyomokat kikelés előtti és kikelés utáni kezelés esetében is (1-2 kg hatóanyag/ha mennyiségben alkalmazva) jól irtja, és kukorica, búza és burgonya esetében szelektív, azonban a kikelés előtti kezelés némileg előnyösebb a kikelés utáni kezelésnél
A 2.1. példa szerinti vegyületet hatóanyagként tartalmazó készítmény kikelés előtti és utáni alkalmazás esetén is szelektív a szójára nézve, 5 kg hatóanyag/hektár mennyiségben a szóját számottevően nem károsítja, és a fűszerű és kétszikű gyomokat kitűnően irtja. A 2.2. példa szerinti vegyületet hatóanyagként tartalmazó készítmény kitűnő hatású a kétszikűek, így Galium ellen is búza, kukorica, szójabab és burgonya ültetvényekben mind kikelés előtt, mind pedig kikelés után alkalmazva. A 2.3 példa szerinti vegyületet tartalmazó szer különösért kikelés utáni kezelésre javasolható, jó és szelektív gyomirtó hatást figyeltünk meg (beleértve a Galium irtását is) búza és kukorica kultúrákban 1 kg/ha mennyiségben alkalmazva. A 2.4 példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény kikelés előtt is, de különösen kikelés után hatásosabb a kétszikű gyomokkal (beleértve a Galiumot is) szemben, mint az ismert, szokásos, fentebb említett szer, és szelektivitása búza, kukorica, szójabab és burgonya esetében igen jó. A 2.5. példa szerinti vegyületet hatóanyagként tartalmazó készítmény kikelés után alkalmazva hatásosabb a kétszikű gyomokkal szemben, mint a fentebb említett szokásos szer, és szelektivitása búzában, kukoricában és szójababban jó.
A találmány szerinti szerek általános, valamint szelektív gyomirtásra való alkalmazásánál a kívánt hatás eléréséhez szükséges hatóanyag mennyisége szelektív alkalmazás esetén a haszonnövénytől és más általános tényezőktől, így a felhasznált készítménytől, az alkalmazás módjától, a kezelés körülményeitől-függ. A megfelelő alkalmazási arányt a szakember által Ismert rutin eljárásokkal határozhatjuk meg, vagy a találmány szerinti vegyületeket hatóanyagként tartalmazó szerek hatását olyan szerekével hasonlítjuk öszsze, pl. növényházi kísérletekben, amelyek felhasználási mennyisége ismert. Azonban általában kielégítő eredményeket kapunk, ha kb. 0,1—5 kg/ha-nak, előnyösen kb. 0,5—2 kg/ha-nak megfelelő hatóanyagmennyiséget tartalmazó készítményt alkalmazunk, a kezelést szükséges esetben megismételjük.
A találmány szerinti hatóanyagokat gyomirtó szerekben növényfiziológiásan elfogadható hígítókkal együtt alkalmazzuk. A találmány szerinti készítmények 0,05-80 tömeg s% hatóanyagot, 0-20 tömeg súly növényfiziológiásan elfogadható felületaktív anyagot és 1-00,0 tömeg% szilárd vagy folyékony hordozóanyagot tartalmaznak. Esetenként nagyobb felületaktív anyag-hatóanyag arány kívánatos, amire a készítménybe való bekeveréssel vagy tartálykeverék előállításával érünk el. A közvetlenül felhasználható szer általában 0,01 és 25 tömeg % közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaz. Természetesen ennél alacsonyabb és magasabb koncentrációban is jelen lehet a hatóanyag az alkalmazástól és a hatóanyag fizikai tulajdonságaitól függően. A felhasználás előtt hígítandó koncentrátum formájú készítmények általában 2 és 80 tömeg%, előnyösen 10 és 60 tömeg% közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti készítmények alkalmas formái például porok, granulátumok, szemcsék, szuszpenzió koncentrátumok, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok. Ezeket szokásos módon, például a találmány szerinti vegyületek és a hordozóik) összekeverése útján állítjuk elő. A speciális folyékoriy készítményeket a hozzávalók összekeverésével, a finom eloszlású szilárd készítményeket keveréssel és aprítással, a szuszpenzió koncentrátumokat nedves őrléssel és a granulátumot a hatóanyag alkalmas oldószerrel készült oldatának az előre elkészített granulált hordozóanyagra való permetezésével vagy a szemcsés hordozók, például homok finom eloszlású szilárd hatóanyaggal való bevonásával vagy agglomerációs módszerrel (fiuidágyban) állíthatjuk elő.
További lehetőség a találmány szerinti hatóanyagot mikrokapszulázott formában használni.
A gyomirtó szerben növényfiziológiásan elfogadható adalékanyagokat alkalmazhatunk a hatóanyag hatásának javítására és a liabzás, csomósodás és korrózió csökkentésére.
A teiületaktív anyagok növényfiziológiásan elfogadható nedvesítőszerek, diszpergálószerek, szuszpendáló szerek vagy emulgeálószerek. A felületaktív anyagokra példa a lignin-szulfonsav-nátriumsó és lauril-szulfát.
A hígítók vagy töltőanyagok olyan folyékony vagy szilárd növényfiziológiásan elfogadható anyagok, amelyekkel a koncentrátumok alkalmazható töménységig vagy kívánt mértékben hígíthatók. Porok, vagy granulátumok esetében például talkum, kaolin vagy kovaföld, folyékony koncentrátumok esetében például szénhidrogének, így xilol, alkohol, így izopropil-alkohol és folyékony felhasználási formák esetében többek között víz és gázolaj használható.
A találmány szerinti készítmények más, biológiai hatású, például hasonló vagy kiegészítő gyomirtó hatású, antidotum, fungicid vagy inszekticid hatású hatóanyagokkal is összekeverhetek.
A következőkben speciális gyomirtó készítményeket ismertetünk.
A példák nem korlátozó jellegűek.
A) példa: Nedvesíthető por tr hatóanyagot (például az 1. példa szerint előállított találmány szerinti vegyületből) 25 tr szintetikus kovasavat, 2 tr nátrium-lauril-szulfátot, 3 tr nátrium-lignin-szuífonátot és 45 tr finomeloszlású kaolint addig keverünk és őrölünk, míg az átlagos részecskeméret kb. 5 mikron. A kapott nedvesíthető port használat előtt vízzel a kívánt töménységű permedévé hígítjuk.
B) példa: Emulzió koncentrátum tr hatóanyagot például az 1. példa szerint előállított vegyületet), 10 tr xilolt, 15 tr izoforont és 40 tr dimetil-formamidot és 10 tr emulgeálószert (pl. ATLOX 4851 B, kalcium-alkil-aril-szulfonát és polietoxilezett triglicerid elegye, Atlas Chemie GmbH), homogén oldattá keverünk. A kapott emulzió koncentrátumot használat előtt vízzel hígítjuk.
C) példa: Granulátum:
kg hatóanyagot (például az 1. példa szerint előállított találmány szerinti vegyületet) 0,2 kg szintetikus kovasawal keverünk és finomra őrölünk. A kapott port addig keverjük 94 kg, előzőleg 1,5 kg 50%-os poli(vinil-acetát) emulzióval nedvesített, szemcsés kvarchomokhoz (szemcseméret 24/48), amíg egyenletes bevonatot kapunk. A bevont granulátumot meleg levegőárammal szárítjuk.
D) példa: Nedvesíthető por
Az A) példában leírt módon a következő összetételű, 50 t% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető port állítjuk elő;
tr N’-(3-klór4-/l-fluor-metil-etil/-fenil)-N,N-dimeiil-karbamid, tr nátrium-lauril-szulfát, tr nátrium-ligninszulfonát, tr porított szintetikus kovasavgél,
Ir kaolin.
E) példa: Nedvesíthető por
A 15-18. hatástani példákban a következő összetételű nedvesíthető por vízzel való hígitisával készült permetleveket használtuk:
tr hatóanyag, tr nátrium lauril-szulfát, tr nátrium-ligninszulfonát, tr porított szintetikus knvasavgél, tr kaolin.
A találmány további bemutatására a következő példák szolgálnak.
(I) általános képletű vegyületek előállítása
1. példa
N (4-/1 -Fluor-metiI-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamid
0,062 mól 4-/1 -fluor-metil-etil/-anilint, 0,063 mól dimctil-karbamoil-kloridot és 0,063 mól trietil-amint 40 ml dimetil formamidban oldunk és az oldatot szobahőmérsékleten 50 óra hosszat keverjük. A képződött kristályos terméket kiszűrjük, díetil-éterrel mossuk. A cím szerinti vegyidet olvadáspontja 145146°C. Etil-acetátból átkristályosítva 158-159°C-on olvad.
2. példa
Az 1. példában leírt eljárást alkalmazva, de a megfelelő (11) és (III) általános képletű anyagokból kiindulva a következő (I) általános képletű vegyületeket kapjuk:
2.1 N’-(4-/l-klór-metil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamid, op.: 139-141 °C,
2.2 N'-(3-bróm4-/l -fluor-ihetil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamid, op.: 144-146°C,
2.3 N’-(4-/l-fluor-metil-etil/-fenil)-N-metoxi-N-metil-karbamid, op.: 78-80°C,
2.4 N’-(3-klór-4-/l-fluor-meül-etil/-ferül)-N,N-dimetil-karbamid, op.: 141-142°C,
2.5. N’-(3-klór4-/l-klór-metil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamid, op.: 128°C,
Közbülső vegyületek előállítása
3. példa l-(2-/p-Nitro-fenil/-allil)-morfolin
567 g (3,13 mól) p-nitro-fenil-ecetsav és 400 ml víz elegyéhez csepppenként, 45--55°C-on 555 ml (6,35 mól) morfolint adunk 20 perc alatt. Az elegyet 1 óra hosszat 45°C-on keverjük, majd ugyanezen a hőmérsékleten 30 perc alatt 635 ml (7,4 mól) 30t%os formaldehid oldatot adunk hozzá.
A reakcióelegyet 45°C-on 20 óra hosszat keverjük, majd hűtjük. 4000 ml vizet adunk hozzá és a vizes oldatot diklór-metánnal extraháljuk. A diklór-metános fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és szárazra pároljuk. A viszkózus maradék kristályos tömeggé dermed, op.: 62-63°C.
4. példa
4-/l-Klór-metil-etenil/-nitro-benzol
445 g (1(79 mól) l-(2-/p-nitro-feniV-allil)-morfolin 2500 ml vízmentes diklór-metánnal készült oldatához keverés közben, szobahőmérsékletért 180 g (1,82 mól) foszgén 1100 ml vízmentes diklórmetánnal készült oldatát csepegtetjók 45 perc alatt.
Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet további 2 óra hosszat keverjük, éjszakán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd vákuumban bepároljuk. A melléktermékként keletkező 4-morfolin-karbonil-kloridot nagy vákuumban (93°C/2.10zPa) ledesztilláljuk és a maradékot kovasavgélen kromatografáljuk. Eluálószerként diklór-metánt használunk, így a cím szerinti terméket kapjuk, op.:43—45°C.
5. példa
4-/l-Fluor-metíl-etenil/-nitro-benzol
296.5 g(l,5 mól) 4-/1-klór-metil-etenil/-nitro-benzol, 430 g (7,4 mól) kálium-fluorid, 78 g (0,15 mól) hexadecil-tributil-foszfon-imin-broinid és 800 ml víz elegyét nitrogén atmoszférában keverés közben, 1 ΙΟΙ 12°C-on tartjuk 5 óra hosszat.
Ehhez 3000 ml jeges vizet adunk és az elegyet 500 ml diKlór-metánnal extraháljuk. A diklór-metános extraktumot 5x2000 ml vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk.
A maradékot 2800 g kovasavgélen kromatografáljuk, diklór-metán és széntetraklorid 2 : 1 térfogatarányú elegyét használva eluálószerként, így a cím szerinti vegyületet színtelen kristályok formájában kapjuk, op. 30-31°C,
6. példa
4-/1 -Fluor-metil -etil/-nitro-benzol
17.5 g (0,1 mól) 4-/l-fluor-metil-etenil/-nitro-benzol 400 ml metil-alkohollal készült oldatához 100 g (0,8 mól) 90%-os hidroxil-amino-O-szulfopsavat és 67,2 g (0,41 mól) hidroxil-amin-szulfátot adunk. A reakcióelegyet 15-20°C hőmérsékleten (jeges vizes hűtés közben) 20t%-os vizes nátrium-hidroxiddal 3-as pH értékig lűgosítjuk. További 500 ml metil-alkohol hozzáadása után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 óra hosszat keverjük és azután szűrjük. A szürletet vákuumban bepároljuk. A maradékot diklór-metánban májuk, az oldatot vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A világos sárga, kromatográfiásan (vékony-réteg) tiszta folyadékot (Rj = 0,5, kloroform: szén-tetraklorid = 1:1, kovasavgélen) vákuumban desztilláljuk, így a cím szerinti vegyületet kapjuk, fp.: 103—104°C/ 0,1 Torr.
7. példa
4-/1 -Fluor-metil -etil/-anilin
10.2 g (0,057 mól) 4-/l-fluor-mefil-etil/-nitro-benzolt 250 ml vízmentes metil-alkoholban oldunk és szobahőmérsékleten légköri nyomáson, 0,61 g 10 t%-os palládium/szén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük.
A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a reakció leáll. A katalizátort kiszűijük és a szürletet bepároljuk. A kapott, kromatográfiásan (vékonyréteg) tiszta, színtelen folyadékot (Rj- = 0,2 kovasavgélen, kloroformban), vákuumban desztilláljak, így a cím szerinti terméket kapjuk, fp.: 86—8ö C/ 40 Pa.
8. példa
4-/1-Klór-metil-etil/-anilin
A cím szerinti vegyületet (fp.: 93-95°C/13,3 Pa) a 7. példában leírtak szerint állítjuk elő.
9. példa
4-/l-Klór-metil-etil/-nitro-benzol
51.3 g (0,26 mól) 4-/l-klór-metil-etenil/-nitro-benzol és 10 g trisz/trifenil-foszfin/ródium(I)-kloridot 10000 ml száraz toluollal készült oldatát környezeti hőmérsékleten és nyomáson hidrogénezzük.
óra eltelte után a homogén oldatot vákuumban bepároljuk. Az analitikailag tiszta, cím szerinti vegyülelet a maradék csökkentett nyomáson végzett desztillácíójával különítjük el. A 120-122°G-on és 27 Pa nyomáson forró frakció rövid időn belül színtelen kristályokká szilárdul, op.: 51-52°C.
10. példa
3-Klór4-/l-klór-metil-etil/-nitro-benzol g (0,12 mól) 4-/l-klór-metíl-etil/-nít.ro-benzol, 1 g autimon-triklorid, 50 mg jód és 16 mg foszfor-triklorid elegyét fokozatosan 60°C-ra melegítjük. A kapott homogén szirupon keresztül folyamatosan száraz klórgázt vezetünk olyan sebességgel, hogy a lombik belsejében a hőmérséklet ne emelkedjen 70°C fölé. Amikor az elméleti mennyiségnél már egy kevéssel több abszorbeálódott (5,3 g/20 perc), a barna reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük és azután 125 ml toluolban oldjuk. A toluolos oldatot 5x150 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk.
A barna olajos maradékot kovasavgél oszlopon kromatografáljuk. Szén-tetraklorid és kloroform 10 : 1 térfogat arányú elegyével végzett elucióval analtikailag tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk, op. 45-46°C.
11. példa
3-Bróm-4-/l-fiuor-metil-etil/-nitro-benzol ml tömény kénsav, 80 ml víz és 18,3 g (0,1 mól) 4-/l/fiuor-metil-etil/-nitro-benzol elegyéhez keverés közben 18,3 g (0,11 mól) kálium-bromátot adunk olyan sebességgel, hogy az elegy hőmérséklete ne emelkedjen 35°C fölé.
Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 18 óra hosszat keverjük, eközben a savas réteg-alatt olajos fázis képződik. A felső vizes fázist diklór-metánnal extraháljuk. A terméket tartalmazó réteget és az extraktumot egyesítjük és kétszer vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumhan bepároljuk. A maradékként kapott olajat kovasavgélen, hexán és dietil-éter 3 : 1 térfogatarányú elegyével eluálva kromatografáljuk, a tisztított olaj egy éjszakán át —20°C-on tartva, megszilárdul, op.: 20—22°C.
12. példa
3-KIór-4-/l-fluor-metil-etil/-nitro-benzol
45,1 g (0,24 mól) 4-/l-fluor-metil-etil/-nitro-benzol, 39,2 g (0,12 mól) ezüst-szulfát, 260 ml tömény kénsav é$ 39 ml víz erőteljesen kevert elegyéhez szobahőmérsékleten 19,2 g (0,27 mól) klórgáz 400 ml szén-telrakloriddal készült oldatát csepegtetünk.
Az adagolás befejezése után a keverést további két óra hosszat folytatjuk. Ezután 1200 ml vizet adunk az elegyhez és a kivált ezüst-kloridot zsugorított üvegszűrőn kiszűrjük.
A szerves Téteget elválasztjuk, vízmentes nátrium•szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az analitikailag tiszta, cím szerinti vegyületet kromatográfiásan, kovasavgélen, szén-tetrakíoriddal eluálva különítjük el. A termék kis mintájával végzett meghatározás szerint a fp. 78-80°C/I3,3 Pa.
13. példa
3-Bróm-4-/l -fluor-meiil-etil/anilint
15,75 g (0,06 mól) 3-hróm-4-/l-fluor-metiI-etil/-nitro-benzol 200 ml etanollal készült oldatát 45 óra hosszat szobahőmérsékleten, légköri nyomáson 3 g Raney-nikkel jelenlétében hidrogénezzük.
A reakció befejeződése után a katalizátort kiszűrjük és a szürletet vákuumban bepároljuk. A maradékként kapott sárga folyadékot kovasavgélen kromatografáljuk. Hexán és dietil-éter 3 : 2 térfogat arányú elegyével eluálva a cím szerinti vegyületet analitikailag tiszta olaj formájában kapjuk, Rp - 0,22 (hexán-éter
14. példa
A 13. példában leírtak szerint a következő vegyületeket állítjuk elő:.
3-Klór-4-/l -fluor-metil-etil/-anilin, Rz· = 0,21 (éter-hexán = 2 : 1), fp.: 88-90°C/l ,33 Pa.
Hatástani vizsgálatok leírása
15. példa
Gyomirtó hatás kikelés előtti kezelés esetén cin átmérőjű virágcserepeket tőzeg táptalaj és homok keverékével töltöttünk meg. A tőzeg táptalaj és homok keverékének felületét (az E/ példa szerint formált) vizsgálandó hatóanyag, 0,05 illetve 0;2 1%os oldatával permeteztük be és a cserepekbe Lepidium-satívum, Agrostis alba, Avena sativa és Lolium perenne magokat ültettünk, az Avena sativa és Lol'um perenne magokra ültetés után 0,5 cm-es tőzeg táptalaj-homok keveréket rétegeztünk. A cserepeket 21 napig szobahőmérsékleten tartottuk napi 14-17 órás megvilágítás közben (napfény vagy annak megfelelő fény).
A vizsgálható anyag gyomirtó hatását a 21 napos periódus után határoztuk meg. A meghatározás az egyes növények esetében bekövetkező károsodás minőségének és mértékének vizuális értékelésével történt.
A (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket a fenti módon vizsgáltuk 1,4 és 5,6 kg hatóanyag/hektár mennyiségnek megfelelő adagolással.
Gyomirtó hatást, azaz a vizsgált növények jelentős károsodását figyeltük meg.
16. példa
Gyomirtó hatás kikelés utáni kezelés esetén
A 15. példában leírt eljárást követtük azzal az eltéréssel, hogy a vizsgálandó hatóanyagot - 0,05 illetve 0,2 t%-os pemetlé készítmény formájában — akkor alkalmaztuk, amikor a növények 2-4 levelűek voltak, a növények magvainak ültetését úgy végeztük, hogy a 2-4 levelű növények lényegében ugyanannyi idő alatt fejlődjenek ki.
Ismét az 1. és 2. példák szerinti (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket vizsgáltuk 1,4 kg/ha és 5,6 kg/ha mennyiségben, A gyomirtó hatást a vizsgált anyag alkalmazásától számított 28 nap múlva a 15. példában leírt módon határoztuk meg. Gyomirtó hatást figyeltünk meg.
17. példa
A találmány szerinti kiválasztott vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményekkel végzett kikelés előtti kezelési eljárás x 40 cm-es tenyészedényeket 6 cm-es mélységig tőzeg táptalaj és/homok keverékével töltőt-51
189.636 tünk meg. A tőzeg táptalaj és homok keverékének felületét (az E) példa szerint formált hatóanyagként a találmány szerinti valamelyik vegyületet tártál- 5 mázó készítmény 0,0125 t% koncentrációjú, vizes oldatával permeteztük be. A permedé térfogata 600 liter vizes vizsgálandó oldat/ha mennyiségnek felelt meg. Ugyanezt a vizsgálatot különböző koncentrációjú oldatokkal ismételtük meg, a koncentrációkat úgy választottuk meg, hogy a kívánt alkat- ’θ mazási arányokat megállapíthassuk. Hat fajta magot ültettünk minden edénybe. Az egyes növényfajtákból ültetett magok száma a mag csírázóképcsségétől és a palánta kezdeti növekedési méretétől függ. A magok elültetése után a kezelt felületet 0,5 cm-es, -jc tőzeg táptalaj és homok keverékéből álló réteggel borítottuk be.
A tenyészedényeket 28 napig 20°C és 24°C közötti hőmérsékleten tartottuk napi 14—17 órás megvilágítás mellett.
Az egyes, találmány szerinti hatóanyagot tártál- 20 mazó készítmények gyomirtó hatását 28 nappal később határoztuk meg.
A meghatározás a különböző növények esetében bekövetkező károsodás mértékének és minőségének vizuális értékelésével történt. Különösen előnyös gyomirtó hatást az 12.1., 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5 pél- 25 dák szerint előállított vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények mutattak- Néhány, 0,2 kg, 1 kg és 5 kg/hatóanyag/hektár mennyiséggel végzett kísérlet eredményét már korábban összefoglaltuk. (Ld.: az I. táblázatot)
18. példa
Kikelés utáni kezelés
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények további értékelése kikelés utáni kezelési eljárással történt, melyet a 17. példában leírtak szerint végeztünk azzal az eltéréssel, hogy a gyomirtó szer oldatát akkor alkalmaztuk, amikor a magokból, 2-4 levelű növények fejlődtek ki. Emiatt a különböző magfajtákat az idő szempontjából lépcsőzetesen ültettük. A növényházi körülmények (hőmérséklet, fény) a 17. példában leírtakkal azonosak. A gyomirtó hatást az alkalmazástól számított 28 napi elteltével a 15. példában leírt módon határoztuk meg.
Különösen előnyös gyomirtó hatást figyeltünk meg többek között az 1., 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., és 2.5 példák szerint előállított vegyületek hatóanyagként tartalmazó készítményekkel. Néhány 0,2 g 1 kg és 5 kg liatóanyag/hektár mennyiséggel kapott · eredményt már korábban összefoglaltunk. (Ld.: az I. és II, táblázatokat)
1. táblázat
Kezelt növény 1. példa szerinű hatóanyag Kikelés előtt - károsodás (%) Kikelés után
kg/ha 0,2 Tjj 5,0 1,0
Amaran. retrofl. 80 160 100 90 100 100
Capsella b. p. 90 100 100 90 100 100
Chenop. alb. 100 100 100 100 100 100
Galium aparine 0 10 100 100 100 100
Senecio vulg. 30 100 100 70 100 100
Stellaria média 100 100 100 50 100 100
Lucerna 90 100 100 30 100 100
Bab 10 100 100 30 70 100
Répa 90 100 100 80 100 100
Gyapot 0 0 30 10 30 100
Len 50 100 100 20 100 100
Burgonya 0 70 100 0 10 90
Szója 0 10 100 0 10 100
Cukorrépa 90 100 100 100 100 100
Repoe 10 100 100 20 100 100
Napraforgó 20 100 100 90 100 100
Agropyron repens 0 0 20 0 0 0
Agrostis alba 90 100 100 90 100 100
Alopec m/os. 30 100 100 30 100 100
Apera sp. ven ti. 80 100 100 60 100 100
Avena fatua 100 100 100 10 80 100
Echinoehloa c. g. 50 100 100 0 90 100
Kukorica 0 80 80 0 0 70
Búza 0 10 100 0 0 10
189.636
II. táblázat
Kezelt növény Vizsgált hatóanyag 2.3. példa Kikelés utáni kezelés %-os károsodás 2.4 2.5 példa példa Is- mert*
kgfha ü,2 1,0 1,2 -ITT” 0,2 ^73 1,0 ”
AmaTan. retrofl. 80 100 100 100 100 100 0 70
Capsella b. p. 100 100 100 100 100 100 30 50
Chenop. alb. — - 100 100 100 100 80 100
Galium aparine 10 80 70 70 30 80 0 0
Senecio vulg. 90 100 80 100 100 100 90 100
Stellaria média 60 100 60 100 100 100 80 100
Lucerna 100 100 50 100 30 100 20 20
Bab 90 100 10 100 40 100 10 20
Répa 90 100 ' 100 100 60 80 90 100
Gyapot 100 100 50 100 70 100 10 20
Len 100 100 30 100 100 100 30 60
Burgonya 10 10 20 10 10 30 0 0
Szója 40 100 10 10 20 30 10 0
Cukorrépa 100 100 100 100 70 100 90 100
Repce 100 100 100 100 90 100 90 100
Napraforgó 800 100 100 100 100 100 70 100
Agropyron repens 0 0 0 0 0 0 0 0
Cyperus rotundus 0 0 0 0 20 20 0 Ό
Alopec. myos. 20 100 0 70 0 100 10 40
Apera sp. venti. 80 100 100 100 30 100 40 100
Avena fatua 60 100 10 20 0 20 20 50
Echinochloa c. g. 10 100 0 90 30 50 0 90
Echinochlo; c. g. (vízben) , 90 100 20 100 100 100 10 100
Kukorica 10 30 0 0 0 0 10 20
Búza 0 10 0 0 ö 0 0 10
Rizs (vízben) 20 100 0 100 70 80 0 0
Ismert(*: N,-(4-/1-metil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamid
Á 2.2 példa szerinti hatóanyagot tartalmazó szer 1 kg/ha hatóanyag mennyiségben alkalmazva kikelés előtti kezelés esetén 100%-osan irtotta az Amaranthus retroflexus és Stellaria média gyomokat, kikelés utáni kezelés esetén 90%-os, illetve 80%-os gyomirtó hatást fejtett ki, míg a burgonya károsodása 10%-os volt.

Claims (4)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Gyomirtó szer azzal j j e 11 e m ez v e, hogy hatóanyagként 0,05-80 tömeg% (I) általános képletű fenil-karbamid-származékot tartalmaz - a képletben
    -R metil- vagy metoxicsoport,
    -X hidrogén-, klór- vagy brómatom és —Y klór- vagy fluoratom — szilárd vagy folyékony hordozó-, illetve hígítóanyag — előnyösen 'természetes vagy mesterséges ásványi őrlemény, alifás, aromás vagy ciklusos szénhidrogén
    - és felületaktív adalék - előnyösen ionos vagy nemionos diszpergáló-, emulgeáló-, nedvesítőszer — legalább egyikével együtt.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti gyomirtószer azzal jellemezve, hogy olyan (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaz, amelynek képletében
    a) R metilcsoport, X hidrogénatom ésY fluoratom 40 vagy
    b) R metoxicsoport, X hidrogénatom és Y fluoratom vagy
    c) R metilcsoport, X és Y klóratom.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti gyomirtószer azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N’-(3-kIór-4-/1 -fluor-metil-etil/-fenil)-N,N-dimetil-karbamidot tartalmaz.
  4. 4 Eljárás a (I) általános képletű fenil-karbamidszánnazékok előállítására — a képletben R, X és Y az 1 igénypontban meghatározott — azzal j e 11 ecq m e z v e, hogy (II) általános képletű szubsztituált anilint — X és Y a fenti jelentésű — III) általános képletű vegyülettel - R a fenti jelentésű és R1 halogénatom - reagáltatunk.
HU83127A 1982-01-15 1983-01-14 Weed killers containing urea derivatives as active substances and method for producing urea derivatives HU189636B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB8201108 1982-01-15

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU189636B true HU189636B (en) 1986-07-28

Family

ID=10527642

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU83127A HU189636B (en) 1982-01-15 1983-01-14 Weed killers containing urea derivatives as active substances and method for producing urea derivatives

Country Status (19)

Country Link
US (1) US4579585A (hu)
JP (1) JPS58128362A (hu)
AU (1) AU562052B2 (hu)
BE (1) BE895563A (hu)
BR (1) BR8300144A (hu)
CA (1) CA1219000A (hu)
CH (1) CH652391A5 (hu)
DE (1) DE3300154A1 (hu)
DK (1) DK12783A (hu)
EG (1) EG15931A (hu)
ES (1) ES8402815A1 (hu)
FR (1) FR2519978B1 (hu)
HU (1) HU189636B (hu)
IL (1) IL67676A (hu)
IT (1) IT1197543B (hu)
NL (1) NL8300085A (hu)
PL (1) PL137189B1 (hu)
TR (1) TR21806A (hu)
ZA (1) ZA83268B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2577221B1 (fr) * 1985-02-11 1987-02-20 Rhone Poulenc Agrochimie Procede de preparation d'une phenyluree substituee
US5624898A (en) 1989-12-05 1997-04-29 Ramsey Foundation Method for administering neurologic agents to the brain
US6407061B1 (en) * 1989-12-05 2002-06-18 Chiron Corporation Method for administering insulin-like growth factor to the brain
US5094506A (en) * 1991-07-25 1992-03-10 Michael Costa Child's safety car seat windshield
CA2537124C (en) * 2003-08-29 2012-08-07 Mitsui Chemicals, Inc. Agricultural/horticultural insecticide and method for using the same

Family Cites Families (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3734961A (en) * 1969-06-25 1973-05-22 Exxon Co Herbicidal fluorinated phenyl ureas and thioureas
IL36218A0 (en) * 1970-02-27 1971-04-28 Ciba Geigy Ag 4-isopropylphenylureas,their manufacture and use in combating pests
DE2260861A1 (de) * 1972-12-13 1974-06-27 Bayer Ag Verfahren zum resistentmachen von kulturpflanzen gegenueber herbizid wirksamen n-phenylharnstoffen
CA1078407A (en) * 1973-03-16 1980-05-27 Richard J. Timmons M-isopropyl phenylureas
NL7416462A (nl) * 1973-12-21 1975-06-24 Ciba Geigy Propenylbenzeenderivaten en werkwijzen ter berei- ding hiervan.
ES442992A1 (es) * 1974-12-02 1977-08-01 Scherico Ltd Un procedimiento para preparar 2-anilino-oxazolinas.
DE2501729A1 (de) * 1975-01-17 1976-07-22 Celamerck Gmbh & Co Kg Harnstoffderivate und verfahren zu ihrer herstellung
US4111683A (en) * 1975-06-27 1978-09-05 Chevron Research Company N-alkyl or alkoxy-N'-substituted hydrocarbyl urea
DE2638402A1 (de) * 1975-09-05 1977-03-17 Sandoz Ag Organische verbindungen, ihre herstellung und verwendung
US4406691A (en) * 1979-12-18 1983-09-27 Ciba-Geigy Corporation Herbicidal ethynyl-phenylureas
FR2510870A1 (fr) * 1981-08-10 1983-02-11 Rhone Poulenc Agrochimie Suspensions aqueuses concentrees a base de neburon

Also Published As

Publication number Publication date
DK12783D0 (da) 1983-01-13
IT8347555A0 (it) 1983-01-14
DE3300154A1 (de) 1983-07-28
DK12783A (da) 1983-07-16
CA1219000A (en) 1987-03-10
JPS58128362A (ja) 1983-07-30
AU562052B2 (en) 1987-05-28
EG15931A (en) 1987-04-30
IT1197543B (it) 1988-12-06
US4579585A (en) 1986-04-01
AU1033683A (en) 1983-07-21
ES518959A0 (es) 1984-03-01
IL67676A0 (en) 1983-05-15
PL137189B1 (en) 1986-05-31
BR8300144A (pt) 1983-10-04
ZA83268B (en) 1984-08-29
PL240173A1 (en) 1984-05-07
ES8402815A1 (es) 1984-03-01
IL67676A (en) 1987-02-27
CH652391A5 (de) 1985-11-15
FR2519978A1 (fr) 1983-07-22
BE895563A (fr) 1983-07-11
TR21806A (tr) 1985-07-19
FR2519978B1 (fr) 1985-11-22
NL8300085A (nl) 1983-08-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR950001043B1 (ko) 치환 피리딘술폰아미드 화합물 및 그의 염의 제조 방법
US4744814A (en) N-[(4,6-dimethoxypyrimidin-2-yl)aminocarbonyl]-3-trifluoromethylpyridine-2-sulfonamide or salts thereof, herbicidal composition containing the same
US4929273A (en) N-benzyl-2-(4-fluoro-3-trifluoromethylphenoxy)butanoic amide and herbicidal composition containing the same
HU182473B (en) Herbicide and growth-inhibiting compositions and process for producing the active agents
US4104051A (en) Substituted bromo- or chloro-acetamide herbicides
US4534790A (en) Herbicidal sulfonamides
HU194542B (en) Process for preparing 2-(substituted phenyl)-4,5,6,7-tetrahydro-2h-isoindole-1,3-dione derivatives and herbicides comprising the same as active substance
US3849110A (en) Herbicidal method employing aryl-sulfonylureas or salts thereof
EP0288275B1 (en) Phenoxypropionic acid derivatives for use as herbicides
US4826528A (en) Herbicidally effective sulfonylureas
US4933480A (en) 2-fluoro-4-halo-5-marcapto-phenyl-hydrazines
US4191554A (en) Herbicidal benzamides
CA1331621C (en) Substituted 2-phenylimino-oxazolidine compounds having herbicidal activity
HU188541B (en) Herbicide compositons containing 4h-3,1-benzoxazine derivatives and process for producing the active agents
HU189636B (en) Weed killers containing urea derivatives as active substances and method for producing urea derivatives
CA1083604A (en) N-(4-benzyloxyphenyl)-n'-methyl-n'-methoxyurea
RU2056413C1 (ru) Иминотиазолины, способы их получения, гербицидная композиция, способ уничтожения нежелательных сорняков
US4437880A (en) N'-Phenyl-N-methylurea derivatives
CA1136630A (en) Urea derivatives, and their production and use
HU196761B (en) Herbicides and forwarding the growth of plants compounds containg as active substance new 1-aryl5-alkoxi-imino-alkyl-amin pirasoles and process for production of the new compounds
US4657579A (en) Novel N-(5-pyrimidinyl)-chloroacetamides
US4731108A (en) Derivatives of 4-((aryloxy)phenoxy)alkenols and their herbicidal uses
US4308213A (en) Meta-(phenylalkoxy)phenyl-N-methoxy-N-methylurea compounds
CA1119189A (en) N'-phenyl-n-methylurea derivatives, and their production and use
US4490165A (en) Meta-(phenylalkoxy)phenyl-N-methoxy-N-methylurea compounds, methods for preparing same and herbicidal use thereof