HU184927B - Állatszállító berendezés, különösen sertések közúti szállításához - Google Patents

Abstract

Λ találmány állatszállító berendezésre vonatkozik, különösen sertések és juhok szállításához, amelynek két egymás felett elhelyezkedő szállítótere, ezeket alul határoló egy-egy platója, valamint a szállítóterek oldalsó határolására szolgáló elemei vannak. 2 4 berendezésre az jellemző, hogy a felső plató eltávolítható és visszahelyezhető — előnyösen fel- és lehajtható — platótagokból van kialakítva, és a szállítóterek ugyancsak eltávolítható és visszahelyezhető — előnyö5 se ι elfordítással nyitható-zárható — rekeszíeválasztókkal rekeszekre vannak osztva.

Description

A találmány állatszállító berendezésre vonatkozik, amely különösen sertések, juhok és hasonlók közúti szállításához alkalmazható.

A nagyüzemi sertéstelepek nagytömegű sertéskibocsátásához megfelelő szállítókapacitásra van szükség, amit közúti állatszállító szerelvényekkel igyekeznek megoldani. Ezek többnyire a célnak megfelelően kialakított pótkocsis vagy nyergesvontatós-félpótkocsis teherszállító járművek. Az ismert megoldásoknál a sertésszállítás általában egy szinten történik, így a járművek kihasználtság! foka alacsony, hiszen a szerelvényeket raksúlykapacitásuknak legfeljebb csak mintegy a felével lehet leterhelni. E hátrány kiküszöbölése érdekében újabban alkalmaznak már kétszintes felépítményű állatszállító szerelvényeket, ezek üzemeltetése és kezelése azonban körülményes, gyártási költségük viszont meglehetősen magas. Az ilyen konstrukciók hátránya, hogy egyrészt a felső plató is fix, másrészt hogy mind az alsó, mind a felső szállíiótér egy egységet képez. Ez utóbbi miatt szállítás közben az állatok a haladási irányban összebújnak (torlódnak), ami egyrészt egyenlőtlen teherelosztást, következésképpen biztonságtechnikai problémákat okoz, másrészt növeli az elhullást százalékot. A felső plató fix kiképzése viszont azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy az alsó szállítótérből igen körülményesen, meggörnyedt testhelyzetben lehet csak az állatokat kihajtani, s e nehézséget tovább fokozza az az előbb említett körülmény, hogy a kihajtás megkezdésekor az állatok összetorlódva állnak a szállítótérnek a haladásirányba eső végében, s a szállítóteret nem akarják elhagyni. Egy ilyen fix felső platós megoldásnál a fix felső plató végén egy szakaszt fel- és lehajthatóan alakítanak ki, ami az állatoknak a felső szintre fel- és onnan lehajtására szolgál. Ez is körülményessé teszi az állatok mozgatását, mivel először az alsó szintről annyi állatot kénytelenek lehajtani, hogy az említett plató-szakasz lehajtható legyen, ekkor lehajtják a plató-szakaszt, leterelik a felső szintről az állatokat, visszahajtják a plató-szakaszt és az alsó szintről leterelik az ott maradt sertéseket. A viszonylag hosszú felső platón egyébként is nagyon körülményes az az állatok mozgatása.

A találmány feladata, hogy olyan állatszállító berendezést szolgáltasson, amely — megtartva, illetve javítva a fent ismertetett kétszintes állatszállító szerelvények kedvező raksúlykihasználási tulajdonságát — kiküszöböli azok hátrányait, nevezetesen optimális munkafeltételeket biztosít, az állatok számára kedvező, nyugodt szállítási feltételeket teremt, ezzel az elhullást a minimumra szorítja, s a fajlagos szállítási költséget jelentősen csökkenti.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a felső platót úgy alakítjuk ki, hogy az az állatoknak az alsó szállítótérbe való fel- és onnan leterelésekor a kezelőszemély(ek) számára akadályt ne képezzen, valamint Ina a szállítótereket kisebb tér-részekre osztjuk, a berendezés kezelése lényegesen egyszerűbbé válik, és az állatok összetorlódása ki van küszöbölve.

E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan állatszállító berendezéssel oldottuk meg, amelynek két egymás felett elhelyezkedő szállítótere, ezeket alul határoló egy-egy platója, valamint a szállítóterek oldalsó határolására szolgáló elemei vannak, és amelynek az a lényege, hogy a felső plató fel- és lehajtható platótagokból van kialakítva, és a szállítóterek nyitható-zárható rekeszlcválasztókkal rekeszekre vannak osztva.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők · annak eredményeként, hogy a szállítótereket rekeszekre osztottuk, az állatokat egymástól kisebb csoportokban elkülönítve szállíthatjuk, aminek azaz előnye, hogy mozgásuk korlátozott, az ebből származható dinamikus erőhatások a szállítás során a minimumra csökkennek, az állatok nem tudnak a szállítótereknek a vezetőfülke felőfi végébe összetorlódni, következésképpen nyugodtabban viselkednek. A szállítás közbeni torlódás miatt korábban tapasztalható meglehetősen nagyarányú elhullást így gyakorlatilag kiküszöböltük.

Azzal, hogy a felső platót le- és felhajtható — emberi erővel könnyen mozgatható — platótagokból alakítottuk ki, a munkafeltételeket ugrásszerűen megjavítottuk. Mii tán ugyanis a kezelőszemélyzet az állatokat a felső szál' ítótérből leterelte, a felső plató tagjai felhajthatok, s a kezelőszemélyzetnek nem kell meggörnyedt testhelyzetben, szűk térből nagy nehézségekkel kiterelni az egyébként is megriadt állatokat, hanem ezt a munkát a rekeszek egyenkénti megnyitásával, kisebb állatcsoportokkal, egyenes testhelyzetben, kényelmesen cl tudja végezni.

A fentiek szerint a találmányi berendezés könnyen és üzenbiztosan üzemeltethető, beruházási költsége viszo lylag alacsony. A találmány szerinti berendezéssel a rak úlykihasználást mintegy 88%,-ra növeltük, szemben az eddigi legkedvezőbb 55%-os értékkel. E tényezők eredményeként a fajlagos szállítási költségeket — a jelenlegi legkorszerűbb berendezéshez viszonyítva — mintegy V₃-ára csökkentettük.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az állatszállító berendezés egy előnyös kiviteli példáját és annak néhány szerkezeti részletét tartalmazzák.

A rajzokon rz I. ábra a berendezés oldalnézete; f 2a ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett metszet;

a 2b ábra az 1. ábrán bejelölt D—D vonal mentén vett metszet;

p 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B nyíl irányú nézet; a 4. ábra a 2. ábrán bejelölt C részletet nagyobb méretarányú perspektivikus nézetben mutatja; az 5. ábra a 4. ábra szerinti szerkezet felülnézete;

6. ábra a berendezés egy részét felülről, perspektiviku, nézetben szemlélteti;

a 7—9. ábrák a felső plató egy tagját három különféle helyzetben, perspektivikus nézetben tüntetik fel;

a 10. ábra vázlatos perspektivikus nézetben tünteti fel a rekeszleválasztó szerkezeteket, a jobb áttekinthetőség ériekében egyéb berendezésrészek eltávolításával;

all. ábra az alsó rekeszleválasztók nagyobb méretarányú perspektivikus nézete;

a 12. ábra egy felső rekeszleválasztó nagyobb méretar; nyú elölnézete;

a 13. ábra a felső homlokzati ajtó működtetőszerkezetének vázlatos oldalnézete;

a 14. ábra a 13. ábra szerinti felső ajtót is működtető szerkezetét egy közbenső helyzetben mutatja;

a 15. ábra a felső ajtót lehajtva, járószerkezetként funkciójában szemlélteti;

a 16. ábra az alsó homlokzati ajtót mutatja lehajtott 3

-2184)27 helyzetében, ugyancsak járószerkezetkénti funkciójában.

Az 1. ábrán oldalnézetben látható, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt állatszállító berendezés 3 alépítménye (alváz, futómű stb.) egy félpótkocsi alépítménye, menesztésére pedig a 2 nyerges vontató szolgál; ez utóbbinak 4, a félpótkocsinak 5 kerekei vannak.

Az 1 berendezés 6 alsó platóval és 7 felső platóval rendelkezik ; ez utóbbi az 1 berendezés szállítóterét (rakterét) függőleges értelemben 8 alsó raktérre és 9 felső raktérre osztja. A 8 alsó raktér alaprajza a 2a ábrán, a 9 felső raktér alaprajza pedig a 26 ábrán látható. A 8 alsó raktér három 10 rekeszre, a 9 felső raktér pedig ugyancsak három 11 rekeszre van osztva, amelyek egyforma hosszúságúak, s közelítőleg négyzetalaprajzúak.

A 8 és 9 rakterek oldalsó határolására 12 oldaldeszkák és 13 rudak (csövek) szolgálnak, az 1 vontató felől a raktereket fix 14 homlokfal, az ellentétes oldalon pedig részben a 19 acéllemezek (oldalt), részben a 15, 16 ajtók zárják le, amelyek le- és felhajthatok. Az alsó 6 plató felett a felső 7 plató m magasságban helyezkedik el, célszerűen az m értéke kb. 800 mm. Az 1 berendezés kerületmenti tartományában lényegében függőleges 17 oldalsó tartóoszlopok vannak — célszerűen oldhatóan — rögzítve, amelyek mérete és kiosztása úgy van megválasztva, hogy a 7 felső platót — rajta a maximális élő teherrel — biztonságosan megtartsa. A 8 alsó rakteret felül a 6 felső plató, a 9 felső rakteret pedig a 18 tetőszerkezet (pl. ponyva) határolja.

A15,16 ajtók működtető mechanizmusát (le- és felhajtó mechanizmusát) vázlatosan a 3. ábrán tüntettük fel, és egészében 20 hivatkozási számmal jelöltük.

A 8 alsó rakteret a 21 rekeszleválasztók osztják 10 rekeszekre (2a ábra), amely rekeszválasztók az oldalt elrendezett 22 tengelyek körül elfordíthatok és a középen elhelyezkedő 23 oszlopokhoz rögzíthetők. (Ezen 23 oszlopokon húzódik a 7 felső plató elemeit alátámasztó gerinctartó is, 1. később.) A 9 felső rakteret a 24 rekeszválasztók osztják fel 11 rekeszekre (2b ábra), amelyek a 25 tengelyek körül forgathatók el, és a velük szemben elhelyezkedő 17 tartóoszlopokhoz rögzíthetők.

A 4. és 5. ábrán a 2a ábra szerinti C részlet — egy 17 oldalsó tartóoszlopnak oldható kapcsolata — nagyobb méretarányban látható. A 6 alsó plató acélanyagú 26 szegélybordájához 27 persely van hegesztve — acél Uprofil, száraival a 26 szegélyborda külső felületéhez illesztve —, amelyben az U-profilú 17 oldalsó tartóoszlop alsó végével elhelyezkedik. Ezt az alsó oszlopvéget a 27 perselyben és 17 oszlopban kialakított furatokon átvezetett, eltávolítható 28 csap rögzíti. A 17 oszlop belső felületéhez 29 tartótag, annak befelé néző oldalához pedig 30 tartólemez van rögzítve. Az ez utóbbiban kiképzett 31 lyukakon átvezetett csavarok segítségével vannak a 12 oldaldeszkák rögzítve.

A 6. ábrán perspektivikus nézetben tüntettük fel a 7 felső plató kialakítását. A rajzon a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Amint az ábrán jól látható, a 7 felső plató 32 platótagokból van kialakítva, amelyek az X tengelyek körül elfordíthatok. A 32 platótagok b hoszszúsága egy-egy 9 rekesz y tengely irányú méretével azonos, a szélessége pedig lényegében egy-egy 9 rekesz félszélességével egyenlő. Állatszállításkor a 32 platótagok le vannak hajtva, s belső perem-menti részükkel a 23 oszlopokon (1. a 2a ábrát is) nyugvó, az 1 berendezés hosszanti y középtengelyében húzódó 33 gerinctartón fekszenek fel. AzX forgástengelyek a 7 plató külső peremeinek a tartományában húzódnak. Az elülső 32 platótagokat lehajtott, a hátsókat felhajtott helyzetükben szemléltettük.

A 7—9. ábrákon nagyobb méretarányban láthatók a 7 felső plató szerkezeti részletmegoldásai. KzX geometriai forgástengelyen fekvő 35 csuklópántok kapcsolják a 32 platótagokat a rögzített helyzetű 34 szegély lemezhez. A csuklópántok alatt azok elé kiugratott 38 tartóléc van kiképezve, amit L-profilú idomacél alkot. Lehajtott helyzetében a 32 platótagok egyik — a csuklópántok felőli — peremük mentén ezeken a 38 tartóléceken fekszenek fel, az ezzel szemben húzódó peremükkel pedig a 33 gerinctartón. Ez utóbbit célszerűen 39 száraival felfelé álló kettős T-profilú (vagy közepén U-profilú és attól kétoldalt egy-egy L-profilú) idomacél alkotja, amelynek középen húzódó 41 hornyába illeszkednek kétoldalról a 32 platótagok 37 szegélylécei, 40 peremeire pedig e platótagok feltámaszkodnak. Ez a szerkezeti kialakítás a rögzítési biztonságot növelt.

A 7. ábrán látható egy 23 közbenső tartóoszlop is, amely 42 talplemezével, pl. csavarozással van a 6 alsó platóhoz rögzítve, s amely 23 oszlopokon a 33 gerinctartó támaszkodik fel.

A 32 platótagok felhajtott helyzetükben (7. ábra) önmagában ismert (nem ábrázolt) rögzltőszervekkel kapcsolhatók ideiglenesen a 17 oldalsó tartóoszlopokhoz, vagy pl. a legfelső 13 rúdhoz (1. az 1. ábrát is).

A 10. ábrán a 2a és 26 ábrán látható 21 és 24 rekeszleválasztók példakénti szerkezeti megoldását tüntettük fel perspektivikus nézetben; a többi berendezés-részeket csak a megértéshez szükséges mértékben tüntettük fel, s a már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal tüntettük fel. A 21 és 24 rekeszleválasztók rácsajtóként vannak kiképezve, h magasságuk úgy van megválasztva, hogy a rácson a sertések ne tudjanak átmászni. Az alsó 21 rekesz leválasztok a hosszúsága egy-egy rekesz fél-szélességével, a felső 24 rekeszleválasztók 2a hosszúsága a teljes a rekesz-szélességgel lényegében azonos (1. a 6. ábrát is). A 21, 24 rekeszleválasztók a függőleges Z geometriai tengelyek körül elforgathatok. Az elforgatást a 43 csuklópántok biztosítják. A csuklópántokkal ellentétes rekeszleválasztóvégeken 44 reteszelőszervek vannak rögzítve, amelyek segítségével a felső 24 rekeszleválasztók egy-egy átellenes 17 oldalsó tartóoszlophoz, az alsó 21 rekeszleválasztók pedig egy-egy 23 közbenső tartóoszlophoz rögzíthetők. A nyitási irányokat az e nyilak jelölik. A felső 24 rekeszleválasztót alkotó rácsajtó az alsó rácsajtótól csak abban tér el, hogy — lévén ez utóbbinál hosszabb — egy járulékos közbenső vízszintes merevítője van.

A 11. és 12. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel a 10. ábra szerinti rekeszleválasztókat. Szaggatott vonalakkal berajzoltuk a 23, illetve 17 oszlopokban kiképzett fészkeket, amelyekbe a 44 reteszelőszervek kilincses 46 zárjai illeszkednek. Ez utóbbiaknak két rögzített véghelyzetük van : az egyikben a zárak végükkel a 45 hornyokba illeszkednek, ekkor a rekeszleválasztók zárt, a másik véghelyzetben nyitott állapotban vannak, amikorís a rekeszleválasztók kihajthatok.

A 13. ábrán a hátsó homlokoldali felső 16 ajtó, valamint az egészében 20 hivatkozási számmal jelölt működtető mechanizmus egy előnyös kiviteli példája látható. Ennek lényeges eleme a 47 hidraulikus munkahen-3184927 ger, amely egyik végével az ajtón kívül van a berendezés valamely rögzített helyzetű részéhez — pl. a homlokfalhoz — az 52 csukló segítségével rögzítve, a másik végével pedig az ajtóhoz van az 53 csukló útján csatlakoztatva, mégpedig az ajtónak ahhoz a részéhez, mely annak zárt helyzetében a 9 felső szállítótér felé mutat. A 16 ajtó két részét — amely a berendezés valamely rögzített helyzetű részéhez csuklósán, pl. az 54 csuklópántokkal van csatlakoztatva — a 48 csuklópánt kapcsolja össze egymással. A 14. ábra a 47 hidraulikus munkahenger működtetésének eredményeként beálló közbenső ajtó-helyzetet mutat. A 15. ábrán a 16 ajtó lehajtott helyzetben látható. Ekkor a 47 hidraulikus munkahenger teljesen kitolt véghelyzetben van, a 16 ajtó alsó végével az 50 rakodórámpára támaszkodik, s kétoldalt a 49 korlátok fel vannak hajtva. Ez utóbbiak egyébként a 13. és 14. ábra szerinti helyzetben be vannak fektetve az ajtó síkjára. A korlátelemek két véghelyzetükben — teljesen le-, illetve felhajtott állapotukban — (nem ábrázolt) rugós reteszelőszervekkel rögzíthetők.

Végül a 16. ábra azt a helyzetet tünteti fel, amikor az alsó 15 ajtó van az 51 csuklópánt körül elforgatva az 50 rakodórámpára lehajtva.

A találmány szerinti berendezés üzemeltetése a következőképpen történik:

az állatok felhajtásakor lenyitjuk az alsó 15 ajtót (16. ábra), felhajtjuk és ilyen helyzetükben rögzítjük a 32 platótagokat, kinyitjuk a 8 alsó raktér 21 rekeszleválasztóit, és az első — mintegy 12—15 db sertésből álló — állatcsoportot az alsó raktér belső (a vezetőfülke felőli) 10 rekeszébe tereljük. Ekkor a hátsó 21 rekeszleválasztókat zárjuk, majd a leírt műveletek ismétlésével megtöltjük a másik két alsó 10 rekeszt is (2a ábra). A 8 alsó szállítótér megtöltése után a 7 felső plató 32 platótagjait lehajtjuk, a 15 alsó ajtót felhajtjuk és lezárjuk, majd a 20 működtetőmechanizmus — a 47 hidraulikus munkahenger — segítségével lehajtjuk a 16 felső ajtót az 50 rakodórámpára (13—15. ábrák), a 49 korlátokat felhajtjuk, és ilyen helyzetükben rögzítjük. Az ily módon járófelületté alakított 16 felső ajtón egy 12—45 egyedből álló állatcsoportot a legbelső — a vezetőfülke felőli — 11 rekeszbe terelünk (ezt megelőzően a 24 rekeszleválasztókat természetesen megnyitottuk), a rekeszt a belső 24 rckeszleválasztó becsukásával zárjuk, majd e műveletek ismétlésével az egész 9 felső szállítóteret megtöltjük állatokkal. Végül a 20 működtetőmechanizmus segítségével a 16 felső ajtót ismét a 13. ábra szerinti helyzetbe hozzuk, vagyis a 9 felső szállítóteret a hátsó homlokoldalon lezárjuk, s az állatokat a rendeltetési helyre (pl. vágóhídra) szállítjuk.

Kirakodásnál fordítva járunk el: előbb a 9 felső szállítótérből hajtjuk ki az állatokat, vagyis első lépésben lehajtjuk az 50 rakodórámpára a 16 felső ajtót, annak 49 korlátáit felhajtjuk és rögzítjük (15. ábra), s a 9 felső szállítótérből a 11 rekeszek — egymás után sorban történő megnyitásával — a 16 ajtó felől kiindulva a 12—15 sertésből álló állatcsoportokat a járófelületként szolgáló 16 ajtón letereljük. A 9 felső szállítótér kiürítése után a 16 felső ajtót a 20 működtetőmechanizmus segítségével ismét zárjuk, a 7 felső plató 32 platótagjaít felhajtjuk, rögzítjük, majd a 8 alsó raktérből is — csoportonként — kihajtjuk az állatokat az 50 rakodórámpára lehajtott 15 alsó ajtón. A kiterelés befejeztével a 32 platótagokat le-, a 15 alsó ajtót pedig felhajtjuk, s ezzel az állatszállítási művelet befejezést nyert, a berendezés pl. visszatérhet a nagyüzemi sertéstelepre.

A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt 1 iviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. A platóelemck eltávolítása nemcsak a lényegében vízszintes X tengelyek körüli elforgatással eszközölt felhajtással, visszahelyezésük pedig lehajtással történhet, hanem pl. kiemeléssel és visszaillesztéssel is. Ugyanígy — kiemelhetően és visszailleszthetően — lehetnek kiképezve a rekeszleválasztók is. Tetszőlegesen alakíthatók 1 i az oldalsó határolófelületek, a lefedés stb. is A felső ι jtó fel- és lehajtása nemcsak a leírt hidraulikus munkahengeres működtetőmechanizmus segítségével, hanem másképpen is történhet. Egyéb eltérések is lehetségesek rz oltalmi kör túllépése nélkül.

Claims (15)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Állatszállító berendezés, különösen sertések, juhok cs hasonlók közúti szállításához, amelynek két egymás f elett elhelyezkedő szállitótere, ezeket alul határoló egyegy platója, valamint a szállítóterek oldalsó határolására szolgáló elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a felső plató (7) eltávolítható és visszahelyezhető — előnyösen lel- és lehajtható — platótagokból (32) van kialakítva, és : szállítóterek (8, 9) ugyancsak eltávolítható és visszahelyezhető — előnyösen elfordítással nyitható-zárható — rekeszleválasztókkal (21, 24) rekeszekre (10, 11) '•annak osztva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az alsó szállítótérben (8) elhelyezkedő közbenső oszlopokon (23) előnyösen a berendezés geometriai középtengelyében (y) végighúzódó gei inctartója (33) van, amelyen a felső plató (7) le- és felhajtható platótagjai (32) lehajtott helyzetükben kétoldalt feltámaszkodnak.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a gerinctartó felfelé álló szárakkal (39) rendelkező kettős T-profilú, célszerűen acélanyagú rúdszerű testként van kiképezve, amelynek középen húzódó hosszanti hornyába (41) illeszkednek két oldalról a platótagok (32) belső pereme mentén rögzített, célszerűen lefelé fordított U-profilú szegélylécek vagy hasonlók (7—9. ábrán), mimellett a platótagok belső peremük mentén a gerinctartó (33) hosszirányban kétoldalt végigfutó peremein (40) támaszkodnak fel.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berende;és kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a platótagok (32) csuklópántokkal (35) vannak egy-egy, a felső plató (7) magasságában húzódó hosszanti, rögzített helyzetű szegély lemezhez (34) csatlakoztatva.
5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy oldalsó tartóoszlopai (17) vannak, amelyek célszerűen oldhatóan annak az alépítményhez erősítve, és a felső plató (7) közvetve vagy közvetlenül ezekhez az oldalsó tartóoszlopokhoz (17) van rögzítve.
6. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a felső plató (7) platótagjainak (32) felhajtott helyzetükben való rögzítésére szolgáló rögzítőszervei vannak.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szállítóterek oldalsó határolófelületeit oldaldeszkák és/vagy rudak képezik, mimellett legalább az egyik homlokfal a felső és alsó szállítótér (8, 9) külön-külön zárására, illetve megnyitására alkalmas ajtókat (15, 16) tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont s/erinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ajtók (15, 16) lehajthatóan és — célszerűen rakodórámpára (50) vagy hasonlóra — letámaszthatóan, ily módon az állatoknak a szállítóterekbe (8, 9) behajtására és onnan kihajtására alkalmas szerkezetekként vannak kialakítva (15. és 16. ábra).
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a felső ajtó (16) zárt helyzetében legalább részben a felső szállítótér (9) hátoldalát képező, egymáshoz illeszkedő, egymással csuklósán összekapcsolt részekből — előnyösen két, egymáshoz csuklópánttal (48) csatlakoztatott részből — áll, amely részek az ajtó (16) lehajtott helyzetében egyvonalba esnek, és lényegében összefüggő járófelületet alkotnak (15. ábra).
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a felső ajtónak (16) le- és felhajtására szolgáló működtetőmechanizmusa (20) van, amely célszerűen hidraulikus munkahengert (47) tartalmaz, amely egyik végével az ajtón (16) kívül valamely rögzített helyzetű berendezés-részéhez, a másik végével pedig az ajtóhoz (16), célszerűen annak zárt helyzetében a belső, a felső szállítótér (9) felé eső részéhez van kapcsolva, mimellett a felső ajtó (16) és a hidraulikus munkahenger (47) egymáshoz és a berendezés (1) valamely rögzített helyzetű részéhez csuklókkal (52, 53, 54) kapcsolódnak (13—15. ábra).
11. 11. A 7—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy legalább a felső ajtó (16) oldalsó korlátokat (49) tartalmaz, amelyek az ajtó felhajtott (zárt) helyzetében annak felületére hajtva, az ajtó lehajtott helyzetében pedig felhajtva helyezkednek el, s e két véghelyzetük biztosítására — célszerűen rugós — reteszelőszervekkel van az ajtó ellátva (15. ábra).
12. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a felső szállítótérben (9) elhelyezett rekeszleválasztók (24) a felső szállítótér (9) lényegében teljes szélességének megfelelő hosszúságú (2a) tagból vannak kialakítva, az alsó szállítótérben (8) elhelyezett rekeszleválasztókat (21) pedig az alsó szállítótér lényegében fél-szélességének (a) megfelelő hosszúságú (a) tagok alkotják.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a rekeszleválasztókat (21, 24) alkotó tagok rácsos ajtókként vannak kialakítva, amelyek magassága (h) az állatok felettük történő kimászásának meggátlására alkalmasan van megválasztva, s amelyek a berendezés (1) egyik oldalfalának tartományában húzódó, lényegében függőleges geometriai tengely (Z) körül elfordíthatóan vannak kialakítva (10. ábra).
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a felső rekeszleválasztó (24) valamely oldalsó tartóoszlophoz (17, az alsó rekeszleválasztók (21) pedig valamely közbenső tartóoszlophoz (23) rögzítésüket lehetővé tevő reteszelőszervvel (44) vagy -szervekkel rendelkeznek.
15. 15. Az 1—14. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a rekeszek (10 11) az alsó és/vagy felső szállítótérben négyzet-, vagy közel négyzetalakúak.