HU185814B

HU185814B - Preparation and method for intensfying the growing plants

Info

Publication number: HU185814B
Application number: HU83312A
Authority: HU
Inventors: Jozsef Karsai; Frigyes Hajdu; Karoly Siki; Gyoergy Kiss; Endre Sebestyen; Sandor Gal; Andras Papp
Original assignee: Mezoegazdasagi Es Elelmezesueg
Priority date: 1983-01-31
Filing date: 1983-01-31
Publication date: 1985-04-28
Also published as: ES8506338A1; DD215927A5; WO1984002829A1; ES529570A0; PL245976A1; EP0134235A1

Description

A találmány olyan készítményre és eljárásra vonatkozik, amellyel a növények növekedésénél alkalmazott termesztési feltételek kedvező irányban befolyásolhatók és így a termesztés gazdaságosan intenzifikálható.

ismeretes az, hogy a nagyüzemi növénytermesztésben számos termesztési feltételt kell biztosítani ahhoz, hogy a hozamok végeredményben viszonylag kis ráfordítással fokozhatok legyenek. A termesztési feltételekhez tartozik többek között a kellő minőségű talaj, a megfelelően csávázott, illetve előkezelt vetőmag, a kikelő növények és palánták kedvező növekedési feltételeinek beállítása, a növények eilenállóképesség-fokozása, a kedvezőtlen klimatikus befolyások a növényi és az állati kártevők ellen, a növényvédelemben használt készítmények optimális adagban való alkalmazása. A növénytermesztésben az előre nem látható klimatikus és meteorológiai viszonyok igen nagy kárt okozhatnak. Ha a kelő, zsenge növény gyökerének környezetében nincs kellő nedvesség és tápanyag, akkor a palánták fejlődésben visszamaradnak vágj' elpusztulnak. Fokozott biológiai stresszt vált ki az üvegházi vagy fólia alatt neveit palánták átültetése is.

környezeti tényezők azonban nem csupán a növények kikelésekor, hanem a növénytermesztés későbbi fázisaiban jelentős kockázatot jelentenek, így a hosszú ideig tartó szárazság fokozza a fejlődésben lévő növények transzspirácíóját, emiatt idő előtti pusztulást okoz, a kultúrnövényeket állati és növényi kártevők is károsítják. A növények védelmére használt növényvédőszerek hatása rendszerint korlátozott. A magok felületére csávázássaí felvitt növényvédőszer a magokról iemosódbai, mielőtt a kívánt hatást kifejtette volna. Hasonlóképpen a növényvédőszer-permetekböl felvitt hatóanyagok jelentős része lemosódás vagy elcsurgás következtében veszendőbe megy.

A növényvédőszereket és csávázószerekben lévő hatóanyagok hatását különböző diszpergáló-, emulgeáló, illetve tapadást fokozó szerek hozzáadásával javítják például a 3 004 010 számú NSZK, 1 128 192, 1 504 810, 1 542 637 és í 554 595 számú brit szabadalmi iratok szerint.

, A találmány célkitűzése olyan készítmény és eljárás kidolgozása, amellyel a növények növekedési feltételei kedvezően befolyásolhatók, közelebbről mind laza, mind kötött talajokban a növények számára létfontosságú víz és tápanyagok megtarthatók, fokozható a kikelő növények életképessége, növelhető a növényvédőszerek és csávázószerek hatékonysága és hatástartama.

A találmány szerinti szilárd vagy folyékony készítmény növények termesztésének intenzifikálására azzal jellemezhető, hogy előnyösen oldat alakjában 60-80%-os éterezettségi fokú, 1-5 · 10’ molekulasúlyú karboximetil-celluióz-nátriumot és adott esetben ennek tömegére számítva 5-10 tömeg%-nyi mennyiségben előnyösen felületaktív szert tartalmaz.

A felületaktív szer di-oktil-szulfo-szukcinátnátrium, oktil-fenoxi-polietoxi-etanol vagy alkilaril-poliglikoi-éter A karboximetU-ceílulóz-nátriumoí, illetve a felületaktív szereket kombinálhatjuk növekedésszabályzó hormonokkal, amely lehet cin lokinin, auxin vagy GA₃ gibberellinsav, továbbá polifém-kelátokkal, amelyek Cu(II)-t, Zn-t, Fe(íII)-at, Mn-t, K,ü-t, MgO-t vagy bőrt tartalmaznak etiléndiamin-tetraecetsavas sók vagy komplexek, míg bőr esetében bórsav alakjában.

A találmány szerinti eljárás növényi növekedés intenzifikálására az előbbi készítmény alkalmazásával azzal jellemezhető, hogy a növények termesztéséhez szükséges folyékony vagy szilárd szubsztrátvmot, így a talajt, a magokat, a növényvédőszereket vagy a növényeket kikelés előtt vagy után 3 10 ³-5 kg/to hatóanyag/szubsztrátum, adott esetben 0,5 kg-iOO kg/to folyékony szubsztrátum adagban kezeljük. A szilárd szubsztrátum lehet a talaj, a mag, a zöldnövényi tömeg, míg a folyékony szubsztrátum a növényvédőszer folyékony szuszpenziója, oldata vagy emulziója, illetve csávázószer. Az alkalmazott készítmény adagja mindenkor a*tói függ, hogy a növényi növekedés melyik befoh ásoló tényezőjét kívánjuk intenzifikálni és attól is, hogy ezt a növényi fejlődés melyik szakaszában alkalmazzuk. A termesztési feltételek kellő megválasztása a találmány ismeretében szakember számára kézenfekvő. Általánosan alkalmazható szabály az, hogy az egyes növényi kultúrákhoz rendszerint azonos kezelési mód alkalmazható. Tekintette! arra, hogy a találmány szerinti készítmény előállítása és alkalmazása az összes termesztési ráfordítás töredékrészét teszi ki, ugyanakkor az elért eredmény a ráfordításhoz képest legalább öt-tízszeres hatékonyságot biztosit, így a készítmény felhasználása nagyobb kockázatot sem jelent.

Á tapasztalatok szerint távkezelésnél az adag javasok nagysága 3 · 10 ³ kg/to-5 kg/to talaj, magrsávázásnál 10 - 10 ³ kg/ío-1,0 kg/to, termesztésnél 8· 10 ³ kg/to-1 kg/to hatóanyag-zöldnövényi tömeg, növényvédő készítmények hatásának fokozásához pedig 0,5 kg/to—100 kg/to adag szükséges.

Annak ellenére, hogy a karboxi-metil-cellulóznáírium segédanyagként néhány növényvédőszerben korábban is felhasználásra került, a találmány szerinti éterezettségi fokú és molekulasúlyú termék zz ismert poli-vinilalkohollal, poüvinil-aceláttal, poli-vinil'pirroíidonnal, poli-akrilsavval, sztirolbutilakriláttal, vizoldható alkidgyantákkal összehasonlítva többlettulajdonságokka! rendelkezik.

A (alálmány alkalmazásával javíthatjuk a talajok vízháztartását, csökkenthetjük a palánták átültetési vízveszteségét és károsodását, fokozhatjuk a csávázott magok csirázási erélyét és elienálióképességét, permetezéskor csökkenthető az eső és szél áltál okozoit növényvédőszer-veszteség és a permetezés gyakorisága. Külön előnyt jelent, hogy a készítmény inért tulajdonságú, így a szokásos növényvédőszerekkel összefér, sőt nem igényli külön agrotechnikai lépések beiktatását sem.

A találmány szerinti készítmény előállítható oldat vagy szuszpenziós készítmény alakjában. De 'elhasználható por alakban is, amelyből a felhasználás helyén készíthető kívánt koncentrációjú oldat vagy szuszpenzió. Ha a találmány szerinti készítményt növényvédőszerhez alkalmazzuk, akkor a folyékony készítményhez hozzáadjuk a herbicid, mszekticid védőanyagokat például finomra örök

185 814 állapotban. Alternatív módon a készítményt elkeverhetjük használatra kész növényvédőszerrel is.

A találmány szerinti eljárás további részleteit a kiviteli példákban mutatjuk be:

1. példa

500 ml vízben feloldunk erőteljes keverés közben 48 g 70-80%-os éterezettségi fokú, 2-3 · 10⁵ molekulasúlyú karboximetil-cellulóz-nátriumot, majd az oldatot 1 literre vízzel kiegészítjük.

A készítmény előállítható szilárd formában is, por vagy granulált tennék formájában. A karboximetil-cellulóz-náíriumot tartalmazó készítményt a továbbiakban A-val jelöljük.

2. példa

Az 1. példa szerinti folyékony készítményhez hozzáadunk 6 ml 44%-os dioktil-szulfo-borostyánkősavas-náírium-oldatot 1000 ml végtérfogatra számítva. Szilárd kiszerelés esetén 48 g 1. példa szerinti karboximetil-cellulóz-nátriumhoz por vagy granulátum formájában hozzáadunk 2,5 g dioktilszulfo-boroslyánkősavas-nátriumot. A felületaktív szert tartalmazó A készítményt a továbbiakban β-vel jelöljük. A dioktil-szulfo-borostyánkősavasnátrium helyett a 2. példában felhasználhatunk 1 liter össztérfogatra számítva 1 g di-l-p-methont, továbbá 0,4 g oktil-fenoxi-poli-etoxi-etanol és 0,3 g Na-szulfoszukcinát keverékét vagy 0,35 g alkilarilpoliglikol-étert.

3. példa

A 2, példa szerinti folyékony készítményhez hozzáadunk 30 g következő összetételű fémkelátot:

K₂O: 13,4 tömegrész

MgO: 0,2 tömegrész

Fe: 7,6 tömegrész

Zn: 0,83 tömegrész

Mn: 1,48 tömegrész

B: 0,2 tömegrész

Cu(Il): 0,79 tömegrész

Mo: 0,03 tömegrész

A készítményt kiegészítjük 6 g gibberellinsav (GA₃) hozzáadásával. Ezt a készítményt a továbbiakban C-vel jelöljük.

A találmány szerinti készítmények hatását a következő példákon mutatjuk be. A példákban az egyes készítmények (A, B és C) adagja rendszerint 100% hatóanyagra átszámítva értendő.

4. példa

a) A találmány alkalmazásával javítható a talajok porozitása, amely kapilláris vízemelési vizsgálattal igazolható.

Különféle talajok kapilláris vízemelésének vizsgálatára 10 cm átmérőjű és 10 cm magasságú azbesztcement csövekbe 600-600 g homokot, vályogot, illetve agyagot töltöttünk. A betöltött csöve-3ken az i. táblázat szerinti adagban A készítményt folyattunk át. A kapilláris vízemelkedés mértékét 5, illetve 24 óra elteltével határoztuk meg.

7, táblázat

Az A készítmény hatása különféle talajok kapilláris vízemelésére

Adag kg A (100%-os)/ /1 talaj	Homok	V ályog	Agyag
5	24”	5”	24* *	5^h	24*
0	255	160	180	150	110	210
0,1b·· 10’	245	351	178	350	113	221
0,3 · 10’	235	334	178	350	130	257
0,64- 10’	210	290	160	316	145	274
1,28 · 10'	212	284	200	390	153	300
2,56- 10’	160	280	156	315	145	275
5,12- 10’	143	256	162	305	145	253

Az 1. táblázatból kitűnik, hogy homoktalajon 2,56 · 10 ’ kg/to adagig optimális az eredmény, a vályognak megfelelő értékeket mértünk. Az

5,12 · 10 ³ t dózis mért értékei már az agyagos vályog kategóriába esnek.

A vályog vízemelési értékei a homokéhoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutattak.

Agyagon a dózis növelése a kapilláris vízemelés növekedését idézte elő.

Szabadföldi viszonyok között a 0,5 ha-os homokparcellákon vizsgáltuk a differenciál porozitás és a pórusvolumen alakulását. Az 1,6-3,2-6,4-12,8 · • 10'³ kg/to adagok alkalmazása mellett a legkedvezőbb eredményt a 6,4 · 10~³ kg/to dózisnál kaptuk. itt a lényegében változatlan összporozitáson belül a gravitációs pórusok részaránya 11%-kal csökkent, a kapilláris pórusoké 28%-kal nőtt, ami nemcsak a víz, hanem a tápanyagszolgáltató képességet is pozitív irányban befolyásolta.

Az oldal formájában kijuttatott A készítmény a gravitációs pórusokon a mélyebb rétegek felé szivárog. A rétegbe beszivárogva felületi réteget képez a taiajrészecskéken, s ezzel csökkenti a pórusok átmérőjét. így azok egy része kapillárisként kezd viselkedni és alkalmassá válik felvehető víz tárolására. Nagy viszkozitása folytán a készítmény kitölti a gravitációs pórusok egy részét, ezzel akadályozza a lefelé irányuló nedvességmozgást.

b) Szerkezet nélküli talajba adagolva az A készítmény összetapasztja a vázrészeket, s ezáltal bizonyos mértékig vízálló, morzsás, jobban megművelhető szerkezetet hoz létre. A morzsa-vízállékonyság növelése kedvező hatást vált ki a kötött talajokban, ahol a felületi hártyaképződés következtében csökken az agyagásványok duzzadása, ennek eredményeként pedig az agronómiái szerkezet időlegesen kedvezőbbé válik.

A morzsa-vízállékonysági vizsgálatot homok, vályog és agyag talajok felső 10 cm-es rétegéből végeztük 1,6-3,2-6,4-12,8-25,6-51,2· 10 ⁴ kg hatóanyag/t talaj A készítmény adagolásával. A morzsavízállósági vizsgálatot Kazó-féle készülékkel végeztük és a javítás mértékét Sekera-féle értékszámokkal határoztuk meg. (A kezelendő talaj menynyiségénél közepesen ülepedett homoktalaj 20 cm-es rétegét tekintettük alapegységnek és 1,5

185 814 t/nr³ fajlagos tömeggé! számoltunk a dózisok megállapításánál.)

Homoktalajon a javítóhatás dózistól független, csak álmorzsák alakultak ki. Vályogon a javítóhatás adaggal arányos és 51,2 · 10 ⁴ kg/to adagnál már kiváló az eredmény. Az anyag vízállékonyságát ugyancsak az 5,12· 10 ³ kg/to dózis javította lényeges mértékben.

A találmány szerinti kezeléssel csökkenthető a tápanyag vesztesége a talajból.

c) 6000 g homokhoz 20 g KCl-ot, valamint a 2. táblázatban feltüntetett adagban A készítményt kevertünk és 500 + 200 mm csapadéknak megfelelő vízzel mostuk át a keveréket.

Az. eredményeket a 2. táblázatban mutatjuk be:

2. táblázat

Az A készítmény hatása a homokon átfolyó viz K₂O tartalmára

5ŐÖ mm 200 mm 700 mm

Dózis kg/to A készítmény	csapadék	csapadék	csapadék
K₂O ppm	kont- roll %-ában	K₂O ppm	kont- roll %-ában	K_:O ppm	kont- roll %-ában
0	472	100,0	280	100.0	752	100.0
0,16- 10’	365	77,3	269	96,0	634	84,3
0,32-10’	431	91,3	196	70,0	627	83,4
0,64 · 10³	353	74,9	218	77,8	571	75,9
1,28 · 10 ’	329	69,9	231	82,5	560	74,5
2,56-10’	324	60,6	206	73,8	530	70.5
5,12· 10'	348	73,7	184	65,7	532	70,7

A táblázatból kivehető, hogy már minimális A készítmény jelenléte hatékonyan visszatartja a növények szempontjából létfontosságú káliumot.

d) A talaj tápanyagveszteségének csökkentése céljából A készítményt alkalmaztunk.

cm magas homok talajoszlopot műanyag csőbe töltve vizsgáltuk az 1,4-4,3-13,0 · 10 ³ kg/to dózisokkal végzett kezelések utáni 150 mm csapadék által kimosott tápelemmennyiségeket. A kontrolihoz viszonyítva legkedvezőbb eredményeket a

4,3 · 10 ³ kg/to dózisnál értünk el. A többi elemnél ugyanez a viszonyszám: Na 2,61%, Zn, Cu = 0%, Mn = 35%, és Mg=69%. A 13,0 - 10 ³ kg/to dózis további néhány százalékkal növelte a tápanyagvisszatartást.

e) A talaj vízvisszatartó képességének javítása céljából napraforgó magokat 70%-os vízkapacitásig megnedvesített homokba ültettünk, majd a homok felületét a 3. táblázatban feltüntetett mennyiségű A készítménnyel kezeltük. A homok felszínén egy kemény, párolgást akadályozó réteg keletkezeti, amelyen azonban a legnagyobb dózis kivételével a növények képesek voltak áthatolni. Az eredmények a 3. táblázatban láthatók. Ezekből egyértelműen látszik, hogy míg a kezeletlen növények vízhiány miatt már a 4-5, napon elpusztultak, a 2,56 · 10 ³ kg/to dózisnál még a 9. napon is jelentős mennyiségű élő növény volt föllelhető.

3. táblázat

Az életben maradt kikelt növények száma az idő függvényében kezelt homoktalajon

Napok	A adalék dózisa
s zárna
0 l/to 0,16-	0,32 - 0,64- 1,28 - 2,56 - 5,12-
• !0~³	• IO³ 10~³ 10~³ · !0~³ · 10³

kg/to

1.	19	17	0	0	0	0
2.	24	24	12	12	0	0
3.	17	16	22	21	18	19
4.	4	6	24	24	24	24
5.	0	0	24	24	24	24
6.	0	0	12	14	13	24
7.	0	0	0	0	0	24
8.	0	0	0	0	0	17
9,	0	0	0	0	0	10
10.	0	0	0	0	0	0

Az egyes talajoszlopokrói lejövő vízmennyiséget mértük a talaj vízvisszatartó képességének vizsgálata céljából s az időközi párolgási veszteségtől eltekintve a le nem csörgött csapadékhányadot tekintettük aktív vízvisszatartásnak.

A mért adatokat a 4. táblázat tartalmazza:

4. táblázat

Kezelés A készítmény kg/to talaj

vrzicaoas mm	0	1,4- 10 '³4,3- 10'	Ί3,0· I0'³
100 mm csapadékterhelés után 20 óra	27	25	22	14
múlva 150 mm után 2 óra múlva	13	18	14	10
150 mm után 20 óra múlva	20	18	20	15
Összesen:	47	43	42	29

Vízleadás tekintetében tehát a 13,010³ kg/to dózis adta a legkedvezőbb eredményt.

A kísérlet befejezése után a párolgás befolyásoló hatásának felmérése céljából átiagmintáí vettünk az egyes talajoszlopokból, s megmértük azok tömegszázalékban kifejezett nedvességtartalmát:

dózis — 6,9%

1,4· 10 ³ = 8,8%

4,3-10 ³ = 9,5%

13,0-10 ³ = 8,8%

37,9-10 ³ = 8,2%

A 4,3-10’ kg/t-ás dózis adta a legkedvezőbb eredményt, bár minden kezelés nedvességtartalma meghaladta a kontroliét.

A 4. példa adatai alapján a találmány szerinti A készítmény talajjavító anyagként történő felhasználását homoktalajokon javasoljuk, 6,4-10 ³ kg/t-ás dózisban, a felső 20 cm-es talajrétegre számolva.

A javítás történhet közvetlenül a vetési időpont körül.

A felső 20 cm-es talajrétegben a víz és tápanyag-41

Ϊ85 814

6. példa

Szuszpenziós műtrágyák lebegőképességének javítására az A készítményt adagoltuk. Az eredményeket a 7. táblázat adatai igazolják.

7. táblázat ! óra 4 óra 12 óra 24 óra Kezelések----lebegóképcsség % szolgáltató képesség javításán keresztül a kezelés serkenti a fiatal növények fejlődését és véd az erózió ellen.

Ennek alapján az eljárás alkalmas a tavaszi vetésű növények kezdeti fejlődésének meggyorsítására.

5. példa

Peszticidek lebegőképességének és tapadásának fokozása céljából az A készítményt adagoltuk.

A polimer egyrészt növeli a vizes oldatok viszkozitását, másrészt molekulaszerkezete következtében mikrokapszuiáíis anyagként viselkedik, amelynek következtében növeli a peszticidek lebegőképességét és azok hatástartalmát.

A lebegőképesseget első lépésben Miltox Spéciéi Buvinol 50 WP, Thiovit S, Adói 80 WP kereskedelmi forgalomból ismert peszticideknél vizsgáltuk. Az eredményeket az 5. táblázatban foglaltuk össze.

5. táblázat

A készítmény kg Kontroll 20 kg/t 40 kg/t 80 kg/t 100 kg/’l kiszerelt peszticid--—-----—¹⁰ lebegőképesség °/„

Miltex Spéciéi	82,4	74,2	77,9	81,9	86,5
Buvinol 50 WP	75,8	78,6	77,5	84,3	83,1
Thiovit S	81,7	79,2	80,5	82,7	86,1
Adói 80 WP	86,3	86,9	89,9	90,1	93,2
Átlag:	81,6	79,7	81,5	84,8	87,2

Az adatokból megállapítható, hogy az A jelű készítmény 100 kg/t dózisban mintegy 5%-kai növelte az egyébként jó lebegőképességü peszticidek lebegőképességét. Második lépésben két igen rossz lebegőképességű peszticid lebegőképességére gyakorolt hatását vizsgáltuk. Az eredményeket a 6, táblázat tartalmazza. A készítmény dózisa kg/t kiszerelt peszticidre vonatkozik.

6. táblázat

Peszticid	Kontroll 100 kg/t
iebegöképesség %
Orto-Phaltán Zineb 80 WP	46.6 54,2 54.7 73,9
Átlag:	50,7 64.1
A tapasztalatok szerint a rossz lebegőképességü

peszticidek már a 100 kg/t A készítménnyel kezelve lényegesen javíthatók. Az A készítmény elősegíti a peszticideknek a növények levelére való tapadását.

Őszi árpa növényeket lisztharmat ellen Kolfugó 25 . FW-vel (karbendazim[2-(metoxi-karbonilamino)-benzimidazol]) permeteztünk, majd a permedé beszáradása után a leveleket 20 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű vízzel megöntöztük, és értékeltük a lisztharmat-fertőzöttséget. Ez a fertőzöttség mindig alacsonyabb fokú a kezelt növényeknél, mint a kezeletlen kontroll esetében.

Kontroll	82,2	78,3	68,6	59,7
48 10’ kg/1.5 to	86,7	82,7	79,4	62,5
szuszpenzió 96-10' kg/1,5 to	90.7	90,7	79,8	70,1
szuszpenzió 14 - 10 ³ kg/1,5 to	98,5	92,7	85,3	76,1
szuszpenzió 28,8 10³ kg/1,5 to	98,3	96,1	91,2	79,5
szuszpenzió

A vizsgálatnál N: 10,5%, P₂O₅: 15%, K₂O: 27% összetételű szuszpenziót alkalmaztunk. A készítmény különösen olyan szuszpenziós műtrágyák esetében használható előnyösen, amelyet a felhasználási helyen állítanak elő, és a gyártást követően

12-24 órán belül felhasználnak.

7. példa

A növényi párologtatás csökkentésére az A készítményt zöldség- és dohánypalánták átültetésekor, illetve állományban használtuk bemártogatással és levélre permetezéssel. Ezzel a palántázáskori vizhűíny-stresszt mérsékeltük és a transzspirációt csökkentettük akként, hogy a permedé a levélfelszínt összefüggően beborította.

8. táblázat

Kezelés	Paprika	Paradicsom
Kontroll	1,2	1,1
0,125 kg/to	1,4	1,3
0,25 kg/to	2,1	2,5
0,375 kg/to	2,9	2,6
0,75 kg/to	3,2	3.7
1,5 kg/to	4,8	4,6
3,0 kg/to	4,9	4.6
6,0 kg/to	4,7	4,9

= lankadt, ledőlt 5 = üde, nem lankadt

A táblázat adataiból egyértelműen kitűnik, hogy

1-2 kg/to adaggal zöldtömegű palánták párologtatását optimálisan csökkenteni lehet.

8. példa

Palánták átültetési vízveszteségére és hervadására vizsgáltuk a találmány szerinti B készítmény hatását.

15 cm magas paprika- és paradicsompalántákat különböző töménységű B készítmény oldatokkal permeteztünk be átültetésük után olyan menyrtyisséggel, amely összefüggő felületet képezett a levélfelületeken. A kontrollt ugyanilyen mennyisé5

-5185 814 gü csapvizzcl kezeltük. A kezelést követő napon a palánták lankadását 1 tői 5-ig terjedő bonitálási skála szerint értékeltük (1 = teljes lankadás, 5 - gyakorlatilag lankadásmentes).

Az elért eredményeket a 9. táblázatban tüntettük fel.

9. táblázat

Paprika Paradicsom boniíási Soka

Kontroll	1,2	1,1
0.125 kg B/to	1,4	í,3
0,25 kg B/to	2,1	2.5
0.375 kg B/to	2,9	2,6
0,75 kg 8/to	3,2	3,7
1,5 kg B/to	4,8	4,6
3,0 kg B/to	4,9	4,6
6,0 kg B/to	4,7	4,9

A táblázat adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a kezeléssel (1-2 kg/to adag) zöidtötnegű palánták párologtatását csökkenti optimálisan.

10. táblázat

Csírázási “/

Kezelés

Abncrmátis csírák %-a

Fuzáriumos fertőzöttség

Kezeletlen kontroli

10	B készítmény 2 i/to Captan 50 WP 1,5 kg/ío	91 94	2 2
Captan 50 WP 1,5 kg/to + + Λ készítmény 2 i/to	99	0	-

	Kezeletlen kontroll	-	-	19.7
	B készítmény 2 l/to	-	-	10,6
	Quinolate V-4-X 2 kg/to	-	-	10,2
15	Qüinoíate V-4-X + + B készítmény 2 l/to	-	-	2.3
	Kezeletlen kontroll	93	-	12,5
	B készítmény 6 l/to	96	-	17,0
	Quinolate V-4-X 2 kg/to Quinolate V-4-X 2 kg/to + B készítmény 2 i/to	96 96,5	-	5,0 1,0
20	Quinolate V-4-X 1 kg/to + B készítmény 3 l/to	92,5	-	3,0

9. példa

Csávázási kísérletet végeztünk a 2. példa szerinti B készítmény vizes oldatával különböző formulázott fungieid hatású csávázószerekkel.

50-50 ősz»búza-szemet a 10. táblázatban szereplő kezeléseknek vetettünk alá, majd Petrí-esészékben csíráztattuk őket. A felhasznált fungicidek Captan 50 WP (N-triklór-metiltio-tetrahidro-ftálimid 50% nedvesíthető porkészítmény), illetve Quinoíate V-4-X (réz-oxikinolát+2,3-dihidro-6-metil· j-karboxanilid-1,4-oxaíién-(5,6).

10. példa 25

Üvegházban előnevelt Chenopodium album (!), Amaranthus retrofiexus (2), Sinapis arvensis (3), Raphanis raphanistrum (4) és Datura stramonium (5) kétszikű gyomnövényeket 5-5 darabonként ker30 lészeti tőzeggel töltött cserepekben all. táblázatban leírt kezeléseknek vetettük alá. Az alkalmazott herbicid Aniten DS 10% flurenolbutilt és 35% 2,4d-aminsót tartalmaz. A kísérleteket hatszor ismételtük és 2z eredmények átlagértékét tartalmazza a

11. táblázat.

11. táblázat

Kezelés Gyomnövények pusztulási %-a

Aniten DS B készítmény (5) (2) (3) (4) (5)

0%	0%	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
0%	150· 10'³ kg/to	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
0%	zöldtömeg 300 10'³ kg/to zöldtömeg	3,0	0,0	0,0	0,0	0,0
1,5 1/10 to zöldtömeg	0%	53,2	41,0	48,9	47,3	36,7
3,0 1/10 to zöldtőmeg	0%	90,6	93,8	92,9	100,0	95,4
1,5 1/10 to zöldtömeg	150 · 10 ³ kg/to zöldtömeg	83,5	100,0	95,5	96,5	100,0
3,0 1/10 to zöldtömeg	150-10 ³ kg/to zöldtömeg	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

A 11 táblázatból leolvasható, hogy a B készítmény önmagában nem fitotoxikus. Herbiciddel 55 együtt alkalmazva viszont fokozza annak hatékonyságát. A B készítményből 15 g/to zöidtöineg már 95-100%-os gyomirtó hatást ad még csökkentett dózisú herbicid alkalmazása esetén is.

példa

Kukoricában szántóföldi viszonyok között vizsgáltuk a B készítménynek két formulázoit herbicid 65 posztemergens hatékonyságát fokozó hatását. A herbicidek a Chemie Linz Lentagran^R WP 50% piridátot (S-oktil-0-[6-klór-3-fenil-pirazon-4-ii]-tiokarbonát), valamint a Budapesti Vegyiművek Hungazm^R PK (50% atr3zint tartalmazó) szerek voltak. Az alábbi gyomok pusztulási százalékát vizsgáltuk: Chenopodium album (1), Amaranthus retrofiexus (2), Echinochloa crusgalli (3), Setoria glauca (4) és Setaria viridis (5). Az eredményeket a 12. táblázatban foglaljuk össze.

185 814

12. táblázat

Piridát kg/10 to zöidtömeg	Kezelés	Gyomnövények pusztulási %-a
Atrazin kg/10 to zöldtömeg	B készítmény ΙΟ⁴ kg/to zöidtömeg	(1)	(2)	(3)	(4)	(5)
0	0	0	0,0	0,0	0,0	o,o	0,0
2,5	0	0	87,3	89,1	83,4	76,6	75,3
0	3,0	0	83.9	67,1	62,4	67,2	72,4
0	0	100	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
1,8	0	100	92,5	94,2	82,9	87,4	82,7
0	2,2	100	87,9	89,3	87,3	88,7	88,9

Megállapítottuk, hogy az önmagában hatástalan B készítmény hozzáadása után mind a két formulázott herbicid csökkentett mennyiségben is eredményesebb gyomirtó hatást fejtett ki, mint a B készítmény nélkül.

12. példa

Lisztharmattal fertőzött nagyüzemi ősziárpatáblákból mintákat vettünk és a fertőzött növényekből 20-20 darabot egy-egy Mitscheríich-féle tenyészedénybe ültettünk. A növényeket a 13, táblázatban megadott kezeléseknek vetettük alá, majd a kezelést követő 124., illetve 72. órában 20-20 ml csapadéknak megfelelő vízzel lecsurgásig mostuk. A fertőzöttséget a lemosást követő 3. napon értékeltük. Az ötszörös ismétlésben végzett kísérletek átlagértékeit a 13. táblázat tartalmazza.

13. táblázat

Lemosás utáni idő Kezelések	Liszthai 1 óra	-ma tfertőzi 24 óra múlva	ínség % 72 óra
Kontrol!	30	44	72
5 iO”³ kg A kcszítmcny/to zöidtömeg	27	46	68 '
3.75 · 10 ³ kg A készítmény/to zöidtömeg	31	44	79
3,33 I0^-3 kg A készítmény/to zöidtömeg	32	41	70
3,2· 10^-3 kg A készítmény/to zöidtömeg	30	45	7!
3,0 · !0~³ kg A készítmény/to zöidtömeg 250 g 2-(metoxi-karboníl-	29	43	69
-amino)-benztmidazol/IO-50 to zöldtömeg 250 g 2-(metoxi-karbonil-	33	38	44
-aminol-benzimidazol + 50g A készitmény/lo zöldtömeg 250 g 2-(metoxí-karbonii-	3!	33	33
-amino)-benzimidazol + 75 g A készítmcny/20 to zöldtömeg 250 g 2-(mctoxi-karbonil-	25	29	32
-amitio)-bcnzimidazol + 100 g A kcszítmény/30 to zöldtömeg 250 g 2-(metoxi-karbonil-	27	29	30
-aminol-benzimidazol + 125 g A készítmény/40 to zöidtömeg 250 g 2-(metoxi-karbonil-	28	30	31
-amino)-benzimidazo! + 150 g A készítmény/50 to zöldtömeg	29	32	32

lyásolta. A fertőzött növények aránya a lemosást követő 72. órában 68-79% volt. A 2-(metoxikarbonil-aminol-benzimidazol a fertőzöttséget 44%-ra csökkentette. További mintegy 11-14%-os ferlőzöllségcsök kenést értünk el, ha a fungicidel 50-150 g-os mennyiségű A készítménnyel ragasztottuk fel.

13. példa

Üvegházban cserepekben előnevelt salátát Fiiból* E (NDK, 40%-os formulázotl triklorfon) rovarölőszerref. illetve annak B készítménnyel kiegésdlett permeticvével kezeltük. A növényeket a permetezést követéi 1., 4., illetve 7. órában - csapadéknak megfelelő - 20-20 ml vízzel csurgásig lemostuk, a lecsurgalott vizet elöntöttük. Ekkor az 5 -5 db cserepenként egyformán kezelt növényekre különkülön zárt, egymástól izolált térben 50-50 db előzetesen éheztetett amerikai csótányt helyez.tünk. A rovarok Kihelyezését követő 48. órában meghatároztuk azok mortalitási százalékát. Az eredmé35 nyékét a 14. táblázat tartalmazza.

14. táblázat

	Vizes lemosás ideje
1 óra	4 óra	7 óra
40	Kezelés		mortalitási százalékok	48
	24	48	24	48	24
				óra
	Kezeletlen kontroll B készítmény	0	2	0	0	2	2
45	5,0 g/5 lo zöldtömeg	2	2	4	4	4	4
	10,0 g/5 to zöldtömcíi I liből E '	0	2	2	2	2	2
50	1,5 1,5 to zöldtömeg	12	14	20	20	18	22
	2,0 1/5 to •öldlömei! Fiiból E 2,0 1 + 3 készítmény	16	20	18	32	26	30

55	50 g/5 to zöidtömeg Fiiból E 1,5 1 + B készítmény	22	26	48	38	50	62
SO	i 00 g/5 to zöldlömcí! Fiiból E 2,0 1 + 3 készítmény	34	44	78	84	76	62
50 g/5 to zöldtömeg	30	36	62	74	76	82

Flibot E 1,5 1 + B készítmény

A kezeletlen kontrolihoz viszonyítva az A készítmény az árpa lisztharmat-fertőzöttségét nem befo-

100 g/5 lo	34	50	70	86	82	98
zöidtömeg

-7185 814

A táblázat adatai igazolják, hogy a B készítmény alkalmazása megakadályozza az inszekticid lemosódását, miáltal a Fiiból E-nél mért 30-32%-os maximális mortalitás a B készítmény használata esetén több mint a duplájára növekedett.

14. példa

Vizsgálati körülmények

Csíráztatási próbával vizsgáltuk, hogy az A készítmény ragasztóanyag mikroelemekkel és növényi hormonokkal kombinálva miképpen befolyásolja a csírázást.

A vizsgálatot kukoricával (SzeMSC 369) végeztük. A csávázás során a 2. példa szerinti B készítményt vízzel 2:13 arányban hígítottuk. Ehhez kevertük a polifémkelátot, a gibberellint (GA₃) és a ⁵ ZnS0₄ · 7 H₂O-t.

A keveréket a szemekre súlyarányosan vittük fel. Minden kezelést 4 ismétlésben állítottunk be. Egyegy ismétlést 50-50 szemmel végeztünk.

A szemeket nedves itatóspapíron Petri-csészék¹⁰ ben csíráztattuk.

Az eredményeket, ill. a vizsgált kombinációknak a csírázásra gyakorolt hatását a 15. és 16. táblázatban szemléltetjük.

75. táblázat

	Kezelésmód	I3ÓZÍS kg, l/tc vetőmag	Hatás
I.	Kontroll B készítmény (karboxi-metil-cellulóz 48 g/l-	-	-
2.	+ dioktil-szulfoszukcinát-Na 6 g/I + trinátriumfoszfát 10 g/l)	2	tapadásfokozó
3.	ZnSO₄ · 7 H₂O	I	enyhe csírázásgátlás
4.	ZnSO₄ 7 H₂O	2	erős csirázásgátlás
5.	polifémkelát (3. példa)	I	csírázás serkentés és
6.	polifémkelát (3. példa)	2	fiatalkori mikroclcmtartaick
7.	2. példa + ZnS0₄ · 7 H₂O	2+ 1	csírázásgátlás
8.	2. példa + ZnSO₄ · 7 H₂O	2 + 2	csökkentése a lassú hatóanyag-felszabadulás miatt
9.	2. példa + polifémkelát	2 + 1	fiatalkori mikroelemtartalék
10.	2. példa 4- polifémkelát	2 l· 2	időtartamának meghosszabbítása a lassúbb hatóanyagfelszabadulás miatt
II.	gibbereilin (GA,)	5,0	csírázást serkentő enzimek
13.	gibbereilin (GA,)	10.0	aktiválása hormonális úton
14.	2, példa + gibbereilin (GA,)	2 + 5,0 2 + 10,0	hormonális enzimaktiválás időtartamának meghosszabbodása a lassúbb hatóanyag-felszabadulással
15.	gibbereilin (C,A,) + polifémkelát (3. példa)	5 + 1	hormonális enzimaktiválás
16.	gibbereilin (GA,) + polifémkelát	5 + 2	kiegészítve a fokozott
17.	gibbereilin (GA,) + polifémkelát	10+ 1	enzimműködéshez szükséges
18.	gibbereilin (GA,) + polifémkelát	10+2	többlet mikroelcmbevitellel
19.	2. példa + gibbereilin (GA,) +polifémkelát (3.	2 + s + \|
példa szerint)
20. 21. 22.	2. példa + gibbereilin (GA,) + polifémkelát 2. példa + gibbereilin (GA,) + polifémkelát 2. példa + gibbereilin (GA,) + polifémkelát	2 + 5 + 2 2+ 10+ 1 2+ 10 + 2	a hormonális enzimaktiválás és a pótlólagos mikroelem-bevitel együttes csirázásserkentő hatásának meghosszabbítása késleltetett hatóanyag-felszabadulással

Megjegyzés: a gibbereilin (GÁ,) dózis g/to, a 2. példa, polifémkelát (3. példa szerinti készítmények), ZnS0₄ · 7 H₂O dózisok kg, l/lo dimenzióban értendők.

Eredmények értékelése

A vizsgált kombinációknak a csírázásra gyakorolt hatását a 16. táblázatban foglaltuk össze,

16. táblázat

A találmány szerint kombinált mikroelemes és hormonos csávázás hatása a kukorica csírázására

Csírahossz-eloszlás a 8. napon Keze- Csírá- Ab- ^a kicsírázott szemek %-ában

lések	zási% ^/o csira %	0-5 mm	6-íO mm	11-20 mm	2Í—4O 41 mm
mm	felett
1	76	3	37	43	15	5
2	74	2	30	46	II	13
3	63	9	59	33	8	-	-
4	51	15	67	30	3		-
5	84	6	45	37	14	4	-
6	75	9	52	31	12	5	-
7	85	5	44	47	7	2	-

Csírahossz-eloszlás a 8. napon 50 Keze- Csírá- Ab' a kicsírázotl szemek %-ában

lések	zási %	csira %	0-5 mm	6-10 mm	11-20 mm	21-40 mm	41 mm felett
8	79	7	50	41	9		-
9	89	2	38	51	2	9	-
10	92	2	41	48	7	4
11	87	3	12	23	46	8	II
12	91	2	7	35	50	-	8
13	95	2	7	21	40	27	5
14	97	2		13	3!	39	17
. 15	91	4	2	34	48	12	4
16	90	6	4	29	51	16	-
17	87	5	-	37	49	9	5
18	92	5	3	32	53	4	8
19	94	2	-	7	26	59	8
20	91	1	-	9	31	50	10
21	93	2	-	11	35	43	II
22	94	2	I	8	32	47	12

-8185 8Í4

Csírázást %

A vizsgált szemek csírázás! %-a a kontroliban 76% volt. Gyakorlatilag nem tért el ettől az értéktől a 2. példa szerinti készítménnyel csávázott szemek csírázási %-a sem.

Nagymértékben gátolta a szemek csírázását a

2. példa szerinti készítmény nélkül a ZnSO₄ · 7 HjO. Az 1 kg/to dózisnál 13%-kal, a 2 kg/to dózisnál pedig 25%-kal csökkent a kontrolihoz képest a csírázási %.

Kismértékű javulás figyelhető meg a polifémkelát 1 kg/to dózisban történő használata esetén ( + 8%).

Az a nagymértékű csírázásgátló hatás, amely akkor jelentkezett, amikor a ZnSO₄ - H₂-t önmagában használtuk, a 2. példa szerinti készítmények kombinációjában nem jelentkezett,

Λ szemek csírázási %-n bár kismértékben, de nagyobb volt, mint a kontrolié ( + 9, illetve + 3%).

A kelatizált mikroelemek és a 2. példa szerinti készítmény együttes használata eseten lényegesen javult a kukorica csírázóképessége. A 21/to 2. példa szerinti készítmény + 1 kg/to polifémkelát kombinációban a kontrolihoz képest 13, a polifémkelátos kezeléshez viszonyítva pedig 5%-kal javult a csírázási %. Kétszeresére növelve a kombináción belül a polifémkelát dózisát (2 kg/ha) a kontrolihoz képest 16, a magasabb dózisú polifémkelátos kezeléshez képest pedig 17%-kal volt nagyobb a csírázási %.

A gibbereilines csávázás (GA₃) önmagában is lényegesen javította a csírázási %-ot. A kontrolihoz viszonyított növekedés 11, illetve 15% volt.

A 2. példa szerinti készítménnyel együtt használva a gibberelünt, a kontroll értékénél 19, illetve 21%-kal, a csak gibbereilines kezelésben mért értéknél pedig 8, illetve 6%-kal volt nagyobb a kukorica csírázási százaléka.

A hármas kombináció (2. példa szerinti készítmény +- gibberellin + polifémkelát) a csírázási %-ot a kontrolihoz képest 15- 18%-kal növelte, azonban a gibberellin + 2. példa szerinti készítmény, vagy a polifémkelát + 2. példa szerinti kombinációk hatásaként mért értékekhez viszonyítva már nem javult lényegesen a csírázási százalék.

Az abnormális csírák közé azokat soroltuk, ahol a csírázó szemből nem fejlődött ki vagy a gyököcske, vagy a rügyecske, illetve azok deformáltak, csavarodottak voltak.

Megállapítható, hogy a nehézfémionok jelenléte növelte az abnormális csírák arányát. Míg a kontroliban ez az érték mindössze 3% volt, a ZnSO₄ · 7 H₂O használata esetén ez az érték a dózistól függően 9, illetve 15%-ra növekedett. A polifémkelátos csávázás hatására az abnormális csirák aránya 6, illetve 9%-ra nőtt.

A ZnSO₄-7 H₂O-t a 2. példa szerinti készítménynyel együtt alkalmazva már csak 5-7%-os csíraabnormalitást figyeltünk meg, bár ez az érték magasabb volt, mint a kontroll esetében, de lényegesen kisebb, mint amikor a ZnSO₄ · 7 H₂O-t önmagában használtuk.

A kontroll értékére csökkent az abnormális csírák aránya, amikor a polifémkelátoí a 2. példa szerinti készítménnyel együtt vittük fel a szemekre.

Kismértékben növekedett az abnormális csírák %-a akkor is, ha a szemeket a 2. példa szerinti készítmény nélkül, a gibberellin + polifémkelát kombinációval csáváztuk. A 2. példa szerinti készítmény hozzáadásával ez a kismértékű csiraabnormalitás is megszűnt.

A csírahosszúság értékelésekor megállapítható volt, hogy a kicsírázott szemek több mint 50%ának a hosszúsága a 6-20 mm-es intervallumba esett a kontroll esetében. A ZnSO₄ 7 H₂O nemcsak a csírázási százalékot csökkentette, hanem gátolta a csíra fejlődését is.

A kicsírázott szemek 59-67%-ának csírahossza mindössze 0- 5 mm volt. Nem érte el az 50%-oí a

6-20 mm hosszúságú csírák aránya a csávázás esetén. sem.

Λ 2, pékki szerinti készítmény + ZnSO₄ · 7 11,0 kombinációban már több volt a hosszabb csíra, mint amikor a ZnSO₄ · 7 H₂O-t önmagában használtuk.

Elsősorban a 6-10 mm hosszúságú csírák aránya nőtt meg 1!- 14%-kal.

Az előző megállapítás érvényes a 2. példa szerinti készítmény + polifémkelát együttes használata esetén is, ugyanis a 6-10 mm hosszúságú csírák %-os aránya 14-17%-kal növekedett.

A gibbereilines csávázás eredményeként, lényegesen gyorsabb volt a csírák növekedési üteme, mint a kontroliban.

A 11-20 mm hosszúságú csírák %-os aránya a kontroli 15%-ához képest 46-50%-ra nőtt, és mértünk 41 mm-nél hosszabb csírákat is.

A 2. példa szerinti készítmény + gibberellinsav kombinációban a 11-40 mm hosszúságú csírák aránya 67-70%-ra nőtt. A kontroliban 20%, a csak gibbereilines csávázás esetén 50-54% a 11-40 mm hosszúságú csírák aránya.

A gibberellin + polifémkelát kombinációval végzett csávázás hatásaként a legtöbb csírahosszúság 11 40 mm, de jelentős a 6-10 mm hosszúságú csírák aránya is (29-37%).

A 2. példa szerinti készítmény + gibberellinsav 4- polifémkelát együttes használata esetén lecsökken a 6-10 mm hosszúságú csírák aránya (7-1!,,) és legnagyobb százalékban (43-59%) a 21-40 mm hosszúságú csírák fordulnak elő. A kontroliban a 21-40 mm hosszú csírák aránya m ndössze 5%.

Összefoglalva megállapítható, hogy a találmány szerinti kezelés a ZnSÓ₄ 7 H,0 + polifémkelái + gibberellinsav (GA₃) hatását módosítja a kukorica csírázásában.

A nehézfémion (ZnSO₄) gátolta a csírázást, növelte az abnormális csírák arányát, és akadályozta a kicsírázott szemek csírájának növekedését.

A találmány szerinti kezeléssel kombinálva ez a negatív hatás csökkenthető. A csökkenés oka az, hogy a nehézfémion késleltetve oldódik ki, kisebb a szem által felvett víz ionkoncentrációja, így csökken a nehézfémion csírázásgátió hatása.

A polifémkelát önmagában sem gátolta a csírázást, sőt a kicsi rázott szemek %-os aránya még növekedett is a kontrolihoz viszonyítva. Több volt

-91S5 814 viszont az abnormális csira, és lassúbb volt a csíra növekedése.

A találmány szerinti kezeléssel kombinálva megmaradt a polifémkelát csírázásserkentö hatása, csökkent az abnormális csírák %-a egészen a kontrol! szintjére, és zavartalan volt a csírák növekedése, sőt kismértékben nagyobb is volt, mint a kontroliban.

A gibberellinsav (GA₃) önmagában növelte a csírázást százalékot, serkentette a csírák növekedését és nem nőtt az abnormális csírák %-a sem.

A találmány szerinti kezeléssel kombinálva tovább javult a csírázást százalék, gyorsabb volt a csírák növekedése, az abnormális csírák aránya megegyezett a kontroliban mérttel.

A polifémkelát és a gibberellinsav együttes használata esetén elsősorban a csírafejlődés gyors üteme az előnye a kombinációnak, hátránya viszont az, hogy növekedett az abnormális csírák aránya is.

A találmány szerinti kezelés + gibberellinsav + polifémkelát kombinációval végrehajtott csávázás nem növelte az abnormális csirák arányát, a csírázást % jó (91-94%), és igen erőteljes a csírák növekedése. A 21-40 mm hosszúságú csirák százalékos aránya ekkor a legnagyobb (43-59%).

A találmány szerinti kezelés tehát önmagában nem befolyásolta a kukorica csírázását, de tápeiemekkel, illetve hormonokkal kiegészítve viszont azt lényegesen javítja.

Claims

1-5 · 10⁵ molekulasúlyt! karboximetil-cellulóznátriumot és adott esetben ennek tömegére számítva 5-10%-nyi mennyiségben felületaktívszert és/ vagy novekedésszabályozó, illetve mikroelemeket tartalmaz.

1. Szilárd vagy folyékony készítmény növények termesztésének intenzifikálására, azzal jellemezve. hogy a készítmény előnyösen oldat alakjában hatásos mennyiségben 60-80%-os éterezettségi fokú,

2. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 70-80% éterezettségi fokú, 2-3 · 10⁵ molekulasúlyú karboxi-metil-celiuicz-nátriumot tartalmaz.

3. Az i. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületaktívszer diók til-szulfo-szukcináí-nátrium, oktilfenoxi-polietoxi-etanol vagy aikil-aril-poliglikoléter.

4. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a növekedésszabályzó auxin, citokinin vagy gibberellinsav (GA₃), a mikroelemek pedig kelátalakban vannak jelen.

5. Eljárás növények termesztésének iníenzifikálá- i, sóra az 1-4. igénypont szerinti készítmények alkal- » mazásával, azzal jellemezve, hogy a növények térmesztéséhez szükséges folyékony vagy szilárd ‘ szubsztrátumot, így a talajt, a velőmagvakat, a növényvédőszereket vagy a növényeket kikelés idán 3 · 10³—5,0 kg/to hatóanyag-szubsztrálum ; dagban valamely 1-4. igénypont szerinti készítménnyel kezeljük.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szilárd vagy folyékony növényvédőszerekhez felhasználás előtt 0,5 kg-100 kg adagban valamely 1. igénypont szerinti készítményt adunk.

7. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a növények termesztéséhez használt talajt 3 · 10 ~³ kg/to-5 kg/to hatóanyag-talaj adagban valamely 1. vagy 2. igénypont szerinti készítménnyel kezeljük.

8. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vetőmagvakat csávázáskor 10-10^-3 kg/to-1,0 kg/to hatóanyagvetőmag adagban valamely 1-3. igénypont szerinti készítménnyel kezeljük.

9. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kikelt növényeket a növényvédő szerek kijuttatásával egyidejűleg vagy azt követően 8- 10^-3 kg/to-1 kg/to hatóanyag zöld növényi tömeg adagban valamely 1-3. igénypont szerinti készítménnyel kezeljük.