HU185888B - Fungicide compositions containing fluorized 1-triazolyl-butane derivatives as active agents, and process for producing the active agents - Google Patents

Fungicide compositions containing fluorized 1-triazolyl-butane derivatives as active agents, and process for producing the active agents Download PDF

Info

Publication number
HU185888B
HU185888B HU801149A HU114980A HU185888B HU 185888 B HU185888 B HU 185888B HU 801149 A HU801149 A HU 801149A HU 114980 A HU114980 A HU 114980A HU 185888 B HU185888 B HU 185888B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
acid
weight
compound
triazol
Prior art date
Application number
HU801149A
Other languages
English (en)
Inventor
Wolfgang Kraemer
Karl H Buechel
Joerg Stetter
Paul-Ernst Frohberger
Wilhelm Brandes
Hans Scheinpflug
Original Assignee
Bayer Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bayer Ag filed Critical Bayer Ag
Publication of HU185888B publication Critical patent/HU185888B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/64—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/647—Triazoles; Hydrogenated triazoles
    • A01N43/653—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C45/00—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds
    • C07C45/61—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups
    • C07C45/63—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by introduction of halogen; by substitution of halogen atoms by other halogen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C45/00—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds
    • C07C45/61—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups
    • C07C45/67—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton
    • C07C45/673—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton by change of size of the carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C45/00—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds
    • C07C45/61—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups
    • C07C45/67—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton
    • C07C45/68—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton by increase in the number of carbon atoms
    • C07C45/70—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton by increase in the number of carbon atoms by reaction with functional groups containing oxygen only in singly bound form
    • C07C45/71—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by reactions not involving the formation of >C = O groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton by increase in the number of carbon atoms by reaction with functional groups containing oxygen only in singly bound form being hydroxy groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
    • C07C49/04—Saturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C49/16—Saturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
    • C07C49/04—Saturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C49/16—Saturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen
    • C07C49/167—Saturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen containing only fluorine as halogen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
    • C07C49/20—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C49/255—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing ether groups, groups, groups, or groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgyai hatóanyagként fluorozott
1-triazolil-bután-származékokat tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására. A találmány szerinti készítmények hatóanyagát képező vegyületek újak.
Ismert, hogy a klórozott és brómozott 1-triazolil-bután-származékok jó fungicid hatásúak (2636 603 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátásí irat).
Ismert továbbá, hogy az l-(4-klór-fenil)-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazol-l-il)-3-pentanon jó fungicid hatású (2734426 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat).
Ezeknek a vegyületeknek a hatása azonban — főként kis mennyiségben illetve kis koncentrációban való alkalmazás esetén — nem mindig megfelelő.
A találmány szerinti fluorozott 1-triazolil-bután-származékokat az (I) általános képlettel jellemezzük. Az (I) általános képletben
Az jelentése 1,2,4-triazol-l-il- vagy l,2,4-triazol-4il-csoport,
B jelentése karbonilcsoport vagy hidroxi-metiléncsoport,
X jelentése hidrogén- vagy fluoratom,
Zn jelentése nitro-, ciano-, (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport vagy adott esetben egyszeresen halogénatommal helyettesített fenilcsoport, 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy két halogénatom.
Az olyan (I) általános képietű vegyületek, melyeknek (I) általános képletében B jelentése a CH(OH)-csoport, két asszimmetrikus szénatommal rendelkeznek. így két geometriai izomer (a treo és az eritreo alakban) fordulhatnak elő, amelyek különböző arányban keletkezhetnek. Mindkét esetben optikai izomerek formájában vannak jelen. Az összes izomer a találmány oltalmi körébe tartozik.
A találmány szerinti fluorozott 1-triazolil-bután-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy valamilyen (II) általános képietű halogén-(éter)-keton-származékot — a (II) általános képletben X, Z és n jelentése a már megadott és — Hal jelentése halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom — 1,2,4-triazollal reagáltatunk valamilyen savmegkötőszer jelenlétében és adott esetben valamilyen hígítószerben, és a kapott keto-származékokat adott esetben ismert módon redukáljuk.
A kapott (I) általános képietű vegyületben — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — ezután adott · esetben valamilyen savat vagy mangán-vagy vízsók addicionáltatunk. A találmány szerinti fluorozott 1-triazolil-bután-származékok erős fungicid hatásúak. A találmány szerinti vegyületek lényegesen erősebb hatásúak, mint a technika állása szerint ismert klórozott és brómozott 1-triazolil-bután-származékok, amelyek kémiai szempontból és a hatás szempontjából a találmány szerinti vegyületekhez a legközelebb állnak. A találmány szerinti vegyületek továbbá lényegesen jobb hatásúak, mint a hozzájuk kémiai szempontból és hatás szempontjából szintén közelálló l-(4-klór-fenii)-4,4-dímetil-2-(l,2,4-triazol-l-il)-3-pentanon. A találmány szerinti vegyületek alkalmazása fungicid szerekben tehát gazdagítja a technikát.
Különösen előnyösek azok a fluorozott 1-triazolil-bután-származékok, melyeknek (I) általános képletében Z jelentése fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, metil-, etil-, nitro-, ciano-, metoxi-karbonil-, etoxi: -karbonil-, fenil- vagy klór-fenil-csoport. Az, B és X jelentése a már megadott jelentésekkel azonos.
A kiviteli példákban leírt (I) általános képietű vegyületeken kívül megemlítjük még a kővetkező (I) általános képietű vegyületeket.
’· Amennyiben kiindulási anyagként l-bróm-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-bután-2-on-t és
1,2,4-triazolt alkalmazunk, úgy a reakció az a) reakcióvázlat szerint megy végbe.
Amennyiben kiindulási anyagként l-(4-klór-fen1 - oxi)-3,3-dimetil-4-fluor-l-(l,2,4-triazolil)-bután-2on-t és nátrium-bórhidridet alkalmazunk, úgy a reakció a b) reakcióvázlat szerint megy végbe.
A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott halogén-éter-ketonokat a (II) általános képlet jellemzi.
A (II) általános képietű halogén-éter-ketonok — a (II) általános képletben X, Z, n és Hal jelentése a már megadott — új vegyületek. Ismert eljárások szerint (2632603 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli *-í; közrebocsátási irat) állíthatók elő. Eszerint valamilyen (III) általános képietű fenolt — a (Ili) általános képletben Z és n jelentése a már megadott — valamilyen (IV) általános képietű halogén-keton-származékkal — a (ÍV) általános képletben X jelentése a már Ί ' megadott és Hal’ jelentése klór- vagy brómatom — reagáltatunk. A még jelenlévő aktív hidrogénatomot ismert módon halogénatommal cseréljük ki (előállítási példák).
A (IV) általános képietű halogén-keton-származékok — a (IV) általános képletben X és Hal’ jelentése a már megadott — szintén új vegyületek. Ismert eljárás szerint állíthatók elő, amelyben valamilyen (V) általános képietű fluorozott 3,3-dimetil-bután-2-on-származékot — az (V) általános képletben X jelentése a már megadott — valamilyen inért hígítószerben — mint például éterben vagy klórozott szénhidrogének' ben — szobahőmérsékleten klórral vagy brómmai (előállítási példák) vagy 20—60 °C hőmérsékleten ismert klórozószerekkel — mint például szulfuril-klorid —reagáltatunk.
A 3,3-dimetil-bután-2-on (V) általános képietű fluorszármazéka szintén új vegyület. Ezek a vegyületek korábbi bejelentésük tárgyát képezik és így nem tartoznak a technika állásához (28 43 767 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi bejelentés). A
3,3-dimetil-bután-2-on (V) általános képietű fluorszármazékát úgy állítjuk elő, hogy valamilyen (VI) általános képietű szulfonsavésztert — a (VI) általános képletben — ’i R jelentései—4 szénatomos alkilcsoport, különösen metilcsoport, 6—12 szénatomos arilcsoport, különösen fenil- vagy tolilcsoport, és
Y jelentése hidrogénatom vagy az — O—SO2—R általános képietű csoport — ’ valamilyen poláros oldószerben — mint például dietiléngltkolban, trietilénglikolban vagy poli(etilén-glikol)-ban — 80—250 °C hőmérsékleten valamilyen fémfluoriddal — mint például nátrium-fluoriddal vagy kálium-fluoriddal — reagáltatunk (előállítási
- példák).
A (VI) általános képletű szulfonsavészterek — a (VI) általános képletben R és Y jelentése a már megadott — részben ismert vegyületek (J. Org. Chem. 35, 2391 (1970)). Az új vegyületek ismert eljárások szerint a megfelelő hidroxi-butanon-származékból, szulfo-klorid-származékokból valamilyen bázis jelenlétében állíthatók elő (Houben-Weyl, Methoden dér Org. Chemie, IX, 388, 633; és az előállítási példák).
A találmány szerinti eljárásban hígítószerként inért szerves oldószereket alkalmazunk. Ilyenek előnyösen a ketonok — mint a dietil-keton, különösen az aceton és a metil-etil-keton, a nitrilek — mint a propionitril, különösen az acetonitril — az alkoholok — mint az etanol és az izopropanol —, az éterek — mint a tetrahidrofurán és a dioxán —, a benzol, a toluol, a formamidok — különösen a dimetil-formamid — és a halogénezett szénhidrogének,
A találmány szerinti eljárást valamilyen savmegkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. Minden általánosan alkalmazott szerves vagy szervetlen savmegkötőszert alkalmazhatunk. Ilyenek az alkilifém-karbonátok — mint a nátrium-karbonát, a kálium-karbonát, a nátrium-hidrogén-karbonát —, a kisszénatomszámú tercier alkil-aminok, cikloalkií-aminok és az aralkil-aminok — mint a trietil-amin, az Ν,Ν-dimetil-ciklohexiI-amin, a diciklohexil-amin, az N,N-dimetil-benzil-amin, továbbá a piridin és a diaza-biciklooktán.
A triazolt előnyösen feleslegben alkalmazzuk.
A reakció hőmérséklete széles tartományon belül változhat. Általában 20—150°C, előnyösen 60—120 °C hőmérsékleten dolgozunk. Oldószer jelenlétében célszerűen az oldószer forráspontján dolgozunk.
A találmány szerinti eljárásban 1 mól (II) általános képletű vegyületre — a (II) általános képletben X, Z, n és Hal jelentése a már megadott — számítva 2 mól triazolt és 1—2 mól savmegkötőszert alkalmazunk. Az (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — izolálására az oldószert ledesztilláljuk, a visszamaradó anyagot desztillációval illetve átkrisíályositással, vagy sóképzéssel és átkristályosltással tisztítjuk.
A találmány szerinti redukciót ismert módon hajtjuk végre, például komplex fémhidridekkel adott esetben valamilyen hígítószerben vagy aluminium-izopropiláttal valamilyen hígítószerben.
Amennyiben a találmány szerinti eljárásban komplex fémhidridekkel dolgozunk, úgy higítószerként poláros szerves oldószereket alkalmazunk. Ilyenek az alkoholok — mint a metanol, az etanol, a butanol, az izopropanol — és az éterek mint a dietil-éter, a tetrahidrofurán. A reakciót általában 0—30 °C. előnyösen 0—20 °C hőmérsékleten folytatjuk le. 1 mól (I) általános képletű ketonra — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — 1 mól komplex fémhidridet — mint nátrium-bórhidrjdet vagy lítium-alanátot — alkalmazunk. A redukált (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X és n jelentése a már megadott — izolálására a visszamaradó anyagot híg sósav-oldattal vesszük fel, majd a pH-értéket lúgosra állítjuk he és a reakcióelegyet valamilyen szerves oldószerrel extraháljuk. A további feldolgozást szokásos módon végezzük.
Amennyiben a reakcióban alumínium-lzopropilátot alkalmazunk, úgy hígitószerként előnyösen az alkoholokat — mint az izopropanolt —, inért szénhidrogéneket — mint a benzolt — alkalmazzuk. A reakció hőmérséklete széles tartományon belül változhat; általában 20—120°C, előnyösen 50—100 °C hőmérsékleten dolgozunk. A reakcióban 1 mól (I) általános képletű ketonra — az (I) általános képletben Az, B, X, Z és n jelentése a már megadott — számítva 0,3—2 mól alumínium-izopropilátot használunk. A redukált (1) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése már megadott — izolálására a feleslegben lévő oldószert vákuumban eltávolítjuk és a kapott alumínium-vegyületet híg kénsav-oldattal vagy nátrium-hidroxid-oldattal keverjük össze. A további feldolgozást szokásos módon végezzük.
Az (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — savaddíciós sóinak előállítására minden fiziológiai szempontból elviselhető sav alkalmazható. Ilyenek előnyösen a hidrogén-halogenidek — mint a hidrogén-klorid és a hidrogén-bromid — továbbá a fcszforsav, a salétromsav, a kénsav, a mono- és bifunkcionális karbonsavak és hidroxi-karbonsavak — mint az ecetsav, a mateinsav, a borostyánkősav, fumársav, a borkősav, a citromsav, a szalicilsav, a szorbinsav, a tejsav —, valamint a szulfonsavak — mint a p-:oluolszulfonsav és az 1,5-naftalin-diszulfonsav.
Az (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — sói ismert sóképzési eljárások szerint állíthatók elő, például valamilyen (I) általános képletű vegyületet — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n Jelentése a már megadott — feloldunk valamilyen megfelelő inért oldószerben és az oldatot hozzáadjuk * savhoz — például a hidrogén-kloridhoz —, majd a kapott sót ismert módon — például szűréssel — izoláljuk, és adott esetben valamilyen inért oldószerrel való mosással vagy átkristályosltással tisztítjuk.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jeJpniése a már megadott — fémsó-komplexeinek előállítására előnyösen a periódusos rendszer II—IV. főcsoportjába és az I. és II., valamint a IV—VIII. alcsoportjába tartozó fémek sóit alkalmazzuk, ilyen fémek példáiként megemlítjük a rezet, a cinket, a mangánt, & magnéziumot, az ónt, a vasat és a nikkelt. A sók anionjai a fiziológiai szempontból megfelelő savakból származhatnak. Ilyenek előnyösen a hidrogén-halogegjdek — mint a hidrogén-klorid és a hidrogén-bro#jd, továbbá a foszforsav, a salétromsav és a kén»v.
Az (I) általános képletű vegyületek — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott — fém só-komplexei egyszerűen, ismert módon áölthatók elő. így például a fémsót feloldjuk valamilyen alkoholban — például etanolban — és hozzáadjak az (I) általános képletű vegyülethez — az (I) általános képletben Az, Β, X, Z és n jelentése a már megadott. A fémsó-komplexeket ismert módon — például Békéssel — izoláljuk és adott esetben átkristályositás»1 tisztítjuk.
A találmány szerinti hatóanyagok erős mikrobicid hatásúak, alkalmazhatók a nemkívánt mikroorganizmusok leküzdésére. A hatóanyagok alkalmazhatók a ^Pvényvédelemben is.
-3I
185 888
A növények kezeléséhez szükséges mennyiségben a növények jól elviselik a hatóanyagokat és alkalmazhatók a föld feletti növényrészek, a vetőmag, valamint a talaj kezelésére is.
A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények különösen eredményesen alkalmazhatók uborka-lisztharmat (Reysiphe cichoracearum), a gabonarozsda éa az árpa-lisztharmat ellen. Különösképpen említésre méltó, hogy a találmány szerinti hatóanyagok nemcsak protektív, hanem szisztemikus hatásúak is. így lehetséges a növények a gombák elleni védelme abban az esetben is, ha a hatóanyagot a talajon és a gyökéren vagy a vetőmagon keresztül juttatjuk a föld feletti növényrészekhez.
A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, mint például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszolok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, polimerekbe illetve egyéb — a vetőmagoknál alkalmazásra kerülő — bevonóanyagba beágyazott kapszulázott készítmények, továbbá égőtöltetekkel kombinált készítmények — mint gázositó patronok, dobozok, spirálok —, valamint ULV hideg és meleg ködkészítmények.
Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat adott esetben felületaktív anyagok — tehát emulgeátorok és/vagy diszpergátorok és/vagy habosítószerek — jelenlétében kötőanyagokkal — tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt tartott cseppfolyós halmazállapotú gázokkal — és/vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze. Amennyiben kötőanyagként vizet alkalmazunk, úgy segédoldószerekként alkalmazhatók szerves oldószerek is. Folyékony oldószerekként különösképpen a következőket vesszük figyelembe: aromás vegyületek — mint a xilol, a toluol vagy az alkilnaftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének — mint a klór-benzol, a klór-etilén vagy a metilén-klorid —, alifás szénhidrogének, ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj frakciók —, alkoholok — mint a butanol vagy a glikol —, valamint ezek éterei és észterei, ketonok — mint az aceton, a metil-etil-keton, a metil-i-butil-keton vagy a ciklohexanon —, erősen poláros oldószerek — mint a dimetil-formamid és a dimetil-szulfoxid —, valamint víz. Nyomás alatt tartott cseppfolyósított gáz kötőanyagként vagy hordozóanyagként olyan folyadékokat alkalmazunk, melyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, mint például aerosolhaj tógázok — mint a halogénezett szénhidrogének —, valamint a bután, a propán, a nitrogén és a széndioxid. Szilárd hordozóanyagokként a következőket alkalmazhatjuk: például természetes kőzetlisztek — mint a kaolin, az agyagok, a talkum, a kréta, a kvarc, az attapulgit, a montmorillonit vagy a diatomföldek — és szintetikus, porfinomságúra őrölt anyagok — mint a nagymértékben diszpergált kovasav, az alumíniumoxid és az aluminium-szilikát. Granulátumok esetén a szilárd hordozóanyagok a következők lehetnek: például összetört és frakcionált természetes kőzetek — mint a kalcit, a márvány, a habkő, a szepiolit, a dolomit —, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumok, szerves anyagból — mint a fűrészpor, a kókuszdióhéj, a kukoricacső és a dohányszár — készített granulátumok. Emulge^tor4 ként és/vagy habkőképzőszerként a következők alkalmazhatók: például nem-ionos és anionos emulgeátorok — mint a poli (oxi-etilén)-zsirsav észterek, a poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, például az alkilarií-poli(glikol-éter) —, az alkilén-szulfonátok, az alkil-szulfátok, az aril-szulfonátok, valamint a fehérje hidrolizátumok. Diszpergátorként a következők alkalmazhatók: például a lignin, a szulfitszennylúgok és a metil-cellulóz.
H ! A kikészítés során alkalmazhatók tapadást növelő szerek is, mint a karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés vagy latex formájában előforduló polimerek, mint a gumiarábikum, a pöli-(vinil-alkohol), a poli(vinil-acetát).
'5 Alkalmazhatók színezékek is, mint szervetlen pigmentek — például a vas-oxid, a titán-oxid, a vas-cianid-kék — szerves színezékek — mint az alizarin-, azol-fémftalocianin-színezékek —, valamint nyomtápanyagok — mint a vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksók.
A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90% hatóanyagot tartalmaznak.
A növényvédőszerek hatóanyagból és adalékanyagból állnak. A hatóanyagokat „aktív-anyag”-nak is nevezhetjük, melyek vegyi anyagok illetve ezek keverékei és ezek fejtik ki tulajdonképpen a növényvédő hatást. Az adalékanyagok a keverékek fizikai tulajdonságait határozzák meg, melyek a fungicid szerként való alkalmazás céljára alkalmassá teszik a hatóanya!i' get.
A találmány szerinti hatóanyagokat a készítményekben, illetve a különböző felhasználásra kész formákban összekeverhetjük egyéb, ismert fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematicid, herbicid hatású hatóanyagokkal, illetve madarakkal szembeni védőanyaggal, növekedésszabályozó szerekkel, növényi tápanyagokkal és talajszerkezet-javító szerekkel.
A találmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhatjuk készítményeik, valamint az ezekből hígítással ké szített felhasználási formák — mint felhasználásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok — alakjában. Az alkalmazás szokásos módon — például öntéssel, mártással, kenéssel, porozással, elpárologtatással, injektálással, szórással, porlasztással, száraz-csávázással, nedves-csávázással, inkrusztálással — történik.
A növények kezelésére alkalmazott felhasználási formákban a hatóanyag-koncentráció széles határok között változhat. Általában 1 és 0,0001 súly% közöt’ ti, előnyösen 0,5 és 0,001 sűly% közötti érték.
Vetőmagok kezelésére általában 1 kg vetőmagra számítva 0,001 és 50 kg közötti, előnyösen 0,01 és 10 kg közötti mennyiség szükséges.
A talaj kezelésére a hatás fajtájától függően 1 0,00001—0,1 súly%, előnyösen 0,0001—0,02 súly% hatóanyag-koncentráció szükséges.
Készltményelőállttási példák ;:C)
1. Porozószer előállítása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 0,5 sűlyrész 3., 14. vagy 16. példa szerinti hatóanyagot összekeverünk 99,5 súlyrész természetes kőzetliszttel
-4185 888 és a keveréket porfinomságúra „őröljük. A kapott készítményt mindig a kívánt mennyiségben szórjuk a növényre vagy annak életterébe.
2, Szórható por (diszpergálható por) előállítása
a) Folyékony hatóanyag formálása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához ősz-* szekeverünk 25 súlyrész 4. vagy 9. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész lignin-szulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitásfokú kovasavval és 62 súlyrész természetes kőzet-, liszttel, majd a keveréket porrá őröljük. Alkalmazás előtt a kapott nedvesíthető pert annyi vízzel keverjük el, hogy a kapott ke/érék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza..
b) Szilárd hatóanyag formálása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához öszszekevetünk 50 sútyrész 1., 2., 5. vagy 18. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutií-naftalm-szulfonáttal, 4 súlyrész lignin-szulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitásfokú kovasavval és 37 súlyrész természetes kőzetliszttel és a keveréket porrá őröljük. Alkalmazás előtt a kapott nedvesíthető port annyi vízzel keverjük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza.
3. Emulgeálható koncentrátum előállítása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 25 súlyrész 15. vagy 17. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklohexanon elegyében. A kapott oldathoz emulgeátorként hozzáadunk 10 súlyrész, dodccií-benzol-szulfoijsav-lcálciumsóból és nonil-fenol-poliglikol-éter-ből álló keveréket. Alkalmazás előtt a kapott emulziós koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a kapott·keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza.
4. Granulátum előállítása
a) Folyékony hatóanyag formálása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 1 súlyrész 2. vagy 9. példa szerinti hatóanyagot 9 súlyrész granulált, jó szívóképességű agyagra poriasztunk. A kapott granulátumokat mindig a kívánt koncentrációban szórjuk a növényre vagy annak életterébe.
b) Szilárd hatóanyag formálása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 91 súlyrész 0,5—1,0 mm szemcseméretű homokhoz hozzáadunk 2 súlyrész orsóolajat, majd 7 súíyrész finomra őrölt hatóanyag-előkeveréket, amely 75 súlyrész 6., 7., 8. vagy 10. példa szerinti hatóanyagot és 25 súlyrész természetes kőzetlisztet tartalmaz. A keveréket addig kezeljük megfelelő keverőberendezésben, míg egyenletes, szabadon folyó, nem porozódó granulátumokat kapunk. A granulátumokat mindig a kívánt koncentrációban szórjuk a növényre vagy annak életterébe.
5. UL V-készítmény előállítása Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 90 súíyrész 1., 4. vagy 9. példa szerinti hatóanyaghoz hozzáadunk 3 súlyrész poli (etilén-oxid) emulgeátort és a keveréket 80 °C hőmérsékleten feloldjuk 7 súlyrész aromás ásványolaj-frakcióban. A kapott készítményt ULV-eljárásban alkalmazzuk.
A következő példákban leírt vizsgálatokban összehasonlító vegyületként az (A), (B) (C), (D), (E), (F), 5 (G) és (H) képietű vegyületeket alkalmazzuk.
A) példa
Hajtáskezelési vizsgálat (gabonalisztharmat) protektív hatás (levelet károsító gombás fertőzés)
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 0,25 súlyrész hatóanyagot felveszünk 25 súlyrész dimetii-formamidban és 0,06 súlyrész emulgeátorban 1^'(alkil-aril-poli(glikol-éter)), majd hozzáadjuk 975 súlyrész vízhez. A koncentrátumot vízzel a szórópisz, tolyban szükséges végső koncentrációra (A) táblázat) hígítjuk.
•. . A protektív hatás vizsgálata céljából Amsei fajta egylevelű árpahajtásokat a hatóanyag-készítménnyel / ' harmatosra permetezünk. Megszáradás után Erysiphe gramipis var. hordei spórával szórjuk be az árpanövé.nyeket.
A növényeket 6 napon keresztül 21—22 °C hőmér2^ sékletű, 80--90% légnedvességű térben tartjuk, majd meghatározzuk, hogy a növényeket milyen mértékben lepik ei lisztharmat-pusztulák. A fertőzöttség fokát a kezeletlen kontroll fertőzöttségi fokához viszonyítva %-ban határozzuk meg. 0% azt jelenti, hogy nem áll 3C fenn fertőzöttség, 100% azt jelenti, hogy a fertőzőttség a kezeletlen kontroll fertőzöttségével azonos. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a liszthar. -fiattal való fertőzöttség.
Ebben a vizsgálatban a következő előállítási példák „5 szerinti vegyületek mutatnak a technika állása szerint ismert (A), (B), (C) és (£>) vegyületekhez képest nagyon jó hatást; 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 14, 15, 17 és 18.
.. A) táblázat 4 Hajtáskezelési vizsgálat (gabonaiísztharmat)/protektív hatás
45 A hatóanyag IT , koncentrációja a permedében (súlyba) %-os fertőzöttség a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
(A) képietű vegyület 0,025 42,5
6. példa szerinti vegyület 0,025 0,0
9. példa szerinti vegyület 0,002 5 8,8
50 ‘8. példa szerinti vegyület 0,002 5 10,0
15. példa szerinti vegyület 0,002 5 0,0
10. példa szerinti vegyület 0,002 5 3,8
3. példa szerinti vegyület 0,002 5 8,8
55 (D) képietű ismert vegyület 0,000 1 21,3
14. példa szerinti vegyület 0,000 1 3,8
(B) képietű ismert vegyület 0,000 25 50,0
(C) képietű ismert vegyület 0,000 25 100
.4. példa szerinti vegyület 0,000 25 10,0
60 2. példa szerinti vegyület 0,000 25 0,0
7. példa szerinti vegyület 0,000 25 40,0
5. példa szerinti vegyület 0,000 25 16,3
1. példa szerinti vegyület 0,000 25 12,5
18. példa szerinti Vegyület 0,000 25 16,3
65 17. példa,szerinti vegyület 0,00025 10,0
-5185 888
B) példa
Sphaerotheca-vizsgálat (uborka)/protektív hatás
Oldószer: 4,7 súlyrész aceton
Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poli (glikol-éter)
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációjúra (B) táblázat) hígítjuk.
A protektív hatás vizsgálatához fiatal növényeket csuromvizesre permetezünk a hatóanyag-készítménynyel. A felvitt anyag megszáradása után a növényeket a Sphaeritheca fuliginea gomba konidiumaival szórjuk be.
A növényeket ezután 23—24 °C hőmérsékletű és mintegy 75% relatív nedvességtartalmú üvegházba helyezzük.
A kiértékelést a beoltás után 10 nappal végezzük.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutat 17. és 25. példa szerinti vegyület.
B) táblázat
Sphaerotheca-vizsgálat (uborka)/protektív hatás
Hatóanyag %-os fertózőttség 0,0001 %-os hatóanyag-koncentrációnál (G) képletü vegyület 34
25. példa szerinti vegyület 0 (H) képletű vegyület 15
17. példa szerinti vegyület 2
C) táblázat
Erysiphe-vizsgálat (árpa)/protektív hatás
Ha( óanyag A hatóanyag koncentrációja a permetlébcn (súly%) %-os fertőzöusés a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
(G) képletű vegyület 0,0005 50,0
25. példa szerinti vegyület 0,0005 0,0
D) példa i5 Erysiphe-vizsgálat (árpa)/a vetőmagok kezelése
A hatóanyagokat száraz csávázószerként alkalmazzuk. A hatóanyagokból és kőzetlísztből finomszemcsés keveréket készítünk, amely a vetőmag felületén •Ai egyenletes eloszlást biztosít.
A csávázás során a fertőzött vetőmagokat a csávázószerrel 3 percig zárt edényben rázzuk.
x 12 szem árpát 2 cm mélyen egységíaiajba vetünk. Λ kivetés után 7 nappal, amikor a fiatal növények első levelüket már lehullajtották, a növényeket Erysiphe r ramínis f. sp. hordei spóráival porozzuk be.
A növényeket ezt követően mintegy 20 °C hőmér: ékletü és mintegy 80% relatív nedvességtartaimú üveg házban tartjuk, hogy a lisztharmatpusztulás kiút < 'ejlődést! tósegítsük.
/ i elést a beoltás után 7 nappal végezzük.
A 'hatban a technika állása szerint ismert ven .uk.tt · i épest lényegesen jobb hatást mutat az 1. és 2'j. pelca szerinti vegyület.
Λ
D) táblázat
Erysiphe-vizsgálat (árpa)/a vetőmagok kezelése
C) példa
Erysiphe-vizsgálat (árpa)/protektív hatás
Oldószer: 100 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 0,25 súlyrész alkil-aril-poli (glikol-éter)
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációjúra (C) táblázat) hígítjuk.
A protektív hatás vizsgálatához fiatal növényeket harmatnedvesre permetezünk a hatóanyag-készitménnyel. A felvitt anyag megszáradása után a nővé nyékét Erysiphe graminis f. sp. hordei spóráival porozzuk be.
A növényeket ezt követően mintegy 20 °C hőmérsékletű és mintegy 80% relatív nedvességtartalmú üvegházban tartjuk, hogy a lisztharmat-pusztulás kifejlődését elősegítsük.
A kiértékelést a beoltás után 7 nappal végezzük.
A technika állása szerinti ismert vegyületekhez képest lényegesen jobb hatást mutat fel a 25. példa szerinti vegyület.
A hatóanyag felhasználási Hatóanyag mennyiségé mg/kg vet&nag %-os fertozöíiség a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
(E) képletü vegyület 200 100
1. példa szerinti vegyület 200 0,0
(G) képletű vegyület 1000 91,3
25. példa szerinti vegyület 1000 0,0
E) példa
Árpalisztharmat-vizsgálat (Erysiphe graminis var. hordei)/szisztetnikus hatás (a gabonahajtások gombás fertőződése)
A hatóanyagot a vetőmagok kezelésére szolgáló poralakú készítmény formájában alkalmazzuk. A hatóanyagot azonos súlyrésznyi mennyiségű talkumbó? és kovasavgélből álló keverékkel keverjük össze & kí;; i vánt koncentrációjú (E) táblázat) finom poralakú készítménnyé.
A vetőmagok kezelése céljából a vetőmagokat zárt üvegedényben összerázzuk a fenti hatóanyagkészítménnyel. A vetőmagokat (3x12 mag) ezután 2 cm , , magas virágosé: epekben 1 súlyrész Fruhstorf-i egygég-61
185 888 talaj és 1 sulyrész kvarchomok keverékébe vetjük el. A növények csírázása és növekedése melegházban, kedvező feltételek mellett folyik le. A kivetés után 7 nappal, amikor az árpanövények már meghozták első levelüket, beporozzuk a növényeket Erysiphe graminis var. hordei friss spóráival és a spórákat 21—22 °C hőmérsékleten, 80—90% relatív nedvességrartalom mellett 16 órás megvilágítással tovább tenyésztjük. 6 nap elteltével létrejönnek a leveleken a tipikus lisztharmat-pusztulák.
A fertőzöttséget %-osan határozzuk meg a kezeletlen kontrollnövényekhez viszonyítva. 0% azt jelenti, hogy fertőzöttség nem lép fel, 100% azt jelenti, hogy a fertőzöttség a kontrollnövény fertőzöttségével azo5 nos. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a lisztharmattal való fertőzöttség.
Ebben a vizsgálatban a következő előállítási példák szerinti vegyületek mutatnak jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert (B), (C) és (E) vegyületek: 1, 10 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 14, 15 és 17.
E) táblázat
Árpalisztharmat-vizsgálat (Erysiphe graminis var. hordei)/szisztemikus hatás
Hatóanyag
A hatóanyag koncentrációja a csávázószerben
A csávázószer felhasználási mennyisége g/kg vetőmag %-os fertőzöttség a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
(B) képietű ismert vegyület 2,5 2 50,0
2. példa szerinti vegyület 2,5 2 0,0
4. példa szerinti vegyület 2,5 2 0,0
(C) képietű ismert vegyület 5 2 100
7. példa szerinti vegyület 5 2 0,0
(E) képietű ismert vegyület 10 2 100
5. példa szerinti vegyület 10 2 0,0
6. példa szerinti vegyület 10 2 0,0
1. példa szerinti vegyület 10 ' 2 0,0
17. példa szerinti vegyület 25 10 0,0
14. példa szerinti vegyület 25 10 0,0
15. példa szerinti vegyület 25 10 0,0
10. példa szerinti vegyület 25 4 0,0
3. példa szerinti vegyület 25 2 0,0
F) példa
Erysiphe-vizsgálat (uborka)/protektív hatás
Oldószer: 4,7 súiyrész aceton
Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter)
Víz: 95 súlyrész
A szórópisztolyban történő alkalmazás során szükséges mennyiségű (F) táblázat) hatóanyagot összeke- 45 verjük a megadott mennyiségű oldószerrel és a koneentrátumot a megadott mennyiségű vízzel hígítjuk, mely tartalmazza a már megadott adalékokat.
A szórófolyadékkal három lomblevelű fiatal uborkanövények csuromvizesre permetezünk. Az uborka- 50 növényeket szárítás céljából 24 órán keresztül melegházban tartjuk. A növényeket ezután az Erysiphe cichoracearum -gomba konidiumaival való beszúrással oltjuk be. Az így kezelt növényeket 23—24 °C hőmérsékletű mintegy 75% relatív nedvességtartalmú meleg- 55 házban tartjuk.
nap elteltével meghatározzuk az uborkanövények fertőzöttséget. A kapott bonitálási értékeket %os fertőzöttségre számítjuk át. A 0% azt jelenti, hogy fertőzöttség nem áll fenn, 100% azt jelenti, hogy a 60 növények teljesen fertőzöttek.
Ebben a vizsgálatban a következő előállítási példák szerinti vegyületek mutatnak a technika állása szerint ismert (F) vegyülethez képest nagyon jó hatást: 1, 2,
3, 4, 5, 6, 7, 8, 14, 15, 16 és 17. 65
F) táblázat
Erysiphe-vizsgálat (uborka)/protektív hatás
Hatóanyag %-os károsodás 0,0305% 0,00025% hatóanyagkoncentrációnál
(F) képietű ismert vegyület 62 75
8. példa szerinti vegyület 46
17 példa szerinti vegyület 0
16. példa szerinti vegyület 12
14. példa szerinti vegyület 0
15. példa szerinti vegyület 0
2. példa szerinti vegyület 0
7. példa szerinti vegyület 25
3. példa szerinti vegyület 41
5. példa szerinti vegyület 12
6. példa szerinti vegyület 19
4. példa szerinti vegyület 10
1. példa szerinti vegyület 15
Előállítási példák
1. példa l-(Klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-]-(J,2,4-triazol-]-il)-2-butanon ((1) képietű vegyület) előállítása g (0,27 mól) l-bróm-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon-t feloldunk 200 ml acetonban és
-7185 8S8 a kapott oldatot hozzácsepegtetjük 46 g (0,66 mól)
1,2,4-triazol 200 ml acetonban készített forrásban lévő oldatához. A reakcióelegyet 1 órán keresztül viszszafolyatás közben főzzük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a visszamaradó anyagot felveszszük metilén-kloriddal, többször vízzel mossuk és a szerves fázist nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a visszamaradó anyagot petroléterből kristályosítjuk. 75 g (az elméleti kitermelés 89%-a) l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-l-(l,2,4-triazol-l-il)-2-butanon-í kapunk, amely 60—63 °C hőmérsékleten olvad.
A kiindulási vegyület előállításához szükséges lépések:
l-Bróm-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon ((2) képietű vegyület) előállítása
175 g (0,71 mól) l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon-t feloldunk 500 ml metilén-kloridban és 20—30 °C hőmérsékleten keverés és hűtés közben cseppenként hozzáadunk 114 g (0,71 mól) brómot. A kapott reakcióelegyet 2 órán keresztül kevei jük 20 °C hőmérsékleten, majd óvatosan hozzáadunk 200 ml vizet, a metilén-kloridos fázist többször jeges vízzel mossuk és nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban ledesztílláljuk és a visszamaradó anyagot ciklohexánból átkristályosítjuk. 180 g (az elméleti kitermelés 78%-a) l-bróm-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon-t kapunk, amelynek olvadáspontja 73—75 °C.
l-(4-Klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon ((3) képietű vegyület) előállítása
102 g (0,79 mól) p-klór-fenol és 110 g (0,79 mól) poralakú kalcium-karbonát 500 ml acetonban készített keverékéhez keverés és hűtés közben 20—30 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 157 g (0,79 mól) 1-bróm-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon-t. A reakcióelegyet 2 órán keresztül 20 °C hőmérsékleten keverjük, a szervetlen sót leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A visszamaradó anyagot erős vákuumban desztilláljuk. 175 g (az elméleti kitermelés 90%-a) l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon t kapunk, amelynek forráspontja 112—119°C/0,067 Hgmm.
l-Bróm-3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon ((4) képietű vegyület) előállítása
354 g (3 mól) 3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon és 2000 ml éter elegyébe 20—30 °C hőmérsékleten keverés és hűtés közben lassan becsepegtetünk 480 g brómot. A sárgás oldatot 1 órán keresztül keverjük 20 °C hőmérsékleten, majd óvatosan hozzáadunk 500 ml vizet. Az éteres fázist elválasztjuk, többször vízzel mossuk és nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után a visszamaradó anyagot vízsugárvákuumban desztilláljuk. 472 g (az elméleti kitermelés 80%-a) l-bróm-3,3-dimetil-4-fluor-butanon-t kapunk, amelynek forráspontja 80—90 °C/I4,7 mbar
3,3-Dimetil-4-fluor-2-butanon ((5) képietű vegyület) előállítása
Háromnyakú, keverővei, felszálló hűtővel ellátott lombikban elhelyezett — 23,2 g (0,4 mól) száraz kálium-fluoridból 400 ml desztillált tetraetilénglikolban készített — szuszpenzióhoz 160 °C hőmérsékleten 20 mbar nyomáson 2 óra alatt hozzácsepegíetünk 38,8 g (0,2 mól) 2,2-dimetil-2-oxo butil-metánszulfonátot, majd a reakcióelegyet további 2 órán keresztül keverjük. A ledesztillált reakcióterméket felszálló hűtővel és az ezután kapcsolt mélyhűtővel kondenzáljuk és összegyűjtjük. 20,9 g (az elméleti kitermelés 89%-a)
3,3-dimetil-4-fluor-2-butanon-t kapunk, amelynek forráspontja 130—134 °C.
2,2-Dimetil-3-oxo-butil-metánszulfonát ((6) képietű vegyület) előállítása
232 g (2 mól) 3,3-dimetil-4-hidroxi-2-butanon-hoz (Beilstein Η1 E III 3239, IV 4030 és Bull. Soc. Chim. Francé 1964, 2849 szerint állíthatjuk elő) 700 ml piri11 ’ dinben 0—5 °C hőmérsékleten hozzáadunk 229 g (2 mól) metán-szulfokloridot. A reakcióelegyet 12 órán keresztül 20 °C hőmérsékleten hagyjuk állni, majd metilén-kloriddal és jeges vízzel kirázzuk. A szerves fázist szárítjuk, az oldószert vákuumban eltávolítjuk 1 Í! és frakcionáljuk. 332 g (az elméleti kitermelés 86%-a) 2s2-dimetil-3-oxo-butil-meíánszulfonát-ot kapunk, amelynek forráspontja 106—120 °C/0,16 mbar.
2. példa l-(4-Klór-fenoxi)-4-fluor-3,3-dimetil-l-(l ,2,4-triazol-l-il)-2-butanol ((7) képietű vegyület) előállítása g (0,176 mól) l-(4-klór-fenoxi)-4 fluor-3,3-dime” tiI-l-(l,2,4-triazol-l-il)-2-butanon-t (1. példa) feloldunk 250 ml metanolban és részletekben hozzáadunk 3 g (0,08 mól) nátrium-bórhidridet. A reakcióelegyet 1 órán keresztül keverjük, majd a pH-értéket tömény sósav-oldattal 3-ra állítjuk be. Az oldószert vákuumbán ledesztílláljuk és a visszamaradó anyaghoz vizet adunk és metilén-kloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat nátrium-szulfonét. felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó anyagot petroléterrel kristályosítjuk. 40 g (az elméleti kitermelés 72%-a) í-(4-klór-fenoxi)-4-fluor-3,3-dimetil-l-(1,2,4-triazol-l-íÍ)-2-butanol-t kapunk, amelynek olvadáspontja 103—112OC.
3. példa
3,3-Bisz(fluorητεΙΐΙ)-1-(4-Μόι·-/βηοχί)-1-(1,2,4-ιήazol-4-il)-bután-2-on ((8) képietű vegyület) és
4. példa
3.3- Bisz (fluor-metil)-l-(4-klór-fenoxi)~l-(L2,4-tri~ azol-l-H)-buíán~2-on ((9 képietű vegyület) előállítása g (0,286 mól) 3,3-bisz(fluor-metil)-í-bróm-(4-klór-fenoxi)-bután-2-on-t és 41,5 g (0,588 mól) triazolt 600 ml acetonitrilben 5 órán keresztül 50 ’C hőmérsékleten melegítünk, majd az oldószert vízsugárvákuumban eltávolítjuk, a visszamaradó anyagot fel. ö vesszük 11 metilén-kloridban és 2 x 100 ml vízzel mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A visszamaradó anyagot felvesszük 500 ml diizopropil-éterben és a csapadékot leszívatjuk. 6 g 3,3-bisz(fluor-metil)-í-(4-klór-fenoxi)-l-(l,2,4-triazol-4-il)-bután-2-t (3. példa) kapunk, amelynek olvadáspontja 119—122 °C. Az anyalúgot desztilláljuk. 32,1 g (az elméleti kitermelés 4C%-a)
3.3- bisz-fluor-metii)-l-(4-klór~fenoxi)-l-(í,2,4-tri azcl-l-il)-bután-2-on-t (4. példa) kapunk, amelynek . forráspontja 160—166 °C/0.27 mbar.
-8185888
A kiindulási vegyidet előállításához szükséges lépések:
3.3- Bisz (fluor-metil)-l-bróm-l-(4-klór-fenoxi)-bután-2-on ((10) képletü vegyület) előállítása
A cím szerinti vegyületet az 1. példában leírtakkal azonos módon állítjuk elő 3,3-bisz(fluor-metil)-l-(4-klór-fenoxi)-bután-2-on-ból brómmal.
3.3- Bisz(fluor-metil)-l-(4-klór-fenoxi)-bután-2-on ((11) képletü vegyület) előállítása
A cím szerinti vegyületet az 1. példában leírtakkal azonos módon állítjuk elő p-klór-fenol-ból és 3,3-bisz (fluor-metil)-1 -bróm-bután-2-on-ból.
3,3 Bisz(fluormetil)-l-bróm-bután-2-on ((12) képletü vegyület) előállítása
A cím szerinti vegyületet az 1. példában leírtakkal azonos módon állítjuk elő, 3,3-bisz(Ouor-meiil)-bután-2-cn-bói brómmal,
3.3- Bisz(fiuor-metil)-biitán-2-on ((13) képletü vegyütel) előállítása
Háromnyakú, keverővei, csepegtetőtölcsérrel és hűtött szedőedénnyel ellátott Liebig-hűtővel felszerelt lombikba beviszünk 400 ml tetraetilénglikolt és 46 g (0,8 mól) kálium-fluoridot és a reakcióelegyet 170 °C hőmérsékletre melegítjük. A Liebig-hűtő felfogóedényére vízsugárvákuumot (mintegy 20—30 mbar nyomású) kapcsolunk. A reakcióelegyhez ezután 45 perc alatt hozzácsepegtetünk 57,ó g (0,2 mól) — 100 ml tetraetiléngükolban oldott — 2-acetil-2-metil-propán-1,3-diol-biszmetánszulfonát-ot. A keletkező 3,3-biszfiuo’metil-bután-2-on a reakció során a hűtött szedőedénybe desztillál. A becsepegtetés után az anyagot még 1 órán keresztül desztilláljuk 175 °C hőmérsékleten. A felfogott desztillátumot ezt követően még egyszer desztilláljuk. 14 g (az elméleti kitermelés mintegy 51,5%-a) 3,3-bisz(fluor-metil)-bután-2-on-t kapunk, amelynek forráspontja 43—46 °C/16 mbar. 2~Acetil-2~metil-propán-l,3-díol-biszmetánszulfonát ((14 képletü vegyület) előállítása g (0,5 mól) 3-oxa-2,2-bisz-(hidroxi-metil)-bután-t (Beilstein Hl, Ε III 3306, ÍV 4132 és J. Chem. Soc. 1932, 2671, London szerint állíthatjuk elő) feloldunk 300 ml 1,2-dikiór-etán-ban. A reakcióelegyhez hozzácsepegtetünk 114,5 g (1 mól) metán-szulfonsav-kloridot és 0—5 °C hőmérsékleten 158 g (2 mól) piridint. A kapott reakcióelegyet 15 órán keresztül keverjük szobahőmérsékleten, majd 600 ml jeges víz és 100 ml tömény sósav-oldat elegyére öntjük. Szilárd anyag válik ki, amelyet leszívatunk. A vizes fázist 1000 ml metilén-kloriddal extraháljűk; a szilárd anyag a metilén-kioridos fázisban oldódik. A szerves fázist nátrium-szulfát felett szárítjuk, az oldószert vízsugárvákuumban ledesztilláljuk és a visszamaradó anyagot 200 ml éterben szuszpendáljuk. A visszamaradó anyagot leszívatjuk és 100 ml éterrel mossuk. 100 g (az elméleti kitermelés mintegy 70%-a) 2-acetil-2-metil-propán-1,3-diolbiszmetánszulfonát-ot kapunk, amelynek olvadáspontja 105—108 °C. i
A fentiekben leírtakkal azonos módon állítjuk elő a következő (I) általános képletü vegyületeket:
Példa száma Z„
B l,2,4-TriazoÍ-7-il vagy -441
Olvadáspont (°C) illetve forráspont (°C/mbar)
c 4—3r CO H 1-il 131(xHCl)
6 2,4—CÍ2 CO H 1-il 213 (bomlás (xl/2 NDS)
7 4—Cí CO H l-il 260--65 (xl/2-NDS)
X 4— CO p 1-il 110(xl/2 NDS)
9 4—F CO F l-il 144—46/0,27
10 2,4—Cb CO H 4-il 139
Ii 4—<®> CO H 4-il 194
'2 4—F CO F 4-il 108
i3 co F 4-il 150
14 2,4—Cb CH(0H) H 1-il 142-52
15 4—Br CH(OH) H 1-il 117—40
16 CH(OH) F 1-il 120
17 4—Cl CH(OH) F 1-il 98
18 4—F CH(OH) F 1-il 95—97
19 2—Cl CO F 1-il 157—60/0,4
2u 2.4—Cb CO F 1-il 167/0,4
21 2—Cl, 4—CH3 CO F 1-il 162/0,4
22 2—Cl CO F 4-il 122—26
2,4—Cb CO F 4-il 134—40
24 2—Cl CH(OH) F 1-il 96—102
25 2,4—Cb CH(OH) F 1-il 90—95
26 4—Cl C'H(OH) «7 1-il 124
•s-r Λ. 1 4—Br CH(OH) F 1-il 89—91
28 2,4—Cb CH(OH) F 1-il 91—99
29 4—Br CO p 1-il 167—70/0,13
30 4-.<g>_Cl CO F 1-il 80—94
31 4— CO F 1-il 75—80
32 3—Cl CO F 1-il 169—73/0,67
33 4—Br CH(OH) F 1-il 140—43
34 4-——Cl CH(OH) F 1-il 165—68
-9185 888
Az előző táblázat folytatása:
Példa száma z„ B X l,2,4-Tnazol-/-il vagy -4-il Olvadáspont (’C) illetve forráspont (’C/mbar)
35 3—Cl CH(OH) F 1-il 98—104
36 4—Cl, 2—CHj CH(OH) F 1-il 108
37 4—CHj CH(OH) F 1-il 109—11
38 4-NOz CO F 1-il 84—86
39 2—F CH(OH) H 1-il 175(xHCl)
40 4—CHj CO F 1-il 150—55/0,13
41 4—COOCHj CO F 1-il 170—75/0,13 olaj
42 4—COOCzHs CO F 1-il 178—80/0,27
43 4—CN CO F 1-il 172—76/0,27 olaj
44 3—Br CO F 1-il 160—63/0,08
45 2—Br CO F 1-il 162—65/0,13
46 3—Br CH(OH) F 1-il 123
47 3,4—Cl2 CO H 1-il 60—63
48 4—F CH(OH) F 1-il 250(xMnCl2)
49 4—Cl CH(OH) F 1-il 155(xCuCl2)
50 4—F CH(OH) F 1-il 155(xCuC12)
51 4—Cl, 2—CHj CH(OH) F 1-il 130(xCuCh)
52 4—Br CH(OH) F 1-il 149—54(xCuC12)
NDS = 1,5-naftalin-diszulfonsav

Claims (3)

Szabadalmi igénypontok
1. Fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamilyen (I) általános képletü fluorozott 1-triazolil-bután-származékot vagy ennek savaddiciós sóját, előnyösen hidrokloridsóját vagy szulfonsavsóját tartalmazzák, 0,1—95 súly %-ban — az (I) általános képletben
Az jelentése 1,2,4-triazol-1-il- vagy l,2,4-triazol-4-il-csoport,
B jelentése karbonilcsoport vagy hidroxi-metiléncsoport,
X jelentése hidrogén- vagy fluoratom,
Z„ jelentése fenilcsoport vagy egy vagy két halogénatom — szilárd hordozóanyagokkal — előnyösen természetes kőzetlisztekkel —, és/vagy folyékony hígítószerekkel — előnyösen szerves oldószerekkel, mint adott esetben halogénezett szénhidrogénekkel, rövid szénláncú dialkil-formamidokkal vagy dimetil-szulfoxiddal —, és adott esetben felületaktív anyagokkal — előnyösen emulgeálószerekkel, mint poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterekkel, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterekkel, alkilszulfonátokkal, alkii-szulfátokkal, aril-szulfonátokkal, valamint fehérje hidrolizátumokkal és/vagy diszpergálószerekkel, mint ligninnel, szulfitszennylúgokkal vagy metil-cellulózzal — összekeverve.
2. Eljárás az (I) általános képletü fluorozott 1-triazolil-bután-származékok — az (I) általános képletben J‘ Az jelentése 1,2,4-trizol-l-il-vagy 1,2,4-triazol-4-il-csoport,
3 jelentése karbonilcsoport vagy hidroxi-metilén-csoport,
X jelentése hidrogén- vagy fluoratom,
Zn jelentése nitro-, ciano-, (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport vagy adott esetben egyszeresen halogénatommal helyettesített fenilcsoport, 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy egy vagy két halogénatom — valamint savaddíciós sóik és mangán-rézsó· komplexeik előállítására, azzal jellemezve, hogy valamilyen (II) általános képletü halogén-keton-származékot — a (II) általános képletben X, Z és n jelentése a már megadott és — Hal jelentése halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom — 1,2,4-triazollal reagáltatunk valamilyen savmegkötőszer jelelétében és adott esetben valamilyen hígítószerben, ' és a kapott keto-származákokat adott esetben ismert módon redukáljuk, és adott esetben valamilyen savat vagy fémsót addicionáltatunk.
HU801149A 1979-05-10 1980-05-09 Fungicide compositions containing fluorized 1-triazolyl-butane derivatives as active agents, and process for producing the active agents HU185888B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19792918894 DE2918894A1 (de) 1979-05-10 1979-05-10 Fluorierte 1-triazolyl-butan-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU185888B true HU185888B (en) 1985-04-28

Family

ID=6070427

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU801149A HU185888B (en) 1979-05-10 1980-05-09 Fungicide compositions containing fluorized 1-triazolyl-butane derivatives as active agents, and process for producing the active agents

Country Status (23)

Country Link
US (1) US4382944A (hu)
EP (1) EP0019131B1 (hu)
JP (1) JPS55151573A (hu)
AR (1) AR224527A1 (hu)
AT (1) ATE2072T1 (hu)
AU (1) AU534604B2 (hu)
BR (1) BR8002872A (hu)
CA (1) CA1150277A (hu)
CS (1) CS214709B2 (hu)
DD (1) DD150537A5 (hu)
DE (2) DE2918894A1 (hu)
DK (1) DK205180A (hu)
EG (1) EG14217A (hu)
ES (1) ES491341A0 (hu)
FI (1) FI801494A (hu)
GR (1) GR68003B (hu)
HU (1) HU185888B (hu)
IL (1) IL60018A (hu)
NO (1) NO801243L (hu)
NZ (1) NZ193639A (hu)
PL (1) PL121391B1 (hu)
PT (1) PT71184A (hu)
ZA (1) ZA802776B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3033592A1 (de) 1980-09-06 1982-04-22 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Fluorierte 1-azolyl-butan-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE3200414A1 (de) * 1982-01-09 1983-07-21 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Azolyl-thioether-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide und pflanzenwachstumsregulatoren
DE3202601A1 (de) * 1982-01-27 1983-08-04 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Substituierte 1 -hydroxyalkyl-azolyl-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihrer verwendung als fungizide und pflanzenwachstumsregulatoren
DE3242222A1 (de) * 1982-11-15 1984-05-17 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Hydroxyalkinyl-azolyl-derivate
US4610716A (en) * 1982-12-14 1986-09-09 Ciba-Geigy Corporation Fluorinated azolyl ethanol growth regulators and microbicides
DE3381012D1 (de) * 1983-01-10 1990-02-01 Ciba Geigy Ag Fluorazolyl-propanol-derivate als mikrobizide und wuchsregulierende mittel.
GB8302500D0 (en) * 1983-01-29 1983-03-02 Pfizer Ltd Antifungal agents
GB8305377D0 (en) * 1983-02-25 1983-03-30 Pfizer Ltd Antifungal agents
DE3343531A1 (de) * 1983-12-01 1985-06-13 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Substituierte acetylenketone
IT1204773B (it) * 1986-01-23 1989-03-10 Montedison Spa Azolilderivati fungicidi
DE3702301A1 (de) * 1986-03-06 1987-09-10 Bayer Ag 2-hydroxyethyl-azol-derivate
IT1196528B (it) * 1986-07-21 1988-11-16 Donegani Guido Ist Azolilderivati ad attivita' antifungina
IT1198240B (it) * 1986-12-23 1988-12-21 Agrimont Spa Azolilderivati fungicidi
IT1232943B (it) * 1987-11-09 1992-03-10 Mini Ricerca Scient Tecnolog Azolilderivati fungicidi.

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB1533375A (en) * 1976-07-20 1978-11-22 Bayer Ag Halogenated 1-azolyl-butane derivatives and their use as fungicides
DE2632603A1 (de) * 1976-07-20 1978-01-26 Bayer Ag Halogenierte 1-triazolyl-butan-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE2811919A1 (de) * 1978-03-18 1979-09-27 Bayer Ag Acylierte 1-azolyl-2-hydroxy-butan- derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE2811916A1 (de) * 1978-03-18 1979-09-27 Bayer Ag Antimikrobielle mittel
DE2827968A1 (de) * 1978-06-26 1980-01-10 Bayer Ag Sulfenylierte carbamoyl-triazolyl- o,n-acetale, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE2842137A1 (de) * 1978-09-28 1980-04-17 Bayer Ag Halogenierte 1-azolyl-1-fluorphenoxy- butan-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide

Also Published As

Publication number Publication date
ES8107197A1 (es) 1980-12-01
ATE2072T1 (de) 1983-01-15
PL121391B1 (en) 1982-04-30
NO801243L (no) 1980-11-11
EG14217A (en) 1983-09-30
PL224121A1 (hu) 1981-02-13
BR8002872A (pt) 1980-12-23
US4382944A (en) 1983-05-10
DD150537A5 (de) 1981-09-09
EP0019131B1 (de) 1982-12-22
ZA802776B (en) 1981-06-24
CS214709B2 (en) 1982-05-28
AU534604B2 (en) 1984-02-09
JPS55151573A (en) 1980-11-26
IL60018A (en) 1983-09-30
ES491341A0 (es) 1980-12-01
CA1150277A (en) 1983-07-19
DK205180A (da) 1980-11-11
DE3061408D1 (en) 1983-01-27
DE2918894A1 (de) 1980-11-20
EP0019131A1 (de) 1980-11-26
FI801494A (fi) 1980-11-11
IL60018A0 (en) 1980-07-31
NZ193639A (en) 1982-02-23
AU5815680A (en) 1980-11-13
AR224527A1 (es) 1981-12-15
GR68003B (hu) 1981-10-26
PT71184A (en) 1980-06-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU188833B (en) Fungicidal and plant growth regulating compositions comprising ether derivatives of substituted 1-(hydroxy-alkyl)-azoles as active substance and process for preparing the active substances
HU204975B (en) Fungicidal composition comprising 1-phenyl-2-cyclopropyl-3-azolyl-propan-2-ol derivative as active ingredient and process for producing the active ingredients
JPS5913512B2 (ja) トリアゾリル−アルカノンおよびこれらの塩の製造方法
HU193883B (en) Fungicides comprising 1-(hydroxy-ethyl)-triazolyl derivatives as active substance and process for preparing 1-(hydroxy-ethyl)-triazolyl derivatives
HU188726B (en) Plant protective substances containing 1-azolyl-buthan-2-ol derivatives as active substances and process for preparing the active substances
JPH0133467B2 (hu)
HU185888B (en) Fungicide compositions containing fluorized 1-triazolyl-butane derivatives as active agents, and process for producing the active agents
HU177167B (en) Fungicide compositions and process for preparing 4-azolyl-4-phenoxy-butanoic acid derivatives as active substances thereof
CA1131233A (en) Acylated 1-azolyl-2-hydroxy-butane derivatives, processes for their preparation and their use as fungicides
NO802616L (no) Acylerte triazolyl-gamma-fluorpinakolyl-derivater, fremgangsmaate til deres fremstilling og deres anvendelse som fungicider
JPS623147B2 (hu)
JPS6337764B2 (hu)
US4505922A (en) Triazolealkynol fungicidal agents
CS195322B2 (en) Fungicide and method of preparing active substances therefor
US4472416A (en) Combating fungi with substituted azolyl-phenoxy derivatives
JPS6337788B2 (hu)
US4330547A (en) Combatting fungi with triazolylphenacyl pyridyl ether derivatives
JPS6026111B2 (ja) 新規な１−アゾリル−４−ヒドロキシ−ブタン誘導体，その製造方法およびそれを活性成分として含有する殺菌剤組成物
CA1132579A (en) Halogenated 1-azolyl-1-fluorophenoxy- butane derivatives, a process for their preparation and their use as fungicides
HU184047B (en) Fungicide compositions containing 1-ethen-azol derivatives as active agents, and process for producing the active agents
HU185948B (en) Fungicides containing azolyl-alkyl derivatives and process for the preparation of the active ingredients
US4500537A (en) Combating fungi with triazolyl-vinyl ketones and carbinols
US4239766A (en) Combating fungi with 1-(4-phenoxy)-3,3-dimethyl-2-(N-halogenoalkylmercapto-carbamoyloxy)-1-(1,2,4-triazol-1-yl)-butanes
US4428949A (en) Combating fungi with fluorinated 1-azolylbutane derivatives
US4385061A (en) Combating fungi with imidazolyl-vinyl ketones and carbinols

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628