HU189188B - Process for producing active aluminium-oxid - Google Patents
Process for producing active aluminium-oxid Download PDFInfo
- Publication number
- HU189188B HU189188B HU823602A HU360282A HU189188B HU 189188 B HU189188 B HU 189188B HU 823602 A HU823602 A HU 823602A HU 360282 A HU360282 A HU 360282A HU 189188 B HU189188 B HU 189188B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- cell
- aluminum
- galvanic
- electrolyte
- nitrate
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
- C01F7/00—Compounds of aluminium
- C01F7/02—Aluminium oxide; Aluminium hydroxide; Aluminates
- C01F7/42—Preparation of aluminium oxide or hydroxide from metallic aluminium, e.g. by oxidation
- C01F7/428—Preparation of aluminium oxide or hydroxide from metallic aluminium, e.g. by oxidation by oxidation in an aqueous solution
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01J—CHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
- B01J21/00—Catalysts comprising the elements, oxides, or hydroxides of magnesium, boron, aluminium, carbon, silicon, titanium, zirconium, or hafnium
- B01J21/02—Boron or aluminium; Oxides or hydroxides thereof
- B01J21/04—Alumina
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01P—INDEXING SCHEME RELATING TO STRUCTURAL AND PHYSICAL ASPECTS OF SOLID INORGANIC COMPOUNDS
- C01P2006/00—Physical properties of inorganic compounds
- C01P2006/10—Solid density
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01P—INDEXING SCHEME RELATING TO STRUCTURAL AND PHYSICAL ASPECTS OF SOLID INORGANIC COMPOUNDS
- C01P2006/00—Physical properties of inorganic compounds
- C01P2006/12—Surface area
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01P—INDEXING SCHEME RELATING TO STRUCTURAL AND PHYSICAL ASPECTS OF SOLID INORGANIC COMPOUNDS
- C01P2006/00—Physical properties of inorganic compounds
- C01P2006/14—Pore volume
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01P—INDEXING SCHEME RELATING TO STRUCTURAL AND PHYSICAL ASPECTS OF SOLID INORGANIC COMPOUNDS
- C01P2006/00—Physical properties of inorganic compounds
- C01P2006/80—Compositional purity
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Inorganic Chemistry (AREA)
- Geology (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Compounds Of Alkaline-Earth Elements, Aluminum Or Rare-Earth Metals (AREA)
- Water Treatment By Electricity Or Magnetism (AREA)
- Compositions Of Oxide Ceramics (AREA)
- Catalysts (AREA)
- Electrolytic Production Of Non-Metals, Compounds, Apparatuses Therefor (AREA)
Description
(57) KIVONAT
Az eljárásra jellemző, hogy az oldandó alumíniumból anódokat formáznak, előnyösen öntenek, ezeket higany-ionokat tartalmazó oldatba mártva depasszíválják, majd grafitból vagy acélból készült katódokhoz képest galvánelemmé kapcsolják öszsze, a galvánelem ionvezetőjeként nitrát anionú elektrolit, előnyösen salétromsav és/vagy alumínium-nitrát vizes oldatát adagolják, majd a galván folyamat eredményeként képződött hidrogélt a galván cellából kiürítik és önmagában ismert módon, hőkezeléssel aktív alumínium-oxiddá alakítják.
189 188
A találmány tárgya eljárás aktív alumínium-oxid előállítására fémalumínium belső elektrolízise, azaz külső áramforrás igénybevétele nélküli anódos oldása, majd a képződő nagy diszperzitású bázisos alumínium-nitrát hidrogél termikus megbontása útján, mely aktív alumínium-oxid alkalmas többek között katalizátorként vagy katalizátor-hordozóként való felhasználásra.
Ismeretes, hogy a katalizátorként vagy katalizátor-hordozóként felhasznált aktív alumínium-oxid szerkezetileg gamma vagy éta kristályos módosulatból álló, nagy felületű, porózus, diszperz anyag, melyet előnyösen extrudátum, pasztilla, vagy golyó alakban használnak. Az ilyen célra szolgáló alumínium-oxiddal szemben igen szigorú minőségi követelményeket támasztanak mind fizikai-mechanikai tulajdonságait, mind kémiai összetételét illetően. Nagy tisztaságú aktív gamma alumínium-oxid jellegzetes adatai pl. a következők:
Kémiai tulajdonságok:
Izzítási veszteség (1000 °C-1 h) 1,0-2,0 tömeg% SiO2 max. 100 ppm
Na2O max. 20 ppm
SO4 max. 100 ppm
Fe max. 150 ppm többi fém max. 100 ppm
A12O3 a többi
Fizikai tulajdonságok:
fajlagos felület 150-250 m2/g pórustérfogat 0,4-0,5 cm3/g térfogatsúly 0,5-0,6 g/cm3 kopási veszteség 0,5-1,0 tömeg% törőszilárdság 800-1500 KN/szemcse
Ismeretes az is, hogy a nagy tisztaságú aktív alumínium-oxid gyártása a következő lépésekből áll: megfelelő minőségű alumínium-hidroxidgél előállítása, a hidroxidgél formázása, végül a hőbontás, amelynek során a katalitikusán aktív gamma vagy éta A12O3 kristályszerkezet kialakul.
Az alumínium-hidroxidgél előállítására többféle módszer használatos. Egyik lehetőség a nagy tisztaságú alumíniumnak salétromsavban való oldása. Ez a megoldás előnyös a nitrát-ionok beépülésének ismert kedvező szerkezeti hatásai folytán, viszont hátrány, hogy a kémiai oldás a salétromsav feleslegének csökkenése ütemében egyre lassul, így a folyamat termelékenysége elégtelenné válik. Mint a kémiai oldásoknál általában, az oldatnak higanyionokat kell tartalmaznia, mert egyébként az alumínium passziválódása bármely salétromsav töménység mellett befagyasztaná az oldási reakciót. Klorid-ionok jelenléte kedvező ugyan az oldás elősegítése szempontjából (bár higanysóra ez esetben is szükség van), azonban a klorid-ionok hátrányosan befolyásolják a gél szerkezetét, csökkentik annak aktív felületét, így az abból gyártott y-aluminium-oxidét is.
A hidroxidgél előállítására több olyan javaslat is ismeretes, mely a természetes timföldhidrát tisztítása útján előállított, vagy az alumíniumsók oldatából vegyszeres eljárással lecsapott hidroxidok utólagos ionmentesitését kísérli meg. Az ilyen típusú eljárások közös hátránya azonban, hogy az ionmentesítés akár mosás, akár dialízis útján rendkívül térfogatigényes, és a szennyező ionok koncent2 ráció-csökkenésének üteme exponenciálisan csökken azok koncentrációjával, lényegében az ún. lehűlés! görbék alakjára emlékeztető függvény szerint, mivel az ionok diffúziójának vagy cserélődésének üteme azok mindenkori koncentrációjával arányos.
A szennyező ionok mosással való tökéletes eltávolításának azonban elvi határt szab az is, hogy egy részük izomorf helyettesítés vagy diszlokációk révén a kristályrácsba beépül, más ionok kemiszorpciós úton kötődnek a gél részecskéihez.
Ugyanakkor a katalizátorgyártás nagyon tiszta alumínium-oxidot igényel. Ezért a tisztaság és a gazdaságosság követelményét mindmáig elfogadhatóan nem sikerült összeegyeztetni.
A szennyező szervetlen ionok jelenléte kiküszöbölhető, ha a fémalumíniumot valamely kis szénatomszámú vízmentes alkoholban, rendszerint etilvagy izopropil-alkohclban oldják, majd a képződő alkoholátot ionmentes vízzel megbontják. Ezzel az eljárással előállítható a megfelelő tisztaságú hidroxidgél, az előállítás azonban a nagy mennyiségű és feleslegben alkalmazandó - alkohol felhasználása folytán igen drága
Az alumínium-hidroxidgél további előállítási módjaként szóba jön még a nagy tisztaságú alumínium anódos oldása, ezt állandó vagy kommutált egyenárammal lehet megoldani, előnyösen salétromsavas, illetve nitrátos közegben, a már előadott okokból szintén higany-ionok jelenlétében. A módszer alkalmas ugyan a gyakorlati hasznosítás szempontjából megfelelő minőségű hidroxidgél előállítására, hátrányos azonban az elektromos energia szükségessége, ami különösen fokozza a termék energiaigényességét, hiszen a timföldgyártás, majd az alumínium elektrokémia i színítése, majd az ezt követő szintén elektrokémiai raffinálás már egyébként is súlyos költségtényezőként jelentkezik. Számottevő mindezen felül a hidroxidgél kalcinálásának energiaigénye is. Ezért az alumínium újraoldásának további elektromosenergia-szükséglete, mint termodinamikai szempontból szükségtelen ráfordítás, elvileg is indokolatlanul növeli az eljárás energiaigényét. Ehhez járul, hogy az egyenirányító és kommutáló berendezések beruházása a hálózatbővítés költségvonzataival együtt különösen megnöveli a beruházási tételeket. Általános tapasztalat, hogy az elektrokémiai létesítmények többségénél a beruházási költségekben az áramátalakító berendezések játsszák a meghatározó szerepet.
A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy az alumínium folyamatos anódos oldása és ezáltal a kedvező tulajdonságú hidroxidgél gyártása megoldható külső árramforrás, azaz energiabefektetés nélkül is, oly módon, hogy az oldandó alumíniumból egy galvánelem anódját alakítjuk ki, előnyösen öntéssel, mely galvánelem elektrolitja alumínium-ionokat tartalmaz, előnyösen nitrát-anionok mellett, a katódja pedig egy nem amalgamálódó, kis hidrogénleválási túlfeszültségű elektronvezető, előnyösen acél vagy grafit. A találmány szerinti megoldás előnyös változatához vezető további felismerés, hogyha az említett galvánelem szerkezetet megsokszorozzuk a cellák párhuzamos kapcsolása útján, és a cellák elektrolittal, . 189 188 előnyösen salétromsavval való feltöltését, valamint ürítését, illetve a termelt hidroxidgél eltávolítását az egyes cellákban nem egyidejűleg, hanem meghatározott időközök szerint időben eltolva végezzük, akkor a frissebb elektrolittal dolgozó cella depolarizátor hatást fejt ki a rendszer egészére, meggátolva az elektródfolyamatok lassulását a savfelesleg csökkenése ütemében. Ily módon a frissebb elektrolittal dolgozó cellaegységek mintegy aktiválják a hosszabb ideje dolgozó és kevesebb szabad savat tartalmazó galváncellákat.
A higanyigény csökkentése, illetve a termék higannyal való elszennyeződésének megelőzése szempontjából további jelentős felismerés, hogy a találmány szerinti megoldásnál mellőzhető a cellákba történő higanysó adagolás. Elegendő ehelyett, ha az anódként működő alumíniumadagokat (pl. lemezek, rudak) a cellába való befüggesztés előtt higanysót tartalmazó savanyú fürdőbe mártás útján előaktiváljuk. Az alumínium felületén keletkező és azon jól tapadó amalgámfilm elegendő a paszszíválódás megakadályozására anélkül, hogy a cellák elektrolitját, ezen keresztül a terméket higanynyal szennyezné el.
A tapasztalat azt igazolta, hogy az alumínium tartós aktiválása kielégítően megoldható, ha az anódot a galváncellába történő befüggesztés előtt kb. 15 percig olyan normál salétromsav oldatba helyezve előaktiváljuk, mely literenként 0,5-1,0 g higanyiont tartalmaz. A higanyt úgy juttatjuk a híg salétromsav oldatba, hogy kis részletekben, külön, töményebb salétromsavban fémhiganyt vagy higany-(II)-oxidot oldunk és az így előállított, ismert töménységű törzsoldat számított térfogatát hozzáadjuk az aktiváló oldathoz.
Ismert tapasztalat egyébként, hogy az alumíniumfelület higannyal történő elszennyezése, vagyis a felület részleges amalgamálása az alumínium ún. „katasztrofális korrózióját” okozza levegőn is, tehát az alumínium puszta feltárásához nem volna szükség a találmány szerinti galváncellára. Az ismert hatás azzal magyarázható, hogy az alumíniúm-amalgám felületén nem tud kialakulni az az ideálisan tapadó oxid záróréteg, mely az alumíniumnak és ötvözeteinek a közismert, kiváló korrózióállóságát biztosítja.
A konkrét esetben azonban nem az alumínium bármikénti puszta korrodálása a műszaki megoldás célja, hanem a tárgyalt fizikai-kémiai sajátságokat biztosító hidroxidgél előállítása. A levegőn vagy egyéb kontrollálhatatlan körülmények között bekövetkező alumíniumkorrózió nem biztosítja a kedvező szerkezetű korróziós terméket, és jelenlegi műszaki ismereteink szerint nem áll rendelkezésünkre olyan utókezelési módszer sem, amellyel reprodukálhatóan át tudnánk alakítani a definiálatlan összetételű alumíniumkorróziós terméket jó minőségű γ-Α12Ο3 előállítására alkalmas hidroxidgéllé. Ez okból tehát a találmány szerinti galváncellás megoldásnál előnyösebb eljárás jelenleg nem jön számításba.
A találmány szerinti eljárással előállított gél öszszetételét tekintve bázisos alumínium-nitrát hidrogél, amely tehát molekuláris diszperzitásban NO3ionokat tartalmaz. Ismeretes, hogy a más úton előállított száraz hidrogélt formázás előtt kevés salétromsavval elkeverve vagy összegyúrva peptizálják, tehát az alumínium-hidroxid egy részét bázisos alumínium-nitráttá alakítják, mert a bázisos alumínium-nitrát hőbontásakor képződő hidroxid vagy oxidhidroxid az elemi krisztallitok kiváló kötőanyaga, amely a kész katalizátornak vagy katalizátor-hordozónak kellő mechanikai szilárdságot biztosít. Felismertük, hogy a NO3-ionokat molekuláris diszperzitásban tartalmazó, bázisos alumíniumritrátnak tekinthető hidrogél különösen alkalmas arra, hogy belőle hőbontás során szabályozott felületű és pórusszerkezetü aktív alumínium-oxidot alakítsunk ki.
Kísérleti tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ha a nitrátion-koncentráció 0,1-0,5 mól/1 tartományban, még inkább, ha ez alatt mozog, a berendezésnek a térfogatra vonatkoztatott termelékenysége kicsi, azaz nincs kellően kihasználva, mert a nitrát-koncentráció növelésével minden különösebb hátrány nélkül lehet növelni a térfogategységre, és ezzel együtt az időegységre vonatkoztatott termelékenységet. A nitrátkoncentráció csökkentése ebben a tartományban már a cella vezetőképességének a csökkenését is eredményezi, ez értelemszerűen további termelékenység-csökkenést okoz. Ehhez járul még, hogy a túl kicsi áram (Például az 1 kiviteli példa szerinti cellánál induláskor is 10 A alatt) gyakorlatilag melegedést sem eredményez, ezáltal elmarad a hőmérséklet emelkedésével együttjáró ellenállás-csökkenés, azaz termelékenység-növekedés.
Ha ezzel szemben a nitrát- koncentráció 2,0, még' inkább 5,0 mól/1 fölé emelkedik, akkor, bár a kezdeti áram- és termelékenységviszonyok kedvezőek, a keletkező voluminózus gél a salétromsav elreagálása előtt teljesen kitölti az elektródközti teret, miáltal a cellaelektrolit kezelhetetlenné válik és a bekocsonyásodott elektrolit ellenállása nő, ezzel együtt a cella termelékenysége annak ellenére csökken, hogy a vezető ionkoncentráció nagyobb, mint az optimális 0,5-2,0 mól nilrátion/1 koncentrációtartományban.
A találmány szerinti belső elektrolízis megvalósításának és az eljárás kivitelezését biztosító berendezés szerkezetének egyik előnyös változatát az 1 ábra mutatja be. A közös pólust megvalósító 1 grafit- vagy saválló acélkatódok a szintén közös pólust képező 2 oldódó alumíniumanódok folyamatos galvánkorrózióját biztosítják a 3 - előnyösen ntrátanionú - elektrolitoldatban, amelyben egyúttal a szakaszosan - előnyösen szippantással - eltávolítható hidrátgél is feldúsul. Az elektrolitoldat és a keletkező gél tartására a 4 - előnyösen műanyagból készült - ceilaedény szolgál. Az áram szabályozása az 5 ellenállással, mérése pedig a 6 ampermérővel történik.
Az 1. ábrán bemutatott szerkezetű galvánelem megsokszorozásának és párhuzamos üzemű működtetésének előnyös változa tát a 2. ábrán szemléltetjük. Az azonos szerkezetű A, B, C és D galváncellák 1 katódjai és 2 anódjai valamennyien a közös 7 katód, illetve 8 anód gyűjtősínhez csatlakoznak. A kádaknak friss elektrolittal való feltöltését, illetve azokból a keletkezett gél pl. szippantás útján
189 188 történő eltávolítását szakaszosan, de az egyes kádak között időben eltolva végezzük, ily módon elérjük, hogy az üzemelés minden időpontjában van olyan cella, melyben viszonylag friss elektrolitoldat van, s ez biztosítja az összes elektród potenciáljának kedvező irányú eltolását, vagyis depolarizációját, ezáltal azon cellák működését is, amelyekben a gélképződés már előrehaladott stádiumban van.
Az ábrák bemutatásán és az azokhoz fűzött tájékoztatáson túlmenően az eljárás előnyös foganatosítási módját még a következő kiviteli példák is megvilágítják.
1. példa
Bázisos alumínium-nitrát hidrogél termelése nitrátos közegben, nagy tisztaságú (raffinált) alumíniumrudak és (hengeres) grafitrudak felhasználásával.
liter térfogatú hengeres műanyag hordóba 12, egyenként 5 kg súlyú raffinált alumíniumrudat és ugyancsak 12 hengeres grafitrudat függesztünk. Az alumíniumrudakat a befüggesztés előtt a cellaoldatba való bemerülés szintjéig előaktiváló oldatba mártással kezeljük. Az előaktiváló oldat 1 mólos salétromsavban literenként 0,8 gramm higanyiont tartalmaz. Az előaktiváló oldatban való tartózkodás időtartama 15 perc. A cellában az alumíniumés a grafitrudak a sakktábla fehér, illetve fekete mezőinek rendjében váltakozva helyezkednek el. Flexibilis szigetelt vezeték segítségével mind az alumínium-, mind a grafitelektródok a közös anód, illetve katód gyűjtősínhez csatlakoznak fémesen. A cellát induláskor 2 mólos salétromsav oldattal töltjük fel oly módon, hogy először ioncserélő oszlopon ionmentesített vizet töltünk a hordóba, majd ehhez adagoljuk a számított mennyiségű tömény salétromsavat. Az oldat szintje nem éri el az elektródok és a flexibilis kábel csatlakozási pontját. Ennek megfelelően a cellaoldat térfogata 80 liter.
Az ily módon összeállított cella áramkörét nagy teljesítményű, ún. indító, illetve szabályozható kisütő ellenálláson keresztül 200 A méréshatárú árammérő közbeiktatásával zárjuk, és az ellenállás segítségével a kezdetben erősen felmelegedő cella által szolgáltatott áramot 100 A alatt tarjuk az oldat felforrásának megelőzése céljából. A salétromsav fokozatos reagálása folytán az oldat alumínium-nitrátra dúsul fel ás a pH 3,9-4,1 tartományban állandósul, s ebben a tartományban indul meg és folyik a gélképződés. Az áram a pH stabilizálódásával 15 A körüli értékre áll be az ellenállás teljes kiiktatása mellett. Közben a cellaoldat hőmérséklete a környezeti hőfokra áll be. Három nap elteltével a gélt az oldatmaradvány alól szippantással eltávolítjuk, majd ionmentesített víz és az ehhez szükséges számított mennyiségű salétromsav cellába történő adagolásával a leírt műveletet megismételjük. Ezt az eljárást addig folytatjuk, míg az alumíniumanódok elhasználódása, elvékonyodása azok cseréjét szükségessé nem teszi. Ezt követően új, előkezelt anódok befüggesztésével folytatjuk a műveletet. Az elvékonyodott anódmaradványokat ismert módon beolvasztjuk, a lecsapolt olvadékból újra anódokat öntünk.
A kiszippantott gélt, amely molekuláris diszperzitásban NO3-ionokat tartalmaz, ismert módon centrifugálással vagy öregítéssel víztartalmának nagyobb részétől megszabadítjuk, 1,5 mm átmérőjű rudakká extrudáljuk, szárítjuk, végül 500-700 °C-on 5 órán át hőkezeljük. Nagy tisztaságú aktív alumínium-oxidot kapunk, amely kristályszerkezet szerint gamma-Al2O3, kémiai összetételét az I. táblázatban mutatjuk be.
I. táblázat
Aktív gamma-alumínium-oxid jellemző tulajdonságai
| 1. sz. példa szerint | 2. sz. példa szerint | |
| Izzítási veszteség 1000 °C | ||
| 1 óra/tömeg% | 1,4 | 1,5 |
| SiO2 (tömeg%) | 0,08 | 0,09 |
| Na2O (tömeg%) | 0,009 | 0,008 |
| Fe (tömeg%) | <0,001 | <0,001 |
| Hg (tömeg%) | <0,001 | <0,001 |
| A12O3 (tömeg%) | a többi | a többi |
| fajlagos felület (m2/g) | 180-240 | 180-240 |
| pórustérfogat (cm3/g) | 0,52 | 0,55 |
| térfogatsúly (g/cm3) | 0,64 | 0,62 |
| törőszilárdság (KN/szemcse) | 800 | 850 |
2. példa
Bázisos alumínium-nitrát hidrogél termelése elektromosan párhuzamos, időben eltolt ütemű galváncellákban.
Az eljáráshoz az 1. példában tárgyalt cellatípust használjuk fel, a folyamat intenzifikálása végett azonban hat cellát üzemeltetünk egyidejűleg. Valamennyi cella katódját a közös katódsínhez, anódját pedig a közös anódsínhez csatlakoztatjuk. Cellaoldat felújítást 8 óránként egy ízben végzünk, egyidejűleg azonban csak két cellában, ily módon elérjük, hogy a gél leszippantására és friss oldatbevezetésre a cellák mindegyikében naponta egyszer kerüljön sor. A cellák párhuzamos kapcsolása, kombinálva azok időben eltolt ciklusú kezelésével, az első példában ismertetett eljárás termelékenységét mintegy megháromszorozza, tehát az egyébként három naponként esedékes ürítést egy nap elteltével már lehetővé teszi. A leürített hidrogélt az 1. példában leírtak szerint dolgozzuk fel nagy tisztaságú aktív alumínium-oxiddá.
A termék minőségi paramétereit az I. táblázat tartalmazza.
Szabadalmi igénypontok
Claims (3)
1. Eljárás aktív alumínium-oxid előállítására alumínium-anódos oldásával és a képződött bázisos hidrogél termikus megbontásával, azzal jellemezve, hogy az oldandó alumíniumból anódokat formázunk, előnyösen öntünk, ezeket higany-ionokat tartalmazó oldatba mártva depasszíváljuk, majd grafitból vagy acélból készült katódokhoz képest gal-41
189 188 vánelemmé kapcsoljuk össze, a galvánelem ionvezetőjeként nitrát anionú elektrolit, előnyösen salétromsav és/vagy alumínium-nitrát vizes oldatát adagoljuk, majd a galván folyamat eredményeként képződött hidrogélt a galváncellából kiürítjük és 5 önmagában ismert módon, hőkezeléssel aktív alumínium-oxiddá alakítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a galvánelemet több egyedi galváncella összekapcsolásával hozzuk létre, és az egyes galváncellák elgélesedett elektrolitjaként képződő hidrogél eltávolítását, valamint a galváncellák friss elektrolittal való feltöltését eltérő időpontokban végezzük.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrátanionú elektrolit adagolásával a cella nitrátion-koncentrációját 0,1-5,0, előnyösen 0,5-2,0 mól/1 tartományban tartjuk.
2 db ábra
-5189 188
NSZO4: C 25 Β 1 νθ; B 01 J 21 04
Priority Applications (6)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU823602A HU189188B (en) | 1982-11-09 | 1982-11-09 | Process for producing active aluminium-oxid |
| AT83110653T ATE32106T1 (de) | 1982-11-09 | 1983-10-25 | Verfahren zur herstellung von aktivem aluminiumoxyd. |
| EP83110653A EP0108968B1 (de) | 1982-11-09 | 1983-10-25 | Verfahren zur Herstellung von aktivem Aluminiumoxyd |
| DE8383110653T DE3375407D1 (en) | 1982-11-09 | 1983-10-25 | Process for the manufacture of active aluminium oxide |
| SU833658449A SU1355120A3 (ru) | 1982-11-09 | 1983-11-04 | Способ получени активного оксида алюмини |
| DD83256453A DD230885A1 (de) | 1982-11-09 | 1983-11-08 | Verfahren zur herstellung von aktivem aluminiumoxyd |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU823602A HU189188B (en) | 1982-11-09 | 1982-11-09 | Process for producing active aluminium-oxid |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU189188B true HU189188B (en) | 1986-06-30 |
Family
ID=10964743
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU823602A HU189188B (en) | 1982-11-09 | 1982-11-09 | Process for producing active aluminium-oxid |
Country Status (6)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0108968B1 (hu) |
| AT (1) | ATE32106T1 (hu) |
| DD (1) | DD230885A1 (hu) |
| DE (1) | DE3375407D1 (hu) |
| HU (1) | HU189188B (hu) |
| SU (1) | SU1355120A3 (hu) |
Families Citing this family (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US20050124745A1 (en) | 2002-04-19 | 2005-06-09 | Saint-Gobain Ceramics & Plastics, Inc. | Flame retardant composites |
| US20060104895A1 (en) | 2004-11-18 | 2006-05-18 | Saint-Gobain Ceramics & Plastics, Inc. | Transitional alumina particulate materials having controlled morphology and processing for forming same |
| US7479324B2 (en) | 2005-11-08 | 2009-01-20 | Saint-Gobain Ceramics & Plastics, Inc. | Pigments comprising alumina hydrate and a dye, and polymer composites formed thereof |
| US8173099B2 (en) | 2007-12-19 | 2012-05-08 | Saint-Gobain Ceramics & Plastics, Inc. | Method of forming a porous aluminous material |
| US8460768B2 (en) | 2008-12-17 | 2013-06-11 | Saint-Gobain Ceramics & Plastics, Inc. | Applications of shaped nano alumina hydrate in inkjet paper |
| RU2466937C2 (ru) * | 2010-12-21 | 2012-11-20 | Андрей Павлович Лысенко | Способ получения оксида алюминия, пригодного для производства искусственных кристаллов корунда |
| RU2664135C1 (ru) * | 2017-07-17 | 2018-08-15 | Федеральное государственное бюджетное учреждение науки Институт химии высокочистых веществ им. Г.Г. Девятых Российской академии наук (ИХВВ РАН) | Способ электрохимического получения порошков оксида алюминия |
| RU2742575C1 (ru) * | 2020-10-14 | 2021-02-08 | Общество с ограниченной ответственностью "Империус Групп" | Способ получения альфа-оксида алюминия для последующего выращивания монокристаллического сапфира |
Family Cites Families (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3974055A (en) * | 1974-12-23 | 1976-08-10 | The Dow Chemical Company | Aluminum alloy anode composition |
-
1982
- 1982-11-09 HU HU823602A patent/HU189188B/hu unknown
-
1983
- 1983-10-25 EP EP83110653A patent/EP0108968B1/de not_active Expired
- 1983-10-25 AT AT83110653T patent/ATE32106T1/de not_active IP Right Cessation
- 1983-10-25 DE DE8383110653T patent/DE3375407D1/de not_active Expired
- 1983-11-04 SU SU833658449A patent/SU1355120A3/ru active
- 1983-11-08 DD DD83256453A patent/DD230885A1/de not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| EP0108968B1 (de) | 1988-01-20 |
| EP0108968A1 (de) | 1984-05-23 |
| DE3375407D1 (en) | 1988-02-25 |
| ATE32106T1 (de) | 1988-02-15 |
| DD230885A1 (de) | 1985-12-11 |
| SU1355120A3 (ru) | 1987-11-23 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US4316782A (en) | Electrolytic process for the production of ozone | |
| US3653967A (en) | Positive electrode for use in nickel cadmium cells and the method for producing same and products utilizing same | |
| HU189188B (en) | Process for producing active aluminium-oxid | |
| US2706213A (en) | Primary cells | |
| US4156635A (en) | Electrolytic method for the production of lithium using a lithium-amalgam electrode | |
| CA2103480C (en) | A process for the production of pure nickel hydroxide and its use | |
| CN113436907B (zh) | 一种地聚物基超级电容器及其制备方法 | |
| CN1042574A (zh) | 连续产碱金属高氯酸盐的方法 | |
| JP4593038B2 (ja) | 硫酸コバルト溶液の製造方法 | |
| JPH0432502B2 (hu) | ||
| JP4057056B2 (ja) | 塩基性炭酸コバルト（ｉｉ）、塩基性炭酸シュウ酸コバルト（ｉｉ）、それらの製法及び使用法 | |
| US4540476A (en) | Procedure for making nickel electrodes | |
| US3701684A (en) | Zinc-zinc halide storage battery | |
| WO2019076151A1 (zh) | 一种电沉积生产金属银的方法 | |
| US1990582A (en) | Process of reducing sugars to alcohols | |
| US3930883A (en) | Zinc-containing electrode | |
| US2270376A (en) | Process of treating alkali metal hydroxide solutions | |
| US1687056A (en) | Process of electrolytically separating the alloys of silver with other precious or base metals | |
| CA1040581A (en) | Electrochemical adiponitrile formation from acrylonitrile using ammonia | |
| US587829A (en) | hulin | |
| JP3651871B2 (ja) | イオン交換膜法電解槽の運転開始方法 | |
| JPH0569263B2 (hu) | ||
| US3192139A (en) | Method for producing hyperpure gallium | |
| NO129315B (hu) | ||
| US2542888A (en) | Electrochemical processes of producing manganese from aqueous manganese salt solution |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 |